Társas kompetenciák vizsgálata a

gyermekek közötti konflikusok tükrében

Készítették:

Pataki Ágnes
Schubert Zita
Velemi Kinga
Zombor Sára
Zubonyainé Pelka Zsuzsanna

ELTE PPK Neveléstudományi MA

2010. május 15.
Témaválasztás indoklása, probléma kiválasztása
és meghatározása
Kutatási problémánk kiválasztásának fő forrása pedagógiai
gyakorlatunk volt.

Tapasztalatok:
 Gyermekek közötti egyre több konfliktus
 Önálló problémamegoldás, problémamegoldó stratégiák hiánya

„A pedagógiai gyakorlatban előforduló konfliktusoknak az utóbbi

években nem csupán (sőt nem is elsősorban) a száma nőtt meg,
hanem tartalmuk lett összehasonlíthatatlanul változatosabb.”
(Szekszárdi, 2001.)
Témaválasztás indoklása, probléma kiválasztása
és meghatározása

Konfliktus eredeti jelentésének megváltozása

↓
A nevelő és a nevelt, iskolai viszonylatban a pedagógus és a diák megváltozott
kapcsolata
↓
Konfliktuspedagógia önálló diszciplínaként (60-as évek)

A hagyományos „A gyermekkor
tekintélyelv megszűnése”
megkérdőjeleződése (Winn, 1990)
A szociális kompetencia fogalma

Zsolnai-Józsa szerzőpáros a Szociális készségek kritériumorientált fejlesztésének

lehetőségei című cikkében a következők szerint interpretálta Nagy József szavait:

„…a szociális kompetencia leginkább a komponensrendszer-elmélet alapján

értelmezhető. Ez azt jelenti, hogy a szociális viselkedéshez szükséges
komponensfajták (szükségletek, hajlamok, attitűdök, meggyőződések, rutinok,
szokások, minták, készségek, ismeretek) készletével rendelkezünk, amelyből kognitív
és szociális képességeinktől függően alakul az aktuális helyzetnek megfelelő
viselkedés, miközben módosulhatnak meglévő komponenseink, gazdagodhatnak
komponenskészleteink, fejlődhetnek szociális és kognitív képességeink.”
A szociális kompetencia fogalma
Szociális és állampolgári kompetencia meghatározása a Nemzeti Alaptantervben:

„…A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális,

szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a
közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és
tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén
az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és
szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha
szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani…”
A szociális kompetencia fogalma
Az egyén szociális kompetenciáit meghatározó attitűdök:

 Mások érzelmeinek felismerése

 Odafigyelés
 Negatív hatásoknak való ellenállás képessége
 Empátia
 Kapcsolatépítő és kapcsolatkezelő képesség
 Meggyőző erő
 Kommunikációs képesség
 A konfliktuskezelés társadalmilag elfogadott módjának felismerése és a
felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítása
 Együttműködésre való készség
 A segítségkérésre vonatkozó akarat
A konfliktus fogalma

Olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak,

törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek,
vélemények, értékek szembenállása húzódik meg.”
(Szekszárdi, 1996)

Konfliktusok csoportosítása:
Viselkedésben, magatartásban megnyilvánuló konfliktusok
Interperszonális konfliktusok
Társadalmi konfliktusok
A konfliktus fogalma
Konfliktusok lehetnek:
 Pozitív töltésűek: pl. értelmes viták, versengések
 Negatív töltésűek: pl. erőfölény öncélú kifejeződése, agresszió

…másképpen:
 Konstruktív konfliktus: pl. versengés, együttműködés egyenlő
felek között. Ennek során a szociális attitűdök fejlődnek, elősegíti a
kísérletezési és a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását
 Destruktív konfliktus: pl. versengés egyenlőtlen felek között.
Nincs bizalom, nincs egyetértés a szabályokban
A konfliktus fogalma
Az iskolai konfliktusokról:

„Az iskolai konfliktusok esetén fontos, hogy a konfliktust a

pedagógiai folyamat szerves, kívánatos, hasznosítható
részének tekintsük – konstruktív konfliktusszemlélet -,
amelyben a felek autonóm lények, demokratikus
játékszabályok alapján működnek, a köztük lévő
kapcsolatok szimmetrikusak, a konfliktus megoldása pedig
a felek egyenrangúságán alapuló interakció során alakul ki,
tehát a végkifejlet nem előre meghatározott.”

