Az írástudó könyvespolca: Konfucianizmus

és kínai kapcsolatok

chaekgori 책거리 – „könyvek és dolgok”, festmény szimbolikus könyvespolcokról (chaekgado

책가도)

Korjó-dinasztia (918-1392):
- Korea név is ebből származik

- belharcok továbbra is voltak → utódállamokra esett szét

→ Wang Geon (왕건) hadvezér egyesítette a félszigetet → központ: Keszong (개성)

- gazdaság helyreállítása, csatornák, gátak építése

- kézműipar, porcelánkészítés, papír a könyvekhez

- 1033-1044: védőfal építése a kitajokkal szemben

- 1230: mongol támadás már erősebb → belőlük lett a Yuan-dinasztia → behódoltatták a koreaiakat

- 1359: kínai támadás → Ming-dinasztia → Kína ki akarja terjeszteni fennhatóságát Korea

területére, hűbéri rendszer alakul ki (a Ming-dinasztia létrejötte után nem sokkal ér véget a Korjó-
dinasztia)
(többször visszatér a motívum a történelmükben, hogy kinek a pártját fogják – mongol, Ming stb.)

→ köztes állapot:
→ Korea nem Kína része, de nem is teljesen szuverén
- nincs saját királyuk, ha van is, a kínai császár felette áll
- DE a belügyekbe nem szólhatnak bele
- az új koreai királynak szüksége van a kínai császár legitimizációjára
→ küldöttségek Kína udvarába ajándékokkal → behódolásnak vélték

- 1388: Yi Song Ge-t tették a hadsereg élére – cél: Mingek visszaszorítása

- DE ő pro-Ming volt. félúton visszafordult és a saját fővárosát kezdte el támadni → hazaárulás
→ 1392: megalapította a Csoszon-dinasztiát és a leghosszabb ideig uralkodó király lett belőle
Tedzsong néven

- konfucianizmus hatása a bürokráciában

- sokáig vita volt, hogy ki a nemesebb, aki hivatalnokként magasabb pozícióban van vagy, akinek
nagyobb földje van

- összetett/komplex társadalmi rétegek:

- yangban 양반 (felsőbb réteg) – civil és katonai hivatalnok – nincs egységes konszenzus

- dzsungin 준긴 (közemberek, vidékiek) – kishivatalnokok, írástudók
- yangmin 양민 (köznép) – kereskedők, parasztok (konfucianizmus szerint a parasztok magasabb
szinten vannak, mert a kereskedő csak magára gondol)
- szonmin 손민 (kitaszítottak) – „tisztátalan munkát végzők” - sírásó, hentes (bekdzsong 백정),
rabszolga (nobi 노비), szórakoztatás (örökletes) – a társadalom kb. 30%-a

Földművelő bürokrácia Csoszon idejében:

- szellősség, feszültség a központi bürokrácia és a vidéki földbirtokosok között

- földbirtokosok (→ klánok) átvették a birtok (→ magántulajdon) adóztatását → gyengíti a

központot

- kereskedelem katalizátora:
- Kína – koreai export Kínába: arany, ezüst, ginszeng – import: selyem, porcelán, könyvek
- Japán
- arabok - Silla időszakról maradtak fent

- könyvnyomtatásban előrébb voltak, mint Gutenberg (200 évvel)

- ebben a korban (Korjó) a nők helyzete jobb volt, mint a későbbi Csoszon-korban

- uxorilokális házasság: a férfi költözik a nő házába

Vallás:
- konfucianizmus – magán akadémiák, nem csak vallással foglalkoztak (kereskedelem, gazdaság,
politika)

- buddhizmus – szerzetesek, komplex életrend

→ párhuzamosan vannak jelen, de a buddhizmus került előtérbe

- sámánizmus

Triptaka (1087, 1251):

- 10. századi buddhista szöveggyűjtemény (szútra) – nagy komplexum

- 1087: elkészült az első 6000 elemből álló, de teljesen el lett pusztítva

- 1251: második, újraalkotott, 81 258 elemből áll, a Hanneusa templomban található

- ez a világ legrégebbi épen megmaradt átfogó buddhista kánonja handzsa írással, világörökség
része

(Korai) Csoszon-kor (1392-1910) 조선:

- katalizátor: Ming-dinasztia győzelme a mongolok felett (Ming támadás)

- uralkodó: 이성계 I Szong Je

- központ: Hanszong 한성 → (mai) Szöul

- a társadalmi klikkek (frakciók) gyengítették az uralkodó szerepét

- földreform: Korjó elit privilégiumait egészítette ki magának, de legyengítette őket

- állami tulajdonú földek → helyi klánok kordában tartása

→ néhány kivétel: buddhista templomok adómentesek

- konfucianizmus terjedése: mikor melyiket támogatta, amelyik előnyösebb volt neki

(konfucianizmus ↔ buddhizmus)

→ átreformálódás: neo-konfucianizmus (Zhu Xi)

- Theodore De Bary alkotta ezt a kifejezést
- metafizikai irány
- ráragadtak a kommentárok → újfajta megközelítések

→ Szedzsong király szerint mindenkinek a maga korához kell igazítani

- hagyományos vagy neo-konfucianizmus követése, támogatása?

