VERSENYLOVAK EDZ~S~NEK

ALAPJAI ~S ALKALMAZOTT SPORT~LETTANI

ISMERETEKRE ~PÜLÖ EDZ~5MÓDSZEREI

1
Az edzés művészet - halljuk gyakran· - Ez nagyon általános és
~lig tudna valaki erről a művészetről pontos leírást adni.

Itt sem kíséreljük ezt meg - ez filozofálásra vezethetne -

csak annyit jegyzünk meg, hogy a trenírozásról szólva a mG-
vészt a mesterembertől az különbözteti meg, hogy előbbinek
mintegy ösztönös érzéke van, hogy az egyes egyedek psziché-
jét felismerje és ennek a felismerésnek megfelelően jár -
jon el. "A mesterek nem hullanak az égből" és aki az ed~és
művészetének mestere kíván lenni, annak hosszú tanulóidőre

van szüksége, mert a versenylovak tréningjében a legfonto-

sabb tényező a tapasztalatpote8ciál . A legutóbbi 30 évben
a sportorvosi kutatások következtében valóságos robbanás
történt az edzés alapjaira vontakozó ismeretek és eljárás
terén. Először az embersportban, ahol csaknem minden tel-
jesítménycsoportban a mai napig egymást váltják a világre-
kordok és most már a lósportban is, ahol a tudomány, élet-
tani edzéselvek,-és sportorvoslás felhasználása jelentős ha-
,.
ladást eredményezett . A skandináv ügetők ugrásszerű javulá~
sa az utóbbi években pl. mindenki számára látható eredmé-
nye a _tudományos edzésmódoknak. Úgy látszik, hogy a verseny-
lovak tréningje egyre inkább tudomány. A jöv5 trénerének
ugyanúgy, mint a múltban szüksége van a hosszú gyakorlaii
tapasztalatra, de a fölfelé vezető utat már nemcsak a "hor-
semanship'', hanem mindenekelőtt az a képesség biztosítja,
hogy képes legyen az analitikai-tudományos edzés alkalmazá-
sára.

Ennek a könyvnek szerzői "Pferde wirtschaftsmeister"-ek és

hosszú évek óta a versenysportban tevékenykednek. A verseny-
lovak tréningjét illetően világszerte körülnéztek, körülhall-
gatóztak és ha lehetséges volt, a helyszínen gyakorlati ta-
pasztalatokat is gyűjtöttek.
 2

A következőkbe_n megkíséi:li-i<, h_og.y az érdeklődő ol vas_óval

megis_mertessenek -vala-iriennyi t az edzés alapjainak _ és az
edzésnek széles területéről a versénylovak számára sport-
orvosi nézőpontból .

A ~f?._g_Jöbb tényező, ami a pályán eldönti a sikert vagy ku-

darcot, a ló t~~nés~es képessége, hogy többé vagy kevés-
bé "gyorsan futni'' tudjon, Egyfelől sok lónak van eredmé-
nye anélkül, hogy erről bárki is tehetne, kivéve magát a
lovat, mert egyszerűen képes "gyorsan futni", - másfelől
győzelem és vereség néha olyan közel van egymáshoz, hogy

- eltekintve külső körülményektől, mint a verseny lefolyá-

sa, talaj, lovas~ stb. - az dn. napi forma dönt. Ez vi-
szont egészséges és teljesítőképes lovak esetében szoro-
san összefügg a tréningben megszerzett kondícióval, dgy
hogy végül mégis a tréner munkája határozza meg az ered-
ményt.

A sportorvosi elveken alapuló edzés által optimálissá te -

hető a tréner munkája, mert ez lehetővé teszi, hogy egyedi

edzéstervet állítson fel, aminek célja, hogy a mindenkori

edzéseredmény egyidejű ellenőrzésével, - a fitness-level
megállapításával elérhesse a ló természetes teljesítőké­
pességének csdcsát. A megfelelő e_9~v először is az
általános edzéstanból származó "progressiv loading" is-
mert fogalmán alapul, vagyis azon, hogy gondos, fokozato-
san
---
emelt edzésterhelés
•V·-- --- -- -·-- - - - -
által a ló ellenőrizhető képessé-
get fejt ki, hogy a fokozódó terhelést feldolgozhassa, ami
együtt jár testi- és szervezeti állapotának javulásával.
Más szavakkal, az edzésterhelés fokozatos emelése és az
ezáltal elérni szándékozott teljesítménynövekedés ellenőr­
zése által végül olyan fokozat érhető el, amin lehetséges
a terhelésfokozás következő fokára átmenni, a ló számára
való tdlkövetelés nélkül.
 3

Túlkövete 1és, vagyis a terhelés -túl gy--ors növelése ezzel

szemben ártana a ló test~nek . és _ ~~ervezetének és sérUlése-
ket okozna.

Az edzés általában inger- és re~kciófolyamat, ami a szer-

vezetben alkalmazkodási jelenségeket vált ki. Alkalmazko-
dás azonban csak akkor történik, ha a mozgásingerek, va-
gyis a terhelés az ingerküszöböt meghaladják. Az ingerkü-
szöb alatti edzésterhelések hatástalanok, ezzel szemben
túl magas terhelés túltrenirozottságot okoz. Ezért az ed-
zéstervben a terhelés adagolása a jelentős tényező. Azt
mondják, hogy emberen az edzés hatása egyfelől a teljesít-
ménytartalékok fokozására vezet, másrészt a teljesitmény-
potenciál jobb kimerítésére. Az edzettnek még akkor is
vannak tartalékai, amikor a nem edzett már kimerUlt.
A nem edzett csak mintegy 70 %-át tudja teljesítménypoten-
ciáljának szabaddá tenni, az edzett 90 %-ig- A többi 10 %
csak stressz (életveszély) és dopging által tárható feÍ.
Ember esetében a teljesítménytartalékok jobb kimerítése
többek között összefügg az akaraterő és az emelkedett mo-
bilizációs küszöbbel. Még nem tudjuk, hogyan áll ez a ló
esetében, mert a lovat a "gyors futás"-ra lényegében in-
kább a menekülési ösztön és nem az az akarat motiválja,
hogy rekordot érjen el. Emiatt az edzésterhelés mértékének
megvalósítása az edző számára gyakran borotvaélen járás.
Túl kevés terhelés nem vált ki szignifikáns ingert, a túl
sok, egyrészt testi és szervezeti károsodást, másrészt
csökkent munkakészséget okozhat.

Minthogy az edzési követelmények és a teljesitményfokozó-

dás kb. arányban vannak egymással, a teljesítményfokozó-
dás az edzési terhelés folyamatos emelkedésével jár e-
gyütt.
 i -~
4

Ezzel szemben hosszú időtartamra az edzési terhelés_tsök~­

kentése, valamint az edzés félbeszakít_ása .te~jesítmény­
csJili_ke,nést okoz. Bár ez a folyamat a trenírozott versenyló
esetében lassúbb, mint az embernél, ~e annál gyorsabb, mi-
nél rövidebb ideig történt a szervezet alkalmazkodása az
edzésingerekhez. A tréningnek tehát tartósnak kell lennie.
t
Ha valamilyen okból nem fokozható az edzési terhelés, to-
vábbi teljesítményjavulás alig érhető el. Az ok kézenfekvő.
Az edzésfolyamat előrehaladtával megváltozik az edzettségi
állapot. Állandó "külső" terhelésből már nem származik a
"belső" terhelés változása, vagyis az edzésingerek az in-

gerküszöb alatt maradnak.

"Progressiv loading" azt jelenti, hogy az edzés követelmé-

' 1 nyei mindig a pillanatnyi edze!_tség állapotának _fe_le~Jf?_!18k_
meg, ahol a terhelést úgy kell megválasztani, hogy az a
:j ló pillanatnyi lehetőségei határán legyen anélkül, hogy ezt
a határt átlépje. Az úgy megválasztott terhelés a kifára-
[[ dás "optimális fokát" idézi elő, ez viszont a szervezetnek
az edzésingerekre adott legkedvezőbb alkalmazkodását vált-
' ' ja ki. Az edzettségi állapot fokozását, ami többek között
• 1
az érverés bizonyos meghatározott nyugalmi idő utáni frekvenci-
< 1
ájával ellenőrizhető, - a-· stabilizáció időszaka
.
következik.
- -·-·

' 1 Ezt követi az új terhelésfok.Q.l:ás, ha a szervezet beállt a

fokozott követelményekre. A teljesítményjavulás fokozott
• 1
edzésterhelés eredménye. De ez csak később mutatkozik, a
megszilárdulás ideje után. A teljesítőképesség fokozódása
hosszú idő alatt történik és nem lineárisan. Így. pl. kez-
dők, vagyis fiatal lovak esetében a növekedés aránya jelen-

tősen nagyobb, mint idősebb, már trenírozott lovakéban.

Grafikailag kifejezve: meredek teljesitményemelkedés kez-

detben és mindig csökkenő javulás egészen a teljesítmény-
maximumig. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy közeledve a
"maximális-fitness"-ig, egyre nehezebbé válik további javu-
lást elérni, kár okozása nélkül.

