ENEGIAFORRÁSOK

Fosszilis energiahordozók

SZÉN

Világszerte a bányákból 5 milliárd tonna szenet bányásznak, de ha a barnaszénfogyasztásunkon nem változtatunk,

készleteink már csak kb. 170 évre lesznek elegendőek. Magyarország évi szénbányászata 20 millió tonna.

A külszíni bányászat talajsüllyedést, talajeróziót okozhat és veszélyezteti a vízadó rétegeket.

A szén bányászata és égetése betegségeket okozhat, és nagymértékben szennyezi a környezetet. Bár égetésével károsítjuk
a környezetet, mégis így energiát nyerhetünk.

KŐOLAJ

A világon 2,5 milliárd tonna olajat égetnek évente, ehhez képes Magyarországon évente kb. 1 millió tonna a
kőolajfogyasztás. Különböző becslések szerint 20-40 éven belül a kőolaj készleteink kimerülnek, és nagy valószínűség
szerint Magyarországon már nem találnak újabb lelőhelyeket.

Az olajjal szennyezett vizekben madarak, halak ezrei és planktonok tömege pusztul el. A különböző hajóbalesetek,
finomítók szivárgása és más hasonló esetek miatt, a kőolaj hatalmas mértékben szennyezi környezetünket. A kőolaj
termékei /pl.: benzin, petróleum, gázolaj, fűtőolaj… stb./, igen jelentősek a fosszilis energiahordozók között.

Elsősorban a kéntartalmú kőolajok termékei okozhatnak környezetszennyezést, sőt környezet savasodást is, ezért
megnőtt a kéntelenítő technológiák jelentőségé.
FÖLDRAJZ

Földgáz termelése (és szállítása) robbanásveszélyes és a talajsüllyedés veszélye is fennáll. A szén és a kőolaj
felhasználásához képest ez sokkal kevésbé szennyezi a környezetet, bár égetésekor szén-dioxid és nitrogén-oxidok jutnak
a levegőbe. Az egyik fõ alkotója a metán, sajnos előidézi az ózonréteg bomlását és fokozza az üvegházhatást.

A földgáz kénmentes energiahordozó. Az éghető gázokat tartalmazó földgáz fontos tüzelőanyag az energiatermelés
szempontjából és a vegyipar számára pedig fontos nyersanyag.
ATOMENERGIA

Az atomerőművekben elektromos áramot termelnek. Mindehhez az atommagokban tárolt energiát használják. Vannak
olyan nehezebb, nagyobb tömegű atommagok, amelyeket két kisebb részre lehet hasítani. Ezt a folyamatot
maghasadásnak nevezik. Ennek során hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, és ezt az erőművekben víz forralására
használják. A keletkezett gőzzel forgatják a turbinák lapátjait, amelyek az áramfejlesztő generátort hajtják.

Az urán üzemanyag alkotja az atomreaktor magját. Az atomreaktor üzemanyaga fokozottan radioaktív. Rengeteg káros
sugárzást bocsát ki, amely minden élőlényre veszélyes lehet, ha nem megfelelő körülmények között tárolják. A
reaktorokban keletkezett radioaktív anyagok nagy része még több ezer év múlva is erösén fog sugározni. Magyarországon
a Paksi Atomerőmű kiégett, elhasználódott üzemanyagait igen biztonságosan tárolja.

Az erőművekben bekövetkező baleseteknek, nagy területre kiterjedő katasztrofális hatása lehet. 1986-ban súlyos
reaktorbaleset történt az egykori Szovjetunió csernobili erőművekben, melynek során radioaktív anyag jutott a levegőbe.
A szél egész Európa felett széthordta a sugárzó anyagot, majd az esővel lejutott a földre is. A fû a gabona egyaránt
radioaktív lett, a szabadban legelő állatok húsát nem volt biztonságos elfogyasztani. Környezetünkben egyre csak nőtt a
radioaktivitás szintje.

Az emberek véleményei megoszlanak, egyesek szerint vállalnunk kellene a kockázatot, mások szerint a kockázat túl nagy,
ezért vagy keresünk más energiaforrást vagy pedig életünket változtatjuk meg olyan mértékben, hogy kevesebb energiát
fogyasszunk.
 MEGUJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
(ZÖLD ENERGIAFORRÁSOK vagy ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK)

ELŐNYEI: Az olyan természeti erőforrások, mint a napsütés, a szél vagy éppen a biomassza igencsak környezetbarát
energiaforrásnak számítanak. A földet érő 1 órányi napsütés több energiát ad, mint amennyit az emberiség 1 év alatt
elhasznál. A megújuló energiaforrások előnyei között tartjuk tehát számon, hogy korlátlan mennyiségben állnak
rendelkezésre, sosem fogynak el.

