Alkalmazott élettan az egészségtudományban II.

elmélet

1
 Bevezetés az
immunológiába
Vér összetétele

IMMUNSEJTEK

3
 Immunrendszer feladata

• A szervezet identitásának fenntartása

• Saját védelme az „idegennel” szemben (veszélyessel szemben)
• Idegen anyag felismerése → immunválasz adása
• Elimináció (idegen anyag eltávolítása)
• Immuntolerancia
• Ignorancia
 Immunrendszer jellemzői

• Specificitás

• Szenzitivitás

• Memória

• Szelektivitás
 Immunitás

• Az immunrendszer fő feladata, hogy

megvédje/csökkentse a szervezetet patogén mikrobák
által okozott fertőzéstől.
• Az első lépése az immunválasznak: idegen
anyagok/mikroorganizmusok felismerése.
• A szervezet védekezőmechanizmusa felosztható:
• veleszületett (natural) immunitás – általános immunválasz
minden testidegen anyagra (nem specifikus)
• szerzett (adaptive) immunitás – élet során alakul ki,
antigénspecifikus
 Immunhomeosztázis
Kétféle, egymásra épülő, egymással szorosan együtt működő
védekező rendszer alakult ki:
• Természetes (veleszületett) immunitás: azonnal működésbe
lépő eliminációs, nem fajlagos folyamatok jellemzik.
• Adaptív (szerzett) immunitás: több nap alatt kialakuló, a
természetes immunitásra ráépülő, memóriát biztosító, fajlagos
immunitás.

Gergely-Erdei
 Gazdaszervezet védekező mechanizmusa

• Fizikai gátak, immunológiailag aktív sejtek, vegyületek

többszintű hálózata

• Védelem első vonala– behatolási kapun való bejutás

megakadályozása – nem specifikus
• Védelem második vonala– sejtek, folyadékok; gyulladás és
fagocitózis – nem specifikus
• Védelem harmadik vonala– antitestek termelése és memória
sejtek létrehozása – specifikus

8
 Gazdaszervezet védekező mechanizmusa

• Fizikai gátak, immunológiailag aktív sejtek, vegyületek

többszintű hálózata

• Védelem első vonala– behatolási kapun való bejutás

megakadályozása – nem specifikus
• Védelem második vonala– sejtek, folyadékok; gyulladás és
fagocitózis – nem specifikus
• Védelem harmadik vonala– antitestek termelése és memória
sejtek létrehozása – specifikus

9
 Védekező mechanizmus

Védelem Bőr Bél Respiratorikus Urogenitális Szem

típusa
Szorosan illeszkedő hámsejtek
Mechanikai Folyadékáramlás Folyadékára Folyadék, nyálka, Folyadékáramlás Folyadékáramlás
izzadás, hámlás mlás nyálka, levegőáramlás vizelet, nyálka, , könny
nyál, étel ondó
Kémiai Sebum**, Savasság, Orrváladék, lizozim Savas Lizozim tartalmú
zsírsavak, enzimek, hüvelyváladék, könny
lizozim, tejsav fehérje spermin*, Zn
bontása tartalmú ondó
Antimikrobiális peptidek (defenzinek)

Mikrobiális Bőrbaktériumok Bélbaktériumok Normoflora Normoflora Normoflora

*spermin: először az ondóból izolált poliamin, ami szinte minden szövetben megtalálható (riboszómákon)
** sebum: faggyú
~1,5 kg
normál
bélflóra
 A szervezet második és harmadik védelmi vonala

• A szervezet második és harmadik védelmi vonalát

tanulmányozó tudományág immunológia.

• Egészséges immunrendszere szerepe:

1. Szervezet állandó „felügyelete”
2. Idegen anyagok felismerése
3. Idegen anyagok megsemmisítése
 Antigének
= mindazokat a struktúrákat, amelyeket az immunrendszer felismer,
antigénnek nevezzük. Az antigének egy része patogén, de nem
minden antigén patogén.
• patogén - azok az organizmusok, amelyek a szervezetbe jutva
betegségeket okozhatnak: baktériumok, vírusok, gombák, paraziták
(protozoák, férgek)
• sajátként felismert struktúrákat az immunrendszer „megtűri” –
tolerancia
• a nem-sajátként felismert struktúrák → immunválasz - antigén
semlegesítése, fajlagos elpusztítása, szervezetből való eltávolítása

• Immunogenitás: immunválaszt kiváltó képesség→ effektor sejtek,

ellenanyagok képződése
• antigén=immunogén
• Tolerogenitás: immunológiai válaszképtelenséget kiváltó képesség
• Antigenitás: képesség, mely által fajlagos reakcióba tud lépni az
ellenanyaggal, immunsejtekkel
 Az immunrendszer felépítése

• Nyirokrendszer
• tokkal körülvett szervek
• lymphoid szövet
• nyirokerek rendszere

I. Elsődleges nyirokszervek -
immunsejtek kialakulása - lymphopoesis
1. Vörös csontvelő –
B-lymphocyták érése, szelekciója ⇒
naív B sejtek
2. Csecsemőmirigy (thymus) –
T-lymphocyták érése, szelekciója

Gergely-Erdei
 Az immunrendszer felépítése
II. Másodlagos (perifériás) nyirokszervek – az elsődleges nyirokszövetben
termelődött lymphocyták a perifériás nyirokszövetekben találkoznak először az
antigénnel - szerkezeti egysége a nyiroktüsző (follikulus):

1. csoportosulva
̶ mandula, Peyer-plakkok
2. kötőszövetes tokkal határolt szerveket
alkotnak
̶ lép, nyirokcsomók
3. elszórva, szabadon
̶ bőrrel asszociált immunsejtek hálózata -
SALT
̶ nyálkahártyával asszociált nyirokszövetek
–MALT
̶ légzőrendszerrel kapcsolt lymphoid szövet
- BALT
̶ bélrendszerrel asszociált nyirokszövet –
GALT
̶ Urogenitális traktusban
 Gazdaszervezet védekező mechanizmusa

• Fizikai gátak, immunológiailag aktív sejtek, vegyületek

többszintű hálózata

• Védelem első vonala– behatolási kapun való bejutás

megakadályozása – nem specifikus
• Védelem második vonala– sejtek, folyadékok; gyulladás és
fagocitózis – nem specifikus
• Védelem harmadik vonala– antitestek termelése és memória
sejtek létrehozása – specifikus

16
 Fonyó

MALT: Mucosa Associated Lymphoid Tissue

GALT: Gut Associated Lymphoid Tissue
17
SALT: Skin Associated Lymphoid Tissue
Mucosal-associated lymphoid tissue
(MALT)
A nyálkahártyák immunológiai
védelmét számos szerv és a
mukózával összekapcsolódó
nyirokszövet-képződmények látják
el, melyeket összefogóan MALT-nak
(Mucosa Associated Lymphoid
Tissue) nevezünk. Tovább bontva,
elhelyezkedésük alapján
megkülönböztethetünk a
tápcsatornával (Gut ALT – GALT), a
légzőszervekkel (Bronchus ALT –
BALT) és az urogenitális szervekkel
társult nyirokszöveteket.
 GALT
• Gut associated limphoid tissue
• Peyer plakkok– aggregált nyiroktüszők
• a csípőbélben a nyálkahártya alatt lap szerint
elhelyezkedő nyiroktüsző tömeg
• nyiroksejtek beszűrik a teljes nyálkahártyát, a
bélbolyhok szerkezete emiatt nem kesztyűujjhoz,
hanem ék alakhoz hasonlít.