1
1,
I:
fi

t.
f •.. - - - - - - - - - - - -
 5

Ezzel az edzésfolyamat előrehaladtával egyre kritikusabbá

válik a pillanatnyi teljesítőképesség pontos becslése-: A
J
sportorvoslásból és az edzéstanból átvett eljárások-azo~baA­
lehetővé teszik a tréner számára, hogy lova mindenkori fit-
1
ness-állapotát pontosan megmérhesse, ami egyúttal annyit je-
lent, hogy - a hagyományos tréningtől eltérően - nem kell
már kizárólag a saját becslésére hagyatkoznia.

Az edző kezében két fontos eszközzé válik ennek során a ste-

tgszkop és a stopperóra, mert a szív- ill. érverésfrekvencia
mérése jelentős része a sportovoslás által befolyásolt ed-
zésprogramnak. Ezenkívúl jelentősége van a ló "fitAess-le-
vel"-e megállapítására a vér laktátkoncentrációja
-·--- -
mérésének,
-·- --- ------------ - - ~ ·-

mert a laktátkoncentráció szintje mindig hűen tükrözi a munka-

intenzitást. Nehézség adódik azonban, ha összefüggést kere-
sünk a szívfrekvencia és laktát-értékek között. Erre később
még visszatérünk. A szívfrekvencia mérésének gyakorlati je-
lentősége először is abban van, hogy ismeretet szerezhetünk

edzési terhelés után a megnyugvási érverés viselkedéséről és

ennek alapján a fitness-állapotról, ill. az edzés haladásá-
ról. Az USA-ban és Ausztráliában pl . .használatosak beépített
elektronikus szánlálóval· el látott nyergek, ami természetesen opt i-
mális, mert a lovasnak az edzés során mindenkor pontos le-
111: 1
hetősége van a kontrollra. Nyugalomban a szívfrekvenciát

gyakorlatilag az arci vagy állkapocsi verőéren vagy szte-

toszkóppal magán a szíven mérik. A szívfrekvencia nyugalom-
ban kb. 30-40 percenként, de lemehet egészen 20-ig. Gyakori-
1~
1:; [ :

ak az ingadozások, ha pl. valaki belép az istállóba, 50-re 1wf1.

emelkedhet és lépésben lovagláskor nan ritka a 70, sőt magasabb
szívverés. Csúcsterheléskor 240, ritkábban 250-ig terjedhet
száma. A tréninghatás 120 frekvenciánál kezdődik.

Elengedhetetlen a tréner számára, hogy ismerje azokat az

összefüggéseket, amelyek alapján a szív a tréningre reagál~
 6

Felhaszn~lja ezt mind a ló pillanatnyi f itnessének eibír~lá­

sár~; mind annak a meghatározására, hogy a ló természetea

képessége által határozott teljesítményhatáráhak milyen fo-

kát érte el. Edzés csak eddig a természetadta teljesítmény-
határig lehetséges. A szívfrekvenciát a munka előtt, alatt
és után mérik, csak úgy állapítható meg, hogy a ló unfit-e
még vagy már egyre tökéletesebb kondíció felé közeledik.
Az edzés folyamat előrehaladtával ugyanis változik a szív-
frekvencia: tartósan csökken. A szív gazdaságosabban mű-
köd i k , am i t a s z í v i z om j obb vér e 1 1e 1á t á s a t e s-2
lehetővé. a nyugalmi és a lenyugvási érverés
Mindenekelőtt

száma csökken. A nyugvási idő alatt - verseny vagy jobb mun-

ka után - a kitrenírozott ló pulzusa gyorsabban süllyed, az
eredmény gyorsabb és alaposabb kipihenés. Míg a nyugalmi
szívfrekvencia változásai az emberi "sportszív" esetében je-
lentősek lehetnek, a versenylovak analog változásai nagyon

szGkkörüek, ami nagyon gondos meghatározásukat teszi szüksé -

gessé. Különösen fontos súlyt helyezni a lehetőleg azonos
külső körülményekre. A nyugalmi érverést az istállóban kell

mérni, ha a ló lazított és nem eszik, - a terhelési pulzust

az edzésmunka egész folyamán . Legalkalmasabb erre a nyereg-
gel összekötött szívfrekvenciamérő. Végül a megnyugvási i-
dőt kell meghatározni azon idő allapján, ami alatt a szív-

frekvencia a maximumról 125 alá süllyed. Gyakorlati szabály.

hogy a 180-240-es frekvencia kb . 40 másodperc - 4 perc id5-
t a r t am a 1a t t s ű 1 1 y e-d j e n 1 2 5 a 1á .

•
 7

II.
l
Az első rész általános ismertetése után a tárgykör jobb meg-
értésének érdekében szUkség van néhány speciális ismeretre
l
a sportélettan terUletéről.

A ló "motorját" jelentik elsősorban a szív, tUdő, vérerek és

izomzat. Ezzel szemben a ló mechanikai rendszere ("Chassis")
a patából, csontokból, izUleti tokokból, porcokból, szala-
gokból és inakból áll. A fiatal ló motorjának és "chassis"-
ának fejlődése nem azonos mértékű. Ez a~tény a tréning te-
rUletén tulajdonképpen mindennapi tapasztalat és a körUlte-
kintő tréner - bármilyen edzésmódot részesít is előnyben -

ennek megfelelően készíti edzéstervét. Rendszerint a motor

van előnyben, fBjlődése edzési körUlmények között kb. négy-
~t_ször gyorsabb mint a "chassis"-é. Egyes szerzők feltétele-

zik, hogy az így előálló kUlönbség meghaladhatja az 500 %-ot.

Ez az edzés stámára általánosságban azt jelenti, hogy az ed-
zés minden tervezése és kivitelezése arra kell, hogy irányul-

--
jon, hogy a ló "chassis"-át fejlessze, vagyis hogy nyugodt,
lassú munka által a ló mec~_?g_!kai rendszerét úgy erősítse
1neg, hogy a rákövetkező jobb munkák, amik a motor fejleszté-
sét szolgálják, ne okozzanak károsodást. ·
Egy többé-kevésbé korai kétéves forszírozása előidézheti a
motorjának döntő fejlődését ~gy, hogy ebből a szempontb61 al-
kalmas lenne versenyben futni, de a motor és "chassis" fejlő­

désének nem párhuzamos volta következtében csontok, izületek,

szalagok és inak már károsodhatnak.

Vessünk egy pillantást a motor legfontosabb részére, a szív-

re. A szív nagyon erős izom, üregekkel, ami szelepvezérelt
nyomó-szívó szivattyúként működik. Előre meghatározott rit-
musban pumpál oxigénben gazdag artériás vért a bal kamrából
a vérkeringésbe, ~elyből a szervek és izomzat oxigénnel és
tápanyaggal való ellátása történik.
 ·.;
/.! i

8
1

11
Miután atest megfelelő felhasználó helyein megtörtént az
oxigé~ és tápanyagok felvétele és bomlástermékekre, pl ~ 1 ;
!i H
szén-dioxidra való kicserélése,a már oxigénben szegény vé-
nás vér visszafolyik a jobb pitvarba. Innen a jobb kamrá-
ba jut, ahonnak az oxigénnel való dúsítás céljából a tüdő­
be kerül. A tüdőből az oxigénben gazdag vér a bal pitvarba
kerül, onnan a bal kamrába ésa keringés újra kezdődik.

A szívmúködésben megkülönbözteth~t6 tehát:

1. Az összehúzódási szakasz vagy szisztole, melyben a

szíyizomzat összehúzódik és ezáltal vért pumpál az
artériákba.

2. Az elernyedési szakasz, amikor a szívizomzat ellazul

és a szívkamrák vérrel telnek meg. A szív mozgásfo-
lyamatához két szívhang tartozik . Az első, ami főként
a kamraizomzat összehúzódásából származik, mély és tom-
pa - ezt hívják izomhangnak is. A második az elsőt na-
gyon gyorsan követi, de rövidebb ~s élesebb. Nevezik
billentyúhangnak is.

A terhelés intenzitásának megfelelően nő a nyugalmi álla-

pothoz viszonyítva az igénybevett és működő izomzat vér-
szükséglete. A szív erre a vérmennyisége kibocsátásának
fokozásával válaszol, ami mind a szívfrekvencia emelkedé-
sét, mind a szívveré~ekként kijuttatott vérmennyiség foko-
zását igényli. Mérték - egyéb az ún. szív-percvolumen, va-
gyis az egy perc alatt egy szívkamra által megmozgatott
vér~ennyiség. A szakirodalom pl . egy 500 kg-os ló számára

29 1 átlagos percvolument ad meg (nyugalmi érték). A vér-

volumen kibocsátásának fokozódása elsősorban a szív szim-
·patikus befolyásoltságú összehúzódási erejének fokozódásá-
ból származik.

--------------------------
1
 9

A szimpatikus idegek aktivitása már a testi terhelés el~tt

l
és kUlHnHsen a testi terhelés folyamán fokozódik. Ez hat
egyfel61 a s~ivfrekvenciára, ami a sziv-percvolumen nHvelé-
sének legfontosabb mechanizmusa, másfelől a szivi_zQIB.I:Jistok
fokozott feszülése kHvetkeztében n~ a kamrán belüli nyomás, J
ami ismét a sziv jobb kiürülését eredményezi. Ha a terhe-
léskor nem elegendő a vérkeringésben rendelkezésre álló vér-
mennyiség, úgy a lónál - hasonlók~ppen, mint minden más hir-
telen izomteljesitményre képes állat esetében - a vérvolu-
men 10-20 %-ig a vértároló máj és mindenekelőtt a lép képes vért
leadni. Ezek a vé~tartal~kok, melyek a nevezett raktározó
szervekben nyugalmi és besOrüsödHtt állapotban vannak, a ló
konstituciójától és kondíciójától függenek.

