A Kialakulás Háttértörténete

Az I. világháború végére Magyarország vesztes országként került ki. Az Osztrák–Magyar

Monarchia már széthullott, és az érintett államok, valamint az antant hajlamosak voltak
önálló nemzetállamokban gondolkodni ebben a térségben.

A Párizsi Békekonferencia és Az Elutasítás

1920 januárjában a magyar küldöttség, gróf Apponyi Albert vezetésével, részt vett a párizsi
békekonferencián. Apponyi próbálta képviselni a magyarság érdekeit, sőt népszavazást is
kérve a hovatartozásról, de minden próbálkozása visszautasításra talált. A döntést valójában
már 1919 nyarán meghozták a nagyhatalmak.

A Trianoni Békeszerződés Aláírása

Az aláírásra 1920. június 4-én a Trianon-palotában került sor. A területi veszteségek
drámaiak voltak: az ország területe a korábbi 283 ezer km2-ről 93 ezer km2-re csökkent,
elveszítve ezzel a terület kétharmadát.

Népszavazás és Sopron
Csak Sopron és környéke számára rendeltek el népszavazást 1921-ben, ahol a magyar
hovatartozást választották, amiért Sopron a "leghűségesebb város" címet kapta.

A Béke Gazdasági és Társadalmi Következményei

A béke jelentős gazdasági károkat okozott, elveszítve a nyersanyagforrások túlnyomó részét
és feldolgozóipari központokat. Emellett a vasúthálózat jelentős része is az utódállamokhoz
került.

A Politikai Reakció és A Revízió Igénye

A trianoni béke elfogadása egyetlen politikai erő számára sem volt elfogadható. A béke
revíziója iránti igény általános volt a magyar társadalomban, bár a részletekben különbségek
voltak.