Strasszer György

PÁRT-VISZONYOK ÉS P O L I T I K A I KÜZDELMEK
FEJÉR MEGYÉBEN A NÉPI DEMOKRATIKUS
ÁTALAKULÁS IDŐSZAKÁBAN,
1945 NYARÁTÓL 1946 TAVASZÁIG

1. Gazdasági és politikai helyzet 1945 tavaszán,

az újjáépítés kibontakozása.
A felszabadulást követő hónapokban az országban létrejött a
néphatalom, és kibontakozott a gazdasági-társadalmi forradalom. A
néphatalom szerveinek kiépítésében-a kezdeményező szerepet a
demokratikus pártok, — mindenekelőtt az ország átalakításának és
gazdasági-társadalmi újjáépítésének programját kidolgozó Magyar
Kommunista Párt •— vállalták. 1945 nyarán a néphatalom létre­
jötte és a földreform végrehajtása után Magyarország népe előtt
az újjáépítés, a termelés alapvető feltételeinek biztosítása, és a
népi demokratikus rendszer megerősítése, azaz a demokratikus vív­
mányok megvédelmezése és továbbfejlesztése állt közvetlen fel­
adatként. Egyidőben kellett tehát biztosítani a gazdasági helyre­
1

állítás és építőmunka feltételeit, és a kibontakozás társadalmi b á ­

zisául szolgáló és a koalíciós kormányzás keretében megvalósuló,
a nemzeti újjászületést szolgáló politikai osztályszövetség megerő­
sítését, Az 1945-ös időszak politikai harcai az újjáépítés lehetősé­
geinek felfogásában és feladatainak meghatározásában, majd a t á r ­
sadalmi és politikai fejlődés perspektívájának értelmezésében, to­
vábbá a megvalósítás teendőihez való viszonyban összpontosultak.
Ezekben a küzdelmekben kovácsolódott k i a két munkáspárt együtt­
működése, amely a munkásosztály egységes fellépésének alapvető
feltétele volt, és amely egység összetartó eleme lehetett egy széle­
sebb osztályszövetségnek. A politikai kibontakozás kulcskérdése a
munkásosztály vezető szerepének megerősítése, a kormányzásban
való részvételének és ugyanennek a kormánynak a tevékenységére
gyakorolt befolyásának növelése volt. Fejér megye felszabadulását
követő fejlődése természetesen együtt haladt az ország átalakulásá­
val. A megye gazdasági-társadalmi viszonyainak, politikai és mun­
kásmozgalmi történetének sajátosságai, a megye területén, és főleg
Székesfehérvárott folyt súlyos harcok, és az a körülmény, hogy
a megye felszabadulására az ország demokratikus berendezkedése
után került sor, a politikai erők mozgását és a politikai harcok he-
vességét erőteljesen befolyásolták. A gazdasági, társadalmi és poli­
tikai élet megindulásával, a népi hatalom berendezkedésével és a
kibontakozás időszakának sajátosságaival részletesen foglalkozik
tanulmánykötetünk egy másik dolgozata. Munkámban a tavaszi
2

időszakot illetően csak a május-június hónapokban lezajlott ese­

mények rövid összefoglalására törekszem, részletesebben a pártok
és elsősorban a Kommunista Párt tevékenységét elemzem.
1945. április végén, május elején már a megyében is aktív
tevékenységet folytattak a demokratikus pártok. Kezdeményezé­
sükre, és az i t t állomásozó szovjet katonai alakulatok politikai mun­
kásainak tevékeny segítségével kialakultak a különböző rendeltetésű
népi bizottságok, az ideiglenes helyi közigazgatási szervek. Az élet
normalizálásának első lépései után e szervek és szervezetek tevé­
kenysége mindinkább a gazdasági, társadalmi és politikai munka
szervezésére irányult. Ebben az egyes községek és helyi szervek
nagy segítséget-kaptak mind a szovjet katonai alakulatok parancs­
nokságaitól, mind a Budapestről leküldött munkásoktól. 8

A demokratikus politikai kibontakozás első nagy eseménye

1945. május elsejének megünneplése volt. Az ünnepséget a demok­
ratikus pártok közösen készítették elő és rendezték meg. A megye­
székhelyen 20 000 felvonuló vett részt a felvonulásban. Ezt köve­
tően a nagygyűlésen felszólaltak a munkáspártok nevében: Mikó
István SZDP elnök, Wagner József, a Nemzeti Bizottság elnöke, a
Kommunista Párt képviseletében Szirbik Ferenc alispán. Az ünnep
alaphangulatát a felszabadulás ténye feletti öröm és a háború kö­
zeli befejezésének tudata adta meg. A szónokok már ekkor hang­
súlyozták az újjáépítés, a földosztás és a munkásegység erősítésé­
nek fontosságát.
Május 9-én boldog örömmel ünnepelte Székesfehérvár lakos­
sága a békét, az európai háború befejeződését. Ez alkalommal újabb
tömegdemonstrációra került sor, amelyet tömegeikkel és szónokaik­
kal ismét a munkáspártok uraltak.
A májusban lezajlott megmozdulások két sajátosságot mutat­
tak: nagy tömegek vettek azokon részt, többnyire spontán érdek­
lődésből, hogy az új rendszer politikai pártjainak céljait, törekvé­
seit megismerjék. A munkáspártok a fejlődés és a tennivalók te­
kintetében ekkor alapjában közös platformon álltak, a fő kérdé­
sekben azonos álláspontot hirdettek, és erről az álláspontról igye­
keztek a tömegeket politikájuk számára megnyerni. A megyében
elsősorban a hagyományokkal, múlttal rendelkező Szociáldemok­
rata Párt mögé sorakoztak fel a munkások. Nehéz helyzetben volt
a Kommunista Párt, amely a megyében gyökerek nélkül, és szél­
sőséges előítéletek ellenében vállalta a kezdeményező szerepet az
új rendszer kiépítésében. Egyidejűleg kellett létrehoznia szerve­
zeteit, és ismertetni, megvalósítani politikáját a megyében. A má­
jusi politikai megmozdulások erre mindenképpen jó alkalmat szol­
gáltattak.
E két nagy politikai megmozdulás tömegsikere megelégedéssel
töltötte el a Szociáldemokrata és a Kommunista Pártot; abban po-
litikájuk vonzerejét látták. Igyekeztek is e sikert kihasználni szer­
vezeti fejlődésük szempontjából, és a hatalmi szervezet kiépítésé­
nek, gazdasági fejlődésének meggyorsítására.
A városi és megyei közigazgatás kiépítése u t á n már április
4

30-án újra megindult a megye igazságszolgáltatási gépezete is. A ve­

zető pozíciókat a Szociáldemokrata Párt szerezte meg, illetve a
demokratikus igazságszolgáltatási gépezet vezetésére alkalmas sze­
mélyek e párt soraiba léptek be. Ezzel szemben a demokratikus
rendőrség vezetésében és állományában kezdettől fogva a kommu­
nista többség érvényesült. Az év második felében a rendőrség
5

összetételében é:n vezető szerveiben tovább' erősödött a kommunista

befolyás. Az igazságszolgáltatási apparátusba azonban —• a n é p -
bíróságokba és népügyészségekbe egyaránt — bekerültek a régi rend­
szer képviselői. (A népügyészség vezetőjét 1946 tavaszán le is tar­
tóztatták a háború idején folytatott tevékenysége miatt.) A rendőri
nyomozás, a vizsgálati eljárás hosszadalmassága, és egyes tisztvi­
selők vonakodása miatt a népbíróság munkája nehezen indult meg.
így a május elején alakult bíróság csak június 2-án hozta meg első
ítéletét. A népbíróság és népügyészség munkájával, ítéleteivel a
demokratikus pártok és a közvélemény gyakran elégedetlen volt,
tiltakozott az enyhe és felmentő ítéletek miatt. 6

~ ~ ~ ~ F E H É R V Á R I H Í R E K *

Megindult a pártok szervezése

Fehérváron eddig a demokratikus munka megindítása, A mogyet
pattok közül csupán a Magyar földnek már az idén is teremnie
Kommunista Párt működött. Mint kell, egy magyar dolgozó sem ülhet
értesülünk, megkezdte a szervező otthon tétlenül,
munkát a Szociáldemokrata Párt ét Mt magyarok eddig csak a vá-
a Nemzeti Parasztpárt is. Az előbbi laeztások idején fedeztük fel, hegy
munkáját ismerjük, a munkástág régi , taglat vegyünk
pártjának szervezői bizonyosan ered- valamelyik pártnak, ma már megvál­
ni ényeeen fognak dolgozni. A Nemzett tozott a helyzet, ma mindenki szobi -
Parasztpárt munkája már kevésbbé don nyilváníthatja véleményét, szoba-
ismtrt, de a vezetők, Veres Péter ét don lehet választani a különböző
Erdei Ferenc belügyminiszter fémjelzik pártok között, de ki ts kell választó-
a magyar parasztság pártfát, nta minden arra való embernek a
A magyar demokrácia három nagy hajlamainak legjobban megfelelő pártot,
pártja a demokratikus magyar jövő mert a ma még bimbózó magyar
kiépítéséért küzd is céljuk most közös : demokrácia jövője a Magyar Kow,-
harc Hitler-Németországa ellen, a belső munista Párt, a Szociáldemokrata
reakció fasiszta maradványainak teljes Párt, a Nemzett Parasztpárt és a
felszámolása, a földreform igazságos, Független Kisgazdapárt tagjainak
alapos keresziültilele áldtiatos, készséges Összmunkájától
és nem utolsó sorban a termelő függ.

Fehérvári Hírek, 1945. április 1.

 A közigazgatási apparátus első nagyobb megyei összejövetelét
május 5-én tartották. A jegyzők megyei értekezletén a tavaszi
munkák megszervezésével és a földosztással foglalkoztak. Az újjá­
építés feladatainak megoldásába minden réteg és tényező bekap­
csolódhatott. Az újjáépítés, a romeltakarítás és a háborús sebek
begyógyítása, a gazdasági és szellemi talpraállás volt a magánélet
és a közélet legfájóbb gondja, leghalaszthatatlanabb tennivalója, a
felelősségvállalás és a közszolgálat elemi feladata 1945 nyarán. A
legsúlyosabb háborús károkat szenvedő magyar városok egyikében,
Székesfehérvárott, és a hadműveletek által különösen sújtott Fejér
megyében az újjáépítés, az élet megindulása mindennél fontosabb
feladattá vált, és mindennél nehezebb problémának mutatkozott.
A Kommunista Párt — bár újjáépítési programját csak június ele­
jén hozta nyilvánosságra — m á r a felszabadulást követő első na­
pokban az újjáépítés kezdeményezőjének mutatkozott. Május 20-án
a székesfehérvári pártszervezet tagsága 10 000 pengőt jegyzett a
város jóvátételi köles önére. A párt legelőször a vasutasokat moz­
7

gósította az újjáépítésre, ezért hívta össze az első vasutas aktíva­

értekezletet május végén. Versenyt hirdetett a mezőgazdaság újjá­
építésére a termelésben résztvevő traktorosoknak. 8

Május 31-én a demokratikus pártok lapja, a „Fehérvári Hírek"

felszólítással fordult a lakossághoz: „Fogjanak kezet a falu és a
város dolgozói! Az ő dolgos kezükbe került most az ország kor­
mánya." Ebben a szellemben, a falu ás a város összefogásának, a
hatalomért, az újjáépítésért érzett felelősség szellemében került
sor az újjáépítési programok kidolgozására és nyilvánosságra ho­
zására.
A demokratikus pártok Székesfehérvárott és a megyében is
újjáépítési programjukkal mutatkoztak be a közéletben. Ez a be­
mutatkozás azonban egyoldalú volt, hiszen széleskörű, átfogó, a
megye minden problémájára választ kereső és adó, a helyreállítás
reális programját összefoglaló célkitűzésekkel csak a Kommunista
P á r t rendelkezett. A párt megyei újjáépítési programját az orszá­
gos konferenciája után dolgozta k i és hozta nyilvánosságra. A Szo­
ciáldemokrata Párt is rendelkezett újjáépítési koncepcióval, részt­
vett az újjáépítés megindításában, és kezdeményező szerepet ját­
szott ebben, főleg a megyei és a városi vezető tisztségekben dolgozó,
a közigazgatást irányító vezetői révén. A Nemzeti Paraszt Párt
vezetői támogatták a munkáspártok kibontakozására alkalmas és
munkára szólító programját. A Független Kisgazda, Földmunkás és
Polgári Pártnak újjáépítési programja, elképzelése az újjáépítésre
nem volt, csak egyes vezetői révén emelt szót az újjáépítés leg­
sürgősebb feladatai érdekében.
A Magyar Kommunista Párt székesfehérvári szervezete június
3-án hozta nyilvánosságra újjáépítési kiáltványát. Az újjáépítés
elsődleges tennivalóit a közlekedés és az utak helyreállításában, a
remek eltakarításában látták. Sürgették a téglagyárak munkájának
megindítását. Utaltak arra, hogy a kisiparosoknak minden támoga­
tást meg kell adni, hogy tevékenyen részt vehessenek az újjáépí-
tésben. Az újjáépítési kiáltvány végül politikai kérdéseket érintett.
Szorgalmazta a munkáspártok szövetségét, mint a reakció és a
fasizmus elleni harc biztos zálogát.
A párt újjáépítési programja kerek egész volt, az élet kibon­
takozásának legalapvetőbb kérdéseit, feladatait ragadta meg. Ez a
kiáltvány, és a kiáltvány mögött meghúzódó program alkalmas volt
a gazdasági kibontakozás megindítására és ennek a kibontakozás­
nak politikai értelmezésére, a közvetlen politikai következtetések le­
vonására is, hiszen önmagában a program bizonyította a munkás­
pártok akcióképességét a város és a megye dolgozói előtt.
A Szociáldemokrata Párt rendezésében tartották meg június
3-án a munkáspártok újjáépítési ankétját a székesfehérvári Alba
Moziban. Ezen elsősorban városi személyiségek vettek részt, de
megjelentek a megye különböző területeinek képviselői is. Az újjá­
építési ankéton Szirbik Ferenc alispán, Szabó István főispán és
Kun Elemér, a Nemzeti Paraszt Párt megyei titkára ismertették
pártjaik újjáépítéssel kapcsolatos elképzeléseit. Hangsúlyozták az
előadók, hogy a város és a megye újjáépítése összefügg. Megyei
vonatkozásban az újjáépítés legfontosabb feladata a földek meg­
munkálása, ehhez pedig a szántáshoz, vetéshez szükséges gépek,
mindenekelőtt a traktorok helyreállítása. Időközben már jelei
mutatkoztak annak, hogy egyes községek önerejükből is képesek
az újjáépítés megindítására. Etyeken a lakosság megtakarított pén­
zéből szövetkezetet létesítettek, és 8 traktort üzemképessé tettek.
Ezekkel a traktorokkal a falu határában 700 holdat megműveltek.
Az újjáépítési ankéton bejelentették a géplakatosok szövetkezetének
megalakulását, amelynek rendeltetése a mezőgazdasági gépek k i ­
javítása volt. A szövetkezés gondolata egyébként több vonatkozás­
ban is fölmerült ezen a tanácskozáson. A parasztság számára java­
solták, hogy szervezzenek a falvakban gépbeszerző és karbantartó
szövetkezetet, és szövetkezeti úton fejlesszék az állatállományt,
hiszen a szövetkezetekbe tömörülő gazdáknak több lehetőségük van
arra, hogy állatokat szerezzenek be. Javasolták, hogy szövetkezeti
alapon kezdjék meg a termelést azokban a téglagyárakban, ame­
lyeknek tulajdonosai ezideig nem érkeztek vissza. Szövetkezeteket
javasoltak a kisiparosoknak is munkaeszközök és nyersanyag be­
szerzésére, és a kereskedőknek, védekezendő a kialakuló lánckeres­
kedelem ellen. A szövetkezés fontosságában kifejezésre jutott egy­
részt a kollektivitásnak, mint a születő új rendszer egyik alapvo­
násának a gondolata, de elsősorban a kényszerűség diktálta azt. A
szövetkezetekben valóban több lehetőség nyílott arra, hogy a mun­
ka normális feltételeit biztosítsák. A szövetkezésben tehát ezidőben
egyrészt igen fontos gazdasági és társadalmi tényezőt láttak, más­
részt azonban valamelyes csodaszerként is fogták fel. Az ankéton
megalakították a Székesfehérvári és Fejér megyei Újjáépítési -Szö­
vetkezetet, amelybe hamarosan vidékiek, elsőként móriak is bekap­
csolódtak. Az ankéton az újjáépítés más területei és lehetőségei
9

is szóba kerültek. Áttekintették a közlekedés helyzetét, a vasút

helyreállításának folyamatát. A vasutasok nevében bejelentették,
hogy eddig 170 mozdonyt kijavítottak. Közölték, hogy a szovjet
hadsereg képviselőitől csekély összegért élelmiszert kaptak. Nagy
figyelmet szenteltek a közellátás kérdésének. 10

A Kommunista Párt újjáépítési felhívására a helyreállítási

munkák megkezdődtek. A munkáspártoknak az alapvető terme­
11

lési feltételek biztosítása mellett fontos feladatuk volt az is, hogy

a közvéleményt felébresszék, az embereket tettekre ösztönözzék,
munkára serkentsék, a tömegeket az újjáépítés reális lehe­
tőségeiről meggyőzzék. Ezért az újjáépítés nemcsak gazdasági, ha­
nem elsőrendű politikai tevékenység volt, a politikai eszmélés, a
politikai harc lényeges eleme maradt a továbbiakban is.
Fontos esemény volt Fejér megye képviselőinek beküldése az
Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. A képviselőket 1945. június 24-én
nagygyűlésen delegálták. A képviselőket a demokratikus pártok
vezető szervei által kötött megállapodás alapján jelölték, a jelölést
nagygyűlésen erősítették meg. Ennek 5 ezer résztvevője volt. Első
ízben szerepeltek ezúttal Székesfehérvárott a politikai pártok ve­
zető képviselői: Veres Péter, az NPP országos elnöke, Bechil
Péter budapesti alpolgármester az SZDP, és Rajk László az MKP
képviseletében. A szónokok a legfontosabb politikai és gazdasági
kérdéseket elemezték, és a demokratikus vívmányok védelmére,
azok továbbfejlesztésére szólították fel hallgatóságukat. Nagy teret
kapott beszédeikben a reakció, elsősorban a spekulációs jelenségei
elleni harc. Veres Péter erőteljesen hangsúlyozta, hogy ,,a földet a
magyar népnek megőrizzük". Rajk László az Ideiglenes Nemzet­
gyűlés munkáját, rendelkezéseit méltatta. „Nem ideiglenesek azok
a rendelkezések, aemlyeket az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalko­
tott. Nem ideiglenes a földreform, amely alapjában támadta meg
a feudalizmust, és ezzel saját fészkében verte szét a reakciót". —
mondotta. Mindhárman kiemelték a nép és a demokratikus pártok
egységének gondolatát, szükségességét, A Független Kisgazda Párt
szónoka és a parasztpárti Veres Péter egyaránt a szövetkezés fon­
tosságát állította, beszédei középpontjába, amely a parasztság
számára megalapozhatja a gazdasági fellendülést, a földreform gaz­
dasági kiaknázását. A megyét Győry Imre (Sárbogárdról) és Pávits
József (Székesfehérvárról) kommunista, Míkó István szociáldemok­
rata, Józan László parasztpárti, Kovács István kisgazdapárti kép­
viselők, és Zgyerka János szakszervezeti vezető képviselték az Ide­
iglenes. Nemzetgyűlésben. A „Fehérvári Hírek" képviselőküldést,
kommentáló írása elégedetlenséget fejez k i a két székesfehérvári
képviselői mandátum miatt. A lap méltatlankodása nem volt men­
tes bizonyos lokálpatrióta hangvételtől, és a főváros túlzott t á ­
mogatása és a vidék háttérbe szorítása ellen emelt szót. 12

Bár a demokratikus pártok időben kialakították és nyilvános­

ságra hozták a megye újjáépítésének programját, és a megyei, vá­
rosi vezetők rendszeresen feljártak a minisztériumokba az újjá­
építéshez feltétlenül szükséges pénz és más anyagi eszközök meg­
szerzése érdekében, a helyreállítási munkák és az újjáépítés las­
san haladt, és elsősorban a mezőgazdaság megsegítésére irányult.
 Május elsejére készül
bzekeslehervar
Énekkar, szavalókórus, zenekar, ünnepi műsor,
aiiislaszámok szerepelnek a szabadság ünne­
pének programián
Huszonnyolc méteres építménykolosszus
a Városháztéren
Három nap m é g s huszonöt é v — Huszonnyolc méteres épit-
sötét. fekete lepléből kibontakozik mény kolosszus készül'— halijuk
1945 gyönyörű, szabad májusa, a vezetőtől, amely betakarja a!
A város m á r rendesre takarította Városház Nádor-utcára néző épü-
külsejét, az építő munka megin- lettömbjét.
dull s a romok között kivirult a Középen Sztálin marsallliégy-
tavasz minden ígérete. T o b z ó d ó szer-háromméteres arcképe, eme-
virágillat, hazatéri régi madáris- lyet víHanyfüvér ^ ' körtHölelni.
, ° V c s e y e t e l é s e boldog re-
m e r 6 í
Az építmény két oldalát hatalmas
ménykedea, uj álmok vágása te- nyolcszor háromméteres csata*
hl: az Ígéretes levegőt. képek, domborművek s 66 zászló
Május elsejére készül Székesíe- fogja díszíteni. A FeimayerJ gyár
hérvár A s z a b a d s á g nagyszerű, épületére ugyancsak nagy csata-
felemelő ünnepére. Erről a ké- ^ kerül. Mindezt fényszórók
szülodesről próbálunk híradót ve- öntik tele ragyogó fénnyé!
titeni olvasóink e l é a z alábbi sor-
kock4kban. (4 hangszóró közvetíti
uteákon ünnepségeket.
színes plakátok tömege. Egyik Megtudták még azt is. hogy a
a másik mellett hirdeti hangos május elsejei ünnei»é««ket a yá«
.szóval, m e g g y ő z ő erővei: f Külónbtao" .ponUam tizennégy
08

hangszóró közvetíti. Tanát min-

mm * m Z [ denki hall é s lát mindent, hiszen
M á j U S 1 május elseje á tömegek ünnepe,
a s z a b a d s á g , a föld, a z e z e r
dolgozóé, akik
e s c z c r

> kanv^v « , „ , . , - , mindannyian részt akarnak venni

a snyw unnapa. j a ^ óhajtott szabad ünnepen.
g ó t o

Fehérvári Hírek, 1945. április 29.

Ez utóbbit a földreform munkálatainak elhúzódása, az üzemképes

munkagépek és az igaerő hiánya, valamint az iparcikkhiány g á ­
tolta. Reakciós elemek, a régi, földesúri vüág képviselői és a helyi
közigazgatás egyes, bizonytalan elemei is táplálták a földreform­
mal kapcsolatos ellenséges hireszteléseket. Igarról például június­
ban háromtagú küldöttségnek kellett felmennie az Országos Föld­
birtokrendező Tanácshoz, megtudakolni, vájjon központi intézke­
dés, felhatalmazás alapján állította-e le a járási főszolgabíró a föld­
igénylő bizottság működését. Igar-Vámpusztán 13
a régi gazdatisztek
június közepén még éppen úgy gyakorolták hivatásukat, mintha a
földet nem osztották volna fel. A Vácuum-cég gazdaságának iro­
dája is működött a községben. Az újjáépítés sikeresen haladt v i ­
11

szont a vasút területén. A vasúthálózat és a géppark újjáépítését a

megyében időben megkezdték, és helyreállítására, a vasúti m ű ­
helyek rendbehozására széleskörű összefogás bontakozott k i . A Va­
dásztölténygyár gépeket adott át a vasúti műhelyek részére. A 15

pusztaszabolcsi vasutasok a paksi vonal egy szakaszán maguk állí­

tották helyre a megrongált vágányokat.
A bizakodásra reményt adó jelenségek ellenére a kommunisták
elégedetlenek voltak az újjáépítés lendületével és eredményeivel.
Nézeteiket fejezte k i a „Fehérvári Hírek" június 13-án a „Világ"
című fővárosi lapnak az újjáépítés székesfehérvári eredményeit
méltató egyik írásához fűzött megjegyzése. „Vitathatatlan, a város-
vezetőség kifogástalanul dolgozott — írja — az előkészítő munka
minden elismerést megérdemel." A sok lyukas háztető láttán azon­
ban arra a következtetésre jut, hogy „a gyakorlatban még a kez­
deményező lépést sem tudta megtenni a város az újjáépítésben. 16

Ügy látjuk, hogy ezúttal a párt egyes vezetőinek indokolatlan t ü ­

relmetlenségéről volt szó, illetve kiérezhető ebből a bírálatból eny­
he támadás a várost vezető szociáldemokrata személyiségek ellen,
akik lehetőségeikhez képest elismerésre méltó módon foglalkoztak
a város ügyeivel.
Fehérvár helyreállításának sok akadálya volt. Nem dolgoztak
a helyi téglagyárak, nem kapott cserepet sem a lakosság, sem a
város vezetősége a középületek helyreállításához. Az objektív ne­
hézségek egy részét azonban a városi vezetőség és lakosság nagyobb
kezdeményezőkészséggel, több határozottsággal leküzdhette volna.
A város polgárai nehezen mozdultak munkára. A kommunisták
mutattak példát arra, hogy a lakosság áldozatkészségével, a szem­
lélődő tehetetlenség elleni fellépéssel lehet előrevinni az újjáépítés
ügyét.
A párt nemcsak az újjáépítés perspektíváját és ütemét ter­
vezte meg, nemcsak jelszavakat hirdetett az újjáépítésre, hanem
elsősorban tagjait mozgósította. A június második felében tartott
pártnapon a lakosságot áldozatkészségre és fokozottabb munkára,
az üzemekben dolgozó kommunista munkásokat pedig az újjáépítés­
ben való példamutató részvételre hívta fel. Pávits József helyettes
polgármester javaslatára a párt tagjai elhatározták, hogy szombat
délutánonként ingyenes közmunkát végeznek a helyreállításban. 17

A pártszervezet a politikai oktatásban résztvevő fiatal kommunis­

tákból frissítette fel az újjáépítési összekötő bizottságot.
18

A párt nagy aktivitással kapcsolódott be az április elején meg­

alakult Nemzeti Segély munkájába is, hogy a szociális-ellátási ne­
hézségek leküzdésében való részvételével is növelhesse tömegbe­
folyását. A párt valamennyi tagja belépett a szervezetbe, és intéz­
ményesen is biztosítottak anyagi támogatást a szervezet részére,
annak ellenére, hogy vezetése akadozott, és a polgári pártok csak
szavakban támogatták célkitűzéseit. 19

382
k
 A párt karolta fel a „Székesfehérvári és Fejér megyei újjá­
építő Szövetkezet" létrehozásának gondolatát is. Ez a demokratikus
pártok együttműködése jegyében július elején kezdte meg mun­
káját. A szövetkezés gondolatát népszerűsítő és a dolgozók ellá­
20

tásának javítását célzó tömörülés azonban hamarosan elfajult, és

a spekuláns törekvések képviselőjévé vált. Ezért a párt fórumain
élesen támadták, majd a visszásságok megszüntetése érdekében a
pártszervezet vezetőségi tagjaiból delegált ellenőrző bizottságot
küldött a szövetkezetbe. Egyes községekben is a párt irányí­
21

totta a szövetkezési akciókat, a párttagok mutattak példát a szö­

vetkezetek alaptőkéjének jegyzésében. Az újjáépítés, a gazdasági
22

viszonyok és a termelés újjászervezése — a megye iparosodottsá-

gának minimális szintje miatt elsősorban a mezőgazdaságban —
továbbra is a politikai harc alapvető területét képezte. Jelentősége
akkor sem csökkent, amikor 1945 nyarán a koalíció jobboldalának
aktivizálódása következtében az osztályharc politikai frontján is
kiéleződtek az ellentétek, erősödtek az összeütközések. A politikai
harc kiéleződésének tárgyalása előtt azonban tekintsük át a pár­
tok létrejöttének körülményeit, a demokratikus pártok helyzetét és
a pártközi kapcsolatok alakulását 1945 nyarán.

2. A pártok kialakulása és a pártközi kapcsolatok alakulása

1945 nyarán.
A Magyar Kommunista Párt Fejér megyében is a legdinami­
kusabb és legszervezettebb erőként jelent meg a felszabadulást
követő politikai küzdelmekben. A megye településeinek többségé­
ben a párt helyi szervezeteinek megalakulására a felszabadító had­
műveleteket követő hetekben került sor. A párt szervezeti hely­
zetének alakulását Fejér megyében is erőteljes fejlődés jellemezte,
itt is egyidőben végezte el a párt a pártszervezést és a demokra­
tikus átalakulást irányító társadalmi, állami feladatait. A párt b á ­
báskodott az új, demokratikus hatalom bölcsőjénél, és kezdettől
fogva részese volt ennek a hatalomnak. A pártszervezetek — Szé­
kesfehérvárott és a községekben is —, kezdetben területi jelleggel
jöttek létre. A megyei pártszervezetek megalakulásában jelentős
szerepet játszottak a fővárosi pártszervezetekből vidékre küldött
szervezők. A pártalakulás helyi kezdeményezői és élharcosai a
Tanácsköztársaság egykori résztvevői, baloldali szociáldemokraták
és az agrárproletáriátus képviselői voltak. Egyes esetekben — Szé­
kesfehérvárott például — résztvettek a párt megalakításában veze­
tő értelmiségiek, illegális kommunisták is. A párt szervezésében se­
gítettek a megyében állomásozó szovjet katonai alakulatok pa­
rancsnokai, politikai munkásai. A vidéki szervezetek irányítását
június l - i g , a párt megyei apparátusának kiépítéséig közvetlenül
a székesfehérvári pártszervezet végezte. A megyei pártszervezést
fennállásáig a „Budapesti Területi Bizottság" irányította, ehhez a
pártszervhez tartozott a megyei pártapparátus és a megyei titkár­
ság. |
 Fehérvári Hírek, 1945. május 30.

