MATYAS KIRALYES

^SZTXTLYEMBER aty AS k r a v n a k a m k o r m e ot) e 6 en v e m be

( o t o t egy
C o tt do t e gys Z e r a a m t a k r a v, S azt mo n d ta n n e k a h u
NU

- Van kint az orszdqtjt mellett egy k6. Menj ki az orszdg

mel16. l-s minden embert, aki csak azorsz6giton elmegy,
hogy azt a kovet nyazzameg. Ez a kiriily parancsolata, ez akirlly akarata!
6rte! (gy akarla kipr6biilni a n6peesz6t!
Kirregy a h(i szolga, s odadll ak6hoz. S morrdja a parancsot. Azzal s: -'i |rI**
ig6r6ssel sok embert oclakeritett, de mindmegannyi a viilldt h(zogatta.
S nrir':: "' ;lt
mon dta:
- Ugyan m:{rl Hogy ny(zzunk meg egy kovet?
Volt, aki prdbiilta, volt, aki meg sem pr6biilta'
Egyszer egy sz6kely ember is ment arra a i;inyiival. Azt is odakeritette
a :2. :. 1w
,"gni"n aroknuk, akik 6pp pr6bdltdk volna a nyizAst' Egyszer csak azt -
^- -:; 'I
liinyocska, ahogy a tobbiek ott ny(lkiil6dnak s tanakodnak:
Apdm, menjen fel kend' Budiira M;ltyiis kiri{lyhoz, 6s mondja mes
.:' 'rrf,
-
v6tesse el6bb a k6nek a v6rit, akkor majd megnytizzuk!
Riin6zett a sz6kely ember a l6nydra, s bdlintott. S ment egyenest Buda-: ''"an*il
kirdlyhoz.
Azt mondja Mdtyiis kir;ily a sz6kely embernek, felelettil a k6r6sre:
- Het te honnan tanultad ezt, te sz6kely ember, hogy 6n el6bb v6rdt '.::::'"!rml
k6nek? Furfangos egY ember vagY te!
sen' . I -' ' r'ul
A sz6kely ember nem akart miis tud;isiival d iszelegni, m6g a l;inyd6val
sz6pen, hogy van egy li{nyocskiija, annak a fei 6b6l val6 ez a gondolat'
Miityiis kirdly ndzett egyet. De tetszett neki az egyenes sz6. Adott a sz6keir =-:erd
egy csom6 p6nzt, meg k6t szem di6t'
S azt mondta neki:
hogy fa nel\- -*-gd
- Vidd el ezt a ldnyodnak. Ultesse el 6ket, de olyan foldbe,
jenek. Akkor jojjon fel hozz6tm.Mert jutalmultaliin felesdgLil is veszem!
A sz6kely ember, mit tehetett, hazavitte a k6t di6t, s odaadta a l;iny;inak.
1- -r:rrd
neki:
- No, most neked is adott Miity;is kiriily bajt eleget!
mag,a

I-
7-"

t
 A liinyocska azonban csak mosolygott. Egyszeribe foltorte, s megette a k6t di6t.
Es csak v;lrt. M;ityiis kirdly is v;lrt. De most mdr csak a liiny vilriszfitvdrta, nem a k6
megnytizrisi{t. Amell6l a h( szolgiijiit is visszarendelte.
Egy id6 mri lva azt mondja aldny az apjdnak.
- No, most mdr menjen fel apiim Miityiis kiriilyhoz. Mondja meg neki, hogy m;ir kifej-
l6dtek a di6k.
A li{ny k6t kis keblecsk6je volt az.
A szdkely ember folment most is sz6pen Budiira, megvitte Mdtyiis kiriilynak az J.ze-
netet.
Miityiis kiriily meghallgatta az rlzenetet. condolkodott,, s adott a szdkely embernek
k6t sziil kendert. S 6 meg, Mi{tyiis kirdly, azl az Lizenetet kLildte a sz6kely liinykiinak,
hogy abb6l a k6t sziil kenderb6l, s nem t6bb6l, csin;iljon f6kot6t'a kirdlyi reziden-
ciiinak. S adott most is a sz6kely embernek egy csom6 p6nzt.
A szdkely ember azt a k6t sziil kendert szomor(an vitte haza a ldnyiinak: hogy csiniil
az abb6l i6kot6t? Mondta is a liinyiinak:
-Most adott csak a kiriily bajt neked!
Ssz6r6l sz6ra elmondta a kiriily parancsiit.
De a liiny ldtott az udvaron k6t sziil forgiicsot. Felvette, s azt mondta a z apjd,nak:
- Vigye fel kend ezt Matyls kiriilynak, ds mondja meg neki, hogy csiniiljon el6bb 6
ebb6l a k6t forgiicsb6l szdv6szdket, csorl6t", vetdl6f6t'. Akkor majd 6n is csiniilok rajta
f6kot6tabb6l a k6tszdl kenderb6l, amennyi kell.
A sz6kely ember ismdt meg.iiirta Budiit. Miityiis kiriily most azt felelte:
- Mondd meg a liinyodnak, tele van a padliisom lukasu kors6var. Ha azt mind be-
foldja, herceget kap f6rjri I !
Visszatlzent erre a sz6kely ember liinya, hogy 6 sz(vesen megfoldja a kors6kat, de
csak a vissziijukr6l. A kiriily fordittassa ki el6bb a kors6kat, mert szin6r6l semmit sem
lehet sz6pen megfoldan i.
Miityiis kir;ily erre azt rizente a sz6kely emberrel, annak a jd esz( kisldnynak:
- Mondd meg a liinyodnak, hogy ha igaz6n olyan nagyon okos, akkor jojjdn fdl 6 is
Budiira hozzdm, de ugy, hogy se aziton, se az dtf6len, se oltozve, se ortdzetlen, s ha
olyan dolgos is, mint okos, 6n magam veszem feles6gtil. Hozzon ajiinddkot is,
m6gpedig (gy, hogy m6gsehozzon, amikor pedig bel6p, koszonjon is, ne isl

' asszonyok n6pi viseletekdnt kend6b6l sapkaszertien formdltfejfed1

"csorl6: fdb6l kAszillt tengely, amelyet teny6rhiz;flssal hoznak forgdsba, hogy a hegyes v6g6re htzott
kis cs€vdre a fonalatfeltekerjdk
'i4ltalilban cs1nakform;ijti, arasznyi hosszi eszk\z, amivel a sz\vdsndl a keresztfonalat a l;lncfonalak
kbzd bevetik
u
lyukas
 - No, most mdr tet6zve adott bajt neked a kir;ily! - mondta otthon a szeg6ny sz6kely.
De a liiny egyszeribe fogott egy verebet, szildtbatette: az lesz az ai6nddk. Volt az ap-
jiinak egy nagy hiildja, ruhak6nt azt vette fol. Volt az apj6,.nak e1y szamara, annak meg-
fogta a farkiit, elindftotta maga el5tt, s ment a nyomiin. gy nem az orszitg (tjiin ment,
hanem a szam6r nyomiin.
Amikor oda6rt a kiriilyhoz, 6pp csak meghajtotta magdt, de nem sz6lt, vagyis koszont
is, nem is. Ruha helyett hiil6ban volt, vagyis fol is volt oltozve, nem is. El6vette asziI6l,
megmutatta a verebet. Azpersze rogton elreptilt.
Vagyis volt ajiind6k, s m6gse lett.
Mivel pedig nemcsak okos volt, hanem dolgos is, meg sz6p is, Mdtyiis kiriily rogton
folkelt a tr6nusiir6l, egyszeribe megcs6kolta, kezet fogott vele, megmiitkdsodtak. Meg-
lett a nagy bill, olyan biil volt, hogy a Duna vize egyszer s akkor viilott volt borrii, mikor
Mi{tyils kiriilynak a lakodalma volt.
Nagyon j6l 6ltek egy darabig, mi'g (j hdzasok voltak! De egyszer nagy sokadalom lett
a vdrosban. Nagy viisiir Budiin! Amint a szekerek osszegyir6zlak, egy szeg6ny em-
bernek a kanciija lefekridt, 6s csik6t ellett, de egy mds embernek a szekere alatt. Mikor a
szeg6ny ember megldtta, hogy a kanciija megcsik6zott, ki akarta htlzni a csik6t a miisik
szek6r al6l, amely el6tt nem is voltak lovak. De az ember, aki6 a szek6r volt, nem
engedte: azt mondta, hogy a csik6t az 6 szekere csik6zlal
Felpanaszoltiik v6gtil a kiriilynak is a dolgot. De bizony azt mondta M;ityiis kiri{ly is,
hogy az6 csik6, akinek a szekere alatttal;ilt;ik.
a
Nagyon megbUsulta a szeg6ny kdrvallott ember magiit. No de, ahogy kijonnek a
torv6nyh;izb6l, mit hall? Azt,hogy a kiriilyn6 m6g okosabb, mint az ura. Elhatdrozta,
hogy bemegy a kirdlyn6hoz, 6s att6l k6r tandcsot, s6t igazs;igot. Be is ment rogton
Mdty6s kiriily feles6g6hez, 6s elpanaszolta neki a bajiit.
Azt mondja neki a kiriilyn6, a hajdani okos sz6kely l;inyka:
-6,re szeg6ny ember! Liitszik, hogy szeg6ny ember vagy! No de 6n segi'tek rajtad!
Menj el, 6sszerezz egy hiil6t6s egyevez6t, olyant, amivel a vhben szokds haliiszni s
evezni. Menj ki a mez6re,6s ott a homokban csapkodj az evez6vel, mintha a halat
kergetn6d a hii16 fel6, a hiil6val pedig 6gy csiniilj, mintha hali{szniil.
Ugy is tett a szegdny ember. lis a kir;ily arra i6trt, megliitta. Rogton behivatta, hogy
micsoda szamiir ember kend, hogy a homokban halat keres!
Mondja r;i a szeg6ny emtrer azt, amire a kiriilyn6tan(totta:
- Bizony nincs ott hal! De a szek6r aljiinak sincsen csik6jal
- Hej, te szerencs6tlen ember, tudom, hogy a feles6gem taniicsolta neked ezt! No,,
neked ez nem baj, neked visszarendelem a csik6dat. De a sziimad6snak nincs v6ge a
megsz6gyenit6sem6rtl
A kir;ily (gy megharagudott, hogy a feles6ge ilyen taniicsot adott a szeg6ny em-