A testi sejtekb~n állandóan energiát felhasználó folyamatok

történnek. Az ehhez szükséges energiát, - a mindenkori mun-
kavégzéstől függően - egy lépcsőzetes , komplikált, oxi-
dációnak nevezett átalakulásból nyeri, ahol az energiában
gazdag nagymolekulájú tápanyagok - különösen glucose és zsír-
savak - energiában szegény kismolekulájú anyagcsere közti és
végtermékké alakulnak át. Az izomsejtek közvetlen energiafor-
rása az adenosintriposphat, rövidítve ATP és a kreatinphosp-
hat, röv. KP.

A 1nunka intenzit~sának megfelelően az izomzat energiaszükség-

lete hirtelen többszörHsére emelkedhet úgy, hogy az energia-
utánpótlás már nem képes fedezni a szükségletet.
Egyszerűsítve: az izomsejteknek azonban vannak energia-táro-

lói, melyekből rövid ideig és nagyon gyorsan egy 8-20 másod-

percig tartó terhelési időtartam számára az energiában gaz-
dag ATP és Kp foszfát-vegyületek által energia szabadul fel.
Ha a terhelés tovább tart, az izomsejtben kémiai r~akciókra
van szükség, melyek ismét felt61tik az energiatárol6kat.
 10

Energia elvileg két úton nyerhető:

1. Oxigén felhasználással aerob oxidáció útján és

2. oxigén felhasználás nélkül, a szénhidrátok, mindenek-
előtt glukose ·a~rob oxidációjával.

Az aerob oxidáció során enzimek által irányított tápanyagok

energetikailag már nem értékesíthető szén-dioxiddá és vízzé
építódnek le és ezáltal energia szabadul fel. A részleteiben
bonyolult kémiai reakció-lépéseket itt nem szükséges ismer-
tetni, mert a gyakorlat számára végülis csak az ~lvi megértés
lényeges. Az oxigénne1 termelt energia az aerob ái lóképesség, ami
f óként hosszabb idejű terhelésekkor meghatározza a teljesít-
ményt: az izom a légzés útján mindenkor annyi oxigént kap,
amennyi az energiatermeléshez szükséges és nem okoznak prob-
lémát bomlástermékek, mint pl. a tejsav, ami az izomban le-
rakódik. ÁI lóképességen az edzéstudanány a s_3'.~E\/-~±_~-~- ---fizikai és
pszichikai ellenállóképességét ér__:ti_k_i _~áradás ellen tartós
terheléskor és vagy a terhelés utáni gyors regerenálóképessé-
get. A versenyló az energiatermelés aerob módjával reagál nyu-
godt lassú munka során, amikor az oxigénfelvétel mindig meg-
felel az oxigénszükségletnek, vagyis oxigénegyensúlyban dol-
gozik, ún. "steady state"-ban. Itt a versenyló tréning terü-
letén végzett kezdeti tanulmányok alapján először 150 szív-
verés számított "mágikus szám"-nak, mert itt tételezték fel
az aerob-anaerob küszöbtartományt. Ez az a tartomány, ahol
fokozatosan megkezdődik az anaerob energiatermelés. Időköz­
ben azonban bebizonyosodott, hogy ez a küszöbterület a ki-
tartó edzés során magasabb szívfrekvencia felé eltolódhat.
Tény, hogy kitartó-edzés aerob-anaerob küszöbtartományban
az állandó aerob határterhelés következtében optimálisan fo-
kozza az aerob energiarendszer teljesítőképe§ségét ~

....„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„
 11

Ennek következtében a ló versenyben mind nagyobb részt képes

a teljesítményből aerob módon végezni, a~i arra vezet, hogy
·- · --
késleltethető az anaerob energiatartalékok bevetése, ·ami iz-

mo-t fárasztó laktátképzódés_s el__já.r. Másfelől: egy tartósan

a határterületen trenírozott ln kezdetben képes élénk ügetés-
ben vagy canterben egy mérföldet kb. 3-4 perc alatt megtenni.
Az edzésfolyamat előrehaladtával - melynek időtartama egye-
denként változó - azonban sokkal jobb idők válnak lehetsé-
gessé.
1.
Az ál lóképességi-teljes_ítmény fokozására rresszErrenően a vegetatív
funkciók javítása a döntő, mert az izomzat terhelhetőségé­
nek időtartamát végeredményben az oxigén és tápanyagszállí-
tás és ezzel a vérellátás határozza meg. Az állóképességi edzés
.
intenzitásától függően alkalmazkodik megfelelően a szerve- ·
zet. Mindenekelőtt javul az izomsejtekben az oxigénkihasz- r:
l
nálás, aminek eredménye: 1

jobb ~llarizáció (a legkisebb vérerek szaporodása)

a mitochondriumok szaporodása és növekedése (ezek fele-
lősek az izomsejtekben a légzésért és anyagcseréért, az

izomsejt ún. erőművei,

az ~ab anyagcsere enzimei aktivitásának fokozása,
a glükogéntartalom növekedése (glükogén a glukoze raktá-
rozása formája többek között az izomsejtekben).
I':!i·
A fokozott vázizomzat anyagcsere követelményéhez más szervek
is alkalmazkodhatnak, említendő itt a szív már leírt ökono- j:
1
mizáló folyamata, amikor megnő a szív-volumen és a szívizom
(ún. sportszív)~ A szívvolumen növekedése lehetővé tesz mind
nagyobb vérkibocsájtást szívverésenként (szivverésvolumen),
mind nagyobb sziv-percvolument, ami nyugalomban a szívfrek-
vencia csökkenését eredményezheti. Azáltal, hogy a szív
nyugalomban van, frekvenciáját csökkenti,
„ de szivverés-volu-
menét emeli, gazdaságosabban dolgozik és ezáltal terhelés-
kor több a teljesítmény-tartaléka.

,,
 12

- ~ ~iív-vérkeringésrendsz~r szállító kapacitásán kívGl a tar-

tós teljesítőképesség jelentős az ún. perifériás
tényezője

oxigénkihasználás~ - aminek előfeltétele a testizomzat szél-

.1 ső területeinek jó kapillarizációja. Minél rosszabb a peri-

fériás oxigénfelhasználás, annál kedvez~tlenebbül helyeződik

1,.. az aerob-anaerob küszöbtartomány. Vagyis: ha két lónak azo-
nos a szív-volumene, úgy az a döntő a teljesítményre, hogy

.~
melyikük éri el később a kevésbé gazdaságos anaerob terüle-
tet. Végül meg kell még említeni itt, hogy az egész légzés-
1
mechanizmus, amit itt most nem részletezünk,megfeleló gaz-
~ daságos módon szabályozza magát .
. , Az energianyerés anaerob útjára akkor kerül sor, ha rövid
időre f ellépó energiaszükséglet már nem fedezhető aerob úton.
A terhelés nagyobb intenzitásakor tehát gyorsabb munkákban,
- pl. "speed training" esetében - rendszerint nem elegendő
az izom oxigénellátása úgy, hogy a szervezetben meglévő szén-
. 1
hidrátok lebontása útján - pl. a glukose tejsavvá való hasa-
. 1
dásával - energia szabadul fel. Az oxigén nélkül termelt e-
nergia eredménye az anaerob állóképesség, amit oxigéndefici t be-
következése jellemez, minthogy az energiszükséglet meghalad-
ja a szervezet maximális oxigénfelvevőképességét. Ez az oxi-
géndeficit az anaerob kapacitás mértéke: minél nagyobb az
oxigéndeficit, amibe az egyes szervezet bejuthat, annál na-
gyobb következtében az anaerob állóképesség. Az anaerob energia-
_l
ellátásnak fő jellemzője a tejsavképződés (!aktát).
A laktátképződés következtében az izomzat túlsavanyodik. A
vérkeringés által a tejsav - amint ismét elegendő oxigén áll
ren~elkezésre - visszakerül a szívizomba és a májba, ahol

oxidatív úton tovább bontódik le, ill. részben ismét gluko-

zá építődik fel .
• .J

Úgy tGnik, hogy a ló számára az anaerob energiarendszer a

jelentősebb energiarendszer, mert a versenyterhelés általá-
ban inkább az anaerob, mint az aerob tartományban van.
 13

A- sportorvosi n~z5pöntok ilapján alkotott edz~stervnek az

legyen-a célj&~ hogy a ló szervezetét az ~zomzatban és vér-

- ben lévő -tejsav, ill. más"bomlástermékek" iránt tolerinsab-
bá t~gye. Nyilvánvaló: mihél hosszabb ideig képes a ló ma-
gas tejsavszinttel a versenyben ''élni", minél lassabban fá-
- rad el tehát izomzata, annál eredményesebb lesz. A szakaszos
edzés, - amiről később még szó lesz~ - az edz~studomány által
~I
alkalmasnak javasolt olyan módszerek egyik~nek számít, me- i

lyek a toleranciahatást megemelhetik.

