Szociológia,

egészségszociológia
Osztatlan tanárképzés, nappali I.évf.

helyszín: B001 Los Angeles / B002 Tokió

időpont: Kedd 11:30-13:00 / Szerda 11:30-13:00

oktató: Dr. Dóczi Tamás, egyetemi docens

e-mail: doczi.tamas@tf.hu
 Témakörök
 Mivel foglalkozik a szociológia? A szociológiai kutatás módszertana
 Az egészségszociológia tárgya, területei
 A magyar társadalom demográfiai helyzete, egészségi állapota az
ezredfordulón
 A betegség és a gyógyítás társadalomtörténeti áttekintése
 Társadalmi rétegződés és egészség – egyenlőtlenségek az egészségben.
Társadalmi mobilitás, migráció.
 Életkor és egészségi állapot.
 Gender studies – a halálozás és megbetegedés nemi különbségei.
 A szocializáció folyamata. Társadalmi normák, értékek, devianciák. Az egészség,
mint érték.
 A betegek és a fogyatékkal élők társadalmi helyzete.
 Életmód, életstílus, életminőség. Különbségek a társadalmi csoportok életmódjában.
 Vallás és egészség.
 Betegszerep – Orvosszerep. Orvos-beteg kapcsolat modelljei.
 Az egészségügy, mint a társadalom egyik alrendszere. Működés és problémák.
 Társadalmi változások az ezredfordulón. A rendszerváltás és a globalizáció
folyamata, hatásai a magyar társadalomra.
Magyarország
korfája
Magyarország
Fontosabb népmozgalmi események 2011
A demográfiai válság okai
 Magasabb a halálozások száma, mint a
születéseké;
 Elöregedik a társadalom – gerontokrácia
 A középkorú férfiak korai halálozása

 +drámai morbiditási adatok

 Magyarország európai viszonylatban
 A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi
összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad
attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje
lehetővé tenne.
 Bizonyos megbetegedések, halálokok tekintetében (pl. tüdőrák) hazánk
vezető helyet foglal el a nemzetközi statisztikákban
 A KSH adatai (2012) szerint a születéskor várható átlagos élettartam a
férfiaknál 71,45, a nőknél 78,38 év, ami messze elmarad az Európai Unió
tagállamaitól
 A magyar lakosság születéskor várható élettartama a 6. legrosszabb az
Európai Unióban, de a nők várható élettartama csak két országban
alacsonyabb, mint hazánkban (Eurostat, 2014)
 A korai halálozásból, megbetegedésekből és fogyatékosságból
eredő „elvesztegetett éveket” meghatározó DALY-mutató
Magyarországon 18
 az EU tagállamai között az 5. legrosszabb pozíciót foglaljuk el (WHO, 2012).
 Magyarországi egészség-mutatók
 A KSH adatai szerint a magyar férfiak életük 80, a nők 75 százalékát
élik le egészségesen.
 Egy 2008-ban született magyar fiúgyermek 7,4 évvel, egy leánygyermek 5,1
évvel rövidebb életre számíthat, mint az európai átlag, és életük 21, illetve
25%-át nem egészségesen fogják leélni, ha a jelenlegi népegészségügyi
helyzet nem változik
 A magyar társadalomban a betegségteher túlnyomó részét a
krónikus, nem fertőző betegségek jelentik
 Ezek jelentős részéért életmódbeli tényezők (dohányzás,
alkoholfogyasztás, kedvezőtlen táplálkozási szokások, fizikai
inaktivitás) tehetők felelőssé.
 A szív-, érrendszeri és daganatos betegségek kiemelkedően nagy
egészségterhet jelentenek egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
 Mind a munkaképességre, mind a munkaerő (humán erőforrás) minőségére
gyakorolt hatásuk negatív, és súlyosak a családra, a közösségre és a
társadalomra tovagyűrűző anyagi terhek is
Egészségi állapot szubjektív megítélése
Gál, 2008

 A válaszadók 22,7%-a értékelte az ötfokozatú skálán

kitűnőnek vagy nagyon jónak az egészségi állapotát
 34,9% jónak, 42,5% kielégítőnek, illetve nagyon rossznak
 Különösen a középkorúak (46-62 évesek) esetében
emelkedik meg az egészségüket mindössze kielégítőnek,
vagy egyenesen rossznak megítélők aránya
 Feltehetően a későbbi halálozáshoz vezető krónikus betegségek itt a
többségnél már megjelentek és meghatározzák az egyén
életminőségét
Egészségi állapot szubjektív megítélése
 A magasabban kvalifikáltak jellemzően jobbnak vélik
 Legjobb: érettségi végzettség (életkor)
 Munkajelleg - A „kitűnő” illetve „nagyon jó” értékelés aránya
a hierarchiában egyre feljebb haladva nő
 Kivétel közép/alsó vezetők csoportja
 A „nem dolgozott” kategóriában a válaszadók több mint
50%-a kitűnőnek vagy nagyon jónak ítélte meg egészségi
állapotát
 Alacsonyabb életkor
Az egészségre fordított pénzzel való elégedettség,
iskolai végzettség szerinti bontásban (%)
Nagyon rossz Rossz Közepes Jó Nagyon jó

