HR ISMERETEK - MUNKAJOGI

ISMERETEK 3.
MUNKAJOGI ISMERETEK – MUNKAIDŐ,
PIHENŐIDŐ
 A munkaidő és a pihenőidő
 Fogalmak:
 - a munkaidő: a munkavégzés előírt kezdetétől annak befejezéséig terjedő idő,
valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység
tartama.

 - nem munkaidő: - a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet,

és
 - a lakó vagy tartózkodási helyről a munkavégzés helyére, és onnan
hazautazás időtartama.
 - napi munkaidő: a felek, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által
meghatározott
 - teljes napi munkaidő, vagy
 - részmunkaidő.
 A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő)
 - éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített
munkavégzés.
MUNKAJOGI ISMERETEK -
MUNKAREND
 A munkáltató tevékenysége:
 - megszakítás nélküli:
 ha a munka naptári naponként hat órát meg nem haladó
időtartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai
előírásban, az ott meghatározott okból, az ott előírt időszakban
szünetel, és társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás
biztosítására irányul (pl. áramszolgáltatás),vagy a termelési
technológiából fakadó okból gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen
másként nem folytatható.
 - több műszakos:
 ha tartama eléri a heti nyolcvan órát,
 - idényjellegű:
 ha a munkaszervezéstől függetlenül csak az év valamely
időszakához vagy időpontjához kötődik (pl. karácsonyi vásár, szőlő
szüret).
MUNKAJOGI ISMERETEK – MUNKAIDŐ
 Készenléti jellegű a munkakör:
 ha a munkavállaló feladatainak jellege miatt – hosszabb idő átlagát
tekintve – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés
nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
 - a munkavégzés a munkavállaló számára az általánoshoz képest
lényegesen alacsonyabb igénybe vétellel jár.
 Munkaidőkeret:
 ha a munkáltatónál nem egyenletes a napi munkamennyiség,
munkaidőkeret alkalmazható.
 A munkaidőkeret időtartama alatt (például négy hónap alatt) a
ledolgozott munkaórák száma nem haladja meg a törvényes munkaórák
számát, de egyes napokon a munkaidő hosszabb, mint a teljes napi
munkaidő, más napokon rövidebb. A munkaidőkeret végére ki kell
egyenlítődni ennek a két tényezőnek. Akkor kell csak túlórát fizetni, ha
a munkaidőkeret végén a ledolgozott munkaórák száma több, mint az
adott időszakra vonatkozó törvényes munkaórák száma.
MUNKAJOGI ISMERTEK – MUNKAIDŐ
 A munkaidő beosztás:
 A munkaidő beosztás szabályait a munkáltató határozza
meg (munkarend), és erről tájékoztatja a munkavállalót.
 Kötetlen munkarend: ha a munkavégzés önálló
megszervezésére tekintettel a munkáltató írásban
átengedi a munkaidő beosztás jogát a munkavállalónak.
 Általános munkarend: a munkaidőt heti öt napra,
hétfőtől péntekig kell beosztani.
 A munkaidő beosztást legalább hét nappal
korábban,legalább egy hétre írásban kell közölni.
 Ennek hiányában az utolsó munkaidő beosztás az
irányadó.
MUNKAJOGI ISMERETEK – PIHENŐIDŐ
 Pihenőidők:
 - munkaközi szünet:

 a munkavállaló részére, - ha a beosztás szerinti napi

munkaidő a hat órát meghaladja, húsz perc, ha a kilenc
órát meghaladja további huszonöt perc munkaközi
szünetet kell biztosítani.
 Fiatal munkavállaló részére négy és fél órát meghaladó
napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát
meghaladó munkaidő esetén legalább negyvenöt perc
munkaközi szünet jár.
MUNKAJOGI ISMERETEK - PIHENŐIDŐ
 Napi pihenőidő:
 két munkanap között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
 Legalább nyolc óra pihenőidőt kell adni:
 - osztott munkaidőben,
 - megszakítás nélküli munkarendben,
 - több műszakos munkarendben, vagy
 - idényjellegű tevékenység esetén.

 Heti pihenőnap:
 a munkavállalót heti két pihenőnap illeti meg.
 Havonta egy pihenőnapot mindenképen vasárnapra kell kiadni.
 Heti pihenőidő:
 A heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő illeti meg a
munkavállalót.
 Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén havonta legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló
megszakítás nélküli pihenőidő is beosztható.

