Az Alföldi nyomda története

Alig száz év telt el az után, hogy Gutenberg találmánya forradalmian megújította a

könyvnyomtatás mesterségét, amikor 1561-ben napvilágot látott Debrecenben az első
magyar nyelvű egyházi nyomtatvány. Méliusz Juhász Péter kálvinista prédikátor és Huszár
Gál nyomdász ekkor készítették el Szent Pál leveleinek magyarázatát tartalmazó első
könyvüket. A nyelvi kultúra ápolása, értékeinek gyarapítása és a könyvművészet megőrzése
fél évezrede erősíti a könyvnyomtatás és városunk kapcsolatát. A szakma mestereinek és
művészeinek nemzedékei hozták haza vagy vitték szerte Európába a legkorszerűbb szakmai
ismereteket – ők egyúttal a kor szellemiségének is jeles alakjai voltak.
A nagyüzemi könyvgyártás a múlt század hatvanas éveitől honosodott meg Debrecenben, és
mára évente több mint tízmillió könyvet állítunk elő. Az országban elsők között készültek itt a
könyvek íves és tekercses ofszet nyomtatással, itt indult el a cérnafűzés mellett elsőként a
hot-melt ragasztókötés, itt készült először ofszet technológiával színes napilap. Mára a
nyomtatás és a könyvkötészet teljes technológiai választékát tudjuk nyújtani a „puha fedelű”
könyvektől az igényes keménytáblás kiadványokig a legkorszerűbb gépek és technológiák
alkalmazásával. A hagyományos irodalmi kiadványok mellett komoly növekedést értünk el a
tankönyvek, telefonkönyvek, igényes kivitelű albumok, színes folyóiratok, marketing-
nyomtatványok piacán is. Célunk az, hogy rövid átfutási idők mellett minőségi termékek
előállításával nyerjük el és őrizzük meg partnereink bizalmát. A hazai piac mellett jelentős az
export részaránya. Az Alföldi Nyomda négy évtizede van jelen a külpiacon, ma a
termelésének ötöde külföldön kerül értékesítésre. Az elmúlt években rendszeresen részt
vettünk a hazai és a jelentősebb külföldi könyvvásárokon is.