L
bernek, hogy rogton trement a feles6g6hez, riiripakodott, hogy eltakarodj6k azonnal a
hAzb6l, a nap meg ne susse otttdbbetl
Azt mondta erre csondesen az asszony t ismerve az ura hirtelen term6szet6t:
- Nem bdnom, elmegyek, akdr tr-lst6nt, csak engedd meg, hoBY amit legjobban sze-
retek s kedvelek, azt is elvihessem magammal!
Azt mondta erre a kirdly:
- Azt j6 sziwel megengedem.
M6g aznap elkoltozott az asszony egy kis hiizba, amelynek m6g Uveg sem volt az
ablakiin, csak hiirtya. Tudta, hogy az uriinak olyan szokdsa van, hogy ha este lefekszik a
paplanos ;igyba, rogton igen m6lyen elalszik. H;it ahogy este lett, n6gy emberrel oda-
ment, a paplannak a n6gy szeg6t megfogatta, 6s elvitette a kiriilyt is oda, ahovii 5 kdl-
tozott, abba a hiirtyiis ablakU hdzba. Mikor M;ltyiis kiriily miisnap meg6bredett,6s l;itja,
hogy alig liit ki az ablakon, azt mondja:
-Mi az? Hol vagyok? Ki merte ezttenni velem?
Azt mondja csondesen a kiriilYn6:
- Megengedted, hogy elvigyem magammal, amit legjobban szeretek; hdt elhoztalak
magammal!
Erre megcs6koltiik egymiist, 6s biir miiig se haltak volna megl

KO SZONTETA CSASZAB
gyszer egy torok vilrat ostromoltatott Miityiis kiriily; ezalatt 6rkezik hoz-
zii a torok cs6sz6r kovetje'; s kivdnja, hogy mindjiirt vezess6k a kiriily-
hoz. Miity;is 6ppen az ostromdgy(kn6l volt, ahova a viirb6l legtobbet
lovoldoztek, teh6t a kdvetet is oda vezett6k; amint oda6rkezik, 6ppen
k6zte 6s a kiriily kozott stivolt el egy liincos goly6, amit a viirb6l l6ttek, s rii vissza egy
lov6s a hiita mogtil, amit aviirba l6ttek'
Ader6k kovet (gy megijedt erre, hogy nem tudottegyebet mondani, mint:
- Koszontet a cs6szdr.
El is mondta ezt k6tszer-hdromszor is, de miutiin egyre lovoldoztek korillotte,
(gy
belemaradt szeg6ny mond6k;ijilba, hogy utoljiira sem tudott tobbret mondani, mint:
,, Koszontet a c s6szdr."

A ki rii ly nevetett rajta.

az a szemdly, akit megbizatdssal, kdrdssel kiildenek valakihez

n

Id