• Béllumen immunvédelme;
immunválasz a mukózában

Féregnyúlvány
jobb csípőtányérban található, 6-8 cm-es vékony üreges
zsákszerű szerv. A vakbélből nyílik
 NALT
nyelvgyökben elhelyezkedő páratlan tonsilla lingualist
garat tetején található páratlan tonsilla pharyngeat
fülkürtök benyílásánál ülő tonsilla tubalisokat
szájpadi tonsilla palatinákat

tonsilla pharyngea

tonsilla tubalis

tonsilla palatina

tonsilla lingualis
 Az immunrendszer sejtjei
Az immunrendszer effektor sejtei a vérben keringő
leukocyták - fehérvérsejtek
1. Granulocyták (neutrophil, eosinophil,
basophil)
2. Lymphocyta (B- és T-lymphocyta, NK-sejt)
3. Dendritikus sejtek
4. Monocyták

A szövetek effektor sejtjei:

1. Macrophagok
2. Hízósejtek
Az immunrendszer sejtjei

Fonyó A.
 Granulocyták
• a veleszületett immunrendszer sejtjei
• „gyulladásos” sejtek – akut gyulladásos
folyamatokban, a természetes immunitásban
játszanak szerepet
• elhalt szövetek és az opszonizált mikróbák
eltakarítása

1. neutrophil granulocytak
• a veleszületett immunitás effektor
sejtjei
• opszonizált, idegen anyagok
fagocitózis útján történő elpusztítása
• rövid életűek
• gyulladásos folyamatokban
játszanak fontos szerepet
 Granulocyták (2)

2. eosinophil granulocytak
• IgE-osztályba tartozó immunglobulinok termelését
kiváltó paraziták elleni védekezésben fontosak
• allergiás reakciók színhelyén felhalmozódva a Wikipedia

gyulladás kialakulásában játszanak szerepet

3. basophil granulocytak
• granulumaik hisztamint és egyéb gyulladásos
mediátorokat tartalmaznak
• allergiás reakciókban játszanak szerepet
Wikipedia
 Hízósejtek
1. A veleszületett immunrendszer sejtjei, de
az adaptív immunválaszban is részt
vesznek Blank, U, 2013

2. Bőrben, kötőszövetben és a mucosa

epitéliumában találhatóak meg
3. Granulumaik hisztamint, gyulladásos
mediátorokat, fehérjebontó enzimeket
tartalmaznak
4. IgE-mediált (paraziták elleni) gyulladásos
folyamatokban is részt vesznek (adaptív
immunválasz)
5. az allergiás reakciók fő effektor sejtjei
 Monocyták/macrophagok
• a csontvelőben fejlődnek és a keringésbe jutnak
• ~8 óra után a szövetekbe lépnek, ahol szöveti makrophagokká
érnek
̶ kötőszövet – histyocyta monocyta macrophag
̶ központi idegrendszer – microglia
̶ máj – Kupffer-sejt
̶ tüdő – alveolaris macrophag
̶ csontvelő sokmagvú podocytai – osteoclast
̶ vese – mesangialis sejtek
• sejtek mérete 5-10-szeresére nő
• különböző receptorok expressziója
• sejtek fagocitatevékenysége↑ -
„hivatásos”APC – antigénbemutató sejtek
• szolubilis faktorok termelése indul meg
• lítikus enzimek termelése fokozódik
http://srxawordonhealth.com/tag/macrophages/
 Macrophagok funkciói
1. természetes immunitás
̶ kórokozók azonnali felismerése
̶ különböző részecskék, elpusztult sejtek, mikróbák azonnali
bekebelezése
̶ enzimeket, reaktív oxigénszármazékokat, nitrogén termékeket,
lipid eredetű mediátorokat, citotoxicus peptideket – TNFα
termelnek → kórokozók elpusztítása, eliminálása, fertőzések
terjedésének megakadályozása
2. adaptív immunválasz elindítói
̶ antigén-feldolgozás, -bemutatás
̶ antigénspecifikus T-sejt klónok aktiválása
3. gyulladásos folyamatokban
4. tumorok elleni védekezésben
5. szövetek újraképzésében
6. különböző sejtek aktiválásában, funkcióik szabályozásában
7. effektor funkciók ellátásában vesznek részt
A makrofágok fontosabb funkciói
 Dendritikus sejtek - DC
• elsősorban szövetekben (pl. bőrben – Langerhans Wikipedia
sejtek)
• éretlen DC-k - patogének, antigének felvételére
specializálódtak (endocytosissal, nem phagocytosis
útján) – legtöbb szerv kötőszöveti állományában
jelen vannak
- patogén/antigén felvétel után a legközelebbi nyirokcsomóba
vándorolnak – antigénbemutató sejtté érnek
• érett DC-k specifikus immunválasz beindításában
játszanak szerepet - hivatásos APC-k
• idegen anyagok eltávolítása
• apoptózissal (programozott sejthalál) elpusztított sejtek
eltávolítása
• legfontosabb feladatuk a veleszületett és adaptív
immunrendszer közti kapcsolat megteremtése
 Follikuláris dendritikus sejtek
• A nyirokszövetekben a csíraközpontokban találhatóak
• Nem a DC-k „rokonai”
• Nem phagocyták
• Nem APC-k
• az antigént „fogva tartják” a B sejtek számára ⇒ immunológiai memória
megtartásában játszanak fontos szerepet
 Lymphocyták

1. NK sejtek – veleszületett immunrendszer sejtjei

̶ az összes lymphocyta 5-15 %-a NK-sejt
̶ antigénkötő sejtmembrán-receptoruk nincs – null-sejtek
̶ sejtfelszíni receptoraik segítségével képesek különbséget tenni a szervezet egészséges sejtjei és
az MHCI molekulákat nem megfelelő mennyiségben expresszáló sejtek között
• vírussal fertőzött
• tumorsejtek
̶ ellenanyagfüggő citotoxikus reakciók = ADCC – útján idézik elő a célsejtek oldódását
 Lymphocyták

2-3. B- és T-lymphocytak
̶ az adaptív immunrendszer sejtjei
̶ immunválasz nagyfokú fajlagosságát és az immunológiai memóriát biztosítják
̶ sejtmembrán-receptorok – antigének specifikus felismerése
̶ központi nyirokszervekben képződnek

32
 T-lymphocyták

• az összes lymphocyta 75 %-a T-lymphocyta

• előalakjaik a csontvelőben képződnek, majd onnan a thymusba
vándorolnak – immunkompetens sejtté érnek
• nem termelnek ellenanyagokat
• antigén fajlagos felismerésére képes receptor jelenik meg a felszínükön –
TCR
• A sejtmembránon található TCR mellett számos olyan membránstruktúra
található, amely segíti a sejtek (pl. T sejt+APC) adhézióját, sejtek közti
kommunikációt – ezek CD-vel jelöljük (cluster of differeniation)
• T sejtek csoportosításánál két jelentős CD molekula játszik szerepet:
• CD4 és CD8
⮚CD4+ T lymphocyták (Th, Treg)
⮚CD8+ T lymphocyták (Tc)
T lymphocyták érése a thymusban
https://reader.elsevier.com/reader/sd/pii/S1074761302004776?token=32682CCFDA344CE724557EC19991E9A548AC707978587
9F9CE641435F68FA73FB735C8D044B18DC6EAEC85DA7F2DE3A6&originRegion=eu-west-1&originCreation=20220221150409

34
 T lymphocyták

• TH-(helper) sejtek
- TCR-jük segítségével az APC felszínén lévő MHCII-antigén-komplexet ismerik fel
- limfokinek termelése
- különböző alcsoportjaik különböző interleukineket (citokinek) termelnek ⇒ eltérő
sejttípusokat aktivál

• Regulátor T-sejtek – Treg

̶ adaptív immunitásban központi szabályozó szerepük van
̶ Az autoimmun reakciók megakadályozását végzik
̶ immunválasz szabályozása
̶ Fontos szerepük van az immunrendszer aktiválása és a tolerancia közötti egyensúly
megtartásában
 T lympohcyták

• TC-(cytotoxikus) sejtek
̶ a peptidantigéneket MHC-I molekulához kapcsolt formában
ismerik fel
̶ vírussal, egyéb intracelluláris kórokozóval fertőzött, illetve
tumorsejtek felszínén expresszálódik az MHCI-antigén komplex
̶ a célsejt pusztulását eredményezik
 B lymphocyták