(Szekszárdi Júlia, 1996)

A konfliktus fogalma
Konfliktuskezelési stratégiák:

 Önérvényesítő (győztes vagy vesztes) stratégia

 Önalávető (alkalmazkodó vagy engedékeny) stratégia

 Elkerülő magatartás

 Kompromisszumkereső stratégia

 Problémamegoldó stratégia
A konfliktus fogalma
Konfliktuskezelő módszerek:
 Minimális hatékonyságú módszerek:
távolról szemlélés, beletörődés, halogatás, koalíciók alkotása
 Közepes hatékonyságú módszerek:
másokkal próbálja megvalósíttatni elképzeléseit, nyílt verseny alkalmazása,
segítségkérés
 Leghatékonyabb módszerek:
konfliktushelyzet tisztázása, önelemzés, munkacsoport átszervezése, közös cél
megtalálása

Mediáció: „Az alternatív konfliktusmegoldás egyik formája, melynek során egy

semleges harmadik fél avatkozik közbe, hogy elősegítse a vitában álló felek
között a kölcsönösen elfogadható megegyezést.” (Strasser és Randolph, 2008)
A kutatás célja
Gyermekek közötti konfliktusok és megoldási stratégiák vizsgálata
↓
Kérdések:
 Vajon a 11-12 éves gyerekeknek milyen konfliktuskezelő stratégiákat
alkalmaznak?
 Kellő eredményességgel fejlesztjük-e diákjaink társas kompetenciáját az
alsó tagozaton?
↓
Fő célunk:
bővítsük az ismereteket arról, hogy melyek azok a konfliktustípusok, melyekre
pedagógusként nagyobb figyelmet kell szánni alsó tagozaton,
megelőzésükre nagyobb hangsúlyt fektetni illetve, hogy ezeket a
problémákat mely módszerekkel tudjuk leghatékonyabban kezelni,
megelőzni.
Hipotézis

A gyermekek 11-12 éves korukra nem kellően

felkészültek a kortárscsoportokon belüli
konfliktusok kezelésére, nincsenek megfelelő
konfliktusmegoldó stratégiáik, nem találják meg
önállóan az adekvát választ a konfrontációs
helyzetekben.
KUTATÁS
Kutatási módszer

 Írásbeli egyéni kikérdezés (kérdőív)

 3 nyílt és 2 zárt kérdés + 1 demográfiai

 Megválaszolás körülményei:
személyesen indított és felügyelt kitöltés
Minta
Mintavétel:
véletlenszerűen kiválasztott rétegzett mintavétel

Minta:
általános iskola 5. osztályos tanulói

Minta nagysága: 97 fő
Nemek szerinti eloszlás:
Fiú: 34% (33 fő)
Lány: 66% (64 fő)
Kérdőív
 45 perc állt a gyerekek rendelkezésére
(esetenként elhúzódott)
 Kérdőívben 5 szituáció (képzelet, azonosulás),
melyeket
 …vagy tetszés szerint be kellett fejezni
 …vagy választani kellett a felsorolt befejezések közül
 …vagy a szituációban megjelenő érzelmeket kellett
azonosítani
 Kitöltés során gyakran kellett instruálni,
értelmezni
EREDMÉNYEK
1. kérdés
„Testnevelésórán felméréskor Peti jobban szerepelt, mint Andris.
Erre Andris kötekedni kezd Petivel, csúfolja, bosszantja őt.
Még egy perc és összeverekednek.
Írd le, milyen érzései lehetnek a két szereplőnek!”

Kérdés célja:
 Képet kapni arról, hogy mennyire tudnak azonosulni az
adott szereplő érzéseivel
 Képesek-e megfogalmazni érzéseiket, vagyis milyen
kommunikációs készlettel rendelkeznek, ha érzésekről
van szó
1. kérdés - eredmény
 Nem volt jó vagy rossz válasz.
 A féltékenységet 100%-ban megfogalmazták (Andris részéről)
 Andris reakciójának megítélésében nagyobb az eltérés.
 Andrásnak nincs igaza (vonuljon félre, vagy legyen ügyesebb)
 Andrásnak igaza van (pl. Peti biztos gúnyolta őt, túl magasak a
követelmények - felmentés)
 Visszatérő kulcsfogalmak:
 Peti érzései: értetlen, szomorú, büszke, fáj neki a verekedés, haragszik,
rossz érzése van
 Andris érzései: dühös, irigy, féltékeny, buta, hülye, meggondolatlan,
gyűlölet, szomorú
 Összességében az érzelmek megfogalmazásában nagyon
szegényesek voltak a válaszok (ennek egyik oka lehet az
írásbeliség – verbálisan talán színesebb képet kaptunk volna)
2. kérdés

„Kölcsönadtad Jancsinak a kedvenc könyvedet. Amikor

visszaadta neked, 6 oldal hiányzott belőle. Mit érzel? Mit
teszel?”

