I l tvos klasszikusok Ludovico Ariosto

3. kotet
Szatí rák
Satire

Fordí totta:
Simon Gyula
Ké tnyelvu kiadás

I ttltv s ,I zst,,I ' K rryvkizrdó

l] rltlitllt:st, lí )í X;
 A jegrzeteket ké szí tette: A szatirikus Ariosto
Simon Gyula
I rtrrtorálta é s az el szót í rta:
Madarász I mre
Alig tobb mint egr esztendóvel Ludovico Ariosto (L474-1533) - é s az olasz
reneszánsz epika - remekmuve, Az eszeueszett Orlando (Orlando Jurioso)
A borí tó I . oldalán: Ludovico Ariosto portré ja elsó teljes mas/ ar fordí tásának megjelené se után most, ime a magyar
I slneret] en festo muve (Firenze, Uflizi Ké ptár) olvasó anyanyelvé n olvashatja Ariosto Szatí raí t (Satí re) is, szinté n Simon
Gyula mtí fordí tásában. Mivel korábban (az L972-es Olasz reneszdnsz ko-
mé dí dkcimu kotetben) már napvilágot látott Ariosto e ik ví gjáté ka, Az eL-
A fordí tás alapja: cseré Ltek (I suppostti/ , a cinquecento e világirodalmi rangu klasszikusának
Opere di Ariosto é letmuvé rolvé gre a hazai olvasók z nsé g is szinte teljes - de legalábbis
átfogó - ké pet kapott. Nagy szó ez, am'it az o| asz irodalom legnagrobbjai
(a cura di Adriano Seroni)
kozul csupán Danté ról, Boccaccióról é s Machiavelliról mondhatunk el:
Mursia, Milano, 1970 a tobbiekt l, mé ttó honfi- é s pályatársaiktól jó, ha e -e (f ) mí i ol-
vasható nyelvunk n. De valami megindult, az adósságok torleszté se -
legalább a legsrilyosabbaké - megkezdódott: ez a kotet is tanrisitja.
Milyen helyet foglalnak el a Szatí rdk Ariosto é letmtivé bené s az olasz
irodalomban?
Nyilvánvaló, hogl a nasr eposzhoz ké pest Ariostónak minden más al-
kotása a ,,kisebb muvek" k zé tartozik, bár azok k z tt alighanem a Sza-
tí rdk a legé rté kesebbek, Amiké nt vigjáté kaival az ugmevezett ,,commedia
erudita" atfra, ugy szatí raival is mufaji í tjí tóvolt Ariosto, sót az olasz
irodalomtórté net-í rás é s -kritika konszenzusa szerint a szatirának mint
autonóm miifajnak a megf,,eremtóje az olasz irodalomban, é s ké tsé gtelenul
az elsó igaaár: rangos ké pviselóje is, algihanem a legjelentósebb, egé szen
a tizennyolcadik század vé gé ig,Parinii é s Alí ieriig.
Ré szben a kozvetlen olasz szatirakolt< ji modellek hiánya, ré szben ko-
rárrak, a reneszánsznak anti} ritás- é s Róma-kultusza rniatt a szatí rakól-
té szetben Ariosto a római-laLin irodalomig ,,ny lt vissza". Ott valóban gaz-
dag lragrományra talált, hiszen a szatira latin atyjára, Luciliusra hivat-
kozva jogos buszkesé ggel jelenthette ki Quintilianus: ,,Satura tota nostra
est", azaz: ,$ szatí ra egé szen a mié nk", é rtsd: a rómaiaké . A szatirikus
Oktatási segé danyag Ariosto mintaké pe nem Lucilius volt, é s nem is a ,,legszatirikusabb" I u-
Ké trryelvti kiadás velralis, hanem Horatius, az ,,aurea mediocrias", az ,ararry kózé put" ki-
@ Simon Gytrla, 1996 finonrlrlt ,,poeta doctus"-a, aki lelki alkatával is kozelebb állt Ariosto mé r-
sé l< clt termé szeté hez; az cí pé ldájára cí mezte-ajánlotta esres szatí rait egy-
I SBN 963 8546,5 2 2 cg5z kortársnak, ismer snek, barátnak, rokonnak.
I SSN l2l9 3062 I { cvósbé tartalmi, inkább formai szempontból tanult Danté tól: a vers-
lilrrrliit, er tcrzina-strófát az I stení Szí 4jdté kból ,,vette át". Nem vé letlenul,
I tls;zt,I t lt < l;rtll< :i .,szerrt poé ma" hí res ,,invettivá"-iban izzott-| ángolt fel teg-
A lr_ladásé rt í e] .el az
I tt,vt,st,llllt:I r ris l< ,11í iiI ry< ,st:lllrcrr a szarkasztikus-grlnyos hang, ig;r a Com-
I l tv s Józscf Konyv- é s l,apkladó Bt. vczctó| < : lttcrlkt lrtltlr ;rz ;rl:t;lvctli tttí ilir.| l lriiliilrllozósé g ellené re - a szatí rának,
Ké szí ilt; l0,9 (A/ 5) í v t.er| crlclt:tllll< :I t 1lrlttltl:;:tlllt;ttt :t
,,z;tllt,llttt:i:;lilttsttitI < ls:r ltlgcr teljesellb pé ldáit az addigi
Mcg| t:lcI rt: | 996. tnlirclttsll;trt rtl;t:;z lI ,rltl:tlrrtttll,ttt A rl;rtttr,| ;rrliliitlrl lt;rr;r;.1 í ,s rrrorális fellrállorodás pá-

harrllll n l'rrrrpeklklrp N} trnttltlltnn

(rí l
| | | a|
|,
lltlk .,fortissimó"-ja azonban mindvé gig idegen maradt Ariosto sokkal
cltll, bé ké sebb,mé rsé keltebb lelkuleté tól.
rlrrttószeté né l fogva nem annyira szarkasztikus, mint inkább ironikus
lrl ls rné ltán választhatta volna mottójául a iuvenalisi szentenciát:
llr: t:st saturam non scribete", azazi ,,Nehé z szatí rát nem í rni". Ót a
rririisra klasszikus olvasmányainárl é s szerzóiné | sokkal erósebben
r!k, 1;ilrancsolóbban ké sztettek mindazok az emberi visszásságok, fo-
itr lssilgcrk, hitványságok, amelyekkel kózvetlen é s tagabb kornyezeté ben,
lty< ,z kis- é s nagzvilágban mindunta] anul szembesult. Ariosto hé t
ri.| rr ls - a mufaj száI lóigé vé lett meghatározása ('Satura. mores cas-
rltl< :tt< ,l< r")szerint - ,,nevetve ostorozza az erkolcsoket", de nála inkább
veltiscrr", rnlnt az ,,o torozáson" van a hangsuly, vary ha igy jobban
ll, ttz ostora nem a iuvenalisi korbács. Mé g legmé I tatlankodóbb
lll< jl ls elcí csillan valami bé ké srezignáció, mé g a leginkább alkalom-
llll1.1, vcrseib< í l is valami olumposzi deru, mely mintha azt mondaná:
,ttt, ltiit nrit tegrunk, ilyen az ember! Jellemzcj Ariostóra, hogl mé g
( it szittira mufajában egyé rtelmrien visszafogottnak,,,lehalkitottnak"
lri ltlilterné nyeket is tul erósnek taláI ta, nem merte é leté benpubli-
nz | | > I 7 é s 1524 kóz tt í rott versek csak a koltó halála utáni é vben,
ll< :tr liit.tak napvilágot nyomtatásban.
t r:1l1l< :tt tnlvel é leté ben nem a nyilvánosságnak, hanem,,magánhasz-
,rr" sziitrta szatí ráit, azokban Ariosto tóle szokatlan szókimondással
izlttltlllirtott, bí rálhatott, nevezhetett meg embereket é s hibákat. Ol-
trl< rrl - ktvált a mai olvasó szárnára - é ppen e stirti hivtkozások,
lrllr ltt:ltczí tlk meg, szemé lyekre, esemé nyekre, akikról s amikról nap-
ltlll t:strllán a kevé s nagyon muveltek va / a szakemberek bí rnak
rtrtxsitl. M Orlandó._,furirrsóban is vannak ilyen utalások, de nem olyan
ylsd:gllcr' é s módon, hog5r komrnenár né lkul ne lehessen é rteni é s
tl rllvirsiisárt, a szatí rák eseté ben azonban né lkulozhetetlenek a ma-
t,(> ,| t,l5rz.ctek, Mivel ezeket a mufordí tó, Simon Gyula igazáol. kitrin en
:ilt,llr:, ltt egl-ké t olyan tartalmi momentumra, motí vumra, illetve protl-
rl lrivltiitlr fel a figlelmet, amelyek trllmutatnak a filológiai adatokon.
rlsltl tjzrttí l it termé keny ellentmondások ihletik é s é ltetik a koltó
rt,lr, rl< : irzotr t l eÉ é szkorának ellentmondásai, Kozuluk talán a leg-
trtllll az, trrelyet az ,,udvari k ltó" kifejezé s srirí t magába. Ariosto, a
rrl lls(t: ltcrcegcsalád udvari embere (a kor!árs Baldassare Castiglione
lt(ltt.yvólrtlk cí mé b< jl vett kifejezé ssel ,,cortegianó"-ja) é s udvari k ltóje
rrzrlltiis ót Ferrara vagy az Esté k ,,második koronájának" nevezni
rlrl trliilt é s'l'asso elcí tt). Az Esté k (I ppolito bí boros, majd Alfonso
rl) lclrlil Arl< lstónak urai é s mecé násai voltak: s ha valakinek, hát
llctl lltc:stcrnck - é pp e szatirdí ban rogzí tett - tapasztalatai jól mu-
, tlrlt .| clcrrtctt, mií é leellentmodásos helyzetet a k ltó, a rní \ vé szszá-
rrz, itltllt nraJd csaknem ké tszázotven é wel ké sobb Alí teri - immár
rrrligiiit ttrdv:in a í blvilágosodást, a Risorgirnento szabadságharcainak
tiI t:lt - ,.rt:tterlctes í eJedelmi támogatás"-nak (terribile protezion prin-
,rl) liry-1 ltt:v< :zttl itz trralkodól mecé náskoclás ellen í rott A
JejedelemróL
ltlltltlltntvól < :í ltr órtt:kczóscillen. Ariostónak kótsé gteleniil allyagi
lrrii;,| < rl t:s llrrsitrlitltttl rltttg< r( lr< lo{ t, lr< l15r az Est,(:k tr< lvirrl < :urtlerc: volt,
ám ennek fejé ben - mint (magyar vonatkozásokat is tartalmazo) els sza-
tí rájából megtudjuk - olyan rnle alázÁ feladatokat is kellett vé gezrrie, mint
urának segiteni oltózé sben-vetkózé sben. Gondoljuk csak el: a yflágirodalom
egyik klassákus kólttí .je, amint gazdájé t I segí t le inget é s harisnyát!
Ráadásul az udvaronci é letforma Arlosto kolté szeté re is kihatott: fó
mrlvé nek az Orlanda..1funosónak egyik vezé rmotí vuma é ppen az Este család
dicso eredeté nek ma asztalása, r gton a mri elejé tól, harmadik olrtávájától
kezdve. S mindennek betetózé seké ppen - amint arról szinté n az elsci sza-
tí rából é rtesulunk - az udvari koltó dicshimnuszait ura mé g csak meg
sem kószonte:
,,s ha né ha sikerul versekbe fonni
l dicsé reté t, azt mondja, kedvtelé s ez,
nem munka, s kár idot rá té kozolni."
Arrnyi vigasza maradt a k ltónek, hogy amit a kiadásra szánt é s urának
ajánlott fó mrivé ben elfed a k telez, magasztalás, azt legalább a fió} aeak
í rott szatiráiban ciszinté n felárhatta, elpanaszolhatta. Mint ahogr - a má-
sodik szatí rában a fópapok (s maga a pápa) elvilágfasult pé nzhajhászását
é s rangkórságát is ,,kibeszé lhette" - ó, a,kisebb rendekef' felvett világi
klerikus (akinek ,,papramorgásai" mé g í gy is sokkal halkabbak a korárs
Machiavelli vasr Guicciardini kritikáLinál).
A Garfagnana lé v;adó tartomány kormányzójaké nt szerzett tapasz-
talatait megor kí tó negredik é s hetedik szatí rából is kiviláglik Ariosto -
Petrarcáé hoz hasonlí tható - vivódása a kózé leti szereplé s é s az alkotói
elvonultság, általánosabban a hí rné vé s a nyugalom várya kóz tt.
A ,,szabadság" (libertá) - az elsci szatí rában ,,áldott (cara) szabadság"
- kezdett< il fogva kulcsszava a Szatí rdlmak, ahogran titkos bálványa is
volt a koltónek, az udvari embernek. Ez a titkolt szabadságkultusz, ez
a nyilvánosan soha meg nem vallott, de a szatira muzsájának bevallott
é s az utókornak orókul hagyott szabadságvágy Ariosto egrik legrokon-
szenvesebb vonása, egyszersmind tanulságos adalé k azoknak, akik a mii-
vé szetek é s tudományok tárnogatásában oly fukarnak mutatkoz rnagrar
Jelenunkbol é rthetó nosztalgiával gondolnak-vágrnak vissza a reneszánsz
mecenatura korába.
Az udvari é s a szabadságszereto, a kózé leti s a fuggeflensé gre vágló
ember e kettóssé ge is jelzi, hog, a sní í rák olvasása elengedhetetlen Ariosto
hiteles é s teljes egyé nisé gé nekmegismeré sé hez,e kóltemé nyek szuksé g-
szeruen egé szí tikki (olykor árnyalva, scit átszinezve) fó miivé t, a lovag-
eposzt is.
Annak remé nyé benbocsátjuk utjára az ariostói Szatí rók elsó maryar
forclitását, hory ald olvasta rnár Az eszeueszett Orlandót, az a kólt nek
erre a mtivé re ls kí váncsi lesz, alrl nem, az pedig é pp a jelen kótettól
kap kedvet hozzá.
Í 5l Artosto. aki - els szatiráJa tanusága szerint - é leté ben nem jutott
cl Magyar< rrszágra, csaknem fé | ezer é wel ké sóbb elé rkezett h.ozzánk,
Madarász I mre
7
 Vr:r logatott bibliográfia Bán I mre: Ariosto ,,orlando furioso"_ja, a reneszánsz lrodalmi stilusának
mintája. I n: Eszmé k é s stilusok, Budapest !376, _5_3-69, o,
Mtlury | lák Arlostóról Simon cjruta: Ariosto forditása kozben. ln: nitologiai i,rozlony 1976/ 2, sz,
Madarásá I mre: Az olasz irodalom tórté nete, Budapest 1993, 141_149.
o,

li. (] rtl< ,t::Arlosto, Shakespeare e Corneille. Bari 1920 a.".ry János: Ariostoból. I n: Kóltói miivei, Buclapest r98l, I L kotet 359-
M. (';tl:tlittro: Vita di Ludovico Ariosto. Gené ve 193l 369. o.
A. l'll,rlI ttirlll: La cultura a F'errara al tempo di Ludovico Ariosto. Ari;"t" ó.jongó I órántja. Az é posz legé rté kesebb ré szei. I rordí totta, Ariostóról
| | llr:llzt: l953 szoló tanulmánnyafbevezeite é s já$lzetekkel ellátta Radó Antal, Budapest
A, l'lrtltttlttll: Motlvt e forme della poesia di Ludovico Ariosto. l893
Mr.:ililt tlt-l| ircrrze l954 Ruzicska
- páL: Az olasz irodalom kincse rráza. Budapest é . n., Az ó..ry^ g:
A, l'lrrlrtt;tlll: Ariosto. Padova 1969 r-ártuól (ré szletek az L, xx., )oo(. é nekból Jankovich Ferenc fordi_
l. (';rttltl: Arlosto e Tasso. Torino 1961 tásában), 143-158. o.
A lltlrlctt14lrl: Ariosto. Palermo 1961 Ró;;i vrináv András: Nyolc
* ó4tiráo é vszázad olasz kólté szete. Budapest L957,
(', li(,,.| l,(,: l,)sllcricnze ariostesche. Pisa l966 É .oland (ré szlótek az I ., WI I I ., )o< 1V., )oo< rv. é nekbol), 166-
W, llllrrll: l,rrclovico Ariosto. Torino I 968 l77. o.
A, l| lrrrrrl1.| rrl - tt. Mangaroni: Ariosto, Milano l99O Rába Gyorgr: olasz k ltók antológiája. Budapest 1969, Az órjong I Á_
ranabotJré szletek a 111., x., > o< tli., )oocv. é nekbót Rába Gyorgy é s
Lakatos I stván fordí tásában), 139-168, o,
'li tttttlttt ttt1ttk tt Szclttrákról Ludovico Ariosto: Az elcseré ltek (forditotta Jé kely Zaltan)_ I n: olasz re-
neszánsz komé diák, Budapest L972, 27-93, o,
(' llrr,l :rttl: Strl (,< :si-o e strlla cronologia delle Satire di Ludovico Ariosto Ludovico Ariosto: Az eszeves2ett orlando. Budapest t 994, fordí totta Si-
ltt (ilrlrltltlr: S(.orico della Letteratura I taliana DOO I I I I -DOO(I X, L926- mon Gyula, a bevezetci tanulmányt í rta Madarász I mre
l| l27
(; 'lill'í itrrlI r: l)tlllt: Satire dell'Ariosto e perché il poeta non le pubblic in Madarász I mre
1,1r (] rrl| rrrir VI I , l928
t', Mtrsccll;r: Notcrcll< : strlle Satire ariostesche in Nuova Antologia I I , 193I
(i l,';r(ltrl: I llttilrtitli e poesia dell'Ariosto nelle Satire in Archivum Roma-
rtlcttI tt XVI l, l93í ]
l, 'lj,rttlrlllrlrlrt:: Arlosto lrrinore. Firenze l936
' ( ir,;rllltt,r: Llt 1locsia nrinore dell'Ariosto. Roma 1946
vV, lllrtltl: I l: lt:ttcre e l< : Satire Dell'Ariosto in Atti del Convegno dellAc-
clttlctttllt rl< :l l,incci. Rorrra l975
\ 1,1rlslrl l{ )74, Atti del Congresso Ariostesco. Ravenna l976
', liltlt,lltttl: I \ -rl1-ostorla dellc Satire ariostesche in Rivista di Letteratura
ll;tlllrttlr l. l983

I t,ltt:;lótl1l, At,ls< - < 1tól tnaggcltltl

izlllrz l(;ir< lly: A vllirgtrodalom nagy é poszai. Budapest é .n., I I . k tet

| ill í rzl, < l,
lrrrlrj Alrlltl: Az. olitsz lr< ldalonr torté nete. Budapest 1896, I . kotet 332-
lt7lt. rl.
llrlllllt Mllllily: Az t:rrrólrai lrodalom torté lrete. Budapest 1979, l55. o.
,zrlll Atrllrl: A vllliglr< l< lltl< lttt tor(< irrct< -,. 13trdapest 198O, 247-24!| . t> ,
lrtttclI t l;rlrzlri: Arlrlslrl. lI r: A rltlrr(is< ig tbrrahrra - Kisselllls< igllcrr, lI trrl;r
1lcsl l 1)í )2, l, ltii(r,t l22- | 27 . < l.

l] !l
 SATI RA
A MESSER ALESSANDRO ARI OSTO
gT A MESSER LUDOVI CO DA BAGNO
intendere da voi,
l< l < lt:sidero
Al< :ssarldro fratel, compar mio Bagno,
s'lrr corte é ricordanza piu di noi;
st: 1> lfl il signor me accusa; se compagno
| x:r rtlc si lieva e dice la cagione
1l< :r < :hc, partendo gli altri, io qui rimagno;
< l. l_trt_tidotti ne la adulazione
(l':rr(t: clre piu tra noi si studia e cole),
l':rltr(:rt-e a biasmarme oltra ragione.
| \ v.z,< > chi suo siglnor contradir vole,
erl
st: ll< :lt dicesse c'ha veduto il giiorno
1rlt:I t< r cli stclle e a Tnezzanotte il sole.
() r:lr'r:gll lodi, o voglia altrui far scorno,
tll vitritl voci subito un concento
s'< t< lt: it< :corclar di quanti n'ha dintorno;
t, < :ltl ttorr lra pcr trmiltá arclimento
l:t lroc< :tr allrir, corr tutto il viso applaude
(: | )í lr chc voglia dir: nanch'io consentor.
Mit st: ltr :rltro lliasrnarme, almen dar laude
< lttvr:tt: < :lt< :. volenclo io rimanere,
l< l < llssl lt viso aper1.o e non con
l)lssl rrroltc ragioni, e tutte vere,
tlr: l< : < 1tr:t| l pcr si: sola ciascuna
t,sst:r lttl tl< rv< :lt (l(:glla di tenere,
l\ ,lI rt:r l:rvll:l, a ctri 1loche o l1essuna
< ,tlslt lltl < lir 1lr< :í ilrlr, clrc lirr 1lit) breve
tttltl vrr11lltl < :lt< : 'I t:i< ,l vtlglia o lll I iorltttta.
( )1.1lrl:rllcritzltltlt,, iltl(,()r < ,ltt: l< :v< l,
clt';tV< ,ltllt, ll lrrirI < ,I t'lrl s< ,tt(r), () I l() ttt< lI t,l,
ll ll Vlrlrttllltrl r: ll l'rls;ttttttrl t,1,I 'ltI ,< lt,\ rt,.
l()
I
I . SZATI RA
ALLESSANDRO ARI OSTO É S
LUDOVI CO DA BAGNO URAKNAK
Szeretné m tóletek, de igazán,
megtudni, kedves pajtikám s livé rem,
hogy udvarunk emlé kezik-e rám,
neheztel-e urunk, s hogr szo| t-e é rtem
5
valaki, s mondta-e, mi oka annak,
5
hogy bár vele megr el mindenki, é n nem,
vas/ tán kedvé be járni (mert sokaknak
fóTudománya ott a talpnyalászat), _
szórtok rám, mint a tobbiek, szidalmat,
1o
1o Mert sultbolond, ki ellentmond urának,
állitsa bár, hogy az é gboltra nappal
jtí csillag, ós nápí é ny é jente árad,
Bárkit marasztal el, bárkit magasztal,
rogtón mindenki mondja kórulotte ,
15
lo osizhangban zengó, sokszí nu szavakkal,
s annak, aki szeré ny, é s fé l elótte
száját kinyitani, szemé ben ott van
az-,,e lreté rtek' fé nylón s tundokolve,
De ismerjé tek el, hogl é n kimondtam,
20
20 é s kertelé s né lkul, hogy itt kivánok
fraude. rnaradni, nyí ltan a szemé be mondtam,
S zlnrit felhoztam, es/ se volt csalárd ok,
s kiilorr mindegyik igazdrta rendben,
rrtóltátryos-e, hogy az utt L elállok,
25
25 lx,gí óllll ok persze é letenr, anrelyben
l< rii,t.,il,tl itlcig lcrrrri, rtrint kiszabta
li< lrtttltn vil! / az lig, nirrcs sctnrni keclvem,
A l< tlr,, lttttt,ly tiyirti)r, tr;t sí rly< lslrllllra
lill,rlrrl, lllirrirtly lrics;lt, lrrt,1.1 l ltzrtttlt;tl
:} ()
vlrl,r.y l\ ll;lllllllllj lr:v< ,< l, lrl trr< lltrl :rtlt:r,
:t( )
ll
 SATI RA I I . SZATÍ RA

A MESSER ALESSANDRO ARI oSllC) ALLtrSSANDRO ARI OSTO ES

ET A MESSER LUDOVI CO DA BAGNO LUDOVI CO DA BAGNO URAKNAK

l< l < l< :siclero intendere da voi, Szeretné m toletek, de igazán,

Al< ,ssarrdro fratel, compar mio Ba no, megtudni, kedves pajtikám s fivé rem,
r;'lI t < :< lrte é ricordanza piu di noi; hogy udvarunk emlé kezik-e rám,
sr: 1llir il signor me accusa; se compagno neheztel-e urunk, s hos/ szolt-e é rtem
| x)r rllc si lieva e dice la ca ione valaki, s mondta-e, rni oka annak, 5
5
1lt,r < :lrt:, partendo gli altri, io qui rimagno; hogl bár vele mes/ el mindenki, é n nem,
rl, lttltl dotti ne la adulazione vas/ tán kedvé be járni (mert sokaknak
(l':rrlt: < :lre piu tra noi si studia e cole), fó tudománya ott a talpnyalászat),
| ';rlrrlirtc a biasmar:rne oltra ragione. szórtok rám, mint a tobbiek, szidalmat-

trl suo signor contradir vole,

| ':lz,/ ,< l < :lri
s;t, llt:I t < licessc c'ha veduto il giorno
1llr:tt< l < li stclle e a rnezzanotte il sole.
{ ) r,lr't1lli locli, o voglia altrui far scorrro,
tll v;tI ,it: voci subito Ltn concento
s;'tltlt: :l< :< :< lr< l:_rr < li qtranti rr'} ra dintorrro;
r, < ,I tl tt< ltt I tll 1rcr trllriltá arclinrento
l:l ll< l< :t:it itlrrir, < xltt t.trtto il viso applatrcle
(, | ):ll, < ,ll< : vr4llilr rlir: n:rI rclr'io conié nto,.
M:t l;< : itt :rltI ,< l lliastttitrttrc, alrttcrt c.lar
tltlv< :i< : < ,lt< :, vrl| < ltl< lrl itr ritttirI t< :rc,
lrl rllssl lt vis< l :t1l< :rtrl () ll()ll
l)llr:il I ttrlll< : rilgi()ll| , t: (ttlt< :
rlr: I r: tltr;tll 1lt:r s< i srlllt < ,iltst:ttI t;t
t,l;:;< ,t, tlll tl< lv< .lt (l(.í { llí ltli lt,ttt,r-r..
1o Mert sultbolond, ki ellentmond urának, 1o
állí tsa bár, hogy az é gboltra nappal
J csiltag, é s napfé ny é jente árad.
Bárkit marasztal el, bárkit magasztal,
rogton mindenki mondja korulotte
osázhangb arl zerrgó, sokszí nii szavakkal, 15
Io
s annak, aki szeré ny, é s fé l elcí tte
száJát kinyitani, szemé ben ott van
az ,,egreté rtek' fé nylon s tundok lve.
latrclc De ismerjé tek el, hogy é n kimondtam,
2o é s kertelé s né lkul, hogy itt kí vánok 20
< :rltt 1r-llttclc. maradni, nyí ltan a szemé be mondtam.
v< :r< :, S amit felhoztam, egy se volt csalárd ok,
s ltuilon nrindegyik igazd,ta rendben,
nré ltí rlryos-e, hogy az í ltt L elállok.

| 't,ltrtlr l;r vlt;r, :t < ,trl ;ltl< .lt(, () I l(,í .;í jllllll Lcgl'óbb ok persze é letem, amelyben 25
2r,
< ,tl:r:t ltrl rlir 1lrcti,r,lt,, r,ltr. l:rr- 1llir llr-r.vr. krrrtállb ideig lenrri, tnint kiszabta
ll()ll V(l;',litt < 'lrr"l 1lr.l rltlrlli;t rl | ;t I irlt-l tlttlt. !,llrttttra vas/ az Dg, rrtncs semttri keclvem.
( );rt11 ,,1',,,-, l1.!tlttl,, :lltt.,tt t.I tt.
lr.trt.. A lt< jr, iltltely { yiil r, lt:t stilyosalrllra
t,lt';tvt,:l:it, ll trr;rl t.lt'I rl:it.I lltl, tt ttr. llI rtl.t.l. lncÉ l tlz()rrllal
ti> r< lrrl, llrirrrrI ly l< lt:slt,
rl ll V;rlcttlltttr r. lI l!r:;llltll() í .I l:tl tlt.r,t. :t( )
vrrl4y l\ lstlltlllllr ltiv< :< l, ltl trr< llrrl ir< ltrl. :} ()

l() ll
()ltr,ir t,lr< , 'l tli< :atro essi, io meglio i miei De orvosomnál é n vas/ ok bajommal
(,ilFil (l(: < l{ rrl :rltro intendo; e quai compensi :onn"r, tisztában, s .io6ban bármelyikné l
I ttl siltno rrtili so, so quai son rei. iudom, mi jó, s mi hat rám ártalomrnal,

s< l tttia rratura come mal conviensi Nem bí rja szervezeterrr a hideg té l 35
t:< l' lieclcli verni; e costá sotto il polo 35 viszontagságait, pedig kemé nyebb_
gli avcte voi piu che in I talia intensi. ott é szaÉ ona, a mienkné l,
"okkal
li tl< > rr n} i nocerebbe il freddo solo; S nem is csak a hideget sí nylené m meg,
lrr;r ll calclo de le stuffe, c'ho si infesto, de a kemencefust ugyszinte mé rgem,
t:lrt: 1liir clre da la peste me gli involo. s jobban, mint tóle, pestistól se fé lek,
4o
Nri il
vt:rno altrove s'abita in cotesto 4o S ugyanazon helyen kell lakni té len-
l)il()sc: vi si mangia, giuoca e bee, nyá n, evé st-ivá-st é s más effé le clolgot
r: vl si clortrrc e vi si fa anco il resto. .gyt csinálnak azoí L a vidé ken,
"tyt
()lrr: rltrirt< li vien, come sorbir si dee Nem szokna meg sosem iclevaló ott,
l'lrr| :r < :lte ti< :tr sempre in travaglio il fiato de mé g talán a levegót se,, melyben 45
tlt, lt: trtorrtaglre prossinre Rifee? 45 hegyi áramlatok orvé nye forrong,

l);rl vlt1l< lr clre, dal stomaco elevato, A váladé k, mely gyomromból sztinetlen
lir < ,;tlarr< l alla testa e cala al petto, fejembe száll s náthát okoz, tuc{ ómre
tttl ritltirrci trna rrotte soffocato. ulepedik le, fojtana meg engem,

I ,]il virt í irttroso, a me vie piu irrterdetto s a tul erós bor, melyet bóven ont le 5o
t,ltt: '| tr)sco, costi a inviti si tracanna, 5o mindenki ott, s nem tisztán inni vé tek,
c slrcrilcgio c rrorr ber molto e schietto. s nem inni pláne, csakhamar megolne,
'l'rrtti li cilli sorro cor} pepc e canlla S arnib l egy csipet szárnomra mé reg:
tll :tttt< lttt< l c cl'altri arolrrati, che tutti bor., p.priÉ s más, ott a legdusabban
< ,< ltI tt: tt< )< :ivi il utc< _lico rtri clanrra. azzal iűszerezik az osszes é telt,
55
(,)rrl rrri 1ltltr< :slt: clir cll'io avrei ridutti, 55 Monclhatnácl, uljek tuz mellé magamban
< l< lvt: stllt< l il < ,atI ritt scclriir al foco, szobámba, hogr se izzadtság, se 1ábszag
trt: 1lit:i, tt< : irs< :t:llc oclorcrei, né rutti; ne bántson, é s a bof gé st se halljam,

t, lt, viv:ttttlt: c-,< ltt< lirictrri il cttoco s mit hogy akarok enni, a szakácsnak
t,tlI I t< , lrl vrllt,ssl. ct itrzrcclttarmi il vino kiadhatní m, s bort annyit s ugy ihatné k, 6o
1ltllrt" it ttti:t 1lrlst,it, < : trtrlla berne o poco. 6o hogr egé szsé gemnek vele ne ártsak,

l)trtt< ltrt,vtll itllri lttsit--trtr:, io daI matino S í gy mí g ti es/ utt vagrtok,_.é n maradné k
ltlllt sct,lt stlrrt,i stllrl irll:T cella, ..g .ttOt istig cetlám rejteké ben, _

s;rllrl ltll:t I ll(,llsll (,()ltl(: tltl certosirro? s iTl< czné lr is maganr remeterabké nt?