• a keringésben lévő lymphocyták 5-15 %-a B-sejt

• fejlődésük a magzati májban majd a csontvelőben indul meg – bursa ekvivalens szövetek
• a csontvelőből kivándorolva a másodlagos nyirokszervekbe kerülnek
• sejtmembránjukon sejtfelszíni immunglobulin-molekulával jutnak ki a perifériára
• BCR – B sejt receptor – antigén fajlagos felismerésére képes
• érett sejtek felszínén MHCII molekula is jelen van – megkötött, majd bekebelezett
antigének feldolgozása, bemutatása T-sejteknek
• antigénnel való fajlagos kapcsolódás ⇒ ellenanyag (Ig) termelő plazmasejtekké
differenciálódnak
• A humorális immunválasz effektor sejtjei
Limfocitapopulációk effektor funkciói

Gergely-Erdei
 Az immunrendszer sejtjei
Fehérvérsejt-alak Összes Funkció
fvs. %-a

Neutrophil granulocyta 45-65 • phagocytosis (mikrophag)

• gyulladásos folyamatok
Eosinophil granulocyta 1-3 • allergiás reakciók
• paraziták elleni védekezés
Basophil granulocyta <1 • heparin- és hisztamintermelés
• allergiás reakciók
Monocyta 5-10 • phagocytosis (makrophag)
• „hivatásos” APC
Lymphocyta 25-40 • immunválasz
NK-sejt 10 • cytotoxikus hatás
Dendritikus sejt 1 • „hivatásos” APC
• lymphocyta-aktiválás
 Antitestek felépítése és
funkciója

● immunglobulinok
● nagy Y-formájú glikoproteinek
● 4 polipeptid láncból állnak
● Két Fab (felismerő vég) -
antigénmegkötés
● Fc immunrendszer sejtjeihez,
molekuláihoz kötődik
41
42
 IgM
● a naív B sejtek felszínén elsőként megjelenő molekula
● szolubilis formában pentamér molekulaként - 5 IgM monomerből épül
fel
● újszülött korban az IgM képződése indul meg először
● a primer humoralis immunválasz során is általában az IgM
ellenanyagok szintézise történik meg
● a komplement rendszer aktiválásában, valamint a mikrobák és
agglutináló antitestek ellen van fontos szerepe
● a szérum antitestek kb. 5-10%-át teszi ki
● elsősorban a vérben, a nyirokban és monomerként a B sejtek
felszínén található meg
 IgG

○ az ellenanyagok mintegy 75%-át teszi ki

○ a vérben, nyirokban és a bélrendszerben található meg monomerként
○ fontos szerepet játszik a komplementrendszer aktiválásában
○ antibakteriális ellenanyagok, vírusellenes antitestek tartoznak az IgG-k közé
○ idegen anyagok opszonizálásával elősegíti a phagocytosist, a toxinok, vírusok
neutralizálását
○ egyedüli Ig-ként képes átjutni az emberi placentán

○ anyai ellenanyagokkal képes ellátni a magzatot, amellyel védelmet nyújt a

magzatnak és az újszülöttnek
 IgD

● jellemzően a B-lymphocytak felszínén van jelen

● kis mennyiségben megtalálható a vérben, a nyirokban, mucosában,
illetve a basophil granulocyták felszínén is
● az antitesteknek csupán 0.2%át teszi ki
● nagy mennyiségben a felső légutak mucosájában van jelen és
mikrobiális virulencia faktorokhoz, légúti megbetegedéseket okozó
baktériumokhoz és vírusokhoz kapcsolódik.
●a basophil granulocytakhoz kapcsolódva gyulladáskeltő,
antimikrobiális mediátorok termelését segíti elő
 IgE

● monomerkén találhatóak meg a vérben, illetve basophil és

eosinophil granulocyták felszínén
● a vérben található antitesteknek csupán 0.002%-át teszik ki
● allergiás reakciók során játszanak döntő szerepet
● paraziták elleni védelemben, azok lysisében fontosak
 IgA
● az IgA a testváladékokban (könny, nyál, bélnedv, kolosztrum-előtej)
● elsősorban dimer formájában található meg, de vérben általában monomer
formában van jelen
● az antitestek 10-15%-át teszi ki
● a nyálkahártya helyi védelemben játszik fontos szerepet
● lactacio esetén az újszülött emésztőrendszerének immunitását biztosítja

Erdei, 2012
ELLENANYAG FONTOS JELLEMZŐ FUNKCIÓ
• a naív B-sejtek felszínén elsőként megjelenő molekula a komplement rendszer aktiválásában, valamint a mikrobák
• az első Ig újszülöttkorban és agglutináló antitestek ellen van fontos szerepe
IgM • primer humoralis immunválasz során is szintetizálódik
• vérben, a nyirokban és monomerként a B-sejtek felszínén
található meg
• az ellenanyagok 75%-a • komplementrendszer aktiválása
• a vérben, nyirokban és a bélrendszerben található meg • antibakteriális ellenanyagok, vírusellenes antitestek
monomerként tartoznak az IgG-k közé
• átjut a placentán • idegen anyagok opszonizálásával elősegíti a
IgG phagocytosist, a toxinok, vírusok neutralizálását
• anyai ellenanyagokkal képes ellátni a magzatot, amellyel
védelmet nyújt a magzatnak és az újszülöttnek

• a B-lymphocytak felszínén van jelen, és kis mennyiségben a basophil granulocytakhoz kapcsolódva gyulladáskeltő,
megtalálható a vérben, a nyirokban, mucosában és a basophil antimikrobiális mediátorok termelését segíti elő
IgD •
granulocyták felszínén
nagy mennyiségben a felső légutak mucosájában van jelen

monomerkén találhatóak meg a vérben, illetve basophil és • allergiás reakciók során játszanak döntő szerepet
IgE eosinophil granulocyták felszínén • paraziták elleni védelemben, azok lysisében fontosak

a testváladékokban (könny, nyál, bélnedv, kolosztrum-előtej) van • a nyálkahártya helyi védelemben játszik fontos szerepet
• lactacio esetén az újszülött emésztőrendszerének
IgA immunitását biztosítja
 Immunglobulin molekulák
● a naív B sejtek IgM és IgD molekulákat expresszálnak a felszínükön
○ A B sejt csak ezt a két izotípust tudja egyidejüleg termelni, a többi izotípus
termeléséhez izotípusváltás szükséges
● immunglobulinok osztályváltása = antigénnel történő találkozást követően
izotípusváltás történik → a B sejtben az immunglobulin molekula nehéz láncának
konstans régiója kicserélődik másik nehéz lánc konstans régiójával

● mindegyik ellenanyagmolekula mind szolubilis, mind membránhoz kötött

formában is megtalálható
● a szolubilis immunglobulinok adják a vér γ-globulin frakcióját
50
 Másodlagos védelmi vonal szerepe
• Felismerés ⮚Toll-like receptorok
• Betolakodó makrofágok felszínén;
megbénítása/elpusztítása komplementer rendszerek
• Riasztás (3 útvonal)
• Segítség megerősítése ⮚Fagocitózis; lízis
• Betolakodó számára a ⮚Citokinfelszabadítás
környezet élhetetlenné
tétele/terjeszkedésének
megakadályozása
⮚Gyulladás; láz
• (folyamat ismétlődik)
 Felismerés
• Receptorok vagy makrofágok, amelyek felismerik a kórokozókhoz
asszociált molekuláris mintázatot (pathogen associated
molecular patterns – PAMP)
• Lektinek (specifikus szénhidrátkötő fehérjék)
• Mannóz receptor
• Glukán receptor
• Komplement receptorok (pl. LPS, élesztők és gombák egyéb sejtfelszíni
struktúrái)
• Gyökfogó receptorok (fagocitáló receptor – negatív töltéssel rendelkező
ligandumokhoz kötődnek)
• Ezek megkötése⇒ receptor mediált endocytosis
• Toll-like receptorok – signal receptorok – kötés ⇒ cytokine szekréció
• Stimulálja a gyulladási reakciót (nem specifikus)
• Elősegíti a B és T sejtek aktiválását (specifikus)

52
nem glikoproteinek, hanem a glikoproteineken a szénhidrát-kódot
felismerő fehérjék
A fehérjékről „lelógó” oligoszacharid-csoportoknak határozott
térszerkezete van, amit a lektinek kötőhelye „leolvas”, azaz
specifikusan felismer.

szelektinek Ca2+-kötő sejtadhéziós molekulák (CAM: cell adhesion

molecule):
• vérlemezek és endotél sejtek felszínén található P-szelektinek
(platelet-típus)
• L-szelektinek (leukocita-típus) - kettős kapcsolatot létesítenek a
véredények endotélsejtjei és az érfal mentén „gördülő” neutrofil
limfociták sejtfelszíni glikoproteinjeivel. Ez a kölcsönhatás,
kiegészülve az integrin transzmembrán fehérjék sejt-sejt
kölcsönhatásaival, gyulladás szignál hatására alakul ki, leállítja a
keringő fehérvérsejtet, amely aktív mozgással kipréselődik az
endotélsejtek között (extravazáció), hogy a fertőzés helyén
gyulladást okozzon.

