Madách Imre

- született: Alsósztregova, 1823. január 20

- magyar költő, író, ügyvéd, politikus volt

- Gyermekkorát szüleinek kastélyában töltötte külön nevelők vezetésével.

 (Félénk, magányos, törékeny alkat: élete végéig sokat betegeskedett.)

- Tanulmányok: magánúton - váci piarista gimnázium 1829-1837

- Pesti egyetem: két félév bölcsészet, majd jog.

- 1845. július 20-án feleségül vette Fráter Erzsébetet.

- Gyermekeik: Jolán, Aladár és Anna Borbála.

- Kossuth titkárának bujtatása miatt börtön, végül felmentették.

- Elváltak a feleségével

- 1862 Kisfaludy Társaság tagja.

- 1863 az Akadémia tagja.

- 1864. október 5.-én meghal.

Az ember tragédiája

(a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve)

 Madách Imre legismertebb alkotása

 a magyar drámaírás szimbólumává vált, talán a legtöbbször színpadra állított költemény
Magyarországon.
 1859 februárjában kezdte írni, 1860 márciusában fejezte be, 1862-ben jelent meg először
nyomtatásban.
Forrásai:
 Madách lelki válsága – szab. harc leverése
 világnézeti válsága
 családi személyes sorscsapások: anyja és neje konfliktusai
 a kor természettudományos nézetei elbizonytalanították
Célja: egy műben leírni az emberiség történelmét.
Műfaja: emberiség költemény, emberiségdráma, lírai dráma, világdráma (Goethe: Faust, Byron: Káin
és Ábel).
 Nem tanít, hanem kérdez: az európai civilizáció nevében szólal meg.
 Arany János közel 200 korrekciót végez a művön.
 Nem a történelmet, hanem a korban uralkodó eszmék sorsát mutatja be.

A szereplők allegorikus alakok: három főszereplőt ismerhetünk meg különböző korokban, és

helyszíneken: Ádámot, Évát és Lucifert

Lucifer 4 főangyal közül a lázadás, a tagadás szelleme:

 az első színben válik bukott angyallá

 végzete a szüntelen bukás
 Álmot bocsát Ádámra és egy hatalmas utazásra invitálja (történelmi színek).
 Célja: az Urat legfőbb művében, az emberben megsemmisíteni.
 Eszközei:
 álmok formájában mutatja meg neki a különböző korokat
 a történelmet nem hamisítja meg, de a hanyatló fázisukban mutatja meg a civilizációkat – a
rosszra összpontosít
 Ádámot használja fel: kétségbeesésbe, öngyilkosságba próbálja hajszolni

Ádám nevének jelentése: ember => jelképezi az emberiséget

 nemes eszméket képvisel

 ő a küzdés
 az emberiség ősatyja
 célja a tudás
 „belülről láttatott alak”: ismerjük gondolatait, vívódásait
 a mű legfontosabb szereplője: minden színben jelen van, köré épül a cselekmény, folyamatosan
hisz, például az eszmékben, hogy a világ a lehető legjobbá fog válni

Éva a szeretet

 sokoldalú => kiegyenlítő szerepe van

 ő menti meg Ádámot azzal, hogy gyermeket vár: egy új élet indulását segíti elő
 Ádám felesége: elköveti az eredendő bűnt, szakít a tudás fájának gyümölcséből, ezáltal Ádám is
elveszíti a halhatatlanságát, de elnyeri a szabadságot <-> elhagyja az Urat
 fontos Ádám számára
 ő idézi elő a fordulatot a színekben: például elköveti az eredendő bűnt a második színben
 miatta veszíti el Ádám a Paradicsomot, de megőriz valamit annak fényéből: a későbbi színekben
Éva idézi vissza az édeni hangulatot => szerepe kétféle módon értelmezhető
 színről színre változik, hol romlást, hol menekvést nyújt - változatos jellemeket formál, meg- ez
tükrözi sokszínűségét: gazdag márkinő, később pórnő – a párizsi színben
 egyénisége összetett: hűtlen Ádámhoz, kacér és lelkiismeret-furdalás gyötri – az első prágai
színben
 érez -> érzékeny: csak ő hallja meg a nép panaszszavát az egyiptomi színben
 Lucifer és Ádám között áll: Lucifer eszménytelenségével és Ádám idealizmusával szemben a
sokszínű természetet képviseli.

Konfliktusok:

 Lucifer és Ádám között

Ádám (=TÉZIS) képvisel egy eszmét
Lucifer (=ANTITÉZIS) megmutatja, hogy a valóságban az eltorzul
Éva (=SZINTÉZIS) téríti helyes útra Ádámot, kiegyenlítő szerepe van, ő képviseli az összhangot

A mű szerkezete

(Tizenöt színből álló drámai költemény)

 Keretszínek:
o első három szín
1. A mennyekben
2. A Paradicsomban
3. A Paradicsomból kiűzetve
o utolsó szín XV. A Paradicsomból kiűzve
 Történelmi színek vagy álomszínek
o 4-14. szín
 o Ádám és Éva álmukban élik át azokat
o a kerettörténet jelen idejéhez képest a jövőt mutatják be
 második szintű álom a mű szerkezetében
 álom az álomban
 8. színben Kepler-Ádám elalszik az íróasztalánál
 a forradalmi Párizst álmodja meg - ez a 9. szín
 majd a 10. színben fölébred: ismét Prága, ahol Ádám Kepler

A történelmi színek alapkonfliktusa:

 Az Ádám által képviselt eszmék tisztasága és az eszméket megtagadó, elutasító, eltorzító kor
közötti összeütközés.
 Ádámban megfogalmazódik egy eszme, később csalódottan fordul el az eszme torz
megvalósulásától.
 Csalódása egy-egy új eszme forrásává, kiindulópontjává válik.
 Vagy csalódása vált bizakodásba vagy bizakodása vált csalódásba.

A Tragédia "utóélete"

 1894-ben, még Paulay Ede első rendezésében, elérte a századik előadást.

 1934-ben már az ötszázadik bemutatót ünnepelték a Nemzeti Színházban.
 második világháború után 1954-ben újították fel először Az ember tragédiáját. Azóta
rendszeresen szerepel Nemzeti Színházunk műsorában és vidéki színházaink programjában.
Népszerűségét fokozzák a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásai is.

 Az ember tragédiája külföldön is az egyik legismertebb magyar klasszikus alkotás. Eddig

mintegy 14 nyelven jelent meg, s az 1892-es hamburgi, bécsi és prágai bemutató óta Európa
számos színpadán aratott megérdemelt sikert.