Annak ellenére, hogy a Kommunista Párt szervezését, politikai

térhódítását kedvező feltételek mellett kezdhették 1945-ben, jelen­
tős tényezők nehezítették a párt szervezeteinek kiszélesítését, szer­
vezeti és politikai befolyásának növelését. Eltekintve attól az or­
szágosan ismert nehézségtől, hogy egyedül a Kommunista Párt t á ­
masztott feltételt a tagfelvétellel szemben — és emiatt sok, a
párthoz talán vonzódó dolgozó, a könnyebb megoldást választva, a Ma­
gyar Nemzeti Függetlenségi Front valamely más pártjába lépett
be — más gátló tényezők is akadtak. Nem azt kifogásoljuk ezúttal,
hogy a Kommunista Párt Fejér megyében nem nagylétszámú párt­
szervezetekkel indult a politikai küzdelmekbe, hiszen a pártszer­
vező munka egyik alapelve volt, hogy politikailag viszonylag szi­
lárd, kislétszámú szervezeteket hozzanak létre. Hanem annak
23

magyarázatát keressük, és annak okát kutatjuk, hogy sok község­

ben a paraszti lakosság, illetve Székesfehérvárott az üzemi mun­
kásság és az értelmiség miért húzódozott a párttól ?
Fejér megyében jelentős mozgalmi tradíciókkal elsősorban a
Szociáldemokrata Párt rendelkezett. És bár e párt szervezeteinek
létrehozásához is döntő mértékben járultak hozzá 1945 tavaszi h ó ­
napjaiban a kommunisták, a pártépítési konjunktúrában a székes­
fehérvári munkások, a vidéki vasutasság, bányamunkások és az
értelmiség politikailag aktív rétegei, illetve e rétegek nagyobb része
a Szociáldemokrata Pártba lépett be. Nem feltétlenül megfontoltan,
meggyőződésből, hanem inkább a politikai orientáció miatt. A fa­
lusi parasztság részben automatikusan, részben a helyi vezetők ás
értelmiség ösztönzésére a Független Kisgazda Pártba, kisebb szám­
ban a Nemzeti Paraszt Pártba tömörült.
A pártviszonyok megyei alakulásában erőteljesen érvényesült
a katolikus egyház aktivitása, amely Székesfehérvárott és a közsé­
gekben is a Kisgazda Párt javára tolta el a tömegarányokat. Hosz-
szú időn át visszatartott a Kommunista Párttól egyes társadalmi
rétegeket a megyében évtizedeken át szélsőséges formában űzött
ellenforradalmi és szovjetellenes propaganda, valamint a bigott
vallásosság. A párt nagy érdeme, hogy szívós munkával, felvilá­
gosítással és a dolgozó rétegek érdekeinek szemléletes képviseleté­
vel és védelmével Fejér megyében is áttörte ezeket a korlátokat,
és fokozatosan vezető politikai erővé vált. A párt szervezését és
munkájának hatékonyságát kezdetben komolyan nehezítették a
közlekedési akadályok, káderhiány és a helyismeret hiánya is. 21

A Fejér megyei kommunista alapszervezetek tagsága elsősor­

ban a leghaladóbb és a politikailag legaktívabb munkások, értel­
miségiek és a szegényparasztság köréből került k i . Míg a szigorú
pártnormák és a politikai szilárdság, határozottság követelménye'
ezt k i nem zárták, viszonylag nagy számmal csapódtak a párthoz
kétes, és politikailag bizonytalan, karrierista elemek is. Ezektől a
párt folyamatosan és határozottan megtisztult. Átmenetileg és el­
szigetelten szektás, indokolatlan radikalizmusban kifejeződő ten­
denciák, és ebből eredő kiskirálykodó, a szövetségi kapcsolatokat
lebecsülő és veszélyeztető politikai gyakorlat is érvényesült. Bár 25

az is lényeges, hogy a MKP-ba annyi kétes elem, •— mint más

pártok esetében láttuk — nem került.
A pártok kapcsolatát az újjászervezést követő időszakban az
alapvető kérdésekben: az újjáépítésben, a közigazgatás megszerve­
zésében és a földreform végrehajtásában egységes állásfoglalás és
együttműködés jellemezte. Súrlódásmentesen, pártközi megállapo­
dás révén, paritásos alapon alakították meg a nemzeti bizottságo­
kat, földigénylő bizottságokat és az igazoló bizottságokat. Április
26

8-án a demokratikus pártok közös gyűlésen ismertették a Kommu­

nista Párt országépítő programját. A székesfehérvári és Fejér me­
gyei politikai újjászületés koalíciós szellemben és formában indult
meg, és a kezdeményezés történelmi érdeme ebben a Magyar Kom­
munista Párté. A nézeteltérések és érdekellentétek ezidőtájt m é g
rejtve maradtak, a reakciós erők visszavonultak, vagy passzivitás­
ban vártak valamilyen számukra kedvező fordulatot. A városi köz­
életben az ismert reakciósok még nem jutottak szerephez. A pol­
gári pártok, — a Független Kisgazda Párt és a Polgári Demokrata
Párt — előretörésük idején viszont inkább ezeket favorizálták. A
Kommunista Párt székesfehérvári szervezete ezért április—május
hónapokban figyelmét az együttműködés lehetőségeit biztosító köz­
vetlen napi feladatokra fordíthatta. Májusban két feladat került
előtérbe a pártszervezetek tevékenységében. Kidolgozták a párt —
m á r ismertetett — újjáépítési programját az első országos konferen­
cia határozatainak szellemében, és erőfeszítéseket tettek a párt szer­
vezeti erősítésére, a párttagság képzésére, a párt politikájának n é p -
 szerűsítésére a lakosság körében. Beküldték a párt képviselőit a
városi törvényhatósági bizottságba: 12 rendes és 3 póttagot. A szak-
szervezeti képviselők révén a párt további 5 rendes és: l póttagot
delegált a bizottságba. Ezáltal a városi törvényhozásban számsze­
rűleg és politikailag egyaránt a legerősebb frakciót alkotta a párt. 37

Megindították az első szemináriumot, 21 hallgatóval. Üj formákat

28

kerestek és alkalmaztak a propagandamunkában. Közreműködtek

a közművek, a vasút és a Dermata-bőrgyár üzemi bizottságának
megalakításában. A pártszervezet munkájában ezidőtájt nagyfokú
operativitás, kezdeményezőkészség jutott kifejezésre. Örömmel á l ­
lapítják meg, hogy: „szélesebb tömegek is kezdenek érdeklődni
munkánk iránt, amit a pártnapokon megjelenő vendégek nagy t ö ­
mege is igazol." Május második felében a párttagság 64-gyel nőtt,
a székesfehérvári szervezet összlétszáma 200 tag körül mozgott. 29

A vidéki pártszervezetek kiépítése június végére lényegében

befejeződött. Valamennyi jelentősebb településen alapszervezete
volt a Magyar Kommunista Pártnak. Előtérbe kerültek a szerve­
zési feladatok, a vezetőségek munkastílusának csiszolása, a kom­
munista vezetési módszerek és normák érvényesítéséért folyó harc.
Ez nem ment könnyen. Egyidőben kellett a pártszervezetek veze­
tőinek a szűkebb belső pártmunka elemeit, módszereit elsajátítani
és a helyi ügyekben képviselni, érvényesíteni a párt politikáját. A
felsőbb szervek irányító szerepe ezidőben alig érvényesült, a „Bu­
dapesti Területi Bizottság" csak kiküldött patronálói révén került
kapcsolatba az alapszervezetekkel. A megyei apparátus munkaide­
jének és energiájának nagyobb hányadát a megyei szervekben fo­
lyó politikai harcok kötötték le, valamint a káderek felkutatása
és kiképzése.
A rendelkezésünkre álló dokumentumok — járási titkári ösz-
szefoglalók, megyei jelentések, alapszervezeti beszámolók stb. —
adatai alapján a vidéki pártszervezetek kiépítésének folyamatát a
következőképp rögzíthetjük: május 28-án a móri járás 11 községé­
ben működött m á r alapszervezet 451 taggal. Június 1-én a sár­
30

bogárdi járás 17 községéből 15 községben és 1 településen dolgoz­

tak szervezett keretek között kommunisták. A járás pártszervezetei
körülbelül 600—620 tagot számláltak. Az adonyi járás 13 közsé­
31

géből 12-ben hoztak létre pártszervezetet június végére. Nagyobb

32

létszámú alapszervezetek alakultak a nagyközségekben (Mór 196,

Sárbogárd 224, Érd 500, Pusztaszabolcs 75) és a szegényparaszti
lakosságú, forradalmi hagyományokban gazdagabb községekben
(Kisláng 280, Kálóz 145, Zámoly 410, Ercsi 215, Dunapentele 82,
Pusztavám 72, Füle 70, Aba 86, Vértesacsa 120, Tabajd 100, Veréb
70.) A pártszervezés elsősorban az erős egyházi befolyással, szélső­
ségesen reakciós közigazgatási vezetőkkel rendelkező községekben
és a sváb lakosságú településeken ütközött nehézségekbe. Az e
kategóriákba tartozó községek pártszervezeteinek létszáma alacsony
volt, a pártépítés hosszú időn át stagnált.33

A vidéki pártszervezetek egy része kezdetben a fővárosi ve­

zető szervvel tartott kapcsolatot. Budapestre jelentették a párt-
 A Magyar Kommunista Párt székesfehérvári
s z e r v e z e t é n e k újjáépítési kiáltványa
1. Amig a megye é s a v á r o s romokban hever, m e g á l l á s é s p i h e n é s n é l k ü l k e l l ha-
: iudn»« az ú j j á é p í t é s m u n k á j á n a k .
2. A v a s ú t a g a z d a s á g i é l e t ü t ő e r e , fogjunk Sssze minden eröt a MÁV t a l p r a á l l i t á s á r . a

3. T a k a r í t s u k c l a romokat, t i s z t í t s u k meg utcáinkat é s javítsuk ki o r s z á g u t a i n k a t .

4. Dolgozzanak a t é g l a g y á r a k , mert t é g l a é s c s e r é p n é l k ü l az Is elpusztul, ami
megmaradt,
5. Adjunk meg minden t á m o g a t á s t a kisiparosoknak, mert ha s z e r s z á m u k é s nyers-
i anyaguk van, azonnal tudnak termelni.
6 . H e l y e z z ü k ü z e m k é p e s állapotba a m é g kijavitatlan traktorokat, s z á n t s u n k é s
v e s s ü k el a m é g vethető tavaszi n ö v é n y e k e t .
7. K é s z ü l j ő n k e l ő a z uj t e r m é s b e t a k a r í t á s á r a é s hozzunk rendbe minden m e z ő ­
gazdasági gépet.
' 8. Mondjunk le a húsról, hogy m e g n ö v e l h e s s ü k állatállományunkat.
9. A V ö r ö s Hadsereg kivívta s z a b a d s á g u n k a t , mi pedig vállaljunk ö n k é n t e s munkát
í az újjáépítés é r d e k é b e n .
10. A r e a k c i ó , a f a s i s z t á k é s a z é p í t é s t a k a d á l y o z ó k ellen harcol a m u n k á s p á r t o k
s z ö v e t s é g e , minden b e c s ü l e t e s magyar férfi, n ö é s ifjú helye ott van k ö z ö t t ü k a felépítésért
vívott nagy k ü z d e l e m b e n .