Történeti kronológiánk:
-1560 decembere: Huszár Gál protestáns vándorprédikátor nyomdájával az ellenreformáció
üldözése elől Kassáról Debrecenbe menekül, s befejezi (Moson)magyaróvárott megkezdett
Énekeskönyvének nyomdai munkáit. Működésbe hozott sajtójával létrejön a történelmi
Magyarország időrendben 9. nyomdája.
-1561 májusa: Megkezdődik a debreceni nyomda első termékének, Melius Juhász Péter
Szent Pál apostol leveleinek magyarázata… című könyvének nyomtatása.
-1571. február: a nyomda első ismert helyére, újonnan megvásárolt Péterfia utcai telkére
költözik, a mögötte lévő zsákutca egészen 2008-ig (mikor is a városrendezés áldozatául esik)
Nyomtató utcaként volt ismert.
-1618–33: Örökösödési perek után a város saját tulajdonába veszi a korábban
magánvállalkozásként működő nyomdát.
-1719: Az újraindult nyomdát tűzvész pusztítja el, utódját a városházán indítják be.
-1855: Munkába áll az első gyorssajtó, melyet néhány év alatt két újabb követ.
-1905: Jelentős műszaki fejlesztés után a városvezetés határozatot hoz: „a városi nyomda,
mint önálló iparvállalat, külön kezelés alá vétetik”, azaz városi tulajdonban álló, önállóan
gazdálkodó modern ipari üzemmé válik.
-1910: A vidéki nyomdák közül elsőként a debreceni szerel fel szedőgépeket.
-1918: A fejlődő nyomda számára szűkké válik a városházi elhelyezés, ezért megvásárolják a
Fémárugyár Böszörményi úti épületét, a nyomda jelenlegi telephelyét, melyben az
átalakítások után 1921-ben indul meg teljes erővel a munka. A Tiszántúli Református
Egyházkerület társtulajdonosa lesz a nyomdának. A megnőtt tőkével, az egyház tekintélyével
és tankönyv-monopóliumával a nyomda terjeszkedik, két kisnyomdát is magába olvaszt,
megnyitja a Méliusz könyvkereskedést.
-1924: Komplett modern könyvkötészetet szerelnek fel.
-1941–44 elejéig: A nagyarányú épület- és műszaki fejlesztés eredményeképpen a nyomda
összesen 42 motormeghajtású géppel dolgozik, munkásainak és tisztviselőinek száma
meghaladja a 170 főt.
1948: A vállalatot állami tulajdonba veszik, irányítását a könnyűipari minisztérium látja el.
-1949: Az államosított nemzeti vállalat felveszi az Alföldi Nyomda nevet.
-1960: A mintegy 80 tanulóval együtt a létszám megközelíti a 400 főt.
-1964: Államilag finanszírozott beruházás keretében új üzemcsarnok, raktár és kultúrterem
épül, bővül és korszerűsödik a géppark.
-1967: Üzembe állnak az első ofszet tekercsnyomó gépek, melyek egyikén az országban
először itt készül színes nyomású napilap.
-1970: A megnövekedett nyomókapacitás kiegészítésére bevezetik az olvadó műanyag
ragasztót alkalmazó könyvkötő technológiát.
-1975: Megjelenik a fényszedő technológia. A nyomda a számítógépes szövegfeldolgozásra
saját, korát megelőző rendszert fejleszt ki. A városi tulajdonban működő Szabadság Nyomda
beolvad az Alföldi Nyomdába.
-1976–78: A saját erőből végrehajtott nagyszabású beruházás eredményeként épülő új
csarnokban működni kezd a Cameron–Sheridan gépsor, a világ akkor legtermékenyebb
könyvgyártó rendszere. Létrejön az ország harmadik nappali tagozatos nyomdaipari
szakközépiskolája.
-1980-as évek közepe: A vállalkozás főként könyvkötészeti, de szedési és nyomtatási
munkákra is, helyi lakosokat foglalkoztató üzemeket hoz létre Püspökladányban és
Hajdúböszörményben. Ekkor éri el dolgozói létszámban (1052 fő) és termelési mennyiségben
(44 millió db könyv) legnagyobb méretét.
-1990: Gyakorlatilag eltűnik az ólomszedés és az azt felhasználó magasnyomtatás.
-1993. június 30.: Az Alföldi Nyomda állami tulajdonban álló részvénytársasággá alakul át.
-1996: A nyomda minőségbiztosítási rendszere megszerzi az ISO 9002 szabvány szerinti
tanúsítást.
-1998: A részvények döntő hányada a menedzsment és a dolgozók tulajdonába kerül.
-2001: A formakészítésben modern digitális eljárások és eszközök váltják fel a korábbi
műveletigényes technológiákat.
-2002: Egy- és négyszínnyomó digitális nyomógépek munkába állításával a legújabb
sokszorosítási eljárás is meghonosodik az öreg falak között.
-2001–03: A nyomtatókapacitás négy- és ötszínnyomó ofszetgépekkel bővül.
-2004: A kötészeti munkát új keménytáblás könyvkötő gépsor teszi termelékenyebbé.
Megújul a nyomólemez-készítés, a hagyományos hívósor mellett digitális gép kezd működni.
-2005: ISO 9001:2015 és ISO 1400,:2015 Integrált minőség- és környezetirányítási rendszer
bevezetése.
-2008: Uniós támogatással, de döntően saját forrásból a nyomda jelentős fejlesztést hajt
végre, az új üzemcsarnokba korszerű könyvkötő gépsor kerül. A környezetvédelmi gondolat
gyakorlati támogatásaként az évente több ezer tonna papírt használó cég FSC tanúsítás
megszerzésével csatlakozik a fenntartható erdőgazdálkodáshoz.
-2015: A következő nagy fejlesztési hullámban üzembe helyeznek egy új Kolbus KM 473
ragasztókötő gépsort, egy Heidelberg XL-106 és egy Heidelberg CD 102 íves ofszetgépet, egy
KBA Compacta 418 heat-set nyomógépet, az ezekhez szükséges Agfa Avalon CTP
berendezést, valamint bevezetésre kerül az ISO 50001, energiairányítási rendszer.
-2016: Bevezetésre kerül az ISO 12647-2:2013 colour management rendszer.
-2017: Az újabb fejlesztési hullámban beszerzésre kerül egy Kolbus KM 610 ragasztókötő
gépsor, egy Aster Evo cérnafűző, egy Polar n115 egyenesvágó valamint egy Heidelberg XL 75
nyomógép.
-2018: Megépül egy 960 raklap befogadására alkalmas klimatizált ívelőkészítő raktár.