12/a Tétel

Függőleges teherhordó szerkezetek 1.

A falszerkezetek osztályozhatók:

- rendeltetés szerint
- anyaguk szerint
- szerkezeti jellegük szerint
- téralakításban betöltött szerepük

Kisméretű tömör tégla és kézi falazó elemekből készült falszerkezetek jellemzői,

készítésének menete, téglakötés szabályai

Rendeltetésük szerint a falak lehetnek:

- teherhordók: ezek a főfalak, a felettük elhelyezkedő szerkezetek terheit,

valamint egyéb terheket hordják és továbbítják az alattuk elhelyezkedő
szerkezetek felé
- nem teherhordók: ezek közé tartoznak azok a falszerkezetek, amelyek a saját
terhükön kívül más terheket nem hordanak

Anyaguk szerint a falak készülhetnek:

- természetes anyagokból (kő, vályog, fa)

- mesterséges anyagokból (tégla, vázkerámia, beton, vasbeton, üveg, fém)

Szerkezeti jellegük szerint a falak lehetnek:

• elemesek:
- kiselemes: kézi falazóelemekből (tégla) készülő falazatok
- középelemes: előregyártott elemekből készülő falazatok
- nagyelemes: nagy méretű előregyártott elemekből (panelok) készülő
falazatok
• monolitikusak: különböző anyagokból öntve készülnek
• félmonolit falak: zsaluzóelemekből készülő öntött falazatok

Téralakításban betöltött szerepük:

A belső főfalak teherhordó térelválasztó szerkezetek, melyek hosszanti és haránt

helyzetűek lehetnek
Hosszfőfalas az épület, ha a belső főfalak hosszanti helyzetűek, vagyis az épület
hossztengelyével párhuzamosak

Harántfalas, ha a belső főfalak haránt helyzetűek, tehát merőlegesek az épület

hossztengelyére

Kisméretű tégla, kézi falazóelemekből készült

falszerkezetek jellemzői
Kézi falazóelemekből készült falazatok:
A kiselemes falazatok építése során a falazó-elemeket mindig kötésben kell beépíteni, ez
biztosítja a megfelelő állékonyságot, szilárdságot. Ennek lényege, hogy a falazóelemek
közötti függőleges hézagok nem kerülhetnek egymás fölé.
A kiselemes falazatok készülhetnek: vályogból, tömör- vagy üreges agyagtéglából,
vázkerámiából, kőből, beton- és pórusbeton falazóelemekből, kézi zsaluzóelemekből.
Kisméretű tömör tégla / tömör- vagy üreges agyagtégla:
Kiemelten magas nyomószilárdság
Nagy terhelésnek kitett falazatok készítésére alkalmas
Különböző falszerkezetek készíthetők belőle
Természetes alapanyagokból készül
Kiegészítő falazati elemek építéséhez is alkalmas