Több válaszlehetőség közül kellett kiválasztaniuk. Többet is be

lehetett jelölni.

Kérdés célja: egy ilyen helyzetben milyen konfliktuskezelő

stratégiákat alkalmaznak a gyerekek.
2. kérdés - eredmény
1. Szomorú vagyok.
2. Dühös vagyok.
3. Nem baj, mert lehet venni
másik könyvet.
4. Leszidom.
5. Megverem.
6. Szólok a tanárnak.
7. Szólok anyukámnak.
8. Megmondom neki, hogy mit
érzek.
9. egyéb
3. kérdés
„Marci és Andris kosarazik, egymás után dobnak kosárra. Számolják, ki hány pontot ért el. Odamegy
hozzájuk Peti, és megkérdezi, hogy beállhat-e.”
Te vagy Andris.
Válaszd ki az alábbi befejezések közül azt, amelyik a legjobban tetszik! Indokold meg miért, írd le, mi történik

1. Marci azt mondja: - Természetesen! Andris viszont nem szeretné, hogy beálljon Peti, de nem mond semmit,
csak a vállát vonogatja és kedvetlenül dobálja a labdát. Ahányszor Petire kerül sor, teljes erőből dobja oda neki a
labdát, Peti elé fut vagy meglöki. Peti megkérdezi Andristól mi baja. Andris ennyit mond: - Semmi.

2. Marci azt mondja: - Természetesen!

Andris viszont azt mondja: - Szó sem lehet róla!
Peti kérdezi: - De miért?
Andris válaszol: - Mert te mindig csalsz!
Peti: - Hazudsz! Azért nem akarod, hogy veletek játsszak, mert ügyesebb vagyok nálad!
Andris: - Jobb lesz, ha elhúzod a csíkot! Peti elszalad.

3. Marci azt mondja: - Természetesen!

Andris viszont azt mondja: - Szó sem lehet róla!
Marci megkérdezi: - Miért nem akarod Andris, hogy Peti velünk játsszon?
Andris elmagyarázza: - Mert Peti mindig magánál tartja a labdát, így én alig párat dobhatok a kosárra.
Peti: - Ti ketten egész nyárom játszhattatok, pedig a labda nem a tietek, hanem az osztályé.
Marci igazat ad Petinek, azt javasolja, hogy mindenki tartsa be a szabályt, hogy 3 dobás után át kell adni a labdát
a következő dobónak
3. kérdés
 Felajánlottunk benne olyan válaszlehetőséget,
mely mindenki számára egyértelmű lehet, hogy
az a helyes.
 Kérdés célja:
 Mennyire válaszolnak őszintén :3 választás
túl nagy értéke gyanús
 elfojtott / kijátszott harag mérése
 Mennyire fogadják el ebben a korban a
facilitátor szerepét egy vitában – nyílt,
felvállalt vita mérése
3. kérdés - eredmény
Meglepő eredmény:
 92%-ban a 3. lehetőséget
választották – ezek indoklásában
az igazságosság volt az egyetlen
érv.
 A facilitátor szerepe kevés
helyen jelenik meg az
indoklásban
 8% választotta a nyílt vitát

Ebből úgy tűnhet, hogy a fiúk (94%),

ha nem is szignifikánsan, de
némiképp racionálisabban tudják
rendezni konfliktusaikat , mint a
lányok (91%).

Bizakodásra adhat okot, hogy az

elfojtottan kezelt indulatot és rejtett
agressziót magába foglaló
megoldást senki sem választotta.
4. kérdés
„Jancsi azt állítja, hogy Magda kivette a táskájából a matek füzetét,
lemásolt egy nagyon nehéz feladatot, és úgy mutatta meg a
tanárnőnek, mintha az a saját megoldása lett volna. Mindketten ötöst
kaptak a házi feladatra.
Magda azt állítja, hogy nem igaz a vád, és nagyon dühös.
Írd le, hogy hogyan tennél igazságot, ha te lennél a tanár!”