1
~'

~rdekes lehet szembeállítani az aerob és anaerob rendszer ,,

1

jelentőségét maximális futás-terheléskor a terhelési időre G

! 1
;
vonatkoztatva. í 1

l
\

Idő aerob % anaerob %

10 sec 15 05
1 perc 30-35 65-70
2 perc 50 50
4 perc 70 30
10 perc 80-85 15-20
30 perc 95 5

1
A verseny végső szakaszában, mindig akkor, amikor végspeedre ij
van szükség, a szükséges energia rendszerint anaerob úton
keletkezik.

A tudományos sport~lettani edz~sterv k~szft~se e16sz6ris az

alábbi alapelveken nyugszik:

1. A ló "chassis''-ának vagy mechanikai rendszerének edzése.

1
~l
Ez mint m~r emlitódHtt csontokból, szalagokból, inakból
áll. h
r
~4 t~

~i ·
ii. ~
 14

2 ~ · A "nmtor" edzése. Ezek a belső szervek, különösen a szív

és a tüdő, továbbá a vérerek és az izomzat.

3. Az "intelligencia", vagyis a munkakészség különleges tré-

ningje. Idetartozik a győzni akarás~ bár vitatott, hogy
a lónál van-e ilyen - és a fájdalom iránti tolerancia.
A tréning gyakorlatára lefordítva ez a harmadik pont azt
jelenti, hogy a tréner - bárhogy is végezze a tréninget,
- egytől kell, hogy óvakodjék: t~lkövetelést51 vagy, hogy
"!_t,Jl g_y__orsan túl_~!?~-~_!" követeljen. Ennek többek között
hiányos munkakészség lenne a következménye. Milyen nehéz
ezt ismét helyreállítani, mindenki -tudja, akinek evvel
már dolga volt.

A gyakorlatban a tréning 3 szakaszú:

• 1

1. "Slow-work", legalább 3 hónapos nyugodt, lassú munka fo-

kozódó távolságokon. Az edzés fő célja az aerob - ~-1 _1 óké-
. 't
pesség.

Erre épül:

2. "Pace-work" ismét 3 hónapi canter-munka túlnyomórészt kö-

- ~·
..

zepes távon. A motor fejlesztődik. A terhelés tartósan

az aerob-anaerob ~üszöbtartományban van, a pace-work sza-
kasz vége felé valamivel felette. Szakaszos edzés lehet-
séges. Az edzés célja az aer_o? á.l lóképesség fokozása és a
szív-keringési rendszer fejlesztése.

3. "Speed-work" az utolsó ugyancsak három hónapos szakasz-

ban fejlesztik ki a gyorsaságot és gyorsulóképességet.
Gyors munkák rövid távon a szokottak. A szakaszos edzés
az egyik lehetőség. Az edzés célja többek között az ana-
erob állóképesség fokozása.
 15

III.

A sporté! ettani edzésprogran első szakasza az_ ún. slow-work,

lassú munka hosszabbodó távolságokon a "chassis" fejlesz..,
tésére. Itt kUlönbséget kell tenni évesek vagy kétévesek
és az érettebb lovak (hároméves kor kezdetétől közepéig)
tréningje között. először a másodikkal foglalkozunk. ' 1
A slow-work szakasz egész tréningjének alapja a folyama-
tos munka az aerob tartományban, ami egyrészt a ló mecha-
nikai rendszerét erősíti egyen 1 etes nyugoet ügetéssel és/vagy
vágtával egyre növekvő távolságokon, másrészt javítja a
szervezet oxigénfelvevő képességAt. Fiatal ló esetében az
enyhe terhelésből származó edzés-ingerek először a hordo-
zásra és alátámasztási funkcióra fontos csontok, szalagok
és izmok átalakulását idézik elő. A csövescsontok térfoga-
ta és konzisztenciája is nő. Az inak és szalagok fej-
lődnek, rugalmasabbá válnak és ezzel nagyobb ellenálló ké-

pességet nyernek. Az izUleti tokok, porcok és ínhüvelyek

nagyobb szilárdságot kapnak. Aktivizálódnak a növekedésért
felelős hormonok és nő a neuromuszkuláris koordináció, mert

az agy- és gerincvelő helyes időpontban helyes utasításokat

küldenek a rregfelelő izomsejteknek. Röviden, az élő szervezet
a terhelési ingerekre megfelelő f~jlődéssel válaszol . A
slow -work alakítja és képezi a későbbi edzésfolyamatok a-
lapját és minél koncentr~ltabb a munka ebben a szakaszban,
annál jobban fogja a ló szervezete a későbbi tréning nagy
követelményeit és a versenyzés terheléseit elviselni.

A vonatkozó amerikai irodalom kUlönösen arra utal, hogy le- li..•'..t'11

galább három hónapos - ha nem hosszabb - slow-work szUksé-

··1
ges~ mielőtt át lehet menni a következő pace-work szakaszra.
·~
., 1

Alternatívan napi 10-15 perc lépéssel é~vagy Ugetéssel

kezdenek. Az ezt követő nyugodt canter-munkát a 90 napos
szakaszban a kezdeti egy mérföldig kell fokozni.

i(
 16

Ennels során a mérföldet 3: 44 perctől 3: 10-ig stress nélkül

vágtázzák. A lovas súlya 60 kg-ig terjedjen. A szívfrek-
_vencia átlag 120 és 150 között legyen percenként.

Röviddel ezelőtt hittek a szívfrekvencia és laktátképződés

közötti közvetlen összefüggésben, vagyis feltételezték, -hogy
a tejsav képződése mintegy arányban van a terhelés alatt meg-
emelkedő szívfrekvenciával és azáltal a szívfrekvencia alkal-

mas eszköz a terhelés adagolására. Újabb vizsgálatok azonban

arra utalnak, hogy legalábbis nagyfokú terheléskor, kb. 180
és e feletti szívfrekvencia esetében már nincs összefüggés .
• 1

Ezideig még nem rendelkezünk elegendő adattal ahhoz, hogy

ezt a kérdést véglegesen eldöntsük. A jelen számára ez azt
jelenti, hogy magasfokú terhelések esetében ne használjuk
egyedül a szívfrekvenciát,mint a terhelés indikátorát.
• 1
A szívfrekvencia ugyanis az izomtevékenységen kívGl más té-
nyezők egész sorától is függ, mint pl. légnyomástól, test-

és környezet hőmérséklettől, kortól, nemtől és vérnyomástól.

Ennek a következménye, hogy a szívfrekvencia nem tükrözi
mindig a munka intenzitását. Ez korrektül csak a !aktát-ér-
tékek útján történik. A !aktát-szint mindig pontosan megfe-
. 1
lel a terhelésnek. A rendszeres tréningben levő lovak anae-
rob küszöbe a tréning szintjétől és a konstituciótól függő­
en egyedenként eltérő. A fent említett percenkénti 120-150
szívverés esetében abból indulhatunk ki, hogy a ló általá-
ban az aerob tartományban dolgozik.

Körülbelül így alakul elméletileg az időben differenciált

edzésterv az első 90 napra:

30 nap után legyen képes a ló három mérföldet, mérföldenként

3:45 perc alatt vágtázni. A 45. napig fokozódik a táv 4 mér-
földre, majd az utolsó két hétben, a 60. napig 4 mérföldre
fokozva az iramot 3:30-tól - 3:10 percig. A slow-work sza-
kasz utolsó 30 napja során hat mérföldre fokozódik a táv
(3.30 - 3:10 iram).
 17
-.
.
~ '
'

Ha a- ló intoleranciát mutatna a munka iránt, ak~or ebben „a -

szakaszban az egyhangú séma helyett váltakozv.a ke11 -pl. ma
3 mérfHldet, holnap 6-ot, holnapután }-at kell végezni.
Gyors munkák alapvetően nem megengedettek.

1
A társszerző azonban, akinek 1988 elejéh alkalma volt gya-
korlati betekintést nyerni a sport~lettani edz4sm6dszerek-
be ennek a felépítő edzésnek módosított formájáról tud
beszámolni, ahol ennek a "pre-training"-nek az időtartama
azonos ugyan, de a terhelés mértéke jóval csekélyebb, mint
az elméletileg megadotté. A lovak fenti séma alapján dolgoz-
nak ugyan, a megadott időket is betartják, de a távolságok
fokozása a 30 . napig 2 mérfHldre, a 60. napig 3 mérfHldre
és a 90 . napig maximálisan 4 mérfHldre tHrténik. Kétévesek
legfeljebb 2,5-3 mérfHldet dolgoznak. A lovak egyesével vagy
kettesével dolgoznak. Ismételten hangsúlyozzák, hogy a napi
munka adagolásában nem az edzésterv adja a mértéket, hanem
a tréner "szeme" és személyes benyomásai. Szívfrekvencia-
mérő a pre-training során nem használatos, ezt csak a 1náso-

dik szakaszban, a pace-work-ban 1 jobb munkákban alkalmazzák.