lllI t()| { ll(,1,1(,lt< l 1lt,ttttll< : t: vas< :lla

S t:tlrószlcl(:lI I . sc l< ottyltai cclé tryctrr
65
rl;t cttcltt:t t, < l;t < ,illll(:rlt, < : < ltltitrttt< : í ilr s itl< ;ir< ,s:tt< lrz í r.| lt:izltsol< ttlrl< ,
ttlI t< ,s< ,tt,
rll tlt;t:;:;r,t,I z,lc r;ttlrl í il)()si:l tt< lv< ,ll;t. lrilirryz.llt ir lr:ljt,li | 11;1,1,111| 1,7< :sit:ttt,

l;l
l :I
 St: scparatamente cucinarme
vt> rti rrtastro pasino una o due volte,
Ha kulon tálaltatni akarok csak,
rltt:rt,t-ro e sei mi fará il viso da l'arme.
hát mé g tn fózetné k, grilkos szemekkel
né z rám Pasino, s azt hiszem, asioncsap.
s'irl voro cle le cose ch'awá tolte 7o
lirllttcesco di Siver per la famiglia, Abból, mit udvarunk számára vesz fel 7o
Francesco de Siver, ami szokásos,
;l< r(ro nrattina e sera averlle rnolte.
akármennyit vehetek este, reggel,
S'itl < liro: nSpenditor, questo nri piglia,
l'tlnrido cervel poco notrisce;
< ,lr< l
de ha í gr szólné k: ,,Tárnok ur, ez árt most
tltl< :sto tlo, che 'l catar troppo assottiglial nekem, noveli hurutom s a náthám,
75 adj mást helyette, ami javulást hoz!" - 7

| x,r, llllí :t volta o clue che me ubidisce,

tltrlrltrtl e sei mi si scorda, o, perché teme Nos, eryszer-ké tszer megtenné talántán,
< ,ltt: I tott gli sia accettato, non ardisce. majd elfeledné , vagy nem lenne mersze,
s nemet is mondana, bárhogy kí vánnám.
lrl ttti ricltrco al pane; e quindi freme
l;r crllt:rit; cagion che alli clui motti Kenyé rre szoátkozzam? Hosrne, persze,
8o s az errrber ingerulten szé ra-szora 8o
11li :rrrrici et io siamo a contesa insierne.
mindenkivel naponta osszeveszne.
Mi 1ltltrr:st.c í lllco dir: nDe li tr"roi scotti
l;r < ,lr< .'l l_tI o í hnte comprator ti sia; ,,Napidijad van, mondhatod, s a szolga
tttlrttl_t,ilt i trroi polli alli tua alari cotti,.
vásárolhatna abból rendelé sed
szerint, s ké szittetné d magadi módra." -
ltl, ;lt.r la trrala ser-vittrde nria. 85
ttrltl llrl cl:rl carclirrale ancora tanto Az udvari beosztásom szeré nyebb, 85
clt'i< l 1ltlss:t í :rrc ilr corte l'osteria. s a í izetsé g, amit kapok, ugyancsak
kicsi ahhoz, l:ogt házi koszton é ljek.
A;l< llltr, tttlr tttcrcé , ttta rrrercé , santo
t,ttllr.1.1irl tlt: l< l Mttsc, io norr possiedo
S Apollo, ó, ami a te jutalmad,
l;ttt(< l ;lt:r v< li, clr'irr l)ossa far:ni un manto.
s a tietek, szent Muzsák társasága,
9o azé rt legfóllebb egy kópenyt ha adnak. 9o
"< )I r! il sigttor t-'lrir clato...> io ve'l conciedo,
l;rI tl< l < lltt: í irt(tl ln'lro 1;iu d'r-rn mantello; - ,Ádott urad.,." - Hogy tobb, mint egy talárra
I tt;t t,lt< : tlt':tl;] > iar 1.lcr voi dato non credo. elegendót, té ny, elhiszeí L, de ké tlem,
hogr é rtetek é rt engemet a hála.
| ,)11li l'lrll
rlt:(l< l: io dirlo a questo e a qtrello
illl(,(), () i versi rniei posso a miá posta
v()í .,,li() Maga megmondta, hos/ sokfé leké ppen
95 tudom szolgálni, versemet azonban 95
ttt:tttrlltltl al Ctrlisc< l per lo sugello.
tuntessem el orokre a fené ben.
Ntllt vtt< ll < ,ltt: l;rtrclc sua da me composta
Nem óhajtott magasztalást dalokban
I )(,t, ()l)l,il(l(.ljrlil < li rttcrcó si pona;
rll tI tct't'ti < lr,1.,,rt< l il l'ir ctlrrctrclo in pos(a. tolem, s elnyerni az elismeré sé t
váltott lovon k veteké nt loholtam,
A < ,lli ttcl l| ;trtrl t. irr vill:r il st1.,;trt:, rlllI t;t, l(X)
;r clrl lrl yt,l;lt, r, :,;1ltl11li;r, () l)()llil i | l;rl;r,lri ki vadászlk vele, } d otozé ké t roo
ráacl.| rr s levetl, s kl vacsorára
ttcl ;l, l,/ ,/ ll 1,1,| - l:t :,r,I ,;t ilt ll.r.:;< .rl ;l ll()ll;l.
ll< lrt, lrí il, kttp acl< llnányt, s az is, ki é Jé t,

| .I I ll
 v(.HAlll l;r lt< l(lt., ltt sltt < .lrt. l llt:rgiurraschi
st: l< :vllt< t it l?tr t:I tl< l< ll, si < ,ltc ha mulat, átvirrasztja é s kivárja,
"pa.r"ocaschi.
< .tll lrlr< .lrirr lI t rttilrt< l,rtlt1,1I .tlrcttiato mí g munkájába kezd a bergamói,
l05 s amikor fé nyé tveszti már a fáklya. 1o5
S'l< l l'lr< l crltl tzttrtle nc' ttti< .:i versi ntesso,
< ll< :t. < :lt'io l'lro I htto a s ha né ha sikerul versekbe fonni
1liircere e in ocio; dicsé reté t, azt mondja, kedvtelé s ez,
1llir grato lóra cssergli stato appre so,
nem munka, s kár id t rá té kozolni.
I i st: itl c:atrcellaria nr'ha í átto socio
ll M< :lalr del Constabil, si c'ho il terzo S hogr é n mint Constabilnek társa ré szes
rli < 1rrcl clt'al notaio vien d'ogni negocio, tI o vagyok a pusp ki javadalomban, llo
s í s/ minden termé s harmada enyé m lesz,
gli i: 1lcrché alcuna volta io sprono e sferzo
I tttttllttclo llestie e guicle, e coiro in fretta azé rt van, mert grakorta lovagoltam
1l< :r ttttrtlti c balze, e con la morte scherzo.
hegren-volsron, le-fel, vágf,atva, váltott
lovakon s a halállal is dacoltam.
| rlr :t ttrio sel] no, Marorr: tuoi versi getta
lir lirtr in ttn cesso, e una arte impara,
< ,< ltt
1r5 Belátásom szerint bolcsebb kivágnod, 1l5
st. l> < .rtellcii vtroi, che sia pi accetla. Marone, verseidet a szemé tre,
a javadalmaké rt mást kell csinálnod.
Mlr lost,o clre n'lrai, pensa clre la cara
itlir lillcrta tron menó abbi perdr-rta
De tudd, ha megkapod, orokre vé ge
< .I t< : st: giocatc te l'avessi L| 'zarai áldott szabadságodnak, ugr keresztet
I 20 vethetsz rá, mint a vesztett té terné n5rre, r20
r, < ,I l< : I trai pitr, se berr alla cantlta
t:ti\ vivi c viva cgli di Nestorre, amit uána tóbbé , jól jegrezd meg,
< ;ttt:stit colrclizion non ti si mllta. bármeddig é lsz, akkor se, ha tulé ted
tr vé n Nestort is, vissza nern szerezhetsz.
| ,) s< -. r| isegtri rtrai tal rroclo sciorre,
llrrr> rt 1lill,t< l avrai, se con amore e pace s ha mi már rádszorult, a kótelé ket
rltlt:l < :lte t'lra clato si I 25 oldozni akarod, tartsd keclvez nek, r25
vorti ritorre.
ha visszaadhatod, mit rád fecsé relt.
A l)cr esscr stato contrlmace
ttt< .,
volcr Agria vecler tre lJtrcla,
< l1 ttr> rt Flogr tolem, akire dlil-ful duh dten,
t.ltt: si rit< lgliir il suo si I tcltr rrri spiace I rrert nem megrek Budára vasr Egerbe,
lrogz adományait elvonja tólem,
(st, ll< :ll lc rniglior perllle clte
trvea in rnucla 130 (bár ujonnan nott tollakat nyesett le
rltrtr:ssc, c trrt,tc, mi titrpassc), come t30
< ,ltt: < lit I 'atrror c grazia itrir trri
csclltcltt,
s az trtolsó szálig mind), mé gse bánom,
lrz biint csak, ahogr sztí romet kitette,
< ,I t< : s;1111211 li:cle e Senzil lltttor I tti rrolue,
<, t.ltt: clirrtost.ri con pltr< rl< : t: < :ctttti lrrll5r lr rlcvem csak hitszeg , galád, rons/
< :ltt: lrt tlclio e clre in s 65zí ilolctc, nregveté se
< :ltitt< :,
< lislr< lt(< r itI rlliir il ttri< l tlí )lll(). 135 jlr, ()§/ re, lro5l váI t_ig g5ralázzon.
I r:r.| sztll l35
li r;trt.sltr lir cagion < :I l'lrt I ttt: lltt:ttltl
< ll gli coI lrllarire ltt:trtzl I tt;tl, Nctrl l:rl(lttrt (s liitI tl sr: v:i15l< lttr) sziI tót sc
_tlrlI l lt, l t( )| .,.y (,lr l l( )l tt llt I t l l t tr.l l s< i11< :tttt.|
< llrl rli < llr< : itltlarno a< l < .ri< .ttsrrr. rrrl vlr.ttttl.
l,tz.ill t

cltttt,ttlcltt, tlli tlt.lll r.lrl!r.tlr.I l r.lrillr..

ll;
l7
llrrgqltlr, se alla progenie tua mi fai Rug iero, sarja ily kevé sre tarL, 140
si ;lo< _.o grato, e nulla mi prevaglio 140 ilyé mmire engem, ki virtusának
t,lr< : ll alti esti e tuo valor cantai, dicsé reté rezengtem annyi dalt!

t,lrc debbio far io qui, poi c} r'io non vaglio Mi lesz? Nekem idegen a vadászat,
sttt< :tltl)rar str la forcina in aria starne, furjet, fogolyt szé tszedni nemkulonben,
tt< : so zr sparvier, né a can metter guinzaglio? u iOr""o., tartani lywót s kutyákat!
145
N< llr l-eci mai tai cose e non so farne: I 45 Nem volt effé le dolgom azelótt sem,
:rlli usatti, alli spron, perch'io son grande, S abból, hogy sarkántyrit, csizmát segií tsek
I t< ltl ttti posso adattar per porne o trarne. fólhí rzni vas/ levetrri, ré g kinottem,

I cl tton lro molto gusto di vivande, tí rtti.le nem vag5/ ok é telnek, iznek,-
< :ltt: scalco io sia; fui degno essere al mondo é lheltem volna, amikor az ember
150
< 1ttirtltlo viveano gli uomini di giande. r50 másfé le é telt, mint makkot, nem ismert,

N< rrr vo' il conto di man torre a Gismondo; Nem vágrom Gismondo helyé re,_ nem kell
llttclar piir a Rorna in posta non accade Rómábi se nyargalnom, é s a pápa
lt 1rlircar la grande ira di Secondo; dtihé t se megfeté zfleí í Lbármi szerrel,

<: clttarrdo accadesse anco, in questa etade, s ha ké ne is, korosodom, hiába, 155
< :tll trlal clr'ebbe principio allora forse, 155 s bajommal, mely tán ott s akkor vehette
ttotr si convien piu correr per le strade. eredé té t, már nem való a vágta,

St: í irr cotai servigi e raro tórse Ha ez vár rám az atanyé rt, s hogr egrre
tll stttr presenza de' chi d'oro ha sete, vele. mellette legyek, egrre ké szen,
< : stargli conre Artofilace all'Orse; ahogr Artoí ilace é s a Medve,
I 60
1llir tosto clre arricchir, voglio quiete: I 60 inkább a nyugalom kell é s a pé nz nem,
;liir t_clsto clrc occr_rparmi in altra cura, inkább, mint mas munkába kezdve hagyjam,
si cltc itronclar lasci il mio studio a Lete. hogy elárassza I é the bolcsessé gem:

ll < 1rrlrl,se al corpo non ptro dar pastura, mely bár nem tápja testemnek, marad majd
l< l < lii alla rnente con si nobil é sca, tartálmas táptálé ka szellememnek,
mit é rdemeJ ne_ hagrnom gondozatlan, r65
< :lt< : ttterta di non star senza cultura, 165

lrlt t:llc ler povertá meno m'incresca, Elé ri, hogy a szegé nysé g keserv,ek
t: lir clrc la ricchezza si non arni forrása nem lesz, nem riz a mohosag,
t,lr< : < li rrria libertá per suo amor esca; s fólaclnom a szabadságot nem enged,

< 1ttt:l t:lt'i< lllol] spero aver, fa ch'io non brami, s nrit nem remé lek, azt nem is esengem,
17o
< ,ltt: tt(l sclc-gno nó irrviclia me consumi 17o hogy nem gyotor se irigysé g, se bánat,
1l< :rt:ltí : Mltrottt-, cl Cclio il sigr-ror clriami;
lrir-ttrttnk rré ha mást lrí vat s nem engem;

t,lt'l< l I t< rtt lrs;lt:(t< l .| lll< :zza| cstacle i ltrnri s ll(:tlt (ir()I rr< lrrt, lta lirl< rrrí rr< lzni lát,nak
l)(,l, (,l.is(,| , < .rrl sl{ tt< > r vtltlttt< r it ()()tlil, rlyilriltllll llrlllll{ l(í ll í lZ tl(lVllr()I lcol(,
< ,I t'ltl I trltt llts< ,lrt ;t< ,t,t,t.:trltll ltt qtrt:stl í irrlrl; s rl(,lll i'rliilr li,l r:l'lrilt: lrlrisll,-{ llllI (;

l,I
] tt
 < ,lt'ltl v;trl< l lltltrl r. ir 1llr.rll ()v(. tlll rll(:tla
ll llrl< l lllsr4dttrl, t. tltl;ttttlrl ltl vtr it citvallo,
lr: llls:l< .t,lt, ;{ ll ;rll;rt.r.rl str tir s< :ltletta,
li < .rr:< l< l < :llr: sllt tlttt.sltl rrrlI r< lr
t:lrt: < ll í irrlrrl Jlirglrr, s'l< l ril()()onlanclo
lrl 1rrirrci;rt: lit t:ttts:t < l'trtr vasallo;
o llrovcr lit,i irr llt:rrclici, (luando
É rgiorr rtort v'abbia, c: facciami i pievani
ad offerir pensiorr venir pregandÓ.
Anco fa che al ciel levo ambe le mani,
ch'abito in casa mia comrnodamente,
voglia tra cittadini o tra villani;
c che nei ben paterni il rimanente
dcl viver mio, senza imparar nova arte,
posso, e senza rossor, far, di mia gente,
Ma perché cinque soldi da pagarte,
tu clre noti, non ho, rimetté r voglio
la mia favola al loco onde si p"rte,
Avcr cagion di non venir mi doglio:
clctto ho la prima, e s'io vuo' l'áltre dire,
rró cltresto basterá né un altro foglio.
I )rtr ne diro anco un'altra: che patire
rrorr debbo che, levato ogni sostegno,
casa nostra in ruina abbia a venire.
Dc _cinque che noi sián, Carlo é nel regno
orlcle cacciaro i Ttrrchi il mio cleandro,
t: rli stravi alcun ternPo fa disegno;
Galasso vuol ne la cittá di Evandro
por la camicia sopra la guarnaccia;
e tu sei col signore ito, Alessandro.
liccl Gabriel; ma che vuoi tu ch'ei faccia?
chc da fanciullo la sua mala sorte
lo tmperli clc li piedi e cle le braccia.
ligll lr< trl fir rti: in piazza mai, né itt < :< lt.lt:,
t:l :r < :ltl vtl< > l ll< :I l rcggcr(: lllla ()ilsil
< 1ttr:sltl sl ;rrr< ) < ,t> ltl;rr< :tt< lt:rt: < .llt: ltttllrlr,(r.
,.r,(
l :I l
175 hogy egyedul járok, ha kell, s ryaloglok, 175
s mé g akkor is, mikor nyeregbe szállok,
elfé r mellettem, ami kell, a cókmók;
lallo Jobban, ugy vé lem, semmiké pp se járok:
s jobb, mintha az ugyeikkel jovoknek
180 pé nzé rt urunknál pártfogást csináI ok; I 80
vagy jobb, mint birtoké rt perelni, fóleg
ok né lkul, s járadé ké rt támogatni
papokat s kóztuk is pereskedcjket.
S ké sztet mindegrre kitárt ké zzel adni
185 hálát, amé rt megadatott nyugodtan 185
a h.ázalnban bé ké bené lve lakni,
s hogy ami hátravan mé g, os lakomban
é lem pir né lkul, enyé im kóré ben
vé gezlle dolgomat, amibe szoktam.
l90
De hogy az t szkudót, minthogr kité rtem, 190
ne kelljen megfizetnern, az elejtett
szálat fólvé ve folytatom beszé dem.
Ha fájlalom is, okom, hogr ne menjek
van sok, tobb, mint amit mondtam, de persze
195 nem akarom mind mondani, csak egret: 195
utaznom a család miatt se lenne
helyes, mert támaszát ebesztve vé gleg
szé thullna, menthetetlen tonkremenne.
Ötunk k zul, akik vagrunk, fivé rek,
20o carlo ott van, honné t való cleandro, 2oo
s marad, amí g nem é r a dolga vé get.
Papi ingé re Galasso Evandro
ós városában cingulus után jár,
te pedig urunkkaI kelsz utra, Sandro.
205
A szegé ny Gabriel ugyan a } ráznáI 205
marad, de t< í le, ki grerekkorától
keze é s lába bé na, mit kí vánnál?
I llzárva orokké a kt'ilvilágtól
1,1í / í rtr v< :zct.lrt:t--c valaki házat?
2l() I i t1lI t:r r l lllzzit< 11,1(i rrurg:ir< il. 2Lo
 Allrr clr"rlrrtir sorella che rinrasa
ll'crár, blsogrra apparecchiar la dote,
clre le siárr clebitori, or che se accasa.
I .'ctá dt rrostra matre mi percuote
ctl ptetá il core; che da tutti un tratto
ser} za infarnia lasciata esser non puote.
I o sort de dieci il primo, e vecchio fatto
dl quarantaquattro anni, e il capo calvo
da un tempo in qua sotto il cuií iotto appiatto.
La vita che mi avarrza me la salvo
meglio ch'io so: ma tu che dicirrt_to anni
dopo me t'indugiasti a uscir de l'alvo,
glt Ongari a veder torna e gli Alemanni,
per freddo e caldo segui il signor nostro,
servi per amendua, rifá i miei danni.
I l qual se vuol di calamo et inchiostro
cll nre servirsi, e non rni tor da bomba,
dlgll: < Signore, il mio fratello e vostro> .
lo, stando qui, faro con chiara tromba
ll suo nome sonar forse tanto alto
che tanto mai non si levo colomba.
A Filo, a Cento, in Ariano, a Calto
arriverei, nla non sin al Danubbio,
clr'lo non ho piei gagliardi a si gran salto.
Ma se a voglier di novo avessi al subbio
li quirrdici arrni che in servirlo ho spesi,
passar la Tarra ancor non starei in áubbio.
Se avernri dato onde ogni quattro mesi
ho venticinque scudi, né si fermi
< :ltc nrolte volte non nri sien contesi,
rni clellbe incaterrar, schiavo tenermi,
r,rbllgarmi ch'io sudi e tremi senza
rlsllctto alclttr, ch'io moia o ch'io mc .ní 'ernri.
ll()tl gll lasr:latc itver qt,tesl.a crcclclnzir:
rllt< :gll t:ltt: 1llir trlst< l ch'c:ss()r scrv()
l< lrro llr ;lcrv< lrlitrlcl llt 1litzir:ltza.
Nóvé reim kózul mé g Taddeának
vagrunk adósai, az otodiknek,
a hozományt ké szí tjuk az arának.
Anyánkra szorongó sziwel tekintek,
2I 5 ha ily korban minden magára hagmánk, 2L5
a glralázat mé ltán illetne minket,
Tí zunk kózt é n, elsó, s minek tagadnám,
a ne ruerrné gy. é vemmel már oregszem,
kopaszodo,$r,'ha eI is rejti sapkám.
22o
Mi é letembcil mé g maradt, igyekszem 22o
mindenké pp órmi, de te, ki utánarn
tizennyolc é wel é rkezté l,mehetsz, rnerlj,,
a mas/ ar é s a né met fóldre bátran,
s fagyban, melegben urrtnk nyomdokán járj,
225 é s pótolj engem is szolgálatában.' 225
S ha oly munkát akar, miben a szerszám
toll, tinta, s messze menni nem kí vánna,
mondd meg neki: - ,,Uram, oné a bátyám!" -
En harsogom váltig helyemen állva
23o clicso nevé t, fogom harsogni fennen, 23o
amilyen fentre,sast se viszi szárnya.
Ha ide a kornyé kre ké ne mennem,
száguldané k, de a Dunáig é rnem
az é n lábammal elké pzelhetetlerr.
235
I { a ujra kezdhetné m tizenót é vem, 235
ameddig Önt szolgáltam lankadatlan,
a Donig elmenné k kí sóreté ben.
Huszonot szkudót né gyhavonta kaptam,
s ezé rt,* -bár bizonyos nem volt a bé rem,
240 mert jott csokkentve s jott megké sve gyakran,- 240
elvárja, hogy rabláncon, szolgaké ppen
é ljek s izzadni, dicleregrri kelljen,
s tncglralni, rnegrokkanni é rcleké ben,
rrt: lrll1y.| lil< ll< tttt:g c:l;l> crr a lriszcrtrllerr,
245 lrlrrltl l tttl| ;t: st,tttrrrllrt sz< llpllrl< < irrt, i,r < lí rsl> :rtt, 24| ,l
rilrllr szt:l.r,< ittycrt, lirtt tttlttl llrr(.I lr l< t,tlvt:ttt.
lI tttl ltslttrr lir giir, cllt'< lgtrl ()sí jo (l nervo
ttt< rstrltv:,t < li tlragrczzlt, c t:trtro, pel rotto
rl1,1 tttttro, ov< ,, < ] i grallo era Llno acervo;
t: titrtto lle lrrangio, che l'epa sotto
si li:cc piir d'una gran botte grossa,
| 'in clre ftr sazio, e non pero di botto.
'I i:trrendo poi che gli sien pé ste l'ossa,
si sí brza cli tornar dove entrato era,
ttlí r par clre 'I buco pitr capir nol possa.
Mctrtrt: s'afí 'anna, e uscire indarno spera,
gli clisse trn topolino: < Se r,,troi quinci
trscir, trátti, compar, quella panciera:
it vonritar bisogna che cominci
< :i c'hai nel corpo, e che ritorni macro,
irltrirrrenti qtrel buco mai non vincil.
()r, conchiutlendo, dico che, se 'l sacro
()irrcliI ral comperato avermi stima
< :otr li suoi doni, non mi é acerbo et acro
rt:ltclerli, e tor la libertá mia prima.
.,,.I
Az eg1rszeri, rossz borben, gyatra husban
teng szamár hogl glálkodva ré st lelt
ery falban, s rajta át magtárba csusszant,
25o bezabáI t ury, hogy a hasa temé rdek 25O
nasr lett, s akárcsak egy hordó, lelógott,
s amikor enni vé gre megelé gelt,
megrettent s fé lve, hory botot, dorongot
kaphat, s próbált kifurakodni ott, hol
255 UejOtt, ki mar nem fé rt, bárhogy szorongott. 255
Kí nlódott, ámde hiábavaló volt.
- -Kibrijni ott - szólalt meg es/ egé rke -
sosem fogsz, pajtikám, a pocakodtól.
Annak, amit befaltál, egy í zé tse
260 tartsd meg magadban, máskul nben inrren 26,0
soha nem jutsz a ré s tulsó felé re." -
A Bí borost, ha tán abban a hitben
leledzene, hory bármi pé nz fejé ben
megvette szabadságomat, leintem:
265 cstiré b l é nnekem kónnyu kilé pnem. 265
'-)ll
 .SA"I I I I A I I
A MBSSER GALASSO ARI OSTO, SUO FRATELLO
Perc'ho molto bisogno, piu che voglia,
d'esser in Roma, or che li cardinali
a guisa de le serpi mutan spoglia;
or che son men pericolosi i mali
a' corpi, ancor che maAgior peste affliga
le travagliate menti de'mortali:
qtrando la ruota, che non pur castiga
I ssion rio, si volge in I nez7n Roma
l'anime a cruciar con lunga brigia;
Galasso, appresso il tempio che si noma
cla quel prete valente che l'orecchia
a Malco allontanar fe' da la chioma,
starrza per quattro bestie mi apparecchia,
cotrtando me per due con Gianni mio,
pol metti un mulo, e un'altra rozza, vecchia.
camera o buca, ove a stanzar abbia io,
clre luminosa sia, che poco saglia,
e da far fuoco commoda, desio.
Né de' cavalli ancor meno ti cagilia;
che poco ioveria ch'avesser poste,
clovendo lor mancar poi fieno o paglia.
Sia per me un rnattarazzo, che alle coste
lhccta vezzi, o cli lana di cottone,
si che la notte io non abbia ire all'oste.
Provcdimi di legna secche e buone;
cll chi cucini, pur cosi alla grossa,
tlll poco di vaccina o di montone.
Notr cttro d'un che con sapori possa
< lt: varl cllll strscltar la fame,
st: lilssc nr< > rl,ir c cltlusa tre la fossa.
,.,l;
I I . SZATÍ RA
GAL,\ sSo ARI osTo ÚnNax, TESTVÉ RÉ NEK
Minttrogr kell, mé gha nem is akaródzné k,
Rómába mennem, ahol most cseré lnek
ruhát a puspok k vedlo kí gyókké nt,
mikor a test kevé sbé van veszé bmek
5
5 kité ve, de annál fé lelmesebbek
a lelkeket fenyegetó esé lyek,
amikor a keré k, amely keservet
idé z nevé vel, rnindazzal leszámol,
ki belekeruI , ott forogni elkezd;
a templomnál, melynek nevé t a bátor lo
lo
oao adta. aki Malcónak levágta , \ r_ )
iet r,rtet, gondoskodj szállásáról
"
^ er.(lb"kz6c/
számomra, Galasso; né gy bestiámra
számits, az szué rt is viszem s a hátast,
15
l5 s Giannit, szolgámat is vedd persze számba,
Leryen világos a szobám, ha tágas
nem is, rle az emeleten, s figyelmezz,
hogy ftithetó-e jól, s utána válassz!
S nehogy a lovaimról elfeledkezz!
Mit é rné ,hogy van hely, hová vezessem 20
20 -amae szé nLa, szalma nem lesz,
s bekossem,
Gyapju vagy vatta deré kaljra fekszem
te cóát< , puhára, hogl hátam ne nyomja,
s ne kelljen é jjel a gazdát keresnem,
Száraz tí lzifa is leryen; a konyha 25
25
uové ben ehelrrt tul sok szó ne essé k:
aTnarha- s birk"hrrs nem jó gyakorta,
Nekem nem esetem az oly inyencsé g,
melytól nci s nem mrilik az ember é he,
a fogás sorsa az, lrogy eltemessé k. 3o
,.r"
/
 (I lrg:r ll str< l s< :ltl< l< )rl
sllt itll'tlr< :< :< :ltl< > it s< :r V< lrltI l< l tttuso, ll
v< :ttttl< l al I tt< lttcl< r s< ll 1lt.r tirr lcttanre;
c} rc pi cerca la fanre, 1rt:rclré giuso
nlatt< li i cibi nel
verrtre, clrc, pór trarre
lll í lrnle, ccrclri aver cle li cibi^ uso.
I l novo camerier tal cuoco inarre,
tli pane et aglio uso a sfamarsi, poi
cltc riposte i fratelli avean le maire
et egli a casa avea torrrati i boi;
clr'or vol fagiani, or tortorelle, or starne,
clre sempre un cibo usar par che l.annoi.
or sa che differenzia é da la carne
cli capr_o e di cingial che pasca al monte,
da quel ctre l'Elisea oghá mandarne.
Fa ch'io truovi de l'acqua, non di fonte,
cli í iume si, che giá sei di veduto
notr abbia Sisto, né alcun altro ponte.
Non curo si del vin, non giá il rií iuto;
nra ? temprar l'acqua me ne basta poco,
clrc I a tavertra mi dará a minuto.
Scrrza molta acqua i nostri, nati in loco
non assaggio, perché , puri,
1:trlustre,
clal capo tranno in giu Óhe mi fa roco.
cotesti che farian, che son ne' duri
scogli de Corsi ladri o d'infedeli
Greci o d'instabil Liguri maturi?
clrtuso nel studio frate ciurla se li
bear, mentre fuori il populo digiuná
l< l irspetta che gli esponga gh bvangeli;
< : pol ntonti sul pergamo, piu di
uno
gartrbaro cotto rosso, e rumor faccia,
c tln minacciar, che ne spaventi ogniuno;
ct ir mcsser Moschin pur dia la caccia,
al í ia Gtralengo et a'cómpagni loro,
clte trt< :ltotr carestla ne lri virnacctá;
l)tlr ll
sttcl tcgame
<l
T lem báLrmily z í ros lehet a ké pe
nyárstól vasl tepsit l, a zabagé pnek,
akinek trásratermelé s az é lte,
s é heznie csak hog/ gyomrába é tek
35 keruljon s esrre t bb s finom fogások, 35
vonzóbb neki, rnint bármily jozarl é trend.
Az nj asztalnok, aki uj szakácsot
fogad, kenyeret é s hagrmát evett
nemré g, mást semmit, arnikor az ás t
4o letette s kreit vezebI e hazament, 40
s most í ácán kell neki, vadgerle é s f rrj,
s í ké ppen változatos é telek.
A h s lzé r l é rzi, hogr a vadkan
vasr a szan/ as vagy bármi hol tanyázott,
4 a hegyekben-e vagy a mocsarakban. 45
Ahol lakom, jo ylz legyen, nem ásott
kuté , hanem folyóé , árnde olyan,
mely hidat legf llebb hat napja látott.
A bor, no , nem vagrok miatta gondban,
5o a vzhez izesí tóké nt s kevé s kell, 5o
amit ád majd a kocsma adagokban.
Mert b vlzezé s né llnil a lapályon
term borokkal é n nem szo} rtam é lni,
tisztán sosem iszom, nehosr megártson.
55 S a tóbbi? A sokfé le hegrvidé ki, 55
a korzikai, a ligur vag/ é ppen
a gor g, mit szokott e| idé zni?
Vedelje csak cellája rejteké ben
ivó at5ra, mig vár a b jtól né p,
6o mely ré szesú tlni vág} a szent igé kben, 6o
s ki mint a í tt rák, oly v r s, ha f llé p
a szószé ké re, s mennyd r g veszetten,
s korhola minden hallgató hí v jé t,
Gualenglo é s Moschlno mester ellen
( i!] clí rl-liil lóké rrt, kl a vernaccta árát 65
lölvcr(c lí rarrlvnl e5retemben,
,.r,í
| ,.r.|
l
 che fuor di casa, o in Gorgadello o al Moro, kik házon kí vul vé g né lkul zabálták
mangian grossi piccioni e Óapon grassi, a sult galambot, a pecsenyekappant,
come egli in cella, fuor del refettoro. mint cj, mikor a testvé rek se látták.
Fa che vi sian de' libri, con che io passi 7o Kell egl-ké t kónyv is ott, mert óhata,tlan, 7o
quelle ore che commandano i prelati hogr olykor a prelátusokra várok,
al loro uscier che alcuno entrar non lassi; s legyen, mivel az idót elmulasszam,
colne ancor fanno in su la terza i frati, mint terza elott szoktak a barátok,
che non li muove il suon del campanello, mig a harangszó nem szólí t irnára
poi che si sono a tavola assettati. 75 már reggeli uán; ekké ppen állok. 7
nSignor,n diro (non s'usa piri fratello,
poi che la vile adulazion spagnola - ,,Uram" - mondom neki (minekutána
az aLyáln, testvé rem nincs már divatban,
messe la signoria fin in bordello) s a bordé lyban is uram, ami járja),
nsignor,, (se fosse ben mozzo da spuola)
- ,,Urarn" - (ha elottem spanyol lovag van) -
diro ofate, per Dio, che monsignoré 8o ,,inté zze el, ké rem, hogy a kegyelmes 8o
reverendissimo oda una parola.o fogadjon s hallgasson ki, pár szavaln van." -
* Agora non sí puede, et es metore
clt.e uos torneí s a la magnancl} (Almeno, - ,Á lehetet] ent ké ri, helyesebb lesz
máskor." - ,,De legalább es/ ben se itserr,
lirte ch'ei sappia ch'io son qui di fuore., jelentse, mióta vagrok turelmes." -
I lisponde che'l patron non vuol gli sieno 85
lirt.te imbasciate, se venisse pietró,
Urának most senkit fogadni nincsen 85
Pavol, Giovanni e il Mastro Nazereno. mócljában, senkit, válaszolja, nem, mé g
Pé tert é s Pált sem, a Názáretit sem.
Ma se fin dove col pensier pené tro Ha szemunk is tudná, amit az elmé nk,
ltvcssi, a penetrarvi, occhi lincei,
amely a dolgokon gyakorta átlát,
o' rrtttri trasparesser come vetro, 9o va ly lenne áttetsz a fal uvegké nt, 9o
lbrse occupati in cosa li vedrei
< :lreiustissima causa di celarsi akkor bizonnyal meglepódve látnánk
itvrian dal sol, non che da gli occhi rniei. olyant muvelni, mire a titoknak
illendo ráboritani a fátylát.
Ma sia a trn tempo lor agio di ritrarsi, Legyen. Kell ennyi nyr_rgalom azolcrak,
<: i,r rloi di contemplar sotto il camino 95 s van idónk bolcs mondásokon tunódni 95
;l< :i rlotli libri i saggi detti sparsi.
nekunk, amik a kónywekben adódnak,
()I r< :
rrrl I nova a veder Monte Aventino
srl t:ltc vclresti intendere, e dirolti: De ami engem az Aventinóra jonni
itr< litott, é rclekelhet: ebbe kezdek.
i. 1rt:r lt:gar lra carta, pionrbo e lino,
I I ivatalos clorrté st l< ieszkozolni,

