IKT alkalmazása

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni,

hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét,
megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál,
és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”
/Oroszlány Péter- Szentgyörgyi Albert nyomán/

Magyarországon a számítástechnika iskolákban történő megjelenése az 1980-as évekre

tehető. Ebben az időszakban indult el az a program, amely az iskolai informatikai eszközök

alkalmazási folyamatának megteremtését célozta meg. Amikor én általános, majd

középiskolás voltam, igaz, hogy nem a mai szinten, de tanáraim figyeltek arra, hogy

használják az újdonságokat. Így lehetőségünk volt előbb informatika szakkörön, majd órán

részt venni, s a pedagógusok egy része be is építette az órákba az új eszközöket.

Az Információs és Kommunikációs Technológiák alkalmazása ma az oktatásban már nem

lehetőség, mindinkább elvárás. Elvárás a szülők és a diákok részéről egyaránt.

- Szülők részéről: Adjon az iskola korszerű, piacképes, átkonvertálható tudást

- a diákok részéről: érdekes, figyelemfelkeltő, változatos tanulási környezetet

szeretnének.

A hagyományos –instruktív- tanulási stratégiákban a tanuló szerepe sokszor passzív

hallgató volt. A korszerű- konstruktív- tanulási stratégiákban már aktív, cselekvő szerepük

van a gyerekeknek. A tanulandó tartalom is sokszor több tudományterületet ölel át.

Az IKT eszközök alkalmazásával fejleszthető az ismeret elsajátíttatás és a

képességfejlesztés különböző formáinak használata a diákokkal. A különböző eszközök

révén a gyerekek elsajátítják az információszerzést és átadást, és azt is, hogyan

fejleszthetik tudásukat.

Az 5. 6. osztályosokat be lehet vonni már az előkészületekbe történelem és hon-és

népismeret órák előtt. Vannak, akik segítenek pl. a vetítővásznat, laptopot, projektort

bevinni a terembe és összeszerelik azokat.

A tanulók jól bevonhatók az óra menetébe egy-egy korábban kiadott önálló feladattal,

melyet valamilyen IKT eszköz segítségével készítettek el, és azon mutatják be. 2014-ben

a tanulók már sokkal inkább részesítik előnybe az internet adta lehetőségeket, mint a

könyvtárat. Történelem órákon gyakran feladatul adok + pontért gyűjtőmunkát, amit ők az

interneten böngészve keresnek meg otthon. De olyan is előfordul, hogy az informatika

terembe megyünk be, és óra végén kell keresgélniük személyekről, vagy híres helyekről.

Az IKT eszközök használata során ilyenkor fejlődik a rendszerező, lényegkiemlő

képességük, és a szövegértelmezési készségük.

A felső tagozatos óráimon kiadok kis csoportoknak önállóan feldolgozandó témákat, ahol

az egyéni feldolgozáson, adatgyűjtésen kívül megtanulnak közösen alkotni, megosztani a

feladatokat és kooperálni.( pl. 6. osztályban felfedezők és hódítók, indián kultúrák)

Ám ezek az eszközök legnagyobb segítséget mégis a tanórai szemléltetésben jelentik.

Kezdve az egyszerű felvetítéstől 2. osztályban matematika órán, az animációk, ábrák,

videók, diagramok bemutatásáig számtalan segítséget nyújtanak tantárgytól függetlenül.

Így nemcsak az óráim válnak színesebbé, változatosabbá, hanem egyúttal segítségére

lehetek azoknak a tanulóknak is, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek, vagy

lassabban dolgoznak társaiknál.

A mozgóképes anyagok, animációk lekötik a gyerekek figyelmét, melyek megtekintésével

könnyebben értik meg a tananyagot. A MozaWeb digitális rendszerbe regisztrálva

történelem tantárgyból számos csatajelenetet, harctípust nézhetünk meg. Ezek nagy

segítséget jelentenek a vizuális típusú tanulóknak, és nekem is. Sikeresen használom egy

adott kor hangulatának bemutatására. A MozaMap interaktív térképei kivetítve kibővítik a

történelem órák eszköztárát. A térképek elemei tetszőlegesen összeállíthatóak és

használhatóak.

Természetesen az IKT eszközök használata nem helyettesíti a tanárt/tanítót, ezt

mindenkinek figyelembe kell venni. Én olyan innovatív pedagógussá kívánok válni- látva

magam körül a példaképeket-, aki korszerűen használja az eszközöket, de megtalálja az

egyensúlyt.