 Rendkívüli munkaidő (túlóra, túl munka):

 - a munkaidő beosztástól eltérő,
 - a munkaidőkereten felüli,
 - az elszámolási időszak alkalmazása esetén az alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, és
 - az ügyelet időtartama.
MUNKAJOGI ISMERETEK – ÜGYELET,
KÉSZENLÉT
 Ügyelet és készenlét
 A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején
kívül rendelkezésre állásra kötelezhető.
 Ügyelet: a munkáltató a munkavállaló számára
meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét. (pl: a
munkahelyen kell lennie az ügyelet alatt).
 Készenlét:a munkavállaló maga határozhatja meg a
tartózkodási helyét a készenlét alatt (pl. otthon van) úgy,
hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul
rendelkezésre álljon.
MUNKAJOGI ISMERETEK – A
SZABADSÁG
 A szabadság szabályai

 Szabadságra jogosító idő:

 - a munkavégzés ideje, és a munkában töltött időnek számító idők:
 - a munkavégzés alóli mentesítés ideje,
 - a szabadság ideje,
 - a keresőképtelenség ideje,
 - a szülési szabadság ideje,
 - a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság első hat
hónapja,
 - a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három
hónapot meg nem haladó időtartama,
 - a munkaidő beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség
alóli mentesülés időtartama.
MUNKAJOGI ISMERETEK – A
SZABADSÁG
 A szabadság kiszámítása
 A szabadság két részből áll:
 - alapszabadságból : évi 20 munkanap, és
 - pótszabadságokból:
 - életkori pótszabadság: a 25. életévtől kezdődik, 45 éves korra éri el maximumát,a 10 munkanapot,

 - fiatal munkavállalónak évi 5 munkanap pótszabadság jár utoljára abban az évben, amikor a 18. évét betölti,

 - gyermekek utáni pótszabadság a gyermek 16 éves koráig: egy gyermek után 2,

 két gyermek után 4,
 kettőnél több gyermek esetén összesen 7 munkanap pótszabadság .
 Fogyatékos gyermek után további 2 munkanap pótszabadság jár.

 - gyermek születés miatti pótszabadság (apasági szabadság” az apa gyermeke születésekor 10 munkanap, pótszabadságra
jogosult, melyet a gyermek születését követő két hónapon belül kell igénybe venni. A határidő örökbefogadás esetén az
örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásakor kezdődik.

 - a föld alatt állandó jelleggel , vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkakörben naponta legalább 3 órát dolgozó
munkavállaló évi 5 munkanap pótszabadságra jogosult,

 - - a munkavállalónak évi 5 munkanap pótszabadság jár, ha megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékossági

támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult.
 Szülői szabadság: a munkavállalót gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg., ha a
munkaviszony a gyermek születését, vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé
válását követően legalább egy éve fennáll.
MUNKAJOGI ISMERETEK – A
SZABADSÁG
 A szabadság kiadása
 A szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki.
 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve -
legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
 A szabadságot az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve az esedékessége évében kell
kiadni.
 Az esedékesség évén túl lehet kiadni a szabadságot:
 - október 1. után kezdődő munkaviszonynál a tárgyévet követő év március 31-ig,
 - év végén kezdődő, következő évre átnyúló szabadságnál 5 munkanapot úgy kell tekinteni, mintha az
esedékesség évében került volna kiadásra,
 - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján az életkori pótszabadság a következő év december
31-ig adható ki,
 - kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyede következő év március 31-ig adható
ki.
 Ha a szabadság kiadásának akadálya a munkavállaló személyében van (tartós távollét miatt), a
szabadságot az akadály megszűntétől számított 60 napon belül kell kiadni.
 A szabadságot csak a munkaviszony megszűnése esetén lehet pénzben megváltani az apasági
szabadságot és a szülői szabadságot kivéve.
 A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok
esetén a szabadság kiadását – az apasági szabadság kivételével - legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja, a
már megkezdett szabadságot – az apasági szabadság és a szülői szabadság kivételével –
megszakíthatja.
MUNKAJOGI ISMERETEK – A
BETEGSZABADSÁG
 Betegszabadság
 A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti
keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap
betegszabadságot ad ki.
 Évközben kezdődő munkaviszony esetén a betegszabadság
időarányosan jár.
 Nem jár betegszabadság veszélyeztetett várandósságnál,
beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségnél, és üzemi
baleset, foglalkozási betegség miatti keresőképtelenségnél.
Ezekben az esetekben kezdettől fogva táppénz jár.
 A keresőképtelenséget orvosi igazolással kell igazolni.
 A betegszabadság alatt a munkáltató a távolléti díj 70 %-át
fizeti a munkavállaló számára.
MUNKAJOGI ISMERETEK – SZÜLÉSI
SZABADSÁG
 Szülési szabadság
 Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult,
amelyből két hét igénybevétele kötelező.
 Négy hetet a szülés előtt is igénybe lehet venni.
 Az örökbefogadó anya is jogosult a szülési szabadságra.
 Jár a szülési szabadság annak a munkavállalónak is, aki a
gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt
bírósági ítélet vagy gyámhatósági határozat alapján gondozza.
 A szülési szabadság igénybe nem vett részét koraszülött
gyermek esetén , ha őt koraszülött intézményben ápolják, az
intézményből való elbocsátás után is igénybe lehet venni.
 Ha a gyermek halva születik, vagy meghal, a szülési szabadság
rövidebb ideig jár, de hat hétnél rövidebb nem lehet.
MUNKAJOGI ISMERETEK – FIZETÉS
NÉLKÜLI SZABADSÁG
 Fizetés nélküli szabadság
 A fizetés nélküli szabadságnak két fajtája van:
 - kötelezően adandó , és
 - adható fizetés nélküli szabadság.