- uralkodónak nagy hatalma volt a 15. századig → klikkek el kezdtek erősödni

- yangban: szűk kör, örökletes (a társadalom 9-18%-a) → nem támogatták a hangeult → gyengíti a
hatalmukat a tudás terjedése

- parasztok a kereskedők felett

- rabszolgák: állami és magán

Imdzsini nagy háború (Hétéves Háború) 임진왜란 1592-1598:

- egyik legkomolyabb nézeteltérés Korea és Japán között

- Toyotomi Hideyoshi – japán támadás

- Kínát akarta elfoglalni, de mivel Korea a 2 közé esett, azt is el akarta foglalni

- I Szun Sin 이순신 admirális → koreai győzelem

 - kobukszon 거북선 hajó (teknős formájú) gyorsabb volt a vízen, mint a japánoké
- a tengeren győzték le a japánokat, mert nem vették komoly ellenfélnek a koreaiakat és nem
készültek fel kellően a csatára

- sok koreai kézművest elvittek a japánok – nagyra tartották őket

- sok külső támadás - koreai POV: történelmük szenvedések sorozata

- 1627: mandzsu támadás – Csing-dinasztia

→ alárendeltség: kis Kína-elv → Korea remete királysággá vált
- Kínában véget ért a hatalmuk → itt akarták fenntartani az örökségüket
- Ming hagyományok: konfucianizmus (akadémiák, vizsgarendszer)
- a koreaikat a mandzsukat túl barbároknak tartották
- Szovon 서원: privát konfucianista akadémia
- 1700-ra kb. 600 db létezett

Oktatás:
- tanultak matematikát, orvoslást, csillagászatot, irodalmat

- Szedzsong király sok iskolát nyitott, a hangeul létrejötte is az ő nevéhez kötődik - 한글날 10.09.

- a Hunmin Csongüm 훈민정음 írta le, hogyan kell szabályosan írni és kiejteni a hangeul betűket

- Szedzsong halála után visszatértek a handzsához – a nemesség nem akarta, hogy a köznép is
tudjon írni-olvasni

- tudomány iránti érdeklődés:

- naptárreform
- fegyverkezés modernizálása
- enciklopédiák – Szedzsong 세종대왕

- politikai reformok alapja: morális háttér

- új társadalompolitikai rendszer perspektívája buddhizmus ellenében

- kínai eredetű hivatalnoki vizsgarendszer 과거 gwago

- 3 szintű: helyi járási, tartományi, udvari (palotai)
- Kínában nem számított a „származás”
- Koreában szabályozások → yangbanok próbálták magukra fókuszálni a rendszert
- főleg humán tárgyakhoz tartozó kérdések voltak – néha verselemzés
- gyakorlati kérdések az állammal kapcsolatban – hogyan tudná az ember az igazságosságot,
emberségességet beilleszteni a politikába

- bemagoltatták az alapműveket (5+4 db klasszikus) → későbbi viták, nézőpontok ütközése

- a buddhizmusnak tulajdonították Korjó bukását, mert kevésbé gyakorlatias, mint a

konfucianizmus – de a buddhizmus csak fokozatosan került a háttérbe

- nagy dolognak számított, ha valaki megszerezte a hivatali vizsgát

- csak a yangban családok tagjai járhattak konfucianista magániskolába

- vidéki iskolák: szodang 서당 - falusi, szahak 사부학당 – fővárosi, hjangjo 향교 – járási

- junzi 君子 – az ideális emberi élet a konfucianizmusban, tetteivel nemes ember, az 5 erény szerint
éli az életét

- xiaoren 小人 – emberileg kicsi, a junzi ellentéte, kicsinyes ember

- konfucianista fő erények:
- ren 仁 – emberségesség, jóindulat
- li 礼 – igazságosság
- yi 義 – rítusok, illem
- zhi 智 – bölcsesség, tudás
- xin 信 – becsületesség

- Silhak mozgalom → gyakorlati tanulás

- tanok kritikus szemlélete
- politikai szerepvállalás, tudományos tevénykenység
- jelen problémáira koncentrál
- rituálék, szertartások megtartása → gyökerek
- rend és harmónia
- kukszok: asszimilált konfucianista értékek + helyi hagyományok keveréke
→ társadalmi konfucianizmus
→ íráskép (mundzsado 문자도) művészetforma – karakterek lefestése

(pictorial ideographics)

- privátban egyre több a vizsgára való felkészülés

- Ming – Csing verzió: elméleti esszék, versek

- Csoszon – verzió: munkwa (előfeltétel magasabb szint előtt) – szóbeli, irodalom, politikai esszé
(gyakorlatiasabb) → teljesítése privilégiumot jelentett

- John Ducan: a vizsgázók 18%-a léphetett hivatalba, a többi a yangban leszármazottak töltötték be

- Edward Wagner:
- a vizsgázók nagy része főváros környékéről került ki
- a vizsgakérdések megmutatták mi foglalkoztatta akkor az udvart - az ígéretes válaszokat
fel is használták a kormányzásban