5) A megismerési folyamatok alapjelenségei: észlelési folyamatok

Érzékelés:
- öröklött, biológiai, pontos tükrözés, részletező (analizáló)
- a receptorok fizikai energiaként továbbítják az ingerületet, az agy különböző kérgi területei együttműködve
aktiválódnak, azonosítanak  kialakul a képzet:
o A külvilág tárgyainak, jelenségeinek hatására keletkezett, újra felidézhető, szemléletes tudattartalom;
a dolgok nyoma a tudatban; emlékkép (hallási, látási, szaglási képzet) – létrehozásának módszere
öröklött, de bizonyos érzékenysége tanult
Észlelés:
- tanult, pszichés, önszabályozott tükrözés, összefoglaló (szintetizáló)
- ha az érzékletnek jelentése van, észlelésről beszélünk
- anticipációs sémák lépnek összehangba a környezeti információkkal
- sémák jönnek létre a megismerési folyamatok során, ez a cselekvés mintája és minta a cselekvéshez
- önszabályozás:
o szubjektív küszöbök (egyéni érzékenységek): alsó, különbségi
o adaptáció (hozzászokás) lehetősége: pl. szaglás
o kontraszt jelenség: határvonalaknál lévő eltérés
o észleleti „csalódások”: oka, h mindent értelmezni próbálunk  többértelmű, perspektív, „egész ábra”
o konstancia (állandóság) jellemzi: agyunk azon képessége, hogy a környező világ, és ezáltal a retinán
keletkező kép nagyfokú változásai ellenére is, állandónak látjuk a tárgyakat
 világosság és szín: környezethez képest viszonyítunk
 nagyság: megjósoljuk (pl. tudjuk, hogy a messzebb lévő dolgok nem kicsik)
 alak és hely: pl. kinyíló ajtó, saját helyzetünk figyelembevétele
Szín észlelése
- első elmélet: háromszín-elmélet (1850, Young (angol orvos) – Helmhotz (német orvos) – 3 típusú csap, más
hullámhosszú fényekre e legérzékenyebbek, bármely fény hullámhosszát meghatározhatja (így színét) a 3
receptor aktivitás mintázata –cáfolható
- ellenszínelmélet (1878, Hering (német fiziológus)) – sárga-kék, vörös-zöld ellentéte és variációi (4 alapszín,
ezekre érzékeny)
- egyesített elmélet: (1957, Hurvich (amerikai fizio.) & Jameson) – a látóideg szintjén van 3 receptor, melyek a
talamuszban található 2 féle ellenszínsejteknek szolgáltatnak információt

Távolság észlelése
- A távolsági jelzőmozzanatok a látás során távolság észlelésében játszanak szerepet, segítségükkel
megbecsülhető, hogy a tárgy hol helyezkedik el a háromdimenziós térben.
- szemmozgásos jelzőmozzanatok:
o Akkomodáció: Az akkomodáció a szemlencse vastagságának változása: a lencse képes a tárgy
távolságához alkalmazkodni.
o Konvergencia: A két szem által bezárt szöget jelenti. A konvergenciaszög nullára csökken, ha hat
méterre vagy távolabb elhelyezkedő tárgyat nézünk.
- látási jelzőmozzanatok:
A látási jelzőmozzanatok – attól függően, hogy egy vagy két szemet igényelnek –, monokuláris és binokuláris
jelzőmozzanatokra oszthatók.
o monokuláris távolsági jelzőmozzanatok
 relatív méret: Különböző nagyságú tárgyak közül a kisebbet távolabbinak észleljük.
 takarás: Ha egy tárgy részben eltakar egy másik tárgyat, a takart tárgyat távolabbinak
észleljük. Az eltakart tárgyat úgy észleljük, mintha teljes tárgy lenne – ezt a jelenséget
amodális kiegészítésnek nevezzük.
 relatív magassági helyzet: A horizonthoz közelebbi tárgyak távolabbinak tűnnek.
 lineáris perspektíva: A megfigyelőtől távolodva megváltozik a tárgyak vagy a felszínek
megjelenése
 Lineáris perspektíva. A párhuzamos vonalak a távolban összetartónak látszanak.
 Levegő perspektíva. A távoli tárgyak elmosódottabbnak, kékesebbnek tűnnek.
 Textúragrádiens. A felszín textúrája a távolság függvényében változik. Ahogyan a
felszín távolodik a megfigyelőtől, úgy csökken a részletezettsége.
 mozgásparallaxis: távol  lassabb, közel  gyorsabb
- binokuláris távolsági jelzőmozzanatok
o A távolság észlelését, mélység élményét az segíti, hogy a két szem egy bizonyos távolságra esik
egymástól, így egy tárgynak a két szemben különböző képe alakul ki. A bal és jobb szem által látott
kép kis különbségeit binokuláris diszparitásnak nevezzük A binokuláris parallaxis pedig azt jelenti, hogy
a két szem eltérő szögből tekint minden látható pontot. közvetlen érzékelés