A Munkaidokeret Munka Es Pihenoido Szabalyai 2019

A MUNKAIDŐKERET SZABÁLYAI
RÖVIDEN, EGYSZERŰEN,
GYAKORLATIASAN
A munkaidőkeret szabályai
Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK
RÖVIDEN, EGYSZERŰEN, GYAKORLATIASAN
A munkaidő-beosztás szabályai...................................................................................3
A munkaidőkeret...........................................................................................................5
A munkaidő beosztása a munkaidőkeretben.............................................................9
A pihenőidő beosztása a munkaidőkeretben...........................................................11
Távollétek a munkaidőkeretben................................................................................ 13
Bérezés a munkaidőkeretben.................................................................................... 14
Mikor érdemes munkaidőkeretet alkalmazni?....................................................... 14
Védett munkavállalói csoportok és a munkaidőkeret.............................................15
Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta

előtti megszűnése esetén........................................................................................... 16
Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak............................................................... 19
Szabadságkiadás egyenlőtlen munkaidő-beosztásban.......................................... 20
Bérpótlékok...................................................................................................... 23
1
Szerző:
dr. Rátkai Ildikó
Szerkesztő:
dr. Teszéri-Rácz Ildikó
Kézirat lezárva: 2019. július 2.
© Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.
Kiadja a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

1149 Budapest, Nagy Lajos királyútja 127.
Tel.: 06-1-880-7600 • Fax: 06-1-880-7699
info@menedzserpraxis.hu
Felelős kiadó: a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

ügyvezető igazgatója
Nyomdai munkák: Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.
A kiadványunkban szereplő adatokat és információkat a legnagyobb gondossággal

állítottuk össze.
A közölt információkban tapasztalható, időközben bekövetkezett
esetleges változásokért nem áll módunkban felelősséget vállalni, ebben az esetben
nem garantálhatunk teljes kifogástalanságot.
Minden jog fenntartva! A Kiadó írásos engedélye nélkül a mű kivonatonként sem

sokszorosítható, semmiféle formában
(elektronikus és mágneses vagy más adathordozón), így ennek terjesztése
és értékesítése is tiltott.
DR. RÁTKAI ILDIKÓ
RÖVIDEN, EGYSZERŰEN, GYAKORLATIASAN
A MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS jelenti, hogy a munkáltató a munkaidőt
SZABÁLYAI heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja
be, addig a munkaidő – munkaidőkeret
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. vagy elszámolási időszak alkalmazásá-
évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) úgy val – egyenlőtlenül osztható be.
rendelkezik, hogy a munkaidő megszer-
vezésének (beosztásának) joga a munkál- A 2019. január 1-jétől hatályos sza-
tatót illeti meg, de kollektív szerződés et- bály alapján akkor egyenlőtlen a mun-
től – kizárólag a munkavállaló javára – el- kaidő-beosztás, ha a munkáltató
térhet. A munkáltató a törvény keretein a) a munkaidőt a napi munkaidőtől el-
belül határozhatja meg a munkaidő-be- térően,
osztás szabályait, sajátosságait, vagyis a b) a heti pihenőnapot nem hetenként,
munkarendet, azzal, hogy a munkaidőt c) a heti pihenőidőt nem hetenként
elsősorban az egészséges és biztonságos osztja be.
munkavégzés követelményére, valamint a
munka jellegére figyelemmel kell beoszta- Ez tehát azt jelenti, hogy egyenlőtlen
ni. További korlátozásokként érvényesül- beosztás megvalósulhat akképpen,
nek az Mt. általános részében megfogal- hogy a munkavállaló a hét minden
mazott jogelvek, mint például a méltá- egyes napján munkát végez („cserébe”
nyos mérlegelés elve. természetesen pihenőnapjait például
összevontan kapja meg, illetve be kell
Az általános munkarend, amikor a iktatni ún. kiegyenlítő – munkamentes
munkáltató a munkaidőt heti öt napra, – napokat). Arra is lehetőség van, hogy a
hétfőtől péntekig osztja be. munkaidő az egyes munkanapokon
egyenlőtlenül kerüljön meghatározásra
Az Mt. a hatékonyabb munka- (pl. egyik munkanapon 12 órát, a mási-
idő-megszervezés érdekében lehetővé kon 4 órát kell dolgozni – így az átlagos
teszi a munkaidő egyenlőtlen beosztá- mérték megfelel majd a munkavállaló
sát is. Amíg az általános munkarend azt napi 8 órai munkaidő-mértékének).
3
Fontos megjegyezni, hogy egyenlőt- tipikusan faliújság, de nem kizárt az

len munkaidő-beosztás csak a munka- e-mailes közlés vagy a belső hálózaton
vállaló hozzájárulása esetén alkalmaz- – intraneten – történő közzététel sem.
ható az alábbi esetekben:
a) a munkavállaló várandóssága megálla- Sőt, a munkavállalótól is elvárható,
pításától a gyermek hároméves koráig, hogy a rá vonatkozó beosztást figyelem-
b) a gyermekét egyedül nevelő munkavál- mel kísérje.
laló esetén gyermeke hároméves koráig,
c) a munkaviszonyra vonatkozó sza- Utóbbit erősíti meg a Kúria az egyik
bályban meghatározott egészségká- 2015. évi eseti döntésében. A Kúria az Mfv.
rosító kockázat fennállásakor. II.10.043/2015/3. számú határozatában
megállapította, hogy ha a munkavállaló a
A munkaidőkeret közlése tekinteté- szabadsága alatt a munkáltatónál az ese-
ben az a szabály, hogy annak kezdő és dékes beosztásáról nem érdeklődött, majd
befejező időpontját írásban kell megha- pedig megjelenési és munkavégzési kötele-
tározni, és közzé kell tenni. zettségének nem tett eleget, a munkavi-
szonyból származó lényeges kötelezettségét
A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább súlyos gondatlansággal, jelentős
legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi mértékben megszegte, ezért a munkáltató
munkaidő kezdetét megelőzően legalább azonnali hatályú felmondása jogszerű.
százhatvannyolc órával korábban írásban
közli. Közlés hiányában az utolsó munka- A perben a munkavállaló arra hivatko-
idő-beosztást kell irányadónak tekinteni. zott, hogy a munkaidő-beosztás nem került
részére szabályszerű módon közlésre, az sok-
A munkáltató a közölt munkaidő-be- szor utólagosan változott, ezért nem tudhat-
osztást, ha gazdálkodásában vagy mű- ta, hogy mely napon kell felvennie a munkát.
ködésében előre nem látható körül-
mény merül fel, a beosztás szerinti napi A Kúria az ügyben arra a megállapításra
munkaidő kezdetét megelőzően lega- jutott, hogy a munkahelyen kialakult kötet-
lább kilencvenhat órával korábban mó- len és sokszor módosuló beosztás-kialakítás
dosíthatja. A munkáltató a közölt mun- miatt fokozott együttműködés várható el az
kaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli érintettektől. A munkavállaló kötelezettsége
kérésére is módosíthatja. az, hogy figyelemmel kísérje, mikor osztot-
ták be őt munkavégzésre, és a beosztásnak
Felhívjuk a figyelmet az Mt. általá- megfelelően megjelenjen munkát végezni.
nos rendelkezései között szereplő sza- Az a körülmény, hogy a munkaidő-beosztá-
bályra, amelynek értelmében a tájékoz- son a munkavállalók több esetben egymás
tatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a között változtattak, feltételezi a munkatár-
helyben szokásos és általában ismert sak közti egyeztetést. A felperes távolléte ezt
módon közzéteszik. Ez a gyakorlatban kizárta, ám szabadsága alatt a munkáltató-
4
nál egyszer sem érdeklődött, így amikor sza- ban a távollét tartamát a napi munkaidő
badságát követően nem jelent meg, a mun- mértékével kell figyelmen kívül hagyni
kaviszonyból származó lényeges kötelezett- vagy számításba venni.
ségét jelentős mértékben megszegte.
(4) A munkaidőkeret kezdő és befeje-
ző időpontját írásban meg kell határozni
A MUNKAIDŐKERET és közzé kell tenni.
A munkáltató tevékenysége megkíván- 94. § (1) A munkaidőkeret tartama

hatja, hogy munkavállalói munkaidejét legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
az általános munkarendtől eltérően és
annál jóval rugalmasabb feltételek sze- (2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb
rint ossza be. Erre az egyik lehetőség a hat hónap vagy huszonhat hét
munkaidőkeret bevezetése. a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos, valamint
Az Mt. szabályozza a munkaidőke- c) az idényjellegű tevékenység keretében,
ret-rendszer szabályait, így az abban d) a készenléti jellegű, továbbá
foglaltak iránymutatók a munkaidő-ke- e) a 135. § (4) bekezdésében meghatáro-
ret bevezetése során. zott munkakörben
foglalkoztatott munkavállaló esetében.
A munkaidőkeret-rendszer fő szabálya-
it az Mt. 93-94. §-ai tartalmazzák. Eszerint: (3) A munkaidőkeret tartama, ha ezt
93. § (1) A munkáltató a munkavállaló objektív vagy műszaki vagy munkaszer-
által teljesítendő munkaidőt munkaidő- vezéssel kapcsolatos okok indokolják,
keretben is meghatározhatja. kollektív szerződés rendelkezése szerint
legfeljebb harminchat hónap.
(2) A munkaidőkeretben teljesítendő
munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a (4) A kollektív szerződés felmondása
napi munkaidő és az általános munka- vagy megszűnése a már elrendelt mun-
rend alapul vételével kell megállapítani. kaidőkeret alapján történő foglalkozta-
Ennek során az általános munkarend tást nem érinti.
szerinti munkanapra eső munkaszüneti
napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkáltató a munkavállaló által tel-
jesítendő munkaidőt munkaidőkeretben
(3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti is meghatározhatja. A munkaidőkeretben
meghatározásakor a távollét tartamát teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret
figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott tartama, a napi munkaidő és az általános
munkanapra irányadó beosztás szerinti munkarend alapul vételével kell megálla-
napi munkaidő mértékével kell számítás- pítani; ennek során az általános munka-
ba venni. Munkaidő-beosztás hiányá- rend szerinti munkanapra eső munkaszü-
5
neti napot figyelmen kívül kell hagyni. idő-beosztás hiányában a távollét tartamát
A munkaidő meghatározásakor a távollét a napi munkaidő mértékével kell figyel-
tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy men kívül hagyni vagy számításba venni.
az adott munkanapra irányadó beosztás
szerinti napi munkaidő mértékével kell Az alábbi táblázat egy négy hónapos
számításba venni (így például a kereső- munkaidőkeret számításának módszerta-
képtelenség időtartamát is). Munka- nát mutatja be teljes munkaidő esetén*:
a napi
naptári általános
munkaszüneti munkaidő
2019 napok munkarend szerinti összesen
napok száma mértéke (teljes
száma munkanapok száma
munkaidő)
május 31 2 21 8 168
június 30 0 21 8 168
július 31 0 22 8 176
augusztus 31 1 21 8 168
összesen 680
*A munkanap-áthelyezéseket az egyszerűség kedvéért itt nem vettük figyelembe.
A táblázatból látható, hogy a munka- ha a munkavállaló a munkaidőkeretben

időkeretben 680 órát kell a munkaválla- adott napon – beosztása szerint − 12 órát
lónak ledolgoznia. Számszerűleg ez dolgozik, míg más napon csak 4 órát.
megegyezik azzal, amely óramennyisé-
get az általános munkarendben (hétfőtől Nézzük meg, hogy alakul ugyanez a
péntekig) foglalkoztatott munkavállaló munkaidőkeret, ha a munkavállaló 4 órás
dolgozik. Ez abban az esetben is így van, részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra.
általános a napi munkaidő

naptári
munkaszüneti munkarend szerinti mértéke
2019 napok összesen
napok száma munkanapok (rész-
száma
száma munkaidő)
május 31 2 21 4 84
június 30 0 21 4 84
július 31 0 22 4 88
augusztus 31 1 21 4 84
összesen 340
*A munkanap-áthelyezéseket az egyszerűség kedvéért itt nem vettük figyelembe.
Látható, hogy ez esetben a munkavállaló fele annyi munkaórát teljesít,

mint teljes munkaidős társa. Ugyanakkor a részmunkaidős munkavállaló
6
számára is beosztható napi 12 órás Kollektív szerződés ilyen tartal-

munkavégzés (ennyivel fog csökken- mú rendelkezése esetén a munka-
ni a 340 óra). időkeret tartama legfeljebb 36 hónap
lehet, ha ezt technikai vagy munka-
Fontos megjegyezni, hogy a munka- szervezési okok indokolják. A mó-
időkeretben az általános munkarend dosítást a munkaidő-szervezéssel és
figyelembevételével kell a ledolgozandó a munkaerő-kölcsönzés minimális
munkaidő mennyiségét kiszámítani, kölcsönzési díjával összefüggő egyes
amiből következően a hétköznapra eső törvények módosításáról szóló 2018.
munkaszüneti napot attól függetlenül évi CXVI. törvény („túlóratörvény”)
le kell vonni, hogy a munkavállaló be- vezette be.
osztása szerint egyébként e napon vé-
gez-e munkát vagy sem. A módosítás értelmében, ha azt ob-
jektív vagy műszaki vagy munkaszer-
A munkaidőkeret tartama legfeljebb vezéssel kapcsolatos okok indokolják,
4 hónap vagy 16 hét lehet. a munkaidőkeret kollektív szerződés
rendelkezése szerint legfeljebb 36 hó-
A munkaidőkeret tartamának törvé- nap lehet. Lényeges tehát, hogy a leg-
nyi meghatározása természetesen nem feljebb 36 havi munkaidőkeret nem
jelenti azt, hogy ha a munkáltató mun- kizárólagos munkáltatói döntés. Ilyet
kaidőkeretet alkalmaz, az csakis 4 havi csak abban az esetben lehet alkalmaz-
vagy 16 heti lehet. A törvény ugyanis a ni, ha a munkáltatónál van hatályban
maximumot szabja meg, tehát ettől rö- kollektív szerződés, és az a hosszabb
videbb munkaidőkeret – például 2 havi munkaidőkeret alkalmazását lehetővé
– is meghatározható. teszi. Lényeges további körülmény,
hogy kollektív szerződés is csak ab-
A megszakítás nélküli, a több műsza- ban az esetben engedheti ezt meg, ha
kos, valamint az idényjellegű tevékeny- objektív vagy műszaki vagy munka-
ség keretében, a készenléti jellegű, to- szervezéssel kapcsolatos okok állnak
vábbá egyes speciális munkakörökben fenn.
(polgári repülésben, nemzetközi fuva-
rozásban, vasúti személyszállításban Egyoldalú munkáltatói utasítással –
stb.) foglalkoztatottak esetében a mun- kollektív szerződés hiányában − to-
kaidőkeret tartama legfeljebb 6 hónap vábbra is csak 4, illetve − meghatározott
vagy 26 hét lehet. Vagyis, azok a mun- speciális tevékenységű munkáltatók
káltatók is elrendelhetnek az általános- esetén – 6 havi munkaidőkeret rendel-
nál hosszabb munkaidőkeretet a fenti hető el.
foglalkoztatási körülmények esetén,
amelyek kollektív szerződés hatálya alá A munkaidőkeret lehetséges időtar-
nem esnek. tama:
7
Van-e kollektív
Elrendelhető munkaidőkeret hossza
szerződés a cégnél?
a megszakítás nélküli, a több műszakos és az
idényjellegű tevékenység keretében;
a készenléti jellegű munkakörben, továbbá köz-
nincs
lekedési ágazatokban* foglalkoztatott munka-
vállaló esetében
4 hónap 6 hónap
max. 36 hónap, ha azt objektív vagy műszaki vagy munka-
van
szervezéssel kapcsolatos okok indokolják
*Ilyen irányú megállapodás esetén
A munkaidőkeret alkalmazásának munkaidő tartamát (48 óra) a munkaidő-

praktikus indoka a gyakorlatban a terme- keret átlagában (ez kollektív szerződés
lés, szolgáltatás időszakos hektikussága hiányában 4 vagy 6 hónap lehet, ld. fenn)
következményeinek kivédése egy rugal- kell figyelembe venni. Ha pedig azt objek-
masabb munkaidő-szervezési módszer tív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel
révén, hiszen a munkaidő egyenlőtlen kapcsolatos okok indokolják – kollektív
beosztása útján lehetőség van arra, hogy a szerződés rendelkezése szerint – 12 hóna-
munkáltató optimálisan gazdálkodhas- pon belül átlagban kell figyelembe venni.
son a meglévő munkaerővel. Nagyobb Utóbbi kapcsán lényeges, hogy ehhez kol-
munkateher esetén több munkaórát tud lektív szerződés szükséges, tehát az egyol-
beosztani, míg alacsonyabb terhelés ese- dalú munkáltatói utasítás nem elegendő.
tén kompenzálhat: szabadnapokat („ba-
lansznapokat”) iktathat be. Lényeges, A beosztás szerinti heti munkaidő
hogy a heti munkaidő mértékének maxi- átlagolásának szabályát a 2019. január
mumát (48 óra) a munkaidőkeret átlagá- 1-jét követően kezdődő munkaidőkeret
ban kell figyelembe venni. és elszámolási időszak tekintetében le-
het először alkalmazni, míg a 36 havi
Sok olyan híresztelés látott napvilágot munkaidőkeret – ha azt hatályban lévő
a sajtóban, miszerint a beosztás szerinti kollektív szerződés megengedi – a fo-
heti munkaidő mértékét (amely legfel- lyamatban lévő keret tekintetében is
jebb 48 óra lehet, a rendkívüli munkát is alkalmazható.
ideértve) akár a 36 havi munkaidőkeret
átlagában kell majd figyelembe venni. Ez A „technikai vagy munkaszervezési
nem valós megállapítás, hiszen a módosí- okok” fogalma természetesen szűken
tás értelmében egyenlőtlen munka- értelmezendő. Álláspontom szerint
idő-beosztás esetén (ez a munkaidőkeret nem minősül ilyennek a munkáltató
vagy elszámolási időszak alkalmazása kapacitásai maximális kihasználása mi-
esetén lehetséges) a beosztás szerinti heti att elrendelt hosszabb munkaidőkeret.
8
A kollektív szerződés felmondása nül osztható be. A 2019. január 1-jétől ha-
vagy megszűnése a már elrendelt mun- tályos szabály alapján akkor egyenlőtlen a
kaidőkeret alapján történő foglalkozta- munkaidő-beosztás, ha a munkáltató
tást nem érinti. a) a munkaidőt a napi munkaidőtől el-
térően,
Az Mt. a kollektív szerződés kapcsán b) a heti pihenőnapot nem hetenként,
úgy rendelkezik, hogy az három hóna- c) a heti pihenőidőt nem hetenként
pos felmondási idővel mondható fel. osztja be.
A felmondási jog a kollektív szerződés
megkötésétől számított hat hónapon Vasárnapra rendes munkaidő
belül nem gyakorolható a törvény értel- a) a rendeltetése folytán e napon is mű-
mében. Több szakszervezet által kötött ködő munkáltatónál vagy munka-
kollektív szerződést bármelyik szak- körben,
szervezet jogosult felmondani. b) az idényjellegű,
c) a megszakítás nélküli,
Ezen túlmenően, a határozott időre kö- d) a több műszakos tevékenység keretében,
tött kollektív szerződés a határozott idő le- e) a készenléti jellegű munkakörben,
jártával megszűnik. Ilyen esetekben tehát a f) a kizárólag szombaton és vasárnap
már elrendelt munkaidőkeret változatlan részmunkaidőben,
marad. Tehát, ha a munkáltatónál a kollek- g) társadalmi közszükségletet kielégítő,
tív szerződés szerint éves munkaidőkeret vagy külföldre történő szolgáltatás
van alkalmazásban, de a kollektív szerződés nyújtásához – a szolgáltatás jellegé-
például március hónapban megszűnik, úgy ből eredően – e napon szükséges
az év további részében is a már elrendelt munkavégzés esetén,
munkaidőkeretben kell munkát végezni. h) külföldön történő munkavégzés so-
rán, valamint
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fi- i) a kereskedelemről szóló törvény hatá-
atal munkavállaló számára legfeljebb lya alá tartozó, kereskedelmi tevé-
egy heti munkaidőkeretet lehet elren- kenységet, a kereskedelmet kiszolgáló
delni az Mt. értelmében. szolgáltató, valamint kereskedelmi
jellegű turisztikai szolgáltatási tevé-
kenységet folytató munkáltatónál
A MUNKAIDŐ BEOSZTÁSA foglalkoztatott munkavállaló számára
A MUNKAIDŐKERETBEN osztható be.
Az általános munkarend azt jelenti, hogy a Munkaszüneti napok az Mt. alapján

munkáltató a munkaidőt heti öt napra, a következők: január 1., március 15.,
hétfőtől péntekig osztja be. Ehhez képest a nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pün-
munkaidő munkaidőkeret vagy elszámo- kösdhétfő, augusztus 20., október 23.,
lási időszak alkalmazása esetén egyenlőtle- november 1. és december 25−26.
9
Munkaszüneti napra rendes munka- Ugyanakkor a munkavállaló beosztás

