ДЕРЖАВНИЙ ВИЩИЙ НАВЧАЛЬНИЙ ЗАКЛАД

«УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ»

УКРАЇНСЬКО–УГОРСЬКИЙ НАВЧАЛЬНО-НАУКОВИЙ
ІНСТИТУТ
КАФЕДРА УГОРСЬКОЇ ФІЛОЛОГІЇ

КУРСОВА РОБОТА
з угорської літератури
на тему: Розвиток емоніційного інтелекту у середній школі з
використанням твору Йожефа Кармана Fanni hagyományai
Студентки IІ-го курсу
Напряму підготовки 014.
Середня освіта.
Мова і література (угорська)
денна
Дюрков Стелла Карлівна
Керівник: доц. Гульпа Д.В.

Національна шкала:_____________
Університетська шкала:_________
Оцінка ECTS: ____

Члени комісії: _________ _____________________

_________ ______________________
_________ ______________________
Ужгород – 2024 рік

1
 UKRAJNA OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI
MINISZTÉRIUMA
ÁLLAMI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY
“UNGVÁRI NEMZETI EGYETEM”
UKRÁN–MAGYAR OKTATÁSI-TUDOMÁNYOS INTÉZET
MAGYAR FILOLÓGIAI TANSZÉK

ÉVFOLYAMDOLGOZAT
magyar irodalomból
Téma: Az érzelmi kompetencia fejlesztése a középiskolában Kármán
József: Fanni hagyományai című naplóregény alkalmazásával

Gyurkó Stella
014.01 Középfokú oktatási szakirány.
Magyar nyelv és irodalom (nappali)
II. évfolyamos hallgató
Témavezető: Hulpa Diána

Nemzeti értékelés:_________
Egyetemi értékelés: ________
ECTS értékelés: _______
A bizottság tagjai:_______________________________
________________________________
________________________________

Ungvár – 2024

2
 VÁZLAT
BEVEZETÉS.......................................................................................................4
1. A KÉRDÉSSEL KAPCSOLATOS SZAKIRODALOM
ISMERTETÉSE.................................................................................................. 6
2. AZ ÉRZELMI KOMPETENCIA SZEREPE A SERDÜLŐ
NEVELÉSÉBEN............................................................................................... 10
2.1. Az érzelmi kompetencia összetevői........................................................10
2.2. Az érzelmi kompetencia sajátosságai..................................................... 13
3. AZ ÉRZELMI KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE A
KÖZÉPISKOLÁBAN KÁRMÁN JÓZSEF: FANNI HAGYOMÁNYAI
CÍMŰ NAPLÓREGÉNY ALKALMAZÁSÁVAL.........................................15
3.1. Kármán József: Fanni hagyományai című mű megírásának
körülményei................................................................................................... 15
3.2. Fanni lelki világának bemutatása............................................................17
3.3. A család viszonya Fannihoz................................................................... 20
3.4. Fanni viselkedése közösségben.............................................................. 24
3.5. Fanni és T. Józsi érzelmi viszonya..........................................................26
3.6. A vizsgált mű alkalmazása a tizedik osztályosok körében..................... 30
3.7. Óravázlat.................................................................................................39
BEFEJEZÉS......................................................................................................40
Következtetések levonása.............................................................................. 40
A felhasznált szakirodalom jegyzéke............................................................ 42
Pезюме (ukrán nyelven)................................................................................ 44
Melléklet........................................................................................................ 46

3
 BEVEZETÉS
A dolgozat témája: Az érzelmi kompetencia fejlesztése a
középiskolában Kármán József: Fanni hagyományai című naplóregény
alkalmazásával.
Célom, hogy a középiskolás diákok érzelmi kompetenciáját fejlesszem
Kármán József "Fanni hagyományai" című naplóregény alkalmazásával. A
diákokat bevonva elemzem és megbeszélem a regényben előforduló érzelmi
helyzeteket és konfliktusokat, arra törekszem, hogy segítsek nekik megérteni az
érzelmekkel kapcsolatos kihívásokat és megoldási stratégiákat nyújtsak
számukra. A munkám során célom az is, hogy növeljem a diákok
empátiakészségét és az önismeretüket, valamint segítsek nekik az érzelmi
intelligencia fejlesztésében, ami hosszú távon segíthet az életük minden
területén. Továbbá célom volt az is, hogy felkeltsem a tanulók érdeklődését a
szépirodalom iránt.
A téma indoklása: A regény rendkívül gazdag érzelmi tartalommal
rendelkezik, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy széles skálán
keresztül tapasztalják meg és értelmezzék az emberi érzelmeket és reakciókat. A
regény főszereplője, Fanni, sokszor szembesül érzelmi konfliktusokkal és
kihívásokkal, amelyek lehetőséget adnak a diákoknak az azonosulásra és az
érzések megértésére. Másodszor, a középiskolás korú diákok gyakran küzdenek
érzelmi instabilitással és nehézséget okoz számukra az érzelmek megfelelő
kezelése. Ez a regény lehetőséget kínál arra, hogy a diákok azonosuljanak a
karakterekkel és az általuk átélt érzelmi utazásokkal, valamint reflektáljanak
saját érzelmi tapasztalataikra és reakcióikra. "Fanni hagyományai" olyan
témákat érint, amelyek relevánsak lehetnek a mai fiatalok számára, például a
szerelem keresése, a barátságok és a családi kapcsolatok. Ezeknek a témáknak a
feldolgozása segíthet a diákoknak abban, hogy jobban megértsék saját
helyzetüket és kapcsolataikat, valamint fejlesszék az empátiájukat és az
önismeretüket.

4
 A téma aktualitása: Az érzelmi kompetencia fejlesztése mindig is
fontos volt az oktatási rendszerben, de napjainkban különösen aktuálisnak tűnik,
tekintettel a modern világ gyors változásaira és az egyre növekvő pszichés
nehézségekre, amelyekkel a fiatalok szembesülhetnek. Az érzelmi kompetencia,
amely magában foglalja az érzelmek felismerését, megértését és hatékony
kezelését, kulcsfontosságú a sikeres életvezetéshez és az egészséges kapcsolatok
kialakításához. Azok a diákok, akik jó érzelmi kompetenciával rendelkeznek,
nagyobb valószínűséggel lesznek képesek kezelni az élet különböző kihívásait,
és jobban teljesítenek mind az iskolában, mind a hétköznapokban. A "Fanni
hagyományai" című naplóregény alkalmazása az érzelmi kompetencia
fejlesztésében különösen aktuális, mivel a regény olyan érzelmeket és
helyzeteket mutat be, amelyek könnyen azonosíthatók és megérthetők a
középiskolás diákok számára.
Az anyaggyűjtés módszere: közvetett és közvetlen.
Az anyag feldolgozásának módszere: kérdőíves és elemző.
A kutatás forrása: Kármán József Fanni hagyományai című műve.

5
 1. A KÉRDÉSSEL KAPCSOLATOS SZAKIRODALOM
ISMERTETÉSE

Szakdolgozatom témája: Az érzelmi kompetencia fejlesztése a

középiskolában Kármán József: Fanni hagyományai c. naplóregénye
alkalmazásával. A kutatásom során számos szakpszichológiai, pedagógiai
munkára támaszkodom az érzelmi intelligencia és kompetencia témájának
bővebb feltárásához, valamint a vizsgált szépirodalmi alkotás
megismertetéséhez. Dr. Mező Katalin, Nagy Henriett, Balázs László, Pásztor
Judit munkái alapján feltártam az érzelmi intelligencia kialakulásának és
fejlődésének folyamatát. Emellett a Fanni hagyományai című naplóregényt
elemző szakértők, például Hódosy Annamária, Debreczeni Attila és Heinrich
Gusztáv, segítettek a regény érzelmi vonatkozásainak jobb megértésében.
Az érzelmi intelligencia, illetve a kompetencia kérdésével nagyon sok
szakpszichológiai és pedagógiai tanulmány foglalkozott. A témakörben a
legnagyobb segítséget Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia és Érzelmi
intelligencia a munkahelyen című írásai nyújtották. Mindkét írása részletes
betekintést nyújt az érzelmi intelligencia és kompetencia kérdésével
kapcsolatban. Magánéleti példákkal szemléltet egy-egy elméletet. A
kutatásomat nagyban segítette, mivel megadta számomra is az alap tudást az
érzelmi intelligenciával kapcsolatban [3, 4].
Dr. Mező Katalin: A kora a gyermekkori családi nevelés hatása az
érzelmi intelligencia kialakulására és fejlődésére című publikációja úgyszintén
fontos volt a kutatásomban. Átfogó információt nyújtott az érzelmekről és az
érzelmi intelligenciáról. Arról ír, hogy a gyerek már az anyaméhben érzékeli az
anya érzelmeit és képes érzelmeket megélni vagyis az érzelmek már a
fogantatástól nagy szerepet játszanak a gyermek fejlődésében. A kutatásomat
abban segítette, hogy megtanulhattam belőle mennyire fontos a gyerekek

6
érzelmi nevelése már kicsi kortól, így nekem is fontos volt az, hogyan tartom
meg az órámat különös figyelmet fordítva az érzelmekre [6].
Nagy Henriett: Az érzelmi intelligenciáról szóló összefoglaló
tanulmánya a kutatásom alapjául szolgált. Ebben tisztázza többek között az
érzelmi intelligencia fogalmát. Megállapítja, hogy az érzelmi és szociális
készségek fejlesztésével egyszerre több területen is eredmények érhetők el:
egészségmagatartás fejlesztése, tanulmányi sikeresség előmozdítása,
osztályközösségbe való beilleszkedés támogatása, iskolai magatartási
problémák csökkentése. A felsoroltak mindegyike segítette a kutatásomat [12].
Balázs László: Érzelmi intelligencia szerepe a kommunikációs
készségfejlesztésben című tanulmányában főleg a kommunikáció kérdésével
foglalkozik, de vizsgálja az érzelmi intelligencia hatását az oktatásban és
nevelésben, amit én is hasznosíthattam [1].
Pásztor Judit: Az érzelmi intelligencia és az önszabályozás szerepe az
online tanulásban című kutatásában nagyon sok pozitív eredményt közöl az
érzelmi kompetencia fejlesztésével kapcsolatban. Kiemeli, hogy a stresszt is
lehet csökkenteni az érzelmek fejlesztésével, ami a tanuló gyerekeknél nagyon
sokat segíthet [13].
Gyarmathy Éva: Közös intelligencia, a közösség szellemi ereje című
tanulmánya a közösségben való viselkedést tanulmányozza, s ennek kapcsán
kifejti, hogy a mai iskolarendszer nem segíti a szoros közösségek építését, ami
hátráltatja az érzelmi intelligencia fejlődését. Kulcsfontosságú a dolgozatommal
kapcsolatban a közösségben való viselkedést is bemutatni [7, 29-46.o.].
Az érzelmi intelligencia kérdésének megvilágításában nagy segítséget
nyújtott Zsolnai Anikó, Lesznyák Márta és Kasik László: A szociális és az
érzelmi kompetencia néhány készségének fejlettsége óvodás korban című
tanulmánya, amely rávilágított a gyermekek befolyásolhatóságára. Ebben a
szerzők kifejtik, hogy óvodáskorban a gyermeket ért érzelmi befolyás nem

7
csupán személyiségét formálja nagyban, de későbbi teljesítményére is hatással
van [15, 233-270.o.].
Kármán József Fanni hagyományai című művével nagyon sok
szakirodalom foglalkozott. Kutatásomban az egyik legnagyobb segítséget
Heinrich Gusztáv: Kármán József és Berzsenyi Dániel című tanulmánya
nyújtotta számomra, különösen a naplóregény műfaját ismertető bevezető rész
[8, 7-115.o.].
Vizsgálatomat nagyban segítette Bódi Katalin: Édes melankólia című
elemzése is, amelyben a szerző foglalkozik a Fanni hagyományai című
naplóregény posztmodern jellegével, illetve a hősnő karakterének jellemével, a
szöveg olvasmányosságával. Említést tesz a korabeli szövegértelmezésekről,
például a fikciókritikáról és a melankóliáról. Ez a tanulmány sokban segítette a
naplóregény értelmezését [2].
Hódosy Annamária: A női vék céljai című tanulmányban hangsúlyozza
a hagyomány és a női karakter sorsának összefonódását. Azt is taglalja, hogy a
naplóregény hogyan utal a szerelem és a tragédia kapcsolatára. Részletesen szól
Fanni ábrázolásáról, a női sorsról. Kutatásomat Fanni személyének
értelmezésében segítette, illetve a szerelmüket T-ai Józseffel is jobban
megértettem a segítségével [9, 25-33.o.].
Imre László és Gönczy Mónika: Tanulmányok a klasszikus magyar
irodalom köréből című szöveggyűjteményben A virtus diskurzusa és a Fanni
hagyományai emberképe fejezetben foglalkoznak a főhősnővel, kiemelve
cselekedetei minden részletét. Részletesen tanulmányozzák a hősnő
személyiségének korabeli női olvasóra gyakorolt hatását [10, 57-63.o.].
Debreczeni Attila és Gönczy Mónika: Et in arcadia ego című
tanulmánya bár nem tárgyalja részletesen a Fanni hagyományai című
naplóregényt, mégis hozzájárult Fanni személyiségének és tragédiájának
megértéséhez számomra, értékes gondolatokat használtam fel belőle [5,
377-407.o.].

8
 Sík Eszter Felvilágosodás és romantika a magyar irodalomban című
szöveggyűjtemény részleteket közöl a Fanni hagyományai című
naplóregényből, amit kiegészít Dornbach Mária értelmezésével, ami
számomra a naplóregény jobb megértését segítette [14, 49-60.o.].

9
 2. AZ ÉRZELMI KOMPETENCIA SZEREPE A SERDÜLŐ
NEVELÉSÉBEN

A serdülőkor egy kihívásokkal teli időszak, melyben az érzelmi

kompetencia kiemelkedő fontosságú a sikeres nevelés szempontjából. Az
érzelmek megfelelő kezelése, az önismeret és a kapcsolatteremtési készségek
fejlesztése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a serdülők sikeresen navigáljanak
az életük során felmerülő kihívások között [15, 6].
Az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy az emberek fejlett érzelmi
háttérrel rendelkeznek, képesek felismerni, kezelni és a szituációnak
megfelelően alkalmazni az érzéseiket. Az érzelmi kompetencia olyan tanult
készség, ami az érzelmi intelligencián alapul. Az érzelmi intelligencia szintje
meghatározza, milyen szinten tudják az emberek elsajátítani az éntudatosságot,
az önszabályozást, a motivációt, az empátiát és a társas készségeket [12].

2.1. Az érzelmi kompetencia összetevői

Az érzelmi kompetencia olyan készségcsoportot takar, amely az

egyének képességét jelenti az érzelmek hatékony felismerésére, kezelésére és
kifejezésére. Az érzelmi kompetencia az érzelmi intelligencián alapul, és
számos fontos összetevőből tevődik össze. Két fontos csoportra osztjuk az
összetevőit:
● személyes kompetencia - olyan képességet jelent, amely az egyén
személyes fejlődéséhez, hatékony működéséhez és a mindennapi életben
való eredményes navigálásához szükséges. A személyes kompetencia
fejlesztése segít az egyénnek abban, hogy hatékonyan kezelje az élet
kihívásait, kialakítsa az önállóságot és a belső motivációt, valamint
fejlessze az életminőségét.

10
 ● szociális kompetencia - olyan képességet jelent, amely az egyén
kapcsolatteremtését, interakcióit segíti mások felé. A szociális
kompetencia fejlesztése segít az egyénnek abban, hogy sikeresen
együttműködjön másokkal, kiépítse és fenntartsa társas kapcsolatait, és
sikeresen navigáljon a társadalmi környezetben [4].
A személyes és szociális kompetenciák egyaránt kritikus fontosságúak
az egyén számára, mivel segítenek a sikeres és kiegyensúlyozott élet
kialakításában. Ezek a képességek összességében hozzájárulnak az egyén
boldogságához, jólétéhez és sikeres életéhez [3].
A személyes kompetencia alapvető fontosságú az egyén számára az élet
minden területén. Ez a képességcsoport segíti az egyént abban, hogy jobban
megértse önmagát, hatékonyabban kezelje az élet kihívásait és elérje a kitűzött
célokat [6]. Az alábbiakban részletesen áttekintjük a személyes kompetencia
legfontosabb összetevőit, hogy jobban megérthessük, hogyan járulnak hozzá az
egyéni fejlődéshez és sikerek eléréséhez.
1. Éntudatosság - egyéni képesség, amely lehetővé teszi az egyén számára,
hogy tudatosan és objektíven megfigyelje, értékelje és megértsen saját
gondolatait, érzéseit és viselkedését. Ez magában foglalja az érzelmi
tudatosságot (érzelmek felismerése és azok hatásainak tudatosítása), a
pontos önértékelést (erősségeink és korlátaink tudatosítása és
megismerése) és az önbizalmat (értékeink és képességeink stabil
ismerete) . Az éntudatosság segíti az egyént abban, hogy tudatosabban
reagáljon a különböző helyzetekre, és hatékonyabban kezelje az érzelmeit
és a stresszt. Ezáltal hozzájárul az egyéni fejlődéshez és a pozitív
életmódhoz.
2. Önszabályozás - az egyén olyan képessége, amely kontrollálja és
irányítja saját gondolatait, érzéseit és viselkedését. Ez magában foglalja
az önkontrollt (érzelmek és az impulzív reakciók kontroll alatt tartása), a
megbízhatóságot (őszinteség és igazmondás), a lelkiismeretességet (saját

11
 teljesítményünkkel kapcsolatos felelősségvállalás), az alkalmazkodást
(hozzáigazodás környezeti vagy helyzeti változásokhoz) és az innovációt
(új ötletek és megoldások létrehozása vagy bevezetése). Az
önszabályozás segít abban, hogy hatékonyabban dolgozzunk, jobb
döntéseket hozzunk és kevésbé érezzük magunkat stresszesnek vagy
túlterheltnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tudatosan figyelünk
saját reakcióinkra és választásainkra, és aktívan dolgozunk azon, hogy
azokat a kívánt irányba tereljük.
3. Motiváció - az egyén belső vagy külső tényezők által generált energia és
hajtóerő, amely irányítja viselkedését és segít elérni céljait. Ez lehet
belső, például személyes célok vagy értékek, valamint külső, például
jutalmak vagy elismerések formájában. A motiváció magába foglalja az
elköteleződést (a csoport vagy szervezet által kitűzött célokhoz való
hozzáigazodás vagy alkalmazkodás), a kezdeményező képességet
(felkészültség az adódó lehetőségek kihasználására) és az optimizmust
(Pozitív hozzáállás és reményteljes gondolkodásmód). A motiváció
inspirálja az embereket az aktivitásra, kitartásra és céljaik felé vezető
úton maradásra [4].
A szociális kompetencia létfontosságú a sikeres kapcsolatokhoz és
közösségi interakciókhoz. A továbbiakban részletezni fogom az összetevőit,
melyek segítik az egyént hatékony kommunikációban, konfliktusmegoldásban
és együttműködésben másokkal.
1. Empátia - olyan képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy
megértsük és érzelmileg együtt érezzünk más emberek helyzetével és
érzéseivel. Ez magában foglalja mások érzelmeinek és szükségleteinek
figyelembevételét, valamint az őszinte és megértő reakciókat a mások
által átélt érzelmekre. Az empátia lehetővé teszi számunkra, hogy
közelebb kerüljünk másokhoz, segít másokkal való kapcsolatok

12
 kialakításában és erősítésében, valamint hozzájárul a konfliktusok
megoldásához és az együttműködéshez.
2. Társas készségek - olyan képesség, amely lehetővé teszi az egyén
számára, hogy hatékonyan kommunikáljon, együttműködjön és
interakcióba lépjen más emberekkel különböző helyzetekben és
környezetekben. Ezek a készségek lehetővé teszik számunkra, hogy
megfelelően reagáljunk mások érzéseire, gondolataira és viselkedésére, és
képesek legyünk konstruktívan kezelni a közösségi helyzeteket és
konfliktusokat. A társas készségek magukban foglalják a befolyásolást, a
kommunikációt, a konfliktuskezelést, a vezetést (egyének és csoportok
irányítása), a változás katalizálását ( változás kezdeményezése vagy
kezelése), a kapcsolatépítést, az együttműködést és a csapatszellemet [4].
Az érzelmi kompetencia összetevői olyan képességek és készségek,
amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy hatékonyan kezeljék és
reagáljanak az érzelmekre, mind sajátjukra, mind másokéira. Ezek a
kompetenciák kiterjednek az érzelmi felismerésre és azok hatásainak
megértésére, az érzelmi önregulációra, az empátiára, a társas készségekre és az
érzelmi készségek alkalmazására különböző helyzetekben és kapcsolatokban
[7].
Az érzelmi kompetencia összetevői és sajátosságai között szoros
összefüggés van, hiszen az összetevők alkotják a sajátosságok alapját és
lehetővé teszik azok kifejlődését és megnyilvánulását.

2.2. Az érzelmi kompetencia sajátosságai

Az érzelmi intelligencia, mint a mentális egészség és sikeres élethez

nélkülözhetetlen készségrendszer, egyre inkább előtérbe kerül a pszichológiai
kutatásokban és a mindennapi életben egyaránt. Az érzelmi intelligencia
sajátosságainak és jellemzőinek megértése alapvető fontosságú ahhoz, hogy

13
jobban megismerjük, hogyan működnek az érzelmeink és azok hogyan
befolyásolják gondolkodásunkat, döntéseinket és viselkedésünket. Ezen
sajátosságok fejlesztésével az egyén érzelmi szinten is a fejlődés útjára lép.
Megérti, melyek azok a tulajdonságok, amiket fejlesztenie kell annak
érdekében, értő és érző emberré váljon érzelmi intelligenciája által [1].
Megállapítást nyert, hogy az érzelmi kompetencia megvalósulásának
előfeltételeként a kölcsönös érzés, emóció képességét kell tekinteni. Hiszen
ezen sajátosságok tükrözik, ha egy másik ember érzéseit sajátjaként érzékeljük,
akkor specifikus válaszreakció alakul ki. Továbbá az egyén érzelmi
intelligenciájának sajátosságai magába foglalják a reflexió helyzetének
megfelelő készségeket, önszabályozást, az optimális, egyben empátiában
gazdag kifejezőkészség szintjét [13]. Ezen tulajdonságok elősegítik, hogy az
ismeretek, készségek és képességek összességét alkalmazva, az egyén
megfelelően cselekedjen minden érzelmi telítettség feldolgozása során.
A magas szintű érzelmi intelligencia sajátosságai közé tartozik:
hitelesség (megfelelő kapcsolat önmagával, kapcsolattartás érzéseivel és
vágyaival), boldogságérzet, elégedettség az élettel; alkalmazkodóképesség, mint
a saját célok és szándékok közötti egyensúly megtalálásának képessége,
egyrészt, másrészt a külső feltételek; harmonikus kapcsolat a környezettel) .
Az érzelmi kompetencia alacsony szintje előidézi az egyén érzelmi
gyengülését (belső konfliktusokat, érzésekkel és vágyakkal való érintkezés
hiányát, nem megfelelő önkifejezést), boldogságérzet hiányát, valamint a
külvilágban tapasztalható helytelen alkalmazkodás, a környezettel való
diszharmonikus kapcsolatok kialakulását [15].
Ezen sajátosságok fényében elmondható, hogy mások érzelmeinek
kezelése mindig is fontos lépés az ember életében, hiszen az érzésekre irányuló
céltudatos cselekvés, illetve az érzelmek adekvát kifejezése (reflexió, empátia,
önszabályozás, kifejezőkészség) az érzelmi kompetenciát gazdagítja, egyben
hozzájárul az érzelmi helyzetek gyors elemzéséhez.

