A VÍRUSOK KÖLCSÖNHATÁSAI, GENETIKÁJA

VIRUSINTERFERENCIA azt jelenti, hogy valamely virus bejutása a sejtbe

megakadályozza ugyanennek a sejtnek egy másik vírussal való fertőzését. Ez akkor fordul elő ,
ha:

 a két vírus azonos felszíni receptort igényel (enterovirusok és retrovirusok)

 az egyik vírus elbontja a szükséges receptorokat (influenza virus)
 vagy a vírus jelenléte interferon termelését váltja ki.

Az interferon egy speciális fehérje, amelyet azok a gazdasejtek termelnek amelyeket vírus
fertőzött meg. A virusok aktiválják azokat a géneket a gazdasejtben amelyek az interferon
termeléséért felelősek. A termelt interferon kijut a gazdasejtből és a környező egészséges sejtekbe
jutva megvédi azokat a virusfertőzéstől. Tehát az interferont a fertőzött sejtek termelik. A termelt
interferon pedig a környező egészséges sejteket védi meg a virus fertőzéstől. Az interferon
megakadályozza a virrion részeinek a képződését a gazda sejtben, igy védi azt a virusoktól. Az
interferon minden virus ellen véd, tehát nem virusspecifikus, viszont sejtspecifikus. Ez annyit
jelent, hogy csak azokat a tipusú sejteket védi amelyek termelik (pl. csak a nyálkahártya sejtjeit,
májsejteket stb.) három tipusú interferont különböztetünk meg: α, β, γ interferon. Az alfa
interferont a fertőzött limfociták termelik, a gamma interferont pedig a T-limfociták.

Meg kell említeni, hogy kisebb mennyiségben interferonok termelődnek egyes bakteriális
fertőzéseknél is, vagy chlamydia vagy rickettsia fertőzések esetében is.

Egy gazda sejten belül lehetséges, hogy két különböző vírus egyszerre szaporodik. Példa
rá amikor egyik vírus a sejtmagban, míg másik a citoplazmában szaporodik.

Egyes esetekben két vírus kiegésziti egymást szaporodás közben. Amikor az egyik nem
komplett vírus a másik komplett vírus által aktivált enzimeket használja a saját fehérje molekulái
szintézisére.

Vírusok rekombinációja pedig nem más, mint amikor két ugyanabban a sejtben lévő
vírus génállománya felcserélődik. Ennek következtében új tulajdonsággal rendelkező vírusok
jönnek létre, amelyek akár súlyos pandémiákat okozhatnak.

Ahhoz hogy a vírus megfertőzzön egy sejtet és betegséget okozzon, kapscolatba kell hogy
kerüljön a sejttel, be kell, hogy jusson a sejtbe, majd átprogramozza azt. Annak ellenére, hogy a
vírusok intracelluláris paraziták, nem tudnak minden sejtet megtámadni, csak bizonyos sejteket.
Ezt a tulajdonságukat tropizmusnak nevezzük. Ez a tulajdonság a vírus és a sejtek felszínén lévő
receptoroknak köszönhető. A vírusok csak azokat a sejteket tudják megtámadni amelyek feszínén
lévő receptorok megfelelnek a vírus felszínén lévő receptorokkal. Például az influenza vírus a
légutak nyálkahártya sejtjeit támadja, a veszettség vírus az idegsejteket stb.
 A vírusok génállománya, vagy a dupla láncú spirális DNS molekulában, vagy az egy
láncból álló RNS molekukában található. Ezektől a génektől függnek a vírusok szerkezeti
tulajdonságai, valamint az általuk okozott betegésgek.

A vírusok fajspecifikusak, ami annyit jelent, hogy csak bizonyos faj egyedeit támadják és
betegítik meg. Ezt nevezzük szelektivitásnak. Például, egyes vírusok csak emberek, míg más
vírusok állatok vagy növények megbetegségét tudják okozni.

Egyes esetekben az állatok vírusai átkerülhetnek emberre. Ezt nevezzük

gazdaváltáltásnak. Ennek géncsere, rekombináció, esetleg mutáció lehet az oka. Ez általában az
állatokkal való szoros kontaktus miatt jöl létre, vagy nem megfelelően hőkezelt állati eredetű
ételek fogyasztása következtében.

Egyes kórokozók, mint pl. az influenza „A” típusa, képes arra, hogy géncserét
(génátrendeződést) hajtson végre állatok influenza A vírusával.Ez a változás 10-14 évenként
rendszeresen bekövetkezik, aminek következménye egy agresszívabb, virulensebb vírulensebb
vírusok jönnek létre. Az új vírusok nagyfokú betegségokozó képessége onnan ered, hogy a
létrejövő új burokfehérjék ellen senkinek nincs védettsége. Az immunrendszer csak a védőoltás
vagy az előző fertőzés után képes megfékezni a vírusok szervezeten belüli szaporodádát. Ilyen új
tipusú influenza vírusok a H1N1 amely a spanyolnátha és a sertésinfluenza okozója volt, vagy a
H5N1 amely madárinfluenza néven vált ismertté. De ilyen új tipusú génátrendeződésen átesett
vírus az új koronavírus vagy ismertebb nevén a covid-19 is.