Rendszeresen ellenőrzik azonban a nyugalmi és lenyugvási

:-:~ '
p~lzust. Egyhangúság elkerülésére gyakran járnak el úgy,

hogy a lovak egyik nap teljes távon, másikon a fél vagy va- !.i
lamivel nagyobb távon dolgoznak. A tréning módosítását egy- ''!
behangzóan avval indokolják, hogy a lovak az olyan magas ~1
i!_l l_
f
1
munkafeladatot, amilyet az elmélet előír, egyszer ''megso-
kallhatnák". Egyébként, az edzés tervezése és végrehajtá- 1·
l:1'lj

11„
sa minden ló számára egyedileg van megszabva. A napi mun-
káról pontos feljegyzést vezetnek. A lovakat rendszeres i-
dőközökben komputeres és külön a lovak számára szerkesztett

mérlegen mérik~ A legfinomabb beállítás lehetővé teszi a ló

eleje és hátulja, vagy akár minden végtagja súlyának egyen-
kénti meghatározását. Az első 3 hónap után a ló ne ve- • 1

szítsen súlyából, ellenkezően "felpakoljon". Főként ahá-

tulsó rész váljék az izmosodás következtében súlyosabbá.
1 18

1
A lovak ebben az időszakba~~ 1/2 ~g-ot ~~gy többet kapnak,
- -
1. az adag 2/3-a zab, 1/3-a k~korica~ : Ehtiez adnak még kb. 1-2
font granulátumot, ami fehérjét, vitaminokat és ásványi a-
nyagokat tartalmaz. Az adag · összes nyersfehérje tartalrra 14,5 %
amit a tréning későbbi szakaszaiban 16 - %-ig emelnek. Néha
emelik - a kukorica arányát is. Széna ( 1/2 komócsin, 1/2 lu-
1 cerna) ad kb. 10-12 % nyersfehérjét az összadagban nevez-
nek a modern táplálkozástan által megadott irányértéknek.
Ezzel szemben igen magas a megadott 14,5-16 %, amit a tré-
ning fokozott követelményeivel magyaráznak. Természetesen
nagy szerepe van a sportélettani lag tervezett edzésprogram-
ban a takarmányozásnak és kérdéskörének. Itt nem kívánjuk
ezt részletezni, csak megjegyezzük., hogy a takarmányozás-
ban is a gondozó "feeling"-je a döntő. Tudvalevően vannak
"mindenevők" és olyanok, amelyeknek udvarolni kell, mint
1 1
egy primadonnának és ilyenkor keveset segít a legjobb ta-
karmányra és tudományosan kiszámított mennyiségre vonatko-
zó tudás is .

Az állóképességi-edzés kezdetten az anerob tartanán~ban és később

az aerob-anaerob küszöb tartományában a ló szervezetében a
vegetatív funkciók messzemenő javulását eredményezi . Ez vi-
szont rreghatározó az állóképességi teljesítménynek a felépítő ed-

zés során várható és végül bekövetkező fokozódása számára.

Mint már az előző fejezetben említés történt, javul többek
között a vázizomsejtekben az oxigénkihasználódás, mert az
edzés ingerei jobb hajszálerezettséget okoznak, a mi to„
chondriumok_ szaporodását· és növekedését, az aerob anyagcse-
réért felelős enzimek nagyobb aktivitását, valamint a táp-
lálékkal felvett szénhidrátok és zsírok jobb kihasználás-
sát glükogén, szabad zsírsavak és triglyceridek formájában.

A vázizan összehúzódásra képes szerv, ami az egyes testrészek

egymással szembeni mozgását teszi lehetővé.

1
l

"------------------------------·i !;•
 1 1

19

Többféle izomrostokból (izomsejtekb61) áll, melyek biokémiai

é~ funkcioriális tulajdonságaik alapján feloszthatók:

1. Lassan összehúzódó izomrostok (slow-twitch-fibre = ST)

sötét (vörös) izomrostok, melyek lassan reagálnak:
hosszabbodott kontrakciós id6 és csökkent ingervezet6-
képess~g, lassan fáradnak ki, gazdagok myog~ · binban (az
izmok oxigénraktára) és mitochondriumban; nagy a kapa-
citásuk az aerob energianyeréshez; a tipikusan "á 1 1 óké-
pe s izom".

J
2. Gyorsan összehúzódó izomrostok (fast-twitch-fibre = FT ll;i j
l
vagy FTH).
1
li
·jl
A típus, FTH: fast twitch fibres high oxidatio (vörös 1

izomrostok) myoglobinban és mitochondri- .. ~

umban gazdagok, lassabban fáradnak el, i! \

mint a TI B típusuak; magas a kapacitásuk . .1

az aerob energianyerésre. 11,

B típus, FT: fast twitch fibres (világos, fehér) izom-

rostok, melyek gyorsEn reagálnak és er6tel-
jes összehúzódások biztosítanak; gyorsan
fáradnak: magas a· glikolízis-kapacitásuk
(glikolízis: glukose hasadása tejsavra) e-
zért nagy a kapacitásuk az anaerob ener -
gianyeréshez.

Minden tapasztalt lovasember tudja, hogy steherb61 nem le- • •1

het fliegert csinálni, viszont úgy látszik, hogy _ezen ala-

pul, hogy az e~yes izomrosttípusok aránya veleszületett
edzés útján nem módosítható.

. J

~J
.J
j
i

. .J
··-~ .

i 1
 J 20

.1.
Eszeiint a természet előre meghatároz~á, hogy melyik lónak
1 - lesz flieger vagy steher tulajdonsága. Újabb vizsgálatok a-
zonban azt igazolják, hogy az izomrostok biokémiai szerkeze-
tét és ezzel tulajdonságait és működését 1ényegében az innervá-
ció (beidegződés) határozza meg. Vannak arra irányuló utalá-
sok, hogy bizonyos anyagokat az idegsejtek az izomrostciknak
közvetítenek, melyek az izomrost biokémiai állományát megvál-
toztathatják. A rendszeres edzésnek többek között az is
a hatása, hogy bizonyos izomrostok innervációs mintája
megváltozik, ami által azok lehetséges, hogy egyik vagy
másik típus funkcióját vesz~k át. Itt utalunk különösen
a VI. fejezetben írottakra. Izombiopszia tájékoztathat az
izomzat tulajdonságairól; az oxigén kapacitásról. glüko-
géntartalomról, zsírtartalomról és az izomrostok viszony-
lagos összehúzódás gyorsaságáról.

Ember esetében bizonyított az összefüggés az izomrost-

struktúra és sportteljesítmény között. Így pl. a vastus
lateralisban, egy fontos "futóizomban" sprintereknél a
gyorsan kontraktilis izomrostok igen magas arányát mu-
tatták ki. Hosszútáv- és maratonfutókat a természet in-
kább a másik típussal látott el és a középtávuakban az
• 1
arány kb. egyenlő. Lovon végzett hasonló vizsgálatok u-
gyancsak igazolták az összefüggést az iznmrost szerkezet
é s t e 1 j e s í t mén y köz ö t t. A 1a s s a n ö s sz eh úz ó dó i z om r o s t ok
• 1

átlagos aránya:
quarterhorse: 7 %
telivér: 13 %
arab 14 %
• J
standardbred: 18 %
shetland pony: 21 %
•j pony: 23 %
donkey: 24 %
heavy hunter: 31 ~
0 •
 21

A kimutatás jelzi, hogy a lónak) mint született futó-állat-

nak (Lauftier) valamennyi. fajtában a "gyors" rostok vannak
i
i
többségben. Egy csoporton belül, mint pl. telivér esetében
ugyancsak különbséget lehet tenni a különböző rosttípusok
aránya alapján sprinter és steher köztitt. Meg kell még je- J-,

gyezni, hogy ezenkívúl egy sor fiziológiai és pszichológiai

tényező szerepel a sprinterre és steherre való felosztásban.

Az izomzat hengeralakű, a sejtmagok száma 100-ig terjed.

Belseje a sarkoplasmából, egy só és fehérje tartalmú folya-
dékból áll. A sarkoplasmában vannak többek között a mitho-
chondriumok, a myoglobin és a glikogén. A mitochondriumok-
ban történik az aerob energianyerés. Ezek a mikroszkóp a-
latt kontaktlencséhez hasonló 0,5-2 mikrometer nagyságú ü-
regek, melyek belső fala kiöblösödésben gazdag, az izomsejt
"erőművei". Fő funkciójuk a légzés folyamán az oxidatív

foszforizálás (a foszforsav alakítása pl. ATP-be (adeno-

sintríphosphat) és a citromsav-ciklus (enzim-által irányí-
tott reakciósorozat, amiben a fehérje-zsír és szénhidráta-
nyagcsere folyamatai egyesülnek). Meqfelelő edzés az igény-
bevett izomzatban a mitochondriumok jelent6s szaporodását
eredményezi, a tudomány szerint 50-70 %-ot.
Kb. ez vonatkozik a kapillarizációra és a gyorsan 5sszeh~z6-
d6 izomrostokban a glikogéntartalomra. Az alkalmazkodási
folyamatok azonban csak azon izomcsoportokban történnek, a-
melyeket az edzés igénybe is vesz. A ló különböző jármód-
jaiban Így különb6z0 az izan:soportok igénybevétele is .. A te 1 i vér
speciális galopplóként való igénybevétele miatt lehetőleg
már korán kezdjen vágtázni. Angliában és Franciaországban
láttuk, hogy egyes trénereknél a specializálódásra tekin-
tettel semmit vagy csak nagyon keveset ügetnek. De a lovak
a munka előtt egészen 1/2 óráig terjedően lépésben jártak.
A myoglobin az oxigénmegkötó és oxigént raktározó vörös
izomfesték.
,1 ' „
„ w : :.
l
- ll
-_- ! l r

22

1 A glikogén a glukóz raktarozási alakja, a cukornak egy szti-

~
16cukormolekulákra épiteit formája, a fűtőanyag tart~lék­
ként s zo lg-ál.

