Alain Cohen és Michel Simon Az öregember és a kisfiú című filmben
m onsieur A uranche írta,
Decoin rendezte, a csodála­
tos Gaby M orlay v olt ben­
ne M ichel Sim on élete-tár-
sa, veszekedésekkel, nehez­
telésekkel, zsörtölődések-
kel; valam i elképesztő vá­
rosszéli kivetettségben a
költészet lengte á t a két
öregedő em bert. Nem, a
fiatalo k ra — m e rt azok is
vo ltak a film ben — alig-
alig em lékszem. Csak rá ­
juk. M ichel Sim on szobor­
szerű csúnyaságára, Gaby
M orlay korom foltos finom ­
ságára, s a halálra, am ely
percekre, h a elválaszthatta
őket, de aztán o tt v o lt a
híd, a folyó.
A R ottenbiller utcai kis
mozi, am olyan nagyon-
u tán játszó volt. H íradói
k ét-h á ro m hetesek. E zért
volt döbbenetes, hogy a
S ain t Je a n -i szerelm esek
előtt, ilyen k éth etes m a­
gyar híradóban lá ttu n k egy
m agyar forrad alm ár férfit,
h o lo tt az aznapi újságok
éppen a letartó ztatásáró l
a d tak hírt. A S ain t Je an -i
szerelm esek talán e m eg­
rendülés okán is, m élyeb­
ben h a to lt belénk. M eg az­
tá n ez volt az utolsó fra n ­
cia film , am it lá ttu n k ,
hosszú ideig.
M ichel Sim on te h á t m ost,
h alála h írek o r, nem az az
őszöreg, nyolcvanéves em ­
ber volt, aki tegnap m ég
élt, és lehet, hogy elkezd­
te fo rg a tn i élete utolsó
film jén ek szánt film jét, a
L ’Ibis rouge-i s benne Zi-
zit, a vén rikkancsot (lehet,
hogy el se kezdte; lehet,
hogy félbeszakadt a fo rg a­
tás!) — bennem úgy m a ­
rad t m eg, m ajd h arm in c
esztendővel fiatalabbnak.
És h iá b a v o lt Cam brissade,
m eg S carp ia is, meg Rigo-
letto is, s já tsz h atta Me-
fisztó és F a u st szerepváltá­
sát Gérard P h ilip e társasá­
gában, n e k e m mindig a
Saint J e a n -i szerelmesek
ju t ró la eszem be; látom a
csúnya férfi könnyeit a h a ­
lott é le ttá rs fölött, a sze-
d ett-v ed ett holm ival sze­
gény k aly ib át, amely az
otthonuk volt. És talán el
kellene m e n n i egyszer a r­
ra a h íd ra, nézni a folyót,
amely m a g á b a ölelte a csú­
nya férfit, és eltöprengeni
azon: m i is az élet, m i is a
színész, m i is a h a lá l. . .
D alos László
19