si t,I t< : t< :lt< :t,. cltc tt< rn sieno tolti, l(X) lrtryty (lrr(I rilssilI tt, rrrit tijl< :lTr < :l sc vt:l.t.t:k, 1oo
| )()ssi;l, 1lr:l vivr.r I tti< l, t-.t:rti llirioccI -ti li,rttttirr,í ;is< )lltl,il á| lityilrí { t:l tirí i
t,I tr, :t Mcl:rtt 1ll1.1llrl, illl(.()t"t.ltt: ttrlrt sil.tt ttlrrlll.
l;rlv:ittyI < :t rrrlllirrtjl iiivcrlcltrrcl,

í l() :l l
 (] ll'lo llir ll prlmo che mocchi
(: I )x)v(:(l(:r
Sirttta Agatir, st: trvlctl ch'al vecchio prete,
sttpctvivcrtd< lgll lo, dl morir tocchi.
Dtrnquc io daro del capo ne la rete
ch'lo soglio dir che 'l diavol tende a questi
che del sangue di Cristo han tanta sete?
Ma tu vedrai, se Dio vorrá che resti
questa chiesa in man mia, darla a persona
saggia e sciente e de costumi onesti,
che con periglio suo poi ne dispona:
lo né pianeta mai né tonicella
né chierca vuo' che in capo mi si pona,
come né stole, io non vuo' ch'anco annella
rrri leghin mai, che in mio poter non tenga
di elegger sempre o questa cosa o quella.
I ndarno é , s'io son prete, che mi venga
disir di moglie; e quando moglie io tolga,
convien clre d'esser prete il desir spenga.
Or, perché so come io mi muti e volga
di voler tosto, schivo di legarmi
d'onde, se poi mi pento, io non mi sciolga.
Qui la cagion potresti dimandarmi
per che mi levo in collo si gran peso,
per dover poi s'un altro scarricarmi.
Perché tu e gli altri frati miei ripreso
tn'avreste, e odiato forse, se offerendo
tal don Fortuna, io non l'avessi preso.
sai ben che 'l vecchio, la riserwa avendo,
lnteso di un costi che la sua morte
bramava, e di velen perci temendo,
rnl prego ch'a pigliar venissi in corte
la sua rinuncia, che potria sol t rre
quella peranza onde temea si forte.
Opra fect io che si volesse porre
I rtl le tttc manl o d'Alessandro, il cui
ltlÉ (:gllo tlir la chlerca llon aborre;
s hogy a Szent Ágota papjának é n fó
orokóse legrek, ha persze holta
után é n lenné k vé gul a tulé ló. 105
105
Önké nt vetem tehát nyakam hurokba,
mit a Kriszttrs vé ré reszonrjazóknak
az rd.og gyárt, mint mondom é n gyakorta,
A d nté s istené , s megláthatod majd,
hogr é nrám száI l-e vagy mé ltóbb szemé lyre, l1o
t1o
aki tudós, szelid erkolcsu jó pap,
s vállalni ké sz a terheket is é rte:
é n dalmatikát, karin et se venné k,
s fejemre nem kell tonzura s egyé b se.
Eltrtasí tom a stólával egyké nt 115
r15
a gyií rut is, rre kósson az sem, ez sem,
hi netán mást választani szeretné k.
pap vagyok, hiába lenrre kedvem
I -I a
n sulni, é s viszont, ha felesé get
venné k, papnak már nem lehetne mennem, L2o
L20
S tudván, hogy változom, eleve fé lek,
hogr ott kossem le magamat, ahonnan,
hannegbánom, nincs mód, hogl visszalé pjek,
ké rdezhetné d te erre, mi okom van
ilyen nagr terhet ké rni a nyakamba, I 25
L25
hogy azuán más kedvé é rtledobjam,
Nehogr te é s testvé reid haragra
lobbanjatok, ha elvetné m a jó Sors
ajándókát, amit tárt ké zze| adna.
130 Tudod, u agg pap, akié a jog most, 130
us/ tudja, van, ki a halálát kí vánja,
s megmé rgezi, lrogr a javadalomhoz
hanrarabb jtrsson; a pap óhajára
itrté zrri a lenrondását igyekszem,
rcrrtí :li, í gy a té lclnré t kiváltja. 135
135
titvt:lttlttt i,rr, lrtlqy í i15l< incl< kezc< ] llcrr
v:lll ll lrt,lyc vlr1.1y Slrttrlrtjtilllrtt tilr;lt:n,
l(lliil llllr(,si lll(,lil,iZ(: lrz r,1.,.yI rlizl szt:llt:ttt,
 lllil rl(: < li v< li, rl< : < li 1riir giunti a
< l'irltti< .izi:r, ti< t;rr rrtrclua si volle:
l< r liror < lc l_r,r1.1i scclto unico fui.
Qtrcsta opirrion nria so ben che folle
cliranno nroti. che a salir non tenti
la via ch'uom spesso a grandi onori estolle.
Questa povere, sciocche, inutil genti,
sorditlt:. inflrnri, ha giá levato tanto,
che lirtti gli ha adorar dai re potenti.
Ma chi fu mai si saggio o mai si santo
clre di (:sser- senza macchia di pazzia,
o poca o molta, dar si possa vanto?
Ogrriun tenga la sua, questa é la mia:
sc a perder s'ha la libertá, non stimo
il piu ricco capel che in Roma sia.
Clre giova a me seder a mensa il primo,
sc per questo piu sazio non mi levo
cli quel ch'é stato assiso a Tí I ezzo o ad imo?
()onre rré cibo, cosi non ricevo
piri quiete, piu pace o piu contento,
sc ben de cirrque mitre il capo aggrevo.
I relicitade istima alcun, che cento
I )crsone te accompa nino a palazzo
c, chc stia il volgo a riguardarte intento;
io lo stimo miseria, e son s\ pazzo
clr'io penso e dico che in Roma fumosa
il signore e piu servo che 'l ragazzo.
N< rrr lra da servir questi in maggior cosa
clrc csser col signor quando-Óavalchi;
< _li
l':rlt,ro ternpo a suo senno o va o si posa.
I ;l í I lí rggiorcura che sul cor gli calchi
t: < :I tt: I .'iirrltnrctta stia lontana, e spesso
< ::rttsi clt< -, l'< rra dcl tinel gli valchi.
A < 1tlt:st.< l ()v(: gli ;riircc t) irrrdar conc-esso,
;l(:(,()tll| )í lÁ{ I lltl< l < : s< lltr, lr 1> ii:, ir c--avztllo;
li:t'I ttlrl'sl llr ltltllt:.
ilr l] lrrr< ,lrl t: itt < .ltilrss;() lll} | )lí ..,.,ll
: l,I
lui de sem tié tekben, sem bárkié ben,
140
aki ajánlkozott, nern hagrta, tcile 140
mindenki idegen, egledul é n nem.
Mondák, a hangoztattam eszme dóre,
mert visszatart, hogy olyan rltra lé pjek,
mely már sokakat vitt fól a tet re,
I 45 s nem is egyszer botor, mihaszna né pet, 145
balgákat is oda, hol é gi fé nyben
királyok álltak tisztelg n elé bek.
De bárki annyira nagyeszri é s szent
van-e, hogy a botorság pett5re-szennye
150 rre legren rajta, sok sem é s kevé s sem? 150
Mirrdenki saját elveit kóvesse,
mint é n, s nekem, ha szabadság az ára,
nem é ri meg a fensé ges fóveg se.
Mé rt jobb asztalfón ulni, ha utána
155 annál nenr jóllakottabban kelek fól, 155
aki kozé pre ult vagy aki hátra?
De ahogy nem kapok az é telekbcí l
tóbbet, nem jut tobb bé ke é s orom se,
fejemre akárhány mitrát teszek fól.
160 Van kiknek boldogsága az, ha fól s le l60
járnak mellette é s vele, s ha menné l
tóbb ember elé buk jtí , hogr kószontse:
ké pzelni sem tudné k rosszabbat enné l,
nevessenek ki Rómában, kimondom,
165 szolgább ilyen a szolgáI ó grerekné l. l65
Annak mi dolga? Hogy kilovagoljon
urával, ideje szabad utána,
pihen vagy kedvé t tolti bármi módon.
Az legnagzobb keserve, hogy a lányka,
17o Fianrmettácska messze var^ , s gyakorta L7o
ór ké sve enriatt a vacsorára.
Mt:lr< :t, erlt< lvir lteclv< : tartJa, lóra
sziillltat. s gyalrlg ls .| í rrhat, t,ársaságlra
ltt< :lt< :l, s ltlrzlt < :qJrr:rlí il, s viir< rs< > l< llit,
,l:l
 tll:r rl(: < li v< rl, rr< i < li 1ritr giunti a lui
cl'attticizi;r, li< llrr trtr< ltla si volle:
lcr ftl< rr cle tut scelto unico fui.
Qucsta opinion mia so ben che folle
diranno moti, che a salir non tenti
la via ch'uom spe so a grandi onori estolle.
Questa povere, sciocche, inutil genti,
sordiclt:, inftrrni, ha giá levato tanto,
che lirtti gli lra adorar dai re potenti.
Ma chi fu mai si saggio o mai si santo
che di csser senza macchia di pazzia,
o poca o molta, dar si possa vanto?
Ogniun tenga la sua, questa é la mia:
se a perder s'ha la libertá, non stimo
il piu ricco capel che in Roma sia.
Che giova a me seder a mensa il primo,
se per questo piu sazio non mi levo
di quel ch'é stato assiso a Tnezzo o ad imo?
come né cibo, cosi non ricevo
piu quiete, piu pace o piri contento,
sc ben de cinque mitre il capo a grevo.
F-elicitade istima alcun, che cento
l)ersone te accompagnino a pal^ azzo
e che stia il volgo a riguardarte intento;
lo lo stimo miseria, e son s\ pazzo
ch'io penso e dico che in Roma fumosa
il signore é piu servo che 'l ragazzo.
Non lra da servir questi in maggior cosa
clrc di esser col signor quando cavalchi;
l'irlt.ro tempo a slro senno o va o si posa.
l.ir mzrggior cura che sul cor gli calchi
t-,clrc lrianrmetta stia lontana, e spesso
< :ltttsi clrc l'ora del tinel gli valchi.
A tltrt:sl,< l < lv< : tr{ li pierce
il(:(:()lll| )í lí { rtltl< l <: s< llo,
li:rtlt:trsl llr ltlttt< l, iI r
de sem tié tekben, sem bárkié ben,
l40 aki ajánlkozott, nern hagrta, t< í le I 40
mindenki idegen, egyedul é n nem.
Mondják, a hangoztattam eszme dóre,
mert visszatart, hog5, olyan utra lé pjek,
mely már sokakat vitt fól a tet re,
l45 nem is egyszer botor, mihaszna né pet, I 45
balgákat is oda, hol é gi fé nyben
királyok álltak tisztelg n elé bek.
De bárki annyira naryeszti é s szent
van-e, hogr a botorság pett5re-szennye
150 rre leryen rajta, sok sem é s kevé s sem? l50
Mirrdenki saját elveit kóvesse,
mint é n, s nekem, ha szabadság az ára,
nem é ri meg a fensé ges í óveg se,
Mé rt jobb asztalfón ulni, ha utána
l55 annál nem jóllakottabban kelek fól, 155
aki kozé pre ult vagy aki hátra?
De ahogy nem kapok az é telekból
tobbet, nem jut tobb bé ke é s orom se,
fejemre akárhány mitrát teszek fól.
160 Van kiknek boldogsága az, ha fól s le 160
járnak mellette é s vele, s ha menné l
tobb ember elé buk jó, hogy kószontse:
ké pzelni sem tudné k rosszabbat enné l,
nevessenek ki Rómában, kimondom,
165 szolgább ilyen a szolgáló grerekné l. l65
Annak mi dolga? Hogy kilovagoljon
urával, ideje szabad utána,
pihen vas/ kedvé t tolti bármi módon.
Az lcgrrirg rol> b keserve, hogr a lárryka,
17o l.iitrrrrrlcttiicsl< a messze varl, s grakorta L7o
tir l< < :sv< : clttiitl,t a vacsorára.
c irnclar coltcesso, Mr:I t< l(, itlt< lvlt l< r,< lv< : (lrrt.iir, l< ir:r
a ;litl, a c:lrvallo; r;zlilllr;r( s,.'.ylll()l.| ls I iir,ltirl, llirsirsii1llxr
I } irrr< .I ri tl itt < llti:rss();ll)| ,l(..| .,ll tttcI tcl, :i lt;tz;t r,lryt,rlí rl, s viir< tstll(lllt,
: l,I

l)lgllll llll ln?rr-rtello o rosso o nero o giallo,
c sc rtorl l'lra, va in gonnelin liggiero;
tr(: qucsto mai li e attribuito a fallo,
Qr,rello altro, per fodrar di verde il nero
capel, lasciati ha i ricchi uffici e tolto
rninor util, pir"r spesa e piu pensiero.
Ha molta gente a pa cere e non molto
cla spender, che alle bolle é giá ubligato
clel primo e del secondo anno il ricolto;
e clel debito antico uno passato,
et urro, e al terzo termine si aspetta
esser sul muro in publico attaccato.
Gli bisogna a San Pietro andar in fretta;
ma perché il cuoco o il spenditor ci manca,
clre gli sien dietro, gli é la via interdetta.
Fuori é la mula, o che si duol d'una anca,
o che le cingie o che la sella ha rotta,
o che da Ripa vien sferrata e stanca.
Se con lui fin il guattaro non trotta,
non ptro il misero u cir, che stima incarco
il gire e non aver dietro la frotta.
Non é il sou studio né in Metteo né in Marco,
nr:r specula e contempla a far la spesa
si, clre il troppo tirar non spezzi I 'arco.
uD'rrí lici, cli badie, di ricca chiesa
lbrse adagiato, alcun vive giocondo,
clt< : né la stalla, né il tinel 5!li pesa.,
Alr! clre 'l disio d'alzarsi il tiene al fondo!
(} ia il stro grado gli spiace, e a quello aspira
clrt: clal somlno ponteí ice é il secondo.
Gitrgtte a qtrel anco, e la voglia anco il tira
irll'alta sedia, che d'aver bramata
tartto, irrclarno San Georgio si martira.
Clr< : l'lir s'avrá ltr cateclra beata?
'l'rlsto vorrl\ gli l)gli o I i nepoti
lt,vltr < llt llt clvll vilit 1lrivatrr.
:t(;
olthet kopenyt, piros, fekete, sárga L75
l75
szí nut, s-lehet rajt bárminó a nadrág,
nem válik e ik sem gyalázatára,
S ura, lrogy a zold sáv soté t kalapját
óvez.ze, dirs, ké nyelmes é letet ké sz
feladni, kiadást vállalni, hajszát; t80
180
tobb s egrre t bb, akit etetni kell s pé nz
nincs noáa, már most elkóltotte bóvest
az idei s a jóvó é vi ternré st;
s a ré gi aclósság határid s lett,
harmaászor jár lc most, s van oka fé lni, 185
l85
hogy nyilvánossá té tetik az ósszeg,
I dóre kell a szcrrt póterbe é rni,
siet, de mert a tárnok, a szakács nincs
helyé n vagy más se, persze hogy leké si,
Ké szenlé tben ál1 hátasa, de váltig t90
190
nyugos, tori a nyerge, kiscsikót vár,
vasalatlan s tájlalja a patáit.
Ha legalább e kukta nem poroszkál
vele, nem té p ki, megszólnák, ha é szre
195
l95 venné k, hogf szolgamódra maga kószál,
Nem Máté ról vagyon elmé lkedé se,
se Márkról, kólté é get számol s bevé telt,
ugy huzni mé g, hogy et ne té pje mé gse,
Kolostori s egyházi jovedé kkel
clusan jó é lni, ha aggódni nem kell, 2oo
20o
van-e é mbernek é s állatnak é tel,
A vágy, aj, fóntre, donti le az embert!
trlé rvi, amit várt, kevesli, vágrná
a rnásodik helyet a pápa mellett,
205 S ha odajutna, a trónust kí vánná, 2O5
ahogy a Szent Gyorgy é rseke is arra
csal< , é s ,ri.rc" nap, hogy meg ne bánná,
"a-[ frtt
S lrir nra_| < l < :ltrycrte, ahos/ an akarta,
:t :,z(,lt( :;zlli,r,(',' I ,'ilri(, rrrrtlI i:iit
,.,,,,,| 1,| ilrzilt,,ttt,,ltti lt 2l(,)
',| l () ltt:l11:t:;ll;t,
:| i
l
 Nrrtt ;lt:tts;t:rir < l'Achivi o d'trpiroti
< l:tt,lorrr < l< lrrtittio; non awá diseono S nem Egriptomban, Goroghonban áhit
< lt, la Mrrrt,ir o de l.Arta far desp"oti; nekik trónt adni, kózuluk bizánci
s albán fóldon királyt egret sem állí t,
non cacciarne Ottoman per dar lor regno,
ove da tutta Europa awia soccorso országé rt ónekik nem fog csatázni
e faria del stro ufficio ufficio degno; 2I 5 a torok ellen Etrrópa mellett, 2L5
ami mé ltó tett lenne, szent s királyi;
ma spezzar la Colonna e spegner l'Orso
per torgli Palcstrina e Taglí aiozzo, colonnák s orsók kózt keresne ellent
e clarli a' suoi, sará il p.imo discárso. Tag| iacozzáé rt é s Palestrináé rt,
s adn,á ové inek, mit toluk elvett.
E qual strozzato e qual col capo mozzo
rre la Marca lascianclo et in RÓmagna, 220 Akasztat é s lefejez, bárhová lé p, 22o
l.r.iorrÍ erá. del cristiarl sangue ,or. a rryomdokán Romagna s Marca vé re,
,
kereszté ny vé r folyik diadaláé rt.
Dará l'I talia in precla a Francia o Spagna,
clre so7,7opra voltandola. trna parte Átaaia spanyolok, frankok kezé re
aI suo bastardo sangue ne ririagna. I táliát, hogl majd ezert az árorl
225 a sarjáó maradjon né mi ré sze. 225
I -'escomuniche empir quinci le carte,
e quindi ministrar si vederanno kiátkozást kiátkozás után mond,
l'irrdulgenzie plenarie al fiero Marte. bullákat í r, majd indulgenciát ad
a bósz Marsnak us/ anazon a szájon,
se 'l svizzero conclurre o l.Alemanno
si clee, bisogna ritrovare i nummi, S mikor né met vagr svájci katonákat
c tutto al servitor ne viene il danno. 23o toboroz, arra pé nzt bár} rol, de szerzett, 23o
s rosszabbul persze csak szolgái jártak.
I -I o sempre inteso e senpre chiaro
ftrmmi Tudom é n már ré góta, ho5r ezeknek
clt'argento che lor basti non han mai,
o veschi o cardinali o pastor summi. ezustbcí l eleguk nem lesz soha,
papoknak, puspokokrrek, é rsekeknek.
.Sia_ stolto, indotto, vil, sia peggio
assai, 235 Lehet tudatlan, aljas, ostoba,
lará quel ch'egli mlol, se pÓ" -i""i.* . 235
avrri tesoro; e chi baiar vuol, bai. akárnit megtehet, aki harácsolt:
akinek kincse van, nas/ a szava.
I )crcio li avanzi e le miserie estreme
lhrrsi, di che la misera famiglia Siillyednek, emelkednek a családok
vive affanrata, e grida irrda.io . freme. emiatt, egyesek le a nyomorba
240 é hezni, é s fól a jólé tbe mások. 240
Qlrartto é pi ricco, tanto piu assottiglia ( A vastag pé nzí iegrre vé konyabbra
ltr slrcsa; clre i tre quarti d.tib.a
"i veszi, faragja le a kiadását,
;lrlr clir cttnto cli cio che l'anno piglia. hogr a lriironrrrcgyecl ré szt fé lrerakja,
I )lr lt: ot-t< l otlcic 1rcr bocca zl rnezza \ ibra
sl vl< 'tt a lltjsll< jl tly< llt, I tt:lyt,tt Lurt. trnciát ácl
t: itl l:ilrt cli ctri I a veccilt
< ,ll < :lrrltc:,
s r< rsl:il:tll;ttt :t l< < ltty< :rlisz(_,
ltitl:t < ,r> tt ltrl. lt< i ll l< lgll< l í irrlr si t:ribri,r.
'.),.l |l li:jt,rrI trirrl 245
trtlltc lr l< rlttl< tllyl lsi llr:lr,< llrrliljiil< .

:tl )
 (jrltttc llt < ,.ilrttc c ll pan,
cosi I a feccia
tlcl vltt sl ctii, c.lra seco una puntura A hust, a kenyeret í gr adja, é s í gy
clrc piir rlrortirl rron l'ha ,Jf.e.cia; sepróvel a bort, ennyire halálos
"pi.á. erejtí a nyilhegl s a szablyaé l sincs;
o. clr'egli fila e mostra la paura
clr'ebbe, a dar volta, di n;;;;;i il 25o vagy csak cseppenké nt adja, mintha átkos 250
collo,
si clre men mal saria ber l'n""qt'r"- pt't.". szer lenne, rné rgezii, s a meelr'onással
járulna hozzá té nyleg a javáI loz.
Se la bacchetta pur levar satollo
11sg_iasse
il cappellan, mi starei cheto, Ha a bend az asztalnok szavával,
se Dcn rron gusta mai vitel né pollo. hogy ,,vé ge van" eltelne, nem toródné k,
255 jut-e, csirké vel, borjuval s mi mással. 255
uQuesto, dirai npu un servitor
discreto
patir; che quando monsignor suo - ,,Szolgának ennyi elviselhet mé g!" -
accresce,
accresce anco egli, a n'ha da viver
lieto.n mondod - ,,s lra ura rangja nol, orulhet,
jovóje koveti trra jóvójé t." -
Ma tal speranza a molti non riesce;
che, per dar loco alla famigli;;;;;", Hanem a remé nyek nem teljesulnek
piit d'un vecchio d'r,rfficio .-á:o"* 26o mindig, s ujabb cselé deknek ad állást, 260
.l"..
s helyuket vesztik ré gi megbecsultek.
canrarer, scalco e secretario truova
at grado, . t"on patto A gazda megtalálja kamarását,
l,.:'gii?. 9!s.ni
clre dal servizio suo non ti "'tái asztalnokát, akár ne is keresse,
rimova.
s jól jársz, ha elkerulod a leváltást.
Quatrto ben disse il mulatier quel tratto,
clte, tornando dal bosco, .bb"-'i":;;; 265 A hajcsár mondta jól, ki mikor este 265
rluova clre 'l suo paclron p"p" .r" hazajóvet hallotta a csodás hí rt,
i"ito,
hogy pápa lett gazdája, s megjegrezte:
nChe per me stesse cardinal
meglio
lro firr qui auto da cacciar dui riuli,-era; - ,Azlenne jobb nekem, ha kardinális
or n'awo tre; che pi di me ne up"r", maradna: a dolgom lesz tobb, egyé b nem;
27o de ha fogadna velem, aki mást hisz, 27o
conrperi quanto io n.ho d'aver dui
iulil.
megnyerné m s lenne né mi nyeresé gem." -

.lt l
ll
I
 SATI RA III
A MESSER ANNI BALE MALAGUCI O
poi che, Annibale, intendere
vuoi come
la fo col duca Alfonso, e s-'io * i'"i.rto
piu grave o men de le mutate some;
perché , s'anco di questo mi lamento,
tu mi dirai c'ho il guidales"" .oti;;
o ch'io son di natuia un ,o""ár,-i..rt",
senza molto pensar, diro di botto
cne un peso e l.altro ugualmente mi
a í ora meglio a nessuno esser sotto. spiace,
Dimi or c'ho rotto il dosso e, se 'l ti piace,
climmi ch'io sia una roz-za, e dimmi- peegio: 1o
insomma esser non so se non verace.
S| :,^ "':l,mio,genitor, tosto che a Reggio
ari1 mi partori, facevo iI iuoco
|che
í 'e' Saturno al suo n. | -áitá-".geio,
I5
si che di me sol fosse questo poco
ne_ lo qual dieci tra frati e
é bisognato che tutti abbia,"".h;;;-
i"
""t
13 pazzia non awei de le ranocchie
fatta giá mai, d'ir procacciando a cui
scoprirmi il capo e piegar le ginocchie. 2o
M.a noi che figliolo unico non fui,
né rnai fu tro_ppo a' miei rvr.."".il
amico,
e viver son sfrozato a spese altrui;
rneglio é s'appresso il Duca mi nutrico,
crle andaTe a questo e a quel de l'umii 25
volgo
accattandomi il pan come mendico.
?: b.:".che
cnc ,I
dal parer clei pi mi tolgo,
stare in corte stimano grandeba,
clt'lo pel contrarlo a servitu ,i"ore"._-
: t()
,| ._r.
I I I . SZATÍ RA
ANNI BALE MAI -AGUCI O ÚRNAK
A ké rdé sedre, Öcsk s m, hogr é s mint
vagrok a Herceggel, s az uj igát most
kónnyebb-e hordanom, mint volt a ré git,
é s szódra, hory a panaszom szokásos,
5 vagr mert a nyig rám mé rgezó sebet t rt, 5
vagr mert oly I ó vag5zok, mely mindig álmos,
cí szinté nmondhatom, egé sz szí vembol,
hogr mindké t szolgálattól undorom van,
s hogr jobb nem fuggeni a fentiekt l,
Mondd rám, hogr a gerincem sszeroppant, lo
hogy nyers vagrok, s bármit, de lehetetlen
számomra, hogr az igazat ne mondjam.
Ha atyámmal, miuán megszulettem
Reggióban Dariától, azt csinálom,
mit atfrával saturnus, a kegretlen, 15
s maradok esmagarn, hol most családom,
tí zen egrutt, nóvé rek é s fivé rek,
kell, hogr rnegosztozzunk házon s mi máson,
a mesebeli rult bé ka-né pek
módján nem járné k kórbe, hory keressem, 20
kinek hajtsak fejet s gorbulve té rdet.
De nem vagyok a szuleimnek egy szem
fia s nem volt Mercurius baráti
hozzárn s meg kell a sztiksé gest szerezrrer\ ,
viszont a Herceg ur mellett találni 25
megé lheté st mé g mindig kónnyedé bb, mint
koldus módjára erre-alTa járni.
'ltrclotn, sokan vannak, kik ugy í té lik,
hol5r ztz trclvarl;an é lni nagy ktváltság,
s lt< l15r ólr sz< llgiillttnak tartom, ncm é rtik. 3o
.l:t
 Stiaci volentier dunque chi la apprezzai
fuor n'uscir ben io, s'un di il figliuolo
di Maia vorrá usarmi gents,lezza.
Non si adatta una sella o un basto solo
ad ogni dosso; ad un non par che l'abbia,
all'altro stringe e preme e gli dá duolo.
MaJ puo durar il rosignuolo in gabbia,
piu vi sta il gardelino, e piu il fanello;
la roncline in un di vi mor di rabbia.
Chi brama onor di sprone o di capello,
serva re, duca, cardinale o papa;
io no, che poco curo questo e quello.
I n casa mia mi sa meglio una rapa
ch'io cuoca, e cotta s'un stecco me inforco,
e mondo, e spargo poi di acetto e sapa,
Ki kedveli, maradjon, é n az állást
lemondanám, csak ama drága gyermek,
Maiáé , adna rám bosé ges áldást.
Mert minden lóra Lrgyanazt a nyerget
35 hiba fóltenni: egyik meg sem é rzi, 35
a másik, mert tori s fólsebzi, szenved.
Kalitkában csalogány nem bí r é lni,
de a pinty é s a tengelice elteng,
viszont a fecské t es/ nap is kivé gzi.
40 Kinek bí bor, sarkantJru vas/ keresztrend 40
a vágya, az szolgá| ja csak a császárt
vary a pápát, nem vonz esrik se ellgem.
I nkább a konyha legszimplább fogását,
de otthon: a karalábé t, a sultet,
45 hárrrozva s ontve rá valami mártást, 45

che all'altrui mensa tordo, starna o porco
selvaggio; e cosi sotto una vil coltre,
come di seta o d'oro, ben mi corco.
E piu mi piace di posar le poltre
membra, che di vantarle che alli sciti
sien state, agli I ndi, alli Etiopi, et oltre.
Degli r,romini son varii li appetiti:
a chi piace la chierca, a chi la spada,
a chi la patria, a chi li strani liti.
ctri vr-role andare a torno, a torno vada:
vcgga I nghelterra, Ongheria, Francia e Spagna;
lr rtre piace abitar la mia contrada.
Visto ho Toscana, Lombardia, Romagna,
< 1trcl rrrorrte che divide e quel che sera
I taliir, e un mare e l'altro che la bagna.
mint más hé vában a iácánt s a furjet;
s jobban esik otthon lócán pihennem,
mint hogz másutt selyem párnán fekudjek.
I rtenni tagiaimat ké nyelemben
5o kedvemre valóbb, mint nagy utazások 5o
sorát: hol s merre elszámlálni fennen.
Nem egrformák a vágyak é s az álmok,
kinek a stóla kell, kinek a lándzsa,
ki otthon til, ki járja a világot.
55 A világjaró járjon korbe, lássa 55
a né peket, országokat, ahány van,
engem haza kot otthonom varázsa.
En Toscana- s Romagna-szerLe jártam,
ké t hegrsé gunket, kózbul é s a vé gé n,
6o s a ké t tengert, mely fóldunk mossa, láttam, 6o

Qr,rcsto mi basta; il resto de la terra, S rni ekí vr_il varr mé g a fóldi té ren,
scllza nrai pagar l'oste, andro cercando itrsycn, bé ké bcrrs lrábortiban es/ ké nt
< :< ltt l)t,< llomeo, sia il mondo in pace o in guerra;
tt tzr;lpáttr s lirrrtirziiittr róvtirt elí :rem,

r: 1trlt< > il rultr, scllza far voti qr-rando s lt tt,tt{ r,t,titl< lril trit,l< < i1l li,lt,tt t:rr.
l:rrrrllt,ggi ll < :lt:l, sl< -.ttr< l irt str le carlr: (i5) lrl< lir vilrlrl, is rlrlllr;r(, lllzttrl;:tlllllttt 65
vt,I ,t,il, ltit't < :ltt: srrl l< 11rrl, v< ll(t:í vliirtt< ltl. lclcttt rtrr,1.1, rrrlrrl lt;t vllrlt,llllt l< r,t,r,sI tí ,I tt.

