A mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész.

A
mondat építőelemei a szavak, melyek bizonyos
nyelvtani kapcsolatban állnak egymással.

1. Szerkezet szerint lehet:

– Egyszerű mondat
Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll.
Fajtái:
a) Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll.
Pl.: Ádám iszik.
b) Bővített mondat: az alanyon és állítmányon kívül más
mondatrészt /szintagmát is tartalmaz/.
Pl.: Ádám vizet iszik.
c) Hiányos mondat: vagy az alany vagy az állítmány hiányzik. Az
állítmány elmaradása mindig hiányos mondatot okoz, az alany
elmaradása nem feltétlenül, hiszen az igei személyragok
egyértelműen kijelölik az alany számát, személyét.
Pl.: Vizet iszik.
d) Tagolatlan: nem tartalmaznak alany-állítmányi szerkezetet
Pl.: Segítség!

Összetett mondat
Az összetett mondat több tagmondatból áll.
2. A beszélő szándéka szerint lehet:
1. kijelentő mondat: Egyszerű közlést, nyugodt hangú meg-állapítást jelent. A
beszédben a hangsúlya egyenletes, nyugodt, hangleejtése ereszked ő,
írásban a mondat végére pontot teszünk. Pl.: Ma este későn megyek haza.
2. kérdő mondat:
1.
 eldöntendő: a válasz igen vagy nem lehet. A hangsúlya nyugodt,
hangleejtése emelkedő, ereszkedő. Pl.: Látod ezt?
 kiegészítő: a válasz hosszabb terjedelmű, a kérdés kérdőszóval kezdődik,
a hangleejtés ereszkedő. Mondatvégi írásjele a kérdőjel. Pl.: Hogy vagy?

1. felkiáltó mondat: hangsúlya erőteljes, hangleejtése ereszkedő. Érzelmet

fejez ki. Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel. Pl.: Fáj az ujjam!
2. felszólító mondat: Kérést, parancsot vagy tiltást fejez ki. Hangleejtése
ereszkedő, mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.
1.
 tiltószavak: ne, se
 tagadó szavak: nem, sem
1. óhajtó mondat: Érzelmet, vágyat fejez ki. Gyakran indulat-szóval kezdődik,
az állítmány feltételes módú. Hangleejtése lebegő. Mondatvégi írásjele a
felkiáltó jel.
3. Mind az öt mondatfajta logikailag lehet állító
vagy tagadó:
– Tagadó kijelentés: Pl.: nem akarok elmenni ma délután.
– Tagadó óhajtás: Pl.: Ó, bárcsak ne mennék haza!
– Tagadó felkiáltás: Pl.: Ne nyúlj a ládához!
– Kérdő eldöntendő: Pl.: Nem kérsz kekszet?
– Tagadó kiegészítő kérdés: Pl.: Miért nem kérsz kekszet?

A felszólító mondatot, ha tagadom, akkor tiltó mondat lesz.

4. A mondat mondatrészekből áll. A mondatrész szófaji és alaktani

sajátosságok alapján állítmány, alany, tárgy, határozó és jelző lehet.

a) Állítmány

A mondatnak az alannyal kapcsolatos történést, minőséget vagy

más körülményt kifejező igei vagy igei-névszói vagy névszói része.
– igei :mutatja a modalitást (módjelek), az idővonatkozást (időjelek),
az alany számát és személyét (igeragok), a tárgy határozott vagy
határozatlan voltát (tárgyas és tárgyatlan igék; alanyi és tárgyas
ragozás), s utal a tárgy személyére is.
– névszói : a 3.sz. alanyt jelöli kijelentő mód jelen időben pl.
A veréb madár.
– névszói–igei, összetett: névszói rész: + létige (+marad, múlik) pl.
A madár veréb volt.
Ha a létigét tartalmazó mondatot kijelentő mód, jelen idő, E/3-be téve
a létige eltűnik, akkor az állítmány névszói, ha megmarad, akkor igei

b) alany

A mondatnak az a része, amely megjelöli azt, akiről, amiről az

állítmánnyal mondunk valamit.
Főnév, vagy főnévként használt szó.
– határozott alany
– határozatlan alany: kifejezhetjük határozatlan névmással (valaki,
valami), T/3-ű állítmánnyal
– általános alany: kifejezhetjük általános névmással (akárki, bárki),
az ‘ember’ szóval, az állítmány ragozásával (T/1., T/3., E/T/2.)
– tapadásos alany: az alany fogalma hozzátapadt az állítmányhoz
(pl.: terítve van)
– alanytalan mondatok – az időjárásra, napszakra vonatkoznak:
Dörög. Villámlik.
c) Tárgy
Azt a fogalmat nevezi meg, melyre az igei állítmánnyal, vagy más
igenévi mondatrésszel kifejezett cselekvés irányul (iránytárgy),
illetőleg amelyet ez a cselekvés eredményez (eredménytárgy)

d) Határozó
A mondatban kifejezett cselekvés körülményeit fogalmazza meg.
Fontosabb határozók: hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-,
társ-, mód-, eszköz-, fok-mérték-, ok-, cél-, részes-, állandó határozó

e) Jelző
Az a mondatrész, amely a vele szerkezetet alkotó névszó
tulajdonságát, helyét, mennyiségét vagy birtokosát fejezi ki.
Fajtái: minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző

5. A mondatrészek egymással grammatikai vagy

logikai viszonyban állnak, ez a szószerkezet
/szintagma/.
a) hozzárendelő szintagma: tagjai az alany és az állítmány, közöttük
egyenrangú a viszony, együttesen a mondat központi magvát
alkotják A mondat fő részeként elemzéskor a mondat első nyelvtani
szintjén helyezkednek el.
b) az alárendelő szintagma : tagjai az alaptag és a meghatározó tag
vagy bővítmény. Az alaptag a mondaton belül egy szinttel feljebb
helyezkedik el /pl. alany, állítmány, más mondatrész/,
a meghatározó tag az alaptagnak lehet tárgya, határozója vagy
jelzője. Az alaptagból kérdezhetünk a bővítményre.
A mellérendelő szintagma: két vagy több azonos
mondatrész, halmozott mondatrész egyenrangú kapcsolata

6. Az egyszerű mondat szintjei:

1. szint: alany–állítmány (hozzárendelő szintagma); kölcsönösen
meghatározzák egymást.
2. szint: az alany és állítmány bővítményei; a szórend kötetlen.
1. (…)szint: a bővítmények bővítményei; a szórend kötött, csak együtt
mozdulhatnak el a mondat szórendjében.

7. Egy egyszerű mondat elemzése:

Péter itegnap vizet hozott a bszomszéd mi gémes hkútjáról.