56.

§ (1) A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés

vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt -
munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat
meg.
(2) * Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit
határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi
méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja
meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét.
d) a fizetési felszólítással
munkáltató igénye, nem haladja meg a minimálbér 3x akkor fizetési felszólítással lehet élni.
Munkáltatói kölcsön, vagy károkozás. Ezt meg kell támadni, hanem teszi akkor eltelik a határidő és
nincs már lehetősége a keresetindításra. Közléstől számított 3o napon belül ne támadom meg,
végrehajthatóvá válik. Nekem kell lépnem, mint munkavállaló, ha vitatom.

285. § (2) * A munkáltató - az (1) bekezdéstől eltérően - a munkavállalóval szemben a

munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér [153. § (1) bekezdés a) pont]
háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési
felszólítást írásba kell foglalni.
e) a 81. § (2) bekezdésében meghatározottakkal
81. § (1) A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a
munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a
munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad.
(2) Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló
bíróságtól kérheti.
Van-e halasztó hatálya a keresetlevél benyújtásának, főszabály szerint nincs két esetben van:
- a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel
- fizetési felszólítás
Közös megegyezésnél milyen keresetindítási határidő van:
Mit kell tenni?
- ténylegesen meg kell támadni, másik félnek küldeni kell egy megtámadásra vonatkozó
jognyilatkozatot.
- lényeg, hogy kell igazolni, objektív: 6 hónap, szubjektív: 3o nap
- Ha nem sikerül elintézni és eredménytelen lesz a megtámadás, azaz 15 napon belül nem
válaszolnak ez egy előzetes aktus, akkor annak a megállapítástól számított 3o napon belül
megyek a bírósághoz. Ha nem értek egyet vele akkor először
meg kell támadni a közös
Munkáltató és munkavállaló megegyezést, szubjektív 3o nap,
közös megegyezéssel megszünteti objektív: 6 hónap,
a munkaviszonyt. Másik félnek meg kell küldeni

Nincs 3.
válasz 15napon belül, vonatkozó határidők: Itt lép be a 3o napos határidő mert ha nem
kollektív jogvitákra
vagy elutasító oldódik meg az ügy akkor keresetindítási
249. § (1) választ kap akkor a munkáltató, továbbá
A munkavállaló, a munkáltatónál képviselettel rendelkező
lehet bírósághoz fordulni. Ha határidő 3o nap. Onnantól, hogy eltelt a 15
szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával
megoldódik itt vége. nap vagy elutasító válasz
kapcsolatban a 289. §-ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat.

Kollektív munkaügyi vita:

munkaviszonnyal összefüggő, de a jogvitának neme minősülő vita, azaz érdekvita.
Alternatív vitamegoldási módok:

- békéltetés (meghallgatja a felek álláspontját, leírja, de nem adhat megoldást a jogvita

megoldásra), lehetőség van a megbeszélésre
- közvetítés (tehát javaslatot a megoldásra, összefoglalja és rendszerezi)
- döntőbíráskodás (ez a legerősebb, 2 eset van: vagy az Mt mondja ki, hogy kötelező a határozat
vagy a felek önkéntes alávetésen alapul)

Békéltető eljárásra ad példát:

291. § (1) A munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet a közöttük felmerült viták
feloldására egyeztető bizottságot (a továbbiakban: bizottság) alakíthat. Az üzemi megállapodás vagy a
kollektív szerződés állandó bizottság megalakításáról is rendelkezhet.
(2) A bizottság a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet által azonos számban delegált
tagból és független elnökből áll.
292. § (1) Az elnök köteles a két fél által delegált tagokkal folyamatosan konzultálni, a tagok
álláspontját, az egyeztetés eredményét az egyeztetés befejezésekor írásban összefoglalni.
(2) A bizottság eljárásával kapcsolatban felmerült indokolt költségek a munkáltatót terhelik.
Közvetítésre vonatkozó szabályozás nincs az Mt-ben
Döntőbíráskodás megjelenik:
293. § (1) A munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet előzetesen írásban
megállapodhatnak, hogy a bizottság döntésének magukat alávetik. Ebben az esetben a bizottság
határozata kötelező. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(2) A 236. § (4) bekezdésében és a 263. §-ban foglaltakkal kapcsolatban felmerült vitában döntőbíró
dönt. Döntése a felekre kötelező. A felek megállapodásának hiányában a döntőbírót a felek jelöltjei
közül sorsolással kell kiválasztani.
(3) A bizottság vagy a döntőbíró eljárásának tartama alatt a felek nem tanúsíthatnak olyan
magatartást, amely a megállapodást vagy a döntés végrehajtását meghiúsítaná.
236. § (4) Az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek a
munkáltatót terhelik.
263. § A munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása
tekintetében. - Együtt döntési jogkör
Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező szolgálat (32o/2o14. (XII.13) Kormány rendelet.
Eu támogatástól állt fel, hatályos él és tényleg jó. Igénybe vehető.
4. § (2) A miniszter a munkaügyi kapcsolatok feladatkörében
a) meghatározza a kollektív szerződések regisztrálásának szabályait, nyilvántartja és elemzi a
kollektív szerződéseket, dönt a kollektív szerződés hatályának az ágazatra (alágazatra) történő
kiterjesztéséről, illetve a kiterjesztés visszavonásáról,
b) támogatja az ágazati párbeszéd bizottság, valamint az ágazati részvételt megállapító bizottság
intézményrendszerének működését,
c) nyilvántartja az üzemi tanács (európai üzemi tanács) választási eredményeket,
d) működteti a Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszerét (MKIR),
e) * kialakítja a kollektív munkaügyi érdekviták és békéltetés esetén a kollektív munkaügyi jogviták
− országos, egységes elveken nyugvó − szakmailag független támogató rendszerét, valamint
koordinálja a munkaügyi alternatív vitarendezési szolgáltatás működését,
f) * működteti a munkaügyi tanácsadó és vitarendező szolgálatot.