A kormányzati igazgatásról szóló törvény

fókuszában szereplő változások:

új fogalmak, jogintézmények és
eljárások

Előadó: dr. Horváth István

(Miniszterelnöki Kormányiroda)

Magyary-napok 2019 programsorozat

Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Államtudományi és Közigazgatási Kar
2019. június 13.
 Az álláshely, mint a létszámgazdálkodás
alapegysége és
a személyügyi igazgatás eszköze

• az álláshely, mint a létszámgazdálkodás alapegysége

 a Kormány megállapítja a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámát és
az alaplétszámba tartozó álláshelyek besorolási kategóriáját
 a többletfeladatokhoz és európai uniós projektekhez a Kormány engedélyezi
a központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyek betöltését
 a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv – a kormányzati
igazgatási szervek közreműködésével – nyilvántartást vezet (ÁNYR) a
kormányzati igazgatási szervek álláshelyeire vonatkozó alapvető adatokról

• az álláshely, mint a személyügyi igazgatás eszköze

 az álláshely határozza meg a kormánytisztviselő feladatait (megszűnt a
munkakör)
 az álláshely határozza meg az illetménysávot
 az álláshely határozza meg a pótszabadság mértékét
 A Kormány mint munkáltató,
a kinevezési okmány és
a kinevezés módosítása

•a Kormány mint munkáltató

a kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány és a kormánytisztviselő között jön létre
a munkáltatói jogkör gyakorlója a hivatali szervezet vezetője (delegálható a jogkör
gyakorlása)
a Kormányt a munkáltatói feladatai ellátásában a kormányzati személyügyi igazgatásra
kijelölt szerv segíti

•a kinevezési okmány = létesítő okirat + beosztási okirat

a létesítő okirat a kormányzati szolgálati jogviszony létrejöttét igazolja
a jogviszonnyal kapcsolat alapvető információkat a beosztási okirat tartalmazza

•a kinevezés módosításának új eljárásrendje

a kinevezés a munkáltatói jogkör gyakorlója által egyoldalúan módosítható
a kormánytisztviselő a kinevezése módosításának közlésétől számított négy munkanapon
belül írásban kérheti a felmentését, ha a módosítás a Kit.-ben meghatározott lényeges
elemét érinti a kinevezésnek
 Az összeférhetetlenség
és a teljesítményértékelés

•az összeférhetetlenséggel kapcsolatos új eljárási szabályok

 az ún. gyakorolható tevékenységre irányuló jogviszonyt a kormánytisztviselőnek be kell
jelentenie
 ha a gyakorolható tevékenységet a kormánytisztviselő részben vagy egészben a munkaidőben
végzi, előzetesen engedélyeztetni kell azt
 a bejelentés, illetve az engedélyeztetés elmulasztása esetén a kormányzati szolgálati jogviszony
felmentéssel megszüntethető
 a munkáltatói jogkör gyakorlója a bejelentés megtételétől, előzetes engedély kérése esetén a
döntésének meghozatalától számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányzati személyügyi
igazgatásra kijelölt szervet

•a teljesítményértékelés átalakítása
 kivezetésre került a félévente kötelező teljesítményértékelés
 teljesítményértékelésre a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján kerül sor, valamint
abban az esetben, ha azt a kormánytisztviselő kéri (évente egyszer van erre lehetősége)
 az illetmény a teljesítményértékelés eredményének függvényében változtatható (lefelé 20%,
felfelé 30%)
 teljesítmény elismerés a teljesítményértékelés alapján adható
 A feladatok hatékonyabb ellátásának
biztosítása és az érdemtelenség

• a jogviszony megszüntetésének új esetei: a feladatok hatékonyabb

ellátásának biztosítása és az érdemtelenség
 ha a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás
következik be, amelynek hatékony ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége,
szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási
szerv az álláshelyet más kormánytisztviselővel betöltetheti (feladatok ellátásának hatékonyabb
biztosítása)
 a kormányzati igazgatási szerv köteles felajánlani annak lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő a
feladatok ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, szakképesítést az iskolai
végzettség, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez az oktatási intézmény által biztosított
határidőn belül megszerezze