idő kizárólag az alábbi esetekben oszt- szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra;
ható be: heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet.
a) a rendeltetése folytán e napon is mű- Ebbe bele kell számítani – a napi maximu-
ködő munkáltatónál vagy munka- mot tekintve – a beosztástól eltérő rendkí-
körben, vüli munkát. A heti maximum esetén bár-
b) az idényjellegű, mely rendkívüli munkát is. Azaz, például,
c) a megszakítás nélküli, ha a munkavállaló eleve 12 órára volt be-
d) társadalmi közszükségletet kielégítő, osztva, úgy számára aznapra rendkívüli
vagy külföldre történő szolgáltatás munka már nem rendelhető el.
nyújtásához − a szolgáltatás jellegé-
ből eredően − e napon szükséges A munkavállaló beosztás szerinti
munkavégzés esetén, napi munkaidejébe az ügyelet teljes tar-
e) külföldön történő munkavégzés során. tamát be kell számítani, ha a munkavég-
zés tartama nem mérhető.
A munkáltató vagy a munkakör ak-
kor minősül a munkaszüneti napon is A teljes napi munkaidő − a felek
rendeltetése folytán működőnek, ha a megállapodása alapján − legfeljebb napi
tevékenység igénybevételére a mun- 12 órára emelhető, ha a munkavállaló
kaszüneti naphoz közvetlenül kapcso- a) készenléti jellegű munkakört lát el,
lódó, helyben kialakult vagy általáno- b) a munkáltató vagy a tulajdonos hoz-
san elfogadott társadalmi szokásból zátartozója (hosszabb teljes napi
eredő igény alapján, vagy baleset, elemi munkaidő).
csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget
vagy a környezetet fenyegető veszély Az ilyen megállapodás alapján foglal-
megelőzése vagy elhárítása, továbbá a koztatott munkavállaló esetén − a felek
vagyonvédelem érdekében kerül sor. további írásbeli megállapodása alapján −
a munkavállaló beosztás szerinti
A munkaszüneti napra vonatkozó a) napi munkaideje legfeljebb 24 óra,
beosztási szabályokat kell megfelelően b) heti munkaideje legfeljebb 72 óra
alkalmazni, ha a munkaszüneti nap va- lehet.
sárnapra esik, továbbá a húsvét- és a
pünkösdvasárnap tekintetében. E megállapodást a munkavállaló a
naptári hónap utolsó napjára, munka-
A munkaidőkeretben a munkaválla- időkeret elrendelése esetén a munka-
ló beosztás szerinti napi munkaideje − a időkeret utolsó napjára 15 napos határ
részmunkaidőt kivéve − 4 óránál rövi- idővel felmondhatja.
debb nem lehet, tehát rendes munka-
időként legalább 4 órára be kell osztani Fontos még kiemelni, hogy ha a téli
a munkavállalót. időszámítás kezdete a munkaidő-be-
10
osztás szerinti munkaidőre esik, úgy a óra is lehet, azonban ilyen esetben a két
munkavállaló beosztás szerinti napi egymást követően beosztott napi pihe-
vagy heti munkaideje az előzőek szerint nőidők együttes tartama legalább 22
meghatározott időtartamot legfeljebb óra időtartamú kell, hogy legyen.
egy órával meghaladhatja.
A heti pihenőnap szabályait az Mt.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás al- 105. §-a tartalmazza.
kalmazása esetén a beosztás szerinti
heti munkaidő tartamát a munkaidőke- Eszerint:
ret átlagában kell figyelembe venni. 105. § (1) Hetenként két pihenőnapot
(heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pi-
Érdemes ismételten megemlíteni, henőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.
hogy a munkáltató a munkaidő-beosz-
tást legalább egy hétre, a beosztás szerin- (2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás ese-
ti napi munkaidő kezdetét megelőzően tén hat egybefüggő munkanapot követően
legalább százhatvannyolc órával koráb- legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.
ban írásban közli. Közlés hiányában az
utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
A 2019. január 1-jétől hatályos szabály a) a megszakítás nélküli,
alapján a munkáltató a közölt munka- b) a több műszakos,
idő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy c) az idényjellegű tevékenység
működésében előre nem látható körül- keretében foglalkoztatott munkavállaló
mény merül fel, a beosztás szerinti napi számára havonta legalább egy heti pihe-
munkaidő kezdetét megelőzően lega- nőnapot be kell osztani.
lább kilencvenhat órával korábban mó-
dosíthatja. A munkáltató a közölt mun- (4) Havonta legalább egy heti pihenő-
kaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli napot – a 101. § (1) bekezdés f) pont ki-
kérésére is módosíthatja. vételével – vasárnapra kell beosztani.
Az új rendelkezéseket a 2019. január

A PIHENŐIDŐ BEOSZTÁSA 1-jét követő munkaidő-beosztás tekin-
A MUNKAIDŐKERETBEN tetében lehet alkalmazni.
A napi pihenőidő nem más, mint a napi A szabály értelmében hetenként két
munka befejezése és a következő mun- pihenőnapot (heti pihenőnap) kell be-
kanapi munkakezdés közötti időtartam, osztani; a heti pihenőnapok egyenlőtle-
amelynek minimum mértéke 11 egybe- nül is beoszthatók. Utóbbi lehet abban
függő óra. Bizonyos esetekben − példá- az esetben, ha a munkáltató a heti pihe-
ul osztott munkaidő, megszakítás nél- nőnapot nem hetenként vagy a heti pi-
küli tevékenység − a napi pihenőidő 8 henőidőt nem hetenként osztja be.
11
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás ese- védelme érdekében − egy korlátot vezet be,

tén (ilyenre a munkaidőkeretben vagy az így előírja, hogy havonta legalább egy pi-
elszámolási időszakban van lehetőség) hat henőnapot a munkaadónak be kell oszta-
egybefüggő munkanapot követően lega- nia akkor is, ha a munkavállaló speciális
lább egy heti pihenőnapot be kell osztani; munkarendben dolgozik. A munkavállaló
a megszakítás nélküli, a több műszakos, számára főszabályként továbbra is havon-
valamint az idényjellegű tevékenység kere- ta legalább egy heti pihenőnapot vasár-
tében foglalkoztatott munkavállaló szá- napra kell beosztani.
mára havonta legalább egy heti pihenőna-
pot kötelező lesz beosztani. Utóbbi rendel- A heti pihenőnapok beosztásának
kezés tehát − az egészséges és biztonságos 2019. január 1-jétől hatályos szabályait
munkavégzés, valamint a munkavállalók az alábbi táblázat mutatja be:
Általános
Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak
munkarend
(egyenlőtlen munkaidő-beosztás)
(hétfőtől péntekig)
nem megszakítás nélküli, nem több a megszakítás nélküli, a több mű-
műszakos és nem idényjellegű tevé- szakos, az idényjellegű tevékeny-
kenységben dolgozók esetén ségben foglalkoztatottak esetén
heti két pihenőnapot hat egybefüggő munkanapot havonta legalább egy heti pihe-
kell beosztani követően legalább egy heti nőnapot be kell osztani
pihenőnapot be kell osztani
havonta legalább egy heti pihenő- havonta legalább egy heti pihenő-
napot vasárnapra kell beosztani* napot vasárnapra kell beosztani*
*Kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben dolgozók esetében
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a A heti pihenőidő szabályait az Mt.

heti pihenőnapok egyenlőtlenül 106. §-a tartalmazza. Eszerint:
nem oszthatók be az alábbi esetek- 106. § (1) A munkavállalót – a heti pihe-
ben: nőnapok helyett – hetenként legalább
a) a munkavállaló várandóssága megál- negyvennyolc órát kitevő, megszakítás
lapításától a gyermek hároméves ko- nélküli heti pihenőidő illeti meg.
ráig,
b) a gyermekét egyedül nevelő munka- (2) A munkavállaló számára a heti
vállaló esetén gyermeke hároméves pihenőidőt – a 101. § (1) bekezdés f)
koráig, pont kivételével – havonta legalább egy
c) a munkaviszonyra vonatkozó sza- alkalommal vasárnapra kell beosztani.
bályban meghatározott egészségká-
rosító kockázat fennállásakor, (3) Egyenlőtlen munkaidő–beosztás
d) fiatal munkavállaló esetében. esetén – az (1) bekezdésben meghatározott
12
heti pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben TÁVOLLÉTEK

foglaltak megfelelő alkalmazásával – a A MUNKAIDŐKERETBEN
munkavállalónak hetenként legalább negy-
ven órát kitevő és egy naptári napot magá- Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi a
ba foglaló megszakítás nélküli heti pihe- teendő, ha a munkavállaló a munkaidő-
nőidő is biztosítható. A munkavállalónak a keret során beteg lesz vagy szabadságot
munkaidőkeret vagy az elszámolási idő- vesz igénybe, hogyan alakul az elszámo-
szak átlagában legalább heti negyvennyolc lás.
óra heti pihenőidőt kell biztosítani.
Mint láthattuk, a munkaidőkeretben
Az Mt. lényegesen egyszerűbbé teszi teljesítendő munkaidőt a munkaidőke-
a heti pihenőidőre vonatkozó szabályo- ret tartama, a napi munkaidő és az álta-
zást. A munkavállalót – a heti pihenő- lános munkarend alapul vételével kell
napok helyett – hetenként legalább 48 megállapítani. Ennek során az általános
órát kitevő, megszakítás nélküli heti munkarend szerinti munkanapra eső
pihenőidő is megilletheti. munkaszüneti napot figyelmen kívül
kell hagyni.
A munkavállaló számára a heti pihe-
nőidőt – a kizárólag szombaton és vasár- A munkaidőnek a keret szerinti meg-
nap részmunkaidőben dolgozó munka- határozásakor a távollét tartamát figyel-
vállalók kivételével – havonta legalább egy men kívül kell hagyni vagy az adott
alkalommal vasárnapra kell beosztani. munkanapra irányadó beosztás szerinti
napi munkaidő mértékével kell számí-
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, tásba venni. Például, ha a munkavállaló
a heti pihenőidő helyett, a munkavállaló- 3 olyan napon beteg, amikor 12 órára
nak hetenként legalább negyven órát kite- volt beosztva, akkor vagy 36 órával
vő és egy naptári napot magában foglaló csökkentjük a keretben ledolgozandó
megszakítás nélküli heti pihenőidő is biz- munkaidőt vagy úgy tekintjük, mintha
tosítható (kivéve a fiatal munkavállalókat, ledolgozta volna (kizárólag a munkaidő
az ő esetükben ilyen lehetőség nincsen). számítása tekintetében, hiszen a beteg-
állományra betegszabadság jár.
Fontos azonban, hogy a munkaválla-
lónak a munkaidőkeret vagy az elszá- Munkaidő-beosztás hiányában a tá-
molási időszak átlagában legalább heti vollét tartamát a napi munkaidő mérté-
negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell kével kell figyelmen kívül hagyni vagy
biztosítani. számításba venni. Ez fordulhat elő az
előre tervezett szabadság esetén: a mun-
Kollektív szerződés a fenti rendelke- káltató tud a szabadságról, így eleve
zésektől – kizárólag a munkavállaló ja- munkaidő-beosztást sem készít a sza-
vára – eltérhet. badsággal érintett napokra.
13
BÉREZÉS Ha a munkavállaló a már elszámolt

A MUNKAIDŐKERETBEN munkabérnél magasabb összegű mun-
kabérben részesült, úgy az előlegnyúj-
Láthattuk, hogy a munkaidőkeretben elő- tásból eredő követelésre vonatkozó sza-
fordulhat, hogy a munkavállaló adott na- bályokat kell megfelelően alkalmazni.
pon csak 4 órát dolgozik, míg más napon
12 órát is akár. Felmerülhet a kérdés, hogy
hogyan kell ezt munkabérrel elszámolni. MIKOR ÉRDEMES
MUNKAIDŐKERETET
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és ALKALMAZNI?
havibéres díjazás esetén a munkavállaló-
nak − a beosztás szerinti munkaidő mér- Ahogy fentebb már írtuk, munkaidőke-
tékétől függetlenül − a havi alapbére jár. retben lehetőség van a munkaidő
egyenlőtlen beosztására. Ezért minden
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és olyan működési területen érdemes
órabéres díjazás esetén − eltérő megállapo- munkaidőkeretet alkalmazni, ahol a
dás hiányában − a munkáltató a munkavál- munka hektikussága miatt bizonyos
laló munkabérét az adott hónapban irány- időszakokban sok túlóra (rendkívüli
adó általános munkarend szerinti munka- munka) merül fel.
napok számának és a napi munkaidőnek az
alapulvételével számolja el és fizeti ki. Nézzünk egy egyszerű példát a mun-
kaidőkeret „hasznosságára”. Egy mun-
Ugyanakkor a munkaidőkeret lejár- káltatónál olyan a szolgáltatás jellege,
takor a munkavállaló munkabérét az amely a hó végén nagyobb munka-
általános munkarend és a napi munka- erő-ráfordítást igényel, mint a hónap
idő, valamint a teljesített munkaidő ala- elején vagy közepén.
pulvételével el kell számolni.
Általános munkarendben, teljes
A munkaidőkeret lejártát követően, ha munkaidőben foglalkoztatott munka-
a munkavállaló a már elszámolt mun- vállaló esetén ez a következőképpen
kabérnél alacsonyabb összegű munkabér- alakul. A munkáltató a hónap utolsó
ben részesült, a különbözetet számára a hetében rendszeresen túlórát (rendkí-
következő havi munkabérrel ki kell fizetni. vüli munkát) kénytelen elrendelni:
hétfő kedd szerda csüt. péntek szombat vas.

1. hét 8 8 8 8 8 P P
2. hét 8 8 8 8 8 P P
3. hét 8 8 8 8 8 P P
4. hét 9 10 10 10 9 P P
(8+1) (8+2) (8+2) (8+2) (8+1)
14
A munkamennyiség miatt a 9 és 10 Az Mt. 139. § értelmében kiszámol-

órás munkavégzés is kevés, azonban a juk a bérpótlékot:
munkáltatónak arra is figyelnie kell, 300.000 Ft / 174 x 50% x 8 = 6896 Ft
hogy a heti beosztás szerinti munkaidő bérpótlék illeti meg a munkavállalót,
a 48 órát ne lépje túl. havi munkabére tehát 306.896 Ft lesz.
A munkavállaló havi alapbére bruttó Nézzük mindezt munkaidőkeretben

300.000 Ft. Az adott hónapban a munka- (mint láttuk, a hó elején kevés az elvég-
vállaló 8 óra rendkívüli munkát teljesí- zendő munka, a napi 8 óra beosztás sze-
tett a beosztás szerinti munkaidején felül, rinti munkaidő nem indokolt): a mun-
amelyre 50 százalék pótlék illeti meg. káltató egy havi keretet vezet be.
hétfő kedd szerda csüt. péntek szombat vas.

1. hét 6 6 4 4 4 P P
2. hét 8 8 8 8 8 P P
3. hét 8 8 8 8 8 P P
4. hét 12 12 12 12 8 P P
Látható, hogy a munkavállaló az első b) a gyermekét egyedül nevelő mun-

héten 24 órát dolgozik, míg az utolsó kavállalót, gyermeke hároméves
héten 56 órát. (Munkaidőkeretben a koráig,
heti 48 órás limitet a keret átlagában c) a munkaviszonyra vonatkozó sza-
kell figyelembe venni!) bályban meghatározott egészségká-
rosító kockázat fennállása mellett
Ugyanakkor az utolsó héten a munka- dolgozókat, és
vállaló nem rendkívüli munkát végez, ha- d) a fiatal munkavállalókat (18 év alattiak).
nem a ledolgozandó óraszámot – az első
héthez képest – itt egyenlíti ki. Így a havi Az a)–c) pontok szerinti munkavál-
munkabére bruttó 300.000 Ft marad. lalók esetében
• egyenlőtlen munkaidő-beosztás
csak a munkavállaló hozzájárulása
VÉDETT MUNKAVÁLLALÓI esetén alkalmazható;
CSOPORTOK ÉS • a heti pihenőnapok egyenlőtlenül
A MUNKAIDŐKERET nem oszthatók be;
• rendkívüli munkaidő vagy készen-
Az Mt. a munkaidő-szervezés szem- lét nem rendelhető el;
pontjából bizonyos csoportokat véd, így • a)–b) pontban meghatározott mun-
a) a munkavállalót várandóssága megálla- kavállaló számára éjszakai munka
pításától a gyermek hároméves koráig, nem rendelhető el.
15
A gyermekét egyedül nevelő munka- lános munkarend, a napi munkaidő és a

vállaló számára − gyermeke hároméves teljesített munkaidő alapulvételével el
korától négyéves koráig − rendkívüli kell számolni.
munkaidő vagy készenlét − baleset, elemi
csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a (2) A rendkívüli munkaidőre vonat-
környezetet fenyegető közvetlen és súlyos kozó szabályokat kell megfelelően alkal-
veszély megelőzése, elhárítása eseteit kivé- mazni, ha a munkaviszony a munkaidő-
ve − csak hozzájárulásával rendelhető el. keret lejárta előtt
a) a munkáltató jogutód nélküli megszű-
A fiatal munkavállaló számára éjsza- nésével,
kai munka, valamint rendkívüli mun- b) a határozott idő lejártával,
kaidő nem rendelhető el. A fiatal mun- c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése sze-
kavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 rinti azonnali hatályú felmondásával,
óra lehet, és a több munkaviszony kere- d) a munkáltató működésével összefüg-
tében történő munkavégzés munkaide- gő okkal indokolt felmondásával,
jét össze kell számítani. e) a munkavállaló – a 79. § (1) bekezdés
a) pontot kivéve – azonnali hatályú
A fiatal munkavállaló számára legfel- felmondásával
jebb egy heti munkaidőkeretet lehet elren- szűnik meg és a munkavállaló az általá-
delni. Négy és fél órát meghaladó beosztás nos munkarend, valamint a napi mun-
szerinti napi munkaidő esetén, legalább 30 kaidő alapulvételével meghatározott
perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidőnél többet dolgozott.
napi munkaidő esetén, legalább 45 perc
munkaközi szünetet, továbbá legalább 12 (3) Az állásidőre vonatkozó szabályokat
óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosíta- kell megfelelően alkalmazni, ha a munka-
ni. A fiatal munkavállaló esetében a heti viszony a munkaidőkeret lejárta előtt
pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtle- a) a munkáltató jogutód nélküli megszű-
nül nem osztható be. nésével,
b) a határozott idő lejártával,
c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése sze-
ELJÁRÁS A MUNKAVISZONY rinti azonnali hatályú felmondásával,
MUNKAIDŐKERET LEJÁRTA d) a munkáltató működésével összefüg-
ELŐTTI MEGSZŰNÉSE ESETÉN gő okkal indokolt felmondásával,
e) a munkavállaló – a 79. § (1) bekezdés
Az Mt. 95. §-a részletesen meghatározza a) pontot kivéve – azonnali hatályú
a munkaviszonynak a munkaidőkeret felmondásával
lejárta előtti megszűnése esetére az eljá- szűnik meg és a munkavállaló az általá-
rási szabályokat. Eszerint: nos munkarend, valamint a napi mun-
95. § (1) A munkaviszony megszűnése- kaidő alapulvételével meghatározott
kor a munkavállaló munkabérét az álta- munkaidőnél kevesebbet dolgozott.
16
(4) Az előlegnyújtásból eredő követe- Ha a munkaviszony a munkaidőke-

lésre vonatkozó szabályokat kell megfele- ret lejárta előtt
lően alkalmazni, ha a munkaviszony a a) a munkáltató jogutód nélküli meg-
munkaidőkeret lejárta előtt szűnésével,
a) a munkavállaló felmondásával, b) a határozott idő lejártával,
b) a munkavállaló 79. § (1) bekezdés a) c) a munkáltató próbaidő alatt vagy a
pont szerinti azonnali hatályú fel- határozott idő lejárta előtt, a hátralé-
mondásával, vő időre járó távolléti díj megfizeté-
c) a munkáltató 78. § (1) bekezdése sze- sével történő azonnali hatályú fel-
rinti azonnali hatályú felmondásával, mondásával,
d) a munkáltatónak a munkavállaló d) a munkáltató működésével összefüggő
munkaviszonnyal kapcsolatos maga- okkal indokolt felmondásával, továbbá
tartásával, e) a munkavállaló azonnali hatályú fel-
e) a nem egészségi okkal összefüggő mondásával (kivéve a próbaidő alatt
képességével indokolt felmondásá- történő munkavállalói azonnali ha-
val tályú felmondást)
szűnik meg és a munkavállaló a beosztás szűnik meg, és a munkavállaló az általá-
szerinti munkaidőre járó munkabérnél nos munkarend, valamint a napi munka-
magasabb összegű munkabérben része- idő alapulvételével meghatározott mun-
sült. kaidőnél többet dolgozott, akkor a rend-
kívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat
(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, tehát a mun-
munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kavállalót bérpótlék illeti meg.
kell, ha a munkaviszony hónap közben
szűnik meg. Ha a munkaviszony a munkaidőke-
ret lejárta előtt
A gyakorlatban sok bizonytalanságot a) a munkáltató jogutód nélküli meg-
okoz az elszámolás abban az esetben, ha szűnésével,
a munkavállaló jogviszonya a munka- b) a határozott idő lejártával,
időkeret alatt szűnik meg. Az Mt. értel- c) a munkáltató próbaidő alatt vagy a
mében ennek kockázatát annak kell vi- határozott idő lejárta előtt, a hátralé-
selni, akinek érdekkörében a munkavi- vő időre járó távolléti díj megfizeté-
szony megszűnésére, megszüntetésére sével történő azonnali hatályú fel-
sor kerül. mondásával,
d) a munkáltató működésével összefüg-
A fő szabály az, hogy a munkavi- gő okkal indokolt felmondásával,
szony megszűnésekor a munkavállaló e) a munkavállaló azonnali hatályú fel-
munkabérét az általános munkarend, a mondásával (kivéve a próbaidő alatt
napi munkaidő és a teljesített munkaidő történő munkavállalói azonnali ha-
alapulvételével kell elszámolni. tályú felmondást)
17
szűnik meg, és a munkavállaló az álta- se a dolgozó érdekkörében merül fel (pl.