14
 3. AZ ÉRZELMI KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE A
KÖZÉPISKOLÁBAN KÁRMÁN JÓZSEF: FANNI
HAGYOMÁNYAI CÍMŰ NAPLÓREGÉNY ALKALMAZÁSÁVAL

Az érzelmi kompetencia kialakítása nemcsak az iskolai teljesítményt,

hanem az élet egyéb területein való sikeres boldogulást is elősegíti. Kármán
József "Fanni hagyományai" című naplóregénye egy olyan irodalmi alkotás,
amely kiváló lehetőséget nyújt az érzelmi intelligencia fejlesztésére a
középiskolás tanulók körében [6].

3.1. Kármán József: Fanni hagyományai című mű megírásának

körülményei

Kármán József, a 18. századi magyar író és költő, életének és

munkásságának megértéséhez nélkülözhetetlen az ő korának és környezetének
megismerése. 1773-ban született, a felvilágosodás korának Magyarországán,
amikor az irodalom és a művészetek virágkorukat élték. Kármán József
Losoncon látta meg a napvilágot, és már fiatalon megmutatkozott írói tehetsége
[8].
Az ifjú korában komoly hatást gyakoroltak rá a korabeli irodalmi
áramlatok, köztük a szentimentalizmus, melynek jegyeit műveiben is
felfedezhetjük. A szentimentalizmus az érzelmek és az egyéni szenvedés
kifejezésének fontosságát helyezte előtérbe. Ez az irodalmi irányzat mélyen
befolyásolta Kármán József írói stílusát és gondolkodásmódját.
A "Fanni hagyományai" megírásának körülményei a korabeli társadalmi
és politikai helyzetben gyökereznek [8]. A 18. század vége felé
Magyarországon jelentős társadalmi és politikai változások zajlottak, melyek
között kiemelkedett a Martinovics-mozgalom, melynek vezetőit 1795-ben

15
kivégezték Losoncon. Ez a politikai környezet és az ezzel járó feszültség
valószínűleg hatással volt Kármán József érzékeny lélkére és írói választásaira
is [8].
Kármán József mindössze 26 éves volt, amikor Losoncon,
szülővárosában tisztázatlan körülmények között elhunyt [8]. Ennek ellenére
rövid élete alatt maradandót alkotott. A "Fanni hagyományai" című művében
Kármán József újító módon alkotta meg az első magyar regényt, amelyben a
szentimentalizmus jegyei és a napló- és levélregények formája egyesül.
A regény története és karakterei valószínűleg a korabeli társadalmi
viszonyok és az író saját érzelmi világa alapján formálódtak. Fanni, a
főszereplő, egy meg nem értett, szenvedő lány, akinek az egyetlen menedéke a
természet és saját lelke [2]. Az író valószínűleg saját érzéseit és tapasztalatait
ötvözte a regénybeli karakterekkel, hogy életre keltsen egy olyan történetet,
mely mélyen megérinti az olvasókat.
Az 1794-ben írt "Fanni hagyományai" című naplóregényt Kármán
József az Uránia hasábjain tette közzé, egy olyan folyóiratban, amelynek három
kötetében számos szépirodalmi és ismeretterjesztő cikk jelent meg, névtelen
szerzőktől. Megjelenése után kezdetben feledésbe merült, de később újra
felfedezték és értékelték az irodalmi életben. Toldy Ferenc 1843-ban könyv
formájában adta ki, és ezzel új lendületet adott az író munkásságának [16]. A
regény a mai napig kötelező olvasmány az iskolákban, és fontos alkotásnak
számít a magyar irodalomban, melynek megírási körülményei összefonódnak
Kármán József rövid, ám kiemelkedő életével és az akkori kor politikai
eseményeivel [8].
Az író igyekszik megerősíteni a mélabús mese hitelességét azzal, hogy a
történet bevezető részét az elhunyt lány szerelmének szavaira helyezi: a
bánkódó fiatalember hálát ad Fanni írásainak közreadásáért, és lelkesen
újraéleszti az elhunyt nő emlékét [10].

16
 A www.arcanum.com weboldal és több szakirodalom szerint az elemzés
finomsága, a szívfacsaró feldolgozás és az egész történet koncepciója nem teljes
egészében az író eredeti alkotása. Kármán József német mintából dolgozott, és
annyira hű volt az eredeti példához, hogy a karakterek leírásában, az események
feldolgozásában, valamint a hangulat ábrázolásában alig található eredetiség. Az
átvett elemek, különösen a Goethe Werther című világhírű regényéből, szinte
szó szerint kerültek át a Fanni hagyományai-ba. Ezeket az átvételeket és a
Werther-hatás megnyilvánulásait a tárgyban, a mesében, a karakterekben és a
hangulatban már többször kimutatták. A kiemelkedő jelentősége inkább a
novella stílusában rejlik. Kármán József mestere volt a kellemesen csengő
mondatoknak a korában, ritka választékkal írt, és stílusát meglepő
rugalmassággal alkalmazta az elbeszélés hangulatához [16].
A regény születésének folyamatát megvizsgálva betekintést nyerünk
abba, hogyan alkotta meg Kármán József a történetet és annak környezetét.
Most pedig a figyelem középpontjába kerül a regény főszereplője, Fanni. Az
elkövetkező fejezetben elmélyülünk Fanni érzelmi világában, megvizsgálva
azokat az eseményeket és belső konfliktusokat, amelyek formálták
személyiségét és élettörténetét.

3.2. Fanni lelki világának bemutatása

Ebben a szakaszban Fanni lelki világát mélyebben megvizsgáljuk,

melynek bemutatása során az írói művészet és az emberi lélek kutatására
indulunk. Kármán József regényében Fanni nem csupán egy karakter, hanem
egy teljes világ, melyben a vágyak, álmok és fájdalmak egyaránt otthonra
találtak. A regény lapjain keresztül egy gazdag érzelmi paletta tárul elénk,
melynek részletei és finom árnyalatai segítenek megérteni a karakter motivációit
és belső konfliktusait.

17
 Célom a Fanni személyiségét meghatározó lélektani elemek feltárása,
hogy teljesebb képet alkothassunk az író által megalkotott karakterről és annak
belső világáról. Részletesen elemzem Fanni lelki világának jellemzőit, rejtett
vágyait és legmélyebb érzelmeit annak érdekében, hogy mélyebb betekintést
nyerjünk az író által teremtett karakter komplexitásába és az általa képviselt
tematikus rétegekbe.
Fanni érzékenysége nem csupán jellemzője, hanem egyfajta átívelő téma
a regényben, mely sebezhetővé és kiszolgáltatottá teszi a történet folyamán [10].
Ez a tulajdonság teszi őt egyértelműen megkülönböztethetővé a többi
karaktertől, és hozzájárul ahhoz, hogy az olvasó szimpátiát érezzen iránta. "Ó,
atyám ott fenn! köszönöm néked ezeket a szenvedéseket, amelyek szívem
érzékennyé teszik a mások nyomorúsága eránt. " Az idézet is arra utal, hogy ő
magát érzékenynek gondolja, empatikus embernek, aki más fájdalmán nem
nevet, hanem átérzi azt (11, 16.o.).
Fanni jóságos, tiszta lélek, aki az emberi kapcsolatok és szeretet
fontosságát értékeli leginkább [9]. Minden érzelmet mélyen él meg, és érzékeli
azokat az árnyalatokat, amelyeket mások figyelmen kívül hagynak. Egyfajta
naivitás jellemzi, ami megnyilvánul az emberi kapcsolatok és az élet igazi
természetének megértésében [2].
"Az én szívem megtelik szomorú emlékezettel szerelmes halottaimról... "
Fanni lelki világában meghatározó szerepet játszanak az elvesztett szerettei
iránti szomorúság és emlékek [5]. Elvesztette szeretteit, és ezek az emlékek
mélyen megrázzák és befolyásolják érzelmi állapotát. A szomorú emlékezés és
az elvesztés fájdalma jellemző a karakterére, és ez az idézet azt mutatja, hogy
ezek az érzelmek nagyon fontosak és jelen vannak az ő lelkivilágában (11,
14.o.).
Az érzelmei és gondolatai kifejeződnek a természet iránti szeretetében
és az állatokhoz való viszonyában. Azáltal, ahogy a teremtett világhoz

18
viszonyul, Fanni kifejezi az emberi világ és a természet közötti mély
kapcsolatot.
Gonoszságot és kegyetlenséget csak a saját tapasztalataiból lát, és ez
elkeseredetté teszi [10]. Azt érzi, hogy az emberi társadalom hideg és
könyörtelen, és ez a meggyőződése aláássa a hitét és reményét az emberi
jóságban és szeretetben.
Az egyik legfájdalmasabb élmény az Fanni számára, hogy úgy érzi,
senki sem szereti. "Én mindenhez olyan jó vagyok, és engem senki sem szeret!
Szeretetlenség! a te hideged kínzóbb az elkárhoztak kénköveinél!..." A
"szeretetlenség" kifejezés hangsúlyozza, hogy számára ez a legnagyobb
fájdalom, amely "kínzóbb az elkárhoztak kénköveinél". Ez azt mutatja, hogy
számára a szeretet hiánya súlyos lelki szenvedést okoz, és ebben az idézetben a
kétségbeesés és az elhagyatottság érzése hangsúlyos. A hideg, kínzó
szeretetlenség ellenében a lelke egyre inkább vágyik a szeretet
megtapasztalására és elfogadásra (11, 15.o.).
Boldogtalan az élete, mégis befogadó és támogató személy [2]. "Jer
karjaim közé, kedves boldogtalan! én is a vagyok." Ez az idézet az együttérzés
és az empátia fontosságát hangsúlyozza Fanni lelkivilágában (11, 17.o.).
"…az én lelkem atyafias lélek után vágyódik, szívem keres véle egyező
szívet..." Az emberi kapcsolatok és az érzelmi kötelékek fontossága kiemelkedő
számára, mégsem talált magának senkit akivel megoszthatta volna gondolatait,
míg nem jött Báró L.-né, vagy T-ai József (11, 23.o.).
"Boldognak mondom barátnémat, mert tapasztalta a boldogságot, és
boldogtalannak magamat, mert lám én soha jó napokrúl semmit sem tudok."
Fanni megfigyelte barátnőjét, aki boldogságot tapasztalt, ami azt sugallja, hogy
számára is elérhető lenne ez az állapot. Ugyanakkor saját magát boldogtalannak
érzi, mivel nem képes megtapasztalni ugyanezt a boldogságot. Ez az idézet
Fanni belső konfliktusaira és az önmagával való elégedetlenségére utal,
valamint arra, hogy mennyire vágyik ő is a boldogságra, de úgy érzi, hogy soha

19
nem éri el azt. Viszont mikor megismeri T-ai Józsefet a pár nap/hét/hónap
boldogság után már csak erre az időszakra tud gondolni, és nem tudja elengedni,
ha már megtapasztalta. "Eltűnt előlem minden, az egész világ körültem semmivé
lett, őt láttam, őt érzettem, csupán csak ezt a kívánva kívántat." Személy szerint
úgy gondolom ez a múltban ragadt életmód vitte őt a halálos szomorúságba (11,
28, 39.o.).
Fanni végül vágyik a halálba, mint menedékbe a szeretetlenség és az
érzelmek hosszú sora elől [10]. " Miért - ó, miért nem halhatok itt meg! Itt a te
öleléseid között... Erőtlen lettem, minden tetemem elesett. Torkomat, mint a fojtó
méreg, elállotta; mellyem elszorult, és a levegő után kapdostam... egyszerre
minden eltűnt előlem, és magamról semmit sem tudtam." Az erőtlensége és a
fulladás érzése közvetlenül összekapcsolódik azzal az érzéssel, hogy minden,
ami az ölelésen kívül van, elveszti jelentőségét és létjogosultságát. Az ő lelke az
állandó fájdalom és elszigeteltség súlya alatt haldoklik, mert nem találja meg a
boldogságot ebben a világban. Ezzel Kármán József mély és szomorú üzenetet
közvetít a regényen keresztül az emberi lélek sérülékenységéről és az emberi
kapcsolatok végső fontosságáról, ami a barátokra, a szerelemre, és a családra
utal leginkább [8] (11, 75).