 Érdemtelenségnek minősül, ha a kormánytisztviselő

 a) a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató
kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan
rombolja, vagy
 b) a feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi és emiatt nem várható el,
hogy a jogviszonyát fenntartsák.
 az érdemtelenség indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve a
munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet
 A munkaidő és a munkaközi szünet

• a munkaidő és a munkaközi szünet

 a munkaidő heti negyven óra, a napi munkaidő nyolc óra (általános

teljes napi munkaidő)
 a munkaidő keretei között a munkáltatói jogkör gyakorlója
határozza meg a munkavégzés kezdő és befejező időpontját
(általános munkarend)
 Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő
részére - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc,
valamint minden további három óra munkavégzés után a
kormánytisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet
kell egybefüggően biztosítani.
 a munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe
 Az otthoni munkavégzés
(home office)

• az otthoni munkavégzés (home office) bevezetése

 a kormánytisztviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlójának megállapodása

esetén a kormánytisztviselő a munkáját a lakó-, illetve tartózkodási helyén
végezheti
 az otthoni munkavégzésre abban az esetben kerülhet sor, ha az elvégzendő
munka jellege ezt lehetővé teszi, továbbá ha az otthoni munkavégzés
elrendelése vagy lehetővé tétele nem jár a kormányzati igazgatási szerv vagy
a kormánytisztviselő számára aránytalan sérelemmel
 az otthoni munkavégzéshez a kormánytisztviselő – eltérő megállapodás
hiányában – a saját eszközeit használja
 az otthoni munkavégzésre a kormánytisztviselővel keretmegállapodás is
köthető. A keretmegállapodás esetén a kormánytisztviselő minden
alkalommal a megállapodásban foglaltak szerint jelzi az otthoni munkavégzés
iránti igényét a munkáltatói jogkör gyakorlójának
 A szabadság 1.

•szabadság mértéke
 a kormánytisztviselőnek a munkában töltött idő alapján minden naptári évben 20 munkanap
alapszabadság jár és az alapszabadságon felül pótszabadság jogosult igénybe venni
 pótszabadság az álláshely besorolásától függően évente 3-9 munkanap, az osztályvezetőnél 5
munkanap, a főosztályvezetőnél 10 munkanap
 a föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó
kormánytisztviselő további 5-10 munkanap pótszabadságot vehet igénybe
 az egészségkárosodással, illetve fogyatékkal élők évenként további 5 munkanap pótszabadságot
vehetnek igénybe
 a kormánytisztviselő a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek után egy gyermek esetén 4, két
gyermek esetén 8, kettőnél több gyermek esetén összesen 14 munkanap pótszabadság
igénybevételére jogosult (a pótszabadság a fogyatékkal élő gyermekenként 2 munkanappal nő)
 az apa gyermeke születése esetén 8, ikergyermekek születése esetén 10 munkanap
pótszabadság igénybevételére jogosult
 a nagyszülő unokája születése esetén 5 munkanap pótszabadságot vehet igénybe
 a kormánytisztviselő részére első házassága megkötése alkalmából 5 munkanap pótszabadság
jár
 A szabadság 2.

• a szabadság igénybevétele

 a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni

 a munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálati érdek esetén az alapszabadságot az
esedékesség évét követő év márciusának utolsó napjáig adja ki, a
pótszabadságot az esedékesség évét követő év júniusának utolsó napjáig
adhatja ki és a kormánytisztviselő eddig az időpontig veheti igénybe
 a határidőt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe
 a szabadság felével a kormánytisztviselő rendelkezik
 a pótszabadság – a gyermek születéséhez és a házasságkötéshez kapcsolódó
pótszabadságok kivételével – abban az esetben adható ki és vehető igénybe, ha
az alapszabadság már kiadásra került
 a szabadságot – a jogviszony megszűnésének és a gyermek ápolása, gondozása
miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság
kivételével – pénzben megváltani nem lehet, és a szabadság nem halmozódhat 
 Az illetmény

