Csoporton belüli és csoportközi

konfliktus. Bullying.
2020. november 30.
Pedagógiai szociálpszichológia és pedagógiai pszichológia
Győri-Dani Dóra
A konfliktus fogalma
• A konfliktus olyan ütközés, amelynek során igények,
szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek,
nézetek, vélemények, értékek kerülnek egymással szembe
→ önmagában a véleménykülönbség nem jelent
konfliktust
• Általában erős érzelmi töltéssel rendelkezik, heves
indulatokat vált ki
• Az érzelmek hevessége nem mindig van arányban a
konfliktus valódi tétjével
A konfliktuspedagógia kialakulása
• A pedagógia elmélete csak a '60-as évektől foglalkozik
konfliktusokkal → addig a konfliktus szó inkább fegyveres
harcot jelentett (↔ belső válság)
• A változás oka: információs forradalom és globalizáció
megszüntette a hagyományos, tekintélyelvű pedagógus-
diák viszonyt
• Pedagógiai folyamat nem elszigetelt, számos más folyamat
során szerveződik → a konfliktus bármelyik folyamaton
belül, vagy azok metszéspontján is kialakulhat
A konfliktus mint folyamat
• A konfliktust folyamatként érdemes értelmezni:
• vannak előzményei
• érési folyamata
• csúcspontja
• kimenete
• és következményei
Konfliktusok előfordulásának gyakorisága
• Leginkább befolyásolja:
• Általános feszültségi szint (pl. az adott
intézményben, társadalomban,
csoportban)
• Hat még rá: adott intézmény légkör, preferált
értékben, szellemiség, klíma, rejtett tanterv,
kohézió, egyének empátiája, toleranciája,
kommunikációs és szociális készségei, stb.
A konfliktusok fajtái
1. A konfliktus helyszíne szerint: mikro- és makrostrukturális
konfliktus
• Makrostrukturális: globális szintű, vagy társadalmi
viszonyrendszerben jelentkezik
• DE: magyarázói lehetnek mikroszinten megjelenő
konfliktusoknak is (pl. 2001. szeptember 11-i terrortámadás)
• Mikrostrukturális: intraperszonális, interperszonális vagy
intézményi
• Pl. szerepkonfliktusok (intraperszonális), pedagógus-gyerek
(interperszonális), iskolai szabályrendszer-gyerek
(intézményi)
A konfliktusok fajtái
2. A bekövetkezés indokoltsága alapján: elkerülhetetlen,
elkerülhető, kívánatos
• Harmóniára törekvés: a változás dinamikus mozgatója,
biztosítja a továbblépést → konfliktusok nagy része ezért
elkerülhetetlen (pl. iskolába kerülés okozta feszültség,
életszakasz váltások)
• Vannak elkerülhető, de gyakori konfliktusok (pl.
beskatulyázás miatt az oktatásban)
• Kívánatos konfliktusok: vállalásuk, előidézésük esetén
pozitív irányba indulhatunk el
A konfliktusok fajtái
3. A konfliktusok intenzitása szerint: nézeteltérés, összecsapás,
végső összecsapás
• Nézeteltérés: konkrét szituációhoz kötött, általában a
helyszínen megoldható, többnyire nem fenyegeti az adott
kapcsolatot (pl. vita arról, hogy melyik TV csatornát nézzék a
családtagok)
• Összecsapás: a kapcsolat maga is veszélybe kerül
• DE: időbeni beavatkozással még visszafordítható
• Végső összecsapás: az adott kapcsolat végleg megszakad, az
érintettek képtelenné válnak az egymással történő
kommunikációra, megtörik a bizalom, nem tudják elviselni a
másikat
• Zárt közösségben sok problémát okozhat, általában már
csak az egyik tag közösségből való kilépésével oldható meg
A konfliktusok fajtái
4. A konfliktusok közvetlen kiváltó okai alapján: tény-,
érdek-, kapcsolati- és értékkonfliktusok
A konfliktusok fajtái
5. Következményeiket tekintve: konstruktív és destruktív konfliktusok
• Konstruktív: ha gazdagítja az egyén önismeretét, javítja
szociometriai státuszát, minőségileg magasabb szintre emeli az