Mivel bárki, bármikor hozzáférhet, magának az energiaforrásnak nincs ára – szemben például a kőolajjal, amihez munkára
van szükség: fúrásra, hogy megtalálják, felhozzák, majd nemzetközi csőhálózatokon vagy tankereken keresztül eljuttassák
a végfelhasználóhoz.

HÁTRÁNYAI: A fosszilis tüzelőanyagok nagy mértékben szennyezik a környezetet, ez tény. Még a legtisztább fajtája, a földgáz is
nyomot hagy a bolygó ökoszisztémájában – nem beszélve a kőolajról vagy a szénről. Csakhogy a megújuló energiaforrások hátrányai,
illetve a megújuló energiaforrások környezeti hatásai között is ki kell emelnünk, hogy ezek sem teljesen emissziómentesek, hiszen az
akkumulátorok, a fakivágás vagy a napelemek alkatrészei bizony szemetet termelnek, illetve energiát emésztenek fel. Tehát a
megújuló energiaforrások önmagukban valóban emissziómentesek, ezáltal zöld energiaként tekinthetünk rájuk – de a kitermelésük, a
begyűjtésük már nem az.

Emellett sokkal jobban ki vannak téve a környezeti hatásoknak, hiszen a nap nem süt mindig, ahogy a szél sem fúj, vagy a tenger sem
hullámzik szélcsendes napokon. Emiatt pedig kiszámíthatatlanabb energiaforrásnak számítanak, mint a fosszilis energiahordozók.

A tárolásuk is jóval nehezebb, mert míg például a földgázt az erre szolgáló tárolókban, kőolaj- és földgázlelőhelyeken gazdaságosan,
viszonylag hosszú távon is lehet tárolni, addig a megújuló energiahordozóknál ez nehézkesebb.

Nem utolsósorban érdemes megemlíteni az árukat is, mert bár a megújuló energiaforrások valóban költségmentesen szolgáltatják az
energiát, ám ehhez napelemekre, turbinákra vagy más szerkezetekre van szükség, amelyek be tudják gyűjteni és át tudják alakítani
elektromos árammá. Emiatt hosszútávon olcsóbbak, mint a fosszilis energiahordozók, de rövidtávon magasabbak a költségeik, magas
beszerelési árakkal.

SZÉLENERGIA

Világszinten az egyik leggyorsabban a szélenergia felhasználása fejlődik, melyet a levegő mozgási energiájából nyerhetünk.
A szélerőművek egyik jelentős előnye, hogy az üzemeltetésükkel járó költségek igen alacsonyak és természetesen a szélenergia
hasznosítása során nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Azonban kevés hátrányai közé sorolható, hogy nem igazán esztétikus és például
a napelemekkel szemben ritkán telepíthető otthonokban.

NAPENERGIA

A Nap hatalmas mennyiségű energiát képes kitermelni és a napenergia, mint a legfelkapottibb megújuló energiaforrások egyike, a
bolygóinkat érő napsugárzásból kinyerhető energia. A napenergia felhasználása történhet a napelem, a napkollektor vagy a naperőmű
segítségével is.

Egyre több háztartásban vagy mezőgazdaságban alkalmazzák világszerte, hiszen számos környezeti és anyagi előnnyel jár. A napfény
sosem fogy el, továbbá a Napból áradó fény és hő nem kerül pénzbe. Sőt! Az energia átvitel és elosztás költségei is alacsonyan
tarthatók.

Ezt a csodás természet adta zöld energiát vétek lenne nem kihasználni nap, mint nap. A napenergiát hasznosító megoldásoknak
azonban némi árnyoldala is van, tekintettel arra, hogy ha kevés a napsütéses órák száma, kevesebbet termelnek. Értelemszerűen a
melegebb klímájú területek előnyt élveznek, azonban Magyarországnak is bőven jut a napenergiából. A napsütéses órák száma
Magyarországon átlagosan 2000-2200 óra évente!

VÍZENERGIA

A napenergia hatására a tavakból és tengerekből elpárolog a víz. Az elpárolgott víz egy része ezután csapadék formájában a tavakba
és a víztározókba jut, majd a vízerőműben mozgási energia segítségével, generátorokhoz kapcsolódva áramot termelnek. A vízenergia
szintén megújuló energiaforrás, nem termel szén-dioxidot, vagy egyéb üvegházhatást kiváltó gázt, nem utolsó sorban pedig nem
szennyezi a környezetünket sem!

A vízerőművek egyik kiemelkedő előnye, hogy gyakorlatilag ingyen lehet előállítani áramot. A vízenergia alkalmazása jelentős múlttal
rendelkezik országunkban. Azonban Magyarországon kevés a vízenergia, mert kevés hegyek vannak, ezáltal az eső is csekély, és a bő
vizű folyók rendkívül sík övezeteken áramlanak végig. Magyarországon nem túl sok a vízerőművek építésére alkalmas helyszín és a
meglévő létesítmények is felújításra szorulnak.

BIOMASSZA ENERGIA

Egy másik megújuló energiaforrás, a biomassza energia is érdemel pár szót, hiszen nagy lehetőség van az energetikai célú
felhasználásának növelésében. Hulladékok, növényi nyersanyagok, vagy szerves anyagok alkotják, melyek három csoportba
sorolhatók: állati, növényi, vagy vegyes eredetű.

A biomassza két módon hasznosítható zöld energiaforrás. A hő- és villamos energia termelése közvetlen elégetéssel történik, illetve
hő- és áram termelésére biogázt állítanak elő erjesztéssel.

Milyen előnyei vannak? Többek közt a fotoszintézisnek köszönhetjük mindezt, hiszen a növényekben létrejövő szerves anyagokban
raktározódik el a napfény energiája. Továbbá nem növeljük a biomassza energetikai felhasználásával a káros anyagok kibocsátását,
valamint a légkör szén-dioxid mennyiségét. Elsősorban mezőgazdasági és erdőgazdasági melléktermékként hasznosítják a biomasszát.
Magyarország több településén működnek fűtő- és erőművek.

GEOTERMIKUS ENERGIA

A megújuló energiaforrások fajtái közé sorolható a geotermikus energia. A kevésbé ismert geotermikus energia esetén,
az energia a forró földköpenyből ered. Magyarországon a geotermikus energia a felszín alatti hévizekből, azaz
termálvizekből származik. Ennek legnagyobb részét gyógyfürdők üzemeltetésére hasznosítják. Viszont a geotermikus
energia hasznosítási palettája igen széles.

Gyógyfürdőkön felül a háztartások meleg vízére, illetve a mezőgazdaság esetén az állattartó telepek fűtésére alkalmazzák.
Ám széles körben hasznosítja továbbá az ipar is, illetve létrejöttek a geotermikus erőművek, villamos energia előállítására.
Magyarország geotermikus nagyhatalom, azonban a kapacitás még közel sincs kihasználva! Szerencsére egyre többen
választják ezt a megújuló energiaforrást, a passzívházak terjedésének köszönhetően sokan a gázfűtést geotermikus
hőszivattyúval váltják ki.

ÓCEÁNENERGIA

A megújuló energiahordozók körében meg kell említenünk az óceán energiát is. A hatalmas víztömegnek folytonos
mozgása és óriási erőhatása van. Azt már tudjuk, vagy akár tapasztalhattuk is, hogy a tengerek és óceánok hullámai
mekkora erővel, energiamennyiséggel bírnak. A hullámenergia előtt nagy jövő áll. Már léteznek turbinás oszcilláló
vízoszlopos erőművek, ahol a hullámoknak köszönhetően a levegő mozgatja a turbinát, az pedig áramot fejleszt, nagy
segítséget nyújtva a tengerparti országoknak.

Másik technológia a hullámzáselnyelő szerkezet, melynek némely elemei együtt mozognak a hullámokkal ezáltal
folyadékot vagy levegőt átpumpálva a turbinán. Ezt követően a turbina egy generátort hajt meg, ezzel áramot termelve.
A gyakorlatban reményteljes technikának bizonyulhat az árapályáramlások kiaknázása. Az árapály technikában rejlő
lehetőség nagyban a telepítés helyének adottságaitól függ. A leginkább említésre méltó hatékonyság azon területeken
található, ahol az árapály maximális kiterjedése ngy. Tekintve, hogy az árapály állandó és mértéke jól ismert előre,
hatalmas előnye van az árapály technológia kiaknázásának.