Az abortuszról a bioetika szemszögéből

Az abortusz korunk egyik igen vitatott bioetikai problémája. Aktualitása vitathatatlan, bárki kerülhet olyan
helyzetbe, melyben felmerülnek a vele kapcsolatos nyomasztó etikai kérdések. E helyzeteket, viszonyulásokat
figyelő, szabályozó tudomány a bioetika.
A bioetika az élővilág etikai kérdéseivel foglalkozó normatív diszciplína, az élettel, az élet különböző formáival,
megnyilvánulásaival, az élőlényekkel és az emberi életet közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkozó rendszeres
etikai gondolkodás és szaketikai magatartástan. A bioetika jellegzetesen alkalmazott etika, az alkalmazott etikák
közül is az egyik legrégebbi kutatási területtel rendelkező diszciplína. Gyökerei az orvoslást, az orvostudományt
övező ősrégi szabályozásokig nyílnak vissza. Az orvosetikai szabályozások egyik legősibb alapszabályzata a
hippokratészi eskü, mely mindenképpen hivatkozási alap, mindazon szokás-, erkölcsi, társadalmi stb.
rendszerek hagyományozódásából eredően, melyeket eleink vallottak, és melyek java része napjainkban is
irányadó.A bioetika tehát egy elsősorban az orvostudományban, a genetikában és a környezetvédelemben az
utóbbi ötven évben született nagy horderejű felismerések és technikai újítások során kialakult tudományos
alapú diszciplína.A bioetika végső célja az emberiség túlélésének biztosítása. A bioetika egyik legfontosabb
felismerése, hogy a technikai fejlődés és az etika kettévált, így ez az egész emberiség és a teljes élővilág
kipusztulásához vezethet. Ha önmagunkat és a világot meg akarjuk menteni, akkor korlátoznunk és
megfelelően irányítanunk, kontrollálnunk kell a technikai fejlődést.
A bioetika tehát jellegzetesen alkalmazott etika, gyakorlatban megnyilvánuló és működő diszciplína, melynek a
műszaki és orvosi fejlődés teremtette új helyzeteket, lehetőségeket folyamatosan követnie kell, ezért normatív
előírásai is ezeknek megfelelően, ezekhez alkalmazkodva folyamatos fejlődésben, alakulásban vannak.
Folyamatosan követnie kell a fejlődést, haladnia kell vele, valamint élnie is kell a technikai fejlődés teremtette
új lehetőségekkel, elveihez híven pedig határt is kell szabnia neki az ember és az élet védelme érdekében.
Az abortusz kérdését vizsgálva is igen fontos kérdés a bioetika egyik alapkérdése, a „jobb-e élni, mint nem
élni?” kérdés. Ennek megválaszolása igen nehéz, ha ugyan nem lehetetlen, ugyanis a nem élni perspektívája és
lehetőségei teljesen ismeretlenek előttünk. A nemlét vagy a valamilyen lét utáni lét, valamilyen más fajta
státusú, jellegű létezés kérdésének megközelítése, megítélése vallási, világ-, kulturális stb. nézetek, szempontok
szerint változik.Az élet kizárólagos szemszögéből szemlélve a bioetika a voksát az életre adta, ahogy az orvoslás
a hippokratészi alapelvek alapján is tette.
Az élet ugyanis, ha nem is a legfőbb jó, de minden általa válik lehetségessé, az a szükséges legalapvetőbb alap,
mely bármit is lehetővé tesz. A bioetika és az orvoslás tehát egyértelműen az élet mellett tette le voksát,
miszerint jobb élni, mint nem, így ennek megfelelően cselekszik és tesz meg mindent az élet érdekében,
többnyire akkor, amikor már betegség vagy valamilyen baleset vagy az életet és minőségét károsító történés
elszenvedése veszélyezteti az életet, de megelőző tevékenységet is folytat.
Az első világháborút követő korszakban a borzalmas emberpusztítások hatására egyre nagyobb tért hódítottak
az élet tiszteletét hangsúlyozó filozófiák és gondolatok, egyre hangsúlyosabbá vált a bioetika1 szükségessége.
A bioetika egyik igen összetett és nehéz kérdése az abortusz. Pontosan azért igen problematikus kérdés, mert
magának a bioetika alapelveinek, az életnek és az élet védelmének mond ellent.A bioetika és a hippokratészi
alapeskü egyértelműen az életért és az élet védelméért jött létre, és azt hangsúlyozza, hogy az abortusz egy
élet kioltása, ily módon egyértelműen ellentmond mindezeknek. A hippokratészi eskü, mint minden orvosetikai
kódexek alapja és legfontosabbika, tiltja az abortuszt: „Nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzatja
elhajtásához.”Jogilag azonban mára már lehetségessé vált. Az akkori orvoslás etikai hitvallása egyértelműen
elutasította az eutanáziát, az öngyilkosság elősegítését és az abortuszt is.
Az abortuszt vizsgálva felmerül a kérdés, hogy mi különbözteti meg a megfogant embriói életet egy már
kifejlődött emberi élettől. Milyen alapon van jogunk bármilyen életet is kioltani?