Fonyó
 TL (toll-like) Receptorok
• fehérjék
• 10 kifejezett TLR gén az emberben és az egérben
• Veleszületett immunitás fontos részei
• Sejtmembránt áthidaló, nem katalitikus receptorok az őrsejtekben
(makrofágok, dendritikus sejtek)
• Mikrobák széles skáláját képesek felismerni
 Fagocitózis
• A phagocytosis az endocytosis egyik fajtája
• specializált sejtek - phagocyták végzik
– neutrophil granulocyták és a macrophagok a leghatékonyabb phagocyták
1. Gyulladás során a phagocyták a gyulladás helyszínére vándorolnak
2. mintázatfelismerő receptoraik révén felismerik és bekebelezik a
mikroorganizmust
3. Az idegen anyag bekebelezése után a phyagocyták citokineket termelnek,
amelyek további fehérvérsejteket vonzanak a helyszínre ill. a macrophagok
bemutatják az antigént a lymphocytáknak
• a bekebelezett sejt vagy sejttörmelék az ún. phagosomába jut, amely
lysosomával egyesül ⇒ phagolysosoma
• toxikus molekulákat és hidrolitikus enzimeket tartalmaz, pl. reaktív
oxigéngyökök (O2-, H2O2, OH-, peroxidáz, proteáz, DNáz, RNáz, stb.).
• Az emészthetetlen termékeket a phagocyta exocytosissal jutattja ki a sejtből
• Az opszonizált sejtek v. törmelékek phagocytosisa intenzívebb

Opszonizáció = megjelölés phagocytosisra (immunglobulinok vagy komplement által)

https://slideplayer.hu/slide/2109257/
 Az antigén bemutatása
MHC fehérjék
● antigén bemutatása a T sejteknek a fő hisztokompatibilitási komplex (MHC-
Major Histocompatibility Complex) segítségével történik - az APC-k a
felszínükön jelenítenek meg a bemutatásra szánt peptiddel együtt
● MHC fehérjék nagy diverzitása (polimorfizmus)
● membránhoz kötött, sejtfelszíni molekula, egyetlen peptidkötő régióval
● két fő MHC osztály
○ MHC I – minden sejtmaggal rendelkező sejten
○ MHC II – APC-k felszínén
(macrophagok, DC, B sejt)

Talaro
MHC-I.
• 3 globuláris doménből (α1, α2, α3) + az α3-hoz kapcsolódó β2
mikroglobulinból állnak (C terminális véggel végződnek a citoplazmában).
• Az egyed majdnem minden sejtmagot tartalmazó sejtjének felszínén
megtalálhatók.

• Szerepük: az ún. belső antigénekkel

(pl. vírus fehérjékkel, daganatsejtek
fehérjéivel) kapcsolódva azokat a sejt
felszínére juttassák, s a Tk(c)-sejteket
aktiválják.
• Az éretlen Tc sejtek felszínén lévő
ún. T sejt receptor ismeri fel.
 • MHC-II.
• 2 α és 2 β lánc
• Előfordulás: T, B limfociták, makrofágok felszínén.
• Szerepük: az ún. külső antigének pl.
fagocitált baktérium specifikus
fehérjéinek sejtfelszíni prezentálása,
és a TH sejtek segítségével az
immunrendszer aktiválása.
• Az éretlen TH sejtek receptorai az
antigént bemutató makrofágok
felszínén levő MHC-II receptorokhoz
kötődött felszabdalt antigént ismerik
fel.
ANTIGÉN BEMUTATÁSA

Erdei
 Gyulladás

A szervezet gyorsan kialakuló válasza valamilyen szövetkárosító hatásra.

Célja hogy a védekezés fontos elemei – leukociták és plazma fehérjék – eljussanak a
károsodás helyszínére.

Az akut gyulladás három fő komponense:

1) az érintett erek átmérője megnő, ami fokozott vérátáramlást eredményez
2) növekszik az érfal átjárhatósága
3) a leukociták kivándorlása a kis erekből, felhalmozódásuk és aktiválódásuk a károsodás
területén
 A gyulladás
• Fiziológiás „eseménysorozat” szöveti sérülés, trauma v. fertőzés után, melynek
jellemzői a bőrpír, duzzadás, melegség, fájdalom és a funkció károsodása.
• célja:
• szöveti ártalom elszigetelése
• fertőző ágens elpusztítása
• esetleges szöveti károsodások helyreállítása
• Néhány perctől, órától több napig, hetekig tarthat – dinamikus eseménysorozat
• A legfontosabb gyulladásos mediátorok
1. Hisztamin - kapillarisok és venulák permeabilitását, valamint azok
vasodilatatioját okozza
2. Kininek - szöveti sérülés hatására aktiválódnakvasodilatatiot okoznak és
fokozzák a kapillárisok permeabilitását, pl. bradikinin – lokális fájdalom
kialakításában vesz részt – a fájdalom az érintett terület védelmét szolgálja
3. Akut-fázis fehérjék - mikroorganizmusok, illetve egyéb szöveti sérülések
hatására ezek a fehérjék magas koncentrációban jelennek meg a vérben, C-
reaktív protein (CRP), mannóz kötő lektin (MBL) – a komplement rendszer
aktiválásában vesznek részt.
4. gyulladásos citokinek
 Gyulladás - mediátorok

66
https://chiro.org/Low_Back_Pain/Effects_of_SMT_on_Inflammatory_Mediators.shtml
 A gyulladás - citokinek
• alacsony molekulasúlyú fehérjék, nagy affinitással kötődnek receptorukhoz
• információtovábbításban és az immunválasz szabályozásában játszanak
jelentős szerepet - mind serkentő, mind gátló hatás
• lymphocyták, monocyták, granulocyták, hízósejtek termelik, de egyéb
sejtek, pl. endothelsejtek, fibroblasztok, gliasejtek is termelik
Hatás Mechanizmus
Autokrin A célsejt maga a citokint termelő sejt
Parakrin A célsejt a citokint termelő sejt közelében van
Endokrin A célsejt a citokint termelő sejttől távol van
Pleiotrop Egy adott citokin különböző célsejteken különböző hatást vált ki
Redundáns Két vagy több citokin hatása a célsejteken azonos
Szinergisztiku Két citokin együttes hatása a célsejten nagyobb az adott funkcióra
s gyakorolt additív hatásuknál
Antagonisztik A célsejten az egyik citokin gátolja egy másik adott funkcióra gyakorolt
us hatását
Citokinkaszká Valamely citokin receptorához való kötődése egy másik citokin Erdei, 2012
 A gyulladás
citokinek
• Funkciójuk alapján három fő csoport:
1. az immunsejtek érésére és az immunszervekre ható citokinek,
2. a lymphocyták aktiválódását és differenciálódását szabályozó
citokinek
3. a veleszületett immunitásban és a gyulladási folyamatokban
résztvevő citokinek
• IL-6, IL-12 - az akut-fázis fehérjék termelődését serkentik
• IL-1 és TNF – macrophagok termelik, potens pyrogének-
gyulladással járó lázas állapotok kialakulásáért felelnek
• kemokinek - különböző sejtféleségeket vonzanak a
gyulladt területre
• α-kemokinek neutrophil granulocytákat vonzanak
• β-kemokinek monocytákat vonzanak a sérült területre,
• hozzájárulnak a T-lymphocyták megjelenéséhez is a
gyulladás területén
 A gyulladás
lipidmediátorok

