A GYULLADÁS - INFLAMATIO

A gyulladás biokémiai és morfológiai elváltozások összesége, amelyek szövetkárosodás

következményeképpen alakulnak ki. A gyulladást általában közepes erősségű kórokozók idézik
elő. Leggyakrabban biológiai kórokozók, de létrejöhet fizikai és kémiai kórokozók hatására is. A
gyulladás lényegét tekintve hasznos folyamat, amelynek a célja a kórokozó eltávolítása a
szervezetből. Minden gyulladásos folyamatban 3-rom fő tipusú szövettani elváltozást lehet
megkülönböztetni. Ezek a következők:

1. ALTERATIV elváltozás vagy szövetkárosodás:

A kórokozó tényező idézi elő és ezek az elváltozások lehetnek sorvadások, különféle tipusú
degenerációk, elhalások.

2. EXSUDATIV elváltozások vagy izzadmányképződés:

A károsodott sejtekből kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyeket közös néven a gyulladás
közvetítőinek vagy mediátorainak nevezünk. Ezen anyagok hatására megnő a vérerek falának
áteresztőképessége és folyadék illetve a vér sejtes elemei kikerülnek a vérerekből a szövetekbe.
A szövetekbe került szemcsés fehérvérsejtek vagy NEUTROFIL GANULOCITA fagocitáló
képességgel rendelkezik.

3. PROLIFERATIV elváltozás vagy szövetburjánzás:

A gyulladt szövetben jelentkezik és elsődlegesen a RES sejtjeinek valamint a kötőszöveti

sejteknek a felszaporodását jelenti. A RES sejtek szintén fagocitáló képességel rendelkeznek. A
felszaporodott kötőszöveti sejtek pedig igyekszenek körülhatárolni a gyulladást.

A gyulladások nomenklaturája:

A gyulladás nevét úgy képezzük, hogy a gyulladt szerv latin neve után az „ITIS” végződést
tesszük. Kivételek:

1. ANGINA – torokban található nyirokszövet gyűrű gyulladása

2. PNEUMONIA – tüdőgyulladás
3. FURUNCULUS – szőrtüszőgyulladás
4. KARBONKULUS – több szőrtüsző egybeolvadt gyulladása.

Ha a gyulladás ráterjed a szerv tokjára is a gyulladás neve elé a „PERI” előtagot teszünk.
Ha a gyulladás ráterjed a szervet körülvevő kötőszövetre is a gyulladás neve elé „PARA”
előtagot teszünk.
A gyulladás elnevezésében mindig belekerül, hogy heveny vagy akudt, illetve idült vagy
hronikus gyulladásról van - e szó.

A gyulladások tünetei:
A gyulladás elsődlegesen a szervezet helyi reakciója, amelyet azonban a szervezet általános
tünetei is kísérnek.
A gyulladás tünetei lehet helyi és általános:

Helyi tünetek:
1. RUBOR vagy PÍR – gyulladás helyén kialakult vérbőség következménye.
2. TUMOR vagy DUZZANAT – izzadmány képződés és a szövetburjánzás következménye
3. CALOR vagy MELEG – a felgyorsult vérkeringés és metabolizmus következménye
4. DOLOR vagy FÁJDALOM – gyulladás folyamán felszabadult kémiai anyagok
idegvégződésre kifejtett hatásának eredménye
5. FUNCTIO LAESA – csökkent működés - a szövekárosodás eredménye.

Gyulladás általános tünetei:

1. LÁZ, HIDEGRÁZÁS
2. FEHÉRVÉRSEJTEK SZÁMÁNAK MEGNÖVEKEDÉSE
3. VÖRÖSVÉRTESTEK SŰLYEDÉSÉNEK GYORSULÁSA