.| ,I lI l
 I 1 servi io del Duca, da ogni parte Ú;art szolgálatom vitathatatlan
che ci sia buona, piu mi piace in questa: s r mteli elónye, hogy a Herceg
che dal nido natio raro si parte. hazulról nem szokott távozni gyakran.
Per questo i studi miei poco molesta, 7o S í gy nem gátol, hogy elmólyedve veszteg 7o
né mi toglie onde mai tutto partire maradak, s nem visz el, honné t egé szen
non posso, perché il cor sempre ci resta. elválni lehetetlen is szivemnek.
Parmi vederti qui ridere e dire S már látom a mosol5rt szád sz g| eté ben,
che non amor di patria né de studi, s hallom szavad is, hogy másfé le ok van,
ma di d,onna é cagion che non vo$lio ire. 75 egr nó, a maradásom hátteré ben. 75

Liberamente te 'l confesso: or chiudi Bevallom nyiltan, s hallgass el, de nyomban,

la bocca, che a difender la bugia mert hazugságot vé deni se kardot,
non volli prender mai spada né scudi. se pajzsot nem fogok, sohase fogtam.
Del mio star qui qual la cagion si sia, Jó volt itt lenné m s jó is, bármi tartott
io ci sto volentier; ora nessuno 8o s tart itt, s ez elé g, mert viselni jajt-bajt, 8o
abbia a _cor piu di me la cura mia. ha enyé m, nálam nincs alkalmasabb, jobb.
S'io fossi andato a Roma, dirá alcuno, Helyem Rómában lenne javadalmak
a farmi uccellator de benefici, vadászaké nt, mondják, ké sz rá a pálya,
preso alla rete n'anrei iá piu d'uno; hogy párat hirtelen hálómba kapjak,
tanto piu ch'ero degli antiqui amici 85 hisz a pápának é n ré gt l barátja 85
clel papa, inanzi che vir| ude o sorte vagyok, miel tt virtusa vasr sorsa fennen
lo sublimasse al sommo degli uffici; emelte ót magas hivatalába,
e prima che gli aprissero le porte mikor kapuikat a í irenzeiek sem
i Fiorentini, quando il suo Giuliano tárták ki neki, s a feltrói herceg
si riparo ne la feltresca corte, 9o tartotta Giulianót vé delemben, 9o

ove col formator del cortigiano, s a számriz ttet é rt sok-sok keservet

ccll Bembo e gli altri sacri al divo Appollo, enyhí teni a nas/ Bembóval egrutt
lircca l'essilio suo men duro e strano; Castiglione é s mások igyekeztek,
<: clopo ancor, quando levaro il collo s ké sóbb is, amikor magasba lendult
Mcclici ne la patria, e il Gonfalone, 95 ismé t a Medici s a palotából 95
í irggendo del Palazzo, ebbe il gran crollo; az sszeomlott Gonfalone eltrint,
t: lltl clre a Roma se and a far leone, s amikor Rómában Leóra váltott,
itl { li í iri grato sempre, e irr apparenza sem saint kedvelni é s ki is feJezte,
ltt< rst.rr) trnrar piü di me poche persone; hogy a szivé hez mtly kózel ts állok,
l: ;liii vrlllt:, < l l,cgtrl-o et irr I iiorenza, loo s k vet koromban t bbsz r megjegyezte, loo
ttti rlisst. < ,ltt: lrl l)isoí jllo tnai tton cr;t hory a baJban nem állt nálam hlvebben
;lt,r- lltr- < l:t ltt< : ;rl ll,alt:l stttl tlilli:rt-,ltzlt. mcllé testvé re, a legé deeebb ee.

]" ,{ . |l , , ( \ l,rr"trl,rl,,,
,. t, l.
l,,
( ," , a ,lí ; ,"" i ,l lt" li
'. ,,, , l1,1 '
Per questo parrá altrui cosa leggiera
che, stando io a Roma, giá m'avesse posta
la cresta dentro verde e di fuor nera.
A chi parrá cosi faro risposta
con uno essempio: leggilo, che meno
leggerlo a te, che a me scriverlo, costa.
Una stagion fu giá, che si iI terreno
arse, che 'l Sol di nuovo a Faetonte
de' suoi corsier parea aver dato il freno;
secco ogni pozzo, secca era ogfii fonte;
li rivi e i stagni e i fiumi piu famosi
tutti passar si potean senza ponte.
I n quel tempo, d'armenti e de lanosi
greggi io non so s'i' dico ricco o grave,
era un pastor fra gli altri bisognosi,
che poi che l'acqua per tutte le cave
cerco indarno, si volse a quel Signore
che mai non suol fraudar chi in lui fede have;
et ebbe lume e inspirazion di core,
ch'indi lontano troveria, nel fondo
di certa valle, il desiato umore.
Con moglie e figli e con cio ch'avea al mondo
lá si condusse, e con gli ordegni suoi
l'acqua trov , né molto ando profondo.
E non avendo con che attinger poi,
se non un vase picciolo et angusto,
dlsse: < Che mio sia il primo non ve annoi;
di mógliema iI secondo; e '1 terzo é giusto
che sia de' ffgli, e il quarto, e í in che cessi
l'ardente sete onde é ciascuno adusto:
li altri vo' ad un ad un che sien concessi,
secondo le fatiche, alli famigli
che meco ln opra a far il pozzo messi.
Pol su clascuna bestia si consigli,
clre dl qtrelle che a perderle é piu darrrro
ltrnnzl all'altre la crtra sl pt lll.
.llJ
Mondják, Rómába kellett volna I nenneln,
a puspok fekete-zold fóvegjé t
r05 bóven lett volna mód most megszereznem- ro5
Amire é n pé I dázattal felelné k,
é s mert az í rásnál olvasni nem tóbb
fáradság, olvasd el te is a lecké t.
Olyké pp kiszikkadt egyszer a kerek f ld,
IIo hogy ugr tií nt, mintha Faeton kezé be l10
engedte volna át a Nap a gyepl t;
s nem adott már vizet forrás se, é r se,
s hí d né lkul bárki átjutott a roppant
folyók é s folyamok tulsó felé re.
r15 Drfskálva, sz kolkódve e bajokban 115
az eryik pásztor, gzapjasok, igások
órzóje azon í nsé gesnapokban,
miután mindenutt hiába ásott
a viz után, ah} :roz fordult esennen,
L20 ki sose csalta meg a rá igyázot, Lzo
s fé ny grult é s sugallat kelt benne menten,
hogy a vizet, amié rt esdve esdett,
meglelheti kózel egy volgrmederben.
Maga, neje s gyerekei siettek
L25 odakóltozni, s té ny, hogy a vizet l25
meglelte azonmód, hogy ásni kezdett.
S mert tobb csuporral nem rendelkezett,
csak eggrel: - ,.Az elso, aki iszik majd"
- mondotta- - ,,a legelsci é n leszek,
130 a második a nóm, s utána tikkadt l30
gyerekeim mindannyian egyenké nt,
mí g szomjukat oltják, azlárr ha itta"k,
Juttatni a szolgáimnak szeretné k
az alapJán, ahogr a kritfurásból
I 35 velenr es/ utt a ré szuket kivetté k. 135
Az állatokra ltcrtil ezután sor:
clsrjbb rnelyt:ktrck veszt.e tolrb, nagrobb kárt
s ri1 ,| tilrr:t tr tiilllll .| árrrbor."
r> lc< lztrir.
| ,t
Con questa legge un dopo l'altro vanno
a bere; e per non essere i sez-zai,
tutti piu grandi i lor meriti fanno.
Questo lur.a gazza, che giá amata assai
fu dal padrone et in deliáe avuta,
vedendo et ascoltando, grid : < Guai!
I o non gli son parente, né venuta
a fare il pozzn, né di piti guadagno
gli son per es er mai ch'io gli sia suta;
veggio che dietro alli altri mi rimagno:
rnor di sete, quando non procacci
di trovar per mio scarnpo altro rigagnor.
Cugin con questo essempio vuo' che spacci
quei che credon che'l Papa porre inanti
rni debba a Neri, a Vanni, a Lotti e a Bacci.
Li nepoti e i parenti, che son tanti,
prima hanno a ber; poi quei che lo aiutaro
a vestirsi il piu bel de tutti i manti.
Bevuto ch'abbian questi, gli fia caro
che beano quei che contra il Soderino
per tornarlo in Firenze si levaro.
L'un dice: rrlo fui con Pietro in Casentino,
e d'esser preso e morto a risco vennir,.
olo | li prestai danar,o, grida Brandino.
Dice un altro: < A mie spese ll frate tenni
uno anno, e lo rimessi in veste e in arme,
di cavallo e d'argento gili sovennil,
Se, fin che tutti beano, aspetto a trarme
la voluntá di bere, o me di sete,
o secco il pozzo d'acqua veder parme.
Meglio é star ne la solita quiete,
che provar se gli é ver che qualunque erge
Fortuna in alto, il tuffa prima in Lete.
Ma sia ver, se ben li altri vi sommerge,
che costui sol non accostasse al rivo
che clel passato ogrri menroria allster c.
ll()
llz volt az itatás szabálya, próbált l40
140 ttrindenki é rvet, é rdemet szerezrti,
lrogy megiaví tsa a pozí cióját,
S a szarka, amellyel kivé telezni
szokott a ga"Áa mindeddig g/ ónyórben
i.artotta: - ,,Jaj! - kezdett ké tsé gbeesni, -
I 45
t45 É nnem vagyok rokona, s el se jottem
a kutat ásni, haszna semmifé le
rrern volt, s eztán se lesz neki belólem,
a sornak, ury látom, enyé m a vé ge,
é s nyilván el fogok pusztulni_sz9mjln,
150
150 ha nem akadok másutt másik é rre"'
A Pápa, s ezt mondom pé ldázatomban,
sort nem kerit rám, mí $ elóttem l-otti, Vanni,
Neri vagy Bacci családból való van,
Elóbbrevaló nálam a seregnyi
rokon, s ki segí tette a palástot,
l55
155
a legszentebbet a váI lára tenni,
Majcl mind, ki támogatta a családot
ab6an, hogy Firenzé be visszaté rjen,
s Soderino ellen mellé je állott,
l(;()
160 Egyik: - ,,Casentinóba é n kí sé rtem
pGtrot, s é letemet tettem é rte
kockára." - ,,Bn, Brandino, é n, a pé nzenr"'
- 'Es/ é vigi a váramban é lt í ivé való
re
is, JOr a"lrarmadik -, s tólem ajándé k
l0l-)
t65 fé g,werzete, lova é s oltozé ke"' -
I { a magamat megtartoztatsra várné k,
nrig mina fog inni, vagy é n száradok ki,
v^ , a forrás trrul ki hamarább mé g,
Kivárrri jobb, nrint nregbizonyosodni:
| 7()
L7o lgaz.-< ;, lrogy lbrt,rrrrir, kit magasba
szarrl tcrrni, a Lcthcllc sz,oltlit cl< llltri,
l} iir tttltt< l< :I rl< ll llr:< lrlll< ltt, í it l< llrlrlxltlt,
s r,;.,.yt,< l(illltriI tl lllit,, ttt,ttt l< tittysz< :r,iilt llt:
:r rrrirll ctttlrilrrll cltiir,lí i lilly:rtttlllr,
'rl

'lcstirnonio sono io di quel ch'io scrivo:
ch'io non l'ho ritrovato, quando iI piede
gti baciai prima, di memoria privo.
Piegossi a rne da la beata sede;
la rnano e poi le gote ambe mi prese,
e il santo bacio in amendue mi diede.
Di rnezzn quella bolla anco cortese
mi fu, de la quale ora il mio Bibiena
espedito m'ha il resto alle mie spese.
I ndi col seno e con la falda piena
di sperne, ma di pio ia molle e brutto,
la notte andai sin al Montone a cena.
Or sia vero che 'l Papa attenga tutto
cio che giá offerse, e voglia di quel seme
che giá tanti anni i' sparsi, or darmi il frutto;
sie ver che tante mitre e diademe
mi doni, quante I ona di Cappella
alla messa papal non vede insieme;
sia ver che d'oro m'empia I a scarsella,
c le maniche e il grembio, e, se non basta,
m'empia la gola, il ventre e le budella;
scrá per questo piena quella vasta
ingordigia d'aver? rimarrá sazia
per cio la sitibonda mia cerasta?
Dal Marocco al Catai, dal Nilo in Dazia,
rton che a Roma, andero, se di potervi
slrziare i desiderii impetro grazia;
rrtir quando cardinale, o de li servi
io sia il gran Servo, e non ritrovino anco
tt:rmine i desiderii miei protervi,
irr ch'util mi risulta essermi stanco
in salir tanti gradi? meglio fora
stllrrtri in riposo o affaticarmi manco.
Nr:l l,t:trtlr< r < -,lt'< :r:r rlLtovo il mondo AI -1c()rí t
r: < ,I t< : llt< :slr< :rt:r era la gcntc 1lritttit
(: tl()ll cr:tlt l':lslttzl< : < ,lrt: sotl() oril,
| ,] '
175
175 Magam tanuskodom, hogy elkerfilte,
. ,iiko. csókolni a lábát elé be
járultam, tundoklo volt felderiilte,
Hozzáln hajolva kezemet kezé be
."gaát", * áld "dott, mint tette hajdan 180
180 szánt csókot az orcám mindké t felé re,
Szí vé \ resen hallgatta javadalmam
ueyet, mit Bibbiena mostanára
rcÁtt kontómra rigy, ahogy akartam,
Remé ny[ l duzzadL keblem, a ruhámba 185
185 nem fé } tem, s rongs/ á áztarn az es< iben
átmenve szállásomra vacsorára,
TeEvuk fel, tartia, mit elótte bóven
í eé ;ta Pápa s vé gre már veté sem,
a- ré gi, feMrul gyumolcsozóen,
190
190 s tegfiik fel, fog suveget adn_i_né kem,
amányit egrutt a Kápolnatré li
Jónás se látott, pápai misé n sem,
s azt is tegyuk fel, arannya| ,teté zi
erszé nyem, arannyal tomi ruhámat, 195
I 95 s ha nem elé g. bensómet is kibé lli,
vajon a feneketlen, kapzsi vágyat
betoltené -e? Jóllakatni ennyi
elé g-e a nagrtorku viperákat?
Ké sz lenné k nemhogy csak Rómába menni, 2oo
20o Cataiba, Marokkóba, Daciába,
ha ott keclvemre elógulhetek ki,
Ha bí borosi szé kbe vagy a Pápa
trónjára é n tilné k, s nem lenne.mé gsem
,rágy"-rak se nyugta, se határa,
"
205
205 nrire való volt sok jóvé s-mené sem,
cltí irni a sok lé pcsózé s keservé t?
Nt:rrr jobb lctt vólna nyugton é lni, té tlen?
Mll< rlr :r vlllrg ttttig, rtigt:slt:lcrr róg,
fr.| vrllt, s il7, r,tttllt,r tlszllr. lrz i< l(ill< :rt
2I o
lirr,í lrrr11, tttl ttttll,;i litll( v:ttt, ttcttt ltil< ,z,< :tt
ltr< ig,
2lO
l
 a pié d'un alto monte, la cui cima
parea toccassi il cielo, un popul, quale
non so mostrar, vivea ne la val ima;
che piu volte osservando la inequale
luna, or con corna or enza, or piena or scema,
giirar il cielo al corso naturale;
e credendo poter da la suprema
parte del monte giungervi, e vederla
come si accresca e come in sé si prema;
chi con canestro e chi con sacco per la
montagna cominciar a correr in su,
ingordi tutti a gara di volerla.
Vedendo poi non esser giunti piir
vicini a lei, cadeano a terra lassi,
bramando in van d'esser rirnasi giu.
Quei ch'alti li vedean dai poggi bassi,
credendo che toccassero la luna,
dietro venian con frettolosi passi.
Questo monte e la ruota di Fortuna,
ne la cui cima il volgo i naro pensa
ch'ogni quiete sia, né ve n'é alóuna.
se ne l'onor si trova o ne la immensa
rlcchezza il contentarsi, i' loderei
non aver, se non qui, la voglia intensa;
ma se vediamo i papi e i re, che dé i
stimiamo in terra, star sempre in travaglio,
clre sia contento in lor dir non potrei.
Se di riccttezze al Turco, e s'io me agguaglio
dt dignitate al Papa, et ancor brami
salir pi in alto, mal me ne prevaglio.
corrvenevole é ben ch'i' ordisca e trami
dl non patire alla vita disagio,
che piu di quanto ho al mondo é ragion ch'io ami.
Ma se l'uomo é si ricco che sta ad agio
clt qucl clre la natura contentarse
clovrla, se í icrr pone etl desir malvagI o;
l l,I
nas/ -nas/ hegl alatt, melynek orma fónnen
az é gboltot magát elé rni látszott,
kis né p, mely mára eltrint, é lt a v lgyben,
s elné zte, hogz jár s mily változások
2L5 k zben hol fogrva, hol dagadtra nóve 2L5
szokott utján az é gen a csodás hold,
s u vé lve, hogr ha feljut a tetcí re,
kózelrcjl vé gigné zheti,miké ppen
dagad kerekké , majd lesz csempe, tómpe,
22o indult: ki batyuval, ki a kezé ben 22o
kosárral csakhamar, s rohanva verseng
mindenki, hogr miné l elobb felé rjen,
s mikor ott fenn látták, hogy semmivel sem
vannak k zelé bb hozzá, fóldre estek,
225 s bánták, hogr nem maradtak bé kiben lent. 225
Akik lentrtil fól sóvárogva lestek,
é s ugr látták, hogl elé rté k a holdat,
sietcisen utánuk igyekeztek.
Fortuna kereke a hegy, nyugodtnak,
23o boldognak ké pzeli a fónn levóket 23o
a né p, s nem boldogok, nem is nyugodtak.
Vágmak, mely rangra, gazdagságra tortet,
amit vagyon s tisztsé gek halmozása
tesz boldoggá csak, a szí vem nem orvend,
235 de ha látom, hogy a király, a pápa, 235
bár istenké nt tiszteljuk, egyre gondban,
ké tsé gbené I , mit mondhatok a vágrra?
Ha rangom, mint a pápáé , s ha olyan
gazdag vagyok, mint Turco s tóbbre vágyom,
240 mé g tobb vagyont s tisztsé geket, mire jutottam? 240
S nem jobb, ha szóni-fonni u kí vánom
terwem, hogy é letem elé gedetlen
ne leryen é s é lvezhessem világom?
Ha varr annylcl, amlvel ké nyelemben
24| l é lvezhetecl a termószet aclományát 245
rnd:rtól< et trrrtvrr é s rtern ltlltezetlen,
I l| l
che non digiuni quando vorria trarse
l'ingorda fame, et abbia fuoco e tetto
se dal freddo o dal sol vuol ripararse;
né gli convenga andare a pie, se astretto
é di mutar paese; et abbia in casa
chi la mensa apparecchi e acconci il letto,
che mi puo dare .o rrvezza o tutta rasa
la testa piu di questo? ci é misura
di quanto puon capir tutte le vasa.
convenevole é ancor che s'abbia cura
de l'onor srro; ma tal che non divenga
ambizione e passi ogni misura.
I l vero onore e ch'uom da ben te tenga
ciascuno, e che tu sia; che, non essendo,
forza é che la bugia tosto si spenga.
che cavalliero o conte o reverendo
tl populo te chiami, io non te onoro,
se meglio in te che 'l titol non comprendo.
Che gloria ti é vestir di seta e d'oro,
e, quando in piaz-za appari o ne la chiesa,
ti si lievi il capuccio il popul soro;
poi dica dietro: < Ecco che diede presa
per danari a'Francesi Porta Giove
clre il suo signor gli avea data in difesa,?
Qtrante collane, quante cappe nuove
per dignitá si comprano, che sono
publici vituperii in Roma e altrove!
Vestir di romagnuolo et esser bono,
al vestlr d'oro et aver nota o macchia
dl baro o traditor sempre prepono,
Dlverso al mio parere il Bomba gracchia,
e dlce: nAbb'io pur roba, e sia l'acquisto
o venuto pel dado o per la macchia:
selnpre rlcchezze riverire ho visto
plir clre vlrttr; poco il mal dir mi n ce:
st: rlttlegil al,I c() e si biasteurla Crlsto,.
ll(i
s bójtóln d, amikor é hed kí vánnád
elverni, ne kelljen, t zed fagy ellen
legyen, s tetó, hogl vé djen, bármi vár rád,
250 s ha más városba kóltozol, ne kelljen 250
gralog menned, asztalt tedtni, ágrat
megvetni, valaki legyen k zelben.
Tóbbet, mert tonzurás a feje, vágrhat
akárki? Tóbbet onteni edé nybe
255 tirtartalmánál senki se kí vánhat. 255
I lló, ha ád rangjára é s nevé re
az ember, árn mé rté ket tartva benne,
gy hogy rLe ez legren a szenvedé lye.
Az igazi rarrg az, ha tiszteletre
260 mé ltónak tartanak s valóban az vary[ , 260
a hazugságnak ugris hí re kelne.
Mondhatnak tisáelendónek, lovagnak,
vagy grófnak, tiszteletet é n nem é rzek,
ha rigy látom, hogr ures cí mke rajtad.
265 Mit é r, ha selyem, arany oltozé ket 26'5
vesz fel magára valaki, s ha látják,
fóhqjtva megsuvegelik a né pek,
mikozben azt mondák m g tte: - .Vásárt
a franciákkal o kotótt, eladta,
27o amit rábí ztak, Por| a Giove várát." - 27O
Aki nyakláncra vasr bí bor kalapra
vagr másra vágma, szé gyen é s gyalázat,
vehetne itt, amennyit é pp akarna.
Jóság, tisztessé g s egyszedi rub'é v,at
275 é rté kesebb számomra, mint a bársony, 275
ha azt gazok viselik é s csalárdak,
Elté r< í ené nt lem Bomba máshogr
gondolkodik: - ,,l,egyen, s é n azt se bánom,
hogy ami hozta, kártya bár s csalás volt.
280 Nem az eré nyt becsulik a vllágon, 28o
a É azclagsáÉ ot:a rossz szót, a szentsé g-
t ré st-, Kllszttts tagaclását se bánom.' -
:;/
Pian piano, Bomba; non alzar la voce: Jobb lenne, Bomba, ha lassabbra venné d
biastemian cristo li uomini ribaldi, a hangodat, kik Krisztust káromolják,
peggior di quei che lo chiavaro in croce; 2a5 gonoszabbak, mint kik keresztre verté k, 2a5

ma li onestí e li buoni dicon mal di azok jók, kiktól árad a szitok rád,
te, e dicon ver; che carte false e dadi hisz mindened kártyán s kockán szereáed:
ti dánno i beni c'hai, mobili e saldi. csaltál a kártyán, csalfa volt a kockád.

E tu dái da dirlo, perché radi

1or s van is okuk szitokra, keveseknek
piu di te in questa terra straccian tele 29o adatott annyl, mint teneked: é kszer, 2so
d'oro e broccati e veluti e zendadi. arany, ezust, bársony, keleti sel5rmek;

QueI che devresti ascondere, rivele: titkolnod ké ne, amivel te ké rkedsz,

a'furti tuoi, che star dovrian di piatto, arnit loptál, eldugni, senki meg ne lássa,
per mostrar meglio, allumi le candele; é s nem mustrára tenni, mire fé nyt vetsz,

295 s okot adsz szóbeszé dre, ki-ki várja 295

e dái materia ch'ogni savio e matto
intender vuol come ville e palazzi a rnaglrarázatot, hogyan tehetté l
dentro e di fuor in si pochi anni hai fatto, szert ennyi szé p kasté lyra, palotára,

e come cosi vesti e cosi sguazzi; miból duskálsz, olt zkódsz. Mit felelné l?
e rispondere é forza, e a te é avyiso Hosr mint nagy ember, é led a világod,
3oo s nern is óhajtasz tobbet tudni enné l? 3oo
esser grande uomo, e dentro ne gavaz.zi.

Pur che non se lo veg ia dire in viso, Csak meg ne lássa senki, hogy ki vádolt,
non stima il Borna che sia biasmo, s'ode elsugja-bugja Borna, hogy í ivé ré t
mormorar dietro che abbia il frate ucciso. megolte s emiatt sokáig allott

Se bene é stato in bando un pezzo, or gode vizsgálat alatt, s vé gul is a ré szé t

me orokolte, s azt kí vánni, hogl majd 305
l'ereditate in pace, e chi gli agogna 3o5
mal, freme indarno e indarno se ne rode. megszenved é rte, csak hiu remé nysé g.

Quello altro va se stesso a porre in gogna

Jár páváskodva fól s alá s fitogtat
facendosi veder con quella aguzza mindent, de tegf ké pp heryes suvegjé t,
mitra acquistata con tanta vergogna. a gralrázatos pé nzé é rtkapottat,

Non avendo piu pel d'una c| I ccuzza, 310 haj egy szál sincs fejé n, csak ez a jelké p, 31o
ha meritato con brutti servigi a vásárolt rangjáé , oVan áron,
la dignitate e 'l titolo cb.e puzza melynek bí izé tI undorodnak egyké nt

a' spirti umani, alli celesti e a' stigi. a menrryben, a foldon s az alvilágon.