lános munkarend, valamint a napi a munkavállaló közli felmondását). Ilyen
munkaidő alapulvételével meghatáro- esetre a törvényből az következtethető ki,
zott munkaidőnél kevesebbet dolgozott, hogy a munkavállaló a többletmunka
úgy az állásidőre vonatkozó szabályokat miatt külön díjazásra nem jogosult.
kell megfelelően alkalmazni, tehát a
munkavállaló részére alapbér jár. A munka díjazására vonatkozó szabá-
lyok értemében a munkaidőkeret lejárta-
Ha a munkaviszony a munkaidőke- kor a munkavállaló munkabérét az általá-
ret lejárta előtt nos munkarend és a napi munkaidő, vala-
a) a munkavállaló felmondásával, mint a teljesített munkaidő alapulvételével
b) a munkavállaló próbaidő alatti azon- el kell számolni. A munkaidőkeret lejártát
nali hatályú felmondásával, követő 20 napon belül, ha a munkavállaló
c) a munkáltató a munkavállaló súlyos az elszámolt munkabérnél alacsonyabb
kötelezettségszegése vagy a munka- összegű munkabérben részesült, a külön-
viszony fenntartását lehetetlenné bözetet ki kell fizetni. Az előlegnyújtásból
tévő magatartása miatt közölt azon- eredő követelésre vonatkozó szabályokat
nali hatályú felmondásával, kell megfelelően alkalmazni, ha a munka-
d) a munkáltatónak a munkavállaló vállaló az elszámolt munkabérnél maga-
munkaviszonnyal kapcsolatos magasabb összegű munkabérben részesült.
tartásával,
e) a nem egészségi okkal összefüggő ké- Az Mt. értelmében a munkáltató köve-
pességével indokolt felmondásával telését a munkabérből levonhatja, ha az
szűnik meg, és a munkavállaló a beosz- előlegnyújtásból ered, azaz, például ha a
tás szerinti munkaidőre járó munkabér- munkavállaló a munkaviszony megszű-
nél magasabb összegű munkabérben néséig kevesebbet dolgozott a munkaidő-
részesült, úgy az előlegnyújtásból eredő keretben, mint amennyi bért erre az idő-
követelésre vonatkozó szabályokat kell szakra megkapott, és a munkaviszonyt a
megfelelően alkalmazni, azaz a munkál- munkavállaló mondja fel, úgy a munkál-
tató követelését (vagyis a többletet) a tató követelése a bérből levonható.
munkabérből levonhatja.
A munkaidőkeret alatti munkavi-
Kollektív szerződés a fenti rendelke- szony-megszűnés szabályait munka-
zésektől – kizárólag a munkavállaló ja- időkeret hiányában is alkalmazni kell,
vára – eltérhet. ha a munkaviszony hónap közben szű-
nik meg. Ezen szabály indoka, hogy a
Nem rendezi az Mt. azt az esetet, ha a munkaidőkeretben történő foglalkozta-
munkavállaló a megszűnés időpontjáig a tásra irányadó rendelkezések megfelelő
munkaidőkereten belül többletmunkát alkalmazása bizonyos esetekben az álta-
végzett és a munkaviszony megszünteté- lános munkarend szerint foglalkozta-
18
tott munkavállaló munkaviszonyának annak fő szabályként a maximális idő-

megszüntetése esetén is indokolt. tartama 4 hónap vagy 16 hét.
Az elszámolási időszak tekintetében a

MUNKAIDŐKERET VAGY távollét tartamát figyelmen kívül kell
ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK hagyni vagy az adott munkanapra irány-
adó beosztás szerinti napi munkaidő
Az Mt. az egyenlőtlen munkaidő-beosztás mértékével kell számításba venni. Mun-
új lehetőségét teremti meg az ún. elszámo- kaidő-beosztás hiányában a távollét tar-
lási időszak bevezetésével. Ezáltal a mun- tamát a napi munkaidő mértékével kell
káltatónak lehetősége van arra, hogy az figyelmen kívül hagyni vagy számításba
adott heti munkaidőt hosszabb idő alatt venni. Az elszámolási időszak kezdő és
dolgoztathassa le. Az időtartam hosszának befejező időpontját írásban meg kell ha-
meghatározásakor a munkaidőkeretre vo- tározni és közzé kell tenni. Az elszámolá-
natkozó feltételek e tekintetben is alkalma- si időszak alatt megszűnő munkaviszony
zandók ugyan, ám ez a munkaidő-beosz- tekintetében a munkaidőkeret alatt tör-
tási módszer gyökeresen eltér a munka- ténő megszűnés esetére előírt elszámolá-
időkeretre vonatkozó szabályoktól, ugyan- si szabályok alkalmazandóak.
is amíg a munkaidőkeret alkalmazása
elsősorban a munkaidő mennyiségének Az elszámolási időszak lényege tehát,
hosszabb idő alapulvételével történő meg- hogy a munkáltató egy adott heti mun-
határozása, addig az elszámolási időszak kaidőt hosszabb idő alatt – legfeljebb 16
tisztán beosztási szabály. Ennek alkalma- hét vagy 4 hónap alatt − dolgoztat le. Egy
zásával a munkáltatónak arra nyílik lehe- elszámolási időszak mindig egy adott
tősége, hogy valamennyi munkahétre eső munkahéttel kezdődik, az erre a hétre
munkaidő ledolgozására hosszabb idősza- eső órákat lehet hosszabb időszak során
kot vegyen alapul. ledolgozni. A következő héttel új elszá-
molási időszak kezdődik, és így tovább,
Az Mt. értelmében a munkaidő – vagyis, az elszámolási időszakok egy-
munkaidőkeret hiányában – úgy is be- mással párhuzamosan folynak. A „plusz”
osztható, hogy a munkavállaló a napi órákat a „mínusz” órákkal kell és lehet
munkaidő és az általános munkarend kompenzálni, így optimális esetben ra-
alapulvételével megállapított heti dikálisan csökkenthető a rendkívüli
munkaidőt a munkáltató által megha- munkaórák száma. Természetesen az Mt.
tározott hosszabb, az érintett héttel által biztosított pihenőidőket és pihenő-
kezdődő időtartam (elszámolási idő- napokat elszámolási időszak során is
szak) alatt teljesítse. Az elszámolási biztosítani kell a munkavállaló számára.
időszak tartamát a munkaidőkeretre
vonatkozó szabályok megfelelő alkal- Felvetődik a kérdés, hogy mi a különb-
mazásával kell megállapítani, vagyis ség a munkaidőkeret és az elszámolási idő-
19
szak között? A legfontosabb eltérés e két SZABADSÁGKIADÁS

jogintézmény között, hogy amíg a munka- EGYENLŐTLEN MUNKAIDŐ-
időkeret a ledolgozandó munkaidőalapot BEOSZTÁSBAN
szabja meg, addig az elszámolási időszak a
munkaidő beosztását teszi rugalmassá. A szabadságot a munkaidő-beosztás
szerinti munkanapokra kell kiadni.
Munkaidőkeret esetén egyszerre csak Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
egy munkaidőkeretről beszélhetünk (pl. a szabadság kiadása során a hét minden
március 1-jétől május 31-ig), a következő napja munkanapnak számít, kivéve a
munkaidőkeret az elsőt követi. Ezzel szem- munkaidő-beosztás szerinti heti pihe-
ben az elszámolási időszak esetében az nőnapot és a munkaszüneti napot.
egyes elszámolási időszakok egymással A szabadságot ezen esetekben munka-
párhuzamosan folynak: például, az első napban kell nyilvántartani.
(négy hetes) elszámolási időszak március
4-től április 1-ig tart, a második március Lássunk erre egy konkrét példát.
11-től április 8-ig és így tovább, azaz elszá-
molási időszakok esetében az egyes elszá- A munkavállaló munkaidőkeretben,
molási időszakok között – időbeli – átfedés egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
van. Elszámolási időszakban arra kell a dolgozik. Egy-egy munkanapon 12 órát
munkáltatónak törekednie, hogy az elszá- kell ledolgoznia. Heti két pihenőnapja
molási időszak első munkahetére eső plusz mellett a munkáltató úgynevezett ki-
órákat kompenzálja az adott elszámolási egyenlítőnapokat (szabadnapokat) is
időszak végéig (a fenti példánál maradva: a köteles biztosítani (annak érdekében,
március 4-től 11-ig felgyűlt plusz órákat hogy a 12 órás beosztás mellett ne kelet-
április 8-ig célszerű kompenzálni, annak kezzen a munkavállalónak rendkívüli
érdekében, hogy túlóra ne keletkezzen). munkája).
Munkaidőkeret és elszámolási időszak

Munkaidőkeret Elszámolási időszak
A munkaidőnek hosszabb idő alapul- A munkavállaló a heti munkaidőt a
vételével történő megállapítása. munkáltató által meghatározott hos�-
szabb, az érintett héttel kezdődő időtar-
tam alatt teljesíti (az adott heti munka-
időt hosszabb idő alatt dolgoztatja le a
munkáltató).
4 hónap vagy 16 hét 4 hónap vagy 16 hét
Kezdő és befejező időpontját írásban meg Kezdő és befejező időpontját írásban meg
kell határozni és közzé kell tenni. kell határozni és közzé kell tenni.
20
H K Sz Cs P Sz V H K
12 KN KN 12 12 P P 12 12
KN = kiegyenlítő nap
P = heti pihenőnap
12 = beosztás szerinti óraszám
A munkavállaló csütörtökre és péntekre szeretne szabadságot kivenni. En-

nek során figyelemmel kell lenni az Mt.-re, amely szerint egyenlőtlen munka-
idő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanap-
nak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a mun-
kaszüneti napot. Ennek megfelelően a kiegyenlítő napra is szükséges
szabadságot elszámolni:
12 SZ SZ SZ SZ P P 12 12
P = heti pihenőnap
SZ = szabadság
Abban az esetben viszont, ha a munkavállaló csak a pénteki napon vesz igénybe

szabadságot – mivel ezt követően heti pihenőnapja következik –, úgy részére csak
a pénteki napot kell szabadságként feltüntetni.
12 KN KN 12 SZ P P 12 12
P = heti pihenőnap
SZ = szabadság
Nézzünk egy másik példát.

8 KN 8 10 10 P P 12 12
P = heti pihenőnap
8, 10, 12 = beosztás szerinti óraszám
21
A munkavállaló szerdára és csütörtökre kap szabadságot. Ebben az esetben a

keddi kiegyenlítő napot is szabadságként kell figyelembe venni:
8 SZ SZ SZ 10 P P 12 12
P = heti pihenőnap
SZ = szabadság
8, 10, 12 = beosztás szerinti óraszám
A szabadság munkanapokban történő nyilvántartása helyett egyenlőtlen munka-

idő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munka-
vállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és
munkavégzési kötelezettsége alól. Ez esetben a szabadságot a munkavégzés alóli men-
tesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.
Nézzünk egy példát.
A munkavállaló 20 éves, gyermeke nincs, egyéb pótszabadságra sem jogosult,

így a tárgyévi szabadsága 20 munkanap lenne. A munkavállaló teljes munkaidőben
(napi 8 óra) dolgozik, a tárgyévi szabadsága tehát 20 x 8 óra = 160 óra/év. Munka-
idő-beosztása az alábbi:
12 KN KN 12 12 P P 12 12
P = heti pihenőnap
A munkavállaló szabadsága – órában történő elszámolás esetén – az alábbiak

szerint alakul, abban az esetben, ha csütörtökre és péntekre kap szabadságot:
12 KN KN 12 12 P P 12 12
12 KN KN SZ SZ P P 12 12
(12 óra) (12 óra)
P = heti pihenőnap
SZ = szabadság
22
Tehát a munkavállaló évi 160 óra A munkavégzés alóli kötelező munka-

szabadsága 2x12, tehát 24 órával csök- végzés alóli mentesítés idejére szabad-
kent, így már csak 160-24 óra = 136 óra ság egyoldalúan nem adható ki.
szabadsága marad a tárgyévre. A szabadságra vonatkozó igény elé-
Vagyis az Mt. a munkáltató számára vülése az általános szabályok szerint
egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén alakul.
választást biztosít arra, hogy az adott
naptári évben az általános szabályok
szerint kívánja-e kiadni a munkavállaló BÉRPÓTLÉKOK
számára a szabadságot. Ebben az eset-
ben szabadságot – a beosztás szerinti A rendkívüli munkavégzés pótlék-sza-
heti pihenőnap és a munkaszüneti nap bályait is egyértelműbbé tette az Mt.
kivételével – valamennyi naptári napra A munkavállalót a rendkívüli munka-
ki kell adni és a napi munkaidő alapján végzés ellenértéke a rendes munkaidőre
– a beosztás szerinti napi munkaidőtől járó munkabérén felül illeti meg.
függetlenül – kell a szabadságra járó dí- A munkavállalónak 50 százalék bér-
jazást elszámolni. pótlék vagy – munkaviszonyra vonat-
Ugyanakkor az Mt. egyenlőtlen kozó szabály vagy a felek megállapodá-
munkaidő–beosztás esetén fenntartja a sa alapján – szabadidő jár a munka-
munkáltató számára azt a lehetőséget, idő-beosztás szerinti napi munkaidőt
hogy a szabadságot a munkaidő–beosz- meghaladóan elrendelt rendkívüli
táshoz igazodóan adja ki és órában szá- munkaidőben, a munkaidőkereten felül
molja el, illetve tartsa nyilván. vagy az elszámolási időszakon felül vég-
Munkaidő-beosztás hiányában a zett munka esetén.
szabadságot az általános munkarend és A szabadidő nem lehet kevesebb az
a napi munkaidő figyelembevételével elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a
kell kiadni, valamint – a fentiek szerint végzett munka tartamánál, és erre az
– vagy munkanapban vagy munkaórá- alapbér arányos része jár.
ban kell nyilvántartani. A munkaidő-beosztás szerinti heti
Kollektív szerződés a fenti rendelke- pihenőnapra (heti pihenőidőre) elren-
zésektől – kizárólag a munkavállaló ja- delt rendkívüli munkaidőben történő
vára – eltérhet. munkavégzés esetén 100 százalék bér-
A gyakorlatban sokszor merül fel az pótlék jár. A bérpótlék mértéke 50 szá-
a kérdés, hogy a felmondási idő „kivált- zalék, ha a munkáltató másik heti pihe-
ható-e” szabadságkiadással. nőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
A gyakorlat ebben egyértelmű: a Munkaszüneti napra elrendelt rend-
munkáltató csak azon időszakra adhat kívüli munkaidőben történő munka-
ki szabadságot, amikor a munkavállalót végzés esetén a munkavállalót a pihenő-
munkavégzési kötelezettség terhelné napi rendkívüli munkavégzésre irány-
(főszabályként a felmondási idő fele). adó bérpótlék illeti meg.
23
A szabadidőt vagy a heti pihenőna- csolatos adminisztráció csökkentése.

pot (heti pihenőidőt) legkésőbb az el- Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez eset-
rendelt rendkívüli munkaidőben törté- ben hangsúlyos szerepe van a rendelte-
nő munkavégzést követő hónapban, tésszerű joggyakorlásnak.
egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkal- A fentiek alapján az új Mt. által szabá-
mazása esetén legkésőbb a munkaidő- lyozott pótlékok közül a bérpótlékot is
keret vagy az elszámolási időszak végé- tartalmazó alapbér, illetve a pótlékáta-
ig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidő- lány első alkalommal történő alkalmazá-
kereten felül végzett munka esetén a sakor valamennyi pótlékot figyelembe
szabadidőt legkésőbb a következő mun- kell venni (vasárnapi, munkaszüneti na-
kaidőkeret végéig kell kiadni. A felek pon történő munkavégzés, műszakpót-
megállapodása alapján a szabadidőt lék, éjszakai pótlék, rendkívüli munka
legkésőbb a tárgyévet követő év decem- pótléka, készenlét és ügyelet pótléka).
ber 31. napjáig kell kiadni. Nem kell viszont figyelembe venni azt a
Lényeges, hogy a munkavállalót ön- pótlékot, amelyet az új Mt. a hatálybalé-
magában a rendkívüli munkaidő elren- pését követően már nem biztosít a mun-
delése esetén megilleti a pótlék, amen�- kavállaló számára, így például a megsza-
nyiben a rendkívüli munkaidő során kítás nélküli munkarend pótléka, mivel
munkavégzés is történik, a munkaválla- az Mt. (önmagában) a munkáltató mű-
ló részére jár a rendes munkabér, ide- ködésének ezt a sajátosságát nem tekinti
értve az esetleges bérpótlékot is. a törvény alapján pótlékra jogosító kö-
Készenlét esetén 20, ügyelet esetén 40 rülménynek, hiszen ilyenként csak a
százalék bérpótlék jár, azzal, hogy mun- munkavégzésnek (nem a munkáltatói
kavégzés esetén az általános szabályok működési rendnek) valamely sajátossá-
szerint jár bérpótlék. Ügyelet esetén, ha gát ismeri el.
a munkavégzés tartama nem mérhető, A pótlékátalány kapcsán érdemes
ettől eltérően 50 százalék bérpótlék jár. utalni a bírói gyakorlatra: a Kúria a Mfv.
Az Mt. lehetővé teszi a bérpótlék fizeté- II.10.048/2016. számú döntésében meg-
sének mellőzését, ha a munkavállaló alap- állapította, hogy a felek a munkaszerző-
bérét azokra a körülményekre tekintettel désben a munkavégzés díjazását és a bér-
állapították meg, amelyekre figyelemmel pótlékot is magában foglaló havi átalányt
egyébként bérpótlékra lenne jogosult, te- állapíthatnak meg, amely magában fog-
hát ha a felek a bérpótlékot is magában lalhatja az Mt. 140–143. §-ában rögzített
foglaló alapbért állapítanak meg. valamennyi pótlékot, így a rendkívüli
A felek a munkaszerződésben bér- munka ellentételezéseként járó pótlékot
pótlék helyett, illetve készenlét vagy is. Ennek a megállapodásnak azonban
ügyelet esetén a munkavégzés díjazását kifejezettnek kell lennie, azaz a feleknek
és a bérpótlékot magában foglaló havi meg kell jelölniük a megállapodásukban,
átalányt állapíthatnak meg. Az Mt. nem hogy az átalányban való megállapodás
titkolt célja ezzel a bérszámfejtéssel kap- mely pótlékok kiváltására irányul.
24
Menedzser Praxis Szakkiadó
és Gazdasági Tanácsadó Kft.
1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 127.

Telefon: 061-880-7600 • Fax: 061-880-7699
E-mail: ugyfelszolgalat@mpraxis.hu
Web: www.menedzserpraxis.hu
Adószám: 13598145-2-42
EU-adószám: H13598145-2-42
Cégjegyzékszám: 01-09-883770
Időzzünk!
Telefon: 061-880-7600 • Fax: 061-880-7699
E-mail: ugyfelszolgalat@mprx.hu
Adószám: 13598145-2-42
EU-adószám: H13598145-2-42
Amit csak tudni kell a munka- és
Cégjegyzékszám: 01-09-883770 a pihenőidő szabályairól
IDŐZZÜNK!
A munka- és pihenőidő szabályairól

Szerző:
dr. Horváth István
ügyvéd, munkajogász,
tanszékvezető egyetemi docens,
ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék
Kiadói szerkesztő:
Paár-Ambrus Mariann
Tördelés:
Kiss Tamás
Borítóterv:
Neubauer Péter
Kézirat lezárva:
2019. március 21.
© Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

Kiadja a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.
Tel.: 06-1-880-7600 – Fax: 06-1-880-7699
info@mprx.hu
Felelős kiadó:
a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója
Nyomdai munkák: Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.
A kiadványunkban szereplő adatokat és információkat a legnagyobb gondossággal