a. Külső térelválasztó szerkezet (követelmények, külső hőszigetelési

megoldás):
A falakkal szemben a következő követelményeket támasztunk:
1. tartószerkezeti
2. épületszerkezeti
3. szépészeti
4. kiviteli
5. gazdasági
Tartószerkezeti szempont:
a. szilárdság:
Szükséges mértékét a szerkezeti igénybevétel módja (nyomás, hajlítás), mértéke (kis vagy
nagy terhelés) és jellege (statikus, dinamikus) határozza meg és egyrészt a falak anyagának
(tégla, kő, beton..) és kötőanyagának (habarcsának) minőségétől, másrészt a fal jellemző
méreteitől (hosszától, magasságától, de főként vastagságától) függ.
b. Tartósság:
Szükséges mértékét az épület jellege (pl. állandó vagy ideiglenes) és értéke (pl.
középületeket vagy kisigényű ipari épület) határozza meg, és egyrészt a fal anyagainak
műszaki (fizikai és kémiai) tulajdonságaitól és a fal vastagságától, másrészt a szerkezeti,
használati és klimatikus igénybevétel mértékétől és jellegétől függ.
c. tartósság:
A szokásos falakhoz használt anyagok (tégla, beton, vasbeton) és kötőanyagok
(mészhabarcs, javított mészhabarcs, cementhabarcs) tűzállóak (nem égnek, és tűzvész
esetén sem szenvednek jelentős elváltozást). Ezekből az anyagokból épített falak szokásos
vastagsági méret esetén általában fokozottan vagy közepesen tűzállók.
Épületszerkezeti szempontból:
a. hővédelem:
szükséges mértékét a külső hőmérséklet ( a méretezésre vonatkozóan előírt téli hideg és a
nyári meleg), az előírt belső hőmérséklet (pl. lakószoba, vagy hűtőhelység), továbbá a fűtési
mód (folyamatos vagy időszakos) és a fűtés gazdaságossága (tüzelőanyag fogyasztása)
határozza meg, míg a tényleges értékét a fal hőszigetelő és hőtároló képessége szabja meg.
A fal hőszigetelő képessége elsősorban anyagától (lehetőleg kis térfogatsúlyú, porózus
szerkezetű vagy sok kis üregű), másodsorban a falazóelem méretétől, alakjától, kötésétől
függ és általában hőátbocsátási tényezővel, jellemzik. A hőszigetelés csökkenti a szerkezet
hőveszteségét, véd a páralecsapódás és fagykárok ellen, és tüzelőanyagot takarít meg. A jó
hőtárolás megakadályozza a fűtési szünetek alatti túlzott lehűlést, mérsékli a napi
hőfokingadozást, csökkenti a nyári fölmelegedést, s ezért különösen a nem folyamatos
fűtésű épületek falainál fontos követelmény.
b. hangvédelem:
a léghangok és testhangok elleni védekezés szükséges mértékét a zajosság foka és az épület,
illetve helyiség rendeltetése határozza meg. A léghangok ellen hanggátlással védekezünk,
azaz a hang áthatolását a falon nehéz, merev, rezgésbe nem jövő szerkezetekkel
akadályozzuk meg. A testhangok ellen hangszigeteléssel védekezünk, azaz a hang
továbbterjedését hangkemény építőanyagok, illetve épületszerkezetek közé iktatott hanglágy
anyagokkal akadályozzuk meg.
c. nedvesség ellenállás és védelem:
a fal anyagának általában vízállónak, a nedvességnek különösen kitett részeken pedig
fagyállónak kell lennie és a káros követelmények ellen az épület, illetve helyiség
rendeltetése, előírt mértékben védekezünk.
d. faraghatóság, véshetőség, szegezhetőség:
a falsarkok megépítése, nyílások, kávák, hornyok kialakítása csak könnyen és jól faragható
elemekből készíthetők gyorsan és gazdaságosan. A falba kerülő vezetékek, faékek, stb.,
beépítéséhez jól véshető, lehetőleg szegezhető falazóelemre van szükség.
e. Vakolattartás:
A nyers falfelületre érdessége, egyenetlensége, kikapart hézagai, esetleg a falazóelem
felületének rovátkolása biztosítja.
f. csekély térfogatsúly:
a fal szerkezeti, kiviteli és gazdasági szempontból akkor kedvező, ha a tartó- és
épületszerkezeti követelményeket az adott esetben a lehető legkisebb saját súlyú fal elégíti
ki (ha a bedolgozott anyag mennyisége, súlya kisebb, a szállítás egyszerűbb, olcsóbb, a falat
hordó szerkezet szelvénye, súlya és költsége csökken).
Szépészeti szempont:
A fal az építészeti szándék és kifejezés hordozója, tehát felületének kedvező kialakítása, azaz
anyagának, színének, hézagrajzának helyes megválasztása és tagozatainak szép, arányos,
formálása alapvető követelmény.
Kiviteli és gazdasági szempont:
Kedvező:
‐ ha a falazóelem aránylag nagy, de mégis könnyű
‐ ha a fal anyaga és habarcsa az ésszerűség határán belül egy-egy szinten lehetőleg
azonos
‐ ha az alaprajz egyszerű, kevés faragás, hulladék és egyszerű kötés készíthető
‐ ha a lehető legkevesebb víz felhasználásával, korszerű munkamódszerek
alkalmazásával gyorsan, folyamatosan, anyag-, munka-, és költségtakarékosan
építhető.
Külső teherhordó falak utólagos hőszigetelése:
Alkalmazás:
‐ ha a fal hőszigetelő értéke nem megfelelő, akkor annak értékét különféle hőszigetelő
anyagokkal javítani lehet
‐ lábazatnál: zárt cellaszerkezetű hőszigetelő anyag
‐ lábazat feletti: nyílt cellaszerkezetű vagy szálas hőszigetelő anyag.
‐ Általános ökölszabály: hőtechnikai szempontból az az ideális, ha egy falszerkezet
összetevőinek a hővezetései tényezője kifele csökken.
Dryvit rendszer:
Részei és feladatuk:
‐ Belső vakolat: belső kiegyenlítés
‐ Teherhordó fal: térelhatároló + hőtároló tömeg
‐ Ragasztás + mikrólégrés (drivit premus: cementadagolással és vízzel készítik):
hőszigetelő táblák rögzítése, páranyomás kiegyenlítése, felületi egyenlőtlenségek
kiegyenlítése.
‐ Hőszigetelés (nikecel D): hőszigetelés fokozása
‐ Üvegszövetháló (lúgálló): a felület a mechanikai szilárdítása, feszültség
kiegyenlítő, homlokzat képzés hordozó rétege.
‐ Homlokzat vakolat (dryvit pudz): esztétikus, védi a hőszigetelő anyagot.
Hőszigetelő táblák rögzítése:
‐ Ragasztással: a lapok 40%-ánkell ragasztónak lennie.
‐ Dűbelezés: 1m2-ként 6-8 dübelnek kell lennie. A sarkok kötelező dűbelezni.
‐ A hőszigetelő táblákat kötésben kell helyezni
Dryvit rendszerek:
• Nikecel
• Baumit
• Capatect
• Alsecco
• Austroterm: