9) Mutassa be a Munka Törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit, különös

tekintettel a következő területekre: napi munkaidő, a munkaidő-beosztás szabályozása, napi- és

heti pihenőidő, rendkívüli munkaidő, ügyelet és készenlét! Térjen ki a szabadság fajtáira,
mértékére, a kiadás módjára, különböztesse meg a betegszabadság, szülési szabadság és fizetés
nélküli szabadság fogalmakat!
A napi munkaidő

 Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
 Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott
o teljes napi munkaidő vagy
o részmunkaidő.
 A teljes napi munkaidő napi 8 óra.
 A teljes napi munkaidő legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű
munkakört lát el, a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója
 Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi
munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat.
A munkaidő-beosztás szabályai

 A munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg.

 A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére,
valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
 Általános munkarend: a munkáltató a munkaidőt heti 5 napra, hétfőtől péntekig osztja be.
 A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is
meghatározhatja.
 A munkaidőkeret tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét.
Napi pihenőidő

 A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra

egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
 A napi pihenőidő időtartama legalább 8 óra
o az osztott munkaidőben,
o a megszakítás nélküli,
o a több műszakos vagy
o az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében.
Heti pihenőidő

 Hetenként két pihenőnapot kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.

 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti
pihenőnapot be kell osztani.
 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
o a megszakítás nélküli,
o a több műszakos,
o az idényjellegű tevékenység
o keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot
be kell osztani.
 Havonta legalább 1 heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.
Rendkívüli munkaidő,

 Rendkívüli munkaidő
o a munkaidő-beosztástól eltérő,
o a munkaidőkereten felüli,
o az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt
meghaladó munkaidő,
o az ügyelet tartama.
 A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
 Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
 Az eddig leírak alapján arányosan kell alkalmazni, ha
o a munkaviszony évközben kezdődött,
o határozott időre vagy
o részmunkaidőre jött létre.
Ügyelet és készenlét

 A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető.

 Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás
o a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,
o baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély
megelőzése, elhárítása, továbbá
o a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében
rendelhető el.
 A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni
és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.
 A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét
 A rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell.
 Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát
 A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg
Szabadság fajtáira, mértékére

 A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely
alap- és pótszabadságból áll.
 Munkában töltött időnek minősül
o a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
o a szabadság,
o a szülési szabadság,
o a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjának,
o a keresőképtelenség,
o a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem
haladó tartama,
 Az alapszabadság mértéke 20 munkanap.
 A munkavállalónak
o 25 életévétől 1,
o 45 életévétől 10 munkanap pótszabadság jár.
 A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb
o 1 gyermeke után 2,
o 2 gyermeke után 4,
o 2 több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.
  Pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke
fogyatékos.
 A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár,
 A munkavállalónak, ha
o megváltozott munkaképességű,
o fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
o vakok személyi járadékára jogosult
o évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
 A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
A kiadás módja

 A szabadságot a munkáltató adja ki.

 A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének
megfelelő időpontban köteles kiadni.
 A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább
14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
 A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15
nappal közölni kell.
 A szabadságot megváltani nem lehet.
 A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
 A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan
érintő ok esetén
o a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
o a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
o kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az
esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
 A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben
felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.
 A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
 A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg
kell váltani.
Betegszabadság

 A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári

évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki.
 Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási
betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti
keresőképtelenség tartamára.
 Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére
jogosult.
Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság

 Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles
igénybe venni.
 A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe
vette.
 A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé
essen.
 A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig fizetés nélküli szabadságra jogosult,
 szabadság megszűnik
o a gyermek halva születése esetén,
o ha a gyermek meghal, a halált követő 15. napon,
o ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették
a gyermek elhelyezését követő napon.
 A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai
szolgálatteljesítés tartamára.
 A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a
gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás
folyósításának tartama alatt.
 A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban
köteles bejelenteni.