A SZOVETEK KÓROS

ELVÁLTOZÁSAI

Az emberi szervezet a megváltozott külső és belső igényekhez, feltételekhez

hosszú ideig képes alkalmazkodni, az alkalmazkodóképesség kimerülése után
lépnek fel kórképek.

A szervezet alkalmazkodása megnyilvánulhat:

- a sejtek térfogatának megnövekedésével, ami az egész szövet, szerv

megnagyobbodásához vezet, ezt jelenséget túltengésnek, hipertrófiának
nevezzük.
- a fokozott igénybevétel a szervekben sejtszaporodást indít el, ezt a jelenséget
túlburjánzásnak, hiperpláziának nevezzük
- a sejtanyagcsere lassulása, a sejtalkotórészek számának csökkenése miatt, az
egész szerv tömegcsökkenése alakulhat ki. Ezt a jelenséget sorvadásnak
atrófiának nevezzük
- A sejtekben a káros hatások átmeneti vagy végleges alaki és működési
változásokat hozhatnak létre. Ezt a jelenséget elfajulásnak degenerációnak
nevezzük.
- Az irreverzibilis károsodások miatt a sejt, a szövet el is pusztulhat. Ezt a
jelenséget az elhalásnak, a nekrózisnak nevezzük.
- Az elpusztult, károsodott sejtek pótlása újraképződéssel, történik,ezt a
jelenséget regenerációnak nevezzük.
A kóros reakciók vagy visszafejlődhetnek (reverzibilisek),vagy válnak
(véglegessé irreverzibilisek).

A TÚLTENGÉS ÉS A TÚLBURJÁNZÁS

Túltengésnek – hipertrófia - a szerv vagy szövet olyan méret növekedése,amely

nem sejtosztódás révén, hanem az egyes sejtek megnagyobbodása miatt jön
létre.
Oka : a szerv fokozott igénybevétele fiziológiás pl. a vázizomzat túltengése
sportolókon,

Patológiás a hipertrófia
ha a fokozott igénybevételt valamilyen betegség következtében alakul ki. pl.
egyes szívüregek fala gyakran a billentyű betegsége miatt vastagodik meg.
Ilyenkor a szívizomnak fokoznia kell az erejét, hogy a szűk szájadékon is még
megfelelő mennyiségű vért tudjon átpumpálni. Az érintett szív üreg fala
megvastagodik.
Kompenzáló hipertrofia
ha szerv egy része, vagy páros szervek egyike károsodik, a megmaradt szerv, ill.
szervrészlet hipertrófia révén próbálja pótolni a kiesett funkciót.
pl. Az egyik vese eltávolításakor vagy veleszületett hiányakor a másik vese akár
a kétszeresére is megnagyobbodhat. A működő alapegységek, a nefronok száma
nem lesz több, de a meglévők megnagyobbodnak, működésük fokozódik.

A túlburjánzásban -hiperplazia- ban a sejtek száma szaporodik fel, és a

funkció fokozódása következik be. itt is vannak élettani, fiziológiás formái. pl.
a terhes méh megnagyobbodása. Patológiás hiperplázia . A pajzsmirigyszövet
megnagyobbodása (strúma) Tk.118.old. 7.2 ábra

A SORVADÁS ÉS VISSZAFEJLŐDÉS

A sorvadás - atrófia - a kifejlett szerv méretének és a sejtek

számának csökkenését jelenti,következményeként, a kóros, sorvadt szerv
működése is romlik.
A sorvadástói el kell különítenünk az involúció jelenségét.
Az involúció kifejezés is a szerv méretének csökkenését jelenti, de a jelenség
élettani. Ha a szervezet egyes részei a fejlődésnek vagy az életkornak
megfelelően feleslegessé válnak, visszafejlődnek. Ilyen jelenség pl. a
csecsemőmirigy elsorvadása a pubertáskorban

A sorvadás legtöbbször egy szervre vagy szervrészletre korlátozódhat. Ennek

oka lehet, az adott szervet, szövetet tápláló artériák szűkülete, emiatt a szerv
vérellátásának csökkenése, de hosszú időn keresztül fennálló nyomás is
kiválthatja. (pl. decubitus) gyakoriak az ún. inaktivitásos atrófiák, ha a test vagy
izmok tartós mozdulatlanságra vannak ítélve. pl törés következtében gipsz
miatt,és a nem használt izmok előbb utóbb sorvadásnak indulnak, az izom
mozgásai is beszűkülnek Tk.120.o.I 7.4. ábra. Féloldali izomsorvadás
gipszrögzítés után
Senyvesség, cachexia
Ok: pl. tartós éhezés, rosszindulatú elváltozások, daganatok, leromlott állapot,
zsír és izomszövet sorvadása következtében alakul ki
idős korban szinte az összes szerv sorvadása kialakul, pl. bőr ráncosodás,
Ez a mai anyag, ezzel sem kell most semmit csinálni majd ha befejezzük a
tananyagot akkor lesz számonkérés. A kiemelt fogalmakat olvassátok és
jegyzeteljétek ki a füzetetekbe!
Jó tanulást Kollár Tnő