állítottuk össze. A közölt információkban tapasztalható, időközben bekövetkezett
esetleges változásokért nem áll módunkban felelősséget vállalni, ebben az esetben
nem garantálhatunk teljes kifogástalanságot.
Minden jog fenntartva! A Kiadó írásos engedélye nélkül sem a teljes mű, sem
annak bármely része semmiféle formában (elektronikus és mágneses vagy más
adathordozón) nem sokszorosítható.
Időzzünk! – A munka- és pihenőidő szabályairól
Tartalomjegyzék
A munka- és pihenőidő szabályairól ......................................................................................... 4
Az idő fogalmai ............................................................................................................................ 4
A munkaidő – nem kell feltétlenül dolgoznunk ...................................................................... 4
A munkához kapcsolódik – mégsem munkaidő ..................................................................... 5
A Tyco ügy – Utazás munkaidőn belül vagy kívül? ................................................................ 6
A munkanap – a naptár vagy az óránk szerint ........................................................................ 7
A hét – napokban vagy órákban számítva ................................................................................8
A napi munkaidő és a beosztás szerinti napi, valamint heti munkaidő –
elkülönült fogalmak ...................................................................................................................8
Az éjszakai munka – még hajnalban is ..................................................................................... 9
A megszakítás nélküli tevékenység – nem feltétlenül folyamatos .......................................10
A többműszakos tevékenység – nem feltétlenül jogosít műszakpótlékra ...........................10
Az idényjellegű tevékenység – a munkaadótól független körülmények .............................12
A készenléti jellegű munkakör – a minősítés két lehetősége ...............................................12
A napi munkaidő – három változat .........................................................................................14
Az általános teljes napi munkaidő ...........................................................................................14
A hosszabb teljes munkaidő .....................................................................................................14
A részmunkaidő .........................................................................................................................14
A rövidebb teljes napi munkaidő .............................................................................................15
A munkaidőkeret – munkaórák a munkaadó működéséhez igazodó elosztásban ...........16
A munkaidőkeret tartama – 2019. január 1-jétől 36 hónap is lehet .................................... 17
Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése
esetén ..........................................................................................................................................19
A munkaidő-beosztás szabályai – nem alku tárgya ..............................................................20
A kötetlen munkarend – az önálló munkavállalói munkaszervezés ...................................20
Vissza a munkaidő-beosztáshoz – az általános munkarend................................................ 22
Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás – három lehetséges variáció .......................................22
A munkaidő-beosztás közlése és módosítása ........................................................................23
Az elszámolási időszak – a munkaidőkeret alternatívája .....................................................24
A beosztás szerinti napi és heti munkaidő korlátai ...............................................................25
Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás különös szabályai ......................................................... 27
Az osztott napi munkaidő – csak megállapodással ...............................................................28
Beosztás szerinti munkaidőben vasárnap – és akik
nem oszthatók be? .....................................................................................................................28
Ünnepi munka – Ki dolgozhat munkaszüneti napon? .........................................................29
A munkaközi szünet – nem jár mindenkinek .......................................................................30
A napi pihenőidő – akár 8 óra is lehet .................................................................................... 31
A heti pihenőnap – nem feltétlenül hetente kettő ................................................................. 31
A heti pihenőidő – napok helyett órákban számolva ............................................................32
A rendkívüli munkaidő – a lehetséges jogcímek ...................................................................32
A rendkívüli munkaidő elrendelése – kérelemre írásban .....................................................33
A rendkívüli munkaidő mértéke – megállapodással 400 óra/év ..........................................33
Az ügyelet és készenlét – rendelkezésre állás ..........................................................................34
Védett emberek – Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó
különös rendelkezések ..............................................................................................................35
3
Időzzünk!
A munka- és pihenőidő szabályairól
Aki munkaviszonyban dolgozik – kü Az idő fogalmai

lönösen, ha teljes munkaidőben –,
életét a munkaidő „hatja át”. Általá A munka törvénykönyve (a továbbiakban:
ban munkaadója dönt arról, milyen Mt.) XI. fejezete állapítja meg a munka-
beosztás szerint, hány napon hány és pihenőidővel kapcsolatos rendelke-
óra lesz a munkaidő, a hétvégi szabad zéseit. A fejezet a „Fogalmak” címmel
idős programtervet áthúzhatja a túló kezdődik, elöljáróban jelzem, a témával
ráztatás. Különös esetben két munka kapcsolatban nem valamennyi definíci-
nap között a napi pihenőidő akár ót itt találjuk.
nyolc óra is lehet, és ekkor nagyon
fontos, hogy „gyorsan, sokat” tud
junk aludni, mert a nyolc órába a A munkaidő – nem kell
haza- és a munkahelyre utazás is be feltétlenül dolgoznunk
számít, nem beszélve arról, hogy még
vacsoráznánk is. Írásom a munka- és A munkaidő-szervezés egyes szempont-
pihenőidő munka törvénykönyvében jairól szóló 2003/88/EK irányelv (a to-
foglalt szabályait tekinti át. Követem vábbiakban: Irányelv) a munkaidőt a
a törvény rendelkezéseit – külön is fel következők szerint definiálja: az az idő-
hívva az Olvasó figyelmét a 2019. év tartam, amely alatt a munkavállaló dol-
től életbe lépett változásokra. gozik, a munkáltató rendelkezésére áll,
4
és tevékenységét vagy feladatát végzi a kipakolják az árut, és zárás után lekerül

nemzeti jogszabályoknak és/vagy gya- a teríték és elpakolják azt az árut, ami
korlatnak megfelelően [2. cikk 1. pont]. nem hagyható a pulton. E körbe tartozik
Kiemelendő: nem csak a munka végzé- a munkavégzéssel összefüggésben kelet-
se jelenti a munka idejét, hanem a mun- kezett hulladékok (pl. forgács) össze-
kaadó részére történő rendelkezésre ál- gyűjtése; illetőleg a műszak átadása: az
lás is. Ez utóbbinak van azonban olyan egymást váltó kollégák átadják és átve-
esete, a készenlét, ami már a pihenőidő szik a folytatandó feladatot. E tevékeny-
alatti rendelkezésre állást jelent. A ma- ségekre nincs külön „főnöki” utasítás,
gyar munkajogi szabályozás szerint minden munkanapon rutinszerűen el-
munkaidő a munkavégzésre előírt idő végzik.
kezdetétől annak befejezéséig tartó idő,
valamint a munkavégzéshez kapcsolódó
előkészítő és befejező tevékenység tarta- A munkához kapcsolódik –
ma [Mt. 86. § (1) bek.]. A munkavállaló mégsem munkaidő
munkaviszonyból származó egyik fő kö-
telezettsége a rendelkezésre állás, mely- Nem munkaidő
nek időbeli kereteit a munkáltató a mun- a) a készenléti jellegű munkakört kivé-
kaidő meghatározásával állapítja meg. ve – a munkaközi szünet, továbbá
A munkáltató által munkaidőként előírt, b) a munkavállaló lakó- vagy tartózko-
meghatározott idő attól függetlenül dási helyéről a tényleges munkavég-
munkaidőnek minősül, hogy a munka- zés helyére, valamint a munkavégzés
vállaló végez-e munkát vagy sem. És ha helyéről a lakó- vagy tartózkodási
nem végezne munkát: a munkavállalót, helyére történő utazás tartama [Mt.
ha a munkáltató foglalkoztatási kötele- 86. § (3) bek.].
zettségének a beosztás szerinti munka-
időben nem tesz eleget (állásidő) – az A munkaközi szünet – általános sza-
elháríthatatlan külső okot kivéve (pl. bályként – nem képezi részét a munka-
egy vihar miatt nincs áram a munkahe- időnek. A munkaközi szünetet ugyanis
lyen) –, alapbér illeti meg [Mt. 146. § (1)a munkavégzés megszakításával kell
bek.]. kiadni [Mt. 103. § (4) bek.]. Az a) pont
szerinti kivétel a készenléti jellegű mun-
Az Mt.-ben a fentebb idézett előkészí- kakörben dolgozó, mert a munkaközi
tő vagy befejező tevékenység: minden szünet kiadása az ilyen munkakör ese-
olyan feladat ellátása, amelyet a munka- tén többnyire nem jár a munkavégzés
vállaló munkaköréhez kapcsolódóan, megszakításával. Ezzel kapcsolatban
szokás szerint és rendszeresen, külön megjegyzem: a munkaközi szünet ké-
utasítás nélkül köteles elvégezni [Mt. szenléti jellegű munkakörben is biztosí-
86. § (2) bek.]. Például a nyitás előtt az tandó, hogy legyen olyan időszak,
étteremben a pincérek megterítik az asz- amely alatt a munkavállaló a munkakö-
talokat, az élelmiszerüzletben az eladók zi szünet rendeltetéséhez kapcsolódóan
5
„élhet” – például megebédel a munkálta- visszatérésük időpontjáig (otthagyták a

tó büféjében. Vagy legalább elmehet járművet) számította. 2011-ben a Tyco
oda egy-két szendvicsért. Az Mt. rögzíti,bezárta a regionális irodáit, és minden
hogy nem része a munkaidőnek a lakó- munkavállalója a madridi központi iro-
helyről a munkavégzés helyére történő dához tartozott, így ettől kezdődően a
utazás sem. Nyilvánvalóan, ha az utazás Tyco alkalmazottainak már nem volt
már a munkaidő alatt történik, az a helyi állandó munkavégzési helyük.
munkaidő részét képezi (pl. ellenőrzés Minden munkavállaló rendelkezett
céljából a székhelyről ki kell szállni a szolgálati járművel, és az előző napon
munkáltató egyik más helységben lévő megkapta a következő munkanapon
telephelyére). felkeresendő ügyfeleket jegyzékbe vevő
útitervet, és annak megfelelően lakóhe-
lyéről – ahová a nap végén visszatért –
A Tyco ügy – Utazás munkaidőn különböző munkavégzési helyekre uta-
belül vagy kívül? zott. A munkavállalók mindegyike ren-
delkezett a feladat elvégzéséhez
A „nem munkaidő” kérdésében megér mobiltelefonnal is, amely lehetővé tette
egy külön címet a munkahelyre és az számukra, hogy bárhonnan kommuni-
onnan történő hazautazás kérdése. A b) kálni tudjanak a madridi központi iro-
pont szerint az Mt. alapján nem mun- dával.
kaidő a lakó- vagy tartózkodási helyéről
a tényleges munkavégzés helyére törté- A Tyco munkaidőként csak azt az
nő utazás tartama. Bemegyünk a hiva- időt számolta el, amely munkavállalói-
talba, az irodába vagy éppen a gyárba, nak az első ügyfélhez való megérkezé-
és a munkaidő leteltével innen hazain- sétől addig az időpontig telt el, amikor a
dulunk, az utazás már nem minősül munkavállalók elhagyták az utolsó ügy-
munkaidőnek. Az Mt.-nek e szabályát felet. A munkavállalók lakóhelye és a
érinti az Európai Unió Bíróságának (a munkáltató által kijelölt első, valamint
továbbiakban: EUB) az ún. Tyco ügy- utolsó ügyfél közötti mindennapos uta-
ben (C–266/14.) hozott határozata. zással töltött időt pihenőidőként szá-
A tényállás szerint a Tyco a legtöbb spa- molta el a munkáltató. A munkaválla-
nyol tartományban lopásgátló biztonsá- lók keresete folytán az ügyben eljáró
gi rendszerek üzembe helyezésével és Audiencia Nacional (nemzeti törvény-
karbantartásával kapcsolatos tevékeny- szék, Spanyolország) azt kérdezte az
séget végez. A hispániai cég regionális EUB-tól, hogy azt az időt, amelyet a
irodákat működtetett és munkavállaló- munkavállalók a nap elején és végén
inak a napi munkaidejét az irodába való utazással töltenek, az Irányelv értelmé-
megérkezésük időpontjától (átvették a ben vett munkaidőnek kell-e tekinteni.
rendelkezésükre bocsátott járművet, a Az EUB ítéletében megállapította: az
felkeresendő ügyfelek listáját, valamint állandó vagy szokásos munkavégzési
az útitervet) este az irodába történő hellyel nem rendelkező munkavállalók
6
által a lakóhelyük és a napi első vagy zési helyét a munkanapjának, a lehető

utolsó ügyfél között teljesített utazások legrövidebbre tervezve így a munkába
munkaidőnek minősülnek. Ezen utazá- és a hazajutás „úti idejét”. Teljes bizo-
soknak a munkaidőből való kizárása nyossággal azonban ezt csak a Bíróság
ellentétes lenne az uniós jog – a munka- újabb ítélete mondhatná ki egy erre
vállalók biztonságának és egészségének irányuló konkrét kérdés feltevése kap-
védelmére irányuló – célkitűzésével. Az csán, ugyanakkor az Mt.-ben ezt a
EUB döntése szerint a munkavállalók problémát a kötetlen munkarend sza-
az utazások ideje alatt a munkáltató bályozása megoldja. E szerint: a mun-
rendelkezésére állnak. Az ítélet azt is káltató a munkaidő beosztásának jogát
kimondta, hogy a munkavállalók az – a munkavégzés önálló megszervezé-
utazások alatt dolgoznak, miközben az sére tekintettel – a munkavállaló szá-
egyik ügyféltől a másikig autóznak, mi- mára írásban átengedheti. A munka-
vel úgy ítélte meg, hogy az ilyen helyzet- rend kötetlen jellegét nem érinti, ha a
ben lévő munkavállalók ezen utazások munkavállaló a munkaköri feladatok
teljes időtartama alatt tevékenységeiket egy részét sajátos jellegüknél fogva
vagy feladataikat végzik. meghatározott időpontban vagy idő-
szakban teljesítheti. A szakirodalom
A munkavállalóknak a feladatok ál- szerint leszögezhető, hogy az Mt. 86. §
tal behatárolt beosztott napi munka- (3) bekezdés b) pontjának szövege ön-
ideje van, a tényleges munkavégzés magában a tényleges munkavégzési
megkezdéséig majd a befejezéstől vál- hely meghatározása okán nem áll el-
tozó mértékű, és a munkáltató által lentétben az uniós szabályozással.1
előre meghatározott utazással töltött
idő telik el, és a munkanap végén, mint
egy telephelyen, a saját lakó- vagy tar- A munkanap – a naptár vagy az
tózkodási helyén teszi le a gépjárművet óránk szerint
a munkavállaló, adott esetben még a
szükséges adminisztrációt is elvégezve. E definícióval kapcsolatban kell meg-
Kérdés, hogy a Bíróság ítéletéből az említeni első alkalommal az Mt. 2019.
következik-e, miszerint a kulcskérdés: 01. 01-jétől életbe lépett módosítását,
a munkáltató átengedi-e az ügyfelek melyet a 2018. évi CXVI. törvényben
beosztásának, és ezzel az útvonal meg- (a munkaidő-szervezéssel és a mun-
határozásának jogát a munkavállaló kaerő-kölcsönzés minimális kölcsön-
számára, aki ezáltal saját maga számá- zési díjával összefüggő egyes törvé-
ra legoptimálisabban határozhatja meg nyek módosításáról) találunk (a to-
az első és utolsó tényleges munkavég- vábbiakban: Mt.-módosítás). Mi
1 Tománé Szabó Rita: EU-konform-e az Mt. szabályozása az Európai Unió Bírósága C-266/14. számú
ügyben hozott ítélete tükrében vizsgálva? http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/2017kulon2/59_
tomaneszaborita.pdf
7
változott? A korábbi szabály szerint a A hét – napokban vagy órákban

munkanap: a naptári nap vagy a mun- számítva
káltató által meghatározott megszakí-
tás nélküli huszonnégy óra, ha a mun- Az Mt. módosítása érintette a munkahetet
káltató működése miatt a beosztás is. Az Mt. szerint a hét: naptári hét vagy a
szerinti napi munkaidő kezdete és munkáltató által meghatározott megsza-
befejezése nem azonos naptári napra kítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a
esik. A törvénymódosítás e meghatá- munkáltató működése miatt a beosztás
rozás „a munkáltató működése miatt szerinti napi munkaidő kezdete és befeje-
a beosztás szerinti napi munkaidő zése nem azonos naptári napra esik. E
kezdete és befejezése nem azonos meghatározás annyiban változott, hogy
naptári napra esik” helyébe „a mun- • elmaradt az Mt. előbb idézett szö-
karend alapján a beosztás szerinti vegéből „a munkáltató által megha-
napi munkaidő kezdete és befejezése tározott” fordulat, valamint
nem azonos naptári napra is beoszt- • a „munkáltató működése miatt a
ható” fordulatot helyezi (pl. a 22 óra- beosztás szerinti napi munkaidő
kor kezdődő éjszakai műszak másnap kezdete és befejezése nem azonos
6-ig tart). [Mt. 87. § (1) bek.] A mó- naptári napra esik” helyébe „a
dosítást megalapozottnak tartom: a munkarend alapján a beosztás sze-
beosztás szerinti munkaidő közvetle- rinti napi munkaidő kezdete és be-
nül a munkarendtől, és nem a mun- fejezése nem azonos naptári napra
káltató működésétől függ. is beosztható.” szövegrész lépett
[Mt. 87. § (3) bek.]. A törvénymó-
A munkanapra meghatározott tör- dosítás pontosításnak tekinthető.
vényi definíció megfelelően irányadó a
heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap A munkáltató és a munkavállaló
meghatározása tekintetében is, azzal, megállapodása vagy kollektív szerződés
hogy a 7 és 22 óra közötti tartamot kell a fenti fogalommeghatározásoktól nem
heti pihenő- vagy a munkaszüneti térhet el [Mt. 135. § (1) bek.].
napnak tekinteni [Mt. 87. § (2) bek.].
A munkavállalók többsége beosztás
szerinti, ennek folytán rendkívüli A napi munkaidő és a beosztás
munkaidőben sem foglalkoztatható szerinti napi, valamint heti
munkaszüneti napon, de ha például a munkaidő – elkülönült fogalmak
beosztás szerinti napi munkaidő kez-
dete és befejezése nem azonos naptári Napi munkaidő: a felek vagy munkavi-
napra esik, valamennyi munkavállaló szonyra vonatkozó szabály által megha-
dolgozhat a „fizetett ünnepen” 7 óráig, tározott
és 22-kor már újra kezdődhet a mun- a) teljes napi munkaidő vagy
kaidő. b) részmunkaidő [Mt. 88. § (1) bek.].
8
Az általános teljes napi munkaidő 8 lános teljes napi munkaidőt határozza

óra. Ez a munkaidő-mérték – a mun- meg 8 órában, munkaidőkeret alkal-
káltató és a munkavállaló megállapodá- mazása esetén a beosztás szerinti adott
sa alapján – legfeljebb napi tizenkét napi munkaidő – egyenlőtlen munka-
órára emelhető, ha a munkavállaló idő-beosztás alkalmazása mellett – le-
• készenléti jellegű munkakört lát el, het akár 12 óra is. A beosztás szerinti
• a munkáltató (pl. egyéni vállalko- napi munkaidő fogalma a szabadság
zó) vagy a tulajdonos hozzátarto- kiadásakor is meghatározó, ugyanis a
zója (hosszabb teljes napi munka- szabadság csak a munkaidő-beosztás
idő) [Mt. 92. § (2) bek.]. szerinti munkanapokra adható ki [Mt.
124. § (1) bek.].
Beosztás szerinti
• napi munkaidő: a munkanapra el-
rendelt rendes munkaidő, Az éjszakai munka –
• heti munkaidő: a hétre elrendelt még hajnalban is
rendes munkaidő [Mt. 88. § (2)-(3)
bek.]. Az Irányelv szerint éjszakai idő: az a
nemzeti jog által meghatározott időtar-
A törvényi meghatározás alapján tam, amely nem kevesebb, mint hét óra,
nincs jelentősége, hogy a munkanap és amelyik minden esetben magában
vagy a hét naptári nap, vagy naptári foglalja az éjfél és az 5.00 közötti idősza-
hét-e, illetve a munkáltató működése kot [2. cikk 3. pont]. Az Mt. alapján éj-
miatt a munkáltató által meghatározott szakai munka: a huszonkét és hat óra
megszakítás nélküli 24, illetve 168 óra. közötti időszakban teljesített munkavég-
zés [Mt. 89. §]. Nem dolgozhat minden-
Az Mt. megkülönbözteti – a gyakor- ki éjjel. A munkavállalónak várandóssá-
latban sokszor keveredő – napi mun- ga megállapításától a gyermek három-
kaidő és beosztás szerinti napi munka- éves koráig, a gyermekét egyedül nevelő
idő fogalmát. Az Mt. megkülönbözteti munkavállalónak ugyancsak gyermeke
a szerződésben meghatározott munka- hároméves koráig éjszakai munka nem
idő-mértéket, amit a munkáltató a rendelhető el [Mt. 113. § (3) bek.]. Éjsza-
munkaidő beosztásakor felhasználhat. kai munkáért az alapbér 15%-ának meg-
Például az Mt. 99. § (2) bekezdésének felelő összegű éjszakai pótlék csak akkor
b) pontja szerint a munkavállaló he- jár, ha az éjszakai munkavégzés tartama
tente legfeljebb 48 órát dolgozhat – ez az 1 órát meghaladja és a munkavállaló
a munkaidő beosztására és nem annak műszakpótlékra nem jogosult [Mt.
mértékére vonatkozó szabály. A mun- 142. §]. E pótlék az említett feltételek
kaidő mértéke és beosztása elkülöníté- megléte esetén rendkívüli munkaidőben
sének azért is van jelentősége, mert is jár. Például, ha a beosztás szerinti
míg az Mt. 92. § (1) bekezdése az álta- munkaidő 22 óráig tart, de éjfélig még
9
munkaadói utasításra „rá kell húzni” két linek (továbbá az alábbiakban olvasha-
órát. tóan többműszakosnak, illetőleg idény-
jellegűnek), de értelemszerűen e
jellemzők csak azon munkavállalói
A megszakítás nélküli körre irányadók, akik a törvényi meg-
tevékenység – nem feltétlenül határozás szerint dolgoznak. Ennek kö-
folyamatos vetkeztében a megszakítás nélküli tevé-
kenységet folytató munkáltatónál nem
A munkáltató tevékenysége megszakí- e tevékenység keretében dolgozik pél-
tás nélküli, ha naptári naponként hat dául a funkcionális feladatot ellátó al-
órát meg nem haladó tartamban vagy kalmazott (pénzügy, HR, bérelszámo-
naptári évenként kizárólag a technoló- lás). Mindez irányadó a többműszakos
giai előírásban meghatározott okból, az és az idényjellegű tevékenységet végző
ott előírt időszakban szünetel és munkaadókra is. Ennek következtében
a) társadalmi közszükségletet kielégítő egy munkáltatónál többféle munkarend
szolgáltatás biztosítására irányul, alkalmazása is szükségszerű lehet.
vagy
b) a termelési technológiából fakadó A megszakítás nélküliséget nem értel-
objektív körülmények miatt gazda- mezhetjük szó szerint. Az Mt. alapján – a
ságosan vagy rendeltetésszerűen törvényi kritériumok fennállása mellett
másként nem folytatható [Mt. 90. § • a naponként hat órát meg nem hala-
a) pont.]. dó tartamban (pl. a tömegközleke-
dés „leáll” 23 és másnap 5 óra kö-
A társadalmi közszükségletet kielégí- zött) vagy
tő szolgáltatás biztosítására példaként • naptári évenként kizárólag a tech-
hozható az egészségügyi ellátás, a távfű- nológiai előírásban meghatározott
tés, az áramszolgáltatás, a telefon- és okból, az ott előírt időszakban (pl.
internetszolgáltatás vagy a helyi és hely- lakótelepi távfűtési rendszer nyári
közi tömegközlekedés. A termelési karbantartása)
technológiából fakadó objektív körül- szünetel.
mények megjelenhetnek például a ko-
hóban, melynek leállítása, majd a ter-
meléshez szükséges újbóli befűtése A többműszakos tevékenység –
gazdaságtalan megoldás, akárcsak, ha nem feltétlenül jogosít
egy gép túlságosan sűrű ki- és bekap- műszakpótlékra
csolása jelentősen rövidíti annak élet-
tartamát. A munkáltató tevékenysége többműsza-
kos, ha annak tartama hetente eléri a
Az Mt. ugyan a munkáltató tevé- nyolcvan órát [Mt. 90. § b) pont.].
kenységét minősíti megszakítás nélkü- A törvény alapján annak van jelentősé-
10
ge, hogy a munkáltató hetente több A többműszakos tevékenységtől elté-