I r! )
lllt
 SATI RA w I V. SZATÍ RA
A ME SER SI SMONDO MALEGUCI O
I l vigesimo giorno di febraio
chiude oggi l'anno che da questi monti,
che dárrno a'Tosctri il ventó di rovaio,
qui scesi, dove da. diversi fonti
con eterno rumor confondon l'acque
la Ttirrita col Serchio fra duo ponU;
per custodir, come al signor mio piacque,
ilgregge grafagnin, che a lui ricoiso
ebbe, tosto che a Roma il leon giacque;
che spaventato e messo in fuga e morso
gli l'avea dianá, e l'avr-ia mal condotto
e non venia dal ciel iusto soccorso.
E Questo in tanto tempo é il primo motto
chTo fo alle dee che guardano la pianta
de le cui frondi io fui giá cosi gioito.
I^ anovitá del loco é stata tanta,
c'ho fatto come alr iel che muta"t gabbia,
che molti giorni resta che non canta.
Maleguzzn cugin, che tacciuto abbia
non ti maravigliar, ma maraviglia
abbi che morto io non sia ormai di rabbia
vedendomi lontan cento e pi miglia,
e da neve, alpe, selve e fiumi esciuso
da chi tien del mio cor sola la briglia.
Con altre cause e -a piti degne mi escuso
con gli altri amici, dirti il ver; ma teco
liberamente il mio peccato accuso.
Altrt a chl lo dlcessl, un occhio bieco
ml volgerebbe a dosso, e un muso stret,lo;
.Grrata lx)co cervelll poi dlria seco
l;()
SI SMONDO MALEGUCI O URNAK
tippen most február huszadikán mult
eg} C.r", hogy leszálltam a heglekJc l,
hónné t a felszé l Toscanára száguld,
ide hol csermelyekból é s erekbóI
5 g;r6\ t vtz-zel Serchio s Turrita árja 5
.seye vilik, s ké t hí d kozt egrre zs rt l,
ide: s itt rzom uraln óhajára
Garfagnanát, mely ké rte t esennen,
amikor Rómában elhunyt a pápa,
1o aki gyotorte, í izte, ré muletben 1o
tartotta, s tán juttatja szornyu vé gre,
ha mé g jókor nincs ré sze mentelemben,
Nem volt az istennókhoz egl igé m se
azota, kik ama fák nz i,
l5 melyeknek é hezern a levelé re. 15
I rttem s az ij hely is okozta, tobbi
más kózt, mint ot} madár, mely más kalitkát
kapott, s torkán soká egr hang se jon ki,
Ne csodálkoz-z, hogr elhallgattam, inkább,
2o MaLeguzzo ocsé m, azon csodálkoz-z, 2o
hogy nem kaptam gutauté st de mindjáLrt,
látván, hogy rab vagrok, e\ zí rt, magárryos,
hogy messZesé g választ el, rengeteg he ,
atfOt, ki bennem egyedul b:atároz-
25 Magrarázatké ppen a tobbieknek 25
mé ltóságtelesebb okot kózoltem,
neked ntm, mert elcí led mit se rejtek.
Mcrt hnrllatárr rrrás llárlrl megvetcien
ltitt.art lbrclit.vit viigtta slrrtcla ké pct,
í}o s trtorttt< llltli: ,,Ó, rr lrig:rgyr"rl" ckozben, 3o
ll l
(degno uom da chi esser debbia un popul retto, ,,hogy fogja kormányozni ez a né pet,
uom che poco lontan da cinquanta anni aki-az otvenhez kózel idé tlen
vaneggi nei pensier di giovinetto!,. ifioncot játszik s vágrakozva ké pzelg"'

E direbbe il Vangel di san Giovanni; szavánál nem valóbb szent Jánosé sem,
che, se ben erro, pur non son si losco 35 mert té vedek bár, nem vagyok azonban 35
che 'l mio error non conosca e ch'io nol danni. oly balga, hogr ne lássam té vedé sem,

Ma che giova s'io '1 danno e s'io '1 conosco, De mit használ, hogy bár bunbánatom van,
se non ci posso riparar, né truovi javulni nem tudok, s nincs semmi gyógrmód,
rimedio alcun che spenga questo tosco? ami segí tene nas/ -nagy bajomban,
Tu forte e saggio, che a tua posta, rnuovi 40 Bolcs vas/ s eros te, kónnyu hát kidobnod 40
questi affetti da te, che in noi, nascendo, a vonzaláat, melyet szí vembe né kem
natura afí ige con si saldi chiovi! szuleté semkor a termé szet oltott,

Fisse in me questo, e forse non si orrendo Es é n olyan ré misztónek nem é rzern,

come in alcun c'ha di me tanta cura mint vé li az, | < t aggódik miattam,
chi non puo tolerar ch'io non mi emendo: 45 s tisztátalannak tafija szenvedé lyem, 45

e fa come io so alcun, che dice e giura s ahogy ki figyeli, hányfé le szan/ van,
che quello e questo é becco, e quanto lungo s ki mekkorát visel, de ami ennen
sia il cimer del suo capo non misura. fejé t dí szí ti,afel< jl tudatlan.

I o non uccido, io non percuoto o pungo, Nem otok, nem verekszem, senki ellen
io non do noia altrui, se ben mi dolgo 5o nem támadok, de fáj eltávolodnom 5o
che da chi meco é sempre io mi dilungo: attól, aki lelkemben é l szunetlen:
percio non dico né a difender tolgo nem mentegetoz m hát, s azt se mondom,
clee non sia falloil mio; ma non si grave hog r nem vág,ok hibás, hanem e vé tkem
clre di via piu non rne perdoni il volgo. e\ né zi tán a né p, ha nem csalódom,

Corr manco ranno il volgo, non che lave 55 í { ls vizzel is enné l nemhogy soté tebb 5o
ltraggior macchia di questa, ma sovente í bltot mosott le már a né p, de gyakran
t,itolo al vizio di virtr] dato have. fé nyé tis rábuvólte az eré nynek,
Drnilian si del danaio ardente Ermiliánt is vágy s oly olthatatlan
come d,/ Alessio il Gianfa, e che lo brama heví ti, mint Alexisé rt a pásztort,
ogni ora, in ogni loco, da ogni gerrte, 6o mirrden helyen s mindenkor lankadatlan, 6o

ltó anrico rré fratel né se stesso ama,
1lolllo cl'irrdustria, uomo di grande ingegno,
< li grirn governo e gran valor si chianrir.
(i< lrrl] ir I iltticri, et ha il stro sratl< l lt stlr,1.1tt< l;
t:sst:r { ll 1lltr < lttcl cltc trort i:, < , 1llir ltt;tttzl
< ,lrt: ltt lr< : sal1,1 ir tt< rrr 1lttil:;l tttr,I lc ll:,t,l1ttrl.
alrogy barát, testvé r iránt se lángol,
n* g" iránt, se, mé gis váltig ismert
"t.trrlásáról, cszí :rcil, virtrrsáról.
I lltrlt,r< l ()I rlcl(, s()s(,I ll lrlliltcsclt,
(i5l rrrlr1,1l'rl ltí iliirrllrrclr vtill, tttlttt itlttllyt:tt,
65
:i (,,.í ytiz(,| ,l,(, lcl;zl, tttl lt:irrltttI ,:t slttt:s I ttt,1,{ ,

l ,,, l ,:t
Non vuol che in ben vestire altro lo avanzi;
spenditor, scalco, falconiero, cuoco,
vuol chi lo scalzi, chi gli tagli inanzi.
Oggi uno e diman vende un altro loco;
quel che in molti anni acquistar gli avi e i patri
getta a man piene, e non a poco a poco.
Costui non é chi morda o che gli latri,
ma liberal, magnanimo si noma
fra li volgar giudici oscuri et atri.
Solonnio di facende si gran soma
tolle a portar, che ne saria giá morto
il piu forte somier che vada a Roma.
Tu 'l vedi in Banchi, alla dogana,
in Camera apostolica, in Castello,
da un ponte all'altro a un volgier d'occhi
Si stilla notte e di sempre il cervello,
come al Papa ognor dia freschi guadagni
con novi dazii e multe e con balzello.
Gode fargli saper che se ne lagni
e dica ognun che all'util del padrone
non riguardi parenti né compagni.
I l popul l'odia, et ha di odiar ragione,
se di ogni mal che la cittá flagella
gli é ver ch'egli sia il capo e la cagione.
D pur rande e magnifico se appella,
né senza prima discoprirsi il capo
il nobile o il plebeo mai gli favella.
l-aurirr si fa de la sua patria capo,
ct in 1> rivato il pubblico converte;
l-rc nc confina, a sei ne taglia il capo;
c< ;rnincia volpe, indi con forze aperte
< :sc< : lcon, poi c'ha 'l popul sedutto
< :ott lit:ctlze, con doni e con offerte:
l'ittlrltri alzattrlo, t: rlt:llrirlrt:trclo lrr lrrllrl
ll llrrrllrl, lt< rltrlsl:r ti1_olo < ll slrlí ,1_1itt
< ll lrrrll, slrrllrl c < l'< ltlll< ,lrll ltI ,trtl< l,
l,.l
Nem triri, hogy más szebb ruhát viseljen,
té kozló, tart solymászt, borászt, szakácsot,
s ki evé sé res másmire í rgreljen.
7o Elad egy fóldet most, utána mást fog, 7o
elszórja, amit ósei szereztek,
S nem ugl, hogy a kezé b I elszivárog.
S nem rnarja, nem u atja senki bezzeg!
Srjt bolcsnek é s nagylelkiinek nevezté k
75 bí rái, kik nem tisztessé gesebbek. 75
Solomnio tisztsé ge annyi terhé t
viszi, ami srilyával fóldre g rnyeszt
bármilyen római lovat vagr oszvé rt:
a.l porto, ott van a kik tók, a bankok osszes
8o hivatalában s minden szervezetben, 8o
sorto. s ott látni, hol ugr vé li szem elótt lesz.
Eszé ben az jár é jt s nap csak szunetlen,
hogy uj s uj pé nz-zel lássa el a pápát,
s birságot, vámot, uj adót kivessen.
85 Örul, ha hallja a mások sirárnát, 85
s hory azt mondák, ha ura ury kí vánja,
se rokonát nem né zi, se barátját.
A né p utálja, s van mié rt utálja,
I tisz , a kutfeje mindenha bajnak,
9o mely rászakadt s szakad mé g városára. 9o
S magát mé gis dicsónek tartja, nagrnak,
pór vagy nemes hozzá csak mint wrához
Ózóhat, s csak ugy, hogl nincs fejé n a kalpaLg.
Laurin ország fójeké nt } raároz,
95 magára kólti a kózpé nzt- ha hármat 95
szí lmí szeté sbekuld, hatnak haláI t oszt.
Mirrt róka kezdi, hí zelegve áltat,
rryiltrrak mutatkozik, adakozónak,
oroszlirn | < ,.sz azl.árt, a leggaládabb.
loo A .| ril rlllry< ltttiit, I tt:< lv(:z ll fl()l)()szI rak, roo
s tl< ,vt:Zl ltz,l , l< I t,rriszltI < í t:vtist,t,
t,:rl ll;ilrt,lr, 1,,.ylllttlllillr,:r ltr:liz: ttl< < t1,1t t:tlt.
l rI l
Cosi dá onore a chi dowebbe oltraggio,
né sa da colpa a colpa cerner t'orbó
giudizio, a cui non mostra il sol mai raggio;
e stirna il corbo cigno e il cigno corbo;
se sentisse ch'io amassi, faria un viso
come mordesse allora allora un sorbo.
Dica ogniun come vuole, e siagli aviso
quel che gli par: in somma ti confesso
che qui perduto ho il canto, il gioco, il riso.
Questa é la prima; ma molt'altre appresso
e molt'altre ragion posso allegarte,
che da le dee m'ha tolto di parmesso.
Giá mi fur dolci inviti a empir le carte
li luoghi ameni di che il nostro Reggio,
il natio nido mio, n'ha la sua parte.
I 1 tuo Maurician sempre vagheÉ gio,
la bella stanza, il Rodano vicino,
da I e Naiade amato ombroso eggio,
il lucido vivaio onde il giardino
si cinge intorno, il fresco rio che corre,
rigando l'erbe, ove poi fa il molino;
non mi si puo de la memoria torre
le vigne e i solchi del fecondo laco,
la valle e il colle e la ben posta torre.
Cercando or questo et or quel loco opaco,
quivi in piu d'una lingua e in piu d'un stile
rivi traea sin dal gorgoneo laco.
Erano allora gli anni miei fra aprile
e má sio belli, ch'or l'ottobre dietro
si lasciano, e non pur luglio e sestile.
Ma né d'Ascra potrian né di Libetro
l'amene valll, senza il cor sereno,
far da me uscir iocunda rima o metro.
Dove altro albergo era dl questo meno
convenlente a l sacrl studl, vttoto
d'ognt tocundltá, d'ognt orror ;lletttli)
{ ll r l, i
kitunteti, akit buntetni ké ne,
de arról donteni, mi jó s rrli rossz, vak,
l05 mint kit nem é r a í rap sugara, fé nye; t05
hollót vé l hatt5runak, s hatt5rut viszontag
hollórrak, s aI Ta, hogy benn van szí vemben,
ugy né zne, mint a} d ecetbe kortyant.
Gondoljon bárki bármit, vé lekedjen
11o akárhogy, itt, bevallom, ké ptelensé g 110
nevetrrem, játszanom vagy é nekelnem.
Ez az els ok, arn hoz-zátehetné k
sok rrrás egyebet is, amelyek innen
parnasszus istennciit messze tizté k.
1l5 Ösztónzott hajdan az irásra minden l15
kies hely, amikkel Reggiónk, imádott
szulcí f ldem, bóvelkedik, amilyen
pé ldául a te Maurizianód,
szé p házad Rodanóval a kózelben,
I 2o hol oromest tanyáznak a najádok, L2o
a halastó, kor tte kert, a kerten
általfutó é r, mely csobogva ontoz,
s hajt malmot is elvé gre, s nem felejtem
soha Jacódat, a gr nyor szolcí st,
L25 termci rnezi5it, a v lgyet s a dombot, L2
s a vártornyot sem, a k rnyé ket órzót.
Hel)rem, fólváltva, ha itt volt, ha ott volt,
tobb nyelv, tóbb stí l utján nem sz nt m lni
hozzárn, amit Gorgone tava ontott.
130 Ez é ltem májusi vagr mé g el bbi 130
szaka volt, ám most már é rzem mogottem
az októbert is vé gleg elzorogni.
De Ascra vas/ Ltbetro fé nyózonben
uszó vlrányat kozt ts der tlen
l35 sziwel ví g dalt nem várhat senlrii tólem. l35
Flelyet, annál, aml most van k rultem,
kevé sbé lhletót, lehettre lelnl?
I rólt:lnreleg. slvór, gz< rtnorti kí inn-benn.
La nuda Pania tra l'Aurora e il Noto, I nné t a Pania szé lverte martja
L40
da l'altre parti il giogo mi circonda 140 s átellenben aJna hegrláncolat van,
che fa d'un Pellegrin la gloria noto. amelynek a hirt Szent Pellegrin adta,

Questa e un fossa, ove abito, profonda,
donde non muovo pié senza salire
del silvoso Apennin la fiera sponda.
O stiami in Rocca o voglio all'aria uscire,
accuse e liti sempre e gridi ascolto,
furti, omicidii, odi, vendette et ire;
si che or con chiaro or con turbato volto
convien che alcuno prieghi, alcun minacci,
altri condanni, altri ne mandi assolto;
ch'ogni di scriva et empia fogli e spacci
al Duca or per consiglio or per aiuto,
si che i ladron, c'ho d'ogni intorno, scacci.
Ahol lakom, hegysé gek zárta, katla1,
.r"- lé phetek ané lkul, hogy ne lenne
"az erdófedte Appennin utamban,
I 45
L45 Úry nem lehetek odakint se, bent se,
rrofur asMlódást, civódást ne halljak,
niris nap, hory rablás, gyilkosság ne esne,
s kell hol turelmesen, hol a nyugalmat
elvesztve fenyegessek, esedezzek, l50
l50 s fólmenté st, btrnteté st, mikor mit, adjak,
s í rjak naponta levelet s a Herceg
ké riem va / a tanácsát
"epit"é pé t
ahloz,-hogy á rablóktól vé dekezzek,

Dé i saper la licenzia in che é venuto Ebben az országban, tudd meg, galádság l55
questo paese, poi che la Pantera, r55 virul, mióta a párduc s utána
indi iI Leon l'ha fra gli artigli avuto. az oroszlán vad k rmei alázták,

Qui vanno li assassini in si ran schiera Úpv iár a { yilkosok armádiája,

ch'un'altra, che per prenderli ci é posta,
non osa trar del sacco la bandiera.
Saggio chi dal Castel poco si scosta!
Ben scrivo a chi piu tocca, ma non torna
secondo ch'io vorrei mai la risposta.
Ogni terra in se stessa a| za le corna,
che sono ottantatre, tutte partite
da la sedizion che ci soggiorna.
h;É y" kit leí ogásukra kuldenek ki,
eldigla jelvé nyé t is az iszákba,
l6()
160 Bolcsebb a városból nem el- s kimenni!
Annak, kit illet, í rtam róla bóvest:
mely hatrra, nincs, nincs semmi, sernmi,
"a{ "r),
A helysé geknek szarva ncí tt, az sszes,
nyolciran"három, kulon jár, kulon dont, l65
r65 t-gy ahogy a hozzá kózel levó tesz,

Vedi or se Appollo, quando io ce lo invite, Hí vjam csak Apollót, hogy _ilejOjJOnt,

vorrá venir, lasciando Delfo e Cinto, ii"rpnit, Ktirrttr.ót ellragrni | 9""-: é rtern'7
in queste grotte a sentir sempre lite. A civoclást lrallgatni itt orokkon?
Dimandar mi potreste chi m'ha spinto S rrrt:gki:rtllrctccl, I rrii:rt tiirtótrt s tttlkr:l-tllc:lr,
s llariitot_ | 7O
dai dolci studi e compagpia si cara L7o lro6l iltllrlutí / tllI I l k(lnyvt:l< t:t,
in questo rincrescevol labirinto, .,r,,,r] t,, llrlllrlrrtrrst:rt. < :st:rt:llt:tt,

Tr"r dé i saper che I a mia voglia í rvarí l N< ,ltt lt:vt;tt lt;rlrzsl, rtr:ttt sriviil-tr3llt,
rtncltla rron ftt, ch'io solea si:lr < ,< lI tlcttlrl 1l< ittzr:t,l, ittrlrltl, :r tttr,l1r,lri1.1r:rllt,rtt itttttyl
< ll < 1rrt:l sti1l< :trcli< r clte t.rir< :lt lt lit,t,t-;tt;t; il,'r,r,,,l, :rtttctrttyll lit,r,t';tI ':t ;r| :'rrrlrlll:

l ,1 }

l tl l
ma non sai forse come usci poi lento,
succedendo la guerra, e come volse
il Duca che restasse in tutto spento.
Fin che quella dur , non me ne dolse;
mi dolse di veder che poi la mano
chiusa resto, ch'o rri timor si sciolse.
Tanto piri che l'ufí icio di Melano,
poi che le leggi ivi tacean fra l'arrni,
bramirr gli affitti suoi mi facea invano.
Rocorsi al Duca: < O voi, signor, levarmi
dovete di bisogno, o non vi incresca
ch'io vada altra pastura a procacciarmir.
Grafagnini in quel tempo, essendo fresca
la lor rivoluzion, che spinto fuori
avean Marzocco a procacciar d'altra é sca,
con lettere frequenti e imbasciatori
replicavano al Duca, e facean fretta
d'aver lor capi e lor usati onori.
Fu di me fatta una improvisa eletta,
o forse perché il termine era breve
di consigliar chi pel miglior si metta,
o pur fu appresso il mio sigf,ror pi leve
il bisogno de' sudditi che il mio,
di ch'obligo gli ho quanto se gli deve.
Obligo gli ho del buon voler, piti ch'io
rni contenti del dono, il quale ri grande,
I na non molto conforme al mio desio.
Or se di me a questi omini dimande,
potrian dir che bisogno era di asprezza,
non di clemenzia, all'opre lor nefande.
conre rré in me, cosi né cortterttezza
i: í brse in lor; io per me son quel gallo
t:ltt: la gernma ha trovata e non L'apprezza.
S< > tt corttt, il Veneziano, a cui il cavallo
tll M:rtrritirltla ln cccclletrzia buorto
tltlI titttl lir < llrl re < ll I )ortogallo;
'i(l
175 de nem tudod án, hogy kezdett apadni 175
a bé r, s hogy dult a harc, s a fejedelmem
ugye rosszabbodott, ki is maradni,
Mí gi balsors verte, é n se keseregtem,
de kideriilt, hogy már nem nyí lt ki marka
180 aztán se, hogy tul volt a veszedelrnen. l80
S hozzá Milano szinté n megtagadta
- hallgat a jog, hol fegrverek csorognek -
hogr a járandóságomat megadja,
s mondottarn: - ,,Herceg r, esengek Önnek,
185 ha nem veri el a nyomorriságom, 185
megrrt,lr másutt keresni betevómet." -
Garfagnana, é pp tril a lázadáson,
amellyel Marzoccót kivulre nyomta,
hogr zsálanányára más helyen vadásszon,
I 90 í rásban s lnildottsé ggel ostromolta 190
a Herceget, hogy kuldjon fót az é lre,
s irányí tókat a hivatalokba.
Els nek é n jutottam az eszé be,
vagy mert idó hí ján nem jott javaslat
195 más é nnálam alkalmasabb szemé \ rre, 195
vagy mert Uram szemé ben sulyosabbnak
tunhettek gondjaim a tóbbié né l,
amié rt hála illeti usrancsak.
Hálás vagyok jóságáé rt, keglé é rt.
20o De nem tudok neki rulni mé gsem, 20o
elé rni nem vágrtam effé le vé gcé lt.
Nem vé lekedik máshos/ an e né p sem,
tudván, hogy elné zé shelyett kemé nysé g
szuksé ges a galádság ellené ben.
205 Mint bennem, bennuk is nagy ellené rzé st 205
találhatsz, nem tudok vele mit kezdeni,
nrint ryonggrel a kakas, hiába é rté k.
tigy .;rirtlrlrt, lnlrtt az (:í .T/ szcrl vclencci,
ittI tlltrtr l)tlrttrglilllr lrlriil.y:r
2| o rt,I ttt,lt :tritlls icllvi,rrcl liirrtclit, l< l, 2I o
,/
l
tl qual, per aggradir il real dono, s intnt t[ ett, ú J ajámdé k } ,ÁtasláLr-a,
non ۧcernendo che mistler diveí §í bá!I . azt, hoAr I I rás szoritánt a §r'eplót,
volgcr tenonr e regger brlglle §ono, é § m᧠sarkant$lt vágnl oldalába,

§opra ü §ál§e. e conlnciö a teneí sl neí rr tudta, fól§á ! s fogtá a ny€ T€

g fót
con I nar| l á legno e co'§Pront a a panda: 2I 5 ké t ké zzel s közb€
n a has.iba nyoí Dta zl5
"che Lu mi v€
r §i.. -
.Non vuo! §eco ücca sal.kát, s - .Nerü vet§z lc - mondta -. te veszett dög!-

s€ llo prrné ergi, e §i láncia;

n te il cal€ hos/ ösztókár, megeredne,
I _o!,a,
e 'l buon nocchl€r piü allorá pí eme e striüge s m,lnd | obban vág serkant] ruJa a hasba,
lTb ptü chc lancia,
lo sprone al frarl.co, a€ vag. óert áe§. í Dlnilra lándzsa lenne;
b€

u e lla bocca e tl fr€n €11 tlnge:

e di saí € 22o de vé r.zik §záJa s ví €
r fe§tett a zabla. 22o
non sa il cavallo a c} ü ubedtr€ . o a qu€sto A partpa ndn tudja, lrtt kö!,e§s€
i!,
che'l torna indtetTo, o a quel che lbrta e sptnge; § gezdáJa hajtja-e v"as/ ü§§zata.rga.
pur se ne sbdga ln pocbl saltl pre§to. Felugrtk vé g!! r§ !,adul, !,eszett€
n,
Rirnarre lüer col lianco,
in terra il cal€ s a lovasa lependerú lt a fóldrc
co la §palla e col caPo rott! e pe§to. 225 nyú zott tagoilrá] , vieTesen, §ebekberr. 225

Tutto dl polve e d1 paura blartco Reszketve ánt iól, porban megfiiródve,

si levö ál fin, dál re mel seü§fátto,
e lungamente pol sl n€ dol6e enco.
l fatto,
Meglto avrebbe e8ill, et lo me!| iio avr€
eglt ben del ca!,allo, lo del paese,
a dir: .o re. o sié Fror, non ci sono atto;
í üt a hrály ro* 9A.llt ldf€
j czetten,
s aI Dl utána m€ soká slótórte.
Hal, Jobban Jáí tunk volna mind a ketteí r,
23o hJei a föld s az a pailpa nlrrcsgr, 23o
\ ,.ag/ azt monqjuk _ "É n erre é rdemetl€
n

