Válságok, háborúk a világpolitikában a századfordulón

(óracím)

1, A gyarmatokért meginduló versenyfutás a XIX. század végén és a XX. század elején a

nagyhatalmak érdekeinek ütközéseihez vezetett, amelyek VÁLSÁGOKAT és
HÁBORÚKAT idéztek elő a világ különböző térségeiben
a, AFRIKA: angol és francia gyarmati versenyfutás zajlott a térségben, de megjelentek a
németek és az olaszok is
ANGLIA FRANCIAORSZÁG

északról délre haladva építi nyugatról keletre halad a

gyarmatbirodalmát gyarmatosításban

érdekeik Fashodánál ütköznek össze, 1899-ben kirobban a

fashodai válság-végül nem vezet háborúhoz, mert a franciák meghátrálnak
b, ÁZSIA
KÖZEL-KELET
TÉRSÉGE
még a török tartja
kezében, de gyengülése
nyomán új
nagyhatalmak kívánnak
megjelenni:
Németország bejelenti a
Berlin-Bagdad vasút
építésének tervét( meg
kíván jelenni a térségben),
válaszul Anglia
megszállja Kuvaitot
TÁVOL-KELET
KÖZÉP-ÁZSIA -India : az angol
gyors orosz gyarmatbirodalom
előrenyomulás zajlik „gyöngyszeme”, legértékesebb
a térségben területe
-Mandzsúria -Kína: megpróbál elzárkózni az
birtoklásáért európai behatolás elől, lezárja
kirobbant az orosz- kikötőit az európaiak elől
japán háború(1904- az angolok és a franciák
1905)- Japán nyer háborúkat provokálnak
-az orosz Kínával(ópium-háborúk) és
kikötői megnyitására
előrenyomulás sérti
kényszerítik
Anglia érdekeit is,
mert az oroszok India a nagyhatalmak felosztják a
közelébe jutottak kikötőit és Kínát félgyarmattá
süllyesztik( katonailag nem szállják
meg, de gazdaságilag uralom alá veszik
és ezzel befolyásolják politikai életét is)

-Japán: az európai behatolás

megakadályozására
modernizációs programba
kezd(medzsi-reform)-sikeres,
Japán a térség nagyhatalmává
c, LATIN-AMERIKA: a XIX. század I. felében összeomlik aválik
meggyengült spanyol és
portugál gyarmati uralom a térségben
 az újabb európai nagyhatalmi behatolás ellen az USA lép fel

meghirdetik az „Amerika az „dollárdiplomácia”

amerikaiaké” elvet(útját fogja politikája: az USA
állni az európai behatolásnak)
tőkebefektetések révén
gazdasági függésbe
vonta a térséget

d, EURÓPA „PUSKAPOROS HORDÓJA” A BALKÁN lett

mert…

az Oszmán-török Birodalom a balkáni kis népek önálló

meggyengülése nyomán új nemzetállamaikat szerették volna
nagyhatalmak kívántak megteremteni
megjelenni a térségben, így
NAGYHATALMI ÉRDEKEK
a térség etnikai kevertsége miatt
ÜTKÖZŐPONTJÁVÁ VÁLT
nemzetállami határok szinte
kijelölhetetlenek

Osztrák-Magyar
Monarchia
-nem célja a Balkánon
való terjeszkedés(nem
akarja a szláv népességét
növelni)DE!!!!
-nem akarja Szerbia
megerősödését(Nagyszer
bia terve sérti az OMM
érdkeit)
-nem akarja, hogy az
oroszé legyen, mert az
teljesen körbekerítené
Németország: a Balkánon keresztül akarja
megépíteni a Berlin-Bagdad vasutat
Oroszország
célja a tengerszorosok
BALKÁN
(Boszporusz, Dardanellák)
nagyhatalmi megszerzése, hogy kijusson a
érdekek világtengerekre
ütközőpontja
Balkáni befolyásának
növelésére felhasználja a
pánszlávizmust
a szláv népek
összetartozásának tudata, az
orosz önmagát a kis szláv
Oszmán-török Birodalom népek védelmezőjének
tünteti fel
legfőbb célja a Balkán
megtartása, amelyet már 500 éve
birtokol
Anglia:nem akarja az orosz
kijutását, mert vetélytársat lát
benne

A balkáni érdekütközések a XIX. század II.felében válságokat, háborúkat okoztak a

térségben és megkezdődött a Balkán hatalmi átrendeződése:
 -1875-78: orosz-török háború robban ki a térségben
a háborút lezáró berlini kongresszus dönt

függetlenné válik a töröktől az OMM okkupálja( katonailag

ROMÁNIA és SZERBIA megszállja) Bosznia-Hercegovinát
(ezzel elzárja Szerbiát attól, hogy tengerparthoz
jusson és megerősödjön)

-1908:az OMM annektálja(területéhez csatolja) Bosznia-Hercegovinát

-1912: a kis balkáni népek összefognak és kiűzik a Balkánról a törököt(I. Balkán háború)
-1913: a balkáni népek egymás ellen háborúznak a nemzetállami határokért(II. Balkán
háború)

-1914: szarajevói merénylet

háború robban ki az OMM és Szerbia között
VILÁGHÁBORÚVÁ SZÉLESEDIK a konfliktus a szövetségi rendszerek belépésével