Mi igazságos?
Ha az erk<ilcsi mérlegeléspolitikai kóntost lt, tehát aztkérdezí, 2.
vajon milyen t rvények irányítsák kózos élettinket, nem kertilheti el,
hogy valamennyire kapcsolatba keriiljon a nagyváros zajáva7, azok-
kal az érvekkel és eseményekkel, amelyek a kcizvéleménltfoglalkoz-
tatják. Az állami ment akciókkal, a nyerészkedési cél áremelésekkel,
a jóvedelmi egyenl tlenségekkel, apozitiv diszkriminációval, a kato-
nai szolgálattal és az azonos nemííek házasságával kapcsolatos viták
táplálékul szolgálnak a politikai filozófia számára. Arra késztetnek,
hogy kifejtstik és alátámasszuk erkcilcsi és politikai nézeteinket -
nem csupán családtagjaink és barátaink, de polgártársaink sokkal
nagyobb megpróbáltatást jelent társaságában is.
Még nagyobb er feszítéstigényel az okori és modern politikai
filozófusok társasága, akik végiggondolták - néha radikális és meg-
lep módon - azokat az ideákat, amelyek a polgári éIettinket élte-
tik: azígazságosság és jogok, a kdtelesség és egyetértés,a becsiilet és
erény, az erkólcs és torvény kérdéseit. Arisztotelész, Immanuel Kant,
|ohn Stuart Mill és |ohn Rawls mind megjelennek ezeken az oldala-
kon. Ám nem kronológiai sorrendb en. Ez a kónlw nem eszmet<irté-
neti míi, inkább utazás a morális és politikai elmélkedésvilágában.
Nem az a célom, hogybemutassam, ki befolyásolt kit a politikai gon-
dolkodás torténete folyamán, hanem hogy az olvasót arra biztassam,
hogy az igazságossággal kapcsolatos nézeteit kritikai vizsgálatnak
vesse alá - hogy rájóljón, mit gondol és miért.
46
A legnagyobb boldogság elve
Haszonelvííség
1884 nyarán négy angol tengerész hánykolódott a nyílt tengeren egy
l<is csónakban az Atlanti-oceán déli részén,tobb mint rooo mér-
íoldre a szárazf Idt L Hajójuk, a Mignonette egy viharban elsiillyedt,
cle k megmenektiltek egy ment csónakon, mindcissze két fehérrépa-
l<onzerlwel, ivóvíz nélkiil. Thomas Dudleykapitány, Edwin Stephens
cls tiszt és Edmund Brooks matroz - egy korabeli jság jellemzése
szerint - ,,mind kiváló jellemií férfi" volt.l
A csoport negyedik tagj a,at7 éves Richard Parker kabininas árva
volt, és az els hosszabb tengeri tján vett részt.Barátaitanácsa elle-
rrére jelentkezett, ,,tele if i ambíciókkal és reménységgel", azt gon-
clolva, ho gy az utazás lgazt fér frt farag bel Ie. Saj nos, nem így tortént.
A négy tengerész a ment csónakbóI kémlelte a horizontot, azt
remélve, hogy észrevesznek egy hajót, amely megmenti ket. Az els
három nap fehérrépátettek, kis adagokba osztva. A negyedik napon
l<ifogtak egy tekn sbékát. A krjvetkez napokban azt és a maradék
íéhérrépátették. Aztánnyolc napig semmit.
Ekkorra Parker a ment csónak alján fekiidt. A tobbiek taná-
csa ellenére tengervizet ivott, és megbetegedett. Úgy t nt, haldok-
lik. Szenvedéseik 19. napján Dudley azt javasolta, hogy huzzanak
sorsot annak eldcintésére, ki haljon meg, hogy a tobbiek élhessenek.
Ám Brooks ezt elutasította, így nem keriilt sor sorsh zásra.
Eljott a kóvetkez nap, és nem ttínt fel hajó a láthatáron. Dudley
azt mondta Brooksnak, hogy forduljon el, és jelezte Stephensnek:
l)arkernek meg kell halnia. Dudley elmondott egy imát, szólt a fi -
rrak, hogy eljótt az ideje, és aztán megolte t egy papírvágó kés-
sel, amelyet a kabininas nyaki iit erébe sz rt. Brooks felhagyott
47
Mi igazságos?
az ellenkezéssel, és evett a szornyíí ételb l. Négy napon keresztiil
a három ferfi a fiír h sán és vérénélt.
Aztán Dudley naplójában elképeszt eufemiz-
segítsé g érkezett.
mussal írja le az eseményeket: ,,Az4.napon, éppen reggelizés kózben'
végiil megláttak egy hajót, amely felvette a három tulél t. Angliába
tortént visszaérkezésiiket kóvet en letartóztatták és bíróság elé állí_
tották <jket. Brooks volt a vád tanírja. Dudley-t és Stephenst vád alá
helyezték. Őszintén bevallották, hogy megolték és megették Parkert.
Azt áIlították, hogy sziikségb l cselekedtek.
Képzeljiik el, hogy Ön a bíró. Hogyan itélkezne? Az egyszeruség
kedvéérttegyiik félre a jogi részleteket, és tételezziik fel, hogy a kér-
dés Önhoz csupán ennyi: vajon a kabininas meggyilkolása morálisan
megengedhet -e?
védelem leger sebb érve, hogy az adott keserves koriilmé-
A Ez ugyanis azt állitja, hogy a moralitás t<ibbr l szól: valami olyas-
nyek kózott meg kellett olni egy embert, hogy három megmene-
kiilhessen. Ha senkit nem olnek és esznek meg, valószíniíleg mind
a négyen meghalnak. A legyengiilt és beteg Parker volt a kézenfekv
jelolt, hiszen hamarosan am gy is elpusztult volna, és Stephenst l
és Dudley-t l eltér en nem volt családfenntartó. Halála senkit nem
fosztott meg a támogatástól, nem maradt utána gyászoló feleség vagy
gyermek.
Ám ezze\ az érvelésselszemben legalább kétfele ellenvetés hoz-
ható fel. El
szor is feltehettí a kérdés:vajon a kabininas meg<ilésével
kapcsolatos haszon tisszességében valóban meghaladta-e az ezzel járo
kóltségeket? Még ha számba is vessziik a megmentett életeket, a tril-
él k és családtagjaik oromét, az I|yen gyilkosság megengedése rossz
kóvetkezményekkel járhat a társadalom egészére:gyengíti a gyil-
kosságok tiltásával kapcsolatos normákat például oIy módon, hogy
noveli az emberek hajlandóságát, hogy a torvényt a saját keziikbe
vegyék, vagy megnehezíti a hajóskapitányok számára, hogy kabin-
inast szerz dtessenek.
Másodszor, még ha mindent egybevetve a haszon valóban meg is
haladja a kóltségeket, nincs-e olyan bántó érzésiink, hogy egy véd-
telen kabininas megolése és elfogyasztása a társadalmi koltségek és
48
A legnagyobb boldogság elve
el nyók mérlegelésént lmen okok miatt is helytelen? Vajon nem
helytelen egy emberi lényt ilyen célokra használni - kihasználva véd-
telenségét, beleegyezése nélkril elvenniazéletét-, még akkor is, ha ez
valóban a tobbiek érdekeit szolgálja?
Ha valaki felháborodik Dudley és Stephens tettén, az els ellenve-
tés nem igazánmeggy(5z .Ez elfogadja azt a haszonelvií feltételezést,
hogy a moralitás a k<iltség és a haszon egybevetésér, lszol, és csupán
annyit tart sztikségesnek, hogy a társadalmi k<ivetkezményeket teljes
mértékbenfigyelembe kell venni.
Ám ha a kabininas meggyilkolása valóban okot ad az erkol-
csi felháborodásra, a második ellenvetés fontosabb. Ez elutasitja azí
a gondolatot, hogy a helyes cselekvéshez mindcissze arra van sziik-
ség, hogykiszámoljuk a kcivetkezményeket - a hasznot és a kóltséget.
mir 1, hogy mi a helyes módja annak, ahogy az egyik emberi lény
a másikhoz viszonyul.
A ment csónakesetr l szóló kétfélegondolkodás jól szemlélteti
az igazságossággal kapcsolatos kétféle,egymással verseng megk<i-
zelítést. Az els megkozelítés azt állitja, hogy egy cselekedet erk<i,I-
cscissége kizár lag attól fiigg, milyen kóvetkezményeket idéz el, ; az
a helyes cselekedet, amely - minden tényez, figyelembevételével -
a dolgok állását illet en a legjobb eredménnyel jár. A második meg-
kózelítés szerint erkolcsi értelemben nem csupán a kcivetkezmények-
kel kell foglalkoznunk; tiszteletben kell tartanunk bizonyos jogokat
és ktitelességeket, fuggetleniil a társadalmi kóvetkezményekt l.
A ment csónak,t<irténet és számos kevésbéextrém, ám gyak-
rabban el forduló eset megoldásához a morál- és politikai frlozófra
néhány nagy kérdésévelkell foglalkoznunk: vajon az erkólcsosség az
emberéletek számláIásárolés a kóltségek, valamint a haszon mérlege-
lésérl szól, vagy van néhány annyira alapvet erkolcsi kotelesség és
emberi jog, amelyek e számítások frjlé emelkednek? Es ha bizonyos
jogok valóban ilyen értelemben fundamentálisak - legyenek ezek ter-
mészetes, szent, elidegeníthetetlen vagy kategorikus jogok -, hogyan
lehet azonosítani ket? Mit l lesznek fundamentálisak?
49
Mi igazságos?
Jeremy Bentham haszonelvíísége
Jeremy Bentham Gl+8_t8lz) nem hagyott kétséget afel l, hogy hol
állt ebben a kérdésben. Megvetéssel beszélt a természetes jogokról,
amelyeket ,,emeletes ostobaságnali' nevezett. Fllozófiája nagy kar-
riert futott be; valójában mind a mai napig hatással van dcintésho-
z k, kózgazdászok, i.izleti vezet k és átlagos állampolgárok gondol-
kodására.
Bentham, az angol morálfilozófus és jogi reformer a haszonelvri-
ség doktrínájának megalapítója. E doktrína f gondolata egyszeríi
és vonzó: az erkólcsosség legf bb princípiuma a boldogság maxi-
ma|izálása, ami nem más, rnint az élvezet tobblete a fájdalom fólott.
Bentham szerint minden cselekvés helyes, ami maximalizáljaahasz,
nosságot. A,,hasznosságon' mindazt érti, ami nóvelí az éIv ezeíet v agy
boldogságot, és azt is, ami meggátolja a fájdalmat vagy szenvedést.
Bentham a kóvetkez gondolatmenet eredményekéntjut el erre
a kóvetkeztetésre: mindannyiunkat a fájdalom és az élvezet érzése
vezet. Ez,,két szuverén r'1 Ezek irányítanak benniinket minden
cselekedetiinkben, és azt is meghatározzák, hogy mit kell tenniink.
,,A helyes és helytelen mértéke(...) az trónjukhoz van er sítve]'2
Mindannyian kedveljiik az élvezetet, és nem szeretjiik a fájdalmat.
A haszonelv filozofia elismeri ezt a tényt, és a morális és politikai
lét alapjává teszi. Nemcs ak az egyén, hanem a torvényhozó feladata
is a hasznosság maximalizá|ása. Amikor a kormányzat egy torvény
vagy kormányzati politika tekintetében dontést hoz, mindent meg
kell tennie, hogy a kózósség egészének boldogságát maximalizálja.
Végiil is mi a kózosség? Bentham szerint ,,egy fiktív testiilet", amely
tagjainak osszessége. A polgárok és a torvényhozokezéría kóvetkez
kérdést kell, hogy feltegyék maguknak ha e tcirvényt l várható min-
den hasznot osszeadunk, és kivonjukbel le a kóltségeket, vajon tobb
boldogságot eredményez, mint egy másik alternatíva?
Bentham érveléseazon elv mellett, hogy maximalizálnunk kell
a hasznosságot, merész állításban olt testet: nincs semmilyen lehe'
t ség, hogy az elvet elutasítsuk. Minden erkólcsi érvelésnek,állítja
50
A legnagyobb boldogság elve
Bentham, implicite a boldogság maximalizálásának gondolatából
kell kiindulnia. Az emberek mondhatják, hogy <íkvalamilyen abszo-
l t, kategorikus kritelezettségekben vagy jogokban hisznek. Ám csak
akkor van alapjuk, hogy megvédjék ezeket a kótelezettségeket vagy
jogokat, ha azt gondolják, hogy ezzel|egalább hossz távon maxima-
Iizálják az emb eri boldo gságot,
,,Bármely kísérlet,mit igánk lerázására tehetiink - írja Bentham -,
csupán arra szolgál, hogy bizonyítsa és meger sítse azt. Az ember
szavakban tagadhatja uralmukat, de a valóságban mindvégig annak
alávetve marad]' Azaz valamennyi erkcilcsi vita, ha jól megértjiik
a természetét, arról szól, hogy hogyan alkalmazzuk az élvezet maxi-
malizálásának és a fájdalom minimalizálásának hasznossági elvét,
nem pedig magáróI az elvr, I.,,Lehetséges-e egy ember számáraaf 7-
det elmozdítani? - kérdezi Bentham. - Igen, de el szor egy másik
fóldet kell találnia, amelyen álljoni' Es az egyetlen fóld, az egyetlen
hely, kiindulási pont egy erkólcsi érvelésszámára a hasznosság elve.3
Bentham gy vélte, hogy az hasznosság elve olyan morális
tudomány kidolgozását teszi lehet vé, amely egy politikai reform
alapjául szolgálhat. Számos projektumot javasolt, amelyek célja
a biintetés-végrehajtási politika hatékonyabbá és humánusabbá tétele
volt. Az egyik ilyen a Panopticon volt, amely egy bcirt<in, benne kóz-
ponti megfigyel toronnyal, amelyb l a feliigyel szemmel tarthatta
a rabokat anélkiil, hogy t látnák. Azt javasolta, hogy a Panopticont
adják magánvállalkozó kezébe (lehet leg az civébe), aki iizemeltetné
a bortcint azért a profitért, amit az elítéltekmunkájából nyerne, akik
napi tizenhat rát dolgoznának. Bár Bentham tervét elutasították,
sokak szerint megel zte vele a korát. Az utóbbi id kben az ótlet uj
életre kelt az Egyesiilt Államokban és Nagy-Britanniában, ahol a bor-
ton<iket magánvállalkozóknak adják ki iizemeltetésre.
A koldusok begyííjtése
Bentham egy másik otlete a ,,kolduskérdés menedzselésd' volt, aminek
a lényege cinfinanszírozo dologházak létesítéselett volna a szegények
számára. A terv, amelynek célja a koldusok jelenléténekcsrikkentése
5l
 A legnagyobb boldogság elve
Mi igazságos?