 Kötelezően adandó fizetés nélküli szabadság:

 - a gyermek személyes gondozására a gyermek 3 éves koráig, illetve 10 éves
koráig a GYES folyósítása idejére,
 - a hozzátartozó tartós személyes ápolása céljából az ápolás idejére, de
legfeljebb 2 évre,
 - a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára.

 Adható fizetés nélküli szabadság:

 a munkáltató a munkavállaló kérésére bármely okból, bármennyi időre
engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot. (pl: ha a szabadság már elfogyott)
MUNKAJOGI ISMERETEK – MUNKAÜGYI
NYILVÁNTARTÁSOK
 A munka- és pihenőidő nyilvántartása

 A munkáltató nyilvántartja:
 - a rendes és rendkívüli munkaidő,
 - a készenlét,
 - a szabadság időtartamát.

 Rendkívüli munkaidő évente legfeljebb 250 óra lehet,

további 150 óra lehet önként vállalt túlmunka.
 Kollektív szerződés rendelkezése esetén évi 300 óra lehet
az elrendelt rendkívüli munka, 100 óra lehet az önként
vállalt túlmunka.
MUNKAJOGI ISMERETEK –
MENTESÜLÉS A MUNKAVÉGZÉSI
KÖTELEZETTSÉG ALÓL
 A munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási
kötelezettség alól a következő esetekben.
 Az esetek egy részében jár díjazás, más részében nem (részletek a
Munkajogi ismeretek 4. sz. anyagban.)
 - a keresőképtelenség időtartamára, vagy egyébként munkaköre
ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak
időtartamára
 - a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő,
egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára,
 - a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára,
 - a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
 -a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy,
ikergyermekek esetén kétszer két órára,a kilencedik hónap végéig
naponta egy, ikrek esetében két órára,
MUNKAJOGI ISMERETEK –
MENTESÜLÉS A MUNKAVÉGZÉSI
KÖTELEZETTSÉG ALÓL
 - hozzátartozója halálakor két munkanapra,
 - általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a
felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés
esetén a képzésben való részvételhez szükséges időre,
 - bíróság vagy hatóság felhívására , vagy az eljárásban
való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
 - a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése
időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő
személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz
munkanapra,
 - a különös méltánylást érdemlő személyi, családi, vagy
elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára,
MUNKAJOGI ISMERETEK –
MENTESÜLÉS A MUNKAVÉGZÉSI
KÖTELEZETTSÉG ALÓL
 - a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló
hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös
háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás
céljából évente legfeljebb öt munkanapra, vagy
 - munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott
időre.

 A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett

kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt
indokolt, a vizsgálat idejére, de legfeljebb 30 napra
mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési és
rendelkezésre állási kötelezettség alól.
MUNKAJOGI ISMERETEK –
KISGYERMEKES MUNKAVÁLLALÓ
 A munkáltató a munkavállaló kérésére a gyermek négy éves koráig,
három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hat
éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi
munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

 A munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve - gyermeke

nyolc éves koráig, vagy a gondozást végző munkavállaló kérheti:
 - a munkavégzés helyének, vagy a munkarendjének módosítását, illetve
távmunka végzésben, vagy részmunkaidőben való foglalkoztatását.
 A kérelemre a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik, elutasítás
esetén indokolással.
 Elutasítás esetén bírósághoz fordulhat a munkavállaló.
 Rendkívüli munkaidő és éjszakai munka a gyermek 3 éves koráig nem
rendelhető el.