sle pul a un altro dt tál don cortese} . vás/ ok, s e keg/ é b€

n tná§t !é §zesit§enl" -

7:l
 SATI RA V
A MESSER ANNI BALE MALEGUCI O
Da tutti li altri amici, Annibale, odo,
fuor che da te, che sei per pigliar moglie:
mi duol che 'l celi a me, che 'l facci lodo.
Forse mel celi perché alle tue voglie
pensi che oppor mi debbia, come io danni,
non l'avendo tolta io, s'altri la toglie.
Se pensi di me questo, tu te inganni:
ben che senza io ne sia, non pero accuso
se Piero l'ha, Martin, Polo e Giovanni.
Mi duol cli non l'avere, e me ne isctrso
sopra varii accidenti che lo effetto
sempre dal buon voler tennero escluso;
nra fui di parer sempre, e cosi detto
l'ho piu volte, che senza moglie a lato
non puote uomo in bontade esser perfetto.
Né senza si puo star senza peccato;
che chi non ha del suo, fuor accattarne,
mendicando o rubandolo, é sforzato;
s'usa a beccar de l'altrui carne,
t: c:} ri
clivcrtta giotto, et oggi tordo o quaglia,
clitnirn fagiani, uno altro di vuol starne;
lrorl a quel che sia amor, non sa che vaglia
ltr c:aritacle: e quindi avien che i preti
strrto si ingorda e si crudel canaglia.
()ltt: lr"rpi sierro e che asini indiscreti
ttt< :l clovreste saper dir voi da Reggio,
st: gilr il timor non vi tenesse cheti.
M;t st:ttzur clrc 'l clic,,lrt,e, io me ne ?rv(] ggi();
rlt, lir tls(,itttttlt MorltlI la rlol't parlo,
clrt,. ltrll< l < ,ltt, sl,iit trrirl, I trt:rtil stlrr 1tl,1111lrl
,i,|
V. SZATÍ RA
ANNI BALE MALEGUCI O ÚRNAK
Barátainktól, Annibale, hallom,
nósulni ké szulódsz; bánt, hogy nekem mé g
nem mondtad el, ám tervedet javallom,
Titkoltad, án mert azt hí szed, helyeslé st
5 nem várhatsz tólem, s ellenedre szólok,
hisz szinte elvem rnár a notelensé g.
I jlogr az é n vé lemé nyemez, ne gondold!
Attá, hogl é nnekem nincs nóm, azoknak
akiknek Í ".r, n.m mondom, hogr bolondok,
Sajnálatos, ho nincs, sokfé le oknak 1o
1o
keitett en ednem, melyek ujra s ujra
utjába álltak ké sz s jó szándokomnak,
de hittem s hangoztattam is megujra,
hogl párja né lkul oldalán a fé rfi
l5 toké lyre semmiben sohase jutna. 15
sót, bunre vezetó is notlen é lni,
mert másé hoz kell nyulni, akinek nincs;
s koldulva, lopva ké nytelen elé rni,
s aki megszokja, hogy hol ezt, hol azt csí p,
torkos lesz, é s ha ma a furJre é tlen, 2o
20
holnap fácánra, fajdra, t5rukra sajdí t;
s nem tuda, mi szeretni, nincs szemé ben
é rté kea h sé gnek: telhetetlen
s ádáz a papok né pe is ezé rtlen.
Hogy mint szamarak, farkasok, eszetlen 25
25
vaci né psóg, Reggióból jól ismered te,
bi,rr lrogy kinondd is, a fé lsz visszarettent.
'l'tr< lotI tí :n, ncnt l< cll rrronclarrod se, persze,
I ')t: Mrl< lt:ttirl, tttt:rt. < ll< (ltlalr, l< rltlol< volt,
lrlr< lrt < ltilI lr I ,1is;z< llpliil( - it l;itlsz< :r(:tl(:se, 3o
: t()
t''.l
 Pigliala, se la vuoi;._Q
e non voler, come jl aottordé i farto;
"" Bu- teo,
alla estrem a vecclli,eÁ
ii"rÍ "Já'.r..
Quella etá oiil al servizio di Lieo
che di vener c
gi ova ne il;;
";.JHi"L::# T'ifl.."..
I l vecchio, allora che .l
di sé prosume e .p".; f;;;;desir lo spinge,
si sgianna poi che .t pa."g8.r* "i :i".,
it.i.re".
Non voglion rimaner pero
nel danno; sempre ci é le spose
che soviene alle pover. mano adiutrice
ti"ogno"J, "
E se non fosse
.n. sji á' # ,:"":i1!"rFJdfl-iTrtr:
piu che del ver, del'falso
fflat i:.,'
la qual patisce mal chi l'onor
ma questa passion debole ama:
verso un'altra maggior, .-;"il",'
.., to.io'lirr"* ".
npe io é r, dice oveclersi
un
e per casa giocando ir a"o ne la culla,
e poco prima nata una U"* Uiri,
r"".i"rrli^ ^ '
et esser di sua etá giunto
e non aver che doppo sé a' confini,
la via del bene, e non li lor ;;;il'
fraudi e uncini.l
p_igliala, e
non far come alcuni nostri
gentiltromini fanno,
e molti fé ;;"""-
ch'or giaccion per i.
"il;; ;;:. chiostri:
1l_a1_""" la pigliar fu iI lor pensiero,
per non aver fisliuoli che f";;.;*
clcbbian di quel'che a pena
basta intiero.
9ucl che acerbi non fé r, maturi e
Í an Poi corr biasmq, t .rovan-". mé zzi
t: r,tc lc cucine anco r.
a cir,i fár- ieÁ."'
"irr.
N:t.sc< ;tto í igli e crescon le
t:,t :rl í ltt, ptrslllatriml t'' rr,,ífavill<
{ l",.,ii,'
s'ltt< ltt< .< rll< l í | .sposar
villlrrrI ,] ,,l',,.rtl,.,
il,
ha akarsz vasr ha kell, ne ódzkodj,
N< í stilj,
s a házasság elcitt ná-oregedj meg,
s nehogy utánozd Bonleoie áor.to-.t.
I nkább Bacchus-, mint Venus-tiszteletnek
35
1 ko_ra az: Hyrneneust udé nek,
fiatalnak festik le, nem oregnek. 35
F" yaey feszí ti, a vé nnek temé rdek
bizalma van, s ugl vé li, .r.rh.t.U.r,-
ám józanságra ké iztetik a tenyák.
4o
Nem hajlandók a holglek, persze, cserben
maradni s mindenutt,-mináenko.o.r rr"., 40
segí tsé g minden ily í nsé grehelyben.
Vagl azt. mondják, ha nem is lenne,
s a hí r, bárkit vesz cé lba, nern ..."rti,hogr van;
45 s szavaiban tobb mindig a valótlan,
45
s ki tisztessé ges, azt fóleg kikezdi;
s ha csak ez lenne egyetl"en hibáj;,
de van, mihez ké pesiez .nyhe, J.r"-i,
5o
* , logy sokszor marad bolcsó utána,
neveletlen, hancurozó tegenyké k,
va r es/ cs ppsé g, ki nemré g j tt világra, 5o
amikor é lté nek eté ri vé gé t,
s_nem lesz, aki a jó uton vezé rli
ket, s ha bajba ;utnak, vé dené -mé g.
55
Nósulj, s, ne tedd, mit annyi, annyi ferí i
nem átall tenni, s nem átallta ré g sem 55
nem eÉ r, ki ma temetcj- s kriptablli,
k :k soha meg sem fordult eszé ben
nosulni, hogr maradjon az oroksé s.
6o amcly osztatlan is sárikos,
"ger"t.?i. 6o
S vé rren veszik, kik ifian né lkulozté k,
I lt< :rt lcltck a konylrán vas/
a tanyán kint,
l< ivr:I I < r:t lv( < ,lvt: v:i-65lr I .. t rit.;it"er.-i -^ '
r
:,
szí rl< lttr.lt s í ijlsr.rtlí ill< :lt ir
65 ;lrrlyiiil< ,
.s lrlr llllttltt ls, ltlt;ttv;t ,t,.,I , ,,i.,,,vlt
trr'ií il vr.:;zlll., ltlt :i,l,tilt,;r ll,r, ;lli;i1.1< ll, 65
perché i í igli non restino bastardi.
Quindi é falsií icato di Ferrara
in gran parLe il buon sangue, se ben guardi;
quindi la gioventu vedi si rara
che le virtudi e li bei studi, e molta
che degli avi materni i stili impara.
Cugin, fai bene a t r moglier; ma ascolta:
pensaci prima; non varrá poi dire
di non, s'awai di si detto una volta.
I n questo il mio consigho proferire
tu vuo', e mostrar, se ben non I o richiedi,
quel che tu dé i cercar, quel che fuggire,
Tu ti ridi di me forse, e non vedi
come io ti possa consigliar, ch'avuto
non ho in tal nodo mai collo né piedi.
Non hai, quando dui giocano, veduto
che quel che sta a vedere ha meglio pesso
cio che s'ha a far, che 'l giocator, saputo?
Se tu vedi che tocchi, o vada appresso
il segno iI mio parer, dágli il
consenso;
se non, riputal sciocco, e me con esso.
Ma prima ch'io ti mostri altro compenso,
t'avrei da dir che, se amorosa face
ti fa pigliar moglier, che segui il senso.
Ogni virtude é in lei, s'ella ti piace:
so ben che né orator latin, né eireco,
saria a dissuadertilo efficace.
I o non son per mostrar la strada a un cieco;
ma se tu il bianco e il rosso e il ner comprerrdi,
essamina il consiglio ch'io te alTeco.
Tu che vuoi donna, con gran studio intendi
qual sia stata e qual sia la madre, e quali
slen le sorelle, s'all'onore attendi.
S'ln cavalll, se 'n boi, se 'n bestie tall
gr,rarcllatr Le razze, che í aremo ilr qtrcsll,
clrc sotr í erllact plu clr'altrl anlnrall'/
'/ t]
lrulonben gyermekuk fatt5ru maradna.
Ekké nt vált korccsá, semmivé lett
Ferrara ósi é s nemesi magva.
7o
Az ifirlság kis ré sze, mely ma, né zd meg, 7o
r kli a virtust: a sokaságon
a pór anyai nevelé s a bé lyeg.
Terved jó, árn hallgasd rneg, azt kivánom,
gondold meg jól, a nem-ek mit sem é rnek,
75
ha egyszer a2 igerr kijott a szádon. 75
A tanácsban, mit adok itt tené ked,
mutatni akarom, bár ké rdezetlen,
mit jó kerulnod é s mit jó elé rned.
Kinevetsz tán, ugy vé lve, é rthetetlen,
8o
ha tanáccsal oVasvalaki szolgál 8o
kinek ez a kótelé k ismeretlen.
Nem láttad mé g, hogy a játé kosoknál
jobban a teendót az tuda né ha,
ki nem játszik, csak né zel dve ott ál1?
85
Ha rigy vé led, beletalál a cé lba 85
szavaln, avasr ott jár a kozelé ben,
használd; s mell zd, é s engem is, ha bé na.
De mielótt elkezdené m beszé dem,
tudjad, ha szerelem lángol szí vedben,
9o
s azé rt nosulsz, kóvesd s lé gy engedé keny. 9o
Ha szereted, a virtust megleled benn,
s nincs oly szónok, gorog, latin, ki hatni
rád ké pes lenne lobogó hevedben,
Nem vaknak akarok utat mutatni:
95
ha mi fehé r, piros, fekete, látod, 95
tudod, mit jó elvetni, s megfogadni.
Kórultekintó lé gy, mikor a párod
keresed, tudd, milyen volt, s milyen anyja,
nóvé rel, ha a tlsztessé get kí vánod.
l (X)
Hlszen, lra megné zztik, mlfóle faJta 1oo
kriirrk, lovunk s mtigttnk, nem né znl nónket,
kllren Jobbarr errrll< ltlltltttttll< , gznlrnclna?
;,I
Di vacca nascer cerva non vedesti,
né mai colomba d'aquila, né í iglia
di madre infame di costumi onesti.
Oltre che il ramo al ceppo s'assimiglia,
il dimestico essempio, che le aggira
pel capo sempre, ogni bontá sgombiglia.
se la madre ha duo amanti, ella ne mira
a quattro e a cinque, e spesso a piu di sei,
et a quanti piu puo I a rete tira:
e questo per mostrar che men di lei
non é leggiadra, e non le fur del dono
de la beltá men liberali i d i,
Saper la balia e le compagne é buono:
e appre so il padre sia nodrita o in corte,
al fuso, all'ago, o pur in canto e in suono.
Non cercar chi pir} dote, o chi ti porte
titoli e fumi e piu nobil parenti
che al tuo aver si convenga e alla tua sorte;
ché difí icil sará, se non ha venti
donne poi dietro e staffieri e :uI L ragazzo
che le sciorini il cul, tu la contenti.
Vorrá una nana, un bufoncello, un pa22o,
e compagni da tavola e da giuoco
che tutto il di la tengano in solazzo,
Né t r di casa il pie, né mutar loco
vorrá senza carretta; ben ch'io stimi,
fra tante spese, questa spesa poco;
che se tu non la fai, che sei de' primi
e di sangue e d'aver ne la tua terra,
non la farán giá quei che son degli imi.
E se matina e sera ondeggiando eI Ta
con cavalli a vettura la Giannicca,
che fará chl del suo li pasce e ferra?
Ma se l'altre n'han dui, ne vuol la rlcca
qtrattro; se le conrpiacl, pl che 'l collt(:
I llnalclo mlo la te avlluppa e flcca;
í t( )
Nem ellenek a tehenek un ket,
galambtól sas nem szárrnazik, sosem lesz
105 erkolcsos lánya a parázna nónek. 1o5
A fa hasonlatos a gyokerekhez:
s neveli, mit kornyezeté ben é szlelt,
a pé I da megzavar avasr fegyelmez.
Ha ké t szeretot tart az anyja, né gret
11o tart lánya vas/ fólmegy sokkalta tóbbre, tl0
ahány kivetett háI ójába té ved:
mutatni is, hogr nem marad mogotte
az anyrlának, s az istenek kevé sbe
nem vetté k bájait tekintve t se.
115 Tudd, kik társnói, mi a kedvtelé se: 1t5
hogl é lt? udvarban-é va5r at5{ a mellett?
hogy szótt vag5/ varrt-e, é nekelt, zené Lt-e?
Ki mennyit hoz, tobbet-e, kevesebbet,
ne né zd. Nemesi cí m se é rdekeljen.
l2o Feleljen meg családja a tiednek, 120
s ne várja, hogr husz udvarholgy szunetlen
járjon vele, kengyelfutó s az apród,
aki mogotte bó uszályt cipeljen.
Ne kelljen udvari tórpé t fogadnod
l25 mellé , oltoztetot s társalkodókat L25
vagy más naphosszat lebzsel kalandort.
Nem hag{ a el a házat, egy tapodtat
kocsi né lkul nem lé p, s k;'a ez a kóltsé g
nem mondható egyé bhez mé rve soknak,
130 de ha te nem tenné d, el kelósé g 130
lé vé npé nz, származás tekinteté ben,
magukat é rte az alsók se torné k.
Ha a nócl ké tlovas hintóulé sen
ringatja tagJalt reggeltól estig,
135 mit tesz, rrl< l koveti pé ldaké ppen? I 35
S hit t:z lttlll1ivcl .| í rr-kel, rlz lryekszlk
ttógyt:sl szrrt,zttl: lé gy kerlvé r e§/ szer,
nrn| < l t/ illlll,t, (,l. ltl..r{ l/ l] rlrrc ls t rel< szlk;
,l l
se le contrasti, pon la pace a monte, ha meg ellenzed, a bé ké ttemesd el,
e come ulisse al canto, tu l'orecchia I 40 s mint Ulisses a da] t, aztán sí rást, jajt, 140
chiudi a pianti, a lamenti, a gridi et onte; szidalmat a f rled mellett eressz eI ,

ma non le dir oltraggio, o t'apperecchia é s vissza nehogy szólj, nehog;r g;raláz-zad,

cento udirne per uno, e che ti punga egyé r| sázzal vág vissza s mé rgesebb lesz
piu che punger non suol vespe né pecchia. sZrirása, mint fullánkja a darázsnak.

A n családja legyen a tiedhez L45

Una che ti sia ugual teco si giunga, l45
che por non voglia in casa nuove usaI lze, hasonló, uj szokást ki nem vezet be
né piu del grado aver la coda lunga. hLáz-adba, sleppje illo helyzetedhez-

Non la vuo' tal che di bel| ezze avanze Ne le yen kóré nek legé kesebbje,
l'altre, e sia in ogni invito, e sempre vada olyan ki rné g az elscí né l is els< ibb,
a táncok é s az esté lyek kegyence. 150
capo di schiera per tutte le danze. l50
Fra bruttezza e beltá truovi una strada Sokat ta| álsz rut s szé p kózott leledzcjt,
dove é gran turba, né bella né brutta, tizenketten tucatonké nt adódnak,
che non t'ha da spiacer, se non te aggrada. akik nem ré misztók nern é szveszejt k,

Che quindi esce, a man ritta truova tutta Kit l, ha versenyezne, egyik oldalt
la gente bella, e dal contrario canto I 55 a szebbek állnának, s é ppannyi állna 155
quanta bruttezza ha iI mondo esser ridutta. a másikon, akik alább valóak.
ÓtóI e balra fel a mind csunyábbja,
Quinci piu sozze, e poi piu sozze quanto sorban a rutak é s a mé g rritabbak,
tu vai piu inanzi; e quindi truovi i visi
piu di bell'ezza e piu tenere il vanto. mig jobbra a sok-sok világ-csudája.

Hogl jobb vag$ balfelól válassz magadnak 160

S'ove dé i tor la tua r.,uoi ch'io te avisi, 160
o ne la strada, o a man ritta nei campi felesé get vas/ a kettó kózotti
diro, ma non di lá troppo divisi. szé les mez nyb l, mondom, ime, halljad.

Non ti scostar, non ir dove tu inciampi Ne menj el messzi, s tul szé pné lne kóss ki,
irr troppo bella moglie, si che ognuno annál, aki rnindenkiben szerelmet
lobbant, s ki mindenkit el fog btivolni. 165
pcr lei d'amore e di desire avampi. I 65

Molti la tenteranno, e quando ad uno Megkí sé rtik, s ha nemet mond is egrnek,

repugni, o a dui, o a tre, non star in speme kett nek, eleinte, ne remé ljed,
che non ne debbia aver vittoria alcuno. hogr senkinek soha, soha nem enged-

Norl la tor brutta; che torresti insieme Csfrrtyiil st: v(:g5r, unalom lenne é lted
tnt:l| < :t(t:, t:rr :r l< r)zi:llszert szerettem L7o
1lt:rl;t:ttra rroitr; mediocre forma 17o
:; r,i:rszl< llt I rtiI rrlcnfé le vé glet.
rrrirr< li1_1,
scllll)rc lodai, senpre dannai le est,rt:ttt< :.
Sl:r < li l> tt< > ttlt itriit, sia gcrrlil, tltlI t < ltlt,lttlt lx,l1ycrt ltlrlvr",. I rlltctlví r. ttt: szt-ittcllcrr
(,()I l tlll < l< ,< :ltl ltllt:rli; < :I t< : 1llit l'r,:;:lrt, :tt,ltrt,t,it tt.yiltll( :,zrtttrltltll | :, ;rI vrr: lr ll:tlglt,
rl'tll| rrl lrllr';t I ,1:t tlt:ltl1,1rril:'r < lt,ltlt,ttt:t ltlt ttr,. lt.r l,,r ll. r,lr'| ,,r,lltclrllclt.

lllt
Se questa in qualche scandalo trabocca,
I o f,a palese in modo che dá sopra
li fatti suoi facenda ad o ni bocca.
Laltra, piu saggia, si conduce all'opra
secretamente, e studia, come il gatto,
che la immondizia sua la terra copra.
Sia piacevol, cortese, sia d'ogni atto
di superbia nimica, sia gioconda,
non mesta mai, non mai col ciglio attratto.
Sia vergognosa; ascolti e non risponda
per te dove tu sia; nó cessi mai,
né mai stia in ozio; sia polita e monda.
De dieci anni o di dodici, se fai
per mio consiglio, í ia di te minore;
di pare o di piu etá non la tor mai:
perché passando, come fa, il megliore
tempo e i begli anni in lor prima, che in noi,
ti parria vecchia, essendo anco tu in fiore.
Pero vorTei che 'l sposo avesse i suoi
trent'anni, quella etá che 'l furor cessa
presto al voler, presto al pentirse poi.
Tema Dio, ma che udir piu d'una messa
voglia il di non mi piace; e vuo' che basti
s'una o due volte l'anno si confessa.
Non voglio che con gli asini che basti
rron portano abbia pratica, né faccia
ogni di tórte al confessore e pasti.
Voglio che se contenti de la faccia
che Dio le diede, e lassi il rosso e il bianco
alla signora del signor Ghinaccia.
liuor che lisciarsi, uno ornamento manco
d'altra ugual gentildonna ella non abbia;
liscio non vuo', né tu credo il vogli anco.
Sc sapesse Erculan dove le labllia
Jx)tt (llrí rrl(l< l llacla l-tclia, avria 1lifr lt st,ltlvrl
< :ltt: s< : lxt< :l:tsst: tttt t:ttl rltí lrZ() tll:rclrlllllrr
l.t,
175 S ha ily n nek adódna bonyodalma, 175
azonnal látszané k a butasága,
s nyelvót kószorulné mindenki rajta.
Ha bolcs, r"rgy tesz, hogy senki meg ne lássa
hibáit, s mirrt a macska, é szrevé tlen,
t80 mi rejteni virló, mé lyen elássa. 180
Legyen kellem s kecsessé g jellemé ben,
dolyfnek nyoma se, derus a kedé lye,
s komorság árnya ne ulj n szemé ben.
I rglen szemé rmetes, számon ne ké rje,
I 85 mikor hol jársz, té tlen sohase álljon, I 85
é s tiszta: k rnyezete é s szemólye.
T-lz vagir tizenké t é
wel, azt ajánlom,
legren tenálad i{ abb, semmiké pp se
korodbeli, s id sebb semmi áron,
t90 mert akkor ó elé bb elé ri é lte 190
javát, szé p é veit nálad, s ha vé n lesz,
é ppen virágz fé rfikorba lé psz te.
A fé rfinak a házasságkoté shez
kell harminc é v, mikorra szenvedé lye
195 higgad, s az akarat javára té rt veszt. I 95
lrgyen hivó, de esmé l tobb misé re
naponta ne menjen, s é vente t bbszor
mint ké tszer gzónni se leryen igé nye.
Nem jó, ha szuntelen korotte d< jzsol
20o sok telhetetlen, é s a pátereknek 20o
torták s rnás é tel egrre-másra sul-fó.
Arcát olyannak hag,!a, amilyennek
megkapta, fessé k arcuk a sané szek,
mikor a szí npadon ncjket mí rnelnek.
205 A kencé n kivul, ami diszt vas/ é kszert 205
lrasznál a tobbi, használhatja mindet;
kctr< lí ,l< , l.tttlrrltr, neked se tetszené nek.
I t:r l,)r,t,rll:tI ttl (tr< lttli, lro6r rrrit illet
;r.| ;rli:rl,trll;rtt, lrr'lltillrrr,, s iltrttál
2lO li(,,lrl (,,,| rltt,r l,, ltrlt;rllll (,11,Ztl(: lrrg< :rt. 2I o
l
Non sa che 'l liscio é fatto col salivo
de le giudee che 'l vendon; né con ternpre
di muschio ancor perde l'odor cattivo.
Non sa che con la merda si distempre
di circoncisi lor bambini il grasso
d'orricle serpi che in pa,stura han sempre.
Oh quante altre spurcizie a dietro lasso,
di che s'ungono il viso, quando al sonno
se acconcia il steso fianco, e il ciglio basso!
Si che quei che le baciano, ben ponno
con men schivezza e stomachi piu saldi
baciar lor anco a nuova luna il conno.
I l sollimato e li altri unti ribaldi,
di che ad uso del viso empion li armari,
í án che si tosto il viso lor s'affaldi,
o che i bei denti, che giá fur si cari,
lascian la bocca fetida e carrotta,
o neri e pochi restano, e mal pari.
Segua le poche, e non la volgar frotta;
né sappia far la tua bianco né rosso,
ma sia del í ilo e de la tela dotta.
Se tal la truovi, consigliar ti posso
che tu la prenda; se poi cangia stile,
e che se tiri alcun galante a dosso,
o í áccia altra opra enorme, e che simile
il frutto, in tempo del ricor, non esca
ai molti lior ch'avea mostrato aprile;
cle ltr tua sorte, e non di te t'incresca,
clre per indiligenza e poca cura
gtrsti diverso all'apetito l'é sca.
Mil cl va cieco a prenderla a ventura,
o clri lZr peggio assai, che la conosce,
() l)llr l:r vtlol, sia quanto voglia impura,
l;t: ;l< ri 1> t:lrlit,o si batte le cosce,
itl(rtl t:ltc: s< i tttltt cI t:' irrrputtar clcl lirllrl.
ttr: < ,t:r< ,ltr < :< lltt;rassirrtt clt: lc sll(: ;llll!):i(,(,
!,ll;
Nem tudja, hogy a kence egr adag nyál,
a hé ber árusé , s el nem mulasztja
szagát a pé zsma se, mit az bezaglvált.
Fogalma sincs, mib l var: ez a ma sza:
215 csecsemó-szé klet s mé rgezett zsí r-oldat, 2L5
kí glóé , melynek odva ré t harasztja.
T bbet, rni
mé g van benne, hadd ne mondjak!
Hány rondaság, amelyet é jszakára,
mikozben alszanak, arcukra nyomnak.
22o I lyenkor csókot adni arcra, szájra, 22o
kevé sbé lenne viszolyogtató, mint
havivé rzé snapján a vaginárá.
Az arckré mek s más kenceí ice-bóvlik,
amelyekkel szekré nyeik zsufoltak,
22 az okai, trogr arcuk bore romlik, 225
s fogaik, melyek hajdanán ras/ ogtak,
lukasan, fogrva s esiTe feketé bben
s buzossé té ve szájuk odvasodnak.
kóvesse a keveseket, ne é rtsen
23o pirosí tó, fehé ritó szerekhez, 23a
legyen tudós fonásban é s szóvé sben.
I lyen holglet nyugodtan eljegyezhetsz,
s ha változik vag;r udvarló legé nyek
a fejé t elcsavarják s hutelen lesz,
235 vagy más rosszat tesz; rigy hory a megé rett 235
grum lcs meglep, s < í sszel másfé le termé st
szedsz majd le, mint mit a bimbók igé rtek,
nyugodtan mondhatod, hogy balszerencsé d
miatt kaptál mást, mint mi óhajod volt,
24cJ s nem volt benned gondatlanság, se restsé g. 240
De aki vé letlenre bizza csak s vakon fog
asszonyt vagy ami enné l is bolondabb,
Jól lsrrrt:rl, tls elveszi a ronryot,
lrtttlltrlt, lizlttlI lt lllitrI ir rnir.| cl rrtólag,
245 ttrlr1.{ :rl ltcll,tzltlrrl;r I r lrivt,rlósórt, 245
s r.1.,.yiilll,tzl,,rl lrrtI rtt,rt tl(,ltl tl:lí / oll l< lrp.
ll i
Poi ch'io t'ho posto assai bene a cavallo,
ti voglio anco mostrar come lo guidi,
come spinger lo dé i, come fermallo.
Tolto che moglie awai, lascia I i nidi
degli altri, e sta sul tuo; che qualche augello,
trovandol senza te, non vi si annidi.
Falle carezze, et amala con quello
amor che vuoi ch'ella ami te; aggradisci,
e ci che fa per te paiati bello.
Se pur tal volta erTasse, l'arnmonisci
sanza ira, con alnore; e sia assai pena
che la facci arrossir senza por lisci.
Meglio con la man dolce si raffrena
clre con forza il cavallo, e meglio i cani
le lusinghe fan tuoi che la catena.
Qr-resti animal, che son molto piu umani,
corregger non si dé rr sempre con sdegno,
rré . aI mio parer, mai con menar de mani.
Clr'ella ti sia compagna abbi disegno;
t)oll come in comperata per tua serva
rt:lluta aver in lei dominio e regno.
()t:rca di sodisfarle ove proterva
trtrrt sia la sua domanda, e, compiacendo,
rlttilnto piu amica puoi te la conserva.
(] lre ttr la lasci far non te commendo,
scr.za saputa tua, cio ch'ella vuole;
t:lrt: tnostri non í idarti anco riprendo.
I rt: lr conviti e publiche carole
I t< lI tlc vietar, né , alli suoi tempi, a chiese,
< l< lvtl ridltr la nobiltá si suole:
11li :rrlirltcri rré in piazza né in palese,
rtt:t ilt < litst: cle vicini e cle commatri,
llltlit: t: (irI g< :lrt.i, lran le lor reti tese.
Allllil< , s()I ltl)r(] , 1,1i cltiari tenrpi < " :r1_1li lrlri,
rlit,lrtl il 1lt:rtsi< ,r, I t< : llr l:rs< :iirr < li vi:;llr.
cltr, 'l llcl rttll;tr, :;trtll í ltr { li rrtltrrlrrl l;rlrl
Elmondtam, mint ulj lóra, arra té rné k,
mi van é rvé nybena nyergen ulók kozt,
hogr ismerd ósz/ . nzé sé t, fé kezé sé t.
250 Ha n s vas/ , a mások fé szké n ne ropdoss, 25o
maradj otttron, s nehosr hol itt, hol ott lé gy,
s más fé rfi kóLtoz.zé k kózben a nodhoz.
Szeresd é s tartsd szerelmedben azonké pp,
ahogr te kí vánnád, s mit kedvedé rt tesz,
255 fogadd te is kedved szerint va] óké nt. 255
S ha té ved é s meginted ót, ne é rez-z
haragot, elé geld meg bunteté snek,
ha pirt arcára a szé grenkezé sfest.
I nkább a k nnyu, mint a durva ké znek
260 enged a ló, s a kutyákat se láncok 260
kouk hozzád, hanem a kedvezé sek.
Emberhez ill k emberibb szabályok,
nem jó n kkel szigorun bánni, jóra
sosem vezet mindegrre zaboláznod.
265 Tedd, hogy | ársad legren, s ne szolgamódra 26,5
bánjál vele, mint kit vetté l magadnak,
nem mint parancsnoka, uralkodója.
ké ré seit,hacsak nem vad szokatlant
kí vánna, teljesí tsd, s ha kedve lesz benn,
27o orulj vele, s barátjává fogad mdd. 27o
Hogl tudtod né lkul bármit megf,ehessen,
amit akar, é n nem helyeslem, árnbár
azt sem, ,ha nem bí zol meg hitvesedben.
Legyen szabad neki lakoma, tánc, bál,
275 s módjával templom, sé rtené a jussát, 275
ha nem mehet, hová a társaság jár;
nenr nyilvános termek, né pes utcák,
hllttt,tlt < llrjl< ák, komák kulon szobai,
llrll ;r lr:il< lt 1lirrázr-rál< rrak kihuzzák.
2f] o li] | l :, rr:rll1t;rl 11lttrltll;r(lllttt v< ilt: .járrri 280
ll(, :,/ lltt| ,,,,,r,tttcrl rlr'll srll;r, r,rcsz< l t:l:
1,1ttllct,,,,,,lt.t,,, lt,r tttl,,zr:;l, r,lltiv;itttti.
l t, I
l
Studia che compagnia rron abbia trista:
a chi ti vien per casa abbi avvertenza,
che fuor non temi, e dentro il mal consista;
ma studia í árlo cautamente, senza
saputa sua; che si dorria a ragione
s'in te sentisse questa diffidenza.
Lievale quanto puoi la occasione
d'esser puttana, e pur se avien che sia,
almen che ella non sia per tua cagione.
I o non so la miglior di questa via
che giá t'ho detta, per schivar che in preda
ad altri la tua donna non se dia.
Ma s'ella n'avrá voglia, alcun non creda
di ripararci: ella saprá ben come
far ch'al suo inganno il tuo consiglio ceda.
Fu giá un pittor, Galasso era di nome,
che dipinger il diavolo solea
con bel viso, begli occhi e belle chiome;
né piei d' augel né corna gli facea,
né facea si leggiadro né si adorno
l'angel da Dio mandato in Galilea.
I l diavol, riputandosi a gran scorno
sc í bsse in cortesia da costui vinto,
g| li apparve in sogno un poco inanzi il giorno,
e gli disse in parlar breve e succinto
clr'egli era, e che venia per render merto
cle l'averlo si bel sempre dipinto;
pero lo richiedesse, e fosse certo
<|isubito ottener le sue domande,
c di aver piu che non se gli era offerto.
I l mesc} rin, ch'avea moglie d'admirande
ll< :ll< :zze, e ne vivea geloso, e n'era
s(] rlll)r(: itr sospet-to et in angtrstia grarrde,
| )l,()ga) < :ltt: gli ttt< lstrasse la nrttttit:rlt
< lltt: s'ltvt:ss< : it t< :ll(:r, pt:rclrc_1 il tttlrri{ rr
1l< llt,sr.;t. siltr sl< ,ttr < lt: lir trr< lglitlrlr.
lx)
jár hozzá, mily emberekkel
F'igyeld, ki
barátkozik, a rosszat zárd ki, vé tlen
285 marad, ha kulhatástól fé lni nem kell; 285
figleld, de tudta né lkul, é szrevé tlen,
mert bántaná, s igaza lenne ebben,
a bizalmat] anságod ellené ben,
Alkalmat arra, hogr ringyó lehessen,
29o ne hap { , ha lehet, mert ha í gl hibázik, 29o
az oka nem te vas/ , s magára vessen.
Enné l jobb í rt vagy csak valami másik:
elé rni, hogy ne jusson más kezé re
a nejed, ugy tudom, egyáltalán nirrcs.
295 Ha ó akarja, senki ne remé lje, 2s5
hogy ké pes mee iátolni btinbeesté t,
megcsal minden vigirázat ellené re.
Ott egy festó, Galassónak nevezté k,
ki mikor ordogot falakra festett,
3oo olyan módon festette, hogl leglen szé p, 3oo
nem tett rá kórmoket, szarvat se, szebbnek
az angyalnál, aki az ósi korban
kószonteni ment Máriát, a szentet.
Az ordog ugy gondolta, szornyu, roppant
3o5 szé gyen, ha a festó nagllelktí sé gben 305
| efózi, s álmában elé be lobbant,
s elmondta roviden, magvas beszé dben,
ki ó, s jutalmat adni jott imetten,
rner| oly szé pnek festette annyi ké pen,
310 é s hogy ké ré se,bizonyos lehet benn, 310
azonnal teljesulni fog s elcibb mé g,
mint mondja, s nincs, mi teljesí thetetlen.
Nyonrorultnak, mivel elbtrvolcí szé p
rrejr: v< llt, s fí :lté kenysé gmarta é rte,
3l5 s lrz i,lcl< , 1.,;tlrr< l v< llt, g| rarrtr s veszcidsé g, 315
vrrll cl;:tlt: rrrt,1.1trrrltri v(:gr< :
r,1l.y r'llr;r| ;r
lllcliicrr
ti,lr,,,,,1,,, ltrtl,r,l1r,I
ttrlltcrrl .lllrl lrlilrrtt:..t;,1ll;trl :r liiI 'jt,.
,l l
Par che '1 diavolo allor gli ponga in dito
uno annello, e ponendolo gli dica:
,rFin che ce 'l tenghi, esser non puoi traditol.
Lieto ch'omai la sua senza fatica
potrá guardar, si sveglia iI mastro, e truova
che 'l dito alla moglier ha ne la fica.
Questo annel tenga in dito, e non lo muova
mai chi non vuol ricevere vergogna
da la sua donna; e a pena anco gli giova,
pur ch'ella voglia, e farlo si dispogna.
l l'.)
Úgy tunt, hogl egz sr r t hrizott ekózben
32O ujjára az ordog, s í gr szólt: - ,,Viseljed, 32o
mí g rajta van, biztos lehetsz a nódben." -
Vigan, hogr vé ge gondoknak, kesenmek,
é bredt festónk, s amint láthatta, ujja
alant a hitvesi lyukban leledzett.
325 Ki azt akarja, hogr csrifság ne dulja 325
házasságát, ezer,- gnirtí t viselje: :
varázsa, nem tovább, addigra futja,
mí g tart a n szándé ka é s a kedve.
!):l
 SATI RA \ rI
A MESSER PI ETRO BEMBO
Bembo, io vorrei, come é il commun disio
de' solliciti padri, veder l'arti
che essaltan l'uom, tutte in Virginio mio;
e perché di esse in te le miglior parti
veggio, e le piri, di questo alcuna cura
per l'amicizia nostra vorrei darti.
Non creder pero ch'esca di misura
la mia domanda, ch'io voglia tu facci
l'ufí icio di Demetrio o di Musura
(rron si dánno a' par tuoi simili impacci),
rrra sol che pensi e che discorri teco,
e saper dagli arnici anco procacci
s'in Padova o in Vinegia é alcun buon greco,
lrtlono in scienzia e piu in costumi, il quale
voglia insegnarli, e in casa tener seco.
I )ottrina abbia e bontá, ma principale
silr la bontá: che, non vi essendo questa,
rli: nrolto quella alla mia estima vale.
So bcn che la dottrina fia piu presta
a lasciarsi trovar che la bontade:
si lrral I 'una ne l'altra oggi s'inesta.
() rrostra male aventurosa etade,
c,ht: lc virtrrdi che non abbian misti
vizii ntllhndi si ritrovin rade!
St:ttzil clrrcl vizio son pochi umanisti
< ,ltc lc' a Dio forza, non che persuase,
tli llrr (] orrrorra e i stroi vicini tristi:
I ttltI trlil lttoc< r < la clcl, clr'tronritri c cils(,
lttt(rl < :tltttstlllrl)s(:; t:t < :llllt: lent1l< l í l l)(:I lll
l,rl( :l í 'rr;llr,, I ttlt lir tll()É ll(:r rittt:tst:.
, t,l
VI . SZATÍ RA
PI ETRO BEMBO Úm,nx
Bembo, mint minden aggódó apának
nekem is vágrarn látni gyermekemben
a jót s a szé pet, amit a tudás ad,
s mert javát benned láttam s é kesebben
5 mint bárkiben, gondom veled megosztom, 5
s barátságunk is biáat szinte tennem.
Ne gondold, persze, hogl olyfé te módon
ké pzeltem, mint Demetriót s Musurát
szokták, hogy legren oktatója, mondom,
lo (hisz nem mé ltók hozzád effé le munkák): lo
meghányni-vetni kettesben csupán csak,
mit majd tóbbekkel is folytatni tudnánk,
hogy Velencé nek-e vagy Pádovának
jobbak a neveloi s oktatói,
15 akikhez az ifjak órákra járnak. l5
Legren tudós, erkolcsos, az utóbbi
fóké nt, mivel ené lkul, vé lemé nyem
szerint annak é rté kesem valódi.
Tlrdom, a tudományt k nnyebb elé rnem
20 s gyorsabb is mintsem az erkólcsisé get, 2o
holott eg rrnásba voltak oltva ré gen.
Korunk elkorcsosult kor! Ó de gré r lett
az a virtus, mely brlntól illetetlen,
s amit nem fert z semmi ronda vé tek!
25 Humanistát nem lelsz, ki ama szennyben 25
nincs bent, mely sé rti az istent s gyalázat,
s melyé rt Gomorra s tobb más város ellen
fellndtrlt: s ttiznek, emé sztó parázsnak
nem szánta adnl, elhamvadt, ml ott volt,
3O s [ ót ls ne.| e né lktil vé szelte át csak. 3o
' I ll
lüde il volgo, se sente un ch'abbia vena S kiben k lt i tehetsé get olTont
cli poesia. e poi dice: nE gran periglio valaki, fintoro : - ,,Hogy egy szobában
lr dormir seco e volgierli la, schienau. vele háttal leryen, mindenkit óvok." -

flt oltra questa nota, il peccadiglio S e más biin is elterjedt mostanában,

cli Spagna gli dánno anco, che non creda 35 spanyol brin: ké tkedós a három-egrben, 35
irr unitá clel Spirto il Padre e il F'iglio. az Atya-Fiu-Szentlé lek tanában,

Norr che contempli come l'un proceda nemhogy tóprengene elmé lyedetten,
cla l'altro o nasca, e conre il debol senso ki l< it elóz rneg é s mily s/ enge elmé nk
tlll'tlno e tre possano es ere conceda; belátni: hogr lehet három egyetlen;

rrra gli par che non clando il suo consenso 4o ugy vé li, ha nem nyilvání t helyeslé st 4o
ir cluel che approvan gli altri, mostri ingegno abban, mit elfogad mindenki rend,ben,
rlzt penetrar piu su che 'i cielo immenso. azt jelzi, hogy tóbb benne a tehetsé g.

