A LAKÁS LELKE

Táguló miniuniverzum – avagy tértágító bűbáj

Kivonat belső használatra a Prof. Dr. Vass Zoltánnal folytatott
interjúból, szerző: Horváth Cili. A teljes cikk megjelent:
Mindennapi Pszichológia 2011. 3.

“A lakás olyan, mint egy másik lény, akivel együtt fogunk

élni” - mondja Dr. Vass Zoltán, tanszékvezető egyetemi
tanár, kifejezéspszichológiai szakértő. “Vannak olyan
tulajdonságai, amiket nem tudunk megváltoztatni. És ha
ráerőszakoljuk az akaratunkat, anélkül, hogy az ő
természetét tekintetbe vennénk, az olyan, mintha
rabszolgasorba, vagy valamilyen szerepjátszásra
kényszerítenénk.
Válasszuk inkább az együttműködést és bánjunk tisztelettel,
szeretettel különös «lakótársunkkal», azaz magával a
lakással.
Amikor először megismerkedünk vele, érezzük meg a lakás
lelkét, egyéni természetét!
Érzékeny szemmel járjuk be a teret, és engedjük, hogy
hasson ránk a lakás.
Egy hasonlatot hozva, absztrakt képek elemzésénél szoktuk
vizsgálni a kép «plasztikai terét»: ha a képet gondolatban
bejárjuk, bizonyos helyeken azt érezzük, hogy
összesűrűsödik a tér, máshol kinyílik, megint máshol
megindul előre, vagy ránk nehézkedik, felemel, könnyűvé
vagy nehézzé válik.
Ugyanezt még sokkal jobban lehet érzékelni egy valós lakás
terében. Mielőtt döntenénk a berendezésről vagy az
átalakításról, mindenképp érdemes körbejárni, érzékeny
módon felfedezni a lakás ránk tett hatását, majd a
benyomásainkat lefordítani szavakra.
Sokat tesz magáért az, aki felfedezi és utána megőrzi, hogy
a lakásnak melyik része hogyan hat rá, mert tudni fogja,
hogy a különböző területek különféleképpen érintik meg őt,
majd úgy rendezheti be a lakást és áttételesen az életét is,
hogy ezeket a részeket, tereket és helyeket arra a célra
használhassa, amire nemcsak lakberendezési, hanem
pszichológiai értelemben is alkalmasak.
Találhatunk például olyan sarkokat, ahol szeretünk
gubbasztani, apró, hétköznapi regresszióba kerülni,
amelyben észrevétlenül visszamehetünk az időben, és
gyerekké vagy akár újszülötté válva, magunkra maradva,
saját belső energiánkból töltekezhetünk.
És lesznek olyan részek, ahol kifejezetten aktív dolgokat
szeretünk csinálni, ami csak ott megy jól.” A szakértő
hangsúlyozza, hogy a lakóhely milyen nagy mértékben hat a
lelki funkciókra, csakhogy ennek a jelentőségét a legtöbben
fel sem ismerik.
Ha nem új helyről, hanem a megszokott otthonról van szó,
működésbe lép a funkcionális rögzülés néven ismert
jelenség, az, hogy már nem vagyunk képesek máshogy
észlelni a környezetet, emlékezetünk szűrőjén át nézzük, de
nem látjuk a lakást.
Hogy ezt a csapdát elkerüljük, nézőpontot kell váltani és új
szemszögből kell körülnézni a lakásban: a létra tetejéről, egy
nagy tükörrel körbejárva, vagy fényképeken keresztül.
Ezzel és hasonló praktikákkal el lehet távolodni a
megszokott látványtól, és ismét friss szemmel lehet látni a
lakást – mintha most ismerkednénk meg vele először.
“Ha a fizikai térben megváltozik valami, akkor az ember
lelkében is.” - folytatja Dr. Vass Zoltán.
“Ha rendet tartok a lakásomban, akkor belül is hamarabb
megtalálom a dolgok helyét.
Ha mindig azzal szembesülök, hogy a szekrényemben
rendetlenség van és az íróasztalomon ott tornyosulnak az
elintézetlen dolgok, akkor belül is ugyanezt fogom átélni, és
mindig újra és újra belekerülök egy kellemetlen
lelkiállapotba” - figyelmeztet.
“A kis lakásokban persze még fontosabb, hogy rend legyen,
és ne fokozzuk a zsúfoltság érzetét. Az embernek ősidők óta
szüksége van térre, és minél kisebb a lakása, annál jobban ki
kell egészítenie külső térrel.
Ahhoz, hogy tágasabbnak érezzük, szükséges az egységes
stílus a kicsi enteriőrben, ugyanakkor a léleknek az tesz jót,
ha a lakóhely sokféle térből áll, és a funkciók valamennyire
elkülönülnek.
A túl kicsi lakás egyszerűen nem való arra, hogy sok időt
töltsünk benne, viszont alkalmas lehet a visszavonulásra.
Ha ügyesen és megfelelő önismerettel alakítjuk ki, akkor
hangulatos kuckó lehet, ahol jól esik magukba nézni és
elaludni.
 Arra, hogy a lelkünk mihamarabb harmóniába kerüljön a
lakás lelkével, konkrét módszereket is ajánl a szakértő:

1. A PSZICHOLÓGIAILAG ÉN-IDEGEN TÁRGYAK

ELTÁVOLÍTÁSA: mivel kongruensnek kell éreznünk
magunkat a lakásunkkal – azaz, magunkra kell ismernünk
benne – , mindenképp meg kell szabadulni azoktól az
elemektől, melyek valójában zavaróak. Ezeket sokszor még
akár önbecsapás útján is figyelmen kívül hagyjuk. Az egyik
pszichológiai módszer, hogy megkérik a klienst, nézze
végig szisztematikusan a lakás minden szögletét és
tapasztalja meg, melyik részével azonosul, melyikkel nem,
melyik vált ki jó érzést és melyik rosszat.

2. A LAKÁS ÉRZELMI ALAPRAJZA: ennek elkészítése során

a lakás alaprajzában kell lokalizálni bizonyos érzelmeket és
hangulatokat. A klienst megkérik, hogy az érzelemlistából
vett elemeket helyezze el a térkép különböző részein. “Már
maga a teszt elvégzésének folyamata is felismerésekhez
vezet, például olyan érzéseket kelt, hogy a tanácskérők
nyomban hazarohannak és átrendezik a lakást, a következő
találkozásunkkor pedig már alig várják, hogy egy másik,
megváltoztatott érzelmi térképet készítsenek” - mondja a
pszichológus. “A terapeuta pedig abban segít, hogy ezzel
az érzelmi térképpel hogyan lehet javítani a kliens
életminőségén, mindennapjain, akár párkapcsolatán is.
3. A SZÍNKULCSOK MÓDSZERE: ez a módszer az egyéni
színjelentések feltárására alkalmas, azaz megtudhatjuk
általa, konkrétan mely színárnyalatok hogyan hatnak
személyiségünkre, megismerhetjük a színek csak ránk
jellemző jelentését és egyedi hatásait. Mivel ez a
hatásmintázat egy adott személyiségnél kevéssé változik,
nyugodtan felhasználhatjuk lakásunk kialakításánál is.
 Utolsó alkalommal:
Online Tutoriális Program
2020. november 10.

A lakás érzelmi térképének részletes módszere szerepel az

Online Tutoriális Program fejezetei között.

További információ:

Online Tutoriális Program (Rajzelemzési Intézet)

rajzelemzesi.ugyfelszolgalat@gmail.com

+36305102791