Bentham mellé, amelyr(il feltéte|ezhet , hogy valamilyen kényelmetlensé-

az utcákon, szemléletesen érzékeltetia haszonelvtí logikát.
az utcákon csok- get okoz, egy olyan csoport helyezend el, amely érzéketlenaz Ilyen
el szor is felfigyelt arra, hogy a koldusok Látványa
kényelmetlenség iránt. Például, a diihong riiltekvagy trágárbeszé-
kenti a ;árókei k boldogságát, kétfeleképpen is. El sztir is az érzé_
d ek mellé siiketnémákat kell elhelyezni, prostituáltak és más lenge
keny lellriekben a koldus látványa fájdalmat kelt, ami az egyittérzés
miatt erkólcsti n k mellé pedig id s asszonyokat, Ami ,,a sokkoló látványt
kóvetkezménye, míg a keményszívtíekbena fájdalom az undor
a publikum ni,ujtó nyomorékokat" illeti, Bentham j avaslata szerint ket vakokkal
keletkezik. Akárhogy is, a koldus jelenléte csokkenti
kell osszekólt óztetni.7
hasznosságát.Ezért Bentham azt javasolta, hogy a koldusokat távo-
Bármilyen ridegnek is tíínikez az elképzelés,Bentham célja nem
lítsák el aiutcáWot,és gyííjtsékossze ket dologházakban,a
a biintetés volt. Egyszeruen az általános jólétet szerette volna el -
Lehetnekolyanohakikszerinteznemtisztességesakoldusokkal
mozdítani azzal,hogy megold egy olyan problémát, amely csokkenti
szemben. Bentham azonban nem hagyja figyelmen kíviil a hasznos-
a társadalom hasznosságát. |avaslatát a ,,kolduskérdés menedzselé-
ságukat.Nemvitatja,hogyakoldusokboldogabbahhakoldulhatnak
sére" soha nem fogadták eI. Ám a benne megh zódó haszonelvtí szel-
-inthu adologházban kellene dolgozniuk, Am, jegyzimeg, minden
lemiség mind a mai napig él és virul. Miel tt a haszonelvri gondol-
egyes boldog és prosperáló koldusra boldogtalan emberek
sokasága
publikum által elszenve_ kodás néhány jelenkori megnyilvánulásával foglalkoznánk, érdemes
. E"e.t arra a kóvetkeztetésre jut, hogy a
"rit feltenni a kérdést:hozhatók-e fel ellenvetések Bentham frlozofiájáva|
dett fájdalom osszege egészen biztosan meghaladja azt a boldogta-
szemben, és ha igen, milyen alapon?
lanságot, amit a dologházba hurcolt koldusok éreznek, bármekkora
is legyen az.5
Uasot azért agg dhatnának, hogy a dologházak felépítéseés 1. számu ellenvetés: egyéni szabadságjogok
miíkódtetése kóltséget je|ent az adofizet számára, ami az boldog-
javaslata szerint Sokan gy vélik, hogy a haszonelvííség legszembeotl bb gyengéje,
ságát, azaz hasznosságát csokkenti. Ám Bentham
lett hogy nem tartja tiszteletben az egyéni szabadságjogokat. Miután
a .kolduskérdés menedzselésd, teljes mértékben onfinanszírozó
csak az elégedettség osszegével foglalkozik, képes arra, hogy keresz-
volna. Bármelypolgárnak, aki koldust lát, jogábanállna elfogni
t, és
koldus ttilgázoljon az egyéneken. A haszonelvií gondolkodó számára fontos
a legkózelebbi dologhazba toloncoltatni ,Ha egyszer
ott van, a

az eltartását, amelyet egy az egyén, de csak abban az értelemben, hogy egyetlen ember prefe-
kOtJtes dolgozni, hogy megkeresse "onfel-
nyilván. Ezen számolnák el aZ étel_ital, renciáit sem lehet számításon kívtil hagyni. Ám ez azt jelenti, hogy
szabadító számlán' tartanának
a haszonelvtíség,kdvetkezetesen alkalrnazva, képes szentesíteni
ruházkodás, szállás, orvosi ellátás és biztosítás koltségeit, ez utóbbit
meg- olyan elj árásokat, amelyek szerintiink megsértenek olyasmiket, ami-
arra az esetre, ha a koldus az e| tt meghalna, hogy tartozásait
ket mi a tisztesség és tisztelet alapvet normáinak tartunk. Ezt vllá-
flzetíe.A polgárokat osztcin<izend , hogy elfogják és a dologházba
gítj ák meg az alábbi éldák.
toloncoljak aLldusokat, Bentham zo shilling cisszegií díjat ajánlott
p

minden egyes elfogott emberért, amellyel természetesen a koldus A keresztényeket az oroszlánok elé vetik
u
szám|áj át terhelnék m e g.
Az ókori Rómában a Colosseumban keresztényeket vetettek orosz-
Benthamahaszonelvtílogikátalkalmaztaadologházlakóinak
ame- Iánok elé a t<imeg szorakoztatására. Képzeljiink el egy haszonelvií
elhelyezésére is, hogy minimalizálj ák azt a kényelmetlenséget,
érezhetnek minden csoport kalkulust: valóban, a keresztények szornyií fájdalmat éInek át az
lyet a bentlakók egymás kózelsége miatt

53
52
Mi igazságOs?
oroszlánok karmai kcjzott, mikózben azok felfalják ket. Ám gon-
doljunk a Colosseumot megt lt iinnepl tomeg kollektív eksztázi-
sára. Ha elégséges számu római lakos elég nagy circimét leli a véres
látványban, van-e alap arra, hogy a haszonelvíígondolkodó elítélje
az ilyesmit?
Ez a haszonelvíínézeteket valló ember természetesen aggódhat
amiatt, hogy az ilyen játékok kovetkeztében a szokások eldurvulnak,
és az erószak fokozódik Róma utcáin, vagy nóvekszik a lehetséges
áldozatok félelme, hogy egy nap ket is az oroszlánok elé vethetik.
Ha ezek a kóvetkezmények elég s lyosak, hogy vélhet en megha-
ladják a játékok okozta élvezeteket, lehetséges, hogy okot adnak
ahaszonelvií nézeteket vaIIó dontéshozónak a játékok betiltására. Ám
ha pusztán ilyen megfontolások miatt mondunk le, hogy a kereszté-
nyek er szakos halált haljanak mások szorakoztatására, vajon nem
érezzik, hogy valami erkolcsileg fontos dolog hiányzik a képletb l?
lndokolható-e bármivel a kínzás?
A fentiekhez hasonló kérdéssel találkozni manapság, hogy tudniil-
lik lehet-e bármivel indokolni a kínzás alkalmazását a terrorizmus-
sal gyan sított személyek kihallgatása során. Vegyiik szemiigyre
a ketyeg id(jzitett bomba esetét. Képzelje el, hogy Ön a helyi CIA-
iroda vezet je. Elfogott egy terrorizmussal gyanírsítható személlt,
akir 1 feltételezhet , hogy tud arróLa nukleáris robbanóeszkózr l,
amely kés bb Manhattanben fe1fog robbanni. Valójában Önnek oka
yanaztfeltételezni, hogy az illet helyezte eI a bombát. Az óra ketyeg,
az 1lletó tagadja, hogy terrorista lenne, és megtagadja azt is, hogy
elárulja a bomba helyet. Helyes t addig kínozni, amíg el nem árulja,
hogy hol bomba, és hogyan kell hatástalanítani?
a pontját látszik alátámasztani. A mennyiség erkólcsi értelemben
Az igenl válasz mellett szóló érvelés a haszonelvii kalkulációval
kezd dik, A kínzás fájdalmat okoz a gyan sítottnak, nagyban csok-
kenve az illet boldogságát vagy hasznosságát. Másfel l ártatlan életek
ezrei pusztulnak el, ha a bomba felrobban. Ezenahaszonelvií alapon
lehet azza|érvelni, hogy erkólcsileg indokolhato egy embernek nagy
fájdalmat okozni, ha ezze| megakadáIyozzuk, hogy tcimegek meg-
54
A legnagyobb boldogság elve
haljanak vagy szenvedjenek. Richard Cheney, az Egyesiilt Államok
korábbi alelnoke erre a haszonelv logikára épiil érlwel operált,
mondván, hogy a kemény kihallgatási eljárások alkalmazása a felté-
telezett al-Kaida terroristák ellen segít elhárítani az Egyesiilt Államok
ellen irányuló jabb terrorista akciókat.
Természetesen ez nem jele nti azt, hogy a haszonelv nézetek hívei
helyeslik a kínzást. Néhányan kóztiltik kifejezetten ellenzik, gyakor-
lati megfontolásokból. Azt á||itják, hogy ritkán eredményes, mert
a kényszerrel megszerzett információ tobbnyire nem megbízható.
Tehát fájdalmat okozunk, ám a kdzcisség biztonsága nem jal.ul: a kol-
lektív hasznosság nem erosodik. Vagy amiatt is aggódnak, hogy ha
a mi országunk kínzást alkalmaz, a fogságba es katonáink is rosz-
szabb elbánásban fognak részesiilni. Mindent egybevetve tehát a tény,
hogy kínzást alkalmazunk, cs<ikkenti a nettó hasznosságot.
Ezek a gyakorlati megfontolások vagy helytállóak, rragy nem,
a kínzás elvetésével kapcsolatos mérlegelésektekintetében min-
denesetre t<ikéletesen <isszhangban állnak a haszonelvíí gondolko-
dással. Nem azt állítják, hogy egy emberi lény megkínzása a dolog
bels lényegéttekinwe rossz dolog, pusztán csak annyit, hogy vannak
olyan negatíl.umai, amelyek egészében nagyobbak, mint az el nyei.
Vannak emberek, akik a kínzást elvi alapon utasítják el. Ók azt
gondolják, hogy sérti a jogokat, és nem tartja tiszteletben az emberi
lények eredend méltóságát. Az gondolatmenetiik nem haszonelvií
megfontolásokon alapul. Ókazzalérvelnek, hogy az emberi jogok és
a méltóság olyan erkolcsí alapokon nyugszik, amelyek kívi.il esnek a
hasznosság terrénumán. Ha igazukvan, Bentham filozófiája helytelen.
Els ránézésreaz idí5zitett bomba forgatókónlve Bentham állás-
Iényeges. Egy dolog elfogadni három ember halálának a lehet ségét,
hogy elvethessiik egy ártatlan kabininas hidegvérrel tortén meg-
gyilkolását. De mi a helyzet akkor, ha ártatlan életek ezreir l van
szó, mint az id, zítettbomba torténetben? Mi van akkor, ha emberek
százezreinekélete forog kockán? A haszonelvtí nézeteketvalló azt fogja
mondani: egy bizonyos ponton az emberi jogok legelk<itelezettebb
55
Mi igazságos?
híve sem fog tudni meggy z en érvelni a mellett, hogy erkólcsileg
helyes elfogadni ártatlan emberek sokaságának halálátazért, hogy ne
keriiljrin sor egy árva terrorizmussal gyanrisított személy megL<tnzá-
sára, aki pedig tudja, hol van a bomba elrejtve.
Ám a haszonelv erkólcsi érveléstesztelésére az idózitettbomba
ttjrténet féIrevezet . Azt sugallja, hogy a számok lényegesek, azazha
elég sok élet forog kockán, akkor igenis át kell lépniink a méltósággal
és az emberi jogokkal kapcsolatban érzett gátlásainkon. Ha ez igaz,
akkor az erkólcs végs soron mégis csak a kóltségek és a haszon szá-
molgatásából áll.
De a kínzás forgatókoryw nem azt szemlélteti, hogy a sok élet
megmentése érdekében egy ártatlan embernek fájdalmat okozunk.
Ne feledjiik, hogy az emberéletek megóvása miatt megkínozandó
ember terrorizmussal gyan sított személy, akir l azt gondoljuk, hogy
talán a bombát is rejtette el. A megkínzása melletti érvek erkól-
csi ereje nagymértékbenazon a feltevésen nlrrgszik, hogy valami-
lyen módon idézte eI azt a veszélyt, amit most megpróbálunk
elhárítani. Vagy ha nem a felel s a bombáért, akkor feltételezhetó,
hogy más szornyií cselekedeteket hajtott végre, amivel kiérdemelte
a kegyetlen bánásmódot. Az erkcilcsi intuíciónk, amely az idózitett
bomba esetben munkálkodik, nem csupán a kóltségekre és haszonra
van figyelemmel de arra a nem haszonelvií megfontolásra is, hogy
a terroristák gonosz emberek, akik megérdemlik a biintetést.
Tisztább a he7yzet, ha a forgatók<inlwb l teljes egészébeneltá-
volítjuk a feltételezett btínosségmozzanatáí. Tételezzik fel, hogy
a terrorista beszédre bírásának egyetlen eszkoze, hogy megkínozzuk
akislányát (aki semmitnem tud apja sz rny cselekedeteir l). Vajon
ez morálisan megengedhetó? Azt gyanítom, hogy még a haszon-
elvr.í nézetek legelszántabb híve is nyelne egyet erre a felvetésre. Ám
a kínzástorténetnek ez a variácioja alkalmasabb a haszonelvtí nézetek
tesztelésére. Kiiktatja azt az intuitiv mozzanatot, hogy a terrorista
mindenképpen rászolgál a biintetésre (fiiggetleniil az értékesinfor-
mációtól, amit megszerezni reméliink), és arra kényszerítbenniinket,
hogy a haszonelvií kalkulációt <inmagában vizsgáljuk,
56
A legnagyobb boldogság elve
A boldogság városa
A kínzáseset második verziója (amelyben az ártatlan kislány is szere-
pel) emlékezetembe idéz egy elbeszéIést,amelynek a szerz je Ursula
K. Le Guin. A torténet (amelynek címe: Akik elhagyják Omelaszt) egy
Omelasz nev városról szól, amelyben boldogság és polgári elége-
dettség uralkodik, nincsenek királyok és rabszolgák, nincs reklám,
t zsde, sem atombomba. Miel tt mégazthinnénk, hogy ilyen város
nincs is, a szerzó elárul egy dolgot a helyr L ,,Omelasz valamelyik
gy nyór kózépiiletének alagsorában, vagy talán egy tágas magán-
ház pincéjébenyan egy szoba. Ablaka nincsen, egyetlen ajtajazárval'
Egy gyerek van ebben a szobában. A gyerek gyengeelméjtí, alultáplrált
Eletét szórny magányban tengeti.
és elhagyatott,
,,Mindenki tudja, hogy ott van, Omelasz osszes lakója. (...) Azt is
mind tudják,hogy ott kell lennie, (...) de azt mind felfogták, hogy
boldogságuk, a város szépsége, barátságaik gy<ingédsége,gyerme-
b sége és az id(|járás enyhesége is
keik egészsége,(. . .) még a sziiret
a gyermek fórtelmes nyomorriságától fiigg. (. . .) Ha a gyereket valaki
kivinné a napfenyre, (...) ha megmosdatnák, megetetnék és meg-
nlugtatnák, azval banjó lenne; de ha megt<irténne, azon a napon,
abban az órában elhervadna és osszed lne Omelasz gazdagsága és
<irome. Ezek a feltételek]'8
Elfogadhatóak morális szempontbóI ezek a feltételek? Az els
ellenvetés Bentham haszonelviíségévelszemben az aIapvet emberi
jogokra apellál, és azt mondja, hogy ez az ár nem elfogadható - még
akkor sem, ha egy egész város boldogsága ezen m lik. Helytelen
lenne egy ártatlan gyermek jogait megsérteni, még akkor is,ha ezzel
sok ember boldogságát idézzik eli5.
2. szám ellenvetés: az értékkiiztis mércéje
A haszonelv ség az erkólcsi nézetekkel foglalkozó olyan tudomány,
amely a boldogság mérésér1, cisszegzésérl és kiszámításáról szól.
Számba .veszi az egyenl preferenciákat anélki.il, hogy értékítéletet
alkotna róluk. Bárki preferenciája egyformán fontos. Ez az itélkezést
57
 A legnagyobb boldogság elve
Mi igazságos?

jóvedéki adót a dohánytermékeken és a dohányosok id el tti elha-

elhárító mozzanat adja vonzerejének nagyobbik részét,Az az
ígé- a

kreál, számos Iá|ozásáv al kapcsolatos megtakarításokat -, a ktiltségvetés tiszta nye -

rete pedig, hogy azerkólcsi választásokból tudománlt
resége éví47 millió dollár.9
jeterrt orit oz jazdaságielmélet számára alapul szolgál, Ám a
prefe-
vál- Ez a kóltség-haszon elemzés kommunikációs katasztrófának
renciák osszegzése kozos mércét igényel, amelyen mérhet kké
kínál_ bizonl.ult a Philip Morris számára.,,A dohánycégektagadni szokták,
nak. Bentham hasznossággal kapcsolatos elgondolásai valóban
hogy a cigaretta embereket <il - írta egy kommentátor, - Most meg
nak egy ilyen értékmérfít.
egyenesen hencegnek vele."'o Egy dohányzásellenes csoport fizetett
valon lehetséges-e a morális javakat egyetlen mérce nyel-
Áii
kózben? jsághirdetésttettkózzé, amelyen egy hulla látható, Iábujján egy 1227
vére leforáítani anélkiil, hogy ne veszne el valami e fordítás
második ellenvetés ezt a kételyt dolláros árcédulával, ami a cseh kormány megtakarítására utalt min-
A haszonelvííséggelkapcsolatos
mércével mérni vala- clen egyes dohányzással kapcsolatos haláleset után, A felháborodás-
fogalmazzameg. E szerint nem lehet egyetlen
sal és a kóznevetséggel szembesiilve a Philip Morris elsíl számuveze-
mennyi értéket.
t je nyilvánosan bocsánatot kért, mondván, a tanulmány,,figyelmen
Hogy megértsiik ezt az ellenvetést, vegyiik szemiigyre a haszon-
l<íviil haglta az alapvetií emberi értékeket,ami teljességgel megen-
elv lJgika felhasznáIását a kóltség-haszon elemzésben, amely az I
egyik l*egáltalánosabban használt dontéshozatali módszer a
kor- gedhetetlen 1
i

ésszer séget Lesznek, akik azt mondják, hogy a Philip Morris-eset jól szemléI-
áárry"utie, az iizleti világban. A kóltség-haszon elemzés
választásokba, oly teti a koltség-haszon elemzés és az annak alapjául szolgáló haszonelvií
és fegyelmet igyekszikvinni a komplex társadalmi
hasznot pénzben fe)ezl<:, - aztán gondolkodás morális ostobaságát. A ttid rák okozta halál bevételi
mód*on, hogy mi.rden kóltséget és
tételként való prezentálása valóban az emberi élet iránti érzéketlen
<isszehasonlítja ket,
koz mb sség jele. A dohányzással kapcsolatos bármely - erkolcsileg
A tiid rák haszna is védhet - politikának nem csupán a koltségvetésihatásokat kell
íigyelembe vennie, de a kozegészségre és az emberi jólétre gyako-
A Philip Morris dohánygyár nagy iizleti érdekekkel rendelkezik
rolt hatást is.
a Cseh Kóztársaságban, ahol a dohányzás ma is népszer
és társa-
a dohányzás Ám a haszonelvií nézetek híve nem vitatná, hogy e szélesebb
dalmilag elfogadott. A cseh kormány, miután aggódik
I<civetkezményeket is figyelembe kell venni, mint amilyen a fájdalom,
kdvetkeztében magas egészségiigyikiadások miatt, a kózelmriltban
fontolóra vette a doháryrtermékek adójának megemelését,Az
adó- ir szenvedés, a gyászoló családok, az éIet elvesztése. Bentham éppen
azért alkotta meg a hasznosság koncepcióját, hogy egyetlen skálán
emelést elhárítandó, a Philip Morris megrendelt egy kóltség-haszon
ibrázolja a Iegkrilonbciz bb dolgokat, amelyeket fontosnak tartunk,
elemzést a dohányzás hatásáról a cseh kóltségvetésre, A tanulmány
ideértve az emberi élet értékétis. A benthami nézetek híve számára
arra a kovetke ztetésrejutott, hogy a kormány valójában tobbet
nyer,
a fenti eset nem cáfolja, egyszeríien csak rosszul alkalmazzaahaszon-
mint veszít a dohánytermékeken. Az indoklás: bár a dohányosok
clvtíséget.Egy teljesebb koltség-haszon elemzés keretében az erk<ilcsi
valóban nagyobb egészségiigyi kiadást okoznak a kóltségvetésnek,
számítás része lenne az id el tt elhalálozás koltsége a dohányos és
amíg élnek, ám, mivel korábban halnak meg, ezjelent s megtaka-
rítási jelent a kóltségvetés számára az egészségugyi ellátás, az
id s- családja számára, és ezeket is szembeállítaná a k<iltségvetés megtaka-
rításaival, amit a dohányos id el tti elhalálozása eredményez.
gondázás és a lakásgazdálkodás teriiletén, A tanulmány szerint
ha
á dohá.ry"a, ,,pozitív hozományait" is figyelembe veszik - ideértve

