NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN

A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM ELMÉLETEI

Számítási feladatok az abszolút és komparatív előnyök meghatározásához, valamint
a termelési lehetőségek határának elemzéséhez

1. Döntse el, hogyan alakul a kereskedelem szerkezete az országok között az alábbi esetekben!
Válaszát az abszolút és komparatív előnyök elméletének segítségével fogalmazza meg!

a. Tételezzük fel, hogy két országban a pálinka és a kenyér előállításához szükséges

munkaráfordítás az alábbiak szerint alakul:
PÁLINKA KENYÉR
A ország 2 munkaóra/ liter 4 munkaóra / vekni
B ország 6 munkaóra/ liter 3 munkaóra / vekni

b. Tételezzük fel, hogy Olaszországban és Németországban a sör és a pizza

munkatermelékenysége az alábbiak szerint alakul:
SÖR PIZZA
Olaszországban 6 üveg / óra 6 pizza /óra
Németországban 5 üveg / óra 3 pizza /óra

c. Tételezzük fel, hogy Peru és Ecuador kereskedelméről az alábbi adatok ismertek:

GYÖNGY BANÁN
Peru 2 munkaóra/ kg 3 munkaóra / kg
Ecuador 4 munkaóra/ kg 5 munkaóra / kg

d. Tételezzük fel, hogy az Egyesült Államokban a fűrészáruk egy egységének előállításához 3 fő

munkaerőre van szükség, míg a videomagnóhoz 8-ra. Taiwanon a fűrészáruk munkaerő-
szükséglete 6 fő, a videomagnóké 2.

2. Tételezzük fel, hogy azon a munkaerő-mennyiségen, amelyet Spanyolországban 20 tonna narancs

előállítására felhasználnak, 60 tonna garnélakonzervet lehet létrehozni, míg Norvégiában a 20
tonna narancs előállításához szükséges munkaerő-mennyiség 80 tonna garnélakonzerv
előállításához elegendő.
Mekkora lesz a két országban a narancs garnélakonzervben kifejezett alternatívaköltsége?
Hogyan alakul a kereskedelem szerkezete a két ország között? Válaszát az abszolút és komparatív
előnyök elméletének segítségével fogalmazza meg!

3. Tételezzük fel, hogy Magyarországon 100 tonna narancs előállításához szükséges munkaerő
felhasználásával 800 tonna pirospaprikát lehetne létrehozni, míg Spanyolországban 100 tonna
narancs termesztéséhez szükséges munkaerő átcsoportosítása révén 200 tonna pirospaprika
termelhető.
Mennyi a narancs pirospaprikában kifejezett alternatívaköltsége Magyarországon és
Spanyolországban? Hogyan alakul a kereskedelem szerkezete a két ország között? Válaszát az
abszolút és komparatív előnyök elméletének segítségével fogalmazza meg!

1
4. Adott két ország, Belföld és Külföld, melyek két terméket, almát és banánt tud termelni.
Belföldön 1200 egységnyi munkaerő áll rendelkezésre, az almatermelés egységnyi munkaerő-
felhasználása 3, a banáné pedig 2.
a. Ábrázolja grafikusan és értelmezze közgazdaságilag Belföld termelési lehetőségeinek
határvonalát! Határozza meg a függvény egyenletét!
b. Mennyi az alma banánban kifejezett alternatívaköltsége Belföldön? Értelmezze a kapott
eredményt!
Külföld 800 egységnyi munkaerővel rendelkezik, az egységnyi munkaerő-felhasználása az
almatermelésben 5, a banán előállításában pedig 1.
a. Ábrázolja grafikusan és értelmezze közgazdaságilag Külföld termelési lehetőségeinek
határvonalát!
b. Mennyi a banán almában kifejezett alternatívaköltsége Külföldön? Értelmezze a kapott
eredményt!
Hogyan alakul a külkereskedelem szerkezete Belföld és Külföld között?
5. Grafikusan illusztrálja egy gazdaságban a termelési lehetőségek határvonalát, valamint adja meg
az egyenletét, értelmezve a függvény paramétereit, ha a munka az egyetlen termelési tényező,
melyhez kapcsolódóan 22 100 munkaóra áll rendelkezésre, továbbá tudjuk, hogy x jószág
egységnyi munkaerő ráfordítása 2 munkaóra, y jószágé pedig 5 óra.
Mi történik ebben a gazdaságban a termelési lehetőségek határvonalával, ha a rendelkezésre álló
munkamennyiség 20%-kal növekszik?
6. Kína és Japán számítástechnikai iparágának munkásai két terméket tudnak előállítani:
szilíciumkristályt és integrált áramköröket. Feltételezzük, hogy Japánban 2000, Kínában 4000
egységnyi munkaóra használható fel a számítástechnikai szektorban. ismert továbbá, hogy a kínai
munkásoknak 10 munkaórába kerül egy méternyi szilíciumtömb, ill. 8 munkaórájukba egy
raklapnyi integrált áramkör előállítása. A japán munkásoknak 4 munkaórára van szükségük a
szilíciumkristály és 5 munkaórára az integrált áramkör egységének megtermeléséhez.
a. Rajzolja fel mindkét ország termelési lehetőségeinek határát! Értelmezze a függvények
paramétereit és adja meg a TLH egyenleteit!
b. Hogyan jelentkezik abszolút előny Kína és Japán vonatkozásában?
c. Lesz-e valamelyik országnak komparatív előnye?
d. Határozza meg az alternatívaköltségeket és ezek alapján indokolja hogyan alakul a
kereskedelem szerkezete a két ország között!

+1 Péter és Pál beneveznek egy virslievő és sörivó versenyre. A versenyre csak párosával lehet
jelentkezni és az a pár nyer, amely adott idő alatt a legtöbb sört és virslit tudja elfogyasztani. (Minden
párból az egyik csak sört iszik, a másik csak virslit eszik.)
Péter és Pál egyéni teljesítményéről az alábbi információk állnak rendelkezésre:
- Péter 1 korsó sört 1 perc alatt képes meginni és 70 perc alatt 35 db virslit tud megenni
- Pál 1 korsó sört 1,5 perc alatt iszik meg, egy virsli elfogyasztása pedig 2,5 percbe telik.
a. Kinek milyen tevékenységben van abszolút és komparatív előnye?
b. Hogyan osszák meg egymás között a két tevékenységet, ha a verseny maximum 30 percig
tart? Hány virslit és sört fogyasztanak így el?
A feladatok forrása
KRUGMAN, P. R. – OBSTFELD, M. (2003): Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika. Panem, Budapest
MAJOR KLÁRA – SZABÓ-BAKOS ESZTER – SZILÁGYI KATALIN (2004): Nemzetközi gazdaságtan feladatgyűjtemény. Panem, Budapest.
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI INTÉZET (2016): Gyakorló feladatok nemzetközi gazdaságtanból alapszakos
közgazdász hallgatók számára.
MAJLÁTH MELINDA: Nemzetközi gazdaságtan példatár.
2