• az illetményrendszer átalakítása

 a szenioritáson alapuló előmeneteli rendszer megszüntetése központi

kormányzati igazgatási szerveknél
 a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján havonta
az álláshelye besorolási kategóriájához a Kit. 1. mellékletében
meghatározott illetménysávon belül számára megállapított illetményre
jogosult
 az illetményt a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg az álláshelyhez
tartozó besorolás szerinti sávon belül
 az illetmény összegének legalább a garantált bérminimum összegét el kell
érnie
 a kormánytisztviselő megállapított illetménye az adott naptári évben a
teljesítményértékelése alapján módosítható
 Az érdemek elismerése

• az érdemek elismerésének új rendszere

 írásbeli dicséret
 teljesítmény elismerés: a kormánytisztviselő hosszabb időn át tartó kimagasló
teljesítményéért és feladatainak eredményes ellátásáért teljesítmény elismerésben
részesíthető
 motivációs elismerés: a kormánytisztviselő valamely kompetenciájára, speciális
képességére, ismeretére, tudására figyelemmel motivációs elismerésben
részesíthető, amennyiben az adott álláshelyen történő munkavégzése a munkáltatói
jogkör gyakorlójának kiemelt érdeke (pl. magas színvonalú munka elismeréseként
vagy egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként adható)
 álláshelyi elismerés: az álláshelyi elismerésre jogosító idő megállapításánál az egy
adott álláshelyen eltöltött időt kell figyelembe venni. Először az ugyanazon
álláshelyen eltöltött 5 év után jár.
 szolgálati elismerés (megegyezik a korábbi jubileumi jutalommal). Először 25 év
kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén jár. Az elismerésre jogosító
idő megállapításánál nem csak a Kit. szerinti, hanem a többi foglalkoztatási tárgyú
törvény hatálya alá tartozó jogviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni. A
kormánytisztviselő nem jogosult szolgálati elismerésre, ha másik foglalkoztatási
jogviszonyban azt már megkapta.
 Gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselőkre
vonatkozó kiegészítő rendelkezések

•a Kit. a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselőkre

vonatkozóan az alábbi tárgykörökben állapít meg kiegészítő rendelkezéseket
 a munkaidőre vonatkozó speciális, a kormánytisztviselő várandósságának megállapításától a
gyermeke hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő esetén
gyermeke hároméves koráig alkalmazandó rendelkezések
 a képzés támogatása és a kormánytisztviselő tájékoztatása a szülési szabadság, illetve a
gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt
 a felmentési időre vonatkozó rendelkezések (legalább egy gyermeket háztartásában nevelő
kormánytisztviselő esetében 30 nappal, a legalább három gyermeket háztartásában nevelő
kormánytisztviselő esetében 60 nappal meghosszabbodik, ha azt a kormánytisztviselő kéri)
 a pótszabadságra vonatkozó rendelkezések
 a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezések
 a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezések
 a részmunkaidőre vonatkozó speciális rendelkezések
 a cafetéria-juttatásra vonatkozó rendelkezések
 az otthoni munkavégzésre vonatkozó kedvezőbb rendelkezések
 a családalapítási támogatás
 az iskolakezdési és gyermeknevelési támogatás
 Új jogviszonytípusok

• a politikai szolgálati jogviszony

 álláshelyen hozható létre
 a politikai szolgálati jogviszonyra a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni a politikai szolgálati jogviszonyra megállapított
eltérésékkel
 politikai szolgálati jogviszonyban állnak: a miniszterelnök, a miniszterek, az
államtitkárok, a kormánymegbízottak, a politikai tanácsadók, politikai
főtanácsadók és a kabinetfőnökök

• a biztosi jogviszony
 álláshelyen hozható létre
 a biztosi jogviszonyra nem alkalmazandók a kormányzati szolgálati jogviszonyra
vonatkozó szabályok
biztosi jogviszonyban állnak: a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos

• az állami szolgálati jogviszony átalakítása kormányzati szolgálati

jogviszonnyá
Köszönöm a figyelmet!