munkavállalói csoportot különböző rő megítélés alá tartozik a műszakpót-
időszakokban foglalkoztat – legalább lékra való jogosultság. Az Mt. szerint a
heti 80 órában. Így például 6 órától 14, munkavállalónak, ha
majd 14-től 22 óráig dolgoznak a mun- • a beosztás szerinti napi munkaidő
káltatónál – hétfőtől péntekig). A több- kezdetének időpontja rendszeresen
műszakos minősítés vonatkozásában változik,
nem meghatározó az a körülmény, • a tizennyolc és hat óra közötti idő-
hogy a munkavállalói csoportok vált- tartam alatt történő munkavégzés
ják-e egymást vagy sem. Abban az eset- esetén 30% bérpótlék (műszakpót-
ben, ha a munkáltató az adott munka- lék) jár (Mt. 141. §).
napon több munkavállalói csoportot
ugyanabban a munkakörben, illetve A beosztás szerinti napi munkaidő
ugyanannak a tevékenységnek az ellátá- kezdetének változását rendszeresnek
sára úgy foglalkoztat különböző idő- kell tekinteni, ha havonta a beosztás
pontban, hogy az előző csoport munka- szerinti napi munkaidő kezdetének idő-
végzésének befejező időpontja és a kö- pontja a munkanapok legalább egyhar-
vetkező csoport munkavégzésének mada esetében eltér, valamint a legko-
kezdő időpontja között bizonyos idő rábbi és a legkésőbbi kezdési időpont
telik el, mindez szintén műszaknak te- között legalább négy óra eltérés van. Az
kintendő. Nem minősül ugyanakkor ítélkezési gyakorlat szerint, ha a mun-
többműszakos tevékenységnek, ha a kavállaló több műszakos tevékenység
munkáltatónál eleve 80 óránál rövidebb keretében úgy dolgozik, hogy a mű-
tartamú rendes munkaidőben dolgoz- szakbeosztása állandó, a műszakbeosz-
nak, vagy amennyiben az érintett tevé- tás rendszeres váltakozása hiányában
kenység (pl. egy termék gyártása) idő- műszakpótlékra nem jogosult.
tartama nem éri el a heti 80 órát. [EBH2005. 1345.]. Ezen túlmenően vé-
A rendszeresen heti 80 óránál hosszabb leményem szerint a törvényszöveg sze-
tevékenység megőrzi többműszakos rinti legalább négyórás különbségnek a
minősítését, ha egyes heteken a tevé- munkanapok legalább 1/3-a esetében
kenység – például a rendszeres karban- fenn kell állnia a műszakpótlékra való
tartás miatt – 80 óránál rövidebb tar- jogosultsághoz, hiszen ennek hiányá-
tamú. Összességében: a többműszakos ban nincs műszakváltás, hanem a mun-
minősítés esetében a minimum heti 80 kaadó a munkaidő kezdetét állapítja
órás időtartamot hosszabb időszak átla- meg eltérően. Miután műszakpótlék
gában is figyelembe lehet venni, és a csak a 18 és 6 óra közötti munkaidő tar-
rendes munkaidő alapulvételével kell tamára jár, hiába valósulnak meg a
meghatározni. (Azaz, a rendkívüli munkaidő kezdetének rendszeres válto-
munkaidő óráit nem lehet beszámíta- zásával kapcsolatos törvényi feltételek,
ni.) ha a munkavállalók 6 és 18 óra között
11
dolgoznak egymást váltva. Ugyancsak munkát objektív ismérv alapján – a

nem jár a műszakpótlék a 18 és 6 óra törvénynek az idényjellegről szóló ren-
közötti munkaidőre, ha a munkáltató delkezésével összhangban – határoz-
csupán havonta változtatja meg a mű- hatja meg. [BH2006. 29.]
szakbeosztást. Ekkor a 22 és 6 óra közti
időszakra éjszakai pótlék jár. Végül az Mt. szerinti megszakítás
nélküli, többműszakos, illetőleg idény-
jellegű tevékenység-minősítés nem ön-
Az idényjellegű tevékenység – cél, mert ez alapozza meg a törvény
a munkaadótól független alapján a legrugalmasabb foglalkoztatá-
körülmények si feltételek alkalmazhatóságát – így
például a hosszabb munkaidőkeretet
A munkáltató tevékenysége idényjel- vagy a pihenőnapok összevont beoszt-
legű, ha a munkaszervezéstől függetle- hatóságát.
nül az év valamely időszakához vagy
időpontjához kötődik [Mt. 90. § c)
pont]. E körbe sorolható például szá- A készenléti jellegű munkakör –
mos mezőgazdasági tevékenység (pl. a minősítés két lehetősége
vetés, aratás, szüret), turisztikai szol-
gáltatás (pl. Balaton parton lévői stran- A készenléti jellegű munkakör nem ke-
don lévő étterem) vagy egyes ünne- verendő össze a készenléttel, utóbbi
pekhez kapcsolódó tevékenység (pl. ugyanis a munkáltató által elrendelt, a
karácsonyfa-árusítás), illetve a szabad- pihenőidő alatti rendelkezésre állás,
téri színpad. A tendenciát figyelve, bi- melynek helyét a munkavállaló hatá-
zonyos esetekben az idényjelleg meg- rozza meg oly módon, hogy a munkál-
szűnhet: például a Balatonnál lévő tató utasítása esetén haladéktalanul
szálloda szolgáltatási bővítésével pár- rendelkezésre álljon.
huzamosan átáll a teljes évben történő Készenléti jellegű a munkakör, ha
nyitvatartásra. Összességében az a) a munkavállaló a feladatainak jellege
idényjelleg megállapításánál a munkál- miatt – hosszabb időszak alapulvéte-
tatótól független körülményekből kell lével – a rendes munkaidő legalább
kiindulni. Ugyan a fent említett kará- egyharmadában munkavégzés nél-
csonyfa-árusítás idényjellegű tevé- kül áll a munkáltató rendelkezésére,
kenység, nem tekintendő viszont már vagy
ennek, hogy a kereskedelemben a ka- b) a munkavégzés – különösen a mun-
rácsonyt megelőző hetekben a kereslet kakör sajátosságára, a munkavégzés
megnövekszik. A kollektív szerződés feltételeire tekintettel – a munkavál-
rendelkezése sem fordulhat szembe az laló számára az általánoshoz képest
Mt. szemléletével. A bírói gyakorlat lényegesen alacsonyabb igénybevé-
szerint a kollektív szerződés az idény- tellel jár (Mt. 91. §).
12
Az a) pont szerinti esetben a munka- A munkakör készenléti jellegűvé mi-

idő legalább 1/3-ában a munkavállaló nősítéséről a munkáltató határoz.
csupán a munkáltató rendelkezésére áll. Ugyanakkor önmagában a készenléti
Hangsúlyozandó, hogy nem az a döntő jellegűvé minősítés még nem ad alapot
kritérium, hogy a munkavállalónak a napi munkaidő mértékének 8-ról leg-
munkaideje egyharmadában pihenésre feljebb 12 órára, valamint a beosztás
is lehetősége van. A meghatározó: ebben szerinti napi munkaidő 24 órára törté-
az időszakban munkavégzési kötelezett- nő emeléséhez, és a heti munkaidő
ség hiányában a munkavállalónak a megemeléséhez, mindehhez a felek
munkaadó rendelkezésére kell állnia a megállapodása szükséges. E megállapo-
munkaképes állapotát megőrizve (pl. a dáshoz kapcsolódóan megjegyzendő:
miniszter vagy a vezérigazgató sofőrje az Mt. 66. § (3) bekezdése szerint nem
munkaideje meghatározó részében egy szolgálhat kizárólagosan a munkáltató
szobában ülve várja, mikor kell felettesé- felmondásának indokául a készenléti
vel autóba szállnia, illetőleg a karbantar- jellegű munkakört betöltő munkaválla-
tói munkakör betöltője, akinek csak hí- lóval kötött azon megállapodás felmon-
vás esetén kell munkát végeznie). dása, miszerint – a munkaszerződésben
kikötött, legfeljebb 12 órás mértékű
A b) pont szerinti esetben a munkanapi munkaidő esetén – a munkaválla-
végzés átlagosnál alacsonyabb intenzi- ló beosztás szerinti napi munkaideje
tása jelenhet meg például a portás, a legfeljebb 24, heti munkaideje legfel-
gondnok, a vagyon- vagy biztonsági őr, jebb 72 óra lehet. A bírói gyakorlat sze-
illetőleg a múzeumi teremőr munka- rint a készenléti jellegű munkakörben
körben. A lényegesen alacsonyabb alkalmazott, megállapodás alapján napi
igénybevétel meghatározására az Mt. 12 órában foglalkoztatott munkavállaló
nem ad iránymutatást; a munkavállalót heti öt munkanapját oly módon is telje-
a munkakör ellátása során érő fizikai és sítheti, hogy 24 óra egynapi munkaidő
a szellemi megterhelést kell figyelembe alatt két munkanapját teljesíti, majd a
venni. Szemben az a) pont szerinti mi- törvényben előírt pihenőidőt követően
nősítési lehetőséggel, ekkor a munka- lép ismét munkába azzal, hogy a heti
végzés folyamatos, csupán az ezzel járó munkaideje a 72 órát ilyenkor sem ha-
terhelés átlag alatti. Összességében, ladhatja meg. Ennek azonban előfelté-
amint a Kúria ítélete megállapítja: an- tele a teljes munkaidős munkaviszony-
nak eldöntéséhez, hogy a készenléti jel- ban történő folyamatos foglalkoztatás,
legű munkakör jogszabályi feltételei a munkaviszony perbeli alkalmi jellege
fennállnak-e, nem mellőzhető a konk- (háromnaponkénti ismétlődéssel egy-
rét munkaköri feladatok, a munkavég- egy naptári napra történő alkalmazás)
zésre vonatkozó előírások és az okirati az előbbi munkaidő-beosztás alkalma-
bizonyítékok részletes vizsgálata. [Mfv. zását értelemszerűen kizárja. [EBH2010.
II. 10.296/2015/4.] 2156.]
13
A napi munkaidő – huszonöt százalékával rendelkezik [Mt.

három változat 92. § (1)–(3) bek.]. E szabály alapján a
munkáltató szükségszerűen természetes
Az általános teljes napi személy lehet – akár egyéni vállalkozói mi-
munkaidő nőségben, hiszen például egy kft.-nek nem
lehetnek hozzátartozói.
Az Mt. szerint a teljes napi munkaidő
napi nyolc óra (általános teljes napi A hosszabb teljes napi munkaidőre a
munkaidő) [Mt. 92. § (1) bek.]. Ha a fe- munkavállalónak ugyanannyi – az
lek a munkaszerződésben nem rendel- egyenlő bér elve szerinti – munkabér jár,
keznek a napi munkaidőről, a munkavi- mint az általános teljes napi munkaidő-
szony az általános teljes munkaidőre, ben dolgozna, függetlenül attól, hogy a
azaz napi 8 órára jön létre. Az általános munkaidő mértéke eltérő. Mindezt
teljes munkaidőhöz képest a munkáltató szemlélteti a 24/2018. (XII. 30.) Korm.
és alkalmazottja a munkaszerződésben rendelet a kötelező legkisebb munkabér
hosszabb, illetve részmunkaidőt, vala- (minimálbér) és a garantált bérmini-
mint rövidebb teljes napi munkaidőt is mum 2019. évi megállapításáról (a to-
kiköthetnek [Mt. 92. § (5) bek.]. vábbiakban: Korm. rendelet). Ennek
alapján a Korm. rendelet szerinti, a mini-
málbérre és a garantált bérminimumra
A hosszabb teljes munkaidő vonatkozó órabértételt, ha a teljes mun-
kaidő napi 8 óránál hosszabb [Mt. 92. §
A teljes napi munkaidő – a felek megál- (2) bek.], arányosan csökkentett mérték-
lapodása alapján – legfeljebb napi tizen- ben kell figyelembe venni.
két órára emelhető, ha a munkavállaló
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
b) a munkáltató vagy a tulajdonos hoz- A részmunkaidő
zátartozója (hosszabb teljes napi
munkaidő) [Mt. 92. § (1) bek.]. A részmunkaidő alkalmazásának joga-
lapja kizárólag a munkaszerződésben
Az Mt. alapján hozzátartozó: a házastárs, történő megállapodás, hiszen az Mt.
az egyenes-ágbeli rokon, az örökbefoga- 45. § (4) bekezdése értelmében a munka-
dott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az viszony – eltérő megállapodás hiányá-
örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszü- ban – általános teljes napi munkaidőben
lő és a testvér, az élettárs, az egyenes-ágbeli történő foglalkoztatásra jön létre.
rokon házastársa, a házastárs egyenes-ág- A részmunkaidő kikötésének különös
beli rokona és testvére, és a testvér házas- szabálya: a munkáltató a munkavállaló
társa. Tulajdonosnak e szabály alkalmazása ajánlatára a gyermek hároméves koráig
során a gazdasági társaság tagját kell tekin- – három vagy több gyermeket nevelő
teni, ha a társaságra vonatkozó döntések munkavállaló esetén a gyermek ötéves
meghozatala során a szavazatok több mint koráig – köteles a munkaszerződést az
14
általános teljes napi munkaidő felének dalon legalább ketten vannak, ami
megfelelő tartamú részmunkaidőre szükségszerűen részmunkaidőt ered-
módosítani [Mt. 61. § (3) bek.]. ményez.
A Kúria ítélete szerint az Mt. 92. § (2) Részmunkaidő esetén a munkaválla-

bekezdés a) pontja (készenléti jellegű ló a munkaidő mértékén alapuló jogo-
munkakör) és (5) bekezdése (rövidebb sultságok vonatkozásában a teljes és a
munkaidő) alapján a 12 órás teljes napi részmunkaidő arányában jogosult (pl.
munkaidőben foglalkoztatottak eseté- időbérben meghatározott alapbér).
ben is van lehetőség a részmunkaidő- Részmunkaidő esetén a Korm. rendelet
ben történő megállapodásra [Mfv. I. szerinti minimálbérre és garantált bér-
10.627/2016/6.]. A döntés szerint példá- minimumra irányadó havi, heti és napi
ul napi 6 órás mértékű részmunkaidő- bértételt a munkaidő eltérő mértékével
ben dolgozhat a készenléti jellegű mun- arányosan csökkentve, a minimálbérre
kakört betöltő vagyonőr, úgy, hogy az és a garantált bérminimumra vonatko-
említett részmunkaidőt a napi 12 órás zó órabértételt 2019-ben 857 forinttal,
tartamú teljes munkaidő figyelembevé- illetőleg 1121 forinttal, illetve hosszabb
telével állapítják meg. A részmunkaidő vagy rövidebb teljes munkaidő esetén
legrövidebb tartamára jogszabályi ren- annak arányosan változó összegével kell
delkezést nem találunk, mondhatni, ezt figyelembe venni.
az értelem, a munkaszervezés követelmé-
nyei határozzák meg.
A rövidebb teljes napi munkaidő
A részmunkaidő egyik speciális
esete a munkavégzés behívás alapján. Munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl.
Ekkor a legfeljebb napi hat óra tar- kollektív szerződés) vagy a felek megál-
tamú részmunkaidőben foglalkozta- lapodása az általános teljes napi munka-
tott munkavállaló munkaszerződés időnél rövidebb teljes napi munkaidőt is
alapján a munkakörébe tartozó fel- megállapíthat [Mt. 92. § (4) bek.]. A rö-
adatok esedékességéhez igazodva tel- videbb teljes napi munkaidő minimális
jesíti munkavégzési kötelezettségét. mértékét – ahogyan a részmunkaidejét
A munkáltatónak a munkavégzés idő- – az Mt. nem határozza meg. Bár a mun-
pontját legalább három nappal előre kaidő mértéke napi 8 óránál rövidebb,
közölnie kell a munkavállalóval [Mt. valamennyi, a munkaidő mértékén (pl.
193. §]. A másik különös forma a díjazás) alapuló jogosultság tekintetében
munkakör megosztása: a munkáltató a munkavállaló a teljes munkaidőben
és több munkavállaló a munkaszerző- foglalkoztatottakkal azonos megítélés
désben egy munkakörbe tartozó fel- alá esik. Így a Korm. rendelet szerinti
adatok közös ellátásában állapodhat- minimálbérre és garantált bérmini-
nak meg [Mt. 194. § (1) bek.]. Egy mumra vonatkozó órabértételt, ha a
munkaviszonyban munkavállalói ol- teljes munkaidő napi 8 óránál rövidebb,
15
arányosan növelt mértékben kell figye- A munkaidő munkaidőkeretben tör-

lembe venni. ténő meghatározásakor a távollét tarta-
mát (pl. keresőképtelenséggel járó be-
tegség, szabadság)
A munkaidőkeret – • figyelmen kívül kell hagyni vagy
munkaórák a munkaadó • az adott munkanapra irányadó be-
működéséhez igazodó osztás szerinti napi munkaidő
elosztásban mértékével kell számításba venni.
Munkaidő-beosztás hiányában a
A rugalmas munkaidő-gazdálkodás távollét tartamát a napi munka-
egyik meghatározó eszköze a munka- idő mértékével kell figyelmen kí-
időkeret. Az Mt. szerint a munkáltató a vül hagyni vagy számításba venni
munkavállaló által teljesítendő munka- [Mt. 93. § (3) bek.]. Mindebből
időt munkaidőkeretben is meghatároz- következik, hogy utóbb beosztás
hatja [93. § (1) bek.]. A munkaidőkeret- szerinti munkaidőben nem dol-
ben teljesítendő munkaidőt goztatható le a munkavállalóval a
• a munkaidőkeret tartama, betegség miatt kiesett munkaide-
• a napi munkaidő és je.
• az általános munkarend
alapulvételével kell megállapítani. En- A munkaidőkeret kezdő és befejező
nek során az általános munkarend sze- időpontját írásban meg kell határozni és
rinti munkanapra (hétfőtől péntekig) közzé kell tenni [Mt. 93. § (4) bek.]. Nem
eső munkaszüneti napot figyelmen kí- kell ugyanakkor valamennyi érintett
vül kell hagyni [Mt. 93. § (2). bek.]. Ez munkavállalónak írásban átadni a mun-
utóbbi rendelkezésből következően a kaidőkeret kezdő és befejező időpontjá-
hétköznapra eső munkaszüneti napot ról szóló tájékoztatást.
attól függetlenül le kell vonni, hogy a
munkavállaló beosztása szerint egyéb- Az Mt. szerint ugyanis írásbelinek
ként e napon végez-e munkát vagy sem. kell tekinteni a jognyilatkozatot a
Így például 16 heti munkaidőkeret ese- munkaidőkeret kezdő és befejező idő-
tén – 8 órás általános napi munkaidő- pontjának közzétételekor, ha azt a
ben foglalkoztatott munkavállaló ese- helyben szokásos és általában ismert
tén az általános munkarend figyelem- módon közzéteszik [Mt. 22. § (2) bek.
bevételével (hétfőtől péntekig napi 8, b) pont]. Ha például minden érintett
összesen 40 óra) kell meghatározni a munkavállaló számítógépet használ,
keretbe tartozó óraszámot (az előbbi megfelelő a munkáltató belső informa-
példa szerint 16 × 40 óra = 640 óra). tikai rendszerén való közzététel, a
Feltéve, hogy a 16 hét alatt egyetlen gyárcsarnokban dolgozóknál a bejárat
munkaszüneti napot sem hétköznapon melletti faliújság vagy a színház eseté-
ünnepelünk. ben a próbatábla.
16
A munkaidőkeret tartama – • a vasúti személyszállítás, valamint a