59
58
Mi igazságos?
Ez visszavisz benniinket ahhoz a kérdéshez, hogy vajon lehet-
séges-e mindent pénzngyt kategóriákban kifejezni. Bizonyos kólt-
ség-haszon elemzések kísérletettesznek erre, egészen odáig, hogy az
emberi életet is pénzigyl. értelemben beárazzák. Nézziink meg két
kóltség-haszon elemzést, ametyek kózfelháborodást váltottak ki, nem
azért, merí nem számoltak az emberi élet értékével,hanem éppen
azért, mert kalkuláltak vele.
A íelrobbanó iizemanyagtartályok
Azt97o-es években a Ford Pinto volt az egyik legnépszerííbbkis kate=
góriájtlszemélyautó az Egyesiilt Államokban. Sajnos, tizemanyagtar-
tálya elég kcinnyen felrobbant, ha egy másik autó hátulról beleiitkó-
zott. Tóbb mint ótszáz ember halt meg a!ángra lobbanó Pintókban,
és ennél sokkal tobben szenvedtek s lyos égésisériiléseket.Amikor
egy megégett áLdozat pert indított a Ford Motor Company ellen
hibás tervezésre hivatkozva, kideriilt, hogy a Ford mérnokei tisz-
tában voltak a veszéllyel, am7t az iizemanyagtartály jelentett. Ám a
vállalat vezet, i,akik elvégeztettek egy kóltség-haszon elemzést, arra
a kóvetkeztetésre jutottak, hogy a hiba kijavításától várható eI nyok
(megkímélt emberélet és megakadályozott baleset) nem érik meg az
autónként rr dollárt, amely annak a berendezésnek az ára volt, ami-
ve| az izemanyagtartály biztonságosabbá vált volna.
Egy megbízhatóbb iizemanyagtartálytól várható el nyoket meg-
becsiilend , a Ford r8o halálesettel és ugyanannyi égésisériiléssel
számolt abban az esetben, ha a módosítást nem végzíkel. Ezt kóve-
t en minden egyes halálesetet és sériiléstbeárazott; 2oo ooo dollárt
emberéletenként és 67 ooo dollárt sériilésenként.Figyelembe vette
továbbá a kiégett Pintók számat és értékét.Az eredmény a haszon
oldalon 49,5 millió dollár volt. Ám a berendezés felszerelésének
rr dolláros kóItsége rz,s millió járrnííesetéb en 137,5 millió dollár lett
volna. Ezért a vállalat gy dontott, hogy nem éri meg azizemanyag-
tartály módosítása, amivel az autobiztonságosabbá vált volna.12
Amikor az eskiidtek tudomást szereztek a tanulmányról, felhábo-
rodásuk nem ismert határokat. z,5 millió dollár kártérítéstítéltekmeg
60
A legnagyobb boldogság elve
a felperesnek, és további rz5 millió dollár bi.intetést (amelyet kés bb
másodfokon 3,5 millió dollárra mérsékeltek).'uTalán az eskiidtek azt
gondolták, hogy nem helyes, ha egy vállalat pénzbeli értéket rendel
az emberélethez,vagy az is lehet, hogy felháborítóan kevésnek tartot-
ták a zoo ooo dollárt. A Ford azonban nem maga találta ki az óssze-
get, hanem egy állami iigpokség adatait használta. Az r97o-es évek
elején a National Highway Traffic Safety Administration (Nemzeti
Autópálya Kozlekedésbiztonsági Ügynokség) kiszámolta egy haláIos
kimenetelií kóz ti baleset koltségeit. Az iigynokség, kiindulva a kies
j<ivedelemb l, az orvosi és a temetkezési kóltségekb l, valamint az
áIdozat fájdalmábólés szenvedéséb l, halálesetenként zooooo dol-
láros osszeget állapított meg.
Ha az eskiidtek ellenvetése az sszegnek szólt, és nem az elvnek,
a haszonelvií gondolkodó minden bizonnyal egyetértene. Kevés
ember halna meg egy autóbalesetben 2oo ooo dollárért. A legtobb
ember szeret élni. Ahhoz, hogy megbecsiiljiik egy halálos kimene-
teltí baleset teljes hatását a hasznosságra, figyelembe kellene venni az
á|dozat veszteségét is, ami a jov beni boldogság elvesztéséb l adó-
dik, nem csupán a kiescí jovedelmet és a temetkezési kóltségeket.
Mi is lenne akkor az emberi élet valóságos értékepénzbenkifejezve?
Leértékeltid sek
A US Environmental Protection Agency (Amerikai K<irnyezetvé-
delmi Hatóság) is erkólcsi felháborodást váltott ki, amikor megpró-
bálta ugyanezt a kérdéstmegválaszolni, ám nem pont ugyanazért.
zoo3-ban az EPA kózzétett egy kóltség-haszon e|emzést az rij leve-
g szennyezési szabványokkal kapcsolatban. Az iigynokség nagyvo-
nal bb értéketrendelt az emberélethez, mint a Ford, de egy furcsa
csavarral az életkorra tekintettel: z,z milrlió dollárt minden egyes,
a tisztább leveg nek kciszcinhet en megmentett életre, kivéve a het-
ven évnélid sebbeket, akiknek az éIetétz,l millió dollárra becsiil-
ték. Ennek az eltéri3 értéknekaz alapját haszonelvtí megfontolás
képezte: az id sebb emberek életének megmentése kevesebb haszon-
nal jár, mint a fiatalabbaké (akik az id seknél hosszabb ideig élnek, és
61
 A legnagyobb boldogság elve
Mi igazságos?

ezért tobb boldogságban lehet résziik). Az id sebbek nevében meg-

A koltség-haszon elemzés hívei felhívják a figyelmet arra, hogy
a 6l mérfold óránkénti sebességet rógziMe, szemben az 55 mérfóld-
szólalók nem így gondolták. Tiltakoztak ,,az id s polgárok leértéke_
del, az emberéletet implicite r,54 millió dollárra becsiiljrik, ami sok-
Iése" miatt, és azt kovetelték, hogy az áIIam ne rendeljen nagyobb
értéketa fiatal, mint az id skori élethez. Az EPA, megdobbenve a til_
kal kevesebb, mint a 6 millió dollár, amivel a kormányhivatalok
a kórnyezetszennyezési, valamint az egészségieyi és biztonsági szab-
takozáson, gyorsan elhatárolódott a ,,leértékeléstl'] és visszavonta
ványok megállapítása során számolnak. Akkor hát miért ne lehetne
a tanulmánlt.'a
A haszonelvriség bírálói szerint az íIyen torténetek aztbizonyit_ err l nyíltan beszélni? Ha a biztonság valamilyen szintjével kapcso-
ják, hogy a koltség-haszon elemzés tévedés,és az emberi élet beára- latos átváltás nem keriilhet el, mondják, akkor ezt nyitott szemmel
kell tenniink, és a koltségeket meg a hasznot a lehet legmódszere-
zása erkólcsileg elfogadhatatlan. A kóItség,haszon elemzés hívei ezzel
sebben kell cisszehasonlítanunk - még ha ez azzalis jár, hogy árcédu-
nem értenek egyet. Azzalérvelnek hogy számos társadalmi dontés
lát tíizink az emberi életre.
tartalmazimplicit átváltáSt az emberélet és valamilyen más szolgálta_
tás vagy javak kózott. Az emberi életnek van ára, állítjáls fiiggetleniil
A haszonelvií nézetek hívei szerint az irtózáslnkattól, hogy pénz-
ben kifejezett értéketrendeljiink az emberi éIethez, tabu, amit le kéne
attól, hogy elismerjiik vagy sem.
_
Például az autók használata egytitt jár valamekkora e|(5re jelez_
kiizdeni.ink, mert akadályozza a tiszta gondolkodást és a racioná-
Államokban lis társadalmi választásokat. A haszonelvií nézetek bírálói számára
het mérték- emberélet-veszteséggel; az Egyesiilt
azonban vonakodásunk egy erkólcsi szempontból fontos dologra
évente tobb mint neg}-venezren halnak meg az utakon, Ett 1 még
hívja fel a figyelmet arra ugyanis, hogy nem lehetséges minden érté-
a társadalom nem tiltja be az autók használatát, valójában még a
ket és dolgot egyetlen mércévelmérni és sszehasonlítani.
sebességet sem korlátoznlk. Azr974-es olajválság idején a Kongresz-
szus óránként ls mérfóldben korlátozta a sebességet az egész ország
Fizetett íájdalom
teriiletén. Ám a cél az energiatakarékosság volt, lóllehet az alacso_
nyabb sebesség kóvetkeztében a haláIesetek száma is cs<ikkent,
Nem magától értet<íd , hogyan lehet megoldani ezt a vitát. Ám
néhány kísérletez kedvíítársadalomtudós megpróbálta. Edward
Az r98o-as években a Kongresszus eltorolte a korlátozást, és
Thorndike szociálpszichológus az l93o-as években megpróbálta bizo-
a legtobb államban a sebesség fels határa óránként 6l mérfóld lett.
Az autóvezet k id t takarítottak me8, ám a kóztiti halálesetek száma nyítani azt, amit a haszonelv frloz fia állít, hogy tudniillik lehetsé-
ges az élvezet és fájdalom kdzcis nevez jére hozni alátszolagnagyon
emelkedett. Abban az id ben senki nem végzett kóltség_haszon elem_
is sokféIe vágyainkat és averzióinkat. Felméréstvégzett állami segély-
zést annak kiderítésére,hogy megéri_e vállalni az emberéletben kife_
jezett magasabb koltséget a gyorsabb vezetés érdekében, Néhány éwel
programban kózremtíkód fiatalemberek koz<itt, azt kérdezve, hogy
kés bb kétkózgazdász eVégezte ezt a számitást. A magasabb sebes- mekkora fizetségért vennének részt kiilonbóz fájdalom elviselésé-
vel járó kísérletekben. Például: mekkora fizetségértvállalná, hogy egy
gyhatározIákmeg mint id nyereséget, amit a munkába
ség el nyeit ir
járás során takarítunk meg (az átlagos zo dolláros órabérrel kalku_ fels eliils fogátkthúzzák, az egyikkis lábujját levágják, mennyiért
enne meg egy tizenot centis kukacot, fojtana meg puszta kézzel egy
lalva), és ezt elosztották a t<ibblet halálesetek számáva7. Arra a kóvet_
kóbor macskát,vagy élne élete végéigKansas államban ro mérftildre
keztetésre jutottak, hogy az amerikaiak a gyorsabb hajtást választva
legkózelebbi várostól?16
az emberéletet r,54 millió dollárra becsiilik. Ez volt a ro mérfolddeI
a

nagyobb óránkénti sebesség gazdasági haszna egy halálesetre vetítve.15

63
62
 A legnagyobb boldogság elve
Mi igazságos?

Mit gondolnak, tevékenységek k<iziil melyik volt a ,,legdrágább'