Lipidmediátorok - monocytákból, macrophagokból, neutrophil garnulocytákból, hízósejtek

membránjainak lebomlása során keletkeznek
1. Leukotriének
• simaizom elemek kontrakcióját váltják ki
• kemotaktikus hatásuk is van
2. Prosztaglandinok
• az erek permeabilitását fokozzák
• vasodilatatiot váltanak ki
• a neutrophil granulocyták kemotaxisát is elősegítik
3. Thrombocyta aktiváló faktor (PAF)
• thrombocyták aktiválása
• eosinophil granulocyták kemotaxisát is elősegíti
• neutrophil, eosinophil sejtek aktiválása és granulumaik ürülése
A gyulladás folyamata

Talaro 70
 Leukociták jellemzői
• Diapedesis – erekből a
szövetekbe tudnak
vándorolni

• Chemotaxis – sérülés vagy

fertőzés helyére kémiai
ingerek hatására vándorlás

71
https://www.semanticscholar.org/paper/Mechanisms-for-transcellular-diapedesis%3A-probing-by-Carman/38e23f68ac97b3efd49803b1ca687140cb856416
 AKUT GYULLADÁST KÜLÖNBÖZŐ HATÁSOK
VÁLTHATNAK KI:
• Fertőzések (patogén mikrobák és mikrobiális toxinok)
• Trauma (zúzódás és mélyreható sérülés)
• Fizikai és kémiai ágensek (égés, fagyás, sugárzás, számos vegyi anyag a
környezetünkben)
• Szöveti nekrózis (bármilyen eredetű)
• Idegen test (szálka, varrat, stb.)
• Immunreakciók (túlérzékenységi reakciók, autoimmun folyamatok)
Az akut gyulladás klasszikus tünetei:

- pír (rubor)
- duzzanat (tumor)
- melegség (calor)
- fájdalom (dolor)
- funkcióvesztés (functio laesa)
 GYULLADÁS
https://www.youtube.com/watch?v=iVCXRa8FdP0&t=35s

1. A patogén mintázat vagy veszély jel

felismerése (makrofág, DC)
Helyi gyulladás szisztémás hatás

2. Főként a makrofágok hatására a agy

felismerés helyén, citokinek
termelése, ezáltal
• Véráramlás fokozása

• Az immunrendszer sejtjeinek máj

(elsőként és főként neutrofil
granulocita) helyszínre toborzása,
komplement aktiválás

csontvelő
• Patogén elpusztítása

TNFɑ, IL-1, IL-6 a

lefőbb gyulladási
citokinek
 GYULLADÁS – AKUT FÁZIS REAKCIÓ

Helyi gyulladás szisztémás hatás

• agy (pl láz)

• máj, (Akut fázis reakció)
• Csontvelő (leukocita termelés
fokozása)
 GYULLADÁSOS FOLYAMAT
REGRESSZIÓJA
kórokozók sikeres eliminálása / szöveti ártalom

• megszűnnek a kiváltó tényezők (passzív restitúció): eltűnnek a kórokozókra és a sérült sejtekre jellemző
molekulamintázatok → felismerő receptorok (PRR-ek) nem közvetítenek jelzést → a proinflammatoricus mediátorok
szintje

• aktív restitutív folyamatok:

hízósejtekben keletkező antiinflammatoricus mediátoroknak; ezekben a sejtekben a kezdeti proinflammatoricus
prosztaglandin és leukotrién szintézisét felváltja az antiinflammatoricus lipidmediátorok (lipoxinok, reszolvinok és
protektinek) szintézise.

Gyulladás miatti apoptózis

↓
Restitúciót elősegítő citokinek felszabadulása

granulocyták vándorlásának megakadályozása mononukleáris fagociták felé jelzés a bekebelezésre

↓
Tönkrement szöveti elemeket fagocitálják
↓
Nyirokutakon távoznak
76
 KRÓNIKUS GYULLADÁS

mononukleáris fagociták felszaporodnak a kórokozók

behatolásának helyén
↓
fagocitálják a megmaradt kórokozókat
↓
meggátolják a fertőzés továbbterjedését
↓
megjelennek az adaptív immunrendszer sejtjei is
↓
kialakul a granuloma

Bizonyos fertőzésekre (tuberkulózis, lepra stb.) jellemző a

granulomaképzés; a neutrofil granulocyták nem képesek ezeknek a
baktériumoknak a fagocitózisára, a mononukleáris phagocytákon
belül pedig a kórokozók tovább élnek, és fenntartják a gyulladást
77
 Granuloma
kialakulása

78
https://www.researchgate.net/publication/6945198_Wegener%27s_granulomatosis_Is_biologic_therapy_useful/figures?lo=1
 Komplementrendszer

• a veleszületett immunitás ősi humorális eleme

• az adaptív immunválaszt is szabályozza, elemeit felhasználja
• olyan anyag, ami az antitest mellett szükséges a kórokozó líziséhez
• több mint 30 fehérjéből álló rendszer
• a plazmában kaszkádszerűen aktiválódó molekulák
• szabályozó faktorok
• komplementreceptorok
• a szervezet saját sejtjeit megóvó membránfehérjék
• aktiválásához olyan kiváltó molekula szükséges, amely valamilyen módon felismeri a patogént
• aktiválódása három különböző úton:
1. klasszikus úton: IgG és IgM-tartalmú immunkomplexek (antitest-mikroorganizmus)
hatására
2. lektinindukált úton: microorganizmus felületén található szénhidrát molekulához kötődik
a mannóz kötő lektin (MBL)
3. alternatív úton: a komplement fehérjék közvetlenül kötődnek a mikroorganizmushoz
 Komplementrendszer
membránkárosító komplex (MAC)
• mindhárom aktiválódási út a C3 és C5 konvertáz enzim kialakulását eredményezi ⇒ a
komplementrendszer gyors aktiválódását eredményezi ⇒ kaszkádfolyamat eredményeként
kialakul membránkárosító komplex (MAC – Membrane Attack Complex) kialakulását -
nagyobb sejtek (eukaryota sejtek, gramm-negatív baktériumok) ⇒ komplement mediált
lízisét is lehetővé teszi

Erdei, 2012
 A Komplementrendszer

• Feladata
1. komplement mediált lízis
2. patogének opszonizációja
3. egyes termékei (C3a,C5a)
anaphylatoxinok – allergiás
reakciót kiváltó gyulladási
mediátorok

Erdei, 2012
 Komplement rendszer aktivációja
1.Alternatív út –folyamatosan aktív– saját sejtfelszíni struktúrák gátolják
2.Klasszikus út– ellenanyag molekula aktiválja
3.Lektin út-mannóz binding lektin (MBL-akut fázis fehérje) aktiválja

Komplement rendszer
Korai szakasz Késői szakasz
aktivációja
 Láz
• Pyrogének hatására – hypothalamus – testhőmérséklet nő
• Jelek az izmok felé – hőtermelés fokozására, vasoconstrictiora
• exogen pyrogens – fertőző ágensek által termelt
• endogen pyrogens –monocyták, neutrophilek, macrophagok által felszabadított
anyagok – phagocytosis során; interleukin-1 (IL-1) tumor necrosis factor (TNF)
• Láz előnyei:
• Hőérzékeny mikrobák szaporodását gátolja
• Baktériumok által felvehető vas gátlása
• Növeli az anyagcserét, serkenti az immunválaszt

83
 Testhőmérséklet
Maghőmérséklet (rectalis, esophagealis +0.5 °C)
Normális 36.5–37.5 °C
Hypothermia <35.0 °C
Hőemelkedés >37.5–38.3 °C
Hyperthermia,Láz >38.4–39.9 °C
Hyperpyrexia >40.0–41.5 °C
A hőmérséklet függ a mérés módjától, helyétől, a
napszaktól is.
 Pyrogenek
• A lázat okozó anyagokat hívjuk pyrogeneknek
• Exogen pyrogenek:
A baktériumok lipopolysaccharid (LPS) fala.
• Endogen pyrogenek
Cytokinek, a macrophagok termelik és a
hypothalamus set point emelését váltják ki.
• Interleukin 1 (α és β), interleukin 6 (IL-6) és a tumor
necrosis factor-alpha (TNF α).
• LPS aktiválja a macrophagokat, amelyek termelik az
endogen cytokineket.
 AKUT FÁZIS REAKCIÓ

• Fertőzés
• Endotoxinhatás
• Égés Immunrendszer
aktiválódik,
• Stresszhatás eliminálja a stressz
forrását
• AFR: komplex biokémiai, immunológiai és neuroendokrin folyamat, mely
során helyreáll a megbomlott homeosztázis
 Interferonok

• Glikoproteidek
• A vírusfertőzött sejt szekretálja és az más sejtek receptorához kötődve, ezzel
meggátolják ezen sejtek vírusokkal való fertőzését (mind DNS-, mind RNS-
vírusokkal szemben).