2019. január 1-jétől 36 hónap is vasúti árufuvarozás körében utazó
lehet vagy a zavartalan közlekedést biz-
tosító munkakörben, és
A munkaidőkeret maximális tartamát • a kikötőben
az Mt. három fokozatban állapítja meg. foglalkoztatott munkavállalók.
Bármely speciális minősítés nélkül a
munkaidőkeret tartama legfeljebb négy Elérkeztünk a soron következő
hónap vagy tizenhat hét [Mt. 94. § (1) Mt.-módosításhoz, ami egyben a mun-
bek.]. Minderről a munkáltató egyolda- kaidőkeret leghosszabb tartama szabá-
lúan határoz. A második fokozat: a lyozásának harmadik etapja. Az Mt.
munkaidőkeret tartama legfeljebb hat 2018-ig hatályos rendelkezése szerint a
hónap vagy huszonhat hét munkaidőkeret tartama kollektív szer-
a) a megszakítás nélküli, ződés rendelkezése szerint legfeljebb 12
b) a többműszakos, valamint hónap vagy ötvenkét hét lehetett, ha ezt
c) az idényjellegű tevékenység kereté- technikai vagy munkaszervezési okok
ben, indokolták. Az Mt.-módosítás szerint
d) a készenléti jellegű, továbbá 2019. január 1-jétől a munkaidőkeret
e) a 135. § (4) bekezdésében meghatá- tartama:
rozott munkakörben • ha ezt objektív vagy műszaki, vagy
foglalkoztatott munkavállaló esetében. munkaszervezéssel kapcsolatos
A 135. § (4) bekezdésének hatálya alá okok indokolják,
tartoznak: • kollektív szerződés rendelkezése
• a polgári repülésben hajózó, légi- szerint legfeljebb 36 hónap [94. §
utas-kísérő, repülőgépes műszaki, (3) bek.].
továbbá a légi utasok és járművek
földi kiszolgálását végző, valamint Ha összehasonlítjuk a hatályát vesz-
a légi navigációs szolgáltatások biz- tett és a helyébe lépő rendelkezést, rész-
tosításában közreműködő vagy azt ben a korábbitól eltérően fogalmazza
közvetlenül támogató, meg az Mt. azon feltételeket, okokat,
• a belföldi és nemzetközi közúti sze- melyek a kollektív szerződésben lehető-
mélyszállítás és árufuvarozás köré- séget biztosítanak a munkaidőkeret 12
ben forgalmi utazó, helyett akár 36 havi időtartamban törté-
• a közúti közlekedésben a menet- nő meghatározására is. Megállapítható
rend szerinti helyi, valamint az öt- a szövegazonosság az Irányelvvel az
ven kilométert meg nem haladó okok tekintetében: 19. cikk „A referen-
útszakaszon végzett helyközi me- cia-időszakoktól való eltérések korlátai”
netrend szerinti személyszállítást cím alatt – többek között – megállapítja:
végző és a zavartalan közlekedést a tagállamoknak lehetőségük van arra,
biztosító, hogy a munkavállalók biztonság- és
17
egészségvédelmével kapcsolatos általá- Az Mt.-t is módosító 2018. évi

nos elvek betartása mellett CXVI. törvény 15. §-ában foglalt, az
• objektív vagy műszaki okok vagy a Mt. hatálybalépésével összefüggő át-
munka megszervezésével kapcso- meneti rendelkezésekről és törvény-
latos okok miatt lehetővé tegyék, módosításokról szóló 2012. évi LXXX-
• hogy kollektív szerződések vagy a VI. törvény módosítása szerint az Mt.
szociális partnerek által kötött 94. § (3) bekezdése alapján kollektív
megállapodások a referencia-idő- szerződésben megállapítható legfel-
szakot legfeljebb 12 hónapban rög- jebb 36 havi tartamú munkaidőkeret
zítsék. szabályát a törvénymódosítás életbelé-
pését (2019. 01. 01.) követően kezdődő
A 12 hónapot olvasva az Irányelv munkaidőkeret és elszámolási időszak
szövegében a munkaidőkeret tartamá- tekintetében kell alkalmazni. Ugyan-
nak maximumában ugyanakkor elté- akkor az Mt. 94. § (3) bekezdése – ettől
rést találunk. Kétségtelen, az Irányelv eltérően – a folyamatban lévő munka-
nem alkalmazza a munkaidőkeret fo- időkeret vagy elszámolási időszak te-
galmát, mint ahogyan az Mt.-ben sem kintetében a kollektív szerződés szabá-
találhatjuk a „referencia-időszak” kife- lyai szerint alkalmazható. A tévedés
jezést. Véleményem szerint rendelteté- jogát fenntartva, véleményem szerint
sét tekintve a referencia időszak uniós mindez azt jelenti: a törvényi előfelté-
fogalmának felel meg az Mt. szerinti telek (objektív, műszaki vagy munka-
munkaidőkeret. Kérdés: miként felel szervezéssel kapcsolatos okok) meglé-
meg az Irányelv legfeljebb 12 havi refe- te esetén a munkaidőkeret tartama –
rencia időszakra vonatkozó szabályá- annak kezdetét követően – is a
nak az Mt. szerinti 36 hónapos tartamú kollektív szerződés módosításával
munkaidőkeret kollektív szerződésben meghosszabbítható, legfeljebb 36 hó-
történő megállapíthatósága. A választ napra.
vélhetően az Mt. munkaidő-beosztásra
vonatkozó rendelkezései között találjuk. Visszatérve az Mt. módosítással
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén nem érintett szövegéhez: a kollektív
a beosztás szerinti heti munkaidő tarta- szerződés felmondása vagy megszűné-
mát, ha ezt objektív vagy műszaki vagy se a már elrendelt munkaidőkeret
munkaszervezéssel kapcsolatos okok alapján történő foglalkoztatást nem
indokolják – kollektív szerződés rendel- érinti [94. § (4) bek.]. Így a kollektív
kezése szerint – tizenkét hónapon belül szerződés felmondása esetén annak
átlagban kell figyelembe venni [Mt. felmondási idejének a munkaidőkeret
99. § (7) bek.]. Azaz olyan időszakra te- vége előtti letelte nem érinti a munka-
kintettel, mint amit az Irányelv a refe- időnek a kollektív szerződésben kikö-
rencia időszak leghosszabb tartama- tött munkaidőkeretben történő elszá-
ként megjelöl. molhatóságát.
18
Eljárás a munkaviszony munkaviszony a munkaidőkeret lejárta

munkaidőkeret lejárta előtti előtt a munkáltató indokolás nélküli fel-
megszűnése esetén mondása folytán szűnik meg – figye-
lemmel arra, hogy a munkavállaló
A munkaviszony megszűnésekor a nyugdíjasnak minősül.
munkavállaló munkabérét az általános
munkarend, a napi munkaidő és a tel- A második lehetséges elszámolási
jesített munkaidő alapulvételével el eset: az állásidőre vonatkozó szabályokat
kell számolni [Mt. 95. § (1) bek.]. Elöl- kell megfelelően alkalmazni, ha a mun-
járóban, az Mt. alapján a munkaidőke- kaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
ret lejárta előtti munkaviszony-meg- az előbbiekben felsorolt valamelyik jog-
szűnés, -megszüntetés esetén a kocká- címen, illetőleg indokkal szűnik meg
zatot annak kell viselnie, akinek (kerül megszüntetésre), és a munkavál-
érdekkörében a munkaviszony meg- laló az általános munkarend, valamint a
szűnésére, megszüntetésére sor került. napi munkaidő alapulvételével meghatá-
A rendkívüli munkaidőre vonatkozó rozott munkaidőnél kevesebbet dolgo-
szabályokat kell megfelelően alkal- zott [Mt. 95. § (3) bek.]. Erre kerül sor,
mazni, ha a munkaviszony a munka- ha egyenlőtlen munkaidő-beosztás al-
időkeret lejárta előtt kalmazásakor a munkavállaló tényleges
• a munkáltató jogutód nélküli meg- munkaideje rövidebb volt a rá irányadó
szűnésével, heti munkaidő mértékénél – a munka-
• a határozott idő lejártával, időkeret lejárta előtti munkaviszony
• a munkáltató 79. § (1) bekezdése megszűnése esetén.
szerinti, a próbaidő alatti vagy a ha-
tározott idejű munkaviszonyt meg- Az elszámolás harmadik módja: az
szüntető azonnali hatályú felmon- előlegnyújtásból eredő követelésre vo-
dásával, natkozó szabályokat kell megfelelően
• a munkáltató működésével össze- alkalmazni, ha a munkaviszony a mun-
függő okkal indokolt felmondásával kaidőkeret lejárta előtt
(pl. átszervezés, létszámcsökkentés), • a munkavállaló felmondásával,
• a munkavállaló – próbaidő alatti • a munkavállaló 79. § (1) bekezdés a)
[79. § (1) a) pont] munkavi- pont szerinti – próbaidő alatti –
szony-megszüntetését kivéve – azonnali hatályú felmondásával,
azonnali hatályú felmondásával • a munkáltató 78. § (1) bekezdése
szűnik meg és a munkavállaló az általá- szerinti – a munkavállaló munkavi-
nos munkarend, valamint a napi mun- szonyból származó lényeges kötele-
kaidő alapulvételével meghatározott zettségét szándékosan vagy súlyos
munkaidőnél többet dolgozott [Mt. gondatlansággal jelentős mértékben
95. § (2) bek.]. Az Mt. nem rendelkezik megszegő, illetve munkaviszony
arról, miként kell eljárni akkor, ha a fenntartását lehetetlenné tevő ma-
19
gatartásán alapuló – azonnali hatá- idő-beosztásra eleve csak munkaidőkeret

lyú felmondásával, elrendelése mellett van mód.
• a munkáltatónak a munkavállaló
munkaviszonnyal kapcsolatos ma-
gatartásával vagy a nem egészségi A munkaidő-beosztás
okkal összefüggő (azaz szakmai) szabályai – nem alku
képességével indokolt felmondásá- tárgya
val
szűnik meg, és a munkavállaló a beosz- A munkaidő-beosztás szabályait (mun-
tás szerinti munkaidőre járó munkabér- karend) a munkáltató állapítja meg [Mt.
nél magasabb összegű munkabérben 96. § (1) bek.]. A munkaidő megszerve-
részesült [Mt. 95. § (4) bek.]. Ha például zésének, ennek keretében beosztásának
a munkavállaló a próbaidő alatt azonna- joga a munkáltatót illeti meg. Figyelem-
li hatállyal felmond, és a teljesített beosz- mel kell lennie az egészséges és bizton-
tás szerinti munkaideje hosszabb tar- ságos munkavégzés követelményére.
tamú volt, mint a munkaidőkeret kezde- Az Mt. tételes szabálya hiányában is ér-
tétől a munkaviszonya megszűnéséig az vényesülnie kell a felek általános maga-
általános munkarend és a napi munka- tartási követelményeit meghatározó
idő mértékével megállapított óramen�- jogelveknek. Ilyen például a méltányos
nyiség, a rendkívüli munkaidő ellenérté- mérlegelés követelménye, miszerint a
keként már kifizetett díjazást a munkál- teljesítés módjának egyoldalú munkál-
tató az Mt. 161. § (2) bekezdés tatói meghatározása a munkavállalónak
alkalmazásával a munkabérből levon- aránytalan sérelmet nem okozhat [Mt.
hatja. A hivatkozott törvényhely szerint 6. § (3) bek.]. Ha például a munkáltató
a munkáltató követelését a munkabér- tudja, hogy a munkavállaló egyedül ne-
ből levonhatja, ha az előlegnyújtásból veli 8 éves gyermekét, aránytalan sére-
ered. Mindehhez tehát munkavállalói lemmel jár az éjszakai műszakbeosztás.
hozzájárulásra nincs szükség.
Végezetül, a munkaviszony munka- A kötetlen munkarend –

időkeret lejárta előtti megszűnésére vo- az önálló munkavállalói
natkozó rendelkezéseket munkaidőkeret munkaszervezés
hiányában is alkalmazni kell, ha a munka-
viszony hónap közben szűnik meg [Mt. A munkáltató a munkaidő beosztásának
95. § (5) bek.]. Ekkor a munkavállaló jogát – a munkavégzés önálló megszer-
munkabérét az általános munkarend vezésére tekintettel – a munkavállaló
(hétfőtől péntekig beosztott munkaidő), a számára írásban átengedheti (kötetlen
napi munkaidő és a teljesített munkaidő munkarend). A munkarend kötetlen jel-
alapulvételével el kell számolni. A rendel- legét nem érinti, ha a munkavállaló a
kezés lehetséges alkalmazási terepét jelen- munkaköri feladatok egy részét sajátos
tősen beszűkíti, hogy egyenlőtlen munka- jellegüknél fogva meghatározott idő-
20
pontban vagy időszakban teljesítheti latban alkalmazott ún. rugalmas mun-

[Mt. 96. § (2) bek.]. Ez utóbbi szabályra kaidő-beosztás (törzsidő-peremidő) al-
példa, ha például a munkáltató munka- kalmazása nem minősül kötetlen mun-
viszonyban álló kereskedelmi ügynökei karendben történő foglalkoztatásnak,
részére minden hétfő délelőtt megbeszé- hiszen a munkáltató csak a munkaidő
lést szervez, melyen részben elszámoltat felhasználásának egy részét (peremidő)
az előző heti munka eredményességéről. engedi át a munkavállalónak.
A kötetlen munkarend alkalmazása a
munkaadó egyoldalú döntésén alapul, Kötetlen munkarend esetén
ehhez a munkavállalóval történő megál- • a munkaidőkeretre, a munkavi-
lapodás nem szükséges. szony munkaidőkeret lejárta előtti
megszűnése esetén irányadó eljá-
A kötetlen munkarend fogalmához rásra – a munkaidő-beosztásra, a
az uniós és magyar ítélkezési gyakorlatot munkaidő vasárnapra vagy mun-
felidézve: A Bizottság kontra Egyesült kaszüneti napra történő beosztásá-
Királyság (C–484/04) ügyben hozott ra,
döntés szerint nem elég legalább a napi • a munkaközi szünetre, a napi és heti
munkaidő fele feletti munkaidő-beosz- pihenőidőre (heti pihenőnapra),
tás jogának a munkavállaló részére tör- • a rendkívüli munkaidőre, az ügye-
ténő átengedése. A munkarend kötetlen- letre és készenlétre vonatkozó sza-
ségéhez – és az ebből eredő adminisztrá- bályokat, valamint
ciós és munkaszervezési könnyítésekhez • a munka- és pihenőidő nyilvántar-
a munkáltatónak a teljes munkaidő be- tás szabályai közül a rendes és a
osztásának jogát írásban szükséges áten- rendkívüli munkaidő, továbbá a ké-
gedni a munkavállaló részére. A Kúria szenlét nyilvántartásának munkál-
döntése szerint a kötetlen munkarend tatói kötelezettségére irányadó ren-
megállapítására a munkakör sajátos jel- delkezést
legére, a munkavégzés önálló megszer- nem kell alkalmazni [Mt. 96. § (3) bek.].
vezésére tekintettel kerülhet sor. Ez azt Ekkor is köteles a munkáltató nyilván-
feltételezi, hogy a munkavállaló olyan tartani a munkavállalónak kiadott sza-
jellegű tevékenységet végez, amely a badságot.
többi munkavállaló munkavégzésétől
függetlenül ellátható, és ezt az időtarta- Az ítélkezési gyakorlat szerint, ha a
mot a munkáltatói igénytől, illetve az munkavállaló a munkaideje beosztását,
Mt. korlátozást tartalmazó szabályaitól illetve felhasználását maga határozza
függetlenül maga a munkavállaló oszt- meg, eltérő megállapodás hiányában
hatja be [EBH2016. M.30.]. A kötetlen rendkívüli munkavégzés esetén ellenér-
munkarend-minősítésnek mellőzhetet- ték nem illeti meg. Az a körülmény,
len feltétele a munkavégzés önálló meg- hogy a munkáltató által valamennyi
szervezése. A két ítélet nyomán is, az munkavállaló részére előírt formanyom-
Mt.-ben nem szabályozott, de a gyakor- tatványon a munkavállaló a munkaide-
21
jét nyilvántartotta és azt havonta a mun- többműszakos tevékenység esetén csak

káltatónak leadta, egymagában nem al- havi egy pihenőnapot kell beosztani, ez
kalmas bizonyítani a felek eltérő azonban veszélyeztetheti a munkaválla-
megállapodását a rendkívüli munkaidő ló egészségét. Egy 31 napos hónapban
díjazását illetően [EBH2009. 2070.]. dolgozott már az Olvasó „zsinórban” 30
A Kúria egy másik döntésében megálla- napot?!
pította: kötetlen munkarend esetén a
munkaközi szünetre és a rendkívüli Az Mt.-módosítás érinti az általános
munkaidőre vonatkozó szabályokat munkarend szabályát. Amíg ezt a tör-
nem kell alkalmazni, a munkáltató vény korábbi szövege így definiálta: a
azonban az áruházvezető-helyettesek munkaidőt heti öt napra, hétfőtől pén-
esetében is az Mt. ezen rendelkezéseit tekig kell beosztani (általános munka-
alkalmazva járt el, mely azt támasztja rend), addig az Mt. módosítása a foga-
alá, hogy az érintett munkavállalók lom megnevezésével kezdődik: Általá-
tényleges foglalkoztatására kötött mun- nos munkarend: a munkáltató a
karendben került sor. A munkáltató az munkaidőt heti öt napra, hétfőtől pén-
érintett munkavállalók esetében nem tekig osztja be [97. § (2) bekezdés].
mentesült a munkaidő nyilvántartásá- Mindezt stilisztikai változásként köny-
nak kötelezettsége alól [Mfv. II. velhetjük el.
10.086/2016/6].
A munkaszerződéstől eltérő foglal- Az egyenlőtlen munkaidő-

koztatás esetén (Mt. 53. §) a munkavég- beosztás – három lehetséges
zés helye szerinti munkarend az irány- variáció
adó [Mt. 96. § (4) bek.]. E szabály szük-
ségszerűen akkor kap szerepet, ha a Az Mt. korábbi szabálya szerint munka-
munkavállaló átmenetileg más munkál- időkeret vagy elszámolási időszak alkal-
tatónál köteles dolgozni. mazása esetén – a 101–102. §-ban fog-
laltakra (a vasárnapra és a munkaszü-
neti napra történő munkaidő-beosztás
Vissza a munkaidő-beosztáshoz különös szabályai) tekintettel – a mun-
– az általános munkarend kaidő a hét minden napjára vagy az
egyes munkanapokra egyenlőtlenül is
A munkáltató a munkaidőt az egészsé- beosztható volt (egyenlőtlen munka-
ges és biztonságos munkavégzés köve- idő-beosztás). Az Mt. módosítása ennél
telményére, valamint a munka jellegére kifejtőbben fogalmaz. A munkaidő
figyelemmel osztja be [Mt. 97. § (1) munkaidőkeret vagy elszámolási idő-
bek.]. Megítélésem szerint egy formáli- szak alkalmazása esetén egyenlőtlenül
san jogszerű munkaidő-beosztás is ve- osztható be. Kimaradt a törvényszöveg-
szélyeztetheti a munkavállaló egészsé- ből a vasárnapi és a munkaszüneti napi
gét. Például az Mt. lehetővé teszi, hogy különös munkaidő-beosztásra való uta-
22
lás, amit jogmagyarázó jellegűnek is ban kellett közölni. Ennek hiányában az

tekinthetünk, mert az egyenlőtlen utolsó munkaidő-beosztás volt az
munkaidő-beosztás nem érinti a vasár- irányadó. Az Mt. módosítása szerint a
napi és a munkaszüneti napi munka- munkáltató a munkaidő-beosztást
végzés különös szabályait. Az Mt. mó- • legalább egy hétre,
dosítása szerint egyenlőtlen a munka- • a beosztás szerinti napi munkaidő
idő-beosztás, ha a munkáltató kezdetét megelőzően legalább 168
a) a munkaidőt a napi munkaidőtől, órával korábban írásban közli. Így
b) a heti pihenőnapot az Mt. 105. § (1) egyértelmű: mikortól számítva és
bekezdéstől (heti két pihenőnap), legalább mennyi idővel korábban
c) a heti pihenőidőt az Mt. 106. § (1) kell a munkaadónak közölnie, ha vál-
bekezdéstől (heti legalább 48 óra, toztat a korábbi munkaidő-beosztá-
megszakítás nélküli időtartam) son. Például az éjszakai műszakban
eltérően osztja be [Mt. 97. § (3) bek.]. dolgozókat a délelőttibe osztja be, és
a reggel 6 órakor kezdő kollégák új
Ha az a)–c) pontok egyikében foglalt munkaidő-beosztásuk szerint 22
feltétel megvalósul, a munkaidő beosztá- órakor kezdenek. Változatlan az a
sa már egyenlőtlen. Így a munkavállaló szabály, hogy amennyiben a munkál-
ugyan megkapja hetente két pihenőnap- tatói közlés elmarad, a továbbiakban
ját, öt munkanapján viszont – legalább is az utolsó munkaidő-beosztás az
részben – eltér a beosztás szerinti munka- irányadó [Mt. 97. § (4) bek.].
idő tartama a munkaszerződésben kikö- Az előzőekkel azonosan, ugyancsak
tött, vagy ennek hiányában az Mt. 45. § pontosító jellegű a már közölt munka-
(4) bekezdése szerinti általános teljes napi idő-beosztás megváltoztatására vonat-
munkaidő (8 óra) mértékétől. Abban az kozó Mt.-módosítás. A korábbi szabály
esetben is egyenlőtlen a munkaidő-be- szerint a munkáltató az adott napra vo-
osztás, ha a munkavállaló – beosztása natkozó munkaidő-beosztást, ha gaz-
szerint – ugyan minden nap 8 órát dolgo- dálkodásában vagy működésében előre
zik, de nem kap minden héten két pihe- nem látható körülmény merül fel, lega-
nőnapot. Egyes heteken hat munkanapra lább négy nappal korábban módosít-
van beosztva, vagy például idénymunka hatta. A törvényszöveg: a munkáltató a
esetén akár hétre, és ekkor az érintett hé- közölt munkaidő-beosztást, ha gazdál-
ten egy pihenőnap sem jár. kodásában vagy működésében előre
nem látható körülmény merül fel, a be-
osztás szerinti napi munkaidő kezdetét
A munkaidő-beosztás közlése megelőzően legalább 96 órával koráb-
és módosítása ban módosíthatja [Mt. 97. § (5) bek.].
A munkaidő-beosztás módosításának
Az Mt. 2018-ig hatályos szövege szerint minimális határidejét az Mt. napok he-
a munkaidő-beosztást legalább hét nap- lyett órákban állapítja meg. Ha például
pal korábban, legalább egy hétre írás- a munkáltató a munkavállaló hétfői,
23
14 órakor kezdődő munkaidő-beosztá- munkaidőt a munkáltató által meghatá-

sát kívánja módosítani, ezt legkésőbb a rozott hosszabb, az érintett héttel kezdő-
megelőző csütörtökön 14 óráig közöl- dő időtartam (elszámolási időszak) alatt
nie kell, ennek hiányában ugyanis nem teljesítse [98. § (1) bek.]. Az Mt. az elszá-
lesz meg a törvény által megkívánt 96 molási időszak szabályozásával az
óra a beosztás szerinti napi munkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztás a mun-
kezdete és a közlés között. A példa sze- kaidőkeret alkalmazásától eltérő további
rinti esetben a 2018-ig hatályos szabály lehetőségét teremtette meg. Az elszámo-
szerint a munkáltató a munkaidő-be- lási időszak alkalmazásával lehetősége
osztás módosítását közölhette csütör- van a munkáltatónak arra, hogy az adott
tök végéig is. heti munkaidőt hosszabb idő alatt dol-
goztathassa le. Elszámolási időszak ese-
Újdonság: a munkáltató a közölt tén a teljesítendő heti munkaidőt a napi
munkaidő-beosztást a munkavállaló munkaidő mértéke és az adott hétre
írásbeli kérésére is módosíthatja [Mt. irányadó általános munkarend alapulvé-
97. § (5) bek.]. A törvényszöveg feltéte- telével kell megállapítani. Ezt a munka-
les módja jelzi, a kérelemről a munkál- időt a munkáltató nem az érintett héten,
tató mérlegelési jogkörében dönt, e te- hanem az elszámolási időszak alatt oszt-
kintetben ugyanakkor ügyelnie kell az hatja be. Ennek folytán az elszámolási
egyenlő bánásmód követelményének időszak alkalmazásával a munkáltatónak
megtartására. Azaz nem lehetséges, arra nyílik lehetősége, hogy valamennyi
hogyha például egyszerre többen kérik munkahétre eső munkaidő ledolgozásá-
egy adott napra szóló munkaidő-beosz- ra hosszabb időszakot vegyen alapul. Az
tás módosítását, a munkaadó úgy gya- elszámolási időszak alkalmazása kizáró-
korol méltányosságot, hogy önkénye- lag munkaidő-beosztási módszer és nem
sen egyeseknek elfogadja, másoknak kapcsolódik a teljesítendő munkaidő
ugyanakkor elutasítja a kérelmét. tartamának meghatározásához.
Az elszámolási időszak végeredmény-