A fitness jelei három hónapos slow-work után:

a ló izzadsága már nem sűrűn folyó és ragadós, hanem

1

~
hanem hígan folyó, vízszerű és szagtalan
l -
a jobb kapillarizáció f6ként a nyakon és vállon ismerhe-

l tő fel, ahol kis és legkisebb vérerek komplikált hálóza-

ta képződött
a ló viselkedése élénk és készséges
a ló jó közérzetet sugároz, szőre fényes.

Versenyló az, amelyik "sokat tud futni", vagy amelyiknek

"sok a szíve", és "győzni akarása, klasszisa, intelligenci-
ája'', vagy fantasztikus a megjelenése. Ezeket a faktorokat
és ál-faktorokat mind komolyan vehetjük, - akár megmagyaráz-
hatók most, akár nem. Döntő, hogy egy egyedből, ami az e-
gészséges ló természetes tulajdonságaival rendelkezik, ver-
senyló lesz-e, az a körülmény, hogy milyen izomstruktúrája
van és mit csinál belőle a tréning. A versenyló azért nyer,
mert először is, izomzata erre képes, - mások, ITiint szív -
keringés - fitness, s~b. is idatartoznak, de csak másodsor-
ban. Ha sok gyorsan összeh~z6d6 izomrost egyszerre húzó-
dik össze, az izom gyorsasági erőt produkál. 1
[.

Ez a lovat speed kifejtésre kényszeríti. A verseny során i- 11

!)i ~

zomrostok milliói dolgoznak ilyen módon, mind egyszerre, is-

,~

mételten. Ahhoz, hogy az izom ezt a legnehezebb munkát ki-

bírja, megfelelő gyakorlat szükséges, amit az edzés ad meg. i:
1:

Az izomzat edzése f6ként az izomsejtek anyagcseréjének leg-

nagyobb mértékű aktivitását jBlenti. Ehhez tartozik az i-
zomsejtekben raktározott energiatartalékok lebontása (gli-
kogénlebontás) terhelés által,.
 111
23

Minél tökéletesebben történik ez a lebontás, annál - nagyobb

--
- a szervezet késztetése, hogy az energia-raktáro.kat - ismét
feltöltse, de céak akkor, ha ideje is ~én az djraépítésre.
Ehhez a szervezetnek pihennie kell. Ezért az ésszerű edzés-
terv nemcsak a munkára vonatkozik, hanem a pihenésre is; a
munka és pihenés egységet alkotnak, _ahol az a legfontosabb,
hogy a pihenési szakaszban több energia épüljön be, mint
l'
amennyi előzőleg elhasználódott. Ez minden edzés "alaptör- .1
vénye'', mert amikor már nem lehetséges többlet-beépítés, a
a szervezet elérte teljesítmény-maximumát. Itt az edzéstan-
ból i srrert jelenséggel, a szuper - vagy tdlkompenzálással
:i
találkozunk, aminek pontos meghatározása: I!
1
''Tdlkompenzáláson értjük az elhasznált enrgiaforrások bioké- 1
miai és fiziológiai helyreállításának fázisát terhelés után
_1
a kiindulási szint fölé. A tdlkompenzáláson alapul a funkció
li
és teljesítménynövelés".
'l
L!
A pihenési időnek azonban nem szabad tdl hosszdnak lennie, u
mert a tdlkompenzáció visszaalakul és a teljesítménynöveke-
dés túl csekély lenne. Optimális teljesítménynövekedés csak 11
akkor érhető el, ha az djabb terhelés a tdlkompenzációs fá-
zis csdcspontján kezdődik. Amerikai trénerek, akik sport~­
lett~ni szempontok szerint dolgoznak, szélsőségesen nagy

verseny - vagy edzésterhelés után lovaiknak 3-4 napos pihe-

nőidőt adnak, melynek során azonban a lovakat feltétlenül

könnyen mozgatják (lépés, ügetés esetenként a 3. naptól

nyugodt canter). A "született" atléta és az, akinek egész
életén át magán dolgoznia kell, abból különbözik egymástól,
hogy az előbbinek veleszületett tulajdönsága, hogy megfele-
lő szuperkompenzáció dtján gyorsan és alaposan alkalmazkod-
ni képes a többletterhelésekhez. Az USA-ban a gyors és ala-
pos alkalmazkodásra való képességet, "2equ isi tion"-nak ne-
vezik. Versenylovakon az aequisition mindenkori állapotát
rendszeres időközökben mérik szabványosított tesztekkel,
melyek a szívfrekvencia egyszerű mérésétől egészen a komp-
lex vérvizsgálatokig terjednek.
 24

Az izom jelentősége

futá~gyorsaság vonatkozásában

futásgyorsaság

1
koordinált mozgásfolyamat

i
lépéshossz lépésgyorsaság
1
J
1 j
a végtagok hossza a végtagmozgás termé-

l1
szetes frekvenciája

I' J
az ízületek szögelése
1
az izmok mechanikai
teljesítménye

-1 1
gyorsulás a kontraktilis elemek
(izomerő: testtömeg) gyorsasága

1 '
belső izomfelépítés a végtagmozgások ismé-
telhetősége /aerob és

anaerob energiát bizto-

sító mechnaizmus

fte„„„„...„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„
- -~
1 1

25

Az izom szerkezete

l 1

Perimysium

]r
: _• ·.•_.-

l zcmrost

lill(

·1r.1 r
11

I]
1
Myof i l arrenturok
i_·il
•. LJ

Myo fi b r i 1 1ák

lj-:'
·l·
•!:
1j,
J 26

J Ez az összeállítás muta_tja, hogy az edzési behatásokon kí-

-·

vúl genet~kai .· té~y-ezók is felelősek a gyorsaságért . Ezeket

l a ténYezóke~ csak szelekció útján lehet befolyásolni .

Az izom szerkezete:

J. Az egyes izom bizonyos számú izomkötegból áll. Izomhártya

(fascia) veszi körül. Ezt kötőszövet alkotja és feladata az
izom összekötése és támasztása. Az egyes izomköteg - amit
ugyancsak kötőszövet, a perimysium vesz körül - izomrostok
(=izomsejtek) több kötegéből áll. Az izomrostoknak - melye-
1 ket ugyancsak kötőszövet, az endomysium vesz körül - henge-
res az alakjuk és 100-ig terjedő számú sejtmagvuk van. A
1 belsejük a sarkoplasma-ból áll. Ebben vannak a mitochondri-
umok, a myoglobin és a glikogén. Az izomrostokon belül fut-
.1 nak le hosszirányban és egymással párhuzamosan a kontrakti -
lis szerkezeti elemek, a myofibrillumok, végül a myofibril-
lum különböző vastagságú fehérjeszálakból áll. Ezeket myofi-
lamentumoknak nevezik és ezek alkotják az izomsejt kontrak-
ti lis állományának alapelemeit.

Az alapozó edzés során - hasonlóan, mint az edzés más szaka-

1, szaiban - írásban rögzítenek a lóra vonatkoió minden adatot
(pl. táv, talaj, iram, lenyugvási érverésszám vizsgálatok e-
l redménye) és a tréner és lovas személyes benyomásait a vég-
zett munkáról. Nehézségek fellépésekor így követhető vissza-
felé pontosan minden ló útja. Minden lovat egyedileg kezel-
nek és a munka mértékének meghatározása a ló egyedi fejlődé­
sének megfelelően történik. Pontos feljegyzések nélkül hosz-
szú időtartamú egyedi kezelés az adatok sokasága miatt alig
volna lehetséges. Egyszerű példa : erős légzés a slow-work
1 szakaszban végzett canter után, - a "túl sok" biztos jele .
A ló esetleg anaerob tartományban dolgozott. Talán egész-
ségügyi problémája is van. Mindenesetre ok az eredet megke-
resésére és a munkafeladat csökkentésére.

.1!„ „„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„.
 27

rv~

~vesek és kétévesek tréningje

,j
Az évesek és kétévesek számára a komoly tréning csak a 4-6 .- i,

hetes "breaking" vagy belovaglási szakasz után kezdődik.

'
Ekkor a ló legyen már képes legalább egy mérföld bemelegítő 1
Ugetés (űn. warm up) után 3/4 - 1 mérföldet (3:45 perc)
vágtázni. Az első 90 nap (slow-work) edzésterve hasonló az [!
v
. 1
el6z6 fejezetben leírthoz. Csak a terhelés mértékében mu-
tatkozik .meg a kUlönbség az elmélet és gyakorlat között.
De mielőtt erre rátérnénk, ismertetünk még néhány fogalmat,
amiket az edzéstudomány terhelési normatíváknak nevez.