• A felfedezésük úgy történt, hogy rájöttek, hogy azon egyedek, akik (amik)
egyfajta vírussal fertőződtek, nem voltak fertőzhetők egy másik fajta vírussal.

• 3 nagy csoport:
• α-típusú ún. leukocita interferon,
• β-típusú ún. fibroblaszt interferon,
• γ-típusú ún. limfocita interferon.

87
 Interferonok

• igen erőteljes antivirális szerek

• a ,,legerősebb” biológiai hatóanyagoknak tekinthetők
• igen széles specificitást mutatnak

• Működésük:
• a fehérjeszintézist leállítják
• a megfelelő (bejutó) RNS-állományt lebontják
Interferon antivirális aktivitása
Interferon antivirális aktivitása
 Szerzett és veleszületett immunitás
jellemzők Sejtek Molekulák
Veleszületett (öröklött)
•Gyors válaszreakció •Fizikai gátak •Humoral factorok
•„Nem emlékszik” •Phagocytak) •Komplement
•Nincs/kicsi specificitás •Természetes ölő sejtek •Akute fázis proteinek
(NKC) • Cytokinek

Szerzett (adaptív)
•Lassú válasz •T sejtek •Antitestek
•Memory •B sejtek •Cytokinek
•Magas specificitás •Dendritikus sejtek •Granzymek*

• Granzyme: szerin-proteázok – citotoxikus T-sejtek és NK citoplazmatikus granulumában felszabadított enzim. A célsejtek pusztulását eredményezi.

A magasabb rendű szervezetekben a két védekező rendszer nem egymástól függetlenül

működik, hanem egymásra épülve és összefonódva biztosítják hatékony védelmet.
 Antigénekre adott elsődleges és
másodlagos válasz

• Elsődleges válasz – Antigénnek először kitett szervezet

→ IgM termelődés, valamint megnövekedett antitest
titer IgG termeléssel

• Másodlagos válasz –ismételt antigén expozíció →

immunrendszer gyorsabb választ ad: memória sejtek
által adott– anamnesztikus válasz

92
 Antigénekre adott elsődleges
és másodlagos válasz
• Elsődleges válasz – Antigénnek először kitett szervezet → IgM termelődés, valamint megnövekedett antitest titer IgG termeléssel
• Másodlagos válasz –ismételt antigén expozíció → immunrendszer gyorsabb választ ad: memória sejtek által adott– anamnesztikus válasz

93
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Immunologia/ch14.html
Immunológiai memória

Oltások alapja
94
Az ellenanyagok általános funkciói

Erdei, 2012
 A lymphocyták klónszelekciója

• a lymphocyták rendkívül széles receptor repertoárja még az antigénnel történő

találkozás előtt, a lymphocyták érése során kialakul
• a progenitor sejtek elköteleződése → BCR ill. TCR antigénfelismerő receptorokat
kódoló gének szomatikus rekombinációja ⇒ egyedi felépítésű, specifikus
antigénreceptorok megjelenése a lymphocyta felszínén.
• minden egyes genetikailag egyedi sejtvonalat, amely a szomatikus rekombináció
eredményeként jön létre, klónnak nevezzük
• ezek a lymphocyták még nem alkalmasak arra, hogy elhagyják a primer nyirokszervet
→ klónszelekeció
• negatív szelekció – a saját struktúrákat felismerő lymphocyták elpusztulnak
• pozitív szelekció – amelyek a saját antigénnel csak gyengén reagálnak, kikerülnek
a perifériára – ezek az érett sejtek a naív B, ill. T lymphocyták – a másodlagos
nyirokszervekben lépnek kapcsolatba az antigénnel
 A lymphocyták klónszelekciója

• amikor a naív lymphocyta

antigénnel találkozik →
kiválasztódik - ezt nevezzük
klónszelekciónak
• az így kiválasztott sejt aktiválódik
→ osztódik - ezt nevezzük az
lymphocyta klonális osztódásának
(klonális expanzió) és
differenciálódásának
• ennek eredményeképpen olyan
sejtek sokasága jön létre, amely a
kórokozók sokaságát képes
elpusztítani vagy hatástalanítani

Erdei, 2012
 T limfociták

Fonyó

A T-sejt α ß-receptor és a T-sejt receptorkomplex . A: A T-sejt receptor

A thymocyták vándorlása. DN: „double negative” (CD4–/CD8–); DP: „double
positive” (CD4+/CD8+); SCZ: subcapsularis zóna; SP: „single positive” (vagy
CD4+ vagy CD8+)
(TCR). A nyeles körök szénhidrátcsoportok. B: A T-sejt receptorkomplex a
jelátvitelben szereplő CD3-komplexszel, a két δ-lánccal és az ITAM-
motívumokkal. ITAM: Immunoreceptor tyrosine-based activation motif,
amelyeket színes szegmentumok jeleznek
98
 Celluláris immunválasz
• T lymphocyták által közvetített immunválasz
• intracelluláris patogének, tumorsejtek elleni védekezésben, késői típusú
túlérzékenységi reakciók és egyes autoimmun betegségek patogenezisében

• az antigént csak átalakított, peptid formában ismerik fel MHC molekulákhoz

kapcsoltan.
• az APC-MHC-antigén + naiv T lymphocyták kapcsolódása biztosítja az első
jelet a T sejt aktiválódásához – ez önmagában azonban válaszképtelenséget
idéz elő
• szükséges egy második jel is - az APC-k felszínén található adhéziós és
kostimuláló molekulák mintázata → erősebb kötődést, az immunológiai
szinapszis kialakulását eredményezi⇒ citokinek termelődését okozza
• a termelt citokinek - harmadik jel - tovább erősítik a két sejt közti kapcsolatot,
a T sejt aktiválódásának hatékonyságát.
 Celluláris immunválasz (TH)

• az antigénnel való kapcsolódás után aktiválódnak → a T sejtek osztódnak

(klonális expanzió) és valamely altípussá differenciálódnak
• TH sejt közvetített immunitás
• MHC II molekulákon keresztül ismerik fel az antigént
• mind a B sejtek, mind a T sejtek működését segítik
• részt vesznek a macrophagok aktiválásában, a phagocytosis
hatékonyabbá tételében
• hatásukat receptoraikon keresztül és citokinjeik segítségével fejtik ki
• az APC által termelt citokinek határozzák meg, hogy a naív CD4+ T sejt
(TH0) milyen altípusság differenciálódik
 Celluláris immunválasz (Tc)
• TC sejt közvetített immunitás
• intracelluláris patogének, illetve megváltozott
struktúrák, tumoros sejtek lebontásából származó
peptidek aktiválják
• MHCI fehérjéhez kötötten ismerik fel az antigéne
• aktiválást követően azonnal kifejtik cytotoxikus
hatásukat Erdei

• a célsejt líziséhez perforint, granzimot, illetve egyéb

toxinokat, proteoglikánokat szecernál → feloldja a sejtet
(perforin) , megemészti a célsejt fehérjéit (granzim); a célsejt
apoptózisát is elindítja receptor-ligand kapcsolódások révén
Gergely-Erdei
Vírussal fertőzött sejt