Az elszámolási időszak – ben nem más, mint azon lehetőség biz-
a munkaidőkeret tosítása, hogy a munkavállaló egy adott
alternatívája időszakon belül az esetleges rendkívüli
munkaidőt, illetve a teljes munkaidőnél
A munkaidőkeret alkalmazása mellett az ténylegesen rövidebb beosztás szerinti
egyenlőtlen munkaidő-beosztás egyik munkaidő teljesítését jóváírhassa. Ezt a
lehetséges feltétele, ha a munkáltató ún. munkaidő-beosztási és elszámolási
elszámolási időszakot állapít meg. módszert alkalmazzák a német és az
A munkaidő munkaidőkeret hiányában osztrák munkajogban. Az egyénre sza-
úgy is beosztható, hogy a munkavállaló bott rugalmas munkaidőnek többfajta
a napi munkaidő és az általános munka- változata alakult ki, és több elnevezés is
rend alapulvételével megállapított heti ismert. Így alkalmazzák az ún. Arbeitsze-
24
itkonto (munkaidő-számla), illetve az ún. a munkáltató ne aprózhassa el a mun-

kapazitätsorientirte variable Arbeitszeit kaidejét. Így például ne tartson tovább
(KAPOVAZ). A rendkívüli munkaidő a munkahelyre és az onnan történő ha-
jóváírása vagy az elszámolási időszak zautazás, mint maga a munkaidő.
munkaóraszámához képest kevesebb
teljesített munkaidő kompenzálása tör- Az Mt. általános szabálya szerint a
ténhet heti, havi, illetve ennél hosszabb munkavállaló beosztás szerinti
időszak viszonylatában is. A szakiroda- a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét
lom szerint megjegyzendő, hogy megje- óra,
lenése és alkalmazása az Unió keretei b) heti munkaideje legfeljebb negy-
között különösen az Irányelvvel kapcso- vennyolc óra
latban vitatott. lehet [Mt. 99. § (2) bek.]. E rendelkezés
vonatkozik a teljes-, a rész- és a rövi-
Az elszámolási időszakra alkalmazni debb teljes munkaidőben dolgozókra.
kell a munkaidőkeretre vonatkozó azon A különös szabály: készenléti jellegű
szabályt is, miszerint a teljesítendő mun- munkakörben dolgozó, vagy ha a mun-
kaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi kavállaló a munkáltató, illetve a tulajdo-
munkaidő és az általános munkarend nos hozzátartozója, hosszabb teljes napi
alapulvételével kell megállapítani. Ennek munkaidő (legfeljebb 12 óra/nap) kikö-
során az általános munkarend szerinti tése esetén – a felek írásbeli megállapo-
munkanapra eső munkaszüneti napot dása alapján – a beosztás szerinti
figyelmen kívül kell hagyni. Megfelelően a) napi munkaidő legfeljebb 24 óra,
alkalmazandó továbbá az elszámolási b) heti munkaidő legfeljebb 72 óra
időszakra a munkaidőkeret tartamára és lehet.
a munkaviszony munkaidőkeret lejárta
előtti megszűnésére vonatkozó törvényi A megállapodást a munkavállaló a
rendelkezés is [Mt. 98. § (2) bek.]. naptári hónap utolsó napjára, munka-
időkeret elrendelése esetén a munkaidő-
keret utolsó napjára tizenöt napos határ
A beosztás szerinti idővel felmondhatja [Mt. 99. § (3) bek.].
napi és heti munkaidő Megjegyzendő, hogy az Mt. 66. § (3)
korlátai bekezdése alapján kizárólagosan a mun-
káltató felmondásának indokául nem
Az Mt. egy esetben szabályozza a mun- szolgálhat a készenléti jellegű munka-
kavállaló beosztás szerinti napi munka- kört betöltő munkavállalóval kötött
idejének minimumát. Ez – a részmun- azon megállapodás felmondása, misze-
kaidőt kivéve – négy óránál rövidebb rint – a munkaszerződésben kikötött,
nem lehet [Mt. 99. § (1) bek.]. A rendel- legfeljebb 12 órás mértékű napi munka-
kezés hátterében nyilvánvalóan az áll, idő esetén – a munkavállaló beosztás
hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 24,
esetén – a magánéletre is figyelemmel – heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet.
25
A törvényszöveg utóbb „korrigálja saját nak a perben kifejtett álláspontja szerint

magát”, ugyanis a fenti napi és heti limitek- az ügyelet elrendelése esetén, annak tarta-
be nemcsak a beosztás szerinti munkaidő ma alatt, a munkavállalónak a munkálta-
számít be. Eszerint a munkavállaló tó által meghatározott helyen – akár a
• napi munkaidejébe a munkaidő-be- munkahelyén, akár attól eltérő helyen –
osztástól eltérő [107. § a) pont] jelen kell lennie, készen kell állnia arra,
rendkívüli munkaidő, hogy a munkáltató utasítására munkát
• heti munkaidejébe a munkaidő-be- végezzen. Az EUB döntése ezt a rendelke-
osztástól eltérő rendkívüli munkaidő zésre állást tekintette döntő jelentőségű
[107. § a) pont] és az ügyelet [107. § elemnek, és azt a körülményt, hogy a
d) pont] tartamát is be kell számítani. munkavállaló a munkavégzés közötti idő-
A munkavállaló beosztás szerinti szakokban pihenhet, indifferensnek mi-
napi munkaidejébe az ügyelet teljes nősítette. Ezzel szemben a készenlétet az
tartamát be kell számítani, ha a mun- jellemzi, hogy a munkavállaló nem köte-
kavégzés tartama nem mérhető [Mt. les várakozni egy meghatározott helyen,
99. § (5)–(6) bek.]. Így például a napi azonban – munkaképességének megőr-
12 órás munkaidőbe beszámít, ha a zése mellett – elérhetőnek kell lennie,
munkavállalónak a beosztás szerinti hogy hívásra feladatait ellássa.
munkaidejének leteltét követően
munkáltatói utasításra rendkívüli Ha a munkanap nem naptári nap,
munkavégzést kell teljesítenie. Ebből hanem megszakítás nélküli 24 óra,
következik, egyenlőtlen munka- mert a munkarend alapján a beosztás
idő-beosztás esetén 12 óra a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és be-
szerinti napi munkaidő tartama, az- fejezése nem azonos naptári napra is
nap már rendkívüli munkaidő nem beosztható, a 12/24 órás munkaidő-
rendelhető el. A napi beosztás szerin- korlátot is e 24 órában kell betartani.
ti munkaidőbe az ügyelet teljes tarta- Mindez irányadó a hétre is, ami naptá-
mát akkor kell beszámítani, ha az ri hét vagy megszakítás nélküli 168 óra,
ügyelet alatti munkavégzés tartama ha a munkarend alapján a beosztás
nem mérhető. Egyébként az ügyele- szerinti napi munkaidő kezdete és be-
tet csak a heti beosztás szerinti mun- fejezése nem azonos naptári napra is
kaidő – általános szabály szerinti – beosztható. Ez utóbbi esetben a 48/72
48 órás tartamánál kell figyelembe órás munkaidő felső határt a 168 órás
venni. időszakban kell betartani.
Az ügyeletnek a heti munkaidő 48 órás A munkavállaló beosztás szerinti napi

maximális tartamába történő beszámítá- vagy heti munkaideje a napi 12, vagy 24,
sával kapcsolatban meghatározó volt az illetőleg a 48 vagy 72 órás maximális idő-
EUB előtti Landeshaupstadt Kiel kontra tartamot legfeljebb egy órával meghalad-
Norbert Jaeger [C–151/02] ügy. Az EUB- hatja, ha a téli időszámítás kezdete a mun-
26
kaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik. havonta el kell számolni a munkaidővel.

A téli időszámítással ugyanis egy órával Ami azt jelenti, hogy a 12 havi átlagban
visszatekerjük az óra mutatóját, így a tény- vizsgálandó a napi 12/24, és heti 48/72
legesen munkában töltött idő e különös órás munkaidőkorlát betartása, akkor is,
szabállyal sem nő meg [Mt. 99. § (4) bek.]. ha a keret 12 hónapnál hosszabb. Vélhe-
tően így felel meg az Mt. az Irányelv leg-
feljebb 12 havi tartamú referencia idő-
Az egyenlőtlen munkaidő- szakra vonatkozó szabályának.
beosztás különös szabályai
Az Mt. szövegét olvasva úgy tűnik,
Az Mt.-módosítás apropóján 2019. 01. 01- mintha lenne némi diszharmónia a tör-
től életbe lépett új szabály a munkaidő el- vény más, a munkaidőkerethez kapcso-
számolását érinti egyenlőtlen munka- lódó szabályával. Az elszámoláshoz
idő-beosztás esetén. Ekkor a heti munka- kapcsolódó további törvényi rendelke-
időre vonatkozó 48 órás (készenléti jellegű zéseket ugyanis az Mt. módosítása nem
munkakörben 72 órás) korlátozás szabálya érintette. Nem változott
az Mt. 2018-ig hatályos szövege szerint az- • a rendkívüli munkaidő fogalma,
zal az eltéréssel volt alkalmazható, hogy a aminek egyik esete a munkaidőke-
beosztás szerinti heti munkaidő tartamát reten felüli munkaidő [Mt.107. §],
átlagban kellett figyelembe venni. Az Mt. • a rendkívüli munkavégzés díjazá-
módosított szabálya szerint egyenlőtlen sának azon szabálya, amely alapján
munkaidő-beosztás esetén a beosztás sze- a munkavállalónak 50% bérpótlék
rinti heti munkaidő tartamát vagy – munkaviszonyra vonatkozó
a) a munkaidőkeretnek az 94. § (1) és szabály vagy a felek megállapodása
(2) bekezdés szerint meghatározott alapján – szabadidő jár a munka-
tartamon (legfeljebb 4 hónap/16 hét, időkereten felül végzett munka ese-
illetve 6 hónap/26 hét), vagy tén is [Mt. 143. § (2) bek. b) pontja]
b) ha ezt objektív vagy műszaki vagy és
munkaszervezéssel kapcsolatos okok • a munkaidőkeret lejártakor irány-
indokolják – kollektív szerződés ren- adó elszámolási szabály: a munka-
delkezése szerint – 12 hónapon vállaló munkabérét az általános
belül átlagban kell figyelembe venni. munkarend és a napi munkaidő,
valamint a teljesített munkaidő ala-
A b) pontban foglaltak kapcsolódnak pulvételével el kell számolni [Mt.
a munkaidőkeret új szabályához. Így bár 156. § (2) bekezdés].
kollektív szerződésben szabályozható 12
hónapnál hosszabb, legfeljebb 36 havi Azaz, valamennyi szabály szerint a
munkaidőkeret, ha ezt objektív vagy munkaidőkeret lejárta az irányadó, 12
műszaki vagy munkaszervezéssel kap- hónapnál hosszabb tartamú keret ese-
csolatos okok indokolják, de ekkor is 12 tén sincs 12 hó eltelte után az idézett
27
három törvényhely alapján munkaidő- megjelennie. Amint egy elvi bírósági

és bérelszámolási kötelezettség. A fék a határozat kimondja: az osztott munka-
fentebb idézett szabályban: 12 havonta idő két része közé eső időben a munka-
abban a tekintetben kell elszámolni a helyen töltendő ügyelet elrendelhető.
munkaidővel, hogy ezen időszak átlagá- [EBH2003. 896.]
ban vizsgálandó a napi 12/24, és heti
48/72 órás munkaidőkorlát. Azaz az
említett korlátoknak nem a 12 hónap- Beosztás szerinti munkaidőben
nál hosszabb munkaidőkeret lejártával vasárnap –
kell megfelelni. és akik nem oszthatók be?
Vasárnapra rendes munkaidő

Az osztott napi munkaidő – a) a rendeltetése folytán e napon is mű-
csak megállapodással ködő munkáltatónál vagy munka-
körben,
A munkáltató – a felek megállapodása b) az idényjellegű,
alapján – a napi munkaidőt legfeljebb c) a megszakítás nélküli,
két részletben is beoszthatja (osztott d) a több műszakos tevékenység kereté-
napi munkaidő). A beosztás szerinti ben,
napi munkaidők között legalább két óra e) a készenléti jellegű munkakörben,
pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 100. §]. f) a kizárólag szombaton és vasárnap
Az ítélkezési gyakorlat szerint osztott részmunkaidőben,
munkaidőre vonatkozó érvényes meg- g) társadalmi közszükségletet kielégítő,
állapodás hiányában a munkáltató vagy külföldre történő szolgáltatás
bérfizetéssel tartozik arra az időre, amíg nyújtásához – a szolgáltatás jellegé-
a munkavállaló a rendelkezésére állt és ből eredően – e napon szükséges
őt nem foglalkoztatta. [EBH2007. munkavégzés esetén (pl. külföldre
1636.] Az Mt. szerint két részletben történő szolgáltatást nyújtanak az ún.
osztható be a munkaidő, és a beosztás call-centerek, fő feladatuk a másik
szerinti napi munkaidők között lega- országból érkező megrendelések, pa-
lább két óra pihenőidőt kell biztosítani naszok, utasítások kezelése, vagy a
(pl. praktikus lehet egy szálloda étter- másik országban történő feladat-
mében dolgozó pincérek esetén, akik 15 megoldás az informatika eszközei-
órakor befejezik az ebéddel kapcsolatos vel),
teendőket és 18 órától van újra munká- h) külföldön történő munkavégzés so-
juk, elkezdenek teríteni a vacsorához). rán (ha az érintett állam munkavi-
A két munkaidőrész közti idővel a mun- szonyra vonatkozó szabályai lehető-
kavállaló rendelkezik, elhagyhatja vé teszik a vasárnapi munkavégzést),
munkahelyét, a munkaidő második ré- valamint
szének beosztás szerinti kezdetekor kell i) a kereskedelemről szóló törvény ha-
munkavégzésre alkalmas állapotban tálya alá tartozó, kereskedelmi tevé-
28
kenységet, a kereskedelmet kiszol- ség, valamint kereskedelmi ügynöki

gáló szolgáltató, valamint kereske- tevékenység,
delmi jellegű turisztikai szolgáltatá- • kereskedelmet kiszolgáló szolgálta-
si tevékenységet folytató munkálta- tó tevékenység: üzletszerű gazdasá-
tónál foglalkoztatott munkavállaló gi tevékenység keretében bevásárló-
számára osztható be [Mt. 101. § (1) központ, piac vagy vásár üzemelte-
bek.]. tése, ideértve az ott forgalmazott
termékek raktározásával, szállításá-
Akik pedig nem találják magukat val összefüggő vagy egyéb, a keres-
az a)-tól i) pontig tartó listán, dolgoz- kedelmi tevékenység folytatásának
hatnak vasárnap, csak nem beosztás elősegítésére irányuló szolgáltatá-
szerinti, hanem rendkívüli munka- sok nyújtását,
időben. • kereskedelmi jellegű turisztikai
szolgáltatási tevékenység: az ide-
Az a) pontban foglaltakkal kapcsolat- genvezetői tevékenység, a lovas
ban az Mt. kimondja: a munkaszüneti szolgáltató tevékenység, a szállás-
napra vonatkozó rendelkezés törvény hely-szolgáltatási tevékenység, a
által elrendelt alkalmazásával a munkál- tartós szálláshasználati szolgálta-
tató vagy a munkakör akkor minősül tási tevékenység, valamint az uta-
vasárnap is rendeltetése folytán műkö- zásszervezői és utazásközvetítői
dőnek, ha tevékenység (2. §).
• a tevékenység igénybevételére a va-
sárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, Mind a fenti a) és i) pontokhoz,
helyben kialakult vagy általánosan azaz a kereskedelemhez és a rendelte-
elfogadott társadalmi szokásból ere- tése folytán vasárnap is működő
dő igény alapján (pl. étterem, szállo- munkáltatóhoz vagy munkakörhöz
da, színház, múzeum,), vagy kapcsolódik a következő ítélet. A fő-
• baleset, elemi csapás, súlyos kár, to- városi bevásárlóközpontban található
vábbá az egészséget vagy a környe- ruházati üzlet az elmúlt évek során a
zetet fenyegető veszély megelőzése vásárlási szokások lényeges átalakulá-
vagy elhárítása (pl. mentők, kataszt- sa folytán vasárnap rendeltetése foly-
rófa-elhárítás), továbbá a vagyonvé- tán működőnek minősül [BH2013.
delem (pl. biztonsági őr, portás) ér- 225.].
dekében
kerül sor [Mt. 101. § (2) bek.].
Ünnepi munka – Ki dolgozhat
Az i) ponthoz kapcsolódó kommentár: munkaszüneti napon?
a kereskedelemről szóló 2005. évi
CLXIV. törvény szerint: Munkaszüneti nap: január 1., március
• kereskedelmi tevékenység: kis-, il- 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1.,
letve nagykereskedelmi tevékeny- pünkösdhétfő, augusztus 20., október
29
23., november 1. és december 25–26 tás szerinti munkaidőben nem dolgoz-

[Mt. 102. § (1) bek.]. E napra rendes hat, rendkívüli munkaidőben sem
munkaidő foglalkoztatható.
• a rendeltetése folytán e napon is
működő munkáltatónál vagy mun-
kakörben (lásd a „Beosztás szerinti A munkaközi szünet – nem jár
munkaidőben vasárnap – és aki mindenkinek
nem oszthatók be?” cím alatt írta-
kat!), A munkavállaló részére, ha a beosztás
• az idényjellegű, szerinti napi munkaidő vagy a mun-
• a megszakítás nélküli tevékenység kaidő-beosztástól eltérő [107. § a)
esetén, valamint pont] rendkívüli munkaidő tartama a
• a társadalmi közszükségletet kielé- hat órát meghaladja, húsz perc, a ki-
gítő, vagy külföldre történő szol- lenc órát meghaladja, további hu-
gáltatás nyújtásához – a szolgálta- szonöt perc munkaközi szünetet kell
tás jellegéből eredően – e napon biztosítani. A beosztás szerinti napi
szükséges munkavégzés esetén, munkaidőbe a munkaidő-beosztástól
továbbá eltérő rendkívüli munkaidő tartamát
• külföldön történő munkavégzés so- be kell számítani [Mt. 103. § (1)–(2)
rán bek.]. Így, ha összességében a napi
osztható be [Mt. 102. § (2) bek.]. munkaidő legfeljebb 6 óra, a munka-
vállaló munkaközi szünetre nem jo-
A munkaszüneti napra vonatkozó gosult. A felek megállapodása vagy
beosztási szabályokat kell megfelelően kollektív szerződés a munkavállalók
alkalmazni, ha a munkaszüneti nap számára legfeljebb hatvan perc mun-
vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a kaközi szünetet biztosíthat [Mt. 103. §
pünkösdvasárnap tekintetében [Mt. (3) bek.]. Minderre ugyanakkor egy-
102. § (4) bek]. A vasárnap és mun- oldalú munkáltatói döntés alapján
kaszüneti nap közötti különbség: amíg nincs lehetőség.
mindenki dolgozhat vasárnap, addig
munkaszüneti napon ez kizárólag az A munkaközi szünetet a munka-
Mt. által szabályozott körben lehetsé- végzés megszakításával, legalább há-
ges. A vasárnapi munkavégzés esetén rom, legfeljebb hat óra munkavégzést
csak az a kérdés: beosztás szerinti vagy követően kell kiadni [Mt. 103. § (4)–
rendkívüli munkaidőben foglalkoztat- (5) bek.]. Általános szabályként a
ható-e a munkavállaló. Aki nem dol- munkaközi szünet nem a munkaidő
gozhat beosztás szerinti munkaidőben része, de ha annak tartamába be is
vasárnap, rendkívüli munkaidőben e számítják, akkor is a munkaidő meg-
napon foglalkoztatható. Ezzel szem- szakításával kell kiadni. A munkaközi
ben a munkaszüneti napon, aki beosz- szünetet a munkáltató jogosult több
30
részletben is kiadni, ekkor eltérhet tök és péntek között legalább 14 óra

azon szabálytól, ami szerint a szüne- napi pihenőidőt kell részére biztosí-
tet legalább három, legfeljebb hat óra tani. Végül, a készenlétet követően
munkavégzést követően kell biztosí- nem kell napi pihenőidőt beosztani,
tani, de legalább húsz percet egybe- ha a munkavállaló munkát nem vég-
függően ez esetben is ki kell adni [Mt. zett (pl. otthonában aludt) [Mt.
103. § (6) bek.]. 104. § (5) bek.]. A napi pihenőidő
tartamába beszámít a munkahelyre
és az onnan történő hazautazással
A napi pihenőidő – akár 8 óra is töltött idő is.
lehet
A napi munka befejezése és a következő A heti pihenőnap –