3.3. A család viszonya Fannihoz

A család intézménye és annak tagjai mindig is fontos szerepet játszottak

az egyén életében és fejlődésében. A szülők, testvérek és egyéb családtagok
viszonya az egyénhez jelentősen befolyásolja az érzelmi, pszichológiai és
szociális fejlődést. Kármán József "Fanni hagyományai" című regényében a
családi kapcsolatoknak kiemelt szerep jut, különös tekintettel Fanni és családja
viszonyára.
Maga a naplóregény 1794-ben lett kiadva, vagyis egy 18. századi családi
miliőbe nyerünk betekintést [2]. A szülőknek szembe kellett nézniük az akkori

20
problémákkal. Az 18. századi abszolutizmus kora a Rákóczi-szabadságharc
végétől a 18. század végéig tartó hosszú időszakot jelenti a Habsburg-ház által
újraegyesített történelmi Magyar Királyságban. Ebben az időszakban számos
kihívással kellett szembenéznie a magyar társadalomnak. Az egyik
legjelentősebb probléma a németesítési törekvések megjelenése volt, amelynek
következtében a Habsburg Birodalom hivatalos nyelve a német lett. Ez jelentős
nyelvi és kulturális asszimilációt eredményezett, és súlyosan érintette a magyar
nemzeti identitást és önazonosságot. Erdély területének különálló kormányzása
további feszültségeket okozott. Ez a politikai befolyással való elégedetlenséget
és a társadalmi feszültségeket fokozta, tovább rontva a magyarok helyzetét az
abszolutista rendszer alatt. Ezeknek a társadalmi problémáknak fényében
szeretném bemutatni a család viszonyát Fannihoz, hiszen magának Fanni
apjának, mint családfőnek, rengeteg teher volt a vállán ahhoz, hogy még a lánya
magányával is foglalkozzon.
A regényben megfigyelhető, hogy Fanni és családja között sokszor
feszült vagy bonyolult a kapcsolat [5]. Az édesanya halála jelentős fordulópont
Fanni életében és a családi dinamikában egyaránt. “Sohasem panaszolkodott,
csak néha a magánosságban folytak keservesen könnyei, csak néha kívánkozott
megboldogult anyjához.” Az anya elvesztése mély sebeket ejt Fanni lelkében, és
ezt a veszteséget nehéz pótolni a család többi tagjának (14, 8.o.).
Az édesapával való viszonya sem mentes a konfliktusoktól és
feszültségektől. Bár az édesapa gondoskodik róla anyagilag, Fanni mégis úgy
érzi, hogy nem kapja meg azt a szeretetet és támogatást, amire vágyik [9, 5].
“Édesatyja nem édes atya volt. Elfelejtett minden emberi és atyai érzékenységet,
mert azt hitte, hogy a gyermek csak keménységgel neveltethetik jól, és nem
tudta, hogy ez az áldott lélek úgy jött ki, mint legjobb, a természet kezéből...”
Az édesapa az emberi és atyai érzékenységet kizárta, és inkább a keménységet
tartotta fontosnak a nevelésben, ami ellentétes volt Fanni természetével és

21
szükségleteivel. Az édesapa merevsége és távolságtartása tovább nehezíti a
kapcsolatukat, és Fanni érzelmileg távolodik tőle (11, 7.o.).
“A hiba enyim, én vagyok rossz és igazságtalan. Az atyák szeretik
gyermekeiket. Társaimat tetézi atyjok sok ajándékkal, minden vágyódásaikat
betölti, még mikor azok ki sem fejlődtek. Azok kedveltetők - én, látom, komor,
kedvetlen, békételen vagyok. Nem közitekbe illem, én azt magam is látom...
Miért, ó, miért öntött belém a természet oly visszás indulatokat?” . Fanni úgy
érezte, hogy az apja nagyobb szeretetet és figyelmet fordít a testvérekre, és
kiváltságokkal örvendezteti meg őket, miközben ő kirekesztve érzi magát és
elhanyagolva. Ez a megkülönböztetés és a csalódottság mély érzelmi fájdalmat
okozhatott Fanninak, és hozzájárulhatott az ő lelki sérülékenységéhez [9]. Ha a
mostohaanya befolyását vesszük az apára, akkor máris megértjük miért
viselkedik így. A apa jobban szerethette Fanni anyját, és ezt a mostohaanyja
rossz néven véve eltaszítja Fannitól édesapját (11, 18.o.).
“Képzeld innen atyám felindulását! Itt termett, és kegyetlen
szemrevetéseket tett.” Az apa felindulása és kegyetlen szemrevetése arra utalhat,
hogy csalódott lányában, mert megtudta hogy csókot kapott T-ai Józseftől,
ugyanakkor talán védeni szerette volna lányát, mert tudta, hogy ennek híre
beszennyezi lánya becsületét és a családét is (11, 69.o.).
“A legalacsonyabb parasztleány bír atyjának szívével, éntőlem az is el
van ragadva. Hallgatni tudó papiros! te egyedül zárd magadba könnyeimet,
melyek reád hullnak atyám keménységéért… Mit vétettem én, hogy az ő
szeretetét elvesztettem?” Fanni érzi az atyai szeretet hiányát és magányát a
családban. A szavakból áradó keserűség és fájdalom mutatja, hogy mennyire
sebződött meg. Csak az édesapja volt neki, akire számított, elképzelhetetlen
fájdalom lehetett számára, hogy szülője így bánik vele, mégha nem is érthette,
hogy mennyire elfoglalt az apja [2] (11, 79.o.).
Az apja viselkedésére ugyan több magyarázat is van, a társadalmi
helyzet, a család eltartójának terhe mind az ő gondja volt, mindemellett pedig

22
még felesége is a folyamatos féltékenykedésével befolyásolta. Viszont
mostohaanyja kegyetlenkedésére csak egy okot látok, amit említettem is már
[9]. A féltékenység negatív töltete felemésztette gondolatait, csak az volt a
szeme előtt szerintem, hogy Fanni apja őt és csak az ő gyerekeit szeresse, senki
mást, emiatt taszította el Fannit apjától, és bánt vele olyan megvetően. “„Nézd a
megszomorodott lelket! Nem szégyenled annyira kimutatni azt, amit titkolnod
kellene. A kedves bánt, ugye? szép vagy -”. Ily köszöntésekkel fogadott az
anyám, és gúnyoló nevetése testvéreimnek követte.” Mostohaanyja nem tartja
tiszteletben érzéseit és sebeit, inkább gúnyolódik rajta és a külsőre helyezi a
hangsúlyt. A családi viszonyok hiányát és az érzelmek felületességét mutatja az
anyai reakció, ami tovább mélyíti Fanni magányát és elszigeteltségét [14] (11,
76).
“Kíméletlen anyám! gyönyörködik keserétésemen” Fanni láthatólag úgy
érzi hogy mostohaanyja élvezi szenvedéseit, magányát és szomorúságát, de
talán csak a féltékenység beszél belőle, ha Fanni az ő lánya lenne ugyanúgy
szeretné, mint a sajátjait (11, 80.o.).
A testvérekkel való viszonya sem mindig harmonikus. Gyakran
feszültség és rivalizálás jellemzi a kapcsolatukat. A testvérek közötti rivalizálás
és versengés további megpróbáltatást jelent Fanni számára, és hozzájárul az
érzelmi instabilitásához [9].
Mikor a névnapi ünnepségre készülnek Fannit lefoglalja testvérei
elkészítése és magára alig jut idő. “Én őkörültek szolgáltam; az ő csinosgatások
úgy elvette az időt, hogy magamra kevés maradt, s minthogy
nyughatatlankodtak, abból örömest semmit sem engedtek volna... Nem tagadom,
itt felbuzdult magamszeretete: Miért álljak én hátra? miért csak azoknak
mindent és nekem semmit sem?” Fanni úgy érzi, hogy szolgálatait és áldozatait
nem méltányolják megfelelően, és úgy érzi, hogy háttérbe szorul mások javára.
Ez a folyamatos elhanyagolás és mellőzöttség érzése okozhatott frusztrációt és
lelki sérüléseket [10] (11, 36.o.).

23
 Testvéreiben nem talál barátra, megértő családtagra, családja nem nyújt
neki érzelmi támaszt így barátokban keresi a társaságot, közösségben, mikor
ritkán megjelenik egy-egy eseményen.

3.4. Fanni viselkedése közösségben

Fanni érzelmi és társadalmi kontextusban is jelentős szerepet játszik. Az

általa mutatott viselkedés társaságban mélyebb betekintést nyújt az őt körülvevő
környezetre és önmagára. Fanni társas helyzetekben leginkább a visszahúzódó
és befelé forduló magatartást mutatja. Gyakran látható, hogy nem vesz aktívan
részt a társas eseményekben, inkább a háttérben marad, és csendes figyelemmel
kíséri az eseményeket.
Nehezen illeszkedik be a társas környezetbe, és gyakran érzi magát
kívülállónak. Nem találja könnyen a közös pontokat másokkal, és gyakran érzi
magát feszültnek és kényelmetlennek társas helyzetekben. Ennek
eredményeként gyakran visszahúzódik és elszigeteli magát, ami további
társadalmi beilleszkedési nehézségeket eredményezhet [5]. “Módos, de hideg
volt a fogadás.” Gyermektársaihoz ment látogatóba, ahol kényelmetlenül érezte
magát, mert nem volt meg az az önfeledt gyermekiség, hanem a merevség
uralkodott, amit ő nem szeretett, így nem is tudta magát ilyen környezetbe jól
érezni (11, 18.o.).
Báró L.-né volt az akivel a közös hangot megtalálta [10]. Az
özvegyasszony is örült a társaságnak a magányosságában. A báróné gyermekei
is nagyon szerették Fannit, mert mindig kedveskedett nekik. “A szomorúság s
bánat könyörögnek a szánakozásért lefüggesztett tekintetéből. Szerettem első
látásra ezt a szenvedő anyát. Gyermekei testvéreim lettek... A boldogtalan oly
örömest csatolja magát a boldogtalanhoz;” A barátnője felé mutatott empátia,
együttérzés Fannit igazán szimpatikussá teszi az olvasó szemében. Ő könnyen
azonosul mások fájdalmával és szenvedésével, és természetesen hajlandó

