Regionális klaszterek esettanulmány

A regionális klaszterekről szóló tanulmányok közül én Gonda Tibor A turisztikai

klaszterfejlesztés régiós tapasztalatai a Dél-Dunántúlon című művét választottam. Ebben az
elemzésben a Dél-Dunántúli turisztikai klaszterek létrejöttét és működését mutatja be a
szerző.
A tanulmányból megismerhetjük a turisztikai klaszterek jellemzőit és azokat a
tulajdonságokat, amelyek alapján eltér az ipari klaszterektől. 8 vizsgálati szempontot
különíthetünk el, amelyek alapján összehasonlíthatjuk a két klaszter típust és megkapjuk a
turisztikai klaszter tulajdonságait. Ez alapján a turisztikai klaszterek térben jól
lehatárolhatóak, általában egy turisztikai termék köré szerveződnek regionális szinten.
Emellett jellemző rájuk a szereplők közti kooperáció és verseny megléte, viszont az ipari
klaszterekkel ellentétben nincs meg a nagy mértékű specializáció és beszállítói kapcsolat, de
ezek a beszállítók is versenyeznek egymással, így kialakítható egy kedvező árazás. A
turisztikai klasztereknél is megfigyelhető a közös K+F, a jó tapasztalatok megosztása annak
érdekében, hogy az ágazat intenzíven fejlődni és adaptálódni tudjon a kihívásokhoz. Ennél a
klaszter típusnál is megfigyelhető, hogy nagy figyelmet fordítanak a humán infrastruktúra
fejlesztésére, a résztvevők számára fontos olyan szakemberek képzése, akik egyes turisztikai
szolgáltatásokat magas szinten tudják bemutatni, eladni (pl.: lovasturizmus).

A dél-dunántúli régióban a turisztikai klaszteresedés az EU 2007-2013-as tervezési

időszakához kapcsolódva merült fel és ettől kezdve lett az egyik fő prioritás ilyen klaszterek
létrehozása. Ez alapján több turisztikai klaszter jött létre, melyek más-más turizmushoz
kapcsolódó termék köré csoportosultak. A kulturális turizmuson belül 2 klaszterszerveződés
jött létre, a Vár- és Kastélyturisztikai Klaszter és a Rendezvény- és Fesztivál Turisztikai
Klaszter. Az előbbi esetében a klaszter hatása a közös marketing, humán erőforrás-és
termékfejlesztés volt. Utóbbinál az együttműködés célja a különböző fesztiválok és
rendezvények összehangolása annak érdekében, hogy csökkentsék a szereplők közötti
versenyt és így a régióban egy olyan rendezvénynaptár jöjjön létre, amely a turistáknak egész
évre különböző programokat kínál. 2014-ben 16, 2021-ben pedig már 24 tagú volt ez a
klaszter, tehát elmondható, hogy folyamatosan bővül.
Az Ökoturisztikai Klaszter a környezet-és természetvédelemmel és ember-környezet
kapcsolat erősítésének érdekében jött létre. 2014-ig a klaszterhez 20-an csatlakoztak (2023-
ban 37 tag), elsősorban piaci szereplők. A céljaikat marketing tevékenységekkel és különböző
programokkal, konferenciákkal igyekeznek elérni, végső soron a társadalom tudatosabb
környezet használatának érdekében.
Létrejött ezek mellett még a Dél-dunántúli falusi turizmus klaszter is, amely
elsősorban a falusi turizmust hivatott fellendíteni. 2014-ben a klaszter 12 taggal működött,
2017-ig 28 tagra bővült. Céljuk a falusi turizmust kiszolgáló szakemberek képzése, helyi
termékek előállítása, marketing és programszervezési tevékenység. Utóbbi feladata és célja
elsősorban a régió fürdőhelyeinek még vonzóbbá tétele és reklámozása elsősorban.
 Meg kell említeni ezek mellett még a Dél –dunántúli Borturisztikai Klasztert és a A
Dél-dunántúli gyógy- és termálturisztikai klaszter melyek közül az előbbi célja a dél-
dunántúli borturizmus fellendítése volt marketing tevékenység és kiadványok segítségével.
Összességében elmondható tehát, hogy a dél-dunántúli régióban a turizmushoz
kapcsolódóan sokféle klaszter jött létre főleg a 2010-es évek legelején. Ezek célja
általánosságban a különböző turisztikai termékek marketingje, fejlesztése és versenyképessé
tétele volt. Ezek közül vannak, amelyek ma is működnek, de vannak olyanok is, amelyek
forráshiány miatt nem folytatták működésüket viszont az általuk elért eredmények,
weboldalak, kiadványok továbbra is elérhetőek. Látható tehát a gazdasági szektoron belül
nem csak az ipari, de a turisztikai klaszterek is tudnak hatékonyan működni és nagy sikereket
tudnak elérni a benne résztvevő partnerek.
Kapcsolódó ábrák:

Forrás: https://journals.lib.pte.hu/index.php/tvt/article/view/4283
Forrás: http://real.mtak.hu/136551/1/2014_III_01_gonda.pdf

Forrás: http://real.mtak.hu/136551/1/2014_III_01_gonda.pdf
Forrás: http://www.geo.u-szeged.hu/images/kutatas/kiadvanyok_tartalom/MFK2012/szabo_csapo.pdf
Forrás: https://www.analecta.hu/index.php/vikekkek/article/view/12446/12305