Macrophage B-lymphocyta
Praham, 2006
 Humorális immunválasz
• elsősorban extracelluláris patogének ellen nyújt hatékony védelmet, autoimmun
betegségekben és allergiás reakcióban van szerepe
• alapját a plazmasejtek által termelt antitestek, valamint a komplementrendszer
adja
• az érett, naív B sejtek a nyirokszervekben nagy számban találhatók → ahol
találkoznak és kölcsönhatásba lépnek BCR-jukon keresztül az antigénnel →
jelátviteli utakat aktivál, amely a B sejtek aktiválódása - ez a jel önmagában még
nem elegendő
• a TH sejtekből származó jelek is szükségesek ehhez a folyamathoz.
• A B lymphocyták APC-ként is működnek - a BRC-jukkal felismert antigént
bemutatják MHCII molekulák felszínén a közeli Th sejteknek → immunológiai
szinapszist alakítanak ki a B sejttel
• a CD40L (T sejt) - CD40 receptor (B sejt) kapcsolódás, valamint a Th sejtek által
termelt citokinek eredménye a B sejtek klonális osztódása.
 A humorális immunválasz folyamata

1. az aktivált B sejtek számos mitotikus osztódáson esnek át → ugyanazzal az

antigénspecificitással rendelkeznek, mint az eredeti sejt

2. a keletkezett utódsejtek:
• plazmasejtté differenciálódnak és elkezdik az IgM ellenagyag termelését
• Illetve szomatikus hipermutáción, izotípusváltáson mennek keresztül és
immunglobulin termelő plazmasejtekké és memóriasejtekké
differenciálódnak

3. a plazmasejtek rövid életűek, felszínéről eltűnik a BCR, a sejt fő feladata az

ellenanyag termelése, amely a szervezet folyadéktereiben cirkulálva fejti ki
hatását
A humorális immunválasz folyamata

Erdei, 2012
 Primer humorális immunválasz

• a szervezet egy adott típusú antigénnel először találkozik

• 7-14 napra van szükség, míg az ellenanyag a vérben megjelenik
• a termelt antigén jellemzően az IgM
• később a plazmasejtek izotípusváltással IgG ellenanyagot, illetve antitesttől
függően más izotípust kezdenek el termelni
• az IgG szintje még a fertőzés leküzdését követően is sokáig kimutatható a
vérben
 Szekunder humorális immunválasz
• a szervezet korábban már találkozott az antigénnel - a megelőző találkozás alkalmával
memória sejtek jöttek létre → sokkal gyorsabb immunválasz
• sokkal kifejezettebb a primer immunválaszhoz képest
• ellenanyag megjelenése sokkal gyorsabban következik be – a primer immunválasz
során keletkezett memória B sejteknek köszönhető
• az ellenanyag szintézisének sebessége gyorsabb
• a másodlagos immunválasz során keletkezett IgM ellenanyagok mennyisége
nagyjából megegyezik a primer immunválasz során termelt mennyiséggel
• sokkal több IgG termelődik, amely jóval tovább megmarad a vérben, mint a primer
immunválasz során
• germinális zónában található B sejtek IgG izotípusra váltanak
• a nyálkahártyák nyirokszöveteiben és a Peyer-plakkokban elsődlegesn IgM-IgA váltás
következik be
• parazita fertőzés esetén IgM-IgE izotípusváltása a jellemző
 Affinitásérés

• az izotípus váltás együtt jár az antitestek növekvő affinitásával

• az immunválasz kezdetén termelt IgM antitestek általában alacsony
affinitásúak, de gyorsan termelődnek
• az izotípus váltás során az Ig gének antigénkötő régióiban szomatikus
hipermutációk keletkeznek → ugyanazon antigént különböző erősséggel
kötő ellenagyagmolekulák termelődnek
• azok a B sejt klónok, amelyek nagyobb affinitással kötik az antigént,
szelektíven aktiválódnak → a keletkezett plazmasejtek nagyobb affinitású
antitesteket fognak termelni
• újbóli fertőzés esetén ugyanez a folyamat újra lejátszódik, így minden egyes
fertőzés alkalmával egyre nagyobb affinitású antitestek termelődnek
 Memóriasejtek kialakulása

• B-sejtek
1. ellenanyagot termelő plazmasejtekké alakulnak
2. hosszú életű memóriasejtek lesznek:
• nagy affinitású ellenanyag-termelés képessége
• nyugvó sejtek
• Memóriasejtek csak a T-sejt függő antigének által kiváltott immunválasz esetén van
• T-sejtek
1. effektor sejtek
2. kis számban memóriasejtek lesznek:
• limfokintermelő képesség
• kis mennyiségben osztódó sejtek
• nagy mennyiségben nyugvó sejtek
• Antigénnel szembeni hyperaktivitás jellemző rájuk
• Túlélésüket biztosítja:
←specifikus antigén állandó jelenléte (kórokozók egyes fehérjéi)
←B- és T-sejt populációk közötti kommunikáció
 Az immunrendszer kórtana

bizonyos esetekben az immunrendszer nem képes megfelelően

ellátni a funkcióját:
• allergia - az antigénre túlzott immunreakcióval válaszol a szervezet
• autoimmun betegségek - nem képes elkülöníteni a sajátot a nem
sajáttól
• immunhiányos betegségek - nem képes az alapvető feladatait
ellátni
• tumoros elváltozások - a sajátot nem különíti el a megváltozott
sajáttól → a tumoros sejtek elburjánzása
 Túlérzékenységi reakciók

• allergén hatására gyulladás → a szövetek roncsolása következik be

• az antigénnel történő második találkozás során alakulnak ki
• leggyakrabban a bőr és a tüdő érintett - de bármely szervben
kialakulhat
• négy típus:
I. típusú vagy azonnali túlérzékenységi (allergiás) reakció
II. típusú túlérzékenységi reakció: citotoxikus reakció
III. típusú túlérzékenységi reakció: immunkomplex-mediálta
reakció
IV. típusú túlérzékenységi reakció: késői típusú hyperszenzitivitás
 TÚLÉRZÉKENYSÉGI
PÉLDÁK Ig JELLEMZŐ
REAKCIÓ
1. pollen- hízósejtekhez és • azonnali reakció: hisztamin (és egyéb mediátorok)
2. poratka- basophil gr-hoz felszabadulása -> izom, ideg és más sejtekhez
3. étel- kötött IgE kötődnek -> tünetek: könnyezés, tüsszögés, viszketés,
I. típusú / azonnali 4. gyógyszer-allergia bőr kivörösödése, duzzanat
túlérzékenységi (allergiás)
reakció • késői fázisú reakciója – LPR: 8 órával az azonnali
reakció után, több napig is eltart a gyulladási folyamat
(aktivált hízósejtek, basophil gr. és eosinophil gr.
szerepe)
1. transzfúziós reakció IgG és IgM 1. intravaszkuláris hemolízis -> lázas állapot, hemoglobin
II. típusú túlérzékenységi 2. újszülöttek hemolítikus jelenik a meg a vizeletben
reakció: citotoxikus reakció betegsége 2. a magzat vörösvértestjei immunizálják az anya
szervezetét – leggyakrabban Rh(D)-antigének esetén

III. típusú túlérzékenységi 1. SLE antigén-antitest ellenanyag-képződés megindulásakor nagy mennyiségű

reakció: immunkomplex- 2. polyareritis nodosa komplex antigén van a keringésben -> antigéntúlsúlyban oldódó
3. reumatoid artritis immunkomplexek keletkeznek -> nem eliminálódnak ->
mediálta reakció / lerakódnak a szervezet különböző pontjain ->
„szérumbetegség” komplementrendszer aktiválása -> gyulladás,
szövetkárosodás
IV. típusú túlérzékenységi 1. kontakt hiper-szenzitivitás - nem ellenanyagok, hanem aktivált sejtek közvetítik:
2. tuberkulin típusú reakció citokinek macrophagokat vonzzanak a helyszínre
reakció: késői típusú
3. granulóma kialakulását kísérő
hyperszenzitivitás reakció
 I-es típusú v. azonnali túlérzékenység -
allergiás reakció I.
• A már szenzibilizált szervezet allergénnel (allergiát kiváltó antigén) történő találkozása
után azonnal bekövetkezik
- hízósejtekhez és basophil leukocytákhoz kötött IgE jelenik meg – fontos szerepük van
• Allergiás reakciót váltanak ki:
- pl.: füvek-, fák pollenje, atkafélék, állati szőr, penészgomba-spórák, ízeltlábúak
méreganyaga, gyógyszerek, táplálékok – tojás, halfélék stb.
- ételallergia – erősen glikolizált fehérjék váltják ki
- gyógyszerallergiát – kémiai anyagok váltják ki, amelyek a szervezet saját fehérjéihez
kötődnek
• Allergia: a gazdaszervezet megváltozott reaktivitása egy adott ágenssel való második v.
többszöri találkozás során
- szénanátha-allergia rhinitis, pollenallergia, tüdőaszthma
• Atópia: allergiára való hajlam
 I-es típusú v. azonnali túlérzékenység - allergiás reakció II.
A reakció hatásmechanizmusa I.
Allergén bejutása a szervezetbe – leggyakrabban nyálkahártyán
keresztül