adott kapcsolatot, növeli a csoport kohézióját, differenciáltabbá,
megalapozottabbá teszi a közvéleményt, elavult struktúrák
megváltoztatására ösztönöz, megalapozza a felek együttműködését,
segíti a férleértések tisztázását
• Destruktív konfliktusok: diszfunkcionális, hatása negatív – aláássa az
érintettek önbizalmát, megrontja a kapcsolatukat, szétzilálja a
csoportot, káoszhoz és erőszakhoz vezet
• Fontos: a nevelés során a konfliktusok konstruktívvá tehetők, azaz
hasznosíthatóak
A konfliktus pedagógiai funkciói
• Kommunikációs funkció: manifesztálódhatnak és kibeszélési alkalmat
kaphatnak a lappangó akut vagy idült ellentétek
• Jelző funkció: felhívják a pedagógus figyelmét azokra a rejtett
feszültségekre, problémákra, amelyekre különben nem derülne fény →
árnyaltabbá teszik a gyerekek megismerését
• Képességfejlesztő funkció: saját élményű konfliktusok módot adnak a
szociális készségek fejlődésére (pl. empátia)
• Önismereti funkció: ráirányítja a figyelmet a hibás intézkedésekre,
pedagógiai tévedésekre → önkorrekció lehetősége
• Metodikai funkció: konfliktuskezelési technikák megismerése,
gyakorlása, bővítése
Konfliktuskezelő stratégiák
Önérvényesítő stratégia
• Győztes-vesztes vagy versengő stratégia: saját szándékaink
megvalósítása vezérel bennünket akár mások törekvéseivel
szemben is
• Bizonyos helyzetekben (pl. katasztrófahelyzet, közvetlen
veszély fennállása) ez az egyetlen megoldási mód →
alkalmazása jelentheti a felelősség személyes és
kockázatos vállalását
• Probléma: ha valaki csak ezt a megközelítést képes
elfogadni, minden körülmények között kizárólag a saját
szándékait, ötleteit, szempontjait tartja szem előtt →
gátlástalanságba, agresszióba torkollhat
Önalávető stratégia
• Alkalmazkodó vagy engedékeny stratégia: állhat mögötte
erőtlenség, önbizalomhiány, közömbösség, passzivitás
• DE: bölcs belátás, békülékenység, mások véleményének,
kompetenciájának elismerése vagy a partner iránti
feltétlen bizalom is
Elkerülő stratégia
• Forrása: az érintett úgy véli, hogy nincs éppen energiája,
ideje ezzel a problémával foglalkozni, vagy úgy gondolja,
hogy a dolog nem az ő hatáskörébe tartozik, nem kívánja
magát beleártani, illetéktelenül beleavatkozni → lehet
adaptív
• DE: ha valaki minden problémát elkerül, számíthat arra,
hogy váratlan helyen, időben, kontrollálhatatlanul
zúdulnak majd rá a felhalmozódó feszültségek,
amelyekkel azután végképp nem tud mit kezdeni
• Lsd. kiégés
Kompromisszumkereső stratégia
• Feltételezi az együttműködést, a kölcsönös bizalmat, az
igazságosságot → ha ezek a feltételek hiányoznak, a
megegyezés következtében csak rövid időre jöhet létre
egyensúly, s ennek felborulásával mélyebb és rombolóbb
hatású feszültségekkel, ütközésekkel kell számolni
Problémamegoldó stratégia
• A felek (= „konfliktuspartnerek”) nem ellenséget látnak
egymásban, hanem egy olyan együttműködésre kész társat,
akivel közösen lehet megkeresni a közös probléma minden
érintett számára legkedvezőbb megoldását
• Legjobb megoldás – győztes/győztes stratégia
• Konstruktív
• Nem a győztes-vesztes játszmára alapoz
• Célja, hogy a felek közös megegyezéssel, mindenki
szempontjait figyelembe véve egyeztessenek érdekeket,
szükségleteket, szándékokat
Problémamegoldás hatlépcsős,
vereségmentes módszere (Thomas Gordon)
1. A probléma/konfliktus típusának meghatározása
2. Azoknak a személyeknek a meghatározása, akik a
konfliktusban érintettek
3. A megvalósítható és hatékony megoldások összegyűjtése
(mennyiségi ötletelés)