Kérdés célja:
információt kapni arról, hogy mit tennének a gyerekek békítő (mediátor)
szerepben.
4. kérdés - eredmény
Megoldástípusok, eredmények:

1. Mindketten újraírják a feladatot 42%

2. Magdát lefelelteti 11%
3. Bevonnák az osztályt 7%
4. Hagyná a két ötöst, mert senki nem tudja
bizonyítani igazát 7%
5. Rájuk bízná az ügyet 7%
6. Senkinek sem írná be az 5-öst 7%
7. Kikérdeznék az érintett gyerekeket 3%
8. Nyomozást indítana Magdával kapcsolatban 3%
4. kérdés - eredmény
A gyerekek 13%-a valamilyen szinten az érzelmekre kíván hatni az alábbi
válaszokban:

„ Ez nem volt szép dolog tőled, csalódtam benned Magdi.”

„Jancsi, örülj, hogy ilyen jó tanulónak tartanak, hogy rólad másolják a házi
feladatot, mert benned megbíznak.”

„Magda nem volt szép dolog tőled, hogy kivetted Jancsi táskájából a füzetét,
és lemásoltad, mert ebből így nem tanulsz semmit. A nehéz feladatok
azért vannak, hogy te megtanuld és fejlődj sokat. Magda te egy okos
kislány vagy és megérted a kérésemet.”
5. kérdés
„Mónika elvesztette a naplóját, ami nagyon fontos számára. Mónikát
figyelmezteti egy barátnője, hogy Anikó tette el a naplót. Azt állítja,
hogy saját szemével látta, hogy Anikó olvasgatja a naplót. Anikó azt
mondja, hogy ez nem igaz, egyáltalán nem csinált ilyet. Mónika nem
hisz neki.

1.Hányan szerepelnek a szituációban? ……………….

2.Kik között van konfliktus (ellentét, vita)? ………………….
3.Mi Anikó problémája? …………………
4.Mi Mónika problémája? ………………….
5.Írd le, hogyan oldanád meg a konfliktust! ……………….
5. kérdés
Feladat:
 eldönteni, honnan származik a konfliktus
 hányan szerepelnek benne
 hogyan lehet kezelni egy ilyen kényes helyzetet

Nehézségek:
 rájönni, hogy a konfliktusforrás a nevén nem nevezett
barátnő – akár igaza van, akár nem.
 a résztvevők problémájának megfogalmazása.
5. kérdés - eredmény
1. Hányan szerepelnek a szituációban?
Minden gyereknek sikerült megtalálni a szereplőket.

2. Kik között van konfliktusa?

Mónika – Anikó: 50%
barátnő – Anikó: 7%
barátnő – Mónika: 43%

A gyerekek 50%-a tehát felismeri a konfliktus forrását.

50%-uk esetében azonban nem az érintett felek esnek egymásnak.
5. kérdés - eredmény
3. Mi Anikó problémája?
 Szomorú, mert elveszti barátnőjét
 Nincs
 Nem érti, mi történt

4. Mi Mónika problémája?
 Nem tudja, kinek higgyen
 Elvesztheti a barátnőjét
 Hogy olvassák a naplóját

5. Írd le, hogyan oldanád meg a konfliktust!

A gyerekek 62%-a nem töltötte ki. Nem születtek valós megoldások.
ÖSSZEFOGLALÁS

- Érzelmek megfogalmazása szegényes;

- érzelmi és értelmi helyzetek között nem értik a

különbséget : 1,4 feladatnál a racionális
megoldást keresték

- nem ismerik fel a valós problémát, de tudják mi

lenne a helyes módja probléma megoldásának.
KERESSÜNK MEGOLDÁSOKAT!
Társas kompetencia fejlesztés???
TÁRSAS KOMPETENCIA FEJLESZTÉS
 DRÁMAJÁTÉKOK
 A SAJÁT BELSŐ TULAJDONSÁGOK,
ÉRZELMEK MEGISMERÉSE
 EMPÁTIA, SZEMPONTVÁLTÁSRA VALÓ
KÉSZSÉG
 CSOPORTBESZÉLGETÉSEK, IRÁNYÍTOTT
VITÁK
 ÉRTÉKFELTÁRÓ FOGLALKOZÁSOK
 TÖBB KOOPERATÍV CSOPORTMUNKA AZ
OKTATÁSBAN
Társas kompetencia fejlesztés!!!
KÖSZÖNJÜK A
FIGYELMET!