e
kon tanultak. A n i ftjiskolákon megcsontosodott szabályok voltak
érvényben arra vonatkozóan, amelyek szerint a lányok nem fogad-
és melyik a ,,legolcsóbb"? Íme az árlap, ami a felmérés alapján ossze-
hattak férfi vendégeket éjszaka a szobájukban. Nekem azt mond-
állt (rg:z-es dollárban):
ták, hogy ezeket a szabályokat ritkán tartatták be, és konnytí volt
Fog 4 5oo dollár kijátszani ket. Ekkorra már a legtobb f iskolai tisztvisel nem tar-
Kis lábujj 57 ooo dollár totta a feladatának, hogy betartassa a szexuális erkólccsel kapcsola-
Kukac roo ooo dollár tos ódivatri szabályokat. Ebben az id(iben egyre tobben kóvetelték,
Macska ro ooo dollár hogy enyhítsékezeket a szabályokat. Ez a vita kiilon<isen a St. Anne's
Kansas 3oo ooo dollár College-on fol1.t, amely kizárolag n i hallgatókat vett fel.
Thorndike gy vélte: eredményei alátámasztják azt az á|litást, Néhány id sebb holgy az egyetem tanári karában a hagyományos
nézetek híve volt. Ók a hagyományos felfogás talaján állva tiltakoz-
hogy minden dolog mérhet és osszehasonlítható egy k<izos mérce
tak a ferfi vendégekjelenléte ellen; erkólcstelennek tartva, hogy fiatal
segítségével.,,Bármilyenvágyvagy kielégiilésvalamilyen mennyiség-
hajadonok veltik toltsék az éjszakát. Ám az id k v áItoztak és a hagyo-
ben létezik, ezért mérhetó - írja. - Egy kutya, macska, vagy csirke
éIete étvágyból, sóvárgásból, vagy másfajta vágyból, illetve azok kielé-
mányos nézetek hívei már kényelmetlennek tartották, hogy ellen-
giilésébI á||, és ezért ezekkel határozhato meg. ( . . ) Ugyanez igaz az
.
kezésiik valódi okát beismerjék. Így érveiket haszonelvííkóntosbe
emberéletre, b ár az étvágyakés más vágyak számosabbak, kifinomul-
burkolták. ,,Ha a férfiak az éjszakát a kollégiumban toltik - mond-
tabbak és osszetettebbek."l
7 ták -, ez a kollégium számára tobbletk<iltséget jelenti' ,,Es mégis
Ám Thorndike felháborító tistája éppen az ilyen sszehasonlí- miért?" - tehettiik fel a kérdést.,,Nos, nyilván fiir<idni akarnak, és
így t<ibb forro víz fogy majd. Ezen t Imen en pedig a matracokat is
tások abszurditását bizonlttja. Lehetséges lenne, hogy a válaszadók
a Kansas állambeli farmon tciltend élet kilátásait háromszor annyira
gyakrabban kell cserélni" - válaszolták.
rossznak tartják, mint egy kukac elfogyasztását, vagy pedig ezek A reformerek a kovetkez kompromisszumot ajánlották min-
den holgy maximum heti három éjszaka fogadhat vendéget, feltéve,
a kísérletek annyira ktilonboznek egymástól, ami\<tzárja az értelmes
hogy a vendég 50 penn}t fizet, a kollégium kóltségeit megtérítend .
osszehasonlítást? Thorndike elismeri, hogy a válaszadók egyhar-
mada semmi énzértnem vállalná az effajta élményekelszenvedését,
p
Másnap a Guardian a kóvetkez szalagcímmel jelent meg ,,Lányok
a St. Anne'sból - 5o penny egy éjszakai' Az erényt nem k<innyen lehe-
ami azt jelzi,hogy ezek az emberek ,,mérhetetleniil visszataszítónak,
talá|ták az ilyen dol gokat.'
8 tett a haszonelv nyelvére lefordítani. Így aztán a megcsontosodott
szabályokat hamarosan eltorolték, és fizetni sem kellett.
Lányok a St. Annelsból
Talán nem lehet mindent eldont érvet találni azon állítás mellett John Stuart MilI
vagy éppen ellene, hogy minden morális dolog veszteség nélkiil
egyetlen kóz<is mércével kózos nevezóre hozható. Ám itt van egy MegvizsgáItunk két ellenvetést Bentham,,legnagyobb boldogság"
további eset, amely a fenti állítást megkérd jelezi. elvével szemben - hogy tudniillik nem veszi eléggé figyelembe az
Az t97o es években, amikor végzós diákként Oxfordban foly- emberi méltóságot és az egyén szabadságjogait, valamint hogy
tattam egyetemi tanulmányokat, a férfiak és a n k ktilon f iskolá- tévesen minden erkolcsileg fontos dolgot az éIvezet és fájdalom

65
64
Mi igazságos?
kizárólagos mércéjénvizsgál. Mennyire meggyiiz ekezekaz ellen-
vetések?
}ohn Stuart Mill (r8o6-rV) ugy vélte, hogy ezek az ellenveté-
sek megválaszolhatók. Egy generációval Bentham után megkísé-
relte, hogy megvédje a haszonelvtíséget oly módon, hogy emberibb,
kevésbészámito formában <inti rijjá. MiIl apja, James Mill Bentham
barátja és tanítványa volt. |ames Mill házitanítóval taníttatta a fiát, aki
csodagyerekszámba ment. Hároméves korában grir<igiil, nyolcévesen
latinul tanult. rr éves korában megírta a római jog torténetét.H sz-
évesen idegosszeomlást kapott, amely hosszir évekig tartó depresz-
szióba dontotte. Nem sokkal ezután találkozott Harriet Taylorral,
aki abban az id ben ferjes asszony volt, két gyermekkel, ám szoros
barátságot kot tt Mill-lel. H sz éwel kés bb , férje haláIát k<ivet en,
Harriet Taylor és Mill tisszeházasodtak. Mill Taylort legnagyobb
intellektuális társának és egyiittmtíkód partnerének tekintette, ami-
kor nekilátott, hogy feliilvi zsgálja Bentham doktrínáj át.
Érvek a szabadság mellett
Mill írásait tulaj donképpen folyamatos er feszítésnek tekinthetjiik,
hogy <isszeegyeztesse az egy éni szabadságj o gokat a haszonelvííséggel,
amelyet apja Benthamtól vett át és hagyott rá. A szabadságról $859)
cím kónlwe az angol nyelvíívilág klasszikus érveléseaz egyéni
szabadságjogok mellett. Kózponti megállapítása, hogy az emberek
bármit szabadon megtehetnek, amit akarnak, feltéve, hogy nem árta-
nakvele másoknak, Azállam nem korlátozhatjaaz egyéni szabadság-
jogokat, bogy az egyént saját magától megvédje, vagy hogy ráerí5lr-
tesse a tobbség akaratát arról, hogy mi helyes. Az egyénkizárolag
azokkal a cselekedeteivel tartozik elszámolni a társadalomnak, ame-
lyek másokat érintenek. Amíg nem okoz kárt másoknak,,mindabban,
ami csak t érinti, jogos fiiggetlensége korlátlan. Önmagának - saját
testének és lelkének - mindenki korlátlan ura."'n
Az egyéni szabadságjogoknak ez az ellentmondást nem tíírdefi-
níciója alighanem er sebb indoklást kíván, mint pusztán a hasznos-
ság. Vegyi.ik például a kóvetkez esetet: tételezziik fel, hogy a nagy
66
A legnagyobb boldogság elve
tobbség megvet egy kis vallást, amit be akar tiltani. Valószín leg
a vallás betiltása a legnagyobb szám embernek a legnagyobb oromet
okozza. Igaz, a betiltott kisebbség szenvedni fog a boldogtalanságtól
és a frusztrációtól. Ám ha a tobbség elég nagy, és gy lolete az eret-
nekek iránt elég szenvedélyes, a kollektív boldogsága jócskán meg-
haladja ez utóbbiak szenvedéseit. Ha ez a forgatókonyv lehetséges,
a hasznosság elég bizonltalan, megbízhatatlan alap a vallási szabad-
ságszámára. Mill szabadságról vallott nézetei er sebb erkcilcsi alapot
kívánnak, mint Bentham haszonelvrisége.
Mill azonban nem ért ezzel egyet. Ó azt ál|itja,hogy az egyéni sza-
badságjogok melletti érvelés llzárolag haszonelvií megfontolásokon
nyugszik ,,Célszerííitt kijelentenem, hogy érvelésem er sítésérenem
kamatoztatom azokat az elónyóket, amelyek a hasznosságtóI fiiggetlen
jog eszméjéb l eredeztetnek. A hasznosságot tekintem minden etikai
kérdés végs alapjának, a szó legtágabb értelmében,mely szerint az
a fejl d lénlnek tekintett ember tartós, nem váItozó érdekein alapuli"o
MiIl gyvéli, hogy a hasznosságot nem esetr 1 esetre, hanem hosz-
sz távon kell maximalizálnunk. Valamennyi id elteltével az egyéni
szabadságjogok tiszteletben tartása elvezet a legnagyobb emberi bol-
dogsághoz. Ha megengedjtik a ttibbségnek, hogy elhallgattassa a más
nézeteket vallókat, vagy cenzirázza a szabad gondolatot, aztalánma
maximalizálja a hasznosságot, de hosszabb távon rosszabb helyzetbe
hozza a társadalmat - és kóvetkezésképpen kevésbé boldoggá teszi.
Miért kell azt gondolnunk, hogy az egyéníszabadságjogok és
az elíér,nézetel<hez való jog elismerése hossz távon elcímozdítja
a társadalom jólétét? Mill megneveznéhány ilyen okot: a t<ibbségit l
eltér nézetr l kideriilhet, hogy helyes vagy részben helyes, amivel
korrigálható az uralkodó felfogás. De még ha ez nem is torténik meg,
az uralkodó felfogás élénkvitában tortén titkóztetése más ideákkal
meggátolhatja, hogy dogmává és el ítéIettécsontosodjon. YégiI az
a társadalom, amely tagjait arra kényszeríti, hogy szokásokat és kon-
venciókat fogadjanak el, nagyon is kónnyen ostoba konformitásba
csriszhat, megfosztva magát attól az energiatol és vitalitástól, amely
a társadalmi el rehaladást eredményezi.
67
Mi igazságos?
Mill eszmefuttatásai a szabadság el nyós társadalmi hatásáról
e\éggéplauzlbilisek. Mégis, legalább két oknál fogva nem biztosítanak
az egyéni szabadságjogok számára meggyt5z(5 erkólcsi alapot: el szor
is, ha az egyéni szabadságjogokat azért tartjuk tiszteletben, mert ez
el segíti a társadalom fejl dését,akkor ezeket a jogokat esetlegessé
tessziik. Téte],ezzik fel, hogy létezik egy társadalom, amely a hosz-
szítávaboldogságot despotikus eszkózokkel éri el. Vajon a haszon-
elvtí nézetek hívéneknem kéne arra a kóvetkeztetésre jutnia, hogy
egy ilyen társadalomban az egyéni szabadságjogok morális értelem-
ben sziikségtelenek? Másodszot ezeket a jogokat haszonelvií meg-
fontolásokra a|apozva szem el l tévesztjiik azt a gondolatot, hogy
valaki jogánakmegsértése rosszat okoz az eglnennek, fiiggetleniil attól,
hogy ennek mi a hatása a kózosség jólétére. Ha a tcibbség iildozi egy
népszertítlen vallás híveit, valon ezze| nem kóvet el igazságtalansá-
got veliik mint egyénekkel szemben, fiiggetleniil attól, hogy azilryen
intolerancia az id m lásával milyen negatív hatással van a társada-
lom egészére?
Millnek van válasza ezekre az ellenvetésekre, de ez elviszi t
a haszonelvtí erkólcs határain t lra. Helytelen az embert arra kény-
szeríteni, hogy szokás, konvenció vagy az uralkodó véleményszerint
éljen - magyarázza Mill -, mert ez meggátolja abban, hogy e|érje az
emberi élet legmagasabb rendri céIját, az emberi képességekmara-
déktalan és szabad kibontakoztatását. A konformitás Mill szerint
a legnagyobb ellensége a helyes életnek:
,,Az észlelés, az itéletalkotás, a megkiilonboztetésre képes érzelem,
az érte|mi tevékenység,s t még az erkólcsi tetszés is, olyan képes-
ségek, amelyek csak választások révénfejleszthet k. Aki azért tesz
valamit, mett az a szokás, nem valaszt. Nem szerez gyakorlatot sem
a megkiilonboztetésben, sem a jobbik dolog kiválasztásában. A szel-
lemi és erkolcsi képességek,éppugy, mint az izmok, csak a haszná-
lat során tokéletesednek. (. . .) Aki megengedi a világnak vagy a világ
hozzákózel álló részének,hogy élettervet válasszon szárr'áta, az az
atánzás majomképességénkívtil minden egyéb képességet nélktiloz.
Aki maga választ céltmagának, minden képességétmtikódteti]''1
68
A legnagyobb boldogság elve
Mill nem vitatja, hogy a konvenció kóvetésével az egyénl<leIé-
gít életet élhet, és elkeriilheti, hogy bajba kertilj<in. ,,De mennyit fog
érni mint ember? * teszi fel a kérdést,- Nemcsak az a fontos, hogy
az emberek mit tesznek, hanem az is, hogy milyen emberként teszik,
amit tesznek]'22
Akkor tehát nem csak a cselekedetek és kóvetkezmények számi-
tanak. A jellem is fontos. MiIl számára az individualizmus kevésbé
lényeges az élvezet szempontjából, amit eredményez, mint a jellem
szempontjábóI, amit tiikrciz, ,,Annak, akinekvágyai és indítékai nem
a sajátjai, épp gy nincs jelleme, mint egy g, zgépneki''3
A Szabadságról legjelent<ísebb egyedi vonása abban áll, ahogy
Mill fenntartás néIktil iinnepli az individualizmust. Am ez egyfajta
eretnekség is. Miután a haszonelvtiségen t li erkolcsi ideákra apel-
IáI - a jellem, az emberi kiteljesedés gondolataira -, koncepciója
igazán nem is Bentham elgondolásainak továbbfejlesztése, inkább
cáfolata, dacára annak, hogy Mill ezt nem ismeri el.
Magasabb rendííélvezetek
Mill válasza a haszonelv séggel szemben felhozott második ellen-
vetésre - tudniillik hogy minden értéketegyetlen mércévelmér -
szintén a haszonelv ségt l fiiggetlen morális ideákra támaszkodik.
Haszonelviiség (186r) címtíhosszabb tanulmányában, amelyet nem
sokkal A szabadságról cimíi miíve után irt, arra tesz kísérletet,hogy
bemutassa: a haszonelvíí nézetek hívei képesek ktilonbséget tenni
magasabb és alacsonyabb rendri élvezetek kózott.
Bentham számára az élvezet éIvezet, a fájdalom pedig fajdalom.
Az egyetlen szempont, ami alapján az egylktapasztalásunkat jobbnak
vagy rosszabbnak tarthatjuk a másiknál, az általa létrehozott élvezet
vagy fájdalom intenzitása és id tartama. Az ugynevezett magasabb
rendti élvezetek, vagy nemesebb erények egyszertíen azok, amelyek
er sebb, hosszabban tartó élvezeteket eredményeznek. Bentham nem
ismer el min ségi ktilonbséget az é7vezetekkózótt, ,,Az élvezet meny-
nyiségétadottnak tekintve a íáblaszógjáték éppoly jó, mint a kólté-
2
szet]'
n
(A táblaszo gj átékot gyerekek j átszották. )
69

