FOGLALKOZTATÁS II.

Előadó: Kiss Attila

 Amennyiben Önök tevékenységükkel szeretnének
foglalkozni, azt háromféle formában tehetik meg

 Magánszemélyként (alkalmazottként)
 Megbízási jogviszony keretében (adószámos magánszemély)
 Vállalkozás keretein belül

2
 A MUNKA
TÖRVÉNYKÖNYVE
 2012. évi I. törvény a Munka
Törvénykönyvéről
2012. július 1. napján lépett hatályba
 A munkaszerződés
 A munkavállaló és a munkáltató közötti kölcsönös
megállapodás, amelynek aláírásával létrejön a
munkaviszony

 Írásba kell foglalni

 A munkaszerződés kötelező
tartalmi elemei

Felek neve és lényeges adatai

Munkavállaló alapbére

Munkavállaló munkaköre
Amennyiben nem tüntetik fel a
munkaszerződésben a
munkavégzés helyét, akkor mi
lesz a munkavégzés helye?
 Munkavégzés helye

A jelenleg hatályos szabályok értelmében a munkavégzés

helyét nem kötelező feltüntetni a munkaszerződésben.

Ebben az esetben a munkavégzés helye az, ahol a

munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi.

Viszont ilyenkor is kötelező a munkavállalót legkésőbb a

munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban

tájékoztatni a szokásos munkavégzési helyről.
Amennyiben nem tüntetik fel a
munkaszerződésben, hogy
határozott, vagy határozatlan
idejű szerződés, akkor milyen
szerződést kell érteni alatta?
 Határozatlan vagy határozott
idejű?

Ebben az esetben automatikusan

határozatlan idejű a munkaviszony!
 Határozott idejű
munkaszerződés

 Tartama az öt évet nem haladhatja meg!!!

 Hosszabbítással sem

 Megszűnését követően hat hónapon belül újabb

határozott idejű munkaszerződés létesítése

esetén bele kell számítani az öt évbe a korábbi
határozott idejű szerződés időtartamát is.
Mi a szabály abban az esetben,
ha a munkaszerződésben nem
tüntetik fel, hogy
részmunkaidős, vagy teljes
munkaidős foglalkoztatásról
van szó?
 Részmunkaidős vagy teljes
munkaidős

Ebben az esetben automatikusan teljes

munkaidejű a munkaviszony!
Mi a szabály arra az esetre, ha a
munkaszerződés nem tér ki arra,
hogy mi a munkaviszony
kezdetének időpontja?
 Munkaviszony kezdete

Ebben az esetben a szerződés aláírását

követő első munkanap!
 A munkáltató írásbeli
tájékoztatási kötelezettségei
(15 napon belül)
• Napi munkaidő
• Munkavégzés helye
• Alapbéren felüli munkabér/juttatások
• Elszámolás módja, gyakorisága, kifizetés napja
• Munkaköri feladatok
• Rendes szabadság mértéke, számítási módja és kiadása
• Felmondási idő szabályai
• Kollektív szerződés
• Munkáltatói jogkör gyakorlója
Kollektív szerződés
 MI IS AZ A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS?

 A kollektív szerződés a munkaviszonyból származó vagy az

ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, illetve a feleknek
a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével,
megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik
teljesítésével kapcsolatos magatartását szabályozhatja.

 A kollektív szerződést írásba kell foglalni.

 Kollektív szerződés

A munkáltató egy kollektív szerződést köthet.

 Kollektív szerződés

Csak a munkáltató (vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet)

és a szakszervezet köthet.
A próbaidő szabályai
 Próbaidő
• Nincs felmondási idő, végkielégítés, felmondási
tilalom

• Munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3

hónap

• Három hónapnál rövidebb próbaidő is lehet

• Egyszer meghosszabbítható, de maximum három

hónap
• Kollektív szerződés esetén hat hónap is lehet
Pihenőidők
 A munka- és pihenőidő
Fogalmak

A pihenőidő az az idő, amit a munkaviszonyban álló

személy nem munkavégzéssel tölt.
 A munka- és pihenőidő
Fogalmak

Munkaközi szünet:
 Húsz perc – ha meghaladja a hat órát a napi
munkaidő.
 További 25 perc – kilenc órát meghaladó munkaidő
esetén
 Felek megállapodása / kollektív szerződés max 60
perc szünetet is biztosíthat.
 Munkaközi szünet
 A munkavégzés megszakítására kell
kiadni