24
segíteni nekik vagy érzelmileg támogatni őket. Sorstársakként beszélgettek,
osztották meg egymással gondolataikat. Senki véleménye nem érdekelte, hiszen
barátra talált, aki mellette volt, elmondhatta legmélyebb gondolatait is neki, és
ez megnyugvást jelentett Fanni számára. Annyira szerette Báró L.-nét, hogy
megkockáztatva haragját Gróf É.-nének elmesélte szomorú történetét, hátha
segít majd neki és gyermekeinek [10] (11, 16.o.).
A Teréz névnapi bálján mutatkozik meg leginkább, hogy Fanni
megfelelő társaságban igazi boldog kisasszony, aki táncol és nem feltétlen
zárkózik el a tömegtől [10]. “Én erőszakoskodtam magamon, hogy vidám
legyek. Minek tulajdonítsam, nem tudom, megjelenésünk figyelmetességet
okozott.” Legfőképp Fannit várták, és vele is foglalkoztak, amit nagyon élvezett,
hiszen élete során mindig a második volt jobbik esetben, most viszont az első.
Fanni érzelmileg megpróbál alkalmazkodni a társas helyzethez, és látszólagos
jókedvet mutatott, bár valójában lehet, hogy belső szomorúságot vagy
feszültséget érzett, mint mindig, de a társaságban idővel sikerült feloldódnia
(11, 37.o.).
“A közöröm engem is elragadt, és ami régen nem voltam, víg lettem.
Enyelgettem, szökellettem társaimmal. Nevettem, amit ritkán teszek, egész
szívemből.” Ebben az idézetben Fanni elmondja, hogy a társaság jó hangulata és
öröme hatással volt rá, és sikerült átvennie ezt az örömöt. Előzőleg lehet, hogy
nem volt ilyen vidám, de a közös élmények és a jó hangulat lehetővé tette neki,
hogy kilépjen a saját maga által felállított korlátokból. Azt is megjegyzi, hogy
ritkán nevet, de most egész szívvel tudott nevetni, ami azt sugallja, hogy a
társaságban megtapasztalt öröm és vidámság különleges volt számára, és erősen
befolyásolta viselkedését és hangulatát [10] (11, 38.o.).
Fontosnak gondolom kiemelni barátaival szembeni empátiáját. Teréz
T-airól beszélt Fanninak, Fanni észrevette hogy ő is kedveli, amire fájdalmat
érzett. Nem hiszem hogy féltékenységből, inkább mert nem akart rosszat
Teréznek és magának sem, azt kívánva bár ne ugyanaz a férfi tetszene nekik. “A

25
könnyek fojtogattak, szívem ólommá változott, s majd leszakadt, mert láttam,
hogy - Teréz is kedveli” (11, 41.o.).
A bál mellett kiemelném még amikor Fanni Terézéknél vendégeskedett.
Bár Józsi miatt egy kissé szomorkodott, de egészében véve jól érezte magát.
“Az én házi magános csendességem, mint a könnyű reggeli álom elszállott... és
én egy lármás, tolongó sokaság között ébredtem fel. Nem tagadom, hogy ezen
változásba nehezen egyengethetem magamat.” Elszállt csendessége, mert zajos
volt a reggel, amihez nem volt hozzászokva, ez kicsit zavarhatta a társaságban
(11, 48.o.).
T-ai Józsefet is a társaságban, a bálon ismerte meg, de köztük szerelem
és nem barátság alakult ki, Fanni elmondása szerint, pont emiatt máshogyan is
kell kezelni ezt a kapcsolatot, az erősebb érzelmi kötődés miatt.

3.5. Fanni és T. Józsi érzelmi viszonya

Fanni és T. Józsi érzelmi viszonya számos fordulatot és mélységet rejt

magában, melyek alapos vizsgálatot igényelnek ahhoz, hogy megértsük ezt a
bonyolult kapcsolatot. Az érzelmi kötelék, mely a két karakter között kialakul,
egyedi és sokrétű, és számos tényező határozza meg, köztük az egyetértés, a
szimpátia, a konfliktus és az érzelmi hullámvasút.
A szerelemről kialakult képe Fanninak csak Báró L.-né elmondásai
alapján van, Ez bizony problémát okozhat, főleg, mert a báróné úgy írta le a
szerelmet mint egy elengedhetetlen érzést az élethez [9]. “Ittlétének egy fő célja
a szerelem: de boldogtalanságának legfőbb eszköze is lehet a szerelem.” Bár a
szerelem boldogságot hozhat az életbe, ugyanakkor képes lehet
boldogtalanságot is okozni. L.-né, aki a szerelemről beszél, ezzel arra
figyelmeztetheti Fannit, hogy a szerelemnek vannak árnyoldalai és kockázatai
is. De Fanni nem feltétlen ezt a következtetést vonja le. L.-né története
vágyódást vált ki benne a szerelem érzése-, a kötődés iránt (11, 32.o.).

26
 Fanni és T. Józsi kapcsolata kezdetben ártatlan barátságnak tűnhetett,
bár Fanni leírása egészen másra enged következtetni: “De - ó! látás, amely
minden inaimon mint láng keresztülcsapott, látás, amely életem minden pontjait
betöltötte... Egy ifjú! ó - milyen ifjú! - háttal az ablakhoz támaszkodott, két
karját öszvekapcsolta, és gondolatokba merült. Tévelygett tekintetem,
mindenfelé nézett, tántorgott, és újra - hatalmasan, minden erőn felül
visszarántódott hozzá - a hasonlíthatatlanhoz. Orcám veres tűzzel égett, és
szívem rettenetesen vert... Reám tekintett... Mi az, amit a teremtő egy tekintetbe
helyheztet? Ez a szó minden hang nélkül, ez a beható, értelmes és minden
hangot haladó beszéd, ami egy tekintetben fekszik... Ó, ez a tekintet, úgy érzem,
úgy! minden tetemimben, mit mondott ez a tekintet, és ki nem mondhatom…”
Elragadja a pillanat, vagy inkább a vágy, hogy egy férfi, aki szimpatikus
számára megpillantja, és máris érzelmekkel fordul irányába [10]. Fanni a
szerelem első lángját érzi fellobbanni már az első pillantásnál: “Az én szívem
kevély megelégedéssel azt dobogta: „Az én T-aimnak nincs párja!” Fannit
büszkeséggel és elégedettséggel tölti el, hogy úgy érzi, T. Józsi páratlan és
kivételes személyiség. Ez az érzés arra utal, hogy Fanni mélyen elkötelezett és
vonzódik T. Józsihoz, és a szívében már különleges helyet foglal el számára.
Fontos megjegyezni, hogy itt még alig ismerték egymást, Fanniban mégis
hamar kialakult az a gondolat hogy T. Józsi az övé, ami tárgyiasításra utal,
mérgező gondolkodásmód, amit a magány szült (11, 38, 46.o.).
Egy következő jelenetnél nem tudom eldönteni pontosan, hogy ez
inkább udvariasság, vagy a túlzott figyelemre való vágyódás jele.
“„Háborítom talán?”
„Egy barátnémnak írok, aki megbocsátja, ha egynéhány
szempillantással később veszi írásomat...” és megbocsáss, engedelmes lelkű
asszony! - én a levelet félretettem” Fanni válasza egyfajta udvarias párbeszédet
alkot, amelyben mindketten megmutatják tiszteletüket és figyelmüket egymás
iránt. T. Józsi udvariasan megkérdezi, hogy háborítja-e Fanni a levelezésben,

27
ami arra utal, hogy tiszteletben tartja Fanni elfoglaltságait és privát ügyeit.
Fanni válasza pedig udvarias és megértő, kifejezve, hogy nem, nem zavarja, és
megérti, ha T. Józsi később válaszol vagy félreteszi a levelet. Inkább az illem
dominált a párbeszédben az én meglátásom szerint (11, 50.o.).
“Minden felelet nélkül megfogja kezemet, indulatos ragadással szájához
kapta, érzettem reá hullani meleg könnycseppjeit... Nem bírtam többé
magammal, semmit többé nem érzettem... hanem erős, édes és talpamtól fejemig
véremet pezsegtető ölelését karjának derekam körül, száját, forró csókját
ajakamon - amelyet, ó, lehetetlen volt másképp! - én is viszonoztam” (11,
57.o.).
A 18. századról beszélünk, amikor egy csók becsületsértésnek számított
egy lány számára, amivel egy férfi hírbe hozta az egész társaság, közösség előtt
[14]. A szövegből kitűnik,hogy bizony T. Józsinak nem volt szándékában
elvenni Fannit, mégis megcsókolta ami a részéről igen nagy önzés volt.
Szerintem nem követ el egy naiv befolyásolható lánnyal szemben ilyet egy férfi
ha igazán szereti. Fanni leírása alapján az ő kötelékük erős és mély [5].
Fanni Józsi iránt érzett szerelme miatt boldognak érzi végre magát, amit
meg is érdemelne, de szerintem egy sokkal őszintébb kapcsolat keretein belül
[9]. “Ez az állapotom rendkívül való állapot, ó, de - boldog - boldog állapot. Az
én Józsim tekintete nékem egy tágas nézőszín, amelyben számlálhatatlan
jelenéseket látok.” A "tágas nézőszín" metaforája azt jelenti, hogy T. Józsi
szemeiben és jelenlétében Fanni számára végtelen lehetőségek tárulnak fel. A
szerelem és a kapcsolat Fanni számára olyan dimenziót nyit meg, amelyben
minden érzés és élmény felerősödik és mélyül (11, 61.o.).
“Ha én az övé lehetnék! - Istenem! elérem-é én valaha azt a
boldogságot? Ne kísértsetek hasztalan vágyódások!... Ő az enyim! a legszebb, a
legtökéletesebb ifjú az enyém!” Szenvedélyesen kifejezi vágyát és reményét,
hogy övé lehetne az általa szeretett ifjú. Az isteni segítséget kéri abban, hogy
elérhesse ezt a boldogságot, és óva inti magát a hiábavaló vágyakozástól. Fanni

28
az ifjút sajátjaként látja, és úgy véli, hogy ő a legtökéletesebb, legszebb férfi a
világon, aki csak az övé lehetne (11, 83.o.).
Meglátásom szerint Fanni halálát a fájdalom okozta, elkaphatott
betegséget persze, de a magány érzése, a kilátástalan helyzet számára nem
segített, sőt csak rontott a helyzeten, mert nem akart meggyógyulni, nem akart
túlélni, csak beletörődni sorsába és a szerelem karjai között meghalni. Egyes
szakirodalmak szerint viszont hipochondriára hivatkoznak halálával
kapcsolatban [5].
Kapcsolatuk T. Józsival kaotikusnak mondható, nem volt biztos pontjuk
és az sem biztos, hogy igazi szerelemről volt szó kettőjük között. Fanni egy
társra vágyott, akit Józsiban azt hitte megtalált, Józsi pedi csak kihasználta
Fanni érzéseit, közel került hozzá, a csókkal megszégyenített, s majd otthagyta
őt egyedül. Nem gondolom úgy, hogy Józsi érzései őszinték lettek volna, de
Fanni érzései iránt is vannak kételyeim. A lány függeni kezdett a férfitól, ha
nem voltak együtt azonnal túlgondolta a helyzetet, rémeket látott, rosszat
álmodott, a magányosságba taszította újra minden érzés amit iránta táplált.
Érzelmileg nem tudott függetlenedni a férfitól [10, 9].
Véleményem szerint a magány nem mindig olyan rossz, mint ahogy a
naplóregény beállítja. Mindig megvan az arany középút, de semmiképpen sem
kell, hogy a magány arra vezessen, hogy érzelmileg függjünk egy embertől,
csak mert vonzódunk hozzá, csak mert vannak érzéseink iránta.
Maga a naplóregény rávilágít a társadalmi hibákra, megmutatja, hogy
mennyire ítélkező tud lenni az ember [2]. Egy kitaszított lány története, akinek
tragikus sorsa példát mutat arra, hogy egy érzékeny gyermeket hogyan érinti a
külvilág hideg elutasítása. Fanni sorsa arra is emlékeztet bennünket, hogy a
külső megjelenés mögött gyakran mély érzelmek és fájdalom húzódhat meg, és
fontos, hogy figyeljünk a mások által mutatott jelekre, hogy segítséget vagy
támogatást nyújtsunk nekik szükségük esetén.