Legfeljebb. 8 általános 24,7 27,3 35,5 10 2,6

Szakmunkásképző 17,3 24,8 44,7 9,8 3,4

Érettségi 8,3 25 51 12,7 3

Érettségi+ szakképzés 5,8 29,1 38,4 19,8 7

Főiskola, egyetem 4,3 19,4 49,6 22,3 4,3

 Minek van szerepe az egészség
fenntartásában? (1. válasz)
70

60 62

50

40

30

25
20
m az eg az
oz or
Percent

gá eg és vo eg
10 z sé
s10
ga yé so yé
zd n gü k, N n
an g á po e tá
0 ag ya yi m plá
,s gi in ló t
po he té
z k
s
u dj lkoz
rto ly m za a á
é k s
 Minek van szerepe az egészség
fenntartásában? (2. válasz)
50

40
40

30

20 21 22

10 az eg az eg
és orv és tár
Percent

e 11
gy zs os eg zs sa
én ég ok yé ég da
an ü 6 , n esN lo
0 gy áp tá keöm mb
ya i in oló pl
gi té
á lko rn tu izto
he zm k sz z á
yedj s
zea ítá
ly é ak s t s
 Minek van szerepe az egészség
fenntartásában? (3. válasz)
70

60
58
50

40

30

20 24
eg az eg
or tá
Percent

és vo és rs
10 zs eg z s ad
ég s ok y én11 é
üg ,á g es Nalo
0 6 yi p t á kö emmb
oló plá
in
té lko rn tuizto
zm k sz z á
ye d j s
ze a í t á
é ak s t s
Minek van szerepe az egészség
fenntartásában? (1. válasz) Nem tudja

az egyén táplálkozás

i szokásai
100
6
8 8 14
90 13 orvosok, ápolók szak
26 28
80
80 28 mai rátermettsége
70
egészségügyi intézmé
60 63
59
nyek színvonala, fel
50 54

40 az egyén anyagi hely

30
zete
20
mozgásgazdag, sporto
Count

10
0 s életmód
Budapest város
megyeszékhely község
 Minek van szerepe az egészség
fenntartásában? (1. válasz)
az egyén táplálkozás

i s zokás ai

100
8 8 orvos ok, ápolók s zak
90 15 9
17
29 23 15 m ai ráterm etts ége
80
80
70 33
72 egés zs égügyi intézm é
60 67
59 nyek s zínvonala, fel
50
40 az egyén anyagi hely
44
30 zete
20 ér
sz ett fõ
Count