APC-k felveszik, feldolgozzák

T-sejteknek bemutatják

TH2-sejtekké differenciálódnak

IL-4, IL-13 termelés

Antigénspecifikus B-sejtekre hatnak

Allergénnel reagáló IgE antitestek termelése

 I-es típusú v. azonnali túlérzékenység - allergiás reakció III.
A reakció hatásmechanizmusa II.
Hízósejtekhez, basophil leukocytákhoz kötődnek

Granulumok tartalmának kiürülése – hisztamin, egyéb mediátorok

pl.: izom, ideg és más sejtekhez kötődnek

Allergiás reakció tünetei: könnyezés, tüsszögés, viszketés, bőr kivörösödése, duzzanat

Túlérzékenységi reakciók azonnal lejátszódó eseményei

 I-es típusú v. azonnali túlérzékenység - allergiás reakció IV.
A reakció hatásmechanizmusa III.

• Túlérzékenységi reakciók késői fázisú reakciója-LPR

- 2-8 órával az azonnali reakció után
- több napig is eltart
- gyulladási folyamat, melyet a hízósejtek és a basophil granulocytak újonnan
szintetizált mediátorai indítanak el
- aktivált hízósejtek – citokin termelés – IL-3, IL-4, IL-5, IL-6, TNFα – kemotaktikus
és gyulladáskeltő citokinek

sejteket toboroznak a helyszínre szövetkárosító folyamatokat indítanak el

- eosinophil granulocyták – bázikus fehérjéket tartalmaznak
szövetkárosító és parazitákra toxikus hatásúak
 II-es típusú túlérzékenységi reakció I.
• IgG és IgM molekulák idézik elő
- autoantitestek, idegen anyag ellen termelődnek
- saját struktúrákkal keresztreagáló ellenanyagok
• Antigén: - célsejt membránkomponense
- sejthez kötődő antigén (gyógyszer v. bomlásterméke)
• A célsejthez kötődő ellenanyagok

- komplementrendszer aktiválása target sejt

- ADCC (ell.a.függő citotoxikus reakció) kiváltása (célsejt)
elpusztul
• Célsejtek eliminálást okozó folyamatok:
- transzfúziós reakció
- újszülöttek hemolítikus betegsége
 II-es típusú túlérzékenységi reakció II.
1. Transzfúziós reakció - nem megfelelő donorból származó – inkompatibilis –
vér átömlesztésekor:

Recipiens szervezetében a donor vörösvértestjeivel reagáló antitest van

Immunrendszer a donor vörösvértestjeit idegennek ismeri fel

Ellenanyaggal válaszol – normál bélflóra mikroorganizmuasai hatására

termelik

Intravaszkuláris hemolízis

Lázas állapot, hemoglobin jelenik a meg a vizeletben

 II-es típusú túlérzékenységi reakció III.
2. Újszülöttek hemolítikus betegsége – a magzat vörösvértestjei immunizálják az
anya szervezetét – leggyakrabban Rh(D)-antigének esetén
Rh(D)-negatív anya – Rh(D)-pozitív magzat

Szüléskor átjutnak a magzat Rh(D)-antigénjei

IgG-ellenanyag termelése indul meg az anyában (megelőzés!)

2. terhesség során átjut az IgG a placentán

Rh(D)-pozitív magzat vörösvértestjeit károsítja

megelőzés: anya szervezetébe juttatott anti-Rh(D) ellenanyag – „Rh profilaxis”

– az anya vérkeringésébe jutó inkompatibilis vörösvértesteket eliminálja
Újszülöttek hemolitikus betegségének kialakulása

SH Élettan
 III-as típusú túlérzékenységi reakció I.
„szérumbetegség” – immunkomplex betegség
ellenanyag képződés megindulásakor nagy mennyiségű antigén van a
keringésben antigéntúlsúlyban oldódó immunkomplexek keletkeznek
nem eliminálódnak lerakódnak a szervezet különböző pontjain pl.:
erek falában komplementrendszer aktiválása gyulladás,
szövetkárosító folyamatok

Reakció jele:
- necrózis
- neutrophil granulocyták infiltrációja az érintett szövetbe
- ellenanyag molekulák
szövetroncsolás helyén
- komplementaktivációs termékek
 III-as típusú túlérzékenységi reakció II.

• Autoimmun betegségben
- kimutatható az antigén-antitest komplex
- pl.: SLE-systemas lopus erythematosus, polyarteritis nodosa-több artériát egyidejűleg
érintő gyulladás, reumatoid artritis-ízületek gyulladása

• Immunkomplexek lerakódását befolyásolja:

←komplex mérete: - közepesek – nem eliminálódnak
- kicsik- kevésbé rakódnak le
- nagyok – fagocitózis útján lebomlanak
eltakarítás: vörösvértest, macrophag, granulocyta
←hemodinamikai faktorok: ahol a plazma ultrafiltrációja történik –
kedvez a lerakódásnak
pl.: veseglomerulusok kapillárisai
 IV-es típusú túlérzékenységi reakció I.
• Késői típusú hypersensitivitási reakció-DTH
• Nem ellenanyagok, hanem aktivált sejtek közvetítik
• pl.: kontakt hiperszenzitivitás, tuberkulin típusú reakció, granulóma kialakulását
kísérő reakció
• Antigén a szenzibilizált TH1-sejteket aktiválja

citokinek – IL-2, IFNγ, TNFβ szabadulnak fel

macrophagokat vonzzanak a helyszínre

szövetroncsolás
lítikus enzimek jutnak a környezetbe
 IV-es típusú túlérzékenységi reakció II.
• Intracelluláris paraziták, baktériumok elleni védekezés
- TH1-sejtek macrophagok aktiválása fokozott fagocyta tulajdonság,
enzimtermelés fertőzött sejt elpusztítása, kórokozó eliminálása
- ha nem működik jól – krónikus DTH reakciót idéz elő granulóma
képződik
- macrophagokból kialakuló óriássejteket
- aktivált TH1-sejteket tartalmaz

enzimek szabadulnak fel

szövetroncsolás
pl.: Mycobacterium laprae – bőrben okozott léziók
Mycobacterium tuberculosis – tüdőben okozott roncsolás
https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_8/lecke_03_020
 Felhasznált irodalom
1. ERDEI A. és mtsi: Immunbiológia, 2012 http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Immunologia/ch05s09.html
2. Praham: The Immune System, 2012
3. Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, 2006.
4. Ángyán Lajos: Bevezetés az ember élettanába I.-II. Főiskolai jegyzet, POTE EFK, Pécs, 1995.
5. William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, 1994
6. Ormai Sándor: Élettan-kórélettan, Medicina, 2002.
7. SH Atlasz: Élettan
8. Dr. Székely Miklós, Dr. Szelényi Zoltán: Kórélettan, PTE ETK, Pécs, 2008.
9. Dr. Székely Miklós: Kórélettan I.-II. Főiskolai jegyzet, POTE EFK, Pécs, 1998.
10. Guyton and Hall: Textbook of Medical Physiology, 12. edition, Saunders Elsevier, USA, 2010.
11. Ross and Wilson Anatomy and Physiology in Health and Illness, 12 edition, Elsevier, USA, 2014.
12. Ganong's Review of Medical Physiology, 24th Edition, The McGraw-Hill Companies, USA, 2012.

125