29
 3.6. A vizsgált mű alkalmazása a tizedik osztályosok körében

Kutatásomat a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum tizedik osztályában,

két nyolcadikos részvételével végeztem. Az adott osztály aznapi létszáma a 2
nyolcadikossal együtt 17 gyerek, 9 fiú 8 lány. Irodalmi felkészültségük közepes
szintű, húgom ebben az osztályban tanul, így fel tudtam mérni véleménye
alapján tudásukat.
A kutatás céljából először ismertettem az osztállyal azt, hogy mivel is
fogunk foglalkozni az órán. Ezután feltettem néhány személyes kérdést,
amelyek kulcsfontosságúak voltak számomra, hiszen teljesen máshogy
gondolkodhat egy vidéki, mint egy városi, vagy akinek van testvére és nincs és
teljesen máshogy gondolkodik az, aki tényleg olvasta a művet, vagy az, aki csak
tartalom alapján tudott nyilatkozni a naplóregényről. Megkérdeztem tőlük azt is,
hogy ki kivel van szorosabb kapcsolatban annyira, hogy az érzelmeiket is
megosztják egymással.
A kapott eredményeket a következő diagramokon szemléltetem:

30
31
 Fontosnak tartottam, hogy ismertessem mi is az a szépirodalom. Mivel a
17 gyerekből senki nem tudta, hogy mit is jelent, ezért elmondtam nekik, hogy a
szépirodalom olyan művek összessége, amelyek művészeti alkotásként
határozhatók meg. Vittem nekik könyveket, hogy fizikai példákkal
szemléltessem a különbséget a szórakoztató- és szépirodalom között, ami
nagyon megtetszett a gyerekeknek.
Ezután Kármán Józsefről mondtam pár fontos információt nekik, hogy
felelevenítsem az anyagot. Ezt követően rátértünk a műre, előtte kiosztottam
egy kérdőívet, amin alapvető, kicsit személyes kérdések is voltak, amiket az
osztály előtt nem szívesen fejtenek ki, mint például: “Szoktátok magatokat
magányosnak érezni?”
A kapott eredményt a következő diagramon szemléltetem.

Akik nemmel válaszoltak, azok közül 2 lány és 2 fiú fejtette ki a

válaszát. Az egyik lány azért nem érzi magát magányosnak, mert: “Nagyon jó a
kapcsolatom a barátaimmal, és bármit meg tudok velük beszélni.” A 2 lány,
akik nem szoktak magányosak lenni, azok a 13 évesek, vagyis a 8-osok, minden
10-es lány magányos szokott lenni. Azok, akik magányosnak szokták érezni
magukat mind kifejtették, annak okát. Az egyik lány így felelt: “Mindenki
szokta magát magányosnak érezni, én is. Nincsenek közeli barátaim. Néha

32
örülök is neki, szeretek egyedül lenni.” Egy fiú ezt a választ adta: “Szoktam
magam magányosnak érezni, pedig sok barátom van, de csak 1 az igazi.”
Miután ismertettem Fanni családi helyzetét, és hogy milyen a
környezete, ez volt a következő kérdésem: “Fanni miért lehetett magányos?” A
legtöbben azt mondták, hogy mert nem voltak barátai.
A válaszokat a következő diagramon szemléltetem:

Egy lány ezt válaszolta: “Mert nem volt kivel beszélnie, kivel
megosztania az érzéseit, függetlenül attól, hogy a családja nem szereti, vagy
vannak-e barátai.”
A cselekményt kezdtem el mesélni nekik, elmondtam nekik báró
L.-nével Fanni találkozását, és hogy barátok lettek. Ezzel kapcsolatban feltettem
nekik egy kérdést: “Miért barátkozott Fanni L.-nével?” Mindenki azt felelte,
hogy azért, mert mindketten magányosak voltak, és meg tudták osztani
egymással az érzéseiket.
Tovább folytatva elmondtam nekik, hogy az apja még ezt a barátságát is
kifogásolta. Kitértem arra, hogy a család hogyan bánik Fannival és
megkérdeztem: “Fanni hogy érzett a családja iránt?” Egy lány azt felelte, hogy
az apját szerette, de a mostohaanyját nem, sem a testvéreit, szerinte a gyász

33
miatt nem tudott másképp viselkedni a családjával, mint távolságtartóan. Egy
fiú szerint még az apját sem szerette, hiába bocsátott meg neki.
Elmeséltem nekik, hogy Fanninak először L.-né mondja el, hogy
szerinte mi is a szerelem. Tőle hallja először ezt, ekkor küldi L.-né a névnapi
bálba is, mert fontosnak tartotta, hogy Fanni társasági életet éljen.
Megkérdeztem tőlük, hogy szerintük mi a szerelem? A lányok válasza:
1. “A szerelem az egy olyan dolog, hogy megleled akivel mindent
megbeszélsz.”
2. “Ha feltételek nélkül Törődsz valakivel, gondoskodsz róluk, de egyben
nem veszíted el önmagad eközben.”
3. “Érzelmi kötelék. Mikor a párodért bármit megtennél.”
4. “Mikor valakibe, nem valaki kinézetébe vagy a pénze miatt szeretünk
bele, hanem a személyiségébe, a szemeibe, a mosolyába és a tetteibe.”
5. “Emberek által kitalált fogalom, ami valójában nem létezik, csak az
agyunk endorfint termel, ha valaki szimpatikus. Nem létezik, csak
kötődés.”
6. “Mikor a férfi és a nő támogatják egymást, szeretik, tisztelik. Szükséges
az embernek az ember.”
Két lány nem tudja mit jelent. A fiúk közül 3-an nem tudják mit jelent. A fiúk
válasza:
1. “Egy olyan érzés, amikor az ember boldog, és szeret egy olyan embert,
akivel megértik egymást.”
2. “Nagyon jó dolog, nekem fontos, csodálatos érzés.”
3. “Egy olyan érzés,amikor az ember boldog.”
4. “Egy érzés, amit nem tudunk kontrollálni.”
5. “Két lélek tökéletes vonzódása egymáshoz.”
A lányok sokkal jobban körül tudják írni az érzést, mint a fiúk, ez talán
amiatt van, mert a lányok sokkal érzelmesebbek.
A társasági élet fontosságával kapcsolatos válaszok:

34
 Folytattam a történetet azzal, hogy Fanni és a családja bálba megy
Terézhez. A bálon nagyon jót szórakozik végre Fanni, nagyon sokat táncol és
megpillantja T-ai Józsefet, a jelenet úgy van megírva, mintha ez szerelem lenne
első látásra. Ezzel kapcsolatban feltettem nekik egy kérdést: “Szerintetek van
szerelem első látásra?”
A válaszokat szemléltetem a következő diagramon:

Egy lány válasza, aki szerint nincs: “Azért nincs mert nem minden a
kinézetről szól, bár sok ember így van vele, tetszeni lehet, de a szerelem ennél

35
több.” Egy fiú válasza aki szerint van: “Van olyan, hogy valaki annyira tetszik
azonnal, hogy szerelmesek leszünk.” Egy lány válasza aki szerint van:
“Jelenlegi párommal is szerelem volt első látásra”
Visszatérve a cselekményre folytattam azzal, hogy T-ai Józsi gyakran jár
Fanniékhoz a bál után, és a család meg is kedveli, de nincs munkája, sem célja.
Teréz meghívja a társaságot magához, itt Fanni nagyon sok időt tölt együtt T-ai
Józseffel, nagyon szerelmesnek érezte magát. Ezzel kapcsolatban tettem fel
nekik a következő kérdésemet: “Szerintetek valóban szerelem volt a két fiatal
között vagy csak Fanni érezte annak? A két szereplő közötti viszonyt
kapcsolatnak minősítenék?” Egyhangú nem volt a válaszuk, amiért
megdicsértem őket, mert átlátták, hogy ez nem lehet kapcsolat, hiszen alig
ismerték egymást.
Pletykálni kezdenek Fanniékról, így apja el akarta vinni a barátnőjétől,
végül mégis megengedte neki, hogy két hétig maradjon, de Fanni ezután már
végig szomorú volt, hiszen rettegett az elválás pillanatától. Másik nagy tragédia,
ami éri, kiderül, gróf É.-né ismeri L.-nét, így magához veszi és Fanni elveszíti
őt is. Eljön a válás napja, de T-ai József nem tesz semmit, hagyja hogy elmenjen
Fanni. Kíváncsi voltam hogy, mit gondolnak T-ai Józsefről. Lányok válasza:
“Nem kedvelnék egy ilyen fiút, még, ha jó is, hogy megtette az első lépést, de
csak kihasználta.”, “Szerintem nagyon rosszul viselkedett Fannival, kihasználta
Fannit, és az szörnyű volt.”, “Nem szerette, ha igazán szerette volna Fannit,
harcolt volna érte.”, “Rossz ember volt, mivel magányosan hagyta Fannit”. A
fiúk válasza: “Becsületes, jó ember, megértő.”, “Jó ember volt.”, “Ki akarta
használni Fannit, nem szerette, de nem volt rossz ember.”
Fanni a családjával társaságba megy, két lánnyal kezd el beszélgetni, de
a két lány anyja eltiltja őket Fannitól. Ekkor Fanni nagyon rosszul érzi magát,
mert nincs senkije, és már nem is lesz. Megkérdeztem fontos-e mások
véleménye számukra?
A válaszokat a következő diagramon szemléltetem:

36
 Néhányuk meg is indokolta válaszát. Egy lány válasza aki szerint igen:
“Persze, hogy fontos. Így tudom, hogy kinek mi a véleménye rólam, és ha igazuk
van tudok változtatni.” Egy fiú válasza aki szerin fontos: “Igen, mert ebből
lehet tanulni, de, ha bántó jellegű nem kell vele foglalkozni.” Egy lány válasza
aki szerint nem fontos: “Ha negatívan ítélkeznek nem izgat, nem foglalkozom
velük.” Egy fiú válasza aki szerint nem fontos: “Nem érdekel mit gondolnak
rólam.”
Befejezve a naplóregény tartalmát elmondtam, hogy Fanni elbúcsúzva a
leveleket szerelmére hagyja, apja ápolja őt, és meg is bocsát neki. Itt több
kérdést is feltettem nekik. Az első kérdésem: “Normális függni ennyire az
érzelmektől?” A válaszokat a következő diagramon szemléltetem:

37
 A következő kérdésem: “Mit tettetek volna a naplóval Fanni
helyeben?” A lányok válasza: “A leveleket elégettem volna, szerintem nem
érdemelte meg T-ai Józsi a naplót.”, “Felesleges volt odaadni T-ai Józsinak a
naplót, mert nem is szerette.”, “Ugyanúgy tettem volna mint Fanni a naplóval
kapcsolatban.”, “Odaadtam volna neki, mert akartam volna, hogy tudjon az
érzéseimről.” A fiúk válasza: “Ugyanazt tettem volna mint Fanni.”, “Nem
tettem volna semmit a naplóval.”
A harmadik kérdésem a következő volt: “Mi okozta a halálát
Fanninak?” A válaszokat a következő diagramon szemléltetem:

Az osztály az óra elején igen csendes volt, de idővel hozzászoktak a

jelenlétemhez, és aktívak lettek. Idővel a legtöbben megértették a mű üzenetét,
és azt, mennyire fontos az irodalom, mennyi mindent tanulhatunk belőle az
életről. A fiúk legtöbbje kicsit talán unta az órát, mert számukra túl sok érzelmet
kellett kifejezni, a lányok legtöbbje viszont óra után is megjegyezte, hogy
nagyon szerették az órát, amit levezettem. Sokkal jobban tetszett nekik, mint
egy átlagos irodalom óra.