A terhelési normatívák azon terhelési nagyságokhoz tartoz-

nak, melyek a külső terhelések szabályozóiként a terhelési
strukturát alkotják. Emljtik az ingerterjedelem, ingergya-
koriság, ingerid6tartam, ingerintenzitás és ingersGrGség
fogalmakat. Ingerter jedelmen értik az á 1 1 óképes ség edzésben
megtett távot mérföldben, méterben vagy kilométerben kife-
jezve, - és a szakaszos edzésében ingerterjedelem azonos
az ingergyakoriság és ing~ridőtartam produktumával, pl.
1 000 m sprint háromszori ismétlése 1:10, 1:07 és 1:04
perc alatt.
1ngerintenzitáson az inger kifejezettségét értik a verseny-
vagy tréning során, más szavakkal a testi erőkifejtés mér-
tékét. Versenylovak esetében a gyorsaság jelenti az inger-
intenzitás mértékét. Így a "maximális versenyiram" "maximá-
lis ingerintenzitás"-t is jelent.
Maximális versenyiramban futó telivér képes rövid szakaszon
és rövid ideig 65-70 km/h sebességet elérni. 1000 m-en az
id6rekordok valamivel egy perc alatt vannak (Európa sprin-
ter-bajnoknője "Shabibti", pi. Longschamp-ban 1000 megye-
nes pályán 54'30/100 sec-ban győzött), - 1600 m-en 1.35 perc
alatt 2000 m-en 2 perc, 2400 m-en 2.25 perc körüliek.
 28

Mjnthogy a galoppversenyeket - ~ltalában nem időre futják,

az elért idők nem abszolút -é rtékek, han_em - el tekintve a
pályától, talajától, stb. - a kHvetett taktika eredményei.
-Emiatt - nehéz a külső terhelés mértékéül meghatározni egy
értéket, amit pl. a mutatott "legjobb teljesítmény" alap-
ján átszámítva 100 %-nak vehessék. Ezért más kritérium-
kat kell keresni, amikor is kézenfekvővé válik, hogy a
"belső terhelésből" kHvetkeztessünk a külsőre . Az élettani

paraméterek, mint a szívfrekvencia, vérlaktát koncentráció

vagy pH-érték fokmérői a belső terhelésnek. Ezek felhasz-
nálhatók lovak külHnbHző teljesítményének Hsszehasonlítá-
sára, melyeket kb . azonos intenzitással dolgoznak (de
csak abban az esetben!).
A belsőről a külső terhelésre való kHvetkeztetés számára
legegyszerűbben a szívfrekvencia kínálkozik. Az embersport-

ban van egy ún . fokozat-skála az edzésintenzitás becslésé-

• 1

re.

Tlyen beosztás indokolt lehetne a versenylovak tréningjé-

ben is:

% intenzitás szívfrekvencia

30 - 50 "íio·
csekély 110 - 140
50 - 60 % kHnnyű 140 - 160
60 75 % kHzepes 160 190
75 - 85 % maximális alatti 190 220
85 - 100 % maximális 240 (ritkán 250-ig)

l1
1
i
"
u
jl
!
 29

Ebben az ~sszef üggésben ö s s z- e f ü g g é s t lehet-

ne rögzíteni a szívfrekvencia és laktátértékek között. Ez-
ideig tették is ezt a humán-sportorvosi ismeretek alapján.
Nem utolsósorban azzal a céllal, hogy az aerob - anaerob
küszöböt meghatározzák. Ezen a küszöbön - mondják - maximá-
lis a laktátegyensúly, vagyis a kielégítő oxigénellátás kö-
vetkeztében a laktáteltávolítás mindig azonos a laktátképző­
déssel, az oxigénellátás elegendő ahhoz, hogy a szervezet a
keletkező laktátot folyamatosan ismét fel tudja dolgozni

("maximales laktat-steady-state"). Emiatt nagy a gyakorlati

jelentősége az aerob - anaerob küszöbtartományban végzett
,,
edzésnek, mert az aerob oxidáció állandó erős terhelése mi- ,,1i:
·1
att annak teljesítőképessége optimálisan nő és így várható
a szervezet tartós teljesítőképességének lehető legnagyobb
javulása. Emberben az aerob - anaerob küszöb 4 mmol/ 1 vér
körül van. Empirikus megfigyelések szerint - grafikusan kife-
jezve - ebben a tartományban a laktátgörbe emelkedése jelen-
tősen megváltozik, más szóval az aerob - anaerob küszöbön

túl a tejsavértékek hatványozott emelkedése következik be.

Ha megmérik, hogy milyen szívfrekvencián következett be a
4 1nmol/l laktát szint, megkapják a kijszöbértékre vonatkozó
szívfrekvenciát. A lovon végzendő vizsgálatok számára a hu-
l
mán területről származó ismereteket analog alkalmazták. Úgy
látszik, hogy aló, mint született "futó-állat" esetében né-
!i
miképp más a helyzet, Újabb vizsgálatok, főképp a 6onni e~ /

gyetem háziállatok anatómiájának, élettanának és higiéniájá- 111

nak intézete és a kölni sportfőiskola keringéskutatási és

sportorvosi intézete által végzettek erre utalnak, konkrét
eredmények azonban még nincsenek. Legalábbis nagyon kérdé-
1'

sessé vált a közvetlen összefüggés a magasabb szívfrekven- "i

cia és a laktátképződés között. Fontos még az ún. "egye-
di anaerob küszöb" meghatározása. Ez az a pont pl. a laktát-
görbén, ahol megkezdődik a kritikus emelkedés.

'
11
 30

Minden sz-erveze-t izomanyagcseréjének egyedi viszonyai, a

kundiciója - és konsti tuciója alapján rendelkezik egy egyedi
anae~ob kUszöbtiel~ ami nem feltétlenül 4 mmol/l. Ahhoz,
hogy közelebbit lehessen mondani, további - speciálisan ga-
lopplovakra vonatkozó kutatási eredményeket kell ~egvárni.

Az ingerintenzitás hatékonysága számára van néhány gyakorla-

ti szabály: csekély intenzitás nagy ingerterjedelemmel las-
súbb, de alaposabb edzéseredményt ad. Ezzel szemben magas
ingerintenzitás gyors, de labilisabb teljesítménynövekedést
eredményez. Így az edzés megszakításakor gyors teljesítmény-
veszteség áll be. Magas ingerintenzitás szükséges azonban a
gyorsaságeidzésben, csekély és közepes az állóképességi edzésben .
Inger sűrűségen a terhelési és nyugalmi fázisok egy edzésegysé-
gen belüli váltakozását értjük, ami különösen a szakaszos
edzés Bsetében jelent6s, ahol pl. a maximális és szubmaximá-
lis terheléseket követ6en id6ben pontosan meghatározott nyu-
galmi fázisok után a szívfrekvenciát használják lenyugvási,
ill. fitness indikátorként, mielőtt megkezd6dik az újabb ed -
zésinger. Az összterhelés az egyes terhelési normatívák ösz-
szegéb61 áll. A tréning célja és az alkalmazkodás élettani
törvényszerűségei határozzák meg végeredményben egyedi mérté-

két, ahol legnagyobb jelent6ségG a terhelési normatrvák köl-

csönös összefUggése az edzésterv számára . Pl . edzésterjede-
lem és edzésintenzitás egymással ellentétesen. viselkednek, ):Í

::1;
mert magas intenzitás és nagy terjedelem egymást kizárják.
i '
Továbbá egyetlen norma pozitív megváltozása elegendő ahhoz, 1
I·
·r·
hogy az összterhelést megnövelje. A tréner kvalifikációjához
kUlönösen hozzátartozik az a képesség, hogy a terhelés adago-
lását megfelel6en tudja alkalmazni .
 31

Visszatérve a-~yakorlati edzéshet~

· 1

A slow~work szakaszban 30 nap után ~ fiatal lovak 1/2 mér-

földig vágtáznak (3:45 perc), 60 ·nap után két mérföldig (2 1
hétig 3:45 perc, azután 3:30-tól 3:10 percig) és 90 nap u-
tán 2 1/2-től maximálisan három mérföldig (3:30-tól 3:10
percig) szokásos a már említett váltogatás, ma teljes, hol-
nap fél -táv, stb. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy különö-
sen a fiatal lovak esetében a terhelés adagolása egészen e-
gyedileg a tréning előrehaladásának megfelelően történik.
A tréningben lévő 'ovak súlyának rrérésére vonatkozóan álljon itt an-
gol versenyistállókból származó érdekes megállapítás, amit
a társszerzőnő igazoltnak látott az USA-ban és mindenekelőtt
·Japánban, ahol erre nagy súlyt helyeznek . Az volt a kérdés,
hogyan változik a ló "ideális versenysúlya" kettőtől három -
éves korra. Ehhez mindenkor a versenykondícióban levő lova-
kat mérlegelték legjobb formájuk (nyeróforma) idején azzal
a talán meglepő eredménnyel, hogy a ló ''ideális versenysú-
lya" két és hároméves korban nem tér el szignifikánsan.