Mi igazságos?
Bentham haszonelv ségénekegyik vonzereje, hogy nem ítélke-
zik. Elfogadja az emberek preferenciáit olyanoknak, amilyenek, anél-
kiil hogy morális értelemben ítéletet mondana fel liik. Minden pre-
ferencia egy{ormán számít. Bentham szerint megengedhetetlen,
hogy állást foglaljunk abban, hogy egyes élvezetek természetiiknél
fogva jobbak, mint más élvezetek. Vannak, akik Mozartot kedve-
Iik, és vannak, akik Madonnát. Néhányan a balettet szeretik, mások
a bowlingot. Vannak, akik Platónt olvasnak, és vannak, aI<lk a Pent-
house magazint. Ki dontheti el, tenné fel a kérdéstBentham, hogy
melyik élvezetmagasabb rend vagy értékesebb, mint a másik?
Bentham azértatasitja el a kiilonbségtételt a magasabb és alacso-
nyabb rendtí élvezetek kózott, mert hisz abban, hogy lehetséges vala-
mennyi értéketegyetlen mérce segítségévelmegmérni és egymás
kóz<itt <isszehasonlítani. Ha atapasztalások csak az általuk létrehozott
élvezet és fájdalom mennyiségében és nem min ségében kiilcjnboz-
nek, akkor valóban van értelme egyetlen kózcis mércévelmegmérni
ket. Ám vannak, akik a haszonelv séget éppen ezen a ponton támad-
ják k azt gondolják, hogy tényleg vannak olyan élvezetek, amelyek
,,magasabb rend ek1 mint néhány más. Ha egyes élvezetek értéke-
sek, mások pedig alantasak, mondják ezekaz emberek, akkor miért
értékeljea társadalom az <isszes élvezeteí egyíormán, és f leg miért
tekintse az iIyen élvezetek <isszességéta legmagasabb rend jónak?
Gondoljunk ismét a rómaiakra, akik a keresztényeket az orosz|á-
nok elé vetették a Colosseumban. Az egyik ellenvetés e véres látvá-
nyossággal szemben, hogy sérti az áIdozatokjogait. Ám egy további
ellenvetés, hogy perverz élvezeteket oszttinoz, nem pedig nemeseket.
Nem lenne helyesebb inkább megváltoztatni, mint kielégíteni ezeket
a preferenciákat?
Azt mondják, hogy a puritánok betiltották a medve-kutya viada-
lokat; de nem a fájdalom miatt, am7t az állatok elszenvedtek, hanem
az élvezetért, amit a néz knek okoztak. A medve-kutya viadalok
immáron nem nevezhet k népszerííid toltésnek, de a kutya, és
kakasviadalok kedveltsége továbbra is kitart. Vannak országok, ahol
betiltják ket; egy lehetséges érv az 17yen tilalom mellett a kegyetlen
70
A legnagyobb boIdogság elve
bánásmód az állatokkal. Ám e torvények erkólcsi ítéletetis maguk-
ban hordozhatnak, hogy tudniillik a kutyaviadalok nézésébl élve-
zetet meríteni visszataszító dolog, amit egy civilizáIt társadalomnak
el kell utasítania, Nem kell puritánnak lenni ahhoz, hogy az ember
rokonszenvezzen ezzel a nézettel.
Bentham értékiiktl ftiggetlentil osszeszámlálná valamennyi pre-
ferenciát, hogy megáIlapítsa, mir 1 szóljon egy ilyen tcirvény. Ám ha
tobb ember nézne kutyaviadalokat, mint Rembrandt-festményeket,
vajon a társadalomnak az ilyen viadalok színhelyéiilszolgálo aré-
nák létesítésétkellene támogatnia, s nem a m vészeti mírzeumo-
kat? Ha bizonyos típusti élvezetek alantasak és lealacsonyítóak, miért
kell egyáltalán figyelembe venni ket egy tcirvény tartalmáróI szóló
vita során?
Mill megkísérlimegmenteni a haszonelvtíséget az ilyen ellenve-
tésekt l, Benthamtól eltér en szerinte lehet ktilonbséget tenni maga-
sabb és alacsonyabb rendtí élvezetek k<izott - azaz számba vehetjiik
vágyainknak nem csupán a mennyiségét és intenzitását, de a min -
ségétis. Es azt is gondolja, hogy képes e ktil<inbségtételre gy, hogy
csupán a hasznosságra támaszkodik, anélkiil hogy bármilyen más
erkolcsi ideát figyelembe venne,
Mill azzalkezdi, hogy kinyilvánítja htíségéta haszonelvíí nézetek
iránt. Szerinte a cselekedetek olyan mértékbenjók, amilyen mérték-
benhozzájárulnak a boldogsághoz, és oly mértékben rosszak, ami-
lyen mértékben a boldogság ellenkez jét idézik el . Boldogságon az
élvezet és a fájdalomhiány értend , boldogtalanságon pedig a fájda-
lom és az élvezett I való megfosztottság. Emellett leszógezi: ,,Ezek
a kíegészít(5magyarázatok azonban nem érintik az életnek azt az
elméletét, amelyen az erkólcsnek ez az elméIete alapul, neyezetesen,
hogy csupán az éIvezet és a fájdalommentesség az, ami célkéntkívá-
natos, s hogy minden más kívánatos dolog (...) a benne rejl(5 é|vezet
folytán, vagy az élvezet elérésének,illetve a fijdalom megeltízésének
eszkózeként kívánatos]'2'
Bár a mellett kardoskodik, hogy kízáro|ag az élvezet és a fáj-
clalom, ami számít, Mill elismeri, hogy ,,az élvezet bizonyos fajtái
l1
Mi igazságos?
kívánatosabbak és élvezetesebbek másoknál'l Es hogyan állapíthatjuk
meg, hogy melyik élvezet magasabb rendií? Mill egy egyszer,íi tesztet
ajánl: ,,Ha két élvezet kóziil mindenki, vagy majdnem mindenki, aki
mindkett t megtapasztalta, határozottan el nyben részesíti az egyiket,
és nem azért, mert bármiképpen erkólcsi kotelességének érzi ezt,
akkor az a kívánatosabb éWezeí!'26
Ennek a tesztnek egy nyilvánvaló el nye van: nem abból a haszon-
elvií állításból indul ki, hogy az erkólcs teljes egészébenés egysze-
r en aktuális vágyainktól ftigg: ,,Az egyetlen felmutatható bizonyí-
ték arra, hogyvalami kívánatos, az, hogy az emberek kívánják."" Ám
az a mód, ahogy a kiilonboz élvezetek kózotti min ségi kiilonb-
ségtételhez eljutunk, eléggémegkérd jelezi tesztje érvényességét.
Vajon gyakran nem az ahelyzet, hogy el nyben részesítjiik az alantas
élvezeteket a magasabb rendííekkel szemben? Vajon gyakorta nem
szívesebben heverésziink a díványunkon, és szappanoperát néziink
a helyett, hogy Platónt olvasnánk, vagy az Operába mennénk? Es
nem tehetji.ik-e mindezeket a nem t l igényes dolgokat gy, hogy
kózben nem tartjuk ket kiilonosebben értékesnek?
Shakespeare és a Simpson család
Amikor diákjaimmat Millnek a magasabb rendtí élvezetekkel kap-
csolatos nézeteit vitatjuk meg, kipróbálom tesztjének egy verziojál.
A diákoknak három népszeru sz takoztato m sorszámot mutatok
meg: egy World Wrestling Entertainment-felvételt (ami egy kevéssé
kifinomult el adás, amelyen azttgynevezett birkózók osszecsukható
székekkel iitik egymást), a Hamlet,monológot egy Shakespeare-szí
nész el adásában és egy részletet a Simpson család címíjrajzfilmso-
rozatból. Ezt kóvet en két kérdéstteszek fel nekik melyik el adást
találták a legélvezetesebbnek, és melyiket tartják a legértékesebbnek?
Minden alkalommal a Simpson családkapja a legtobb szavazatot
mint a legélvezetesebb darab, amelyet Shakespeare kóvet. (Néhány
szinte lélek bevallja vonzalmát a WWE-esemény iránt is.) Ám arra
a kérdésre, hogy melyik élményttekintik min ségi szempontból
a legértékesebbnek,a diákok ttilnyomó része Shakespeare-re szavaz.
72
A legnagyobb boldogság elve
E kísérleteredményei megkérd jelezik Mill tesztjét, Számos diák
jobban szereti Homer Simpsont nézni, de mégis azt gondolja, hogy
a Hamlet-monológ nagyobb élvezetet ad. Lehet, hogy néhányan
azért nevezik meg Shakespeare-t magasabb élvezetként,mert még-
iscsak egy egyetemi tanteremben iilnek, és nem akarnak nyárspol-
gárnak tíínni.Néhrányan amellett érvelnek, hogy a Simpson család az
iróniánah humornak és a társadalombírálatnak ará jel\emz(3 kifino-
mult elegyével Shakespeare miivészetének vetélltársa lehet. Ám ha
a legtobben azok kóziil, akik mind a kett t látták, el nyben részesítik
a Simpson család nézését,Millnek nehéz dolga lenne bebizonyítani,
hogy Shakespeare min ségileg magasabb rendtí.
Es mégis, Mill nem akar lemondani arróI az ideáróI, hogy egyes
életvitelek nemesebbek másoknál, még akkor is, ha az ilyen életet él
embereket nehezebb is kielégíteni. ,,Annak, akinek magasabb rendíí
képességei vannak, tobbre van sziiksége, hogy boldog legyen, való-
színtílegmélyebben tud szenvedni, (...) mint egy alacsonyabb rend
típus, de a terhek ellenére sem kívánhfijaígazán soha, hogy egy általa
alacsonyabb rendrinek érzett létezésbesiillyedjen]' Miért nem akar-
juk a magasabb rendií képességeink kiélésétlehet vé tev éIetvitelt
elcserélni valamilyen alantas elégedettségért?Mill szerint ez ,,a sza-
badság és személyes fiiggetlenség szeretetével" magyarázható, és arra
a kcivetkeztetésre jut, hogy ,,a legalkalmasabb megjelolés azonban
a méltóságérzet, amely ilyen vagy olyan formában minden ember-
nek sajátja'i'8
Mill elismeri, hogy ,,néha, csábítás hatásárd' még a legjobbak
is koziiliink elhalasztják a magasabb rend élvezeteket az alanta-
sabbak kedvéért. Olykor mindannyian szeretiink lustálkodni, Ám
ez nemjelenti, hogy ne tudnánk a kiilonbséget Rembrandt és egy
szappanopera kózott. Mill ezt egy emlékezetes mondatban foglalja
cissze: ,,Jobb elégedetlen embernek lenni, mint elégedett disznó-
nak; jobb elégedetlen Szókratésznek lenni, mint elégedett ostobának.
Esha az ostoba vagy a disznó más véleményenvan, ennek l<tzárolag
az az oka, hogy a kérdésnekcsak az egyik - a rájuk vonatkozó - olda-
lát ismerik]''n Lenyíjgózó, ahogy Mill megvallja a hitét abban, hogy
73
Mi igazságos? A Iegnagyobb boldogság elve