m a sé iskm ozgás gazdag, s porto

10 ax km gi ola
.8 ér un + s életm
0 ált ett k
séás sz , eg ód
alá giké a k ye
no pz ké te
s õ pz m
Társadalmi rétegződés és egészség:
Egyenlőtlenségek az egészségben
 A XX. század során a várható élettartam
jelentősen javult, DE
 Ez nem egyformán érintette Európa országait
 De nyugaton sem érintett egyformán minden társadalmi
csoportot
 ‘Health inequalities’ kutatások: Black Report
 magasabb társadalmi státusz: jobb egészségmutatók
 Vannak kivételek: pl. emlőrák
 Okok
 Táplálkozás, lakásviszonyok, stressz, egészségügyi
ellátottság, egészségmagatartás különbségei
 Következmények
 Társ. pozíció -> (környezet, életmód) -> egészségi
állapot -> társ. pozíció
 Társadalmi rétegződés
Alapfogalmak
 A társadalmi rétegződési rendszerekben az egyes pozíciókhoz
különböző előnyök kapcsolódnak.
 Az egyes egyének és csoportok – eltérő pozícióikból adódóan – nem
egyenlő mértékben férnek hozzá a különböző előnyökhöz, főképp
amennyiben ún. szűkös erőforrásokról van szó (Giddens, 2008).
 Az egyenlőség alternatívájának tekintik egyes szerzők a
méltányosságot (equity).
 Ez arra utal, hogy a társadalom tagjai akkora jövedelemben,
megbecsülésben stb. részesülnek, amely arányos a társadalom
érdekében végzett szolgálatukkal. Az elképzelt társadalmat, ahol ez
megvalósul, meritokráciának nevezzük (Andorka, 2006).
A társadalmi rétegződés rendszerei
 Rabszolgaság: bizonyos emberek más
emberek tulajdonai
 Kasztrendszer: az ember társadalmi
státusza egy életre meghatározott
 Rendi társadalom: a különböző rétegek
tagjainak eltérő megbecsülés és életmód
jár
 Osztálytársadalom: azonos gazdasági
pozícióban lévő emberek csoportjai
 A mai társadalmak osztálytagozódása
 Felső osztály: nagy vagyon birtokosai
 Régi családok, új elitek
 Felső vezetők
 Középosztály(ok): fehérgalléros dolgozók, szellemi
munkában
 Heterogén
 A kvalifikáltság belépő lehet
 Munkásosztály: kékgalléros munkások, fizikai dolgozók
 Sokan bizonyos szempontból középosztályosodnak (pl.
fogyasztás)
 Csökken a létszámuk
 Underclass – a legszegényebb csoport
 USA-beli kifejezés
 Gyakran etnikai elemet is tartalmaz
 Tartós munkanélküliek, segélyből, létminimum alatt élők
 Növekvő létszám
 Az osztálytársadalmak sajátosságai (Giddens, 2008)
A korábbi rétegeződési formáktól az osztálytagozódás négy fő szempontból tér el:
1. Az osztályrendszerek képlékenyek.
 az osztályokat nem jogi vagy vallási előírások hozzák létre; alakulásuk politikai és piaci folyamatok
következménye
 az osztályok közti határok sosem merevek
 a különböző osztályokhoz tartozó emberek közti házasságoknak nincsenek formális korlátai.
2. Az osztálypozíciók egy része szerzett.
 Az ember osztályhoz tartozó mivoltát nem születésével kapja, mint más rétegeződési típus esetében,
bár a családi helyzet meghatározó.
 A társadalmi mobilitás – az osztályszerkezetben való felfelé és lefelé való mozgás – jóval gyakoribb,
mint a többi rendszernél.
3. Az osztály gazdasági alapon nyugszik.
 Az osztályok az egyének csoportjai közötti gazdasági különbségektől, azaz az anyagi erőforrások
birtoklásában lévő egyenlőtlenségektől függnek
 Más típusú rétegeződési rendszerek esetében a nem gazdasági tényezők a legfontosabbak.
4. Az osztályrendszerek nagyszabásúak és személytelenek.
 A rétegződési rendszerek más típusaiban az egyenlőtlenségek elsősorban a szolga és az úr, vagy az
alacsonyabb és magasabb kaszthoz tartozó egyének között fennálló kötelezettség és feladat személyes
viszonyában fejeződnek ki.
 Az osztályrendszer nagyszámú személytelen kapcsolaton keresztül működik. Az osztálykülönb-
ségek alapja inkább a jövedelmi és munkakörülményben megnyilvánuló egyenlőtlenség.
Agrártársadalmak vs. Ipari társadalmak
Szociológiai elméletek a társadalmi rétegződésről
 Számos különböző elmélet, két egymással szembe kerülő
irányzat
 Konfliktus-elméleti, vagy radikális - alapítója, Marx szerint az
emberiség történetét végigkísérik a társadalmi osztályok közötti
konfliktusok (Marx és Engels, 1848).
 Követői, a marxisták javarészt egyetértenek abban, hogy nem
létezik meritokratikus társadalom
 Az értékes pozíciók megszerzéséért egyenlőtlen verseny folyik és a
társadalomban úgynevezett „zéró-összegű játszmák” folynak,
melyekben a különböző pozíciót elfoglalók sokszor érdekellentétben
állnak
 A funkcionalista, vagy konzervatív iskola szerint az
egyenlőtlenségeknek van társadalmi funkciója, mégpedig az,
hogy bizonyos ritka, és ennél fogva értékesebb pozíciókhoz (pl.
sportvezető, vagy akár híres sportoló) nagyobb motiváció
szükséges és ezért jutalmazás jár, hiszen tehetséggel és adott
esetben hosszú idő befektetése után juthat ide az ember (Davis-
Moore, 1945)
A rétegződést meghatározó tényezők
 Marx a termelésben elfoglalt pozíciót tekintette elsődlegesnek –
termelőeszközökhöz való viszony
 Weber (1914) szerint az egyenlőtlenségek három dimenzióban –
gazdasági helyzet, politikai hatalom, és életmód – nyilvánulnak
meg.
 Dahrendorf (1959): nem a tőketulajdon, hanem a gazdasági hatalom
a meghatározó
 Bourdieu: gazdasági tőke, kulturális tőke (az egyén által szerzett
tudás, műveltség) és szociális/társadalmi tőke (társadalmi
kapcsolatok).
 Ez utóbbi tőkefajta jelentőségét hangsúlyozzák a társadalmi
hálózatokkal foglalkozó elméletek
 Összekötő/kizáró (bonding), illetve áthidaló/befogadó (bridging) társadalmi
tőke (Putnam, 2000) + összekapcsoló (linking)