Copyright © 2024 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

Ez a dokumentum a Könyvelői Praktikum

nevű szakmai kiadványból származik.

A betegszabadság
Időállapot: 2012-01-01 - 2012-06-30
Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Kereszti Lajos, Módosítva: 2013-11-03 12:35:17

Ez az anyag már nem hatályos. A jelenleg is hatályos változatot megtalálja a

Könyvelői Praktikumban.

Tartalomjegyzék:

1. A betegszabadság elszámolásának gyakorlata

2. Adózás
3. Könyvviteli elszámolás
4. Iratminták, nyomtatványok
5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások
6. Módosítás az előző változathoz képest
A téma rövid leírása

Az anyag a betegszabadság elszámolásával, feltételeivel foglalkozik.

1. A betegszabadság elszámolásának gyakorlata

1.1. A betegszabadság

A munkavállalót az adott naptári évben betegsége miatti keresőképtelensége idejére

-ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset és
foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett
terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti kereső képtelenséget
- tizenöt nap betegszabadság illeti meg, melyre az ellátást a munkáltató fizeti. A
munkavállaló táppénzre csak a betegszabadságot követő naptól kezdődően
jogosult.

A betegszabadság a munkavállalót illeti meg, ebből következik, aki tagként, egyéni

vállalkozóként lesz keresőképtelen az első naptól kezdődően táppénzre jogosult.

A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 70

százaléka jár. A munkavállaló távolléti díja a távollét idején (időszakában) érvényes
személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a -a munkaidő-beosztástól
eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt- rendkívüli munkavégzés miatti
kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga.

Amikor az orvos a magánszemély keresőképtelenségét megállapítja, az „Orvosi

igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” nyomtatványon
kódszámmal közli, hogy a megbetegedés milyen jellegű, ebből megállapítható, hogy
a munkavállalót betegszabadság, vagy azonnal táppénz illeti e meg.

1.2. Néhány példa a betegszabadság elszámolására

1.) A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell

figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesül a
munkavégzési kötelezettség alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. A
heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a hét minden
napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. Az általános,
illetve az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat
egyébként azonos mértékű betegszabadság illeti meg. Ezt a célt a betegszabadság
mértékének órákra való átszámítása és a kivett betegszabadság napjainak igénybe
vett órák alapján történő megállapítása biztosítja. Ha a munkavállaló két olyan napra
igényel betegszabadságot, amelyeken 12-12 órát kellene dolgoznia - az 24 óra -,
akkor három munkanap betegszabadságot kell igénybe vennie. E számítás nélkül az
általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállaló aránytalanul jobban
járna.

Ha a munkavállalónak pl. csak hetente két napon (hétfőn és kedden) kell dolgoznia,
hétfőtől-hétfőig terjedő időszakra (8 nap) 6 nap betegszabadság illeti meg, heti két
pihenőnapra betegszabadság nem jár.

2.) Ha a munkaszüneti napok körüli pihenőnapok áthelyezésre kerülnek, a

betegszabadság kiadásánál ezt figyelembe kell venni, és az áthelyezés miatti
pihenőnapra nem, a helyette munkanapnak nyilvánított napra viszont
betegszabadságot kell elszámolni.

3.) Ha a dolgozó év végén lesz keresőképtelen számára, pl. december 29-től - 31-ig
3 nap betegszabadságot kell kiadni az év terhére. A többi nap azonban nem vihető
át a következő évre. Ha a biztosított folyamatosan továbbra is keresőképtelen, akkor
a következő év január 1-jétől ismét betegszabadságra jogosult, de már a következő
év terhére (15 munkanap). Táppénzre csak a betegszabadság lejártát követő naptól
lesz jogosult.

Ha az előző esetben december 31-én már táppénzt kap (december 30-ig az évi 15
napot kimerítette), akkor a következő év táppénzzel folytatódik, és csak az esetleges
újbóli megbetegedése első napjától megy betegszabadságra, összesen 15 napig.

4.) Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó

betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azonban -ha a munkavállaló az év
folyamán már munkaviszonyban állt-, nem lehet több, mint a naptári évre járó
betegszabadság még igénybe nem vett része.

