SZABADON VÁLASZTOTT KOMMUNIKÁCIÓS HELYZET ELEMZÉSE

Szerkezeti vázlat
(Terjedelem: ~ 3000 szó)

1. Bevezetés
▪ A választott téma kijelölése (novella- vagy regényrészlet, képregény, animáció, film stb.)
▪ A témaválasztás indoklása
2. Az elemzett kommunikációs helyzet leírása
▪ Helyszín, időpont
▪ Résztvevők, lényeges tulajdonságaik
▪ Egyéb nélkülözhetetlen háttér-információk
▪ A konkrét kommunikációs folyamatok rögzítése (pl. beszélgetés mondatai)
3. Elemzés
Az egyes kommunikatív megnyilvánulások részletes elemzése, párbeszéd esetében pl. mondatonként
(Milyen jelzéseket adnak? Hogyan? Mi a célja ezeknek?)
4. Összefoglalás
5. Szakirodalmi hivatkozások

Szempontok a kommunikáció elemzéséhez

Verbális kommunikáció
Strukturális jegyek:
▪ szóhasználat,
▪ nyelvtani szerkezetek,
▪ stílus, „nyelvhelyesség”
Kivitelezési jellemzők:
▪ hangerő, hangsúlyozás, nyomaték
▪ beszédtempó, folyamatosság, íráskép,
▪ hangszín, hangfekvés, hangmagasság, írásmód
▪ kiejtés
Nem verbális kommunikáció
▪ testi jellemzők (testtartás, alkat, külső tulajdonságok)
▪ testmozgások (végtagmozgások, mimika, gesztusok)
▪ hangjelzések (köhögés, nevetés stb., vokális gesztusok)
▪ érintkezéses viselkedés (kézfogás, simogatás, bántalmazás stb.)
▪ térhasználat (elhelyezkedés, távolságszabályozás, mozgás stb.)
▪ készítmények (ruházat, eszközök, anyagok stb.)
Kommunikációs szintek
▪ elsődleges szint tartalma (híradás)
▪ metakommunikációs szint tartalma (az adó-vevő, adó-helyzet, adó-hír viszonyok minősítése a különböző komm.
formákban)
▪ a két szinten zajló közlés összevetése, (in)kongruencia (azaz hitelesség-hiteltelenség)
A kommunikációs helyzet pragmatikai szempontú elemzése
▪ Egy vagy több pragmatika-elmélet kiválasztása (Beszédaktus elmélet, Grice-i pragmatika, Relevanciaelmélet).
▪ Ezek fogalmi/elméleti apparátusának a felhasználása a kommunikációs helyzet elemzésekor.
Hatékonyság
▪ az egyes kommunikatív aktusok célja, irányultsága, sikeressége a felek kommunikatív hatékonyságának
„egyenlege”