Mi jellemző írói világára?

 Írói világában az ember magányosan, kiszolgáltatottan él a világban, az

embertől elidegenedett társadalom megöli az egyéniséget, ezáltal az
ember lemond a teljesség igényéről. Művei több közös jellemzővel
rendelkeznek, például a hős nézőpontjából látunk mindent, akik egy
abszurd fordulat révén egy másik világba kerülnek. Jellemzi még a
metaforikus nyelv, groteszk látásmód, az irónia és a befejezetlenség.
Milyen volt Gregor élete az átváltozás előtt?
 Gregor az átváltozása előtt egy utazóügynök volt, aki nagyon szorgalmas
és lelkiismeretes volt. Soha nem késte le a hajnali vonatot munkába,
esténként nem járt sehova, otthon újságot olvasott, menetrendet
tanulmányozta, néha napján próbált barkácsolni. Soha nem volt beteg, ő
tartotta el családját, ő fizette adósságukat, amelyhez még legalább kellett
5-6 év – ez kiszolgáltatottá tette őt. Életét a szürkeség, a kötelességtudat
töltötte ki. Alkalmazkodó, önfeladó volt, nem emberhez méltó életet él.
Milyen volt Gregor élete az átváltozás után?
 Gregornak az átváltozása után megváltozott az étkezési szokása (csak
romlott ételt tudott enni), sötétbe szeretett lenni, szeretett az ablakokba
nézegetni és falakon mászkálni. A látása jelentősen romlott, beszélni nem
tudott (csak állati hangokat tudott kiadni), viszont emberi tudata, érzelmei
megmaradnak. Egy idő után megtanulja használni új testét, illetve
minekután először emberi szorongással figyelte az időt, átlépett az
időtlenségbe. Gregor egyre inkább kirekesztődött a régi világból.
Hogyan reagálnak a családtagok az átváltozásra?
 A család amikor még nem tudták Gregor miért nem ment munkába
aggódtak érte, hogy esetleg beteg, viszont amikor kiderült, hogy mi
történt, a család megrémült, kétségbeesett és szégyenkezik. Az
átváltozást sokkal nagyobb tragédiának élték meg, mint maga Gregor,
melyet a család anyagi helyzetével lehet magyarázni: rádöbbennek, hogy
nem lesz többé, aki eltartsa őket.
Fejtsd ki a kizárás szerepét a műben:
 Gregor amíg ember volt mindig bezárta szobája ajtaját belülről,
elzárkózva igy családjától, a mű végén azonban a családja zárja be
kívülről az ajtót, kizárva Gregort az életükből. Gregor igazából nem volt
fontos a családjának, csak kihasználták a pénz és a kényelem érdekében.
Mit jelképezhet az hogy Gregor a mű során fokozatosan kisebb lesz?
 Gregor a mű elején ágy méretű, a mű végén azonban egy egyszerű
mozdulattal felseprik egy lapátra. Fokozatos összemenését a családból
való kiszorulással lehet párhuzamba vonni. Az idő teltével minél jobban
kiszorult a családból, minél kevésbé becsülték, annál kisebb lett.
Miért választja Gregor a halált?
 Gregor nem tudta teljesíteni feladatát, ezért valószínűleg haszontalannak
és tehernek érezte magát mivel nem volt semmi amivel büszkévé tehette
volna a szüleit de főleg az apját.
Milyen párhuzamot vélsz felfedezni Kafka és apjának kapcsolata és Gregor és
az apja kapcsolata közt?
 Kafka mindig is tartott az apjától, nem voltak jó kapcsolatban.
Valószínűleg erre utal a műben a már első erélyes felszólalás és a fizikai
bántalmazás is.
Hasonló témájú művek:
 Görög mitológia:
o Homérosz: Odüsszeia – Kirké Odüsszeusz embereit disznóvá
o Zeusz – Lédát hattyú alakban csábította el
 Latin mitológia:
o Ovidius: Átváltozások
Lehetséges értelmezések:
 Egzisztencialista olvasat: Samsa élete gépies mechanizmusok sorává
válik, kiüresedik. Nincsenek barátai, nincs barátnője (képeslapból ki-
vágott női portrét tesz a falára, mint egy kamasz), de családjával sincs
valódi kapcsolata. Textilügynökként korán kel, utazik, hazatér és
barkácsol, vagy vasúti menetrendet olvas. Üres" életet él, ezért belső
lénye megkapja adekvát külső formáját. Ezért sem lepődik meg a fizikai
átváltozásán.
 Az átváltozás egyfajta bűnhődés, azaz a büntetés elfogadása
(almamotívum), mivel tudatosítja magában, hogy élethelyzete
alakulásában ő is vétkes. Ő maga döbben rá: húga szeretete és taníttatása,
a zene talán megmenthette volna a közönytől.
 Átváltozása egyfajta lázadás, mellyel családjától, munkájától akar
szabadulni. Családja eltartatta magát, holott kiderül, fiuk átváltozása után
képesek gondoskodni magukról. Főnöke csak a munkaerőt látja benne,
 nem tekinti embernek. Lázadása egyben identitásteremtés: független lesz,
önazonos, aki méltósága megőrzéseként vállalja a halált.
 Az előző értelmezésből adódik egy újabb: családja, főnöke, környezete
nem veszi Samsát emberszámba. Egy emberi életre képtelen féregnek
tekintik, az ő nézőpontjukból pillant a főszereplő is önmagára.
 Pszichoanalitikai megközelítés: Samsa Ödipusz-komplexusa, apjához
fűződő, túlzott tiszteleten nyugvó kapcsolata teszi lehetetlenné az önálló
identitás kialakítását, az apa és az ótestamentumi haragvó-büntető isten
alakja ez alapján másolódik egymásra. Ez kelt a főhősben szorongást,
kiszolgáltatottság érzést.
 A metafizikai magány allegóriája. Ha az apát a bibliai Teremtővel
azonosítjuk, akkor az alma, a kiűzetés a Paradicsomból motívuma alapján
az ember metafizikai bűnösségeként értelmezhető a mű. Egy az apától és
a családjától is elidegenedett bűnöst hagy magára a Teremtő.