38
 3.7. Óravázlat

Kármán József: Fanni hagyományai című naplóregényének tanítása a

Beregszászi Kossuth Lajos Líceum 10. osztályában két 8-sal történt. Az órán 9
fiú és 8 lány vett részt, a tanterv az anyagra 1 tanórát irányzott elő.
ÓRATERVEZET
Magyar irodalomból a 10. osztály számára
2024.04.05
Az óra témája: Kármán József: Fanni hagyományai.
Az óra célja: megismertetni a tanulókat Kármán József naplóregényével, Fanni
hagyományaival.
● oktatói: Kármán József: Fanni hagyományai c. művének bemutatása,
elemzése, az érzelmek helyes kezelésének megértése, érzelmi
kompetencia fejlesztése céljával.
● nevelési: érzelmi értékrendre való nevelés, a magyar irodalom iránti
tiszteletre történő nevelés, a rossz szándék felismerése, a magány, mint
érzés elfogadása, együttérzésre való nevelés, a szépirodalom értékének
bemutatása.
● Eszközök (szemléltetés): tankönyv, a regény egyik kiadása, több
népszerű regény példánya, Kármán József portré, kinyomtatott kérdőív.
● Az óra típusa: vegyes.
Irodalom: Debreceni Anikó. 2018: Magyar irodalom 10. osztály, 107-112. o.
Kármán József. Fanni hagyományai. ― Budapest: Neumann Kht., 2003
A tanulók már tanultak a naplóregényről, házi olvasmánynak is fel volt adva
nekik, ezért is olvasták többen. Az óra folyamán az érzelmeik megismerésére
hívtam fel a figyelmet. A tanulók állításuk szerint megértették a mű lényegét,
azok is akik nem olvasták.
A tanóra folyamán megismételtük Kármán rövid életrajzát, majd a művet is, az
óratervezetben feltett kérdésekre helyesen válaszoltak. A szöveg elemzése során

39
a tanulók kifejtették a mű problematikájával kapcsolatos nézeteiket, a
szereplőkkel kapcsolatos véleményüket.
A következtetés, hogy a Fanni hagyományai című naplóregény alkalmas az
érzelmek fejlesztésére a közoktatásban.

Idő Az óra menete Módszeres

eljárások
1’ I. Szervezés Bemutatkozom,
ismertetem a
diákokkal az
óratartásom
II. Számonkérés célját.
2’
● Tanultatok-e már Kármán Józsefről?
● tanultatok-e a Fanni hagyományairól?
● Olvasta-e mindenki a Fanni hagyományait? Felteszek
néhány
személyes
kérdést.
III. Az anyag átadása

➔ Célom: Az óra célja, hogy felmérhessem az

érzelmi véleményeteket a naplóregénnyel
kapcsolatban. Szeretném, hogy ez az óra
megszerettesse veletek az olvasást.
Elkezdem átadni
➔ Motiváció: A mű ismertetése során érdekes az új anyagot.
5’ kérdések fognak felvetődni, melyek közösen
együtt vitatunk majd meg.

Bevezetésként ismertettem mi is az a szépirodalom:

Olyan történetek, költemények és színdarabok
összessége, amelyek művészeti alkotásként
határozhatók meg. Tanítási célzata van, és ami igazán
érdekes, hogy minden szépirodalmi műnek a
tanulsága levezethető bármelyik korra
(szemléltetésképp mutattam be nekik népszerű
szórakoztató irodalmat, amit ők is ismerhettek, illetve
közkedvelt szépirodalmi művek kiadásait is

40
 megmutattam nekik).
Kérdések:
1. Ki tudja mi a szépirodalom?

Téma: Kármán József

Fanni hagyományai című műve

❖ Kármán József, a 18. századi magyar író

és költő, 1773-ban született Losoncon, a
felvilágosodás korában. Fiatalon már feltűnő írói
tehetséget mutatott, és korának irodalmi áramlatai,
mint például a szentimentalizmus, erősen
befolyásolták művészetét.
❖ A 18. század vége felé Magyarországon
8’ jelentős társadalmi és politikai változások
zajlottak, mint például a Martinovics-mozgalom,
melynek vezetőit 1795-ben kivégezték Losoncon.
Ez a politikai feszültség valószínűleg hatással volt Kiosztom a
Kármán József érzékeny lélkére és írói diákoknak a
választásaira. kérdőíves
❖ Kármán József mindössze 26 éves volt, nyomtatványt,
amikor Losoncon, szülővárosában tisztázatlan hogy miközben
körülmények között elhunyt. Ennek ellenére rövid a tartalmát
élete alatt maradandót alkotott. A "Fanni mondom el
hagyományai" című művében Kármán József újító nekik tudjanak
módon alkotta meg az első magyar regényt, kifejtős
amelyben a szentimentalizmus jegyei és a napló- válaszokat adni
és levélregények formája egyesül. egy-egy
kérdésre. A
kérdéseket
Fanni hagyományai keletkezéséről szóban is
megbszéljük.
A "Fanni hagyományai" írásának körülményei
szorosan kapcsolódnak a korabeli társadalmi és
politikai helyzethez. A regény története és
karakterei valószínűleg a korabeli társadalmi
viszonyok és az író saját érzelmi világa alapján
formálódtak. Fanni, a főszereplő, egy meg nem
értett, szenvedő lány, akinek az egyetlen menedéke

41
 a természet és saját lelke. Az író valószínűleg saját
érzéseit és tapasztalatait ötvözte a regénybeli
karakterekkel, hogy életre keltsen egy olyan
történetet, mely mélyen megérinti az olvasókat.
Az 1794-ben írt "Fanni hagyományai" című
naplóregényt Kármán József az Uránia hasábjain
tette közzé, egy olyan folyóiratban, amelynek három
kötetében számos szépirodalmi és ismeretterjesztő
cikk jelent meg, névtelen szerzőktől. Megjelenése
után kezdetben feledésbe merült, de később újra
felfedezték és értékelték az irodalmi életben.
Kármán József úgy írja, hogy egy ismeretlen férfi
elküldi az Uránia folyóirat szerkesztőségében egy
fiatalon elhunyt nemeslány, Fanni naplójának
részleteit és barátnőjének írott leveleit. Meleg hangú
kísérő ajánlásában röviden bemutatja a Fanni
kisasszonyt és leírja a szomorú életének utolsó óráit.
13’ Sok szakirodalom szerint ez hazugság Fanni
Kármán József szerelme lehetett, vagy csupán egy
kitalált karakter.

1.rész

A keret történetből tudjuk meg az előzményeket. A

Fanni hagyományai nem más, mint egy ifjú
hajadonnak, Fanninak a naplója. A kísérő levél
ajánlásából megismerhetjük az ifjú lány szomorú
történetét, és életének utolsó óráit. A lány édesanyja
korán meghalt, Fanni apja új asszonyt hozott a
házhoz, aki nem törődött a lánnyal. Apja ridegen és
keményen bánt vele, mostohájától sem számíthatott
semmi jóra, mindössze arra volt jó, hogy
mostohatestvéreit kiszolgálja. A szerény, kedves,
csendes lány beteg lett, szenvedéseit némán tűrte.
Apja rájött, hogy mekkorát vétett lánya ellen, és
azzal próbálja jóvátenni bűneit, hogy
lelkiismeretesen ápolja betegágyán.
A kerettörténet után kezdődtek a „napi jegyzések
és levelek". A szeretetlenség dermesztő légköréből
Fanni el-elmenekül néhány percre a veteményeskert
ajtaja mögötti lugasba, ahol végre kedvére

42
 kisírhatja, naplójának kipanaszkodhatja magát.

Kérdések:
1. Szoktatok magányosak lenni?
2. Miért vagytok magányosak?
3. Mit gondoltok?
4. Fanni miért lehetett magányos?
5. Volt rá oka?
17’ 6. Nem voltak barátai?

2. rész

Szomorú és egyhangú életében az első vigaszt

hozó változást az jelenti, amikor megismerkedik a
falu zsellérkunyhójába költöző özvegyasszonnyal és
két szép gyermekével. Az asszony maga is nemesi
származású lányként ment feleségül egy báróhoz,
akinek azonban királyi tisztsége nem volt elégséges,
hogy családjának uras megélhetést biztosítson. A
férj ráadásul fiatalon meghalt, és a
nemesasszonynak mindenét pénzzé kellett tennie,
hogy a hitelezőket kifizethesse. A “külső fényhez
hozzászokott" szíve azonban nem viselhette “a
szegénység pirulását a városban", ezért húzódott
meg egy faluban, ahol legalább senki sem ismerte.
Fanni szoros barátságba került báró L.-nével, és
barátnője egyben tanítónője is lesz. A lány igyekszik
segíteni a szegény családon, ahol csak tud, éjjel
lopva még ruhát is varr a két kicsi árvának.
Kérdések:
1. Nektek van olyan barátotok mint Fanninak
L.-né?
2. Miért lehetett szimpatikus Fanninak L.-né?
3. Miért barátkoztak?
4. Miért kötődött annyira L-néhez Fanni?
5. Szerintetek Fanni miért az egyedüli ember volt,
aki szóba állt L.-nével?
6. Szerintetek miért tudott megnyílni Fanni
L-nének?
7. Miért érezte közelibbnek, mint mást?
(szeretetlenség, egymásra találás, érzelmi
megnyílvánulás)

43
20’ 3. rész

Az apja azonban még ezt a barátságot is

kifogásolja, és számon kéri Fannitól, amiért ilyen
ismeretlen koldusnéppel érintkezik, ahelyett hogy a
hozzá való “csinos társasággal" barátkozna.
Kérdések:
1. Fanni hogy érzett a családja iránt?
2. Szerette az apját?
3. Utálta őket?
4. Vagy semleges érzései voltak?

4.rész

Egyszer Fanni meglátogatja gyermekkori

22’ játszótársait, mert azt reméli, hogy a gyermekkor
ártatlan álmait tovább szőheti. De mélységesen
csalódik: régi játszópajtásai helyett csupa idegen
embert talál, akiknek élete pompás ugyan, ám a
szívük üres, csak a hiú külsőségek iránt fogékony.
Pedig ki ne vágyna jobban az emberek társaságára
és megértő szeretetére, mint Fanni? Hiszen magától
is tudja, ösztönösen érzi, hogy „szükséges az
embernek az ember".
Barátnője beszél neki legelőször a szerelemről, s
ellátja jó tanácsokkal az életre. Arra ösztökéli
Fannit, hogy keresse a társaságot, mert a
“magányosságban öszveszorul a szív, és
megakaratosodik".
Kérdések:
1. Szerintetek mi a szerelem?
2. Hisztek a szerelembe?
3. Fontos a társasági élet szerintetek? Miért?

5. rész

Az egész család vendégségbe hivatalos a szomszéd

26’ nemesi kúriába. Fanni, a kis Hamupipőke segít
felékesíteni testvéreit, magára már nem marad ideje.
Ám egyszerű fehér ruhájában, hajában egy szál
rózsával, szebb, mint cicomás társnői. Ekkor

44
 találkozik egy ifjúval, T-ai Józsival, és a két fiatal az
első látásra egymásba szeret.
Kérdések:
1. Ki szerint van szerelem első látásra?
2. Miért van? Miért nincs?