munkanapi munkakezdés között lega- nem feltétlenül hetente kettő
lább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell
biztosítani. Ettől eltérően a napi pihe- Az Mt.-módosítás érintette a heti pihe-
nőidő időtartama legalább nyolc óra nőnap szabályait. Érdemben nem vál-
a) az osztott munkaidőben, tozott az a rendelkezés, amely alapján
b) a megszakítás nélküli, a több műsza- hetenként két pihenőnapot kell beosz-
kos vagy az idényjellegű tevékenység tani, melyek egyenlőtlenül is beosztha-
keretében tók. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás
foglalkoztatott munkavállaló eseté- esetén hat egybefüggő munkanapot
ben [Mt. 104. § (1)–(2) bek.]. A napi követően legalább egy heti pihenőna-
pihenőidő, ha az a nyári időszámítás pot be kell osztani [Mt. 105. § (1)–(2)
kezdetének időpontjára esik, lega- bek.]. Elmaradt a törvényszövegből az
lább tíz, vagy amely esetben nyolc óra a szabály, miszerint egyenlőtlen mun-
napi pihenőidő is biztosítható, lega- kaidő-beosztás esetén a heti pihenőna-
lább hét óra [Mt. 104. § (1)–(2) bek.]. pok egyenlőtlenül is beoszthatók.
Ha a fenti törvényi lehetőségek alap- A módosítás helytálló, hiszen egyen-
ján két munkanap között a munka- lőtlen munkaidő-beosztás hiányában
adó nem biztosít legalább 11 óra napi eleve kizárt egyenlőtlenül elosztani a
pihenőidőt, a két egymást követően pihenőnapokat.
beosztott napi pihenőidők együttes
tartama legalább 22 óra kell, hogy le- Érdemi változás, hogy ugyan a meg-
gyen [Mt. 104. § (4) bek.]. szakítás nélküli, a többműszakos vagy az
idényjellegű tevékenység keretében fog-
Ha például a többműszakos tevé- lalkoztatottaknak nem kell hetente lega-
kenység keretében dolgozó munka- lább egy pihenőnapot beosztani, de ese-
vállaló szerda és csütörtök között 8 tükben havonta legalább egy heti pihe-
órás napi pihenőidőt kapott, csütör- nőnapot be kell osztani [Mt. 105. § (3)
31
bek.]. Az Mt. módosítása előtti szabály vennyolc óra heti pihenőidőt kell
még havi egy pihenőnapot sem garantált. biztosítani [Mt. 106. § (3) bek.].
Nem változott azon rendelkezés, mi-

szerint havonta legalább egy heti pihe- A rendkívüli munkaidő –
nőnapot – a kizárólag szombaton és a lehetséges jogcímek
vasárnap részmunkaidőben [101. § (1)
bek. f) pont] foglalkoztatott munkavál- Rendkívüli munkaidő a munka-
laló kivételével – vasárnapra kell beosz- idő-beosztástól eltérő, a munkaidőke-
tani. Megjegyzem, aki nem foglalkoz- reten felüli, az elszámolási időszak
tatható munkaidő-beosztása szerint alkalmazása esetén az ennek alapjául
vasárnap, az egyik heti pihenőnapot e szolgáló heti munkaidőt meghaladó
napon kell biztosítani. A másik pihenő- munkaidő, továbbá az ügyelet tarta-
nap a hét bármely más napja lehet, mi- ma [Mt. 107. §]. Bár e munkaidő a
után a heti két pihenőnapnak nem kell törvény szerint rendkívüli, a munka-
egymáshoz a naptár szerint kapcsolód- vállalóval mégsem kell közölni az el-
nia. rendelés okát.
Az ítélkezési gyakorlat szerint a mun-

A heti pihenőidő – napok kahelyen a munkaidő lejártát követően
helyett órákban számolva történt tartózkodás önmagában nem
szolgálhat a rendkívüli munkaidő megál-
A munkavállalót – a heti pihenőnapok lapítására. Ha azonban a munkavállaló a
helyett – hetenként legalább 48 órát kite- többlet-munkaidőben ellenőrzötten és
vő, megszakítás nélküli heti pihenőidő igazoltan végez túlóraengedély nélkül
illeti meg. A munkavállaló számára a munkát, megalapozottan igényelheti an-
heti pihenőidőt a kizárólag szombaton nak ellenértékét [BH1997. 500.]. Nem
és vasárnap részmunkaidőben foglal- tekinthető ugyanakkor rendkívüli mun-
koztatott munkavállaló kivételével a ha- kaidőnek az a – munkaidőn felül – vég-
vonta legalább egy alkalommal vasár- zett munka, amelyre azért került sor,
napra kell beosztani [Mt. 106. § (1)–(2) mert a munkavállaló az engedélyezett
bek.]. A rugalmasítás: egyenlőtlen mun- távollét idejét dolgozza le. Ennek feltétele
kaidő-beosztás esetén – a legalább 48 azonban a munkáltatóval történő előze-
órás heti pihenőidő helyett és a vasárna- tes megállapodás. Egy másik ítélet szerint
pi beosztás szabályára figyelemmel a a munkavállaló, ha a munkakörébe tarto-
munkavállalónak hetenként legalább 40 zó feladatok ellátása érdekében, a mun-
órát kitevő és egy naptári napot magába káltató tudtával munkaidő-beosztásától
foglaló megszakítás nélküli heti pihe- eltérően dolgozik, ez a munkavégzés a
nőidő is biztosítható. A munkavállaló- munkáltató érdekét szolgálja, ezért a
nak a munkaidőkeret vagy az elszámolá- rendkívüli munkaidőben való munka-
si időszak átlagában legalább heti negy- végzés ellenértékére lesz jogosult
32
[EBH2006. 1443.]. A közölt munka- A rendkívüli munkaidő mértéke –

idő-beosztástól eltérő pihenőnapi mun- megállapodással 400 óra/év
kavégzés rendkívüli munkavégzésnek
minősül [BH2013. 226], amely ugyan- Az Mt. módosítása nem érintette a
csak része a munkaidő nyilvántartásá- rendkívüli munkaidő naptári évenkénti
nak. A rendkívüli munkaidőre vonatko- felső határára vonatkozó általános sza-
zó szabályokat megszegi, aki – e szabá- bályt: továbbra is 250 óra rendelhető el
lyok megkerülése végett – színlelt [Mt. 109. § (1) bek.]
megbízási szerződést köt. [BH1997. 99.]
A változás
• a munkavállaló és a munkáltató
A rendkívüli munkaidő írásbeli megállapodása alapján – a
elrendelése – kérelemre írásban 250 órát meghaladóan – naptári
évenként legfeljebb 150 óra rendkí-
A rendkívüli munkaidő elrendelésére az vüli munkaidő rendelhető el (ön-
Mt. nem ír elő alaki kötöttséget, azt csak ként vállalt túlmunka) [Mt. 109. §
a munkavállaló kérése esetén írásban (2) bek.]; valamint
kell elrendelni [Mt. 108. § (1) bek.]. • kollektív szerződés rendelkezése
A rendkívüli munkaidő tilalma a mun- alapján legfeljebb évi 300 óra lehet
kavállaló hozzájárulásával sem szeghe- a rendkívüli, ezt meghaladóan
tő meg [EBH2001. 570.]. A rendkívüli ugyancsak a munkáltató és a mun-
munkaidő elrendelésére, a munkaidő kavállaló írásbeli megállapodása
beosztására vonatkozó szabályok betar- alapján naptári évenként legfeljebb
tása alól a munkáltató nem mentesülhet száz óra rendkívüli munkaidő ren-
polgári jogi szerződésben vállalt kötele- delhető el [Mt. 135. § (3) bek.].
zettségre hivatkozással. [EBH2002.
692.] Nem korlátozott viszont a rendkí- Mindkét esetben a munkavállaló a
vüli munkaidő elrendelése baleset, ele- megállapodást a naptári év végére
mi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy mondhatja fel. Ha e megállapodás meg-
a környezetet fenyegető közvetlen és köttetik, az egy naptári évben a mun-
súlyos veszély megelőzése, elhárítása káltató rendelkezésére álló rendkívüli
érdekében [Mt. 108. § (2) bek.]. Mun- munkaidő összességében 400 óra. Az
kaszüneti napon rendkívüli munkaidő Mt. 66. § (3) bekezdése szerint kizárólag
a) a rendes munkaidőben e napon is nem lehet a felmondásának indoka az
foglalkoztatható munkavállaló szá- önként vállalt túlmunka elrendelésére
mára, vagy lehetőséget biztosító megállapodás
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az munkavállalói felmondása. Ha a mun-
egészséget vagy a környezetet fenye- káltató él a 400 órányi túlóra elrendelé-
gető közvetlen és súlyos veszély meg- sével, ez ténylegesen általában 48 órás
előzése, elhárítása érdekében munkahetet eredményez. Igaz, a 40 óra
rendelhető el [Mt. 108. § (3) bek.]. feletti részért az Mt. általános szabálya
33
szerint a rendkívüli munkavégzésért gető veszély megelőzése, elhárítása,

járó 50%-os bérpótlékot is fizetni kell. továbbá
Ha pedig a túlóra pihenőnapon van, c) a technológia biztonságos, rendelte-
100%-os pótlék jár. tésszerű alkalmazásának fenntartása
Nem változott az Mt.-ben az a rendel- érdekében rendelhető el [Mt. 110. §
kezés, miszerint a rendkívüli munkaidő (1)–(2) bek.].
mértének szabályát arányosan kell alkal-
mazni, ha a munkaviszony év közben A munkavállaló a rendelkezésre állás
kezdődött, határozott időre vagy rész- tartama alatt köteles munkára képes álla-
munkaidőre jött létre [Mt. 109. § (3) bek.]. potát megőrizni és a munkáltató utasítása
Az önként vállalt túlmunka bevezetéséhez szerint munkát végezni [Mt. 110. § (3)
kapcsolódik a munkaidő-nyilvántartás bek.]. Készenlétnek minősül, ha a mun-
tartalmának bővítése. A munkáltatónak a káltató a munkavállalótól hétvégén és
rendes és a rendkívüli munkaidő, a ké- ünnepnap telefonon történő elérhetősé-
szenlét és a szabadság mellett nyilván kell get és a munkára képes állapot megőrzé-
tartania a megállapodás alapján teljesített sét elvárja. A készenléti díj ezért – kifeje-
rendkívüli munkaidő tartamát is [Mt. zett elrendelés hiányában is – megilleti a
134. § (1) bek.]. Ezen túlmenően e megál- munkavállalót. [Mfv. I. 10.593/2014/4.]
lapodás – amely megkötése érvényesen Ennek megfelelően – amint egy másik
csak írásban lehetséges – is nyilvántartan- ítélet leszögezi – készenlét teljesítése nem
dó [Mt. 134. § (4) bek.]. A bíróság a köz- állapítható meg, ha a munkavállaló mo-
vetett bizonyítékok értékelésével megálla- biltelefonján való elérhetősége csak lehe-
píthatja a munkavállaló által teljesített tőség volt, mert a munkáltató nem fűzött
rendkívüli munkaidő tartamát, amennyi- ahhoz jogkövetkezményt, ha a munkavál-
ben a munkáltató a munkaidő-nyilván- laló nem volt elérhető. Ilyen feltételek
tartási kötelezettségének nem tesz eleget. mellett a munkavállalót a készenlétre jel-
[BH2009. 120.] lemző – a munkára képes állapot megőr-
zésére, szükség esetén bármikor munká-
ba állásra vonatkozó – kötelezettség nem
Az ügyelet és készenlét – terhelte. [EBH2006. 1540.]
rendelkezésre állás
Az ügyelet tartama nem haladhatja
A munkavállaló a beosztás szerinti napi meg a huszonnégy órát, amelybe az ügye-
munkaidején kívül rendelkezésre állás- let megkezdésének napjára beosztott ren-
ra kötelezhető. Négy órát meghaladó des vagy elrendelt rendkívüli munkaidő
tartamú rendelkezésre állás tartamát be kell számítani (Mt. 111. §). Így,
a) a társadalmi közszükségletet kielégí- ha a munkavállaló egyenlőtlen munka-
tő szolgáltatás folyamatos biztosítása, idő-beosztás szerint 12 órát dolgozott, és
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az ezt követően számára közvetlenül ügyelet
egészséget vagy a környezetet fenye- megkezdését rendelték el, az ügyelet tar-
34
tama legfeljebb 12 óra lehet. A napi mun- nőidő egyes szabályaitól nem, vagy a
kaidő 12 órás maximumába az ügyelet- csak korlátozottan engednek eltérést. E
nek csak az az időtartama számít be, csoportba tartozik:
amely alatt tényleges munkavégzést is a) a munkavállaló várandóssága meg-
teljesít a munkavállaló, kivéve, ha az ügye- állapításától (szükségszerűen csak
let alatti munkavégzés tartama nem mér- nő lehet) a gyermek hároméves ko-
hető. Ekkor a 12 órába az ügyelet teljes ráig,
időtartama beszámítandó. Az ügyelet b) a gyermekét egyedül nevelő munka-
munkavégzés hiányában is beszámít a vállaló (többnyire az apa) esetén
heti munkaidő 48 órás maximumába, gyermeke hároméves koráig, és
akárcsak a rendkívüli munkaidő naptári c) a munkaviszonyra vonatkozó sza-
évenként számított keretébe. bályban meghatározott egészségká-
rosító kockázat fennállásakor [Mt.
A készenlét havi tartama a 168 órát nem 113. § (1) bek.].
haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret
alkalmazása esetén átlagban kell figyelem- Az előbbiekben felsorolt esetekben
be venni. Így egyes hónapokban a készen- • egyenlőtlen munkaidő-beosztás
lét tartama meghaladhatja a 168 órát. csak a munkavállaló hozzájárulása
A munkavállaló számára készenlét a heti esetén alkalmazható,
pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára ha- • a heti pihenőnapok egyenlőtlenül
vonta legfeljebb négy alkalommal rendel- nem oszthatók be,
hető el (Mt. 112. §). A készenlét alatt elren- • rendkívüli munkaidő vagy készen-
delt munkavégzés tartama rendkívüli lét nem rendelhető el [Mt. 113. § (2)
munkaidő. A készenlét egybefüggő tarta- bek.].
mára vonatkozóan nincs törvényi korláto-
zás, ugyanakkor a készenlét elrendelésének A fenti a)–b) pontban meghatározott
korlátja az előbbiekben idézett heti pihenő- munkavállaló számára éjszakai munka
nap (heti pihenőidő) tartamára a készenlét nem rendelhető el, a c) pontban megha-
elrendelésével kapcsolatos korlátozás. tározott esetben a munkavállaló beosz-
tás szerinti napi munkaideje éjszakai
munkavégzés során a nyolc órát nem
Védett emberek – haladhatja meg [Mt. 113. § (3)–(4)
Az egyes munkavállalói bek.]. A gyermekét egyedül nevelő
csoportokra vonatkozó munkavállaló számára (apa vagy anya
különös rendelkezések egyaránt) – gyermeke hároméves korá-
tól négyéves koráig – rendkívüli mun-
Az Mt. 113. §-a egyes munkavállalói kaidő vagy készenlét baleset, elemi csa-
csoportokra különös, a munkaadó szá- pás, súlyos kár, az egészséget vagy a
mára megszorító rendelkezéseket álla- környezetet fenyegető közvetlen és sú-
pít meg, melyek a munkaidő- és a pihe- lyos veszély megelőzése, elhárítása kivé-
35
telével – csak hozzájárulásával rendel- laló hozzájárulásával sem szeghető

hető el [Mt. 113. § (5) bek.]. meg. [EBH2001. 570.]
Egy másik védett személyi kör a fiatal A fiatal munkavállaló esetében a heti
munkavállaló: pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtle-
• számára éjszakai munka, valamint nül nem osztható be [Mt. 113. § (2)–(4)
rendkívüli munkaidő nem rendel- bek.]. Még akkor sem, ha a munkaidő-be-
hető el, osztás egyenlőtlen. A nem munkaviszony
• napi munkaideje legfeljebb nyolc keretében történő foglalkoztatására (pl.
óra lehet és a több munkaviszony megbízás) a törvénynek a fiatal munka-
keretében történő munkavégzés vállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell
munkaidejét össze kell számítani megfelelően alkalmazni (Mt. 4. §).
(indokolt nyilatkoztatni a fiatal
munkavállalót, másutt van-e mun- Végezetül egy praktikus szempont a
kaviszonya), szabályok betartásához. A munkaügyi
• számára legfeljebb egy heti munka- ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. tör-
időkeretet lehet elrendelni, vény alapján az ellenőrzés kiterjed a
• négy és fél órát meghaladó beosztás munka- és pihenőidőre, az Mt. XI. feje-
szerinti napi munkaidő esetén, leg- zetében, valamint a munkaviszonyra
alább harminc perc, hat órát meg- vonatkozó szabályban előírt rendelke-
haladó beosztás szerinti napi mun- zések megtartására. Azaz, a jogszabá-
kaidő esetén, legalább negyvenöt lyokban és a kollektív szerződésekben
perc munkaközi szünetet, továbbá előírt valamennyi, a munka- és pihe-
legalább tizenkét óra tartamú napi nőidőre, valamint a szabadságra, fizetés
pihenőidőt kell biztosítani. Az ítél- nélküli és betegszabadságra vonatkozó
kezési gyakorlat szerint a rendkívü- szabály ellenőrizhető [3. § (1) bek. f)
li munkavégzés tilalma a munkavál- pont].
36
Időzzünk!
Telefon: 061-880-7600 • Fax: 061-880-7699
E-mail: ugyfelszolgalat@mprx.hu
Adószám: 13598145-2-42
EU-adószám: H13598145-2-42
Amit csak tudni kell a munka- és
Cégjegyzékszám: 01-09-883770 a pihenőidő szabályairól

A Munkaidokeret Munka Es Pihenoido Szabalyai 2019

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Munkaidokeret Munka Es Pihenoido Szabalyai 2019

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A MUNKAIDŐKERET SZABÁLYAI

A munkaidő beosztása a munkaidőkeretben.............................................................9

A pihenőidő beosztása a munkaidőkeretben...........................................................11

Mikor érdemes munkaidőkeretet alkalmazni?....................................................... 14

Védett munkavállalói csoportok és a munkaidőkeret.............................................15

Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta

Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak............................................................... 19

Szabadságkiadás egyenlőtlen munkaidő-beosztásban.......................................... 20

dr. Rátkai Ildikó

dr. Teszéri-Rácz Ildikó

Kézirat lezárva: 2019. július 2.

© Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

Kiadja a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

Felelős kiadó: a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

A kiadványunkban szereplő adatokat és információkat a legnagyobb gondossággal

Minden jog fenntartva! A Kiadó írásos engedélye nélkül a mű kivonatonként sem

DR. RÁTKAI ILDIKÓ

Fontos megjegyezni, hogy egyenlőt- tipikusan faliújság, de nem kizárt az

A munkáltató tevékenysége megkíván- 94. § (1) A munkaidőkeret tartama

A táblázatból látható, hogy a munka- ha a munkavállaló a munkaidőkeretben

általános a napi munkaidő

Látható, hogy ez esetben a munkavállaló fele annyi munkaórát teljesít,

számára is beosztható napi 12 órás Kollektív szerződés ilyen tartal-

A munkaidőkeret alkalmazásának munkaidő tartamát (48 óra) a munkaidő-

Az általános munkarend azt jelenti, hogy a Munkaszüneti napok az Mt. alapján

Munkaszüneti napra rendes munka- Ugyanakkor a munkavállaló beosztás

Az új rendelkezéseket a 2019. január

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás ese- védelme érdekében − egy korlátot vezet be,

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a A heti pihenőidő szabályait az Mt.

heti pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben TÁVOLLÉTEK

BÉREZÉS Ha a munkavállaló a már elszámolt

hétfő kedd szerda csüt. péntek szombat vas.

A munkamennyiség miatt a 9 és 10 Az Mt. 139. § értelmében kiszámol-

A munkavállaló havi alapbére bruttó Nézzük mindezt munkaidőkeretben

hétfő kedd szerda csüt. péntek szombat vas.

Látható, hogy a munkavállaló az első b) a gyermekét egyedül nevelő mun-

A gyermekét egyedül nevelő munka- lános munkarend, a napi munkaidő és a

(4) Az előlegnyújtásból eredő követe- Ha a munkaviszony a munkaidőke-

szűnik meg, és a munkavállaló az álta- se a dolgozó érdekkörében merül fel (pl.

tott munkavállaló munkaviszonyának annak fő szabályként a maximális idő-

Az elszámolási időszak tekintetében a

szak között? A legfontosabb eltérés e két SZABADSÁGKIADÁS

Munkaidőkeret és elszámolási időszak

A munkavállaló csütörtökre és péntekre szeretne szabadságot kivenni. En-

Abban az esetben viszont, ha a munkavállaló csak a pénteki napon vesz igénybe

Nézzünk egy másik példát.

A munkavállaló szerdára és csütörtökre kap szabadságot. Ebben az esetben a

A szabadság munkanapokban történő nyilvántartása helyett egyenlőtlen munka-

Nézzünk egy példát.

A munkavállaló 20 éves, gyermeke nincs, egyéb pótszabadságra sem jogosult,

A munkavállaló szabadsága – órában történő elszámolás esetén – az alábbiak

Tehát a munkavállaló évi 160 óra A munkavégzés alóli kötelező munka-

A szabadidőt vagy a heti pihenőna- csolatos adminisztráció csökkentése.

1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 127.

A munka- és pihenőidő szabályairól

© Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

Nyomdai munkák: Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

A kiadványunkban szereplő adatokat és információkat a legnagyobb gondossággal

dr. Horváth István

A munka- és pihenőidő szabályairól

Aki munkaviszonyban dolgozik – kü­ Az idő fogalmai

és tevékenységét vagy feladatát végzi a kipakolják az árut, és zárás után lekerül

„élhet” – például megebédel a munkálta- visszatérésük időpontjáig (otthagyták a

Aki munkaviszonyban dolgozik – kü Az idő fogalmai