Fehérvári Hírek, 1945. június 3.

alakulást, és ügyes-bajos dolgaikra onnan kérték az utasítást. Szo­

ros kapcsolat alakult k i a helyi pártvezetők és a budapesti területi
pártszervezetek patronáló pártszervezői között. A megyei és a j á ­
rási bizottságok kiépítése után ebbe a kapcsolatba, közvetlen poli­
tikai intenzitásán túl, disszonáns elemek is kerültek. A patronáló
elvtársak gyakran megkerülték a vezető szerveket, közvetlenül
beleavatkoztak a szervezetek életébe, és ezáltal gyengítették a helyi
vezetők tekintélyét, önállóságát, stabilitását.
A pártszervezeték a tavaszi hónapokban vidéken is sokrétű
munkát végeztek. Gazdasági téren a földreform és az újjáépítés, a
termelőmunka megszervezése, politikai területen pedig a pártközi
kapcsolatok kialakítása, a községi képviselőtestületekben és a népi
bizottságokban való tevékenység, az igazoló bizottságok munkája
és a helyi reakció elleni harc adott napról-napra feladatokat. Ezek
mellett az elsődleges tevékenységi területek mellett átmenetileg
háttérbe szorultak a vidéki alapszervezetek munkájában a szerve­
zési kérdések, a belső pártélet kialakítása és fejlesztése, a pártta­
gok politikai képzése. A pártszervezés feladataival a vidéki alap­
szervezetek jobbára csak a felsőbb szervek határozott inspirálására
foglalkoztak. A pártszervezeteknek gondoskodniok kellett párthelyi­
ségek igénybevételéről, helyreállításáról és berendezéséről. Több
községben kézbevették a filmszínházat, megkezdték a rendszeres
műsor vetítését. A népi bizottságokban a vezető- és kezdeménye­
34

zőszerep kezdetben teljesen a kommunista pártszervezetek kezében

volt. A különböző bizottságok egy részében a párt többséggel is
rendelkezett, de általában paritásos alapon, ritkábban a taglétszám
arányában nyertek képviseletet a helyi szervekben a demokratikus
pártok. A pártközi bizottságok és értekezletek hosszú heteken át
egyetértésben dolgoztak. Később a pártok között harmonikusan
induló_ együttműködést a képviselőtestületek kialakítása és a reak­
ciós közigazgatási vezetők eltávolítása, a községi vezető pozíciókért
folyó harc során az osztályharc differenciáltabb — árnyaltabb for­
mái váltották fel, és az eltérő érdekek gyakran heves összeütközé­
sekhez vezettek.
A Magyar Kommunista Párt első országos értekezletét 1945.
május 20—21-én rendezték Budapesten. A székesfehérvári és me­
gyei kommunista pártszervezeteket a pünkösdi konferencián Szir­
bik Ferenc képviselte. Az országos tanácskozás határozatait megyei
konferencián ismertették, majd feldolgozták a helyi pártmunká­
35

ban és a politikai harcban való alkalmazásra. E tanácskozáson az

alapszervezeteknek mintegy 200 képviselője vett részt, köztük tel­
jes számban a székesfehérvári vezetőség tagjai. A párt központi
vezetőségét Köböl József képviselte, aki egyben a tanácskozás re­
ferátumát is előadta. A tanácskozáson, — amely a kommunisták
első jelentősebb szervezeti és politikai megmozdulása volt a megye
történetében —, 21 hozzászólás hangzott el, teljes összhangban az
országos konferencia határozataival és szellemével. A megyei ta­
nácskozás a korábbiakhoz hasonlóan, főleg az újjáépítésnek, a köz­
igazgatás demokratizálásának, a termelőmunka megszervezésének
kérdéseivel foglalkozott. A pártszervezetek figyelmét a fentiek mel­
lett a népi bizottságokra, különösen pedig az ezidőben szervezés
alatt álló termelési bizottságokra és a földműves szervezetekre hív­
ták fel. Hangot kaptak a vitában a pártmunka fejlesztésének fel­
adatai, a káros vezetési és politikai módszerek elleni harc is.36

A konferenciát követő időszakban a megyei pártszervezetek

munkájában testet öltött az országos konferencián kialakított s 4

megerősített politika. Ez politikai tekintetben a demokratikus erŐK

fokozottabb együttműködését, a munkásegység erősítését igényelte,
megyénkben különös tekintettel a Szociáldemokrata Párt létszám­
beli fölényére. A párton belül előtérbe kellett állítani a torzítások
és a szubjektív hibák elleni fellépést, a párt szervezeti erejének
és tömegbefolyásának növelésére irányuló szervező- és propaganda­
munkát. Gazdasági téren az újjáépítés és a nyári mezőgazdasági
munkákra való felkészülés foglalkoztatta a pártszervezeteket.
A megyei vezető szerv, a „Megyei Titkárság" június 1-én kez­
dett munkához. A szűkebb apparátus csak a párt főbb munkaterü­
leteit tudta áttekinteni és kézben tartani. Ideje és egyéb lehető­
ségei sem engedték meg. hogy érdemben foglalkozzon a vidéki
szervezetekkel, melyekkel az igen gyakran cserélődő járási és já­
ráson belül körzeti titkárok, falura látogató kommunistapárti állami
funkcionáriusok, és a patronáló fővárosi pártszervezetek küldöttei
révén tartott kapcsolatot.37

A párt irányító szerveinek vezetési színvonala a nehézségek

ellenére is sokat fejlődött. Ennek megnyilvánulásai 1945. nyarán a
szervezési feladatok árnyaltabb megközelítése, a pártmunka súly­
ponti területeinek kiválasztása, a propaganda hatékonyabb mód­
szereinek kialakítása voltak. A megyei titkárság a Szociáldemok-
rata Párt vezető szerveivel és szervezeteivel való együttműködést,
a reakció elleni határozottabb fellépést sürgette. Elégedetlen volt
azzal az eréllyel, amellyel a testvérpárt a reakciós erők ellen fel­
lépett, különösen saját sorain belül. De ennek a problémának fel­
vetése és élezése ebben az időben korainak bizonyult, hiszen a de­
mokratikus kibontakozást fékező erők elsősorban nem a szociál­
demokraták között jelentkeztek, viszont a két munkáspárt kapcso­
latát ez a követelmény ekkor gyengítette.
A megyei bizottság a napi munkáiban a tömegszervezés és a
propaganda tennivalóira koncentrált. Sorozatban rendezték meg a
községekben az aratással és újjáépítéssel foglalkozó gyűléseket j ú ­
nius—július hónapokban. A móri járásban 11, a váli járásban pe­
dig 10 községben tartottak ilyen gyűléseket. Ezek azonban nem a
Függetlenségi Front Pártjainak közös rendezvényei voltak, mint
ahogyan azt a kezdeményezők kívánták, emiatt nem erősítették az
együttműködést. A megyei bizottság újra meg újra hangoztatta,
hogy az együttműködést és a szövetségi kapcsolatokat ebben a for­
mában is kifejezésre kell juttatni és erősíteni, érvényesítve a párt
kezdeményező és vezető szerepét a helyi munkában. A propaganda
segítése érdekében járási és megyei faliújságokat küldtek az alsóbb
szervekhez. 38

A pártszervezők a nyári hónapokban felfigyeltek a pusztákra,

amelyeknek lakosságát — annak ellenére, hogy többségük földhöz­
juttatott volt — korábban elhanyagolták. A martonvásári példa
nyomán megkezdték a helyi szervezetek kialakítását a pusztákon.
A másik fontos feladat az üzemi szervezetek létrehozása volt. J ú ­
niusban Székesfehérvárott a vasúton és a Dermata-bőrgyárban ala­
kultak meg az első üzemi szervezetek. A székesfehérvári párt­
39

szervezet ezidőben építette k i a lakossággal való közvetlen kapcso­

lat biztosítása érdekében az utca-bizalmi hálózatot, és felszólította
tagjait a szakszervezetekbe való belépésre.
Június végére meglehetősen előrehaladt a szakszervezetek k i ­
építése. A szakszervezetekben ezidőtájt kevés kommunista tag volt,
a vezetés pedig egészében a Szociáldemokrata Párt kezébe került.
A ,,Szabad Szakszervezetek Székesfehérvári Bizottsága" május 13-
án alakult meg. Elnökévé Wagner Józsefet, a Tanácsköztársaság
megyei direktóriumának tagját, titkárává Rácz Lajost választot­
t á k . A legerősebb szakszervezetek politikai tekintetben az építők,
40

a vas- és fémmunkások és a vasutasok voltak, létszámban pedig a

vasutasok mellett a közalkalmazottak, a kisiparosok, a kiskereske­
dők, a postások, a megyei-, városi- és községi alkalmazottak szak­
szervezetei. A 19 szakmai szervezet összesen 2905 tagot számlált,
alakulóban volt az orvos-, a gyógyszerész-, a mérnökszakszervezeit,
és néhány szolgáltató ágazat szakmai szervezete is. A szakszerve­
zetek helyzete és fejlődése jól tükrözi a város és a megye szociális
struktúráját, a középrétegek fölényét és az ipari munkásság hely­
zetét. Az ipari szakmák létszámának felfutása csak az üzemek
41

termelő munkájának megindulása után következett be. A Földmun­

kások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének szervezése június-
ban kezdődött meg, a FÉKOSZ székesfehérvári csoportjának ala­
kuló ülését június 1-én tartották. A szakszervezeti csoportok szá­
42

ma július közepéig 22-re emelkedett, kereken 3000 taggal. Ebben

az időszakban m á r 5 szakma munkásai dolgoztak a kollektív szer­
ződések szerint. "" A szakszervezetek tevékeny részt vállaltak a
4

helyi és a megyei közigazgatási szervezetekben, a népi bizottságok­

ban és a községi képviselő-testületekben is. Komoly szerepet ját­
44

szottak a tavasz folyamán általában ideiglenes jelleggel megvá­

lasztott üzemi bizottságokban.
A szakszervezetek kérdése, a szakszervezeti vezető pozíciók
megszerzése és a szakszervezeti tagság megnyerése az egyik oka
volt a két munkáspárt közötti kapcsolat ellentmondásosságának,
hullámzásának.
A Szociáldemokrata Párt vidéki szervezeteinek szélesebb körű
kiépítésére május—júliusban került sor, b á r az év második felé­
ben is. alakultak e pártnak alapszervezetei. Az alapszervezetek
45

jelentős részét központi szervezők hozták létre. A vidéki szervezés­

ben a Szociáldemokrata Párt elmaradt a kommunista testvérpárt
mögött, de mindkét munkáspárt a Független Kisgazda Párt mögé
szorult a pártba tömörült vagy inkább toborzott tömegek mennyi­
sége szempontjából. A Szociáldemokrata Párt a parasztság körében
nem talált szélesebb bázisra. Tagsága falun főleg a helyi kisiparo­
sok, kiskereskedők és állami tisztviselők közül került k i . Jelentő­
sebb létszámú -tagságra és befolyásra tett szert a vasúti gócponto­
kon is, így Sárbogárdon, Pusztaszabolcson, és a nagylétszámú kis­
polgársággal és bejáró munkáslakossággal rendelkező településeken:
Tárnokon, Érden, Polgáraiban, Mórott. November elején a Szociál­
demokrata P á r t taglétszáma a megyében, nem teljes adatok szerint
— a székesfehérvári járás több községéből hiányoznak az adatok —•
10 294 volt. A tagság szociális összetétele a pártvezetés és a párt­
46

szervezők számára is kedvezőtlennek t ű n t : huszonöt százaléka a

városi és falusi kisiparosok és kiskereskedők közül került k i . Kevés
volt az értelmiségi párttag, ezek nagyobb része Székesfehérvárott
lépett a pártba. A helyi vezetés általában a kisiparosok és az állami
alkalmazottak kezébe került. A párt szervezői erőfeszítéseket tettek
arra, hogy a szakszervezeteken keresztül növeljék a párton belül
a munkások és az alkalmazottak létszámát. Erőfeszítéseket tettek
47

a parasztság beszervezésére, ehhez igénybe vették a helyi közigaz­

gatás párthoz tartozó vezetőinek segítségét. A párt szervezői igye­
48

keztek erősíteni a vezetőségekben azt a felfogást, miszerint ,,a

Szociáldemokrata Párt csak úgy lehet tömegpárttá, ha a földmű­
vesek úgy a pártvezetőségben, mint a nemzeti bizottságokban és
a képviselőtestületekben a párton keresztül hangot, képviseletet és
hatáskört kapnak". ' A pártszervezetekben az alakulással egyidőben
49

kiépítették a SZIM csoportokat, a vezetőségekben SZIM-ifjúsági

felelősöket választottak. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom
azonban nem játszott komoly szerepet, részben a 21 éven aluli fia­
tal párttagok alacsony száma miatt, részben azért, mert a szociál-
demokrata pártállású fiatalság jelentős része is a MADISZ szerve­
zeteiben tevékenykedett.
A Szociáldemokrata Párt számottevő erőt csak a megyeszék­
helyen képviselt. A két munkáspárt közötti politikai küzdelem­
50

ben ezt a szervezeti fölényét elsősorban hagyományainak, politikai

gyökereinek köszönhette. Elősegítette a szervezeti fölény kialaku­
lását — amely a későbbi események tanulsága szerint átmeneti­
nek bizonyult — a város szociális szerkezetének egyoldalúsága, a
nagyüzemi munkásság hiánya és a középrétegek túlsúlya a város
társadalmában. Székesfehérvári tagságának nagyobb részét a város
üzemeiben és a kommunális apparátusban dolgozó munkások, a
tisztviselők, valamint a kisiparosok, kiskereskedők, és ezek alkal­
mazottai alkották. Szinte teljesen távol tartotta magát a párttól a
parasztság; szeptember 1-i kimutatásuk szerint mindössze 7 paraszt
tagja volt Székesfehérvárott. A gazdaságilag stabilabb és tulajdo­
nosi szemléletében megingathatatlanul erős székesfehérvári gaz­
datársadalom egyelőre szigorúan távol tartotta magát a m u n k á s ­
pártoktól, számukra a Szociáldemokrata Párt is túlságosan radi­
kálisnak, forradalminak tünt.
A párt számarányánál és tekintélyénél fogva megszerezte a
legfontosabb megyei és városi vezető pozíciókat, a főispáni, pol­
gármesteri, helyettes polgármesteri tisztséget, és más pozíciókat. A
Kommunista Párt természetesen támogatta a város és megye szo­
ciáldemokrata vezetőit, a Szociáldemokrata P á r t székesfehérvári
és Fejér megyei szervezete 1945 nyarán szorosan együttműködött a
Kommunista Párttal, viszonyukat az akcióegység jellemezte. A
SZDP az adott körülmények között a munkásosztály politikáját
közvetítette a középrétegekhez. A napi feladatok megközelítésének
és végrehajtásának módozataiban — néhány kérdés, pl. a szakszer­
vezetek feladatainak és jellegének értelmezése, a városfejlesztés
stb. kivételével — csak árnyalati különbségek voltak a két párt
között, együttműködésük szükségszerűségét aláhúzta a Kisgazda
Pártban tömörülő helyi reakció és a klérus szerepe.
A szakszervezetekben domináns szerepet töltött be a párt. A
szakszervezeti tagok többsége a párthoz tartozott, a párt tartotta
kezében vezetésüket is. Amikor az őszi hónapokban a Kommunista
P á r t befolyásának növelésére törekedett az üzemekben és a szak­
szervezetekben, amikor kiéleződött a szakszervezetekben a harc a
hegemóniáért a két munkáspárt között, és a közigazgatási funk­
ciókért folyó verseny, a két munkáspárt között gyakoribbá váltak
a súrlódások, nézeteltérések.
A székesfehérvári pártszervezet május 22-én új vezetőséget
választott. A pártszervezet élére Mikó István helyettes polgármes­
tert, a párt országgyűlési képviselőjét állították. A rendszeresen
51

megtartott és politikai-mozgalmi kérdéseket tárgyaló pártnapok

közül kiemelkedett a május 29-én tartott összejövetel, amelyen elő­
ször jelent meg a székesfehérvári szociáldemokraták előtt ifjúkori
politikai tevékenységének szinterén újra Horváth János, a Tanács­
köztársaság megyei kormánybiztosa és tanácselnöke, továbbá Pápai
István, a székesfehérvári járási direktórium volt elnöke, aki a
mühlhauseni koncentrációs táborból tért haza.
A párt vidéki szervezeteinek jelentős része a nyári hónapok­
ban állandó válsággal küzdött, figyelmük csak a helyi hatalmi har­
cokra terjedt k i ; a belső megtisztulás folyamata gyakran szakadást,
felbomlást idézett elő a pártszervezetekben. Különösen éles harc
folyt a sárbogárdi pártszervezetben. A pártszervezeteket szemé­
52

lyeskedő pozícióharcok gyengítették. Jelentős pártszervezetekben

is megakadt a tagfelvétel. Mindez visszahatott a demokratikus
53

pártok helyi együttműködésére, elősegítette a Kisgazda Pártban

tömörülő helyi reakció felerősödését, amely k i tudta használni a
munkáspártok belső ellentmondásait, személyi ellentéteit, szerve­
zeti válságait.
A Független Kisgazdapárt 1945 tavaszán valamennyi megyei
településben szervezetet hozott létre. A párt szervezeteibe tömörült
a helyi közigazgatási vezetők zöme, a vidéki értelmiség nagy r é ­
sze, és a középparasztok, nagygazdák többsége. A pártban találtak
politikai otthonra a későbbiekben az úribirtokosok és a reakciós
polgári vezetők is. A párt élvezte a katolikus egyház papjainak
támogatását, sőt tagjai sorában jónéhány községi plébánost is szá­
mon tartottak. A párt viszonylag szélesebb polgári és paraszti bá­
zison nyugodott, vezetését kezdettől fogva az alapjában reakciós
beállítottságú, de 1945 tavaszán plattformjukkái nyíltan még nem
jelentkező, a Horthy-rendszer időszakában a városi politikai har­
cokban a polgári szárny, illetve az egyház oldalán résztvevő köz­
igazgatási vezetők, birtokosok sajátították k i . A párt székesfe­
hérvári szervezetének vezetésében kifejezetten jobboldali szeme­
lvek, Ketskés Elek, Vócsa Ferenc, Nyirjessy Gyula hegemóniája
érvényesült,
A Kisgazda Pártnak 1945 tavaszán önálló paraszti programja
nem volt. Általános és későbbi politikájának jobboldali, a népi de­
mokratikus kibontakozással szembenálló tendenciáit megalapozó
programjának elfogadásáig — 1945 augusztusáig — a párt fő t ö ­
rekvése az államhatalomba és a népi szervekbe való beilleszkedés,
a hatalmi egyensúly biztosítása volt. Ez abban nyilvánult meg, hogy
a demokratikus pártok koalíciós pártközi megállapodásával és an­
nak helyi rögzítésével meghatározott paritásos részvételt mindenütt
a pártok számarányának megfelelő képviselettel akarták helyettesí­
teni a fenti testületekben, különösen a községi képviselőtestületek­
ben. A párt saját képviseletének számszerű növelésével igyekezett
ellensúlyozni a munkáspártok, a szakszervezetek és a Nemzeti Pa­
raszt Párt képviseleti többségét. A pártközi kapcsolatok és együtt­
működés legfőbb zavaró motívuma 1945 nyarán a Kisgazda Párt­
nak az általános hegemóniára való törekvése volt.
A párt különösen Székesfehérvárott és a jobbmódú községek­
ben, valamint egyes sváblakosságú településeken alakított nagy­
létszámú szervezeteket. A pártszervezetek valamennyi községben
51

létrejöttek, de munkájuk rendszertelen, szétfolyó volt; a párt szo­

rosan vett belső pártélettel nem rendelkezett, a párttagságot nem
foglalkoztatták, a pártvezetők tevékenysége a helyi politikai-hatalmi
csatározásokban, időnként demonstratív rendezvényekre való moz­
gósításban merült k i . A párt több helyütt létrehozta ifjúsági szer­
vezetét, a „Független Ifjúság"-ot, és igyekezett beépülni a KALOT-
ba, ezt is, és saját szervezeteit is a demokratikus ifjúsági mozga­
lommal szemben kijátszani. A párt szervezése és fejlesztése során
demagóg és raffinált módszerektől, sőt a párthoz tartozó közigaz­
gatási vezetők törvénysértő intézkedésektől sem riadtak vissza. ' 0

Kortesfogásként tenyész- és igásállatokat ígértek a pártba lépők­

nek, mint Sárkeresztesen és Magyaralmáson™ Anyagi előnyök k i ­
látásba helyezésével csábították a pártba a többi demokratikus párt
tagságának ingatag elemeit Öbarokon, Bakony kútiban.^ A kisgazda­
párt rendezvényeit rendszeresen közhírré tették, más pártok értesí­
téseit viszont elhallgatták a községek lakosai előtt.
98

Fejér megye társadalmi struktúrája miatt, és a Kisgazda Párt

létszámbeli fölényének ellensúlyozása érdekében a megyében kü­
lönösen szükség volt a Nemzeti Paraszt Párt szervezeteinek létre­
hozására. Az 1945 nyarán létrejött politikai polarizálódásban nagy
szükség lett volna arra, hogy a Nemzeti Paraszt Párt soraiba t ö ­
mörítse, befolyása alá vonja a kis- és törpebirtokosságot. E párt
a megyében a Kommunista Párt hathatós támogatásával, szervezeti
segítségével jött létre, és kezdettől fogva szorosan együttműködött
vele. Időlegesen ugyan adódtak zökkenők ebben az együttműködés­
ben, de a Kisgazda Párt által sugalmazott paraszti-népi érdekek
szembeállítására vezethetők vissza. A párt fenti szerepét, és a
munkás-paraszt szövetség sajátos pártközi formáját azonban csak
részben tudta betölteni. A pártnak a megyében hagyományai nem
voltak, nem ismerték, kezdetben egészen szűk bázisra épült. Né­
hány községben sikerült ugyan nagyobb létszámú szervezetet k i ­
építenie, de taglétszáma általában a legkisebb maradt, a párt
59

szempontjából alapvetően számbavehető községekben is elmaradt

a másik három párt, főleg a Kisgazda Párt taglétszámától. Ahol si­
került nagylétszámú szervezetet kialakítania, pl. az adonyi járás­
ban, ott a vezetés képtelen volt összefogni a nagyszámú tagságot.
A párt tagságát toborzó gyűléseken igyekezett növelni, tagjai r é ­
60

szére mezőgazdasági ismereteket és általános műveltséget terjesztő

előadásokat tartott. Ezzel fontos politikai és ismeretterjesztő kül­
detést teljesített a parasztság soraiban. Ebben a munkában is élen­
járt a párt szervezésében és vezetésében résztvevő falusi tanítóság.
A párt a későbbiek során, főleg a FÉKOSZ és az UFOSZ megszer­
vezése idején jelentősebb befolyásra tett szert mind a parasztság
soraiban, mind a megyei közéletben, b á r annak kezdettől fogva
aktív részese volt.
A megye közéletében és politikai harcaiban szerepet játszott
a Polgári Demokrata Párt is. Ez a párt, tekintettel arra, hogy a
bázisául szolgáló kispolgárság egy része a Szociáldemokrata Pártba,
nagyobb része pedig a Független Kisgazda Pártba tömörült, sem
számszerűen, sem politikailag nem tudott nagyobb tömegeket ma­
gához vonzani. A párt vezetése a tőkés körökhöz közelálló szemé-
 Ivek kezébe került. A PDP — bár tagjait beválasztották a nemzeti
bizottságokba, törvényhatósági bizottságokba és képviselőtestüle­
tekbe, lényegében nem nőtte k i magát jelentékeny erővé. 61

Mint arra m á r a pártok létrejöttének és tevékenységének át­

tekintése során utaltam, a demokratikus pártok közötti kapcsolat
1945 tavaszán-nyarán, főképpen a választási harc kibontakozásáig
egészségesnek, harmonikusnak volt tekinthető. A megyei szervek
közötti kapcsolat a megyei törvényhatósági bizottság megválasztá­
sáig, augusztus 16-ig, illetve annak előkészítéséig rendszeres volt, a
pártközi értekezleteket megtartották, határozatait betartották. Az
együttműködés a községekben is érvényesült. Ez annak köszönhető,
hogy a Kommunista Párt vezető szervei és szervezetei állandóan
hangoztatták az együttműködésre való készséget, és igyekeztek ér­
vényt szerezni a párt szövetségi kapcsolatokat erősítő irányvonalá­
nak. ,,A pártvezetőségek újból utasításokat kaptak a képviselőtes­
tületek megalakítására vonatkozóan a párt irányvonalának betar­
tására és a többi pártokkal való együttműködésre vonatkozóan" •—
írják a sárbogárdi járási titkári tanácskozás jegyzőkönyvében j ú ­
nius 3-án. A móri járási titkár június 24-én arra szólította fel a
62

járási értekezleten a helyi pártszervezetek vezetőit, hogy... ,,az

SZDP-vel együttműködve haladjunk az új, demokratikus Magyar-
szág felépítésében. Próbáljunk meg a Kisgazda Párttal is együtt­
működni. . , " Az együttműködés közös fellépésekben, rendezvé­
63

nyekben is megnyilvánult. A megyei politikai nagygyűléseket, fel­

vonulásokat közösen tartották meg május 1-én, a győzelem napján
és az ideiglenes nemzetgyűlési képviselők delegálása alkalmából.
A kommunista vezetés alatt álló „Fehérvári Hírek" megjelenésétől
kezdve egészen 1946 tavaszáig a Kommunista Párt, a Szociálde­
mokrata P á r t és a szakszervezetek közös orgánuma volt. Májusban
több együttes, az újjáépítéssel kapcsolatos gyűlést tartottak, és k ü ­
lönböző réteg-összejöveteleken ismertették a demokratikus pártok
programját. Kiemelkedett ezek közül a május 5-én tartott iparos
nagygyűlés. A járási székhelyeken együttes aktívaértekezleteket
is tartottak. J ú n i u s 3-án a sárbogárdi járásban közös kommunista,
szociáldemokrata, parasztpárti és szakszervezeti tanácskozáson is­
mertették a képviselőtestületi választásokra vonatkozó pártközi
megállapodást, a szakszervezetek megszervezésével kapcsolatos te­
endőket, és kifejezték a szorosabb együttműködésre vonatkozó
szándékukat. A székesfehérvári vasutasok június 16-án foglaltak
64

állást a testvérpártok együttműködése mellett. Másnap közös szer­

vezésben vasutas-nagygyűlést tartottak, amelyen megjelentek és
felszólaltak a két munkáspárt és a szakszervezetek megyei titká­
rai. Az együttműködés eredményeivel a községekben is találko­
65

zunk. A pusztaszabolcsi községi bíróválasztásnál a szociáldemokra­

ták is a KP jelöltjét támogatták. Mórott a két munkáspárt közös,
66

olcsó-gyümölcs eladási akciót folytatott. 67

Tárnokon a FÉKOSZ
szervezésében, a szeszfőzde és a kastély szövetkezeti kezelésbe v é ­
telében és a hasznosítására készített tervekben érvényesült az
együttműködés. A pártok közötti együttműködés tartalmát az újjá-
építés helyi feladatainak elvégzése és a szociálpolitika célkitűzései
biztosították. A politikai, hatalmi kérdésekben jobban előtérbe ke­
rültek a pártérdekek, amelyek miatt az összefogásra és a gazda­
sági kibontakozásra, az újjáépítésre tett kezdeményező lépések is
sérelmet szenvedtek.
A községi képviselőtestületek kialakulása idején lazultak meg
elsősorban a pártközi kapcsolatok, jutott válságba a koalíciós pár­
tok együttműködése. A községek egy részében sajátos összefogás
jött létre a Szociáldemokrata Párt jobboldali elemei és a Független
Kisgazda P á r t között a Kommunista P á r t szervezetei ellen. Az
imént említett közös aktívaülés után néhány nappal a Szociálde­
mokrata P á r t máris megszegte Sárbogárdon * a vezető tisztségek el­
6

osztására vonatkozó pártközi megállapodást. A k é t párt vezetői a

KP háta mögött külön megállapodást kötöttek, a móri képviselő­
testületi választásoknál a Szociáldemokrata Párt és a Független
Kisgazda P á r t szervezete együtt követelt nyílt szavazást.
69

Jóllehet egyes községekben feszültség adódott a munkáspártok

között is, a képviselőtestületi választásokat általában egyetértésben
küzdöttek végig. A Kisgazda Párt azonban rendszeresen késleltette
a községi közigazgatási hatóságok kialakítását a taglétszám ará­
nyának megfelelő képviseletre való jogtalan igényével. Eközben
igyekezett, mint láttuk, kiaknázni, növelni és esetenként kezdemé­
nyezni is a demokratikus pártok közötti időleges súrlódásokat. A70

községi képviselőtestületek demokratikus szellemű megújítása az

osztályharc, a forradalmi átalakulás harmadik nagy ütközete volt
falun a földreform és az újjáépítés megkezdése után. Jelentőségét
fokozta, hogy a helyi közigazgatásban •— az igazolások elhúzódása
és az elnéző minősítések miatt — a régi vezető tisztviselők hatás­
körét csak erőteljesen összefogott és politikailag határozott irányí­
tással dolgozó képviselőtestületek ellensúlyozhatták, illetve akadá­
lyozhatták meg a reakciós tisztviselők tevékenységét. A hivatali ap­
parátusban ugyanis kevés demokratikus meggyőződésű és tiszta
múltú jegyző dolgozott. 71

A képviselőtestületi választások körül folyó politikai harc és a

pártok politikai küzdelme a megyei törvényhatósági bizottság k i ­
alakításával kapcsolatban tetőzött. Többszöri tárgyalás után párt­
közi megállapodás született a megyei törvényhatósági bizottság
összetételére. Azonban a Független Kisgazda Párt megyei vezető­
sége újra, meg újra túllicitálta a pártközi megállapodásban rögzí­
tett keretszámot. Az eredeti javaslatban elhatározott 23 törvény­
hatósági bizottsági tagsági hellyel szemben a nyolcadik pártközi
tárgyaláson m á r 35 helyet követeltek. A megyei nemzeti bizottság
június 28-i ülésén a pártközi megállapodást Ketskés Elek vezetésé­
vel a Kisgazda Párt véglegesen felrúgta, ezért a megyei törvény­
hatósági bizottság megalakulása elhúzódott. Az említett ülésen
72

tárgyalták volna meg azt a javaslatot, amelyet a helyi képviselő­

testületek összetételének százalékos arányára alakított k i a pártközi
értekezlet, arra az esetre, ha a helyi szervek megegyezésre nem
jutnak. A kisgazdapárti bizottsági tagok kivonulása miatt ezt a ja-
 Pártközi megállapodás a megyei törvényhatósági bizottság küldötteiről,
1945. július 28-án

vaslatot is csak augusztus 30-án fogadhatták el. A bizottság vé-

73

gülis újabb tanácskozássorozat után — amelyen a munkáspártok

igyekeztek meggyőzni a kisgazdapárti vezetőket követeléseik tart­
hatatlanságáról — augusztus 16-án megalakult. A Kisgazda Párt­
71

nak a formális parlamentarizmus szabályaihoz ragaszkodó vezetői

nem voltak képesek megérteni, hogy a kialakuló politikai rendszer­
ben a tényleges erőviszonyokat nem a pártok létszáma, hanem az
átalakulásban vállalt kezdeményező szerepe és aktivitása hatá­
rozza meg.
Szirbik Ferenc alispánná történt megválasztása a baloldali erők
egységes fellépésének eredménye volt. A különböző megyei, és
75

vezető járási képviselők megválasztása után — amely nagyjából a

politikai erők egyensúlyát tükrözte — Vócsa Ferenc és Ketskés
Elek, a Független Kisgazda Párt nevében a választási megállapo­
dás megszegésével vádolták a munkáspártokat, és megfellebbezték
a törvényhatósági bizottsági ülés megalakulását és a választáso­
kat. A bizottság megalakulását követő napokban a párt folytatta
76

tiltakozó lépéseit, augusztus 18-án levélben követelte a KP megyei

titkárságától két vezetőjének — Rudas István városi és Ács Béla
megyei titkárnak — visszahívását a törvényhatósági bizottságból,
és eltiltását mindenféle, a vármegyével kapcsolatos tevékenység­
től. Levelükben szószegéssel vádolták a pártnak a bizottságban
77

dolgozó tagjait.
Mindez már a választási harc előszele volt. A kisgazdák fel­
lépése kiélezte a politikai harcot, és a baloldali pártok még szoro­
sabb együttműködését indokolta. Azok a történtek ellenére sem
mondtak le egyelőre a Kisgazda Párttal való együttműködésről,
viszont fokozták harcukat a párt jobboldali vezetői, képviselői
ellen.
A nyári hónapokban tehát kirajzolódtak a gazdasági építő­
munka és a politikai harc főbb szférái, feladatai. Az aratás, beta­
karítás elvégzése és az őszi munkák előkészítése a megyei politikai
szervezeteket és állami szerveket nagy erőpróba elé állították. A
gazdasági munkát kiélezett politikai légkörben kellett megszer­
vezni, irányítani és elvégezni. A mezőgazdaság teendőit továbbra
is gátolta a szükséges igaerő és a munkagépek működéséhez szük­
séges üzemanyag hiánya. Az igásállathiány leküzdéséhez a szovjet
hadsereg nyújtott segítséget. A móri járásban pl. 300 lovat bizto­
sított a betakarításhoz. Több községben, a kommunista pártszer­
vezetek vezetői gondoskodtak a traktorok munkájához nélkülöz­
hetetlen üzemanyag beszerzéséről. A kommunista alispán ismétel­
ten beszerző körútra indult a főhatóságokhoz és a szomszédos me­
gyékbe. Az aratási munkában résztvettek munkások és vasutasok
78

is. A nyári mezőgazdasági munkák eredményes elvégzése alapos

politikai meggyőzést is igényelt. A parasztságban tudatosítani kel­
lett, hogy a földreform végérvényesen lezárult, és ezt a tudatot
határozott, hatékony intézkedéseikkel kellett erősíteni.
Ezért kezdték meg éppen nyáron, az aratás idején, a birtok-
levelek átadását. A mezőgazdasági munkák irányítására megerősí­
tették a helyi termelési bizottságokat, a földreform-munkálatok
meggyorsítása és befejezése érdekében pedig megkezdték a föld­
igénylő bizottságok átalakítását földműves bizottságokká. A föld­
79

reform elhúzódása komoly politikai nehézségeket támasztott. A

földhözjuttatottak végleges birtokba helyezésének elmaradása csök­
kentette a parasztság munkakedvét is. Emiatt sok bírálat érte a
helyi földigénylő bizottságokat és a megyei földbirtokrendező ta­
nácsot. 80

Egyes községekben növelte a politikai feszültséget a telepí­

tések rendezetlensége és a svábság bizonytalan helyzete. Az ezzel
kapcsolatos hangulatkeltés különösen a móri járásban okozott za­
varokat. A földhözjuttatottak termelőeszközök nélkül voltak,
ugyanakkor egyes sváb gazdák a kitelepített volksbundisták fel­
szereléseivel kereskedtek. 81

A termelőmunka előtt tornyosuló akadályok ugyan kedvezőt­

lenül hatottak a politikai hangulatra, az események irányítása
mégis azok kezében volt, akik a nehézségek leküzdésére buzdítot­
tak, és abban példát is mutattak. A politikai és társadalmi meg­
újulás egyik eseménye volt a Szovjet—Magyar Művelődési Társaság
megalakulása július közepén. A szervezet reprezentatív vezetősé­
gébe beválasztották a város és megye minden számottevő vezető­
jét, köztük a megyéspüspököt. Választmányában helyet kapott az
értelmiség minden vezető képviselője. Az eseményt a demokratikus
pártok megyei lapja „orosz—magyar kultúrkézfogás"-nak jelle­
mezte.82

A bizonytalanság, a kishitűség ellensúlyozására, és a kezdődő

ellenséges agitáció visszaszorítása céljából rendezték meg a függet­
lenségi front pártjai nagyszabású nagygyűlésüket július 29-én, ame­
lyen az első szabad aratást ünnepelték. A nagygyűlés iránti ér­
deklődés azonban a vártnál gyengébb volt, alig 2000-en jöttek
össze. Kevés munkás jelent meg, és hiányoztak a székesfehérvári
és környékbeli gazdák is. Pedig a pártok legjobb helyi vezetőiket
szólaltatták meg a nagygyűlésen. Beszédeikben a reakció elleni
harc, a földreform jelentősége és védelme, a parasztság megnyug­
tatására és megnyerésére irányuló szándék kapott hangot. Kun
Elemér, Mikó István és Szirbik Ferenc beszéde egybecsengett. A
szónokok egymás mondandóját kölcsönösen kiegészítve rajzolták
meg a demokratikus pártok politikai törekvéseit. Kun Elemér ar­
ról beszélt, hogy „küzdeni kell teljes erővel a reakció ellen, amely
igyekszik elgáncsolni a zsenge demokráciát!" Mikó pártja nevében
bátorította a parasztságot, mondván, „hogy a magyar paraszt nem­
csak megkapta a földet, de meg is fogja azt tartani." Szirbik a
megvalósult jelszavak boldog örömünnepének, a valóság ünnepének
minősítette a demonstrációt, és méltatta pártja szerepét, amennyi­
ben az „először valósította meg azt az elvet, hogy a föld azé le­
gyen, aki megműveli." Mindhárman élesen támadták azokat az
erőket, amelyek a nehézségek mögé bújva, de azokat egyoldalúan
előtérbe állítva, és a valóságosnál is jobban felnagyítva, a demok­
rácia számlájára írták. Nem egyértelműen ezt az álláspontot kép­
viselte ugyan ezen a gyűlésen Vócsa Ferenc kisgazdapárti vezető,
de felszólalása mindenképpen disszonáns volt. Demagóg hibafel­
sorolásával felháborította a jelenlévő koalíciós partnereket.83

A parasztság felé meginduló politikai orientáció első nagyobb

lépéseként értékelhetjük a pártok kezdeményezéseit a falusi pa­
rasztság körében folyó politikai tömegmunka formáinak kialakítá­
sára. A koalíció jobboldalának a munkás-paraszt szövetség elleni
támadása a paraszti jellegű Fejér megyében feltétlenül elsődleges
politikai kérdésként állította a munkáspártok tevékenységének elő­
terébe a mezőgazdaság rendbehozását és a parasztság érdekeinek
képviseletét. Ez viszont élezte a harcot a Kisgazda Párt jobboldali
elemeivel szemben. A pártok politikai súlyának és befolyásának
növelése a parasztság megnyerését követelte. Ezért valamennyi
párt hangosan szólt a parasztsághoz 1945 nyarán, bár a parasztság
különböző rétegei irányában igyekezett hatást elérni.
Közben újabb szerény eredmények születtek a termelés front­
ján. Martonvásáron 5 község termelői 12 000 holdon szövetkezetet
alakítottak, a szövetkezet 5 község parasztjait tömörítette. A nehéz
helyzetben, amikor a mezőgazdaság az alapvető termelési feltéte­

ss
A székesfehérvári munkáspártok é s a pedagógus szakszervezet székesfehérvári
szabadegyetemének programja, 1945. augusztus-szeptember