You are on page 1of 2

Munkav�llal�s koronav�rus-j�rv�ny idej�n

Ebben a fert�z�svesz�llyel fenyegetett id�szakban sokakban vet�dik fel a k�rd�s:


dolgozzanak-e, illetve dolgozhatnak-e, vagy ha esetleg nem szeretn�nek, illetve
valamilyen okb�l nem tudnak munk�ba j�rni, ezt hogyan, milyen felt�telekkel,
k�vetkezm�nyekkel tehetik meg.

A k�rd�sek v�giggondol�s�hoz, az optim�lis d�nt�sek meghozatal�hoz k�v�nunk


seg�ts�get ny�jtani a vonatkoz� szab�lyoz�sr�l k�sz�tett r�vid t�j�koztat�nkkal,
melyben most els�sorban a munkav�llal�k oldal�r�l vizsg�ljuk a lehet�s�geket.

A munkav�llal�nak � aki p�ld�ul a gyermeke feletti fel�gyeletet m�sk�pp nem tudja


biztos�tani, vagy mert tart az esetleges megfert�z�d�st�l, �s szeretne otthon
maradni � az al�bbi lehet�s�gek, megold�sok �llnak a rendelkez�s�re:

- Otthoni munkav�gz�s (home office):

A munkav�gz�snek ezt a form�j�t a munkav�llal� ugyan kezdem�nyezheti, azonban a


munk�ltat�val t�rt�n� meg�llapod�son m�lik, lesz-e erre lehet�s�ge. M�s sz�val
ilyen munkav�gz�sre csak akkor ker�lhet sor, ha azt a munk�ltat� egyoldal�an
elrendeli, vagy ha ebben a felek k�z�s meg�llapod�sra jutnak. A home office
t�rt�nhet folyamatos otthoni munkav�gz�ssel, de �gy is, hogy azt kombin�lj�k a
munkahelyen val� munk�val p�ld�ul �gy, hogy egyik h�ten otthonr�l dolgozik a
munkav�llal�, a m�sik h�ten pedig a munkahelyen; �gy is cs�kkenthet� a
megfert�z�d�s vesz�lye.

A munkav�gz�shez sz�ks�ges munkaeszk�z biztos�t�sa � ha ebben a felek nem egyeznek


meg m�sk�nt � a munk�ltat� feladata.

- Mentes�l�s a munkav�gz�si k�telezetts�g al�l:

A Munka t�rv�nyk�nyv�r�l rendelkez� 2012. �vi I. t�rv�ny szab�lyai alapj�n a


munkav�llal� mentes�l a rendelkez�sre �ll�s �s a munkav�gz�si k�telezetts�g al�l a
k�l�n�s m�lt�nyl�st �rdeml� szem�lyi, csal�di elh�r�thatatlan ok miatti t�voll�t
eset�n. Ha ilyen k�l�n�s m�lt�nyl�st �rdeml� k�r�lm�ny �ll fenn (j� p�lda erre, ha
a gyerek fel�gyelet�t a j�rv�ny ideje alatt m�sk�nt nem tudja valaki megoldani),
akkor nincs sz�ks�g a munk�ltat� kifejezett hozz�j�rul�s�ra a munkav�gz�s al�li
mentes�l�shez, azonban a t�voll�t ok�r�l t�j�koztat�st kell adni, illetve � erre
ir�nyul� k�r�s eset�n � igazolni is kell annak fenn�llt�t.

A munkav�llal� akkor is k�rheti a munk�ltat�j�t�l a munkav�gz�s al�li mentes�t�s�t,