a magasabb emberi képességek vonzóak. Ám hogy erre támaszkod- Csodálói teljesítették kívánságát. Bentham,,hasonmása', azaz
hasson, el kell térnie a haszonelvií el feltevésekt l. Immáron a tényle- szalmával kitomott és saját ruháival fel ltoztetett csontváza, ahogy
ges vágyak nem szolgálnak kizárólagos alapul annak eldontésére,hogy nevezte, kéznél volt, amikor r98o-ban megalakították a Nemzet-
mi a nemes, és mi az alantas. A bázis immáron az emberi méltóság kozi Bentham Társaságot. A kit m tt Benthamot kerekes székben
ideálja, ami fiiggetlen sziikségleteinkt l és vágyainktól. A magasabb tolják be a f iskola vezet ségénektiléseire, ahol ajegyzi5kónyv tan -
rend élvezetek nem azért magasabb rend ek, mert el, nyben része- sága szerint ,jelen van, de nem szavaz"."
sítjiik ket; azértrészesítjiik el nyben ket, mert tudatában vagyunk Bentham gondos tervezése dacára a fej bebalzsamozása nem jól
annak, hogy magasabb rendíiek. Nem azért tartjuk a Hamletet sikeriilt, így aztán az igazihelyén egy viaszfejjel tart rséget. A valódi
nagyszer i míívészialkotásnak, mert jobban szeretjtik, mint a kevésbé fej, amely ma már a pincében található, sokáig egy, a kezében tar-
igényes szórakoztató mriveket, hanem mert megragadja legmagasabb tott tányeron volt látható. Ám diákok ellopták, és csak jutalom fejé-
képességeinket, és teljesebb emberré tesz benniinket. ben adták vissza, amit egy karitatív intézmény javára ajánlottak fel.ru
Mill ugyan gy jár e| a magasabb rendií éIvezetek esetében, mint Bentham még halálában is a legnagyobb jót szorgalmazzaa legna-
az egyéni szabadságjogok tekintetében: csak gy tudja a haszonelvti- gyobb szám emberjavára.
séget megmenteni attól a vádtól, hogy az mindent az élvezet és fáj-
dalom durva kalkuláctojátaredukál, hogy segítségiilhívja az emberi
méltóság és hasznosságtól fiiggetlen egyéniségmorális ideájá .
A haszonelv ség két nagy filozófusa kóziil Mill volt a humánu-
sabb, Bentham a kóvetkezetesebb. Bentham r83z-ben, 84 éves korá-
ban halt meg. Ám ha manapság valaki Londonban jár, meglátogat-
hatja t. Végrendeletében azt kérte, hogy testét balzsamozzákbe, és
állítsák ki. Így aztán a lJniversity College London épiiletébenlátható,
ahogy eredeti ruhában, elgondolkodva til egy iivegdobozban.
Roviddel halála el tt Bentham egy, afrlozófrájához méltó kérdést
tett fel saját magának hogyan lehet egy halott ember az él khasz-
nára? Az egyik lehet ség, ha holttestét anatómiai tanulmányok céljai-
ra ajánlja feI. A nagy filozófusok esetében azonban helyesebb fizikai
mivoltukat meg rizni, hogy jelenléttikkel a jov gondolkodóit inspi-
rálják.'o Bentham magát a második kategoriába sorolta.
Tény, hogy a szerénység soha nem volt Bentham er ssége. Nem
csupán szigor el írásokat adott, hogy testét hogyan tartósítsák
és tegyék ki kozszemlére, de azt is javasolta: barátai és tanítványai
évente talalkozzanak, hogy,,meg emlékezzenek a legnagyobb boldog-
ságon alapuló erkólcs és torvénykezésmegalapítojárol", és amikor ez
megtorténik, hozzák kl B enthamet az alkalomra. "

l4 75