31.

lecke Uradalom és a mezőgazdaság fejlődése

A mezőgazdaság forradalma és hatásai:

-A kora középkorban a megélhetés alapja a föld lett, ezért a gazdaság súlya a falvakba
helyeződött. A földbirtokosok uradalmait (a földbirtokos tulajdonában lévőföldterület) az ott
letelepült parasztok művelték

 központja az udvarház (vár): itt tartózkodott a földesúr és szolganépe, később ez kő

vár lett
 az uradalom önellátásra rendezkedett be (külső támogatás nélkül is működő egység),
vagyis a paraszt megtermelte a szükséges mezőgazdasági terméket, és kézműves
terméket is mindenki számára
 az uradalom nagy kiterjedésű, de nem feltétlenül összefüggő földterület volt
 falvak tucatjait ölelte fel a hozzá tartozó földdel, erdővel legelővel együtt
 az uradalom több részből állt
 1, a jobbágyok parcellái (jobbágytelek), melyet termény pénz robot fejében
magának művelte a paraszt. részei:

o belső telek: kert, házhely

o külső telek: szántó
o a szántóföldeket dűlőkre osztották
o a dűlőkben évente sorsolással osztották fel a parcellákat
o a dűlőkben nyomáskényszer volt, mert a különbözőnyomások zavarták volna a
termelést, a dűlőben mindenki ugyanazt a munkát végezte
 2. a földesúr saját kezelésű birtoka (majorság, allódium)
 a paraszt robotban művelte, és ami itt megtermett az mind a földesúré volt
 általában a szőlők is itt voltak
 3. közösen használt területek
 közösen használták a birtokossal a réteket, legelőket, erdőket és a vizeket

A parasztok kötelezettségei

 a földhasználatért a robotmunkán kívül terménnyel/ pénzzel adóztak

+ egyéb járadékokkal, ajándékokkal tartoztak.

 speciálisdófajták: első éjszaka joga (pénzzel meg lehetett váltani

 a földesúr bíráskodott a paraszt felett (úriszék)
 A 10. század végére Európa nyugati felén megnőtt a népesség száma,
 A hagyományos művelési módszerekkel talajváltó (ókor) és kétnyomásos
földművelés (8. sz-tól) nem tudtak elegendő élelmet termelni, ezért új eszközöket
alkalmaztak (szügyhám, nehéz fordító eke, lópatkó, borona) és áttértek a
háromnyomásos földművelésre,(10. sz- tól őszi és tavaszi vetés)
 következménye: jelentősen nőtt a terméshozam (az őszi vetésnek magasabb a
hozama, mint a tavaszinak)
 a jobb megélhetés újabb népesség robbanást eredményezett, ezért
 Újabb földeket kellett művelés alá vonni (erdőirtással, mocsarak és tavak
lecsapolásával),
 az elegendő élelem lehetővé tette a kézművesek kiválását a mezőgazdaságból, akik a
kereskedők által kedvelt vásárhelyekre költöztek, és velük közösen létrehozták a
középkori városokat.