4. A legjobb megoldás kiválasztása (minőségi ötletelés)
5. A megoldás kivitelezésének megtervezése és végrehajtása
6. Ellenőrzés
Kísérlet a csoportközi konfliktusok kiváltására
és feloldására
• Sherif házaspár cserkésztáboros kísérlete
• Konfliktusok megoldásának hatékony módszere:
• Fölérendelt célok
• Közös szervezés (vízellátási hiba kijavítása)
• Közös erőfeszítés (filmbérlet díját összeadni)
• A konfliktus állapotában lévő csoportok érintkezésének
kikényszerítése
• Olyan feladatok, ahol a két csoport együttműködése szükséges
• Tapasztalatok halmozása
• Kölcsönös függőség
• Egymást individuálisan észlelni
• Csoporthatárok átmetszése
Sherif cserkésztábor kísérletének pedagógiai
tanulságai
1. A versengés könnyen ellenségességhez vezethet,
amennyiben konfliktus áll fenn a versengők közt
2. Ez az ellenségesség fölérendelt célokkal oldható fel
3. Sokkal könnyebb az ellenségességet kiváltani, mint
megszüntetni
Bullying (kortárs zaklatás,
bántalmazás, szekálás)
Gyakorisága
• Változó eredmények (attól függően, milyen bántalmazási formák
kerülnek be a statisztikába)
• 2014, WHO: 11-17 éves magyar gyerekek negyede érintett
• Lányok 5-10%-a, a fiúk 15-20%-a bántalmazza rendszeresen társait
• Áldozatok aránya mindkét nemnél 12%
• A szemlélők aránya valószínűleg jóval magasabb, de nem vizsgált
• Más vizsgálatok: sokkal nagyobb gyakoriság
• Életkor is számít (általános iskola és középiskola eleje a leggyakoribb)
A személyiségfejlődésre és a közösségre
gyakorolt hatása
• Mind rövid, mind hosszú távú hatásai vannak
• Nemcsak az áldozat, hanem a bántalmazó és a szemlélő
személyiségfejlődésére is hat (mindig egy egész közösséget érint,
meghatározza annak légkörét)
• Áldozat: önértékelés csökkenése, visszahúzódás, szorongás, depresszió,
koncentrációs problémák (teljesítményromlás), iskolakerülés, agresszió
(bántalmazóvá válás), pszichoszomatikus problémák, későbbi kapcsolati
problémák, áldozattá válás magasabb kockázata
• Bántalmazó: feljogosítottság érzés, együttműködési és konfliktuskezelési
problémák, szorongás, elszigetelődés
• Szemlélők: szorongás, bűntudat, agresszív konfliktuskezelési forma
elsajátítása
A pedagógus szerepe a prevencióban,
intervencióban
• Prevenció szerepe elsődleges:
• Nyitott, toleráns, agressziómentes légkör kialakítása
• Adaptív konfliktuskezelési és megküzdési módok elsajátítása
• Érzékenyítés (pl. drámapedagógiai eszközök)
• Pszichoedukáció (pl. bántalmazás fogalma, fajtái, lsd. Kék Vonal óravázlatai,
Hintalovon alapítvány, Yelon; gyermekjogok ismerete)
• Megfelelő csoportnormák kialakítása
• Nyugodt, stresszmentes iskolai légkör (intézményi szintű prevenció)
• Intervenció:
• Közösségi szinten is
• Az áldozat, a bántalmazó és a szemlélők támogatása is fontos!
• Kompetenciahatárok ismerete (szülő, iskolapszichológus, hatóságok bevonása)
Ajánlott irodalom
• Szekszárdi Julianna (2002): Konfliktusok pedagógiája. Veszprém: Könyvmíves
Kiadó.
• Csomortáni D. Zoltán (2011). Konfliktuskezelés az óvodában.
http://www.jgypk.u-
szeged.hu/tamopb/download/tananyag/Konfliktuskezeles_az_ovodaban.pdf
• Szőke-Milinte Enikő (2004). Pedagógusok konfliktuskezelési kultúrája. Új
Pedagógiai Szemle
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00078/2004-01-ta-Szoke-Pedagogusok.html
• Szekszárdi Júlia (2001). A konfliktuskezelés gyakorlata. Új pedagógiai Szemle
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00049/2001-05-ta-Szekszardi-
Konfliktuskezeles.html
• N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak