újkorban

Európában minden megváltozott a XVI. századtól. Mivel felfedezték Amerikát

az itt megismert új növények változatosabb étrend kialakulását tették
lehetővé. Ez a változás a gazdaságot és a társadalmat is
megreformálta. Megjelent a reformáció, mely által a Római Katalikus
egyház is megreformálódott. De ezek a változások csak Európa kis
részét érintették, a kontinens jelentős részén élő embereknek a
zsoldosok és a kis jégkorszak (különösen hideg éghajlata) által
okozott éhinséget kellett túlélniük. A városi élet teljesen átalakult.

Megtervezték a városokat, kővel kezdték burkolni az utakat, a fa

helyett kőből és téglából építették házaikat a városlakó polgárok,
melyeken már kémények is megjelentek, amik meleget adtak és a
tűzvész ellen is biztonságot nyújtottak. Bár rájöttek, hogy a
higiénia fontos, de az emberek mégsem tisztálkodtak rendszeresen és mivel csatorna sem volt, így az
utakat szennyvíz borította és emiatt gyakran járványok tizedelték meg a városlakókat. A járványok és
éhínség miatt a lakosság mintegy 50% -a élte csak meg a felnőttkort, mindemellett a
boszorkányüldözés is jelen volt ebben a korszakban. A céheket manufaktúrák váltották fel, így egyre
több munkalehetőség lett és emiatt egyre többen hagytak fel a vidéki élettel és költöztek városokba.
Ezáltal jelentősen nőtt a városlakók száma. Fejlődött a kultúrális élet is a városokban. Egyre több
kávéház nyílt és egyre több színház működött. Nőtt a kiadott könyvek száma és sok újság megjelent a
papíripar és a nyomtatás fejlődésének köszönhetően. Ezek azonban a felső és középosztály kiváltságai
lehettek csak. Nyugat-Európában (Anglia, Hollandia) a jogi külöbségeket vagyoni különbségek
váltották fel. A XVII. században kialakultak a fegyelem alatt tartott reguláris hadseregek, melyek a
zsoldos hadseregeket váltották fel. A mindennapok változása mellett a világkép és az ideális
társadalomról alkotott elképzelések átalakultak. Ebben fontos szerepet játszott a reformáció. Két

1
 újkorban

meghatározó gondolkodót kell megemlítenünk, akik nagy befolyással voltak az emberek

gondolkodására és mindketten a munka fontos szerepét hangsúlyozták. Luther szerint Isten előtt
minden munka egyenlő. Kálvin szerint ,,A becsületes és szorgalmas munka nem kényszer, nem
lenézett, hanem megbecsült tevékenység”. Ezek a gondolatok nagy hatással voltak a munkán és a
szabad magntulajdonon alapuló új gazdasági rendszer, a kapitalizmus kialakulására. A tudományok és
a világkép is változott. Ezt a korszakot nagy földrajzi felfedezések jellemezték a csillagászat és a
térképészet egyaránt fejlődött. A csillagászat hatással volt a világkép átalakulására. Kopernikusz
lengyel csillagász a Napot a világegyetem központjának tekintette. Ez a heliocentrikus világkép.
Kopernikusz halála után Galilei kísérleteivel igazolta ezt az elméletet, mely szemben állt az egyház
geocentrikus világképével. Ezért Galileinek az inkvizíció kényszerítése miatt visza kellett vonnia
tanait. Fennmaradt mondása szállóigévé vált. ,,És mégis mozog a Föld!” Óriási hatása volt az angol
Isaac Newton felismeréseinek. Az általános tömegvonzás és a mechanikai törvények megalkotásával
érthetővé és matematikailag leírhatóvá tette a természeti világot. A vallási ellentétek kezdtek
megszűnni, de a vátozások új gazdasági és társadalmi problémákat okoztak. A régi felfogásmód ebben
a korban már nem állta meg a helyét, így új ideálok születtek az igazságos társadalomról és a
hatalomról. A korszak kiemelkedő itáliai politikusa és írója Machiavelli volt. Fő műve: ,,A fejedelem”.
Szerinte az uralkodó célja érdekében minden ezköszt bevethet. A társadalomnak az a jó, ha az uralkodó
teljhatalommal rendelkezik. Ma is fennmaradt idézet tőle: ,,A cél szentesíti az eszközt.”. A kor másik
meghatározó személyisége Bossuet, aki szerint a királyi hatalom korlátlan annak isteni eredetére
hivatkozva. Az angol John Locke az alkotmányos monarchiát állította péladképül. Elmélete szerint
minden ember lemond természetes jogainak egy részéről a társadalom működőképessége érdekében
(társadalmi szerződés). Cserébe az államnak az alapvető emberi jogokat
biztosítania kell és a polgároknak hatalom ellenőrzéséhez való jogát. Locke
szerint az egyénnek lehetősége volt a természetbe történő kilépésre. E
korszak egyik népszerű regénye Defoetól a Robinson Crusoe. Az
elvilágiasodó egyházi személyek miatt a hívők elfordultak az
egyháztól, ezért XVI. század elején a keresztény egyház is
megreformálódott, hogy visszaszerezze híveit. A reformáció elindított
egész Európában egy kultúrális fellendülést és segítette a polgári
társadalom és állam kiépülését. Európa keleti területein
despotikus rendszerek működtek. A rendi monarchiák -

2
 újkorban

melyekben a nemesség erős volt és nem engedte a királyi hatalom megerősődését- visszaszorultak
Közép-Európába. Európa nyugati felén (Spanyolországban, Franciaországban) a királyi hatalom erős
volt. Ez itt abszolutizmushoz vezettet. (A XVII. század végére a Habsburg Birodalomban is
abszolutizmus lett.) De Angliában, Hollandiában a királyi hatalom reprezentatívvá vált az erős
polgárság miatt. Itt alkotmányos monarchia alakult ki.

Források:
Weblapnév/Könyvcím: Szerző: Dátum Weblaplink/Oldalszám:
Quizlet frukkein - www.quizlet.com/28378870/muvelodes-
es-eletmod-a-kora-ujkorban-flash-cards/
OFI Történelem 10. Száray Miklós 2015 1.kiadás 53. oldaltól – 58. oldalig