 Nem számít bele a dolgozó

munkaidejébe
 Napi pihenőidő
 A munkavállaló napi munkájának
befejezése és a másnapi munkakezdés
között
 legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell
biztosítani
 Bizonyos esetekben rövidebb pihenőidőt is
lehet biztosítani, de a pihenőidőnek ekkor
is el kell érni a 8 órát.
 Szabadság

 Minden naptári évben jár

 Alap és pótszabadság

 Alapszabadság: 20 MUNKAnap
 Pótszabadság
 25. életévtől egy
 28. életévtől kettő
 31. életévtől három
 33.-4
 37.-6
 39.-7
 40-8
 43-9
 45-10
 Pótszabadság jár még
Gyermek után (16 évesnél fiatalabb),
egy gyermek után kettő.
Két gyermek után négy
Kettőnél több gyermek után hét
munkanap
Mindkét szülő jogosult
 Gyermek születésére tekintettel
apának
Egy gyermek születése esetén 5 nap
Ikergyermek esetén 7 nap
A születést követő második hónap végéig
a munkavállaló kérésének megfelelően kell
kiadni.
 Pótszabadság jár a fiatal
munkavállalónak
Tizennyolcadik életévét betöltő, vagy az
alatti esetben
5 munkanap
 Megváltozott munkaképességű
munkavállalóknak

 5 munkanap
A munkaviszony
megszüntetése
 A munkaviszony megszüntetése

Megszüntetés esetei
1. Közös megegyezés
2. Felmondás
3. Azonnali hatályú felmondás
1. Közös megegyezéssel
történő felmondás
 1. Közös megegyezés
• Felek közös egybehangzó akarata (félreérthetetlen és
valódi szándéka)

• Azonnali/későbbi időpontra

• Indokolási kötelezettség nincs

• Határozott/határozatlan idejű munkaviszony esetén

2. Felmondás
 2. Felmondás

• Munkavállaló és munkáltató is megteheti

• Egyoldalúan kezdeményezhető
2. Felmondás a munkáltató
által
 Felmondás
Amennyiben a munkáltató mond fel
 a felmondást a munkáltató köteles megindokolni

 kivéve, ha nyugdíjas a munkavállaló

 Felmondási tilalom
(felmondási védelem)
A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
felmondással az alábbi esetekben:
 Várandósság

 Szülési szabadság
• Öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven
belül
 Felmondási idő
• 30 nap, legfeljebb 6 hónap a felek megállapodása alapján

• A harminc nap meghosszabbodik munkavállaló munkában

töltött ideje következtében:

• Három év után 5 nap

• Öt év után 15 nap

• Nyolc év után 20 nap

• Tíz év után 25 nap

• Tizenöt év után 30 nap

• Tizennyolc év után 40 nap

• Húsz év után 60 nap

 Végkielégítés
• A végkielégítés mértéke az adott munkáltatónál
fennálló munkaviszony idejétől függ.
• Legalább három év esetén 1 havi
• Legalább öt év esetén 2 havi
• Tíz év – 3 havi
• Tizenöt – 4 havi
• Húsz év- 5 havi
• Huszonöt év – 6 havi TÁVOLLÉTI DÍJ
 Távolléti díj
Az alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra
kifizetett teljesítménybér és bérpótlék
figyelembevételével kell megállapítani.
 Mikor kell távolléti díjat fizetni?
 a szabadság tartamára,
 a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
 a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
 a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta
kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a
kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén
naponta két órára,
 hozzátartozója halálakor két munkanapra
 stb
 2. Felmondás a
munkavállaló által
 Felmondás a munkavállaló részéről
 munkavállaló mind a határozatlan, mind a határozott idejű
munkaviszonyt megszüntetheti felmondással.
 A határozatlan idejű munkaviszony felmondását nem köteles
indokolni,
 a határozott idejű munkaviszonyét azonban igen.
 A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a
munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy
körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Az okok
fakadhatnak a munkáltató és a munkavállaló oldaláról is,
 például ha megváltozik a munkavégzés helye és a munkába
járás ideje több órával megnövekedne.
3. Azonnali hatályú
felmondás
 Azonnali hatályú felmondás

• Mindkét fél megteheti

• A másik fél hozzájárulása nélkül, felmondási idő

nélkül szűnik meg.

• Indokolási kötelezettség mindkét felet terheli

• Határozott/határozatlan idejű munkaviszony

• Súlyos esetekben!
A munka díjazása
 Alapbér

• Legalább a kötelező legkisebb munkabér

• időbérben kell megállapítani

• havi/heti/órabér
 Minimálbér és garantált bérminimum
2019

 Minimálbér: bruttó149 000 forint,

 Garantált bérminimum: bruttó 195 000
forint.
Köszönöm a figyelmet!