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a dolgozó alkalmazása

(munkaszerződése) szeptember 1-jétől határozatlan időre szólt, a betegszabadság
részarányos elszámolásánál a szeptembertől decemberig terjedő időtartamot kell
figyelembe venni, hiszen a betegállomány ideje alatt a munkáltató még nem
tudhatja, hogy a munkavállaló ki fog-e lépni. Így kell eljárni akkor is, ha határozott
időre szólt az alkalmazása -a munkaszerződése-, tehát ebben az esetben is
december 31-ig kell számolni a betegszabadság napjait.

5.) Ha a munkavállaló a munkába állást megelőzően munkanélküli-járadékban

részesült, tehát semmiképpen nem volt jogosult betegszabadságra és az év közben
kezdődik a munkaviszonya, betegszabadságát a munkaviszony kezdőnapjától az év
utolsó napjáig kell időarányosan számolni.

Például hogyan határozzuk meg a betegszabadság évi mértékét, ha a munkavállaló

munkaviszonya június 1-én kezdődik, előtte május 1-től május 31-ig munkanélküli
járadékban részesült, január 1 – április 30. közötti előző munkahelyén nem vett ki
betegszabadságot:

15 nap / 365 nappal = 0,041 nap

Új munkahelyén várhatóan 214 napot fog dolgozni, ezért 214 x 0,041 = 8,774,
kerekítve 9 nap betegszabadságra jogosult.

Ha az előző munkahelyén már kivett 10 nap betegszabadságot, úgy csak a maradék

5 napra jogosult, ha az előző munkahelyén 3 napot vett ki, akkor jogosult a 9 napra.

6.) Ha a dolgozó a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon volt, a

munkába állás napjától csak az arányos betegszabadságra jogosult.

7.) Ha a dolgozó fizetett szabadsága alatt megbetegszik, a szabadság kiadását meg

kell szakítani és részére az éves keret figyelembe vételével betegszabadságot (ha
már nincs, akkor táppénzt) kell elszámolni.

8.) Többes jogviszonyban (több munkáltatónál) dolgozó munkavállalónak minden

jogviszonyában jár a betegszabadság (ha mindegyik jogviszonyában
keresőképtelen), táppénzre csak ennek lejárta után jogosult, és csak abban a
jogviszonyában, amelyben az egészségbiztosítási járulék pénzbeli részét is
megfizette. Így pl. a nyugdíjas munkavállaló bár betegszabadságra jogosult, de
táppénzre már nem.

9.) Ha a dolgozó felmondási ideje alatt lesz keresőképtelen, a felmondási időtartam

ledolgozandó részére is, ha átnyúlik a felmentési időszakára, akkor a felmentési
időszakra is betegszabadságra (és nem átlagkeresetre) jogosult.

10.) A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére -kivéve üzemi baleset

és foglalkozási betegség- naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg. A
betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának 70 százaléka
jár. A betegszabadság csak arra a napokra jár, amikor gyakorlati képzésen kellene
részt venni.

2. Adózás

Ez az anyag már nem hatályos. A jelenleg is hatályos változatot megtalálja a

Könyvelői Praktikumban.

2.1 ÁFA

Nem értelmezhető
2.2 Társasági adó

Az elszámolt juttatás és járulékai a vállalkozás érdekében felmerült költség.

2.3 SZJA
2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó)

A kifizetett juttatás költségként elszámolható kiadás

2.3.2 Magánszemély

SZJA köteles juttatás, az összevont adóalap része

2.4 EVA
2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany

Az elszámolt juttatás és járulékai az EVA alapját nem érintik, de a mérleg szerinti

eredmény összegét csökkenti, ezzel a fizethető osztalék mértéke csökken.
2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany

Az elszámolt juttatás az adó alapját nem csökkenti.

2.5 Egyéb adók és járulékok

A juttatás járulékalapot képező jövedelem, ebből következik, hogy a munkáltatónak
a kifizetett juttatás után 27 % szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

A szakképzési hozzájárulás a szociális hozzájárulási adó alapjának 1,5 %-a.

EVA adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden

magánszemély után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára
szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles, mely a tárgyhónap első napján
érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka.

3. Könyvviteli elszámolás

Ez az anyag már nem hatályos. A jelenleg is hatályos változatot megtalálja a

Könyvelői Praktikumban.

3.1 Kettős könyvvitel

Elszámolása a munkabér elszámolásával együtt történik (a betegszabadság az

elszámolás során személyi jellegű kifizetések közé kerül):

T541 Bérköltség a bér bruttó összegével

T551 Munkavállalónak, tagnak fizetett személyi jellegű kifizetések a
betegszabadságra jutó juttatás bruttó összegével
K4711 Kereset elszámolás számla a bruttó bér és a betegszabadságra jutó juttatás
összegével

Kifizetés és dolgozótól történő levonások elszámolása:

T4711 Kereset elszámolás számla a bruttó bér és a betegszabadságra jutó juttatás

összegével
K473 Társadalombiztosítási kötelezettség
K462 Személyi jövedelemadó számla
K381 Pénztár a nettó kifizetendő összeggel

Munkáltatót terhelő járulékok elszámolása:

T561 Nyugdíj és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék előírása

K473 Szociális hozzájárulási adó
3.2 Egyszeres könyvvitel

Elszámolása a munkabér elszámolásával együtt történik:

NF - Pénztár kiadás a munkabér és a betegszabadságra jutó juttatás bruttó

összegével
NF - Munkabérek és közterhei a munkabér bruttó összegével
NF - Munkabérek és közterhei a betegszabadságra jutó juttatás bruttó összegével

Pénztár bevétel a levonások összegével

NF - Kötelezettség nő az SZJA előleg összegével

NF - Kötelezettség nő a munkavállalót terhelő járulékok összegével

Munkáltatót terhelő járulékok elszámolása:

NF - Bank kiadás a munkáltatót terhelő járulékok összegével

NF - Munkabérek és közterhei a járulékok összegével
3.3 Szja szerinti adózás

Elszámolása a munkabér elszámolásával együtt történik:

PK -Pénztár kiadás a munkabér és a betegszabadságra jutó juttatás bruttó

összegével
PK - Munkabérek és közterhei a munkabér bruttó összegével

PK - Munkabérek és közterhei a betegszabadságra jutó juttatás bruttó összegével

Pénztár bevétel a levonások összegével

PK - Egyéb eredményt nem képező bevétel az SZJA előleg összegével

PK - Egyéb eredményt nem képező bevétel a munkavállalót terhelő járulékok
összegével

Munkáltatót terhelő járulékok elszámolása:

PK - Bank kiadás a munkáltatót terhelő járulékok összegével

PK - Munkabérek és közterhei a járulékok összegével

4. Iratminták, nyomtatványok
Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok.

5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások

Ez az anyag már nem hatályos. A jelenleg is hatályos változatot megtalálja a

Könyvelői Praktikumban.

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi

elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

2. számú melléklet a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelethez

A heti jelentéshez és a keresőképtelenség igazolásához, valamint a Naplóban

használandó kódok

Felvétel módja
(Felv. mód.)
Kód

Induló
I

Átvett
A

Új diagnózis
D

Kórházból
H

Visszamenőleges
V

Neme
Kód

Férfi
1

Nő
2

Eset megszüntetés módja

(Megsz. mód.)
Kód

Keresőképes
K

Átadva
A

Kórházba
H

Táppénz joga lejárt

L

Beteg kérésére
B

Diagnózisváltozás
D

Rokkantosítva
R

Meghalt
E

Táppénz jellege
(TP. jell.)
Kód

Üzemi baleset
„1”

Foglalkozási megbetegedés
„2”

Közúti baleset
„3”

Egyéb baleset
„4”

Beteg gyermek ápolása

„5”

Terhesség-szülés miatti keresőképtelenség

„6”

Közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés

„7”

Egyéb keresőképtelenség
„8”

Veszélyeztetett terhesség
„9”
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

130. § (1) A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes

szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár

szabadság:

a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;

133. § (1) Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a

szabadság arányos része jár.

(2) Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő

töredék egész munkanapnak számít.

137. § (1) A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem

értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási
betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő
gondozásba vételt követő, terhesség miatti kereső képtelenséget - naptári évenként