Találkozás egy fiatalemberrel - műértelmező esszé

Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című novellája 1913-ban

íródott,. Az író 26 éves korában. írta meg a novellát. Karinthy a legjobb
életszakaszában volt a novella megírásakor közben. Ekkoriban, az Így
írtok ti megjelenés után oOrszágosan ismert író lett.

A novellának a címe, szereplő és témajelölő. egyben, mivel a fiatalt jelöli

meg és témajelölő a cím azért, mivel a novella témájára derít fényt. A
történetnek a témája az elbeszélő találkozása a nyolc évvel ezelőtti
önmagával történő találkozását meséli el.. A novella történeti szála a
múltban játszódik, visszaemlékezés formájában jelenik meg.
Az előkészítésben megtudjuk, hogy az Andrássy út menténután a Duna-
parton találkozik az elbeszélő az akkor az olvasó számára nem ismert
rejtélyes fiatalemberrel. Amint meglátja sétálni a fiatalt, tudván annak,
hogy ki ő, az elbeszélő, tehát Karinthy Frigyesráismer, majd otthagyva
feleségét utána ered. Tehát, aAz ifjú is tisztában van azzal, hogy ki az, aki
mögötte sétál, de nincs szándékban megállni és bevárni, mivelhogy nem
szeretne vele kapcsolatot létesítenibeszélni. A találkozás mégis
bekövetkezik, itt kezdődik a bonyodalom.
A történetnek a hangulata nyugtalanságot, szorongást, feszültséget és
keserűséget sugároz. az olvasó irányába.
A találkozásuk pillanata jelenti a bonyodalmat.
A cselekmény kibontakozása, mikor már utolérte előszőör egy egyoldalú
párbeszéddel kezdődik, mondhatni faggatássá alakul át, mivel a fiatal
nem szól egy kukkot sem. A továbbiakban az elbeszélő a passzív
agresszivitást alkalmazza. Végül az ifjonc megszólalt, azonban csak
tömör, lényegre törő mondatokkal válaszolt, innentől kezdve a párbeszéd
már nem volt egyoldalú. A férfi provokálással akarta kihúzni a szavakat a
gyerekből, ennek ellenére a fiatal továbbra is tartózkodó és gőgös volt,
gúnnyal és megvetéssel vágott vissza. A gyermek szokatlan kérdésekkel
illeti meg a felnőtt embert, ilyenekkel, mint például: „hol a repülőgép”;
„hol az északi-sark”; „hol a büszke és szabad Magyarország”, melyek az
olvasó számára ilyenkor még nem tisztamég nem érthetőek.. Tehát aA
narrátor próbálja elmagyarázni a gyereknek, mit ért el az életében,
például: szép felesége lett, híressé vált, könyvet írt, de ezt a kamasz nem
érti meg, sőt mi több, kevésnek találja ezt. Karinthy FrigyesnekAz
elbeszélőnek szembesülnie kellett azzal, hogy ezekkel a célokkal nem
tudja befolyásolni az ifjúnak a gondolkodás módját. A következő
sorokban olvashatunk az ifjú megjegyzéséről, akiŐ úgy hiszi, későbbi
énje Karinthy Frigyes szégyelliné őt, és ezért nem hajlandó a találkozni
feleségével. A tetőpont a vita végeztével kezdődik, amelyet az ifjonc zár
le ezzel a mondatával: „írd meg ezt a találkozást... és írd meg nekik, hogy
hagytalak el, és hogy tűntem el, beleolvadva az alkonyodó égbe, ifjan,
szépen és végtelenül szabadon, hogy ne lássalak többé...”. Kijelentéssel
fejezti ki, hogy írjon róla. A történet végén az elbeszélő visszamegy a
türelmetlen feleségéhez, aki megemlíti, hogy ismerős neki az a fiú, mert
annyira hasonlít a férjére. Ez a pár sor fokozza az olvasóban az izgalmat a
fiú iránt.
Mindezek után visszatérünk a múltból a jelenbe, ahol Karinthy Frigyesaz
elbeszélő egy kávéházban van. Itt tanakodik, hogy az imént mesélt
történet, novella legyen-e vagy vers, végül a novella mellett döntött.
Papírt kért, majd azután leírjata a címet: „Találkozás egy fiatalemberrel”,
ennél a pontnál szembesül azzal az olvasó, hogy a fiatalember valójában
nem más, mint az ifjú Karinthy Frigyeselbeszélő.
Az üzenet arról szól, hogy az említett gyermeki álmokat nem lehetséges
mindig valóra váltani., amiket a fentiekben felsoroltam
Nekem tetszett ez a novella, merthogy olyan fordulatot tartalmazott,
amire a legelején nem számítottam, és ez meglepett engem. És emellett
rendkívül tanulságos volt.