1) Miért nevezzük "közép"-nek a középkort?

A történelem középső szakasza az ókor és újkor között

2) Milyen két nagy jogrend, szokásrend olvad eggyé a

középkorban?

3) Mettől meddig tart a középkor?

A középkor kezdetét a történészek a Nyugatrómai Birodalom bukásától (476)
számítják, végét pedig Amerika felfedezéséhez (1492), illetve a reformáció
kezdetéhez (1517) kötik. A középkor szerepének leértékelése a felvilágosodás
korához (18. század) köthető.

4) Milyen további korszakokra tudjuk tagolni a középkort?

Korai középkor (5–10. század)
Érett középkor (11–14. század)
Késő középkor (14–15. század)

5) Milyen alkotóelemekből áll a nomád társadalom?

olyan társadalmi, gazdasági életforma, amelynek gyakorlói, a nomádok
a háziállatokat szabadon legeltetve tenyésztik (rideg állattartás), és az
egész közösség az állatokkal együtt vándorol.
A nomád népek régen többnyire törzsközösségekben éltek, ezekre
használhatjuk a nomád törzsek elnevezést is. Az ókorban és
a középkorban volt jellemző ez az életmód, de a világ néhány pontján
ma is gyakorolják. A nomád szó eredete a „legeltetni” igével
összefüggő görög nomasz („pásztor”).

Mi a legkisebb egysége?

A törzs-nemzettség- nagycsalád volt a társadalom felépítése. Alapvető egység,

tehát a nagycsalád. (ennyi ember kellett az állatállomány ellátásához.)
Nagycsaládok szerint osztották fel a szállásterületeket. A nemzettség már
nemcsak vérségi kapcsolatot jelentett, még kevésbé a törzs. Ezt bizonyítja a
vérszerződés rítusa is. A törzs itt már mint politikai és területi képződmény
jelenik meg.
6) Milyen rétegre tudjuk osztani a nomád társadalmat? Kik
voltak a legelőkelőbbek, kik álltak a rangsor legalján?

7) Sorolj fel öt olyan találmányt, amit Rómában még ismertek, de

a középkorban feledésbe merült!

8) Mit vettek át a barbárok a rómaiaktól?

9) Mi a feudalizmus?
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség)
olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési
rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös
magánjogi kapcsolatok rendszerére épül. Maga a szó a feudum (földbirtok)
szóból ered.

10) Mi a hűbéri lánc?

Hűbéri társadalom:
A középkorban a megélhetés és a hatalom
alapja a földbirtok volt. A király hatalma
is a földbirtokokon alapult, ugyanis ők
voltak a legnagyobb földbirtokosok.
Ezeket a királyok különböző
szolgálatokért cserébe, mint például a
katonáskodásért, földeket
adományozhatott. Ez a hűbérbirtok!
Kezdetben a király kevés
pénzjövedelemhez jutott, ezért nem
lehetett fenntartani, az abból fizetendő
hadsereget stb. Emiatt a hűbérbirtok az
adományozott halálával vagy a
kötelességei elmulasztásával visszakerült
az adományozóhoz, azaz a királyhoz. Ez a benefícium. Később azonban a birtokok
örökölhetővé váltak (feudum).
A király nagyhűbéresei idővel továbbadományozhatták birtokaik egy részét, ezzel a királytól
a kishűbéresekig kialakult egy hierarchiakus rendszer, a hűbéri lánc. Így a nagy
 földbirtokosok egyszerre voltak
hűbérurak és hűbéresek. A
hűbéres a földért katonai
szolgálattal és hűséggel tartozott
hűbérurához. Hogy ezt betartsák
a senior (hűbérúr) és a vazallus
(hűbéres) is hűbéri esküt tettek.
Az állam úgy működött a hűbéri
láncon keresztül, hogy a király
akaratát a saját hűbéresei
hajtották végre az ő hűbéreseik
segítségével (a hűbéri lánc egy
kicsit talán egy családfához
hasonlítható). 

Az új földbirtokos réteggel párhuzamosan kezdett kialakulni a jobbágyság.A jobbágyok

általában a felszabadult rabszolgákból, egykori római földművelőkből és az elszegényedett
germán harcosokból állt. a  A jobbágyok a földesúrtól (földesúr: hűbéres/hűbérúr) kapott
jobbágytelket kaptak használatra. Ezzel viszont szolgáltatásokkal tartozott a földbirtokosnak.
Pl. robot (ingyenmunka a majorságban), terményjáradék (a termény egy részének átadása).
Jobbágy nem csak ura földjét művelte, hanem jogilag is függött tőle. A földesúr
bíráskodhatott felette, csak a szabad költözés jogát élvezhette a jobbágyság. Miben
különbözik a jobbágy egy rabszolgától?:
 jobbágynak van költözési joga
 a rabszolga az ura tulajdona, a jobbágy nem
 jobbágynak nem az egész terményt kellett beszolgáltatnia, míg a rabszolgának igen
Az uradalom a földesúr birtoka. Ez három részből áll:
 majorság/allódium: a földesúr saját kezelésben tartott és jobbágyi robottal műveltetett
földje
 jobbágytelek
 közös használatú földek: erdő, legelő, vizek (ha voltak)

Nagyjából így nézhetett ki a földesúr birtoka

 1) Milyen két nagy részre oszlik a földesúr tulajdonában lévő föld,
és mi ezeknek a neve? (az előző kérdésnél ezt is megválaszoltuk)
 majorság/allódium: a földesúr saját kezelésben tartott és jobbágyi robottal műveltetett
földje
 jobbágytelek
 közös használatú földek: erdő, legelő, vizek (ha voltak)

2) Mit nevezünk majorságnak?

majorság/allódium: a földesúr saját kezelésben tartott és jobbágyi robottal műveltetett földje

3) Milyen részekből áll a jobbágytelek?

A jobbágytelek három részből állt:

 a belső telekből, mely körülbelül 1 hold területű volt. Ezen volt a jobbágy
háza, a ház udvara, esetleg kertek, és gazdasági épületek. Ez a jobbágy
tulajdonában volt, szabadon adhatta-vehette.
 a külső telekből, mely 25-30 holdas volt átlagosan. Ez a település
határában elhelyezkedő művelhető részen volt. Szántók, rétek, kisebb
gazdasági épületek. Ezeket a kezdeti időszakban, meghatározott
időközönként újraosztották a jobbágyok között. A külsőség a földesúr
tulajdona volt, a jobbágyok csak használatra kapták. A használatért cserébe
terményhányad, pénzadó, illetve robot illethette meg a földesurat.
 közhasználatú dolgokban való részesedésből. Ilyen lehetett az erdő, a
legelő, a folyó, esetleg a halastó.

4) Mit használtak közösen a földesúr és a jobbágyok?

 erdő, legelő, vizek (ha voltak)

5) Mi a különbség a két- és a háromnyomásos gazdáskodás

között?
A földművelés kezdeti időszakában a vad talajváltó (parlagoló, legelőváltó) rendszert
alkalmazták, vagyis addig műveltek egy területet, amíg az ki nem merült, majd újat törtek fel
helyette. Az egyre korlátozottabb földterület azonban idővel kikényszerítette a földek
észszerűbb kihasználását. A kezdeti időkben a kétnyomásos művelés terjedt el, melyben a
földeket két részre, nyomásra osztották: az egyikbe gabonát vetettek, a másik ugaron
maradt, itt legeltették az állatokat. Az ugar volt a tulajdonképpeni "nyomás", amely során
az ugart a legelő állatok megtaposták, megnyomták – és természetesen trágyázták is. Az ugar
nem műveletlen földet jelentett, azt többször is felszántották, előkészítették a következő évi
vetésre.
A kétnyomásos gazdálkodást aztán idővel kiszorította a háromnyomásos földművelés,
amelyben a földet három egyforma részre osztották fel. Az első részbe ősszel gabonát
(búzát, rozsot), a másodikba tavasszal árpát, zabot vagy zöldséget
(babot, borsót, lencsét) vetettek, a harmadik nyomást pedig ugaron hagyták, vagyis
pihentették.
A vetéstervet évente változtatták, ezáltal megmaradt a talaj termőképessége.

6) Mi a dézsma?
Terményadó; a jobbágy terményeinek, állatainak (jövedelmének) a tizede, amellyel az
egyháznak adózott.
A  dézsma megadása után a gazda a termény egy részét eltette vetőmagnak. A
beszedett dézsma  megtöltötte az egyház magtárát. A dézsmát a 15. század végétől a földesúr
szedte be haszonbérben. Magyarországon a dézsma  1853-ban szűnt meg.

7) Mi a robot? (történelmi kifejezés értelemben)

A feudális földesúri jövedelmek és jobbágyi terhek egyik formája, a jobbágy a földesúrnak
végzendő ingyenmunkája. A robot mennyisége, ill. a termény- és pénzadókhoz mért aránya az
egész feudális korban szoros kölcsönhatásban volt a személyi függés fokával, valamint a
földesúr önkezelésű birtokainak (majorság) méretével. Véglegesen az 1848-as
jobbágyfelszabadítási törvény szűntette meg.

8) Hogyan szerezte be a jobbágy a szükségleteit (élemiszer,

ruházat, szerszámok)?
Az életkörülményeket tekintve kiemelendő, hogy a középkori parasztság nagyrészt
önellátó volt, vagyis amit csak lehetett maga állított elő, és gyakran csereberélte
holmijait. A jobbágyság pénzt csak elvétve használt. A legtöbb országban a parasztok
maguk varrták ruháikat, maguk készítették cipőiket és javítgatták házaikat. Csupán a
fontosabb szerszámok, fémeszközök beszerzéséért fordultak kézművesekhez,
kereskedőkhöz. 

https://tortenelemtanulas.blog.hu/2014/06/17/igy_elt_a_kozepkor_embere

A parasztok a földbirtokostól használatra kapott földterület,

a jobbágytelek terményeiből éltek. Egy kisebb, szalmával fedett házat,
kunyhót építettek, itt éltek családjukkal. A jobbágyok kunyhói alkották a
középkori falut, amelynek központjában templom állt. 1. A templom
mellett lakott a falu papja. Ő számított az egyetlen tanult embernek a
településen, a jobbágyok nem tudtak írni-olvasni.

9) Hány helyisége volt egy tipikus jobbágyháznak?

A házak belső bútorai a lehető legegyszerűbbek voltak: többnyire ládák, asztalok, székek
és egy kályha jelentette az össz berendezést. Kémények csak a 11. századtól voltak a
házakon (előtte a füst az ablakokon távozott), az üvegablak pedig csak 15-16. században
jelent meg.

Az ételeket fatányérokból fogyasztották, a poharaik fakupák voltak.

10) Mi a lakótorony és ki él benne?

Földesurak élnek benne!

Középkori lakótorony metszete

1. kút
2. tömlöc 
3. csigalépcsők
4. előcsarnok
5. lovagterem
6. lakótermek
7. kápolna
8. a várőrség lakrésze
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_5/lecke_04_034