ha nem �ll fenn k�l�n�s m�lt�nyl�st �rdeml� k�r�lm�ny. Ebben az esetben a felek
meg�llapod�sa alapj�n ker�l sor a munkav�gz�s al�li mentes�l�sre. D�jaz�s a most
eml�tett k�t esetben f�szab�lyk�nt nem illeti meg a munkav�llal�t, viszont a
munk�ltat�val ett�l elt�r�en is meg�llapodhatnak. (pl. �gy, hogy a kiesett munkaid�
egy r�sz�re kap fizet�st, esetleg cs�kkentett d�jaz�sban r�szes�l, stb.) Azt
viszont fontos tudatos�tani, hogy ha ilyen t�voll�t eset�n a munkav�llal� �gy
mentes�l a munkav�gz�s al�l, hogy erre az id�re d�jaz�st nem kap, akkor a
t�rsadalombiztos�t�sa is sz�netel, ez�rt vele �sszef�gg�sben az eg�szs�g�gyi
szolg�ltat�si j�rul�kot meg kell fizetni, amit ak�r a munk�ltat� is �tv�llalhat. A
j�rul�k napi �sszege 250 Ft, havi �sszege pedig 7710 Ft.

Itt �rdemes eml�t�st tenni arr�l az esetr�l, amikor a munkav�gz�s al�li mentes�l�st
nem a munkav�llal�, hanem a munk�ltat� kezdem�nyezi, pl. az�rt, mert szeretn� a
fert�z�s vesz�ly�t cs�kkenteni, akkor erre az id�tartamra (�ll�sid�) a
munkav�llal�t a Munka t�rv�nyk�nyve �rtelm�ben alapb�r illeti meg. Eml�keztetni
kell azonban arra, hogy a v�rusvesz�ly miatt kihirdetett vesz�lyhelyzet alatt,
valamint az annak megsz�n�s�t k�vet� 30 napig �rv�nyben l�v� rendelkez�sek alapj�n
a munk�ltat� �s a munkav�llal� ett�l elt�r�en is meg�llapodhatnak, ak�r �gy is,
hogy az alapb�rn�l kevesebb juttat�s j�r erre az id�re.

- Szabads�g kiad�sa:

Term�szetesen a munkav�llal� ezzel a lehet�s�ggel is �lhet. Ami a r� vonatkoz�


szab�lyokat illeti, a munk�ltat� �vente h�t nap szabads�got � legfeljebb k�t
r�szletben � a munkav�llal� k�r�s�nek megfelel� id�pontban k�teles kiadni. Ezen
t�lmen�en a felek szabadon �llapodhatnak meg a szabads�g kiad�sa, illetve
kiad�s�nak k�r�se tekintet�ben.

- Fizet�s n�lk�li szabads�g ig�nybev�tele:

Azt fontos hangs�lyozni, hogy a munk�ltat� egyoldal�an nem rendelheti ezt el.
R�szint a Munka t�rv�nyk�nyve hat�rozza meg azokat az eseteket, amikor erre a
munkav�llal� jogosult, de a felek term�szetesen meg is �llapodhatnak fizet�s
n�lk�li szabads�g ig�nybev�tel�ben. Ilyen esetben is igaz viszont, hogy a
biztos�t�si jogviszony sz�netel�se miatt az eg�szs�g�gyi szolg�ltat�si j�rul�kot
meg kell fizetni, amit a munk�ltat� ilyenkor is �tv�llalhat.

- J�rv�ny�gyi z�rlat (karant�n) elrendel�se:

Karant�n alatt azt kell �rteni, ha valakit k�zeg�szs�g�gyi okb�l hat�s�gilag


elk�l�n�tenek, vagy eg�szs�g�gyi z�rlat al� ker�l. A karant�nba ker�lt munkav�llal�
az eg�szs�gbiztos�t�s ell�t�sair�l sz�l� 1997. �vi LXXXIII. t�rv�ny alapj�n
keres�k�ptelennek min�s�l, �gy t�pp�nzre lehet jogosult.

- Ha a munkav�llal� az�rt nem tud dolgozni, mert a munk�ltat� m�k�d�se


ellehetetlen�lt, p�ld�ul az�rt, mert a tev�kenys�g�t a kihirdetett vesz�lyhelyzetre
tekintettel jogszab�ly korl�tozta, ez�rt nem tud foglalkoztatni munkav�llal�kat,
akkor �ket erre az id�re d�jaz�s nem illeti meg, mivel a munk�ltat� r�sz�r�l ez a
k�r�lm�ny elh�r�thatatlan k�ls� oknak min�s�l.

Guly�sn� dr. B�lk�ny �gota jogtan�csos

You might also like