St: Nicoletto o fra Martin fan segno Mártont s Nicolettót, aki hitetlen
rl'irrí 'eclele o d'eretico, ne accuso vags/ eretnek, nem vádolom, megé rtem,
il saper troppo, e men con lor mi sdegno: 45 minthogy bolcsek s tudósok rnind a ketten, 45

1lr:rclló, salendo 1o intelletto in suso minthog1, ha az istent kutatni é gbe

1lt:r vecler Dio, non de' parerci strano repul az ekne, é s mit | át, | ehozza,
st: tillor cacle giu cieco e confuso. csoda-e, ha kusza lesz fóldet é rve.

Mlr ttr, del qr_ral lo studio é tutto umano De te, az emberi dolgok tudósa,
() í j()fl li tuoi strggetti i boschi e i colli, 5o kinek té máid az erdók, a hegy-vólgy, 5o
il ttt< lrtttclrar d'un rio che righi il piano, s é r, mely mormolva a sí kot cs7koz-za,
< ,:tttt:tr antiqtri gesti e render molli s nas/ tettekról dalolni a teendód,
t,tlI r 1lricgllri animi duri, e far sovente s durvákra szóval hatni vagy dicsé red
< li lillsc lor,lc i principi satolli, hí zelgón né ba az é rdemtelen fót,

tlitttrtti, clre truovi tu che si la mente 55 el tudsz ké pzelni te oly dóresé get 55
{ i < lcl> llia aviltrppar, si torre il senno, magadról, annyira megbomlik elmé d,
t,ltt, ttr rron creda come l'altra gente? hogr abban, amit hisz mindenki, ké tkedj?

Il tttltttt: clre di apostolo ti denno Nevé t sok, az apostolé t s a szenté t,

< l < l':tlc:ttI rrrrirror santo i padri, qttando melyet atyjától annak idejé n nyert,
< ,t,is;ti;ttttl cl'irt:rltla, e non d'altro ti fenno, 6o mikor a keresztsé g vizé be tetté k, 6o

ilt (] rlsttti< -,cl, in Pomponio vai mutando;
:lltri l)i< ll ro in Pierio, altri Giovanni
itt llltt< l < l itt I oviarr v.a ricotlciando;
tltt;t:;i t,llr:'l lt()lll(] i I ltr< ltt girr< li< ,i ittli;rtrlri.
c cltc tlrlt,l trrr,1.,;li< l t'lrlllli;r lt lltr;> tlll:r
cI tr ttrlll | :rt,:'r ltl:;lttrlirl tlc I trtllli;ttttti
nem átallott megváltoztatni, Pé tert
Pierlóra va / Januszra Jánost,
s kl-kl É lrnaga választotta né wel
lrí vrrl.| rr lttrrgiil, tttltttltn versí ráshoz
65 il ltlttlrlxrrllll ez leI rtte nrostanában, 65
tt llctll lrz, ttlttll llllrlrvrryl tanulás hoz,

l ll ,I i
t
Esser tali dovean quelli che vieta
che sian ne la republica Platone,
da lui con si santi ordini discreta;
ma non fu tal giá Febo, né Aní ione,
né gli altri che trovaro i primi versi,
che col buon stile, e pi con l'opre buone,
per uasero gli uomini a doversi
ridurre insieme, e abandonar le giande
che per le selve li traean dispersi;
e fé r che i piu robusti, la cui grande
forza era usata alli minori torre
or mogli, or gregge et or miglior vivande,
si lasciaro alle leggi sottoporre,
e cominciar, versando aratri e $lebe,
del sudor lor piu giusti frutti accorre.
I ndi i scrittor fé ro all'indotta plebe
creder ch'al suon de le soavi cetre
l'un Troia e l'altro edií icasse Tebe;
e avesson fatto scendere le petre
dagli alti monti, et Orfeo tratto al canto
ti ri e leon da le spelonche tetre.
Non é , s'io mi coruccio e grido alquanto
piu con la nostra che con l'altre scole,
clr'in tutte l'altre io non veggia altretanto,
d'altra correzion che di parole
clegne; né del fallir de' suoi scolari,
non pur Quintiliano é che si duole.
Ma se degli altri io vuo' scoprir gli altrai,
tu dirai che rubato e del pistoia
e di Petro Aretino abbia gli armari.
Degli altri studi onor e biasmo, noia
mt dá e piacer, ma non come s'io sento
< :ltc: vlva il pregio de' poeti e moia.
Alt.rlrrlcntl mi dolgo e mi lamento
< ll scrtt| r riputar scnza cervello
ll lllorr< lo Aortlo c ptu lcggter clr< : 'l vt,ttlrl,
(
)li
Valószí nií , hogy a k ztársaságban,
hol Platoné a tórwé ny é s a szent rend,
ily kóltófé le az, al< j hazáflan.
7o Nem ilyen volt a legels , ki verselt, 7o
Phoebus vasr Amphioné é s a tóbbi,
kikné l szé p stí lus é s szé p nyelvezet tett
haást: oszt rrzé st egrürvé veródni
az embereknek s abbahagrni vé gleg
makkal s mi mással erdón veszkel dni; 75
75
hatott: hisz kik csak erejukkel é ltek,
a nagrok, addig; s attól, aki glongé bb,
elvettek asszon5rt, nyájat, elesé get:
hajlandók voltak tartani a t rvé n5rt,
8o s elkezdté k tórni a rogot, a fóldet 8o
miivelni, mi meghozta a grumolcsé t.
Hitet is adtak a szántóvetóknek,
s az é des dallal Thé ba s Trója vára
falai szinte a fóI db l kin ttek.
Szavukra szildák kaptak lábra, szárnyrra, 85
85
leszálltak a csucsról, s elhagrta barlang-
lakát sok-sok vad Orpheus dalára.
Hogy a mi iskolánkat hangosabban
szidom a tobbiné l, lern azt jelenti,
hogy nem hibás mindegrik ugyanabban, 9o
9o
de szidalmam pár szó csupán, amennyi
QuinLilianusé , ha nebulóit
a té vedé seiké rtné ha feddi.
De ha a tobbir< í l is a valódit
95 fólfedné m: másolás csak, ugr ité lné d, 95
az, alnit Pistoia s Aretino í rt.
A tobbi tudomány limlom vagy é rté k:
a poé zis az embermódra é lé st
formálja, ós cz ircla a fólé nyé t.
loo Máslrí :rrt. ll< lsszltttt< j s ltlgt:rló az é rzé s, 1oo
lrir a ll< lt< lr lt ltt,sc Arllrl< > sz< il:
lt< > tt< ll< < :s r:r,icltttr,I lrlr, lttlttl il sz(:Wé sz.;
, } ,I
che se del dottoraccio suo fratello
odo il medesmo, al quale un altro pazzo
don l'onor del manto e del capello.
Piu mi duol ch'in veccí liez,za, voglia tl guazzo
Placidian, che gioven dar soleva,
e che di cavallier torrli tagazzo,
che di sentir che simil fango aggreva
il rnio vicino Andronico, e vi giace
giá settant'anni, e ancor non se ne lieva.
Se mi é detto che Pandaro é rapace,
Curio goloso, Pontico idolatro,
Flavio biastemator, via piu mi spiace
che se per poco prezzo odo Cusatro
dar le sentenzie false, o che col tosco
mastro Battista rnescole il veratro;
o che quel mastro in teologia ch'al tosco
mesce il parlar fachin si tien la scroffa,
e giá n'ha dui bastardi ch'io conosco;
né per saziar la gola sua gaglioffa
perdona a spesa, e lascia che di fame
langue la madre e va mendica e goffa;
poi lo sento gridar, che par che chiame
lc guardie, ch'io digiuni e ch'io sia casto,
e che quanto me stesso il prossimo ame.
Ma gli error di questi altri cosi il basto
cli miei pensier non gravano, che molto
lasci il dormir o perder voglia un pasto.
Ma per tornar lá donde io mi son tolto,
vorrei che a mio figliuolo un precettore
trovassi meno in questi vizii involto,
clrc ne la propria lingua de l'autore
glt tnsegnasse d'intender cio che Ulisse
sofí 'crse a Troia e poi nel lungo eí Tore,
< :| < > ctrc Apollonto e Eurlplde giiá scriss< :,
Softrclt:, t: qucl chc dzr le morse frotrrl< :
1xtr cltc 1loctar ln Ascra cllvenlsst:,
l(X)
vagr testvé roccse, az otromba doktor,
ki bibor kalpagot kapott s palástot,
105 s akitcjl kapta, ugrancsak bolond volt, 105
Az hogl Placidian, ki vé n, de vásott
kolyok módján viselkedik; lovag volt,
de gyerekké lett ú rjra, megalázobb,
mint hallani, hogr ugranazt a bajt, kórt
11o a szomszé dom szenvedte, ki halott most, 1lo
s rejtik jó hetven é ve már a hantok.
Ha azt mondják, Pandaro kapzsi, torkos,
Curio, Portico bálványimádó,
é s Flavio káromkodó, nagyon rossz,
1l5 sokkal rosszabb, mint hallani cusatro 115
mondásait, vagy hogr mé rget burokkel
kever Battista vas/ hos/ a kiváló
fópap, ki a toszkánt a betoronyelv
szavaival keveri, kurtizánt tart,
L2o s ellátta ké t vagl tobb í áttyukolyókkel, I 2o
s ki elherdál mindent, hogl a hasának
áI dozzon s hagyja, hogy az anyja é hen
tengódjon s ezt-azt kolduljon magának,
s azán teli torokkal harsog é rtern,
L25 bí ztat felebarátonrat szeretnem, L25
bójtolnom é s szí iztisztaságban é lnerrr,
Buneik s másoké nem bántja lelkem
nyugalmát ury, hogr nem kurtább az álmom,
s az é tváglam se rosszabb semnrivel sem.
I 30 De folytatom, mit kezdtem, azt kí vánom, 130
sikeruljon tanárt, k7t ez s a sok más
biin nem terhel, a fiamnak találnom,
s taní tsa é rteni, hogr turte sorsát
Trójában Ulisses, s olvasni vé gig,
l35 cle a szerzcik rryelvé n, a llas/ bolyongást; 135
s llrin< l rttit Szrl1llt< ll< l< isz, I lr,rripidé sz í rt,
s l< it, l< lií iv(::llllil lllrllrirI it | < lltrl| ir
ttt:vt:lt., tttt:ly Alrct,lt tttczrilI t lcrtytiszll< ,
l()l
e quel che Galatea chiam da l'onde,
Pirrdaro, e gli altri a cui le Muse argive
donar si dolci lingue e si faconde.
Giá per me sa ci che Virgilio scrive,
Terenzio, Ovidio, Orazio, e le plautine
scene ha vedute, guaste e a pena vive.
Omai puo senza me per le latine
vestigie andar a Delí i, e de la strada
che monta in Elicon veder il fine;
ma perché meglio e piu sicur vi vada,
desidero ch'egli abbia buone scor| e,
che sien de la medesima contrada.
Non vuol la mia plgrizia o la mia sorte
che del tempio di Apollo io gli apra in Delo,
come gli fei nel Palatin, le porte.
Ahi lasso! quando ebbi al pegáseo melo
l'eta disposta, che le fresche guancie
non si vedeano ancor í iorir d'un pelo,
mio padre mi cacci con spiedi e lancie,
non che con sproni, a volger testi e chiose,
e me occupo cinque anni in quelle ciancie.
Ma poi che vide poco fruttuose
l'opere, e il tempo invan gittarsi, dopo
rnolto contrasto in libertá mi pose.
Passar venti arrni io mi truovavo, et uopo
aver di pedagogo: che a fatica
ltrteso avrei quel che tradusse Esopo.
I rortuna molto mi fu allora amica
clrc mi offerse Gregorio da Spoleti,
che ragion vuol ch'io sempre benedica.
'lcnea d'ambe le lingue i bei secreti,
c 1rotea giudicar se meglior tuba
t:lllrc il figliuol di Venere o di Teti.
Mir irllorir rroI t cural saper di Dctrllir
lit rirI rllloslr lrtr, e < :< ltrtc Ullsse a 1.1,t:srl
llr vltir lt ttI t tt:rrt1l< l t: li cavalli rrrlxr;
l ()2
s ki a vrzbó| Galateát a partra
l40 kihí vta., s Pindaroszt é s mindahányat, 140
kinek a szé p szót argí v Muzsa adta.
trnáltalam Vergilius szavának
tudója s látta már, ahogy s amennyi
maradt belóluk, a komé diákat,
145 s mind mást, s a latinok nyomán a delphi L45
ut járható neki, é s egJrmagában
fel tudna Helikon ormára menni,
de hogy az utja jobb leglen s hibátlan,
kisé retet adné k mellé : tudósok
150 vezessé k, jártasak ama világban, 150
Rest voltam-e, vas/ okoljam a sorsot,
ho5l Apolló eI é nem é nuánam
lé p, rnint ré g Rómában, a Dé loszon most?
Engem, mikor é ltem ré gvolt szakában
155 Pegasus mé ze volt, mit ké rve ké rtem, 155
mikor szakálltalan volt arcom, állam,
atyárn szijjal s pálcával a kezé ben
sarkant5rrizott paragrafust, bekezdé st
magolnom é s ráment ot teljes é vem.
160 s hogl hasztalannak látta az igyekvé st, I 60
s az idót, mit rászántam, elveszettnek,
rárn hagyta, mit teszek, az ujrakezdé st.
I deje volt, hogy ok| atót keressek,
mert nem ment konnyen az se, hogJr megé rtsek
l65 egy-egy Aesopus fordí totta verset. 165
Fortuna kegres volt, s odavezé relt
Gregorio da Spoletóhoz engem:
orok a hála, mit iránta é rzek| .
Jártas lé vé no mindké t ré gi nyelvben,
L7o tudhatta, Vctrlts vas/ Thetisz fiáról 17o
zerrgt:tt-t: :t 1ltrí :tttn ckesebben.
Al< lr< lr tl(,lrl vii,.lylirttt itttlrtI llt:crrbáról,
I I llsscsriil lir,, ltrrlr.v 1,1rrrrilxrtt < ilt-c,
llrl1.| y r:ll,tr,I lr ltt\ l;tl ltlr| :r tttlttI lrlrrli< ,sol1,
l(l t
ch'io volea intender prima in che avea offeso 175 azt vágrtam tudni, Juno mé rt grulolte 175
Ena Giunon, che 'l bel regno da lei ugy Aeneast, hogy mé g Hesperia csodás
gli dovesse d'Fsperia esser conteso; szé p országát is elvitatta tóI e.

clre '1 saper ne la lirrgua de li Achei S u gondoltam, ho a gorogtudás

non mi reputo onor, s'io norr intendo javamra nem válik, ha latinomban
prima il parlar de li latini miei. 180 nas/ on sok a hiány s az is hibás. 180

Mentre l'uno acquistando, e differendo Hogr egy enyé m lett s másikról lemondtam,
vo l'altro, l'Occasion fuggi sdegnata, az Alkalom mé ltatlankodva hátra
poi che mi porge il crine, et io nol prendo. fordult, mert ustóké t, rest, meg se fogtarn.

Mi fu Gregorio da la sfortunata Gregoriót fia mellé kí vánta

Duchessa tolto, e dato a quel figliuolo l85 a szerencsé tlen sorsu Hercegasszony, r85
a chi avea il zio | a signoria levata, amellé , kit kifosztott bácsikája,

Di che vendetta, ma con suo gFan duolo, Torolt a bosszu rogton s vé rfagrasztón,
vide ella tosto, ahimé !, perché del fallo mivel az i| d z t s az itl.d zottjé t
quel che pecc non fu punito solo. eg$ké nt sujtotta, mint már számtalanszor.

CoI zio il nipote (e fu poco intervallo) 190 Hamarosan a nagzbácsit s az occsé t 190
del regno e de l'aver spogliati in tutto, a hatalon,rtól é s minden vagyontól
prigioni andar sotto il dominio gallo. megfosztva a gallok bebortonozté k.

Gregorio a' prieghi d'I sabella indutto S mert ké r| e Hercegncink Gregoriótól:

a seguir il discepolo, lá dove
1r"r kovette a fií rt, itthagrva minket
lascio, morerrdo, i cari amici in lutto. 195 g/ otorten a gyásztól s a í ájdalomtól. 195

Qtresta iattura e l'altre cose nove Ennek s más szerencsé tlensé geimnek,
clre in quei tempi successeno, mi fé ro mik rám zudultak, a hatásaké ppen
scordar Talia et Euterpe e tutte nove. Muzsára ekkorLájt nem is tekintek.

Mi more il padre, e da Maria il pensiero Meghalt apám, s mint Mária ugr é ltem
rlrieto a Marta bisogna ch'io rivolga, 20o addig, s utána Márta sorsa várt rám: 20o
clr'io muti in squarci et in vacchette Omero; szárnlázás, konyvelé s Homé r helyé ben,

truovi marito e modo che si tolga fé rjet találni vas/ másfé le módját
casa una sorella, e un'altra appresso,
< ll annak, hogy elkerürljenek a t:.áztol
c che l'ereditá non se ne dolga; hugaim, s birtokunkat szé t ne hordják,

coi plccioli fratelli, ai quai successo 205 s ocs(:itn gondja, mert hisz igazábol. 2o5
cro in luogo di padre, far l'ufí izio is, l< iit.clessé g is egzben
l< t:g5r< :l< :t.
clre debito e pietá m'avea commesso; riittt t,riltlr, lrtltry lt:l5rt::l< számukra gyámol,

a c,lri str"rdio, a chi corte, a chi esst:r< llzl< .> tttlvltt,lllt, l,,ltrlllillrr cllt< ,ly< lznetrr.
alt,r< r proporre, e procurar notr 1;lt:glll li tlllt:lltrr| , ,, 1,| 1.r1,11lllll, ll(.ll(),.'.y ltz t:róttYt:k
< llr lc: vlrttrcll ll trrolle arrlmo al vlz.lrl. 2lo t'rl| :rt,r1,1 llllll l1,1vt,ll\ ,| ,I r, ttlcttlctt. 2l()

l( ),I l t t',
Né questo é sol che alli miei studii nieghi
di piu avanzarsi, e basti che la barca,
perché non torni a dietro, al lito leghi;
ma si truovo di tanti affanni carca
a] lor la mente mia, ch'ebbi desire
che la cocca al mio fil fé sse la parca.
Quel, la cui dolce compagnia nutrire
solea i miei studi, e stimulando inanzi
con dolce emulazion solea far ire,
il mio parente, amico, fratello anzi
l'anima mia, non mezza non, ma intiera,
senza ch'alcuna parte me ne avanzi,
mori, Pandolfo, poco dopo: ah fera
scossa ch'avesti allor, stirpe Aiiosta,
di ch'egli un rarno, e forse il pir} bello, era!
I n tanto onor, vivendo, t'avria posta,
ch'altra a quel né in Ferrara né in Bologna,
onde hai l'antiqua origine, s'accosta.
Se la virtu de onor, come vergogna
ll vtzio, si potea sperar da lui
tutto l'onor che buono animo agogna.
Alla morte del padre e de li dui
si cari amici, aggiunge che dal giogo
del Cardinal da Este oppresso fui;
che da la creazione insino al rogo
dt lulio, e poi sette anni anco di lro,
non ml lasci fermar molto in un luogo,
e dt poeta cavallar mi feo:
vedl se per le balze e per le fosse
lo potevo imparar greco o caldeo!
Ml maravlglio che di me non fosse
come dl quel fllosofo, a chi í l sasso
cl che lnanzl sapea dal capo cos e.
Bembo, lo tl prego lnsomma, pria che 'l passo
chluso glt sla, che al mto Vtrglnlo porga
la tua prudenza gulda, che tn Parnaseo,
over per tempo lr non seppl to, lo s< :rlrgtr.
l()l;
Nem egyedul ez volt csak, ami vé get
vetett utamnak; orultem, ha bárkám
helyben marad, s nem vissza, hát felé me .
Csapás csapásra hullt, baj baj után rárn,
2l5 kí nomban kezdtem vásmi, hogr a párka 215
csomót kósson már é ltem kurta szálán.
Az, akinek szí vé lyesársasága
é ltette munkám, biztatott, vi I ázott,
kinek oromest hallgattam szavára,
22o
aki rokon, társ, testvé r egyaránt volt, 22o
jobbik felem, scit lelkem mind egé sze,
ki né lkul lé nyemb l mit sem találok,
meghalt Pandolfo, ó mily sorsveré se
volt ez, rni az Ariostók családját
225 sujtotta, s é pp a legszebb ágat é rte. 225
Ha tovább é l, oly tisztessé gre tesz szert,
mihez hasonlót Ferrara, de sibb
fé szkfink, Bologna városa se termett.
Ha való, hogy a virtus megdicsóí t,
230 s megszé grenit a vé tek, semrni ké tsé g, 230
hogy elé rt volna az elé rhet ig.
Teté zte kedveseirn vesztesé gé t,
hogl rám kerult a Bí boros igája,
é s rajtam is maradt kinevezé sé t
235
kóvetón Julius uralkodása 235
alatt s hé t é vig mé g I ró korában:
megállásom nem volt, vág| ára vágta,
aki kóltó voltam lovasnak álltam,
hegl-vólgy után ismé t hegy é s vólgy,
240 ké pzelheted, tanulni hogr kí vántam. 240
Olybá lettem magam is, mint a vé n bolcs,
ki a kóvet feje b bján fejé nek
gondolta, mig le nem esett fejé r l.
Anrlt kezclt.em, Bernbóm, lezárva, kórlek,
245 Vlrglrrlónrrrrrl< , rrdJ okos tanácsot: 245
lTacld itrtl| rt, lttt tr l)ttrnngaug felé me6r,
azt. lrr, tttl ttrlI rlrrltí rtt ltcltettt ltlí trryzott.
l(l,/
 SATI RA VI I
A MESSER BONAVENTURA PI STOFI LO
DUCALE SECRETARI O
Pistoí ilo, tu scrivi che, se appresso
papa Clemente imbasciator del Duca
per uno anno e per dui voglio esser messo,
ch'io te ne avisi, accio che tu conduca
la pratica; e propone anco non resti
qualche viva cagion che me vi induca:
che lungamente sia stato de questi
Medici amico, e conversar con loro
con gran dimestichezza rni vedesti,
quando eran fuorusciti, e quando foro
rimessi in stato, e quando in su le rosse
scarpe lrone ebbe la croce d'oro;
che, oltre che a proposito assai fosse
del Duca, estimi che tirare a mio
utlle e onor potrei gran poste e grosse;
che pir) da un fiume grande che da un rio
posso sperar di prendere, s'io pesco.
Or odi quanto accio ti rispondo io.
I o te rengrazio prima, che piu fresco
sla sempre il tuo desir in essaltarmi,
e far di bue mi vogli un barbaresco;
pol dtco che pel fuoco e che per l'armi
a servigio del Duca in Francia e in Spagna
e in I ndia, non che a Roma, puoi mandarmi:
ma per dlrmi ch'onor vi si guadagna
e facultá, ritruova altro cimbello,
se vuol che laugel caschi ne la ragna.
Perché , quanto all'onor, n'ho tutto qtrello
ch'lo vogllo: assal mt pu parer ch'lo vcggltl
a pl cll sel levarmlsl il capello,
| ( ll i
VI I . SZATÍ RA
BONAVENTUTI A PI STOFI LO
HERCEGI TI TKÁR ÚnNax
Ké rded, Pistofilo, é rzek-e kedvet
vállalni, hogr kóvetké nt ké pviseljem
a Herceget Kelemen pápa mellett,
s ha igen, é rtesí tselek, s te sebten
5 inté zkedsz; s nem hiányzik hathatós é rv 5
megg rcí znod kedvezo mé rt lenne mennem:
velem a Medici, láttad te, szót é rt,
a családnak bizalmasa, barátja
voltam mindig, s nem e / szer tárgraló fé l,
lo számí izeté suk idejé n s utána 1o
hogy visszaté rtek, é s mikor I rónak
kerult lábára a bí bor topánka,
s mindez nemcsak hogr a kí vánalomnak
remekul megfelel, számomra gazdag,
t5 kecsegtetcí lesz é s hasznot hozó majd, 15
h'isz az é rné la naÉ 5/ folyó ugyancsak
bóvebb fogást í gé r,akik halásznak.
I m, válaszom a mondottakra, hallgasd!
Elsóbb kósz nom, jólescí kí vánat
20 grorsí tanod elómozdí ttatásom, 2o
de oszvé rbcil paripa sose válhat.
Másré szt, hidd el, hogy bárhol, I ndiákon,
Spanyol- s Frankhonban s Rómában, ha ké ri,
a Herceget tí lzze| -vassal vigyázom,
25 de ezé rt pé nzt é s rangot is í gé rni 25
ncnr Jó csallmadár, keress kulonbet
lrirlólla il llltlÉ amfaJtát igé zni.
'l'lszlrsrrrlí | l/ il tttlllel< l< í vánnl tobbet
ittttrrrl tttttrrttlyl vrtlt: lttt ógzrevesznek,
a] o stlltttlt lrrrlrtllr,ttlt.lvr tt'tttt lt aztlnnek, 30
| (), l
perché sarr che ta] or col Duca seggio tudák, olykor vendé gul lát a Herceg,
a mensa, e ne riporto qualche grazia s van mód, hory ezt vagr azt magam vas/ es/ -e r
se per me o per li amici gli la chieggio. jó ismer s szárnára rnegszerezzek.

E se, come donor mi truovo sazia S ha ahogr ranggal lelkem untig eltelt,
la mente, avessi facultá a bastanza, 35 gazdagságban is az eI é ghez é rné k, 35
il mio desir si fermeria, ch'or spazia. vágyam megállna, mely csapongva repked.

sol tanta ne vorrei, che viver sanza De jó is lenne, ha fuggetlen é lné k,

chiederne altrui mi fé sse in libertade, szabad, s nem mint eleddig, hódoló rab;
il che ottener mai pi non ho speranza, s hogy elórjem, nem látom az esé lyé t;
poi che tanti mie' amici podesta.de 40 barátaim, kik ré szesei voltak 40
hanno avuto di farlo, e pur rimaso a hata.lomnak, vé gul is szegé nyek)i,
son sempre in servitude e in povertade. maradtak s szolgálatban rostokoltak.
,(,, trqa
Non vuo' pi che colei che fu del vaso A Pandora-szelence fogta lé nynek
de l'incauto Epimeteo a fuggir lenta ne legzek rabja, ne vezes en olTom 1:
* l.,t * ,,,,..t
mi tiri come un bufalo pel naso. 45 fogvást, az l< r t a legé nyek, 45
"hogy
Quella nrota dipinta mi sgomenta Ré miszt a Sors pingált kereke folyton,
ch'ogni mastro di carte a un modo finge: s ha egrre gondol mind, | i rnag;rarázza,
tanta concordia non credo io che menta. ok semmi té vedé sre gyanakodnom.

Quel che le siede in cima si dipinge Szamár, ki feljut a keré k csucsára,

uno asinello: ognun lo enigma intende, 5o s nincs senkinek ké tsé ge, hogran é rtse, 5o
s'en,za che chiami a interpretarlo Sí inge. nem kell hozzá Szí inx, hogy interpretálja.

vl sl vede anco che ciascun che ascende Mé g látni, hogy aki a tetejé re
comlncia a inasinir le prime membre, feljut, szamár az e| eje, a háta
e resta umano quel che a dietro pende. hasonlatos csupán az emberé re.

Fln che de la speranza rni rimembre, 55 Ki a remé n5rt, mint é n, valaha látta: 55
che coi fior venne e con le prime foglie, rugrezett jottekor s bimbók nyí I ottak,
e pot fuggi senza aspettar settembre- * -. majd ávozott szeptemberig se várwa,
i (aznap mikor arája lett Leónak
(venne il di che la Chiesa fu per rlrolgie_,
data a Leone, e che alJre nozze yi6| -."- a Szenteryház, s jutott szé p bí bor olton}
a tanti amici miei rosse le spoglie; 6o barátaim k zul a nászra soknak, 6o

venne a calende, e fuggi inanzi agli idi), jott s távozott utána, szinte rogt n)
fln che me ne rimembre, esser non puote hogl láttam a remé nyt, azóta nyilván
che dl promessa altrui mai piri mi fidi. tr"rdom, hogy kár í gé retteltoródnom.