6. rész

30’ A fiú gyakori vendége Fanniék házának, s

hamarosan a család kedvence lesz. Udvarias, finom
modorú, művelt ifjú, noha csak annyit tudunk meg
róla, hogy egy kapitány fia, vagyona minden
bizonnyal nincsen, és még nem döntött, hogy
milyen pályát válasszon.
Aztán néhány boldog hét következik Fanni
életében: Teréz, a szomszéd nemesúr lánya újra
meghívja a társaságot, töltsenek együtt vidámságban
hosszabb időt. Nagy unszolásra Fannit is elengedi az
édesapja. S ekkor ismét találkozik T-ai Józsival, s
szerelmük csillapíthatatlanul lobog. Boldogságuk
azonban nem tart sokáig.
Kérdések:
1. Szerintetek lehetett ez szerelem, hiszen alig
ismerték egymást?
2. Komoly kapcsolat volt?
3. Mi a véleményetek T. Józsiról?

7.rész

Az irigy nyelvek suttogni kezdenek róluk, s a

33’ pletyka eljut Fanni apjának fülébe is, aki késlekedés
nélkül elmegy a lányáért. Számon kéri Fannitól,
hogyan süllyedhetett odáig, hogy egy nincstelen,
mihaszna ingyenélővel adja össze magát! Mert a
vidéki nemesúrnak csak a jószág, a vagyon a fontos,
amellett eltörpül a két ifjú igazi, tiszta szerelme.
Teréznek nagy nehezen sikerül rávennie Fanni
apját, hogy még két hétig ne vigye el a lányát. A
zavartalan napoknak azonban vége: Fanni minden
nap elteltével kedvesét siratja.
Közben betoppan gróf É.-né, és nagyon
megkedveli Fannit. Sokat beszélgetnek, és egy ilyen

45
 alkalommal a lány elmeséli neki barátnőjének, báró
L.-nének szomorú történetét. Ekkor kiderül, hogy a
grófné ismeri a bárónét, azonnal egy kocsit küld
érte, s magához veszi a városba. Fanni tehát
egyetlen barátnőjét is elveszíti.
Kérdések:
1. T. Józsi nem tett semmit. Mit gondoltok erről?
2. Tényleg szerette?

8.rész

A kíváncsi szemek persze követik minden lépését,

36’ és egyre sűrűbben suttogják megrovólag: nem
szabadna ennyire kimutatnia az érzelmeit. Otthon
aztán még kevésbé lesz nyugta, mindenki a szerelem
betegének csúfolja. S ahogy a tavaszi természet
zsendül, új erőre kap, úgy fogy Fanni életereje.
Egyszer hosszas unszolásra elkíséri családját egy
társaságba. Amikor két fiatal lánnyal szóba
elegyedik, azonnal ott terem az anyjuk, és
elparancsolja őket Fanni mellől. Ez a szörnyű
megszégyenítés döbbenti rá Fannit, hogy hírbe
hozták T-ai Józsival. A lány elborzadva hallgatja
mostohaanyja szemrehányásait.
Kérdések:
1. Fontos mások véleményére adni?
2. Titeket érdekel más mit gondol?

9.rész

Úgy érzi, minden elveszett, minden este csak azért Összefoglaló

imádkozik, bárcsak ne érné meg a reggelt. Egyetlen kérdésekkel
sétája a temetőkertbe vezet, s epedve vágyik a lezárjuk az órát.
39’ halottak síri birodalmába.
Szíve lassan megnyugszik, mert érzi, tudja, hogy
vágya hamarosan beteljesül. Ágynak esik, és szép
csendben meghal. Feljegyzéseit, leveleit
lepecsételve annak hagyja hátra, akiért oly sokat
szenvedett, akivel majd a másvilágon bátran
szerethetik egymást.
Kérdések:
1. Szerintetek volt értelme a halálának?

46
 2. Mi okozta a halálát? Beteg volt, de lehet a
magányba, a fájdalomba halt bele. Elköszönök.
3. Szerintetek normális hogy ennyire függött az
érzelmeitől?
4. Mit tettetek volna a naplóval Fanni helyeben?

ÖSSZEFOGLALÁS
42’
1. Aki nem olvasta, ezután az óra után készül
elolvasni a művet?
2. Érdekes volt számotokra ez a fajta
irodalomóra?

47
 BEFEJEZÉS
Következtetések levonása
Dolgozatom címe Az érzelmi kompetencia fejlesztése a középiskolában
Kármán József: Fanni hagyományai című naplóregény alkalmazásával.
Kutatásom célja az volt, hogy a jelzett mű beható értelmező elemzésével
fejlesszem a tizedik osztályos tanulók érzelmi világát, valamint tudatosítsam
bennük a szépirodalom valósághordozó szerepét. Az érzelmi kompetencia
fejlesztése a középiskolában kiemelkedő fontosságú, mivel segít a diákoknak
hatékonyan kezelni az élet kihívásait és fejleszteni az egészséges kapcsolatok
kialakításához szükséges készségeket. A "Fanni hagyományai" című
naplóregény alkalmazása rendkívül relevánsnak bizonyul ebben a kontextusban,
mivel gazdag érzelmi tartalmat és olyan témákat kínál, amelyek azonosíthatók
és megérthetők a középiskolás diákok számára.
Kutatásomat a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum tizedik osztályában
végeztem. Az adott osztály aznapi létszáma a két nyolcadikossal együtt 17
tanuló volt, 9 fiú 8 lány. Rendhagyó irodalomóra keretein belül egy felmérést
vezettem le. A felmérés célja az volt, hogy megállapítsam, a Fanni
hagyományai című mű alkalmas-e az érzelmi intelligencia fejlesztésére. A
tanóra folyamán kérdéseket tettem fel a diákoknak, amelyeket együtt
megbeszéltünk. Kihangsúlyoztam, hogy szeretném, ha barátként tekintenének
rám, aminek köszönhetően megnyíltak előttem, és nyíltan fogalmazták meg
véleményüket. Az óra végén több tanuló is jelezte, hogy az irodalmi alkotás
általam alkalmazott elemzése és a közös megbeszélés megnyerte tetszésüket.
Számomra is felemelő volt ennek az órának a levezetése, hiszen még
sohasem tanítottam iskolában és meglepően jó érzés volt átadni valami fontosat,
amit hasznosítani tudnak életükben. A kutatásomat fontosnak tartottam és
sikeresnek, hiszen a középiskolások többsége nem is értette addig, miért kell
szépirodalmat olvasni, miért adnak fel annyi kötelező olvasmányt, hogyan

48
használhatja az olvasott információt önmaga és az őt körülvevő valóság
megismerésére. Kutatásom célját sikeresen elértem.

49
 A felhasznált szakirodalom jegyzéke
1. Balázs László. Érzelmi intelligencia szerepe a kommunikációs
készségfejlesben. 一 Dunaújváros: Dunaújvárosi Egyetem. 2015.
2. Bódi Katalin. Édes melankólia. 一 Debrecen: Debreceni Egyetem. 2019.
3. Daniel Goleman. Érzelmi intelligencia a munkahelyen. 一 Budapest: SHL
Hungary Kft. 2002.
4. Daniel Goleman. Érzelmi intelligencia. 一 Háttér Könyvkiadó. 1995.
5. Debreczeni Attila, Gönczy Mónika. Et in arcadia ego. 一 Debrecen: Kossuth
Egyetemi Kiadó. 2005.
6. Dr. Mező Katalin. A kora a gyermekkori családi nevelés hatása az érzelmi
intelligencia kialakulására és fejlődésére. 一 Debrecen: Didakt Kft. 2018.
7. Elekes György. Szociálpedagógia. 一 Vác: Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
2021.
8. Heinrich Gusztáv. Magyar remekírók 9. kötet. Kármán József és Berzsenyi
Dániel. 一Budapest: Franklin - Társulat. 1906.
9. Hódosy Annamária. A női vék céljai. 一 Szeged: Dekon Könyvek Kiadó.
1995.
10.Imre László, Gönczy Mónika. Tanulmányok a klasszikus magyar irodalom
köréből. 一 Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2010.
11.Kármán József. Fanni hagyományai. 一 Szeged: Lazi Kiadó. 1998.
12.Nagy Henriett. Az érzelmi intelligenciáról. 一 Budapest: ELTE. 2006.
13.Pásztor Judit. Az érzelmi intelligencia és az önszabályozás szerepe az online
tanulásban. 一 Veszprém: Pannon Egyetem.
14.Sík Eszter. Felvilágosodás és romantika a magyar irodalomban. 一
Budapest: Holnap Kiadó. 1993.
15.Zsolnai Anikó, Lesznyák Márta, Kasik László. A szociális és az érzelmi
kompetencia néhány készségének fejlettsége óvodás korban. 一 Szeged:
Szegedi Tudományegyetem. 2007.

50
 * * *

16. https://www.arcanum.com/hu/

51
 Pезюме (ukrán nyelven)
Тема моєї курсової роботи: “Розвиток емоційної компетентності в середній
школі за допомогою роману-щоденника Йосипа Кармана: “Традиції
Фанні”. Я поставила за мету свого дослідження довести, що традиції
Фанні також можуть виховати здатність емоційного інтелекту. Розвиток
емоційної компетентності в середній школі має першочергове значення,
оскільки це допомагає учням ефективно справлятися з життєвими
проблемами та розвивати навички, необхідні для формування здорових
стосунків. Використання роману-щоденника «Традиції Фанні» виявляється
надзвичайно актуальним у цьому контексті, оскільки він пропонує багатий
емоційний зміст і теми, які можуть зрозуміти та ідентифікувати для себе
старшокласники. Загалом, я обрала емоційну компетентність, тому що
змогла описати різні емоції за допомогою цього художнього тексту.
Я проводила своє дослідження в десятому класі в Берегівському ліцеї імені
Лайоша Кошута Берегівської міської ради Закарпатської області. Кількість
учнів у даному класі в той день, включаючи двох восьмикласників,
становить 17 дітей: 9 хлопчиків і 8 дівчат. Я проводила опитування в
рамках незвичайного уроку літератури. Метою опитування було визначити,
чи підходить «Традиції Фанні» для виховання правильних емоцій. На уроці
я ставила учням запитання, які ми разом обговорювали. Я підкреслила, що
бажаю, щоб вони сприймали мене як друга та вільно висловлювали свою
думку. Завдяки цьому методу - вони відкрилися мені та дуже відкрито
висловлювали свою думку. Наприкінці уроку кілька учнів підійшли до
мене, щоб сказати, що їм сподобався урок, і висловити свою думку.
Мені було дуже цікаво проводити це заняття, оскільки я ніколи раніше не
викладала; це було занадто хороше відчуття: передати деякі знання, які
можуть бути важливими для них навіть у майбутньому. Я вважала
дослідження важливим, особливо тому, що більшість старшокласників
навіть не розуміють, чому є так багато творів для обов’язкового читання,

52
але я змогла пояснити їм поняття та важливість художньої літератури,
таким чином давши їм зрозуміти, чому це важливо прочитати.
На мою думку, мені вдалося досягти мети мого дослідження.

53
 Melléklet
Kérdések:
1. Szoktátok magatokat magányosnak érezni?
2. Fanni miért lehetett magányos?
3. Miért barátkozott Fanni L.-nével?
4. Fanni hogy érzett a családja iránt?
5. Szerintük mi a szerelem?
6. Fontos-e a társasági élet?
7. Szerintetek van szerelem első látásra?
8. Szerintetek valóban szerelem volt a két fiatal között vagy csak
Fanni érezte annak? A két szereplő közötti viszonyt kapcsolatnak
minősítenék?
9. Mit gondolnak T-ai Józsefről?
10. Fontos-e mások véleménye számukra?
11. Normális függni ennyire az érzelmektől?
12. Mit tettetek volna a naplóval Fanni helyeben?
13. Mi okozta a halálát Fanninak?

54