La sclocca peme alle contrade tgnote A llrrlgrrtag remé nyt a gyors-botor szárny
sali del clel, quel di che 'l Pastor santo (;5 rlz, r"trlltc vlt[ e, amlkor a pápa 65
la nrarr ml strlnse, e ml bacl le golt,:; ltrzrltt rlregfogta s megcsókolta orcám,

l l() lll
 llllr, í atte in pochi giorni poi di quanto
1> rllc:a ottener le esperienze prime,
< 1tttrI rto ando in alto, in giu torno altretanto.
I rrr giá una zucca che monto sublime
itr poclri giorni tanto, che coperse
il lltr l)ero suo vicin l'ultime cime.
ll 1lero una matina gli occhi aperse,
< ,I t':rvc:a dormito un lungo e visti
ll "onno,
rlr,rovj frtrtti sul capo iederse,
lt: rlissc: nChe sei tu? come salisti
(| trirsll' dove eri dianzi, quando lasso
itl sortrlo abandonai qu.sti occhi tristi?l
lillrr gli disse il nome, e dove al basso
lir 1liarltata rnostrolli, e che in tre mesi
< 1ttiv.i era giunta accelerando il passo.
ullt io, l'arbor soggiunse (a pena ascesi
lt rltresta a| tezza, poi che al cal,do e al gielo
< :ott ttrtti i vé nti trenta anni contesi,
Mtt ttt che a un volger d'occhi arrivi in cielo,
rt:ttclit.e certa che, non meno in fretta
< :I tt: siir cresciuto, mancherá il tuo stelo.,
(] osi alla nria speranza, che a staffetta
ttti t,rtrsse a Roma, potea dir chi avuto
;> t:i Meclici sul capo avea la cetta
() I l(:) l'cssllio avea lor sovenuto,
rl < .lti zr riporlo in casa o chi a crearlo
ltl< ltt < l'tI tnil agnel gli diede aiuto.
()I ti lrvcsse trvttto lo spirto di Carlo
Stls< :ltil allora, avria a Lorenzo forse
tl< :t(tl, (lll{ rrrdo senti duca chiamarlo;
t:l itvri:r clctt< r al duca di Namorse,
itl < :itr< littal < le' Rossi et al Bibiena
(ir < ltrl rrx-.glio era esser rimaso a Torse),
r, < lt:(t.tl :t < :oI tt-essillar e a Madaletra,
t()O
itlllt llrlra, ltlllt soc:era. ct- a ttrtta
r t,l r lr
;
t r lglli r < l' all< :gt < ,.z.z.a pit:I t;t
l l l r r r
: l ., llllltrlrrzrll(ttitl< , kik rnellctte t-iltcl< :
l l :,
azonban csakhaTnar, minekutána
tapasztalást, ha mást nem is, elé rtem,
zuhant le akkorát, mint volt a szállta".
Egrszer t k ncí tt eg$ kórtefa tóvé ben, 7o
7o
s kriszott, kriszott s nag / on, nagyon hamarvást
fent elhelyezkedett a tetejé ben.
A kórtefa, mikor a hosszu alvás
után egy reggel a szemé t kitárta,
s meglátta rij grumolcseit s a hajtást, 75
75
,,Ki vagr te? Hogl kerulsz ágam bogára?
-
- szólt -. Hol leledzetté l te az idcí ben,
mikor szemem mé g álom nem csigáztA?" -
Megmondta a nevé t, s helyé t a fóldben
8o mutatta, ahol csí rázott s ahonnan 8o
hárorn hónapra rá magasba szókkent.
- ,,S é n - mondta a fa - mí g idejutottam,
fagrot é s forróságot elviseltem
é v é v után s viharokkal dacoltam,
85 Hanem neked, ki ilyen hirtelen fenn 85
termetté l, amily g/ ors volt fentreszálltod,
veszted is grors lesz s elkerulhetetlen." -
Remé nysé gemnek,mely Rómába váltott
lovakon vitt, ilyen szó szegte rópté t:
9o azoké , kik kockáztatták a bárdot 9o
Medicié rt, az akkor szární izótté rt,
befogadván házukba, s azoké mé g,
kik hogy I ,eó lehessen, oszton zté k.
Sosena akkortájt j óvendolé ské nt
Lorenzónak mondhatta volna aznap, 95
95
mikor megkapta a kinevezé sé t,
a nalnorsei herce nek ugrancsak
s Bibienának (Torse helynoké nek
nraradva jobban jár tán), s mé g sokaknak,
lrr,I rriivórí :nek is, azok menyé rrek, loo
,,,, ;tttyri:r;ittltlr, az egé sz csaláclrrak,
l lli
(guesta similitudine fia indutta
pi propria a voi, che come vostra gioia
tosto monto, tosto sará distrutta:
tutti morrete, et é fatal che muoia
I rone appresso, prima che otto volte
torni in quel segno il fondator di Troia,.
Ma per non far, se non bisognan, molte
parole, dico che fur sempre poi
l'avare spemi mie tutte sepolte.
Se lron non mi di , che alctrn de' suoi
mi dia, non spero; cerca pur questo amo
coprir d'altr'é sca, se pi liar me vuoi.
Se pur ti par ch'io vi debba ire, andiamo;
ma non giá per onor né per rjcc} l:ez-za:
questa non spero, e quel di piti non bramo.
Pi tosto di' ch'io lasciero | 'aspre,za,
di questi sassi, e questa gente inculta,
simile al luogo ove ella é nata e ave?za|
e non aw qual da punir con multa,
qual con minaccie, e da dolermi ogni ora
che qui | a forza a] Lla rágione insulta.
Dtmmi ch'io potro aver ozio talora
dl riveder le Muse, e con lor sotto
le sacre frondi ir poetando ancora.
Dlmml che al Bembo, al Sadoletto, al dotto
I ovlo, al Cavallo, al Blosio, al Molza, al Vida
potro ogni giorrro, e al Tbaldeo, far motto;
t r di essi or uno e quando uno altro guida
pet sette Colli, che, col libro in mano,
Roma in ogni sua parte mi divida.
.Qul, dica * il Circo, qui il Foro romano,
qul fu Suburra, e questo ri il sacro clivo;
< 1trl Vesta ll tempio e qui il solea aver I ano.o
I )lmml ch'avr , dt cio ch'io leggo o scrlv< r,
serlll)rc conslgllo, o da latln qtrel lt)rrt:
voÉ llil o < lil t< )sctr, o da barbato ar1{ lvrl.
ll.|
- ,,Hihettek eme pé ldázat szavának:
1o5
rátok vall, mert ví gságotok t ké lye
uán ideje eljóvend a gyásznak. l05
Meghaltok é s korai lesz a vé ge
I rónak is, mielcí tt TróJa óse
nyolcadszor visszaté r kezd jelé be." -
Azaz, I :oglr a zavam nasron fólosre
11o
ne sikeredjen, e tapasztalat 11o
remé nyemet, hogr szerzek, elsoporte.
Nekem, ha nem adott Leó, nem ad
a Ltozátartozója sem: csalé tek
más kell, ha rárn veted ki horgodat,
115
Meglek, ha kell, s ha te is rigl itóled,
r15
de nem gazdagságé rt é s rangioké rt sem,
azt nern hiszem, ebb l nem is igé nylek.
Mondd azt, hogr vé get é r keserűrsé gem,
e vadont elhagrom, é s mtí veletlen
l20 né pé t,mely eggzé vált vele egé szerr, 120
s nem kell se buntetnem, se fenyegetnem
t bbé , s aggódni, hogy miké pp szerez.zek
é rvé nyt a rendnek az erósz-ak ellen.
I 25 Aá, hogl vár rám a nyugalom, esetleg
látom a Mrizsákat, kiknek kóré ben I 25
a babé rfák alatt verselni kezdek,
s mód lesz Bembóval s másokkal beszé lnem,
Sodalettót, Cavallót, Joviót naponta
s Tebaldeót, ha akarom, elé rnem,
r30 s lesz mód, hol ezt, hol. azt fólké rni sorra, l30
hogy kónyv a kezé ben Rómát bejárva
legyen a vezetóm a hé t halomra,
- ,,Ez volt a Fórum" - mondja meg-megállva -
,,Suburra, a Cirkusz s a Szent Ut itt volt,
135
s belé punk Vesta s Janus templomába." - 135
S lropy lesz, aki segí t, megmondja, mit hol
lrlclt, l< l irrtom, olvasnom tanácsol,
| ,iirr'iglliil r., ltlsz.l< áI rllól vag1 latinból.
l lil
Di libri antiqui anco mi puoi proporre Antik k nyvekból hosszri é s csodás sort
il numer grande, che per publico uso l40 í rhatsz, sixtus k zhasználatra adta, I 40
sisto da tutto il mondo fe' raccorre. mit sszeg5rtijtótt szerte a világból.

Proponendo tu questo, s'io ricuso Ha ezzel állsz elé m, s ajárrlatodra

l'andata, ben dirai che triste umore nemet mondok, okod lesz ké rdni, vajon
abbia il discorso razional confuso. nrórt szólok mé rgesen okos szavakra.

Et io in rispota, come Emilio, frrore L45 válaszké nt erre é n lábam kitartom, I 45

porger iI pié , e diro: nTu non sa' dove ahos/ Emilio: - "Mit tudsz te arról,
cluesto calciar mi prema e dia doloreo. bogy ez a csizma hol szorit, hogyan nyom?" -

Da me stesso mi tol chi mi rimove Ki elmozdí t, kivetkóztet magamból,

da la mia terra, e fuor non ne potrei nyugodtan é lni Jupiter lé ben
viver contento, ancor che in grembo a love. l50 se tudné k távol e városfalaktól. 150

E s'io non fossi d'ogni cinque o sei s ha nem lett volna fé lé vente ré szem
nresi stato uno a passeggiar fra il Domo a sé tákban a Dóm s márki-szobrok
e le due statue de' Marchesi miei, kózótt ide-oda, le-fel a té ren,

< la si noiosa lontananza domo halott vagrok ré góta vasr halódok

girr sarei morto, o piu di quelli macro I 55 távol sorvadva, ahogr soryadoznak r55
< lltc stan bramando in purgatorio il pomo. a purgatóriumbeli bolyongók.
S< : pur ho da star fuor, mi í ia nel sacro s ha városomon kiviili lakosnak
()atl)po di Marte senza dubbio meno kell mé gis lenni, kevé sbé visel meg
< :hc in questa fossa abitar duro et acro. a Mars-mezó, mint itt e vólgy, e zord-vad.
Mtr se 'l signor vuol farmi grazia a pieno, l60 De ha Uram velem té nyleg keryelmet 160
a só mi chiami, e mai piu non mi mandi gyakorol, visszahí v, s munkát ugy oszt rám,
1llir lá d'Argenta, o piu qua del Bondeno. hogy Argenán s Bondenán tril ne menjek.

S< : perclré amo si il

nido mi dirnandi, S ha megké rded, mé rt é s mi k ti hozzárn
l< r I loll te lo diro piir volentieri szul< ihelyem s é n szinté n bevallom,
< :lt'i< l soglia al frate i
falli miei nevandi; l65 mint vé tkemet ha pap szemé be gyónnám, r65

< ,lt< :llen che diresti: nEcco pensieri

s< l te mondani fogod, elóre hallom:
< l'tt< lrtr anni alle spalle
cl,te qlrarantanove - ,,Negrvenkilenc é v már fólótte elment,
grossl e rrratttri si lascio l'altro ierilr. ami van benne, csupa hasztalan gond!" -

l} trrlrt 1ler rtre ch'io me ascondo in questa valle,
ttt: l'< l< :< :ltio ttrtr puo correr cento miglia
17o
:l s()()l,A()r s(] lc guallcie ho rosse o giallc;
t,ltt, vr,< lt:t,tttl lir í ir< :< :la plrr vcrrlrigll;r,
llctt cltc ltl s< ,rlvil rllr ltrttg< :, tl 1l;rl,t,r,llllr,,
t,ltt, tttltt lllt tI tltrlrlltI tlr Atttllrlt ltri l;r í | ;ill:r,
Szerencsé m mé g, hogy e vólg$katlan elrejt,
s nem látsz eI száz rné rfóI dnyire idáig, 17o
s nem látod orcáim hogy szí nesednek;
ha látnád, a} rogran pí rban világlik,
lrnrlly rot szí n, szerintem rlgy í té lné d,
lrrri;.1 Átttllra asszonyon s lányán se látszik,

llt, l17

o che 'l padre canonico non ebbe
qlando ll í I asco del vtn gli cadde I n p7az.za,
che rub al frate, oltre li dui che ueube.
S'to tt fossi vicin, forse la í naua
per bastonarmi pig| ieresti, tosto
che m'udissi allegar che ragion pa?,za
non mi lasci da voi viver discosto.
l l lJ
ll
L7 s amily az atyának festette ké pé t, l,,,
mikor leejtett egy uveg lopott lrorl.,
s ivott ké t másikat is az elé bb rnóg.
Ha a kózeledben vagyok, azonmód,
botot fogsz, gondolom, s aslonra tángí rlrrz,
I 80 amikor megtudod, minó bolond ok | ,,
miatt mondok le nagyk veti állást.
ll{ )
 JEGYZETBK rokonai ugl vé lté k,hogr az e| iruté zendokón tul is vannak remé nyei. Ezek
a té nyek alkotják a I I . szatí ra hátteré t.
l1. sor: Malco, szolga, akinek Pé ter apostol Krisztus elfogásakor levágta
a fulé t.
64. sor: Gualen o, Moschino, kózismert ferrarai borisszák.
65. sor: Vernaccia: finom borfé lesé g.
73. sor: Terza, a2 irlua ideje a kolostorokban reggeli s ebé d kózott.
:iZA'!'I RA: Ariosto titkára volt I ppolito d'Esté nek (I 479-152o), aki Be-
206. sor: Szent Gyorgy é rseke: Raffaele Riario (leleplezett) osszeeskuvé st
rl1,1xrlt,l< , Mátyás király felesé gé nek az unokaoccse, s nekik kószonhetóen sz tt X. I ro ellen.
| ,llr(i l()l (grerekké nt) esáergomi é rsek, s w. Sándor pápa jóvoltából L494- 2l7 - sor: Colonna, Orso: ké t római arisztokrata család.
rll llill< lr< ls. trsztergomi é rseksé gé t5oo-ban
t Bakócz Ta,mással az egrt é r- 218. sor: Tag| iacozza, Palestrina, Colonna- é s Orso-birtokok.
rrltl;r:l.r,t,< : l< cllett cseré lnie. Hogl é rseki szé ké tel ne veszí tse, 15 -ben
220,-235. sor: vonatkoztattrató VI . Sándor pápára é s í iára (Cesare Borgia),
Vl;tlly:rrtlrszágra kellett kóltoznie: magával hozta teljes udvarát. Ariosto de áll I I . Gyula pápára is, aki (mint a másik Rovere-pápa, I V. SixLus)
tzrrtllxlll I r< :tn vállalta az utazást: ennek indokait mondja el az I . szati- Ferrarát el akarta venni az Esté któl.
;t| l:tlt. (| iI I tzcttje Alessandro Ariosto, a koltó occse, s barátja Ludovico
l;r ll;r;,1ttrl: rrrinclketten kóvetté k a kardinálist Egerbe. A szatira kelte: L5t7.
I I I . SZATÍ RA: Annibale Malagucio (a né wrek tobb változata van: Malegucio,
ll(,| )l (,l
lllx:r.
Malagj-rccio, Maleguzzo, Malaguzzi stb.), é desan5{ a testvé ré neka í ia, gre-
:l(), li()r,: l)< lstumus, az udvari orvos. rekkori s ké sóbbi jó barátja a cimzett. Maga is Este-alkalrnazott, s ré sze
l;1 ). :i()r: I ):,tsirro, szakács
'/ l. :;rlt,: lirllttcesco de volt abban, ho Ariostót Alfonso lrerceg az I ppolitóval való szakitás után
Siver, az trste-udvar kincstárnoka. szolgála| ába fogadta. A szolgálat 1518. április 23-án vette kezdeté t, a
l(),l, si()l" A llcrgzrmói, ké zmtives, s mint társai is, Bergamóból való. szatira kelte ugranezen é v májusa.
l()1 l :;rlt,: (] tlrtstitlrilnek társa, a milanói puspoksé g javadalmában. I ppolito
14. sor: Reggio Emiliában szuletett, anyja neve Daria l| dal'aguzzi.
;rll< lrlrtritzottiiri a í izetsé gegr ré szé tjavadalmak formájában kapták.
15. sor: Saturnus ferí iatlanitotta az atyját, nehogr tobb grereke zulessen.
l ll; :,rlt,: M;tr< ltlt:, az ttdvari k ltó. 19. sor: Bé ka-né pek, utalás Aesopus mesé jé re.
l'.l:t :rrlt,: Nt.sl< lt, (N< ,,sztór), a trójai háboru (I egóregebb) tulé l je. 23. sor: Mercurius a gazdagságnak (is) az istene, Maia grermeke.
l] l! l. :,rrr,: lltt1{ 11i< :ro, Az cszeveszett Orlando lrcise, az trste-ház atapí tója.
75. sor: Egy nó: Alessandra Benucci, a koltó szerelme é s felesé ge.
lil | :;tlt,: ( iislttrttlrltl, I ppolito gazdatisztje. 85-10t. sor: A Mediciek é s Firenze torté nete: I 494-L512 kozott a Mediciek
lI l| ) :;rll,: Ar,(rlliI :r< .< , tis lr Mcclve, ké t egrmás melletti csillagké p. szÁtní jzeté sben voltak, a k ztársaság gonfalonierje, Piero Soderini Gio-
l!l(). :rrlt,: i)t szl< rrrl< j lli'rrtteté s: kité ré s(ké slelteté s) miatt, minI a ka.tyat.rr.
l()(} , li()r,: Arl< ls(< l ()t:< :s< :i; Gabriele (1476), Carlo (1485), Galasso (r49o),
vanni de'Medici megválasztása után Soderini ké nyszerult szám-
uzeté sbe.
Al< ,ss;ttt< lttr (1492). I -I u ai: Giovanna (L477), Laura (L479), Giulia
(1,1í J()) VlrgiI rilt (l48l), 'laddea (l493).
t52-153. sor: Lotti, Vanni, Neri, Bacci, a Mediciekhez hu családok.
(] lr.;tttrlrrl, < :gyik vigjáté kának a hcise, Dé l-I tátiában é lt, l82. sor: Bernardo Dovizi da Bibbiena kardinális, X. I ró htisé ges titkára,
Ariosto barátja,
l()'.l , :;rlt,: l,)v;ttttl< :r, ijsi rórniTi király, városa: Róma.
191-192. sor: Jónás prófé ta, ké pe a Sixtus-kápolnában van.
l()ll. :itlt,: (i;rllt,lt:lt:, gyerckkori parirlí zise miatt nyomoré k volt. 2OO. sor: Catai, I ndia ré gi neve (l. Az eszeveszett Orlando).
238., 277. sor: Turco, Borna, Bomba, álnevek, kortárs szemé \ risé gekre
l :,7.A'l'illA: t,irtrzt:tt.jt: Galitsstr Ariosto. l5l7 decemlleré bcrl (aclventben) utalnak.
tl.r ;r lllrrr1.1lir szirt< : siilól,r< : viili.ozilr, s é v vé ge lé vé rr,;r Szcrrt..szé k hivatala
l'r llrtttrlrlt, tlcllir I { < lt:r... ir l{ < :rclr) rcnclezi a fiiggciberr lé vó cgylrázi
.java- lV. SZATÍ RA: L522. febr. 2O-án é rkezett Ariosto Castelnuovo Garfagna-
l;rlttt;rlt;rl. ( iltlv:rtttti I ittsltri iclós 1rir1;, az Ariosto-csal;tcl llltrlitit-r, a koltó
rrába mint Alfonso herceg megbí zottja (commissario). A serchio-vólgri tar-
rlz:tlltt;t:r;t, :rlii Al,i< lstrl( .icl ll< : I < i r< ik si:trt:l< , rí :szilI t í l g()rr(l()sl< rltlás fc-
tonrí rny X. Leó haláláig (1521) a Pápai ÁUamhoz tartozott, s utána bár
rltt,tt, t,t.l,zlttl I ttt.rí rrl5r v< lltt:, v:,llal< i:t sl:tlltrI rtlrr:t (s itz tilt:tt:rc is) t r.
Lttcca é s Firenze is igé nyt tartott rá, az Esté k fennhatóságát választotta.
\ tlrr:;ltllt;tl( t,l ltt:llt:(t ittttizttit: itz iitrttltiiziis (igy< :t, s tl{ yllt:rr:lz (:tlÉ (:(la)lyt_ Ari< lsto három óvet toltott Garfagnanában. A terulet 83 telepulé sból áll.
', ll| (''1:ill.('| '('zlll, ll()t"y lllilrtrs lt:vtilt, lr ;llt:lxitt< lsi lt:t,tttliilr vr:1.1zrlsrl( I t< :l_y< :ltt:srt:
A szlrtí rlr cí rrtzctl jt: Sisrrron< ,lo Malagucio (Mralaguzzi), a koltó másik na$/ on
r1,1ltlt:,:,:t. I lr'Yiltl(:Zl ;rz t,lr;,it:< lt:ly{ l< r,llt,t( I tttll| szt:rr:zttil, ;t rrrll;rrltji
1liislli)I < , l< t,tlvt,s t t I trlI < ltlt,st v< llr,.
r'1'lrcl lt:t1l< ':;rlllttll;tI t is;. Mivr:l lr;xi1l;iv:rl lttr,1.1viillr:;zl ;is:r r.lt'll t lt;rrlill l< :r1l-
24. s< lt". Alt:ss;t t tt lt,l r l lct tt rr,< ,i lrt:rr:-tri.l| ltltr rrraradt,
',lrl;rlll:ttt;rlll ((ii< lv:rltrti < lr"Mt,tli< ,i: X. l,< ,rt),,| tllt:lz r,:;r.lyr.l,:,rll ll;rt-ltl;tl,
5rl,t-I (Xi. stlr,: l,] r,trtlll:ttttl, l{ lttlct-l, S< ll< llttttl< l, I ;lttrino a kortársak számára
liilr rr tyct r ; t7r lI tt l, itl l tl t l r l,.zct t ttilyll;ri;.1r,l< :ilt trlvt,i.

| '.),| ',

l,,l l
 Francesco Armellini: a pápák adóí rgyekben lelemé nyes szakembere. 96. sor: Pistoia é s Aretino Ariosto kóltó (í ró) kortársai.
Niccolo Ridolí i: X. Leó egrik unoka ccse, hirneves k ltekezó. lO1. sor: Aonio fiktiv né v, valószí nii Bernardo Accolti reitózik mo tte.
I orenzo Pucci: Medici-párti kardinális. A vám rgzek intezóje. 1O7. sor: Placidian (azonositatian) fiktí v nev.
Lorenzo de,Medici: X. Leó jóvoltaból Urbino hercege lett. De a Laurin L\ 2-L15. sor: Pandaro, Curio, Pontico, Flavio, Cusatro, Battista - teljes
vonatkozhat X. I ,eó pápára is. biztonsággal nem azonositható fiktiv nevek.
llf| ., I Lg., I 24. sor: Mauriziano anyai birtok, Rodano ottani folyó, Jaco 137-138. sor: utalás Apollóniosz Ródiosz g rog epikus kólt< jre.
n Bacco változata,. 139. sor: utalás Theokritosz g r g (pásztori) koltóre, l. eclogák.
l
,.l,J
s< rr: Ariosto latinul is, olaszul is í rt, epikát is, ví gjáté kot is, lí rát is. l43-I 44. sor: A latin komé diák (Plautus mtí vei) olykor hiányosan maradtak
|
,.).:
l s< lr: Gorgone tava I ppocrene, vize a kolté szet sztonz je. Forrása ránk.
| )t:giirzus lába nyomán fakadt, s a Pegazus Medusa-sarj. 165. sor: Aesopus (Aiszóposz) mesé i a legegrszertí bbnek tar| ott latin szo-
ll] 4. sor: Ascra é s Libetro a Mrizsák kedvenc városai. vegek.
:t! l s< rr: Pania az Apuani Alpok cs csa Castelnuovo mellett (ma is), 167- sor: Gregorio da Spoleto ferrarai tanár, Ariosto mestere.
.l l s< lr: Szent Pellegrin, hí res remete.
.
169. sorl Venus fia Aeneas, Thetiszé Akhilleusz, a továbbiakban párhu-
illi l 116. sor: A Párduc Lucca, az Orosz| án Firenze cí merállata. zamban a gór g, illetve a latin irodalom hósei.
l','/ s< lr: Apolló hazája Delphoi é s Kunthiosz.
.
l84. sor: Gregorio da Spoleto I sabella d'Aragona fiának a nevelóje lett.
'iI l l7f] . sór: Ferrarát a Szentszé k is, Velence is el akarta venni az Ds, I sabellától Ludovico il Moro elvette Milanót, < í tole a franciák. Moro
tí :lrt < il. is, I sabella is í iával egrutt francia bortonben vé gezte.
l| lt] . stlr: Marzocco, azaz Fireí Lze. l99. sor: Mária Márta, az elmé lked , illetve tevé keny é let bibliai pé ldái.
223. sor:. Pandolfo Ariosto, a kolt unokatestvé re, maga is kóltó, Ariosto
V. SZ^ -l,Í I tA: cí mzettje, mint a harmadiké , Annibale Malagucio. Házas- I egkedvesebb glerekkori é s ifitikori barátja.
:,irtrllritlristitrcl< lrire aáott alkalmat a szatí ra megí rására. Keletkezé sé ncl< 228. sor: Az Ariosto család si fé szke Bologna. 1350 kórul koltozott es/ ik
lrli.ir. lllzorrytalan: Santorre Debenedetti (az Ariosto-sz vegtk . száza< li ága (Lippa cli Bologna,l, Az eszeveszett Orlando XI I I . 73.) I I I . Obiz-zo
ltrrt:r(< i| rr) l-szo. 1anuárra teszi, Michele Catalano (Ariosto é letrajziroja) _szt' udvarába. kóz ttuk a kólt cí se is.
;llrt ll12l. .| trl._aug. Carlo Bertani (a századforduló Ariosto-kutatója) l52:t
r;r rl;rt;il| ir. I )e van, aki szerint ] .5l9-ben irta a kóltó. VI I . SZATÍ RA: Bonaventura Pistofilo, Alfonso d'Este herceg kancellárja a
'.ll). litlr: Moclcrra I I . Gyula pápa idejé n a Szentszé k birtokába kert'rl(_ szatira cí mzettje, aki ura nevé ben felajánlotta egy Garí ágnanába kiild tt
il] l. l;rtr: í i< ll1riorre Buonleone, kózismert tagia I ppolito udvarának. levé lben Ariostónak a vatikáni nagyköveti állást. A Medici VI I . Kelement
| .| (). :.;rlt,: t] liises (Odtisszetrsz) nem hallgatott (mert árbochoz kott< :ttr, 1523. nov. I 8-án választották meg. Ariosto nem vállalta a megbí zást; s
rrr;rg:it) lr szirtirrek hivó szavára. aki helyette ment el, Giacomo Alvarotti, 1524. április lS-án adta át meg-
,.l,(l,/ . :;llt] . lir< :< lllrtro, I -iclia, álnevek, de valószí nti kózismert szemé lyisógcli bí zó levelé t. A szatí rát tehát ).524. március-április hónapban í rhatta a
rr: l í lzt rr,:l< nrogottiik,
I
kóltó: a negyedikkel é s a hatodikkal es/ utt a harmadik Garfagnanában
irt szatí ra.
Vl. S7,^ 'l'Í ltA: Arirrsto fia, Virginio, l5o9-ben szuletett, l52o-ban a krill,, 43. sor: A Pandora-szelence foglya a Remé nysé g.
ilrltlltliil(lt. Ncvclósé rc nary gonddal tiglett, Es/ ideig mellette volt Gilr, 55-60. sor: X. I ro, szinté n Medici, csalódást okozott a kóltónek.
í ;r,ltr;rlrlillirtr ls. Ncvelót, iilefue iskolát keresve fia számára Pietro Berrtllri 90. sor: A szární iz tt Medicit !árnogató családok, 1. ilI . szatí ra).
tr;rlr, lxrriii.| iirtitl< , a kor legelisnrertebb humanista tudósának a tanács:rl 94. sor: Sosena, csillagiós az Este-udvarban.
ltr.r,l. l lt< llsii garfagnanai evé ben irta (1524_25). Virginio ké sobb a padt> v:rl 95. sor: X. I ,eó pártfogoltjai, akik .,nagával a pápával egrutt korai halált
(.,.rv(.i(.lll(.tl .| ogot. vé gzctt, apja l-ralála után muvei g< lndozója, komnrt:I t(:i haltak: Lcrenzo di Piero Urbino hercege, Giuliano de'Medici Nemours
trrI ,1r. A sz;rtir;ilc t-,lsó kiaclása is nevé hez fí izódik (1534). hercege, Bibbiena francia kóvet Tours-ban.
l] . s< lr.; l)< :ltrt:trio Calcorrdile, Marco Musura ismert humanista (gór A ) L27-] ,3O. sor: Bembo, Sodaletto, Cavallo, Jovio, Tebaldeo, Rómában é lcj tu-
l l tt tlirrll< . dósok.
.).7.:lttt.. (irltltorrlra
s tobb rnás (bibliai) város l;í inc a llorttoszcxuirlitirs vrlll . 14O. sor: Sixtus pápa alapitotta (nyitotta) meg a Vatikáni Kónyvtárat.
4:l ,14. srlr: Miirtcltr: Ltrtlrcr; Nicoletto il Vcrrtilt, 1la< lrrvrrl (irverroistir) ll 15t-152. sor: Ferrara fóteré n (ma is) a dómmal szernk zt ál1 aVárosháza
lrlztili ts.
(Este-palota), ez utóbbinak a homlokzatát dí szí tiNiccolo I I I . é s Borso
lll{ (ijl_ stlr: A tt< iwárltrlztirt.:is lttttrtitttistlr < llvlrl vrrlt (t. ,latrtrs l)ilrrnotrltts) d'Este, hí res Este-uralkodók szobra (XV. sz.).
í ;,{ llrlt,: l'lltlritt klzirtlr rilltlrtrárlltjl a l< iillr'iltt,l. 162. sor: { r enta, Bondena, Ferrarához kózeli telepulé sek.
,/
l rr< lr: lrlt< lt:lltrs (lrlt< rlll< lsz), Alrt1llrl< lttri (Atrr;rltí irllr), 'l'ltóllrrl lll< :tv< :'l'r'< llir l74. sor: Ambra asszony, a magát festó, k zismert ferrarai asszony áll
(tttrltt< llrllr:ll) ltiillil irllrJliiril. az álné v mogott. L. V. szatira.

|
,., ,,,
l :l:t
 TARTALOM

A szatirikus Ariosto (Madardsz lmre) 5

Válogatott bibliográí ia (Madarasz I mre) 8
Monográí iák Ariostóról 8
Tanulmányok a szatí rákróI 8
Ariostóról, Ariostótól magyarul 8

SZATÍ RÁK - SATI RE

Satira I 1o
I . szatí ra 11
Satira I I 26
I I . szatí ra 27
Satira I I I 42
I I I . szatira 43
Satira rV 6o
rV. szatí ra 61
Satira V 74
V. szatí ra 75
Satira VI 94
VI . szatí ra 95
Satira VI I t08
VI I . szatí ra 109

Jegrzetek (Srrnon Gyula) LzO

| 24