Egy példa egy ismert newmarketi istállóból:

ló 2 évesen 3 évesen
súly kg-ban
1
1 414 416
2 394 390 1
3 440 442
4 518 518
5 520 520
6 464 466
7 422 420

)
'

1
- J
 32

Mielőtt a fiat~l ló tréning~~ kerül, gyakran először a "fi-

--
ziológiai prof~l "-ját _tiatározzák meg. Izomros-tszerkezeté-
r61 izcimbi6pszia tájékoztat~ főként sprinter vagy steher-
tulajdonságokat örökölt-e vagy elméletileg csak hátaslónak
alkalmas-e . Ennek a nehéz kérdésnek tisztázására egy speci-
ális tűvel 100-200 mg izomszövetet vesznek ki a középső far-
izomból. Ez a faron áthaladó izom rendkívül erős és nagy je-
lentőségű a tolóer6 kifejtésében. Annak ellenére, hogy a tu-

domány mind emberen, mind lovon bizonyos "futóizmok" rost-

szerkezete alapján összefüggést talált a sportteljesítménnyel,
az ismeretek mai állása szerint fenti kérdésre csak fenntar-
· 1 tással adható elég pontos prognózis, ill. válasz, de érté-
kes tájékoztatást adhat többek között a pillanatnyi oxigén-
kapaci tásról, glikogéntartalomról, enzimaktivitásról és re-
latív összehúzódás-gyorsaságról.

A biomechanikából származik a Gait-analízis nevű eljárás,

ami a mozgásfolyamatok technikáját kinematikus és dinami-
• 1 kus mozgásjellemz6k segítségével pontosan és részletesen
le tudja írni . Ilyen analízis segítségével a ló mozgásfo-
/i
lyamatait az egyes jármódokban összességükben lehet re-
gisztrálni és értékelni annak érdekében, hogy prognózist
lehessen mondani a várható lehetséges ''mechanikai teljesí-
tőképességről." A lovon bizonyos anatómiailag egymással

összefügg6 pontokat fixálnak és mozgás közben video-kame-

rával felvesszük ezeket. A képeket computer értékeli. Az
eljárás tájékoztat az egyes jármódokban a mozgásfolyamatok
ökonómiájáról, koordinációjáról, felfedi az esetleges ana-
tómiai gyenge pontokat. Más (EKG) vizsgálatokkal kombinál-
va a Gait-analí~isnek elméletileg lehetővé kellene tenni a
"tehetség" vagy "tehetS:égtelen" korai felismerését, jóval
előbb, mint az a tiéning és verseny eredményei alapján le-

hetséges . Az állatorvoslásban a Gait-analízis többek között

a sántaság-diagnosztikát szolgálja, különijsen súlyos esetek-
ben.

~[....... ___________________________
 33

A ló ilyenkor eg_y szőnyegen -jár,, ami alatt nagy érzékeny-

ségű érzékelők _százaL ifrtékelik az el térő nymnás]mpulzu-

sakat, ezt érzéke)ésre camp~terbe jutiatják. Hasznos a Ga-

it-analízis patkaláskar is. Segítségével Ugetőidamárak lo-
vukat jobban balanszírazhatják.

Nagyra tartják az infravHrHs-termagráfia technikát, egyfé-

le előrejelző rendszert, ami a minden testből kibocsátott
hősugárzás láthatóvá tételén alapul és aminek segítségével

sántaságok, ill. kezdődő sántaságok az izilletek, szalagok

és inak elhasználódási vagy gyulladásos jelenségei alapján 1

a lehető legkorábban felismerhetők. Termográfiát használ- 1 !

nak törések diagnosztikájára is és a végtagok és felilleti
' 1
izmok vérellátászavarainak lakalizására, továbbá a hHrgők
betegségének korai felismerésére. Láthatóvá tehetők eset-
leges izamkárosodások, mint izamrastszakadások, amelyek
röntgennel nem ismerhetők fel .

Az egyedre vonatkozó sok információt adhat a vérvizsgálat.

Az anyagforgalom zavarai, megbetegedések~ tápanyaghiányok
vagy feleslegek válnak észlelhetővé és kezelhetővé, ill.
korrigálhatóvá. A vérvizsgálat feltár izom- és szervprob-
lémákat ugyanúgy, mint fertőzéseket és belső sérilléseket.
Az analízis értékei alapján meghatározható a testi fitness
és biológiai alkalmazkodás mindenkori helyzete. Fontos a-
zonban a minden szervezet számára más "egyedi normálérté-
keket'' megtalálni annak érdekében, hagy a folyamatos vizs-
gálatokban az egyes paraméterek csekély mértékű változása-
it is megfelelően lehessen interpretálni. Ez természetesen
azt jelenti, hagy a tréner az állatorvostól jóval ritkáb-
ban hallja a szokásos "minden rendben"-t. Ami az analízis
értékeinek hatékony értékelését illeti, mintaszerű az
egyUttműkHdés a sportorvosi szempontok szerint a dolgozó

amerikai trénerek, valamint a laborok és állatorvosok kö-

zHtt.
 34

Feles leges említef"'!.i J hogy · ehhez- ]ól működő laboratóriumok

és megfelelő spe_ciál.is _ismeretekkel rendelkező · álla_torvo-
sok kellenek. A "t°iziológiás prof ilhoz 1' már a f i.atal ló-
nál hozzátartozik "egyedi normálértékeinek" meghatározására.
Ez 4-6 hetenként megismételt vérvizsgálatok útján történik.
Ennek az-eljárásnak célja egyúttal, hogy már a tréning e-
lején megkülÖnböztesse a lehetséges "natural" atlétákat az
"also rans"-tól. Azok számára, akiket közelebbről érdekel
a vérvizsgálat, telivérek normálértékei tárgykör, utalunk
a bonni egyetem Háziállatok anatómiai, ~lettani és Higié-
niai Intézete széles körben ismert közleményeire.
''
Az élettani prof ilmeghatározás utolsó pontjaként említőd­
• 1 jék az "ultrasound-bone-density~analyse". Ez a "Röhrbeine"
(csövescsontok? , szárcsontok?) és ellenállóképességük ult-
• 1 rahangos vizsgálatát jelenti, vagyis szilárdságuk és súrG-
ségUk meghatározását. Szilárdság és sűrűség a csontok
vastagságán kívül olyan tényezők, amiktől a csont ellenál-
.'
lóképessége függ. Minél nagyobb a csont ellenáll~képessége,
természetesen annál kevesebb kárt okozhat a szélsőséges
terhelésből eredő stressz . Fiatal lovak esetében a csont
pillanatnyi és folyamatos fejlődési állapotát igyekeznek
megtudni, míg idősebb, főként versenyző lovak vizsgálata
elsősorban a demineralizációs jelenségek és mikrofrakturák

felismerésére irányul. A csontok ásványi anyagokban (pl.

kálcium) való elszegényedését okozhatják anyagcserezavarok,
hibás takarmányozás (már felneveléskor) vagy a helyes tré-
ning hiánya. A csontállomány gyengülésének más okai is le-
hetnek: extrém versenyterhelés és az erős izzadás után a
szervezetnek az elvesztett ásványi anyagok pótlására van
szüksége. Ha nem, vagy csak túl kevés elektrolitot kap, sa --
ját "ásványi tartalékaihoz" is nyúl, amiket többek között
a csontokban is táro 1. Ennek következtében csökken
a csontok szilárdsága és sGsúsége. A versenyiramban felsza-
baduló hatalmas lökőerőket a csont csak azért képes akcep-
tálni, mert rugalmas.

_____________________.„„„„„„„„„.
·1
 - 35
11.
,.
-1 !
korlátozott rugalmasságán túl azonban túl sok st~essz ese-
tében törés következik be; Valahol a szárcsontban mikrosz-
- l'Y
kopikus kicsinységG darabok törnek le a csont rácsszerkeze~ 1

téből. Ezek rendszerint apró mikrofrakturák, néha az ún.

1 .

ii
"stresszvonal" hosszán egész fGzér keletkezik belőlük. A ) i
1
csont szilárdsága és sGrGsége ugyancsak csökkent. -Rendsze-
rint - ha bekövetkeztek az említett károsodások, - a regene-
ráció 3-4 napig tart, ami kemény munka vagy verseny után meg-
lehetősen beleesik a III. fejezetben tárgyalt túlkompenzá-

ciós fázisba. Az említett károsodások azonban hosszú időtar­

tamú megterhelést is okozhatnak, különösen akkor, ha nem is-
merik f,el ezeket. Akkor ugyanis megtörténhet, hogy az idő
folyarnin versenyről versenyre, munkáról munkára a csont gyen-
geségek más sérülésekkel is társulnak még, egészen a letöré- l1!I
1
sig.
1

l!I
Valamennyi felsorolt teszt (vérvizsgálat, a szívfrekvencia
1
ellenőrzése, EKG, mérlegelés, termográfia, Gait-analyzis, a
lill!J
csövescsontok ultrahangvizsgálata és az izombiopszia) nem-
1
csak az előtréning szakaszban használatosak és hasznosak, 1

hanem rendszeres kísérői a lónak a sportélettani edzés- 111

1
tervben.

Az a gyakori párbeszéd, hogy kívánatos e egy lovat minél e-

lőbb edzésbe vonni vagy nem, - eltekintve most a pénzügyi •...•,1
1
~
szempontoktól - sportélettani nézőpontból újabb szempontot
nyer. Sportorvosi érvelést követve nem lehet a lóval jobbat
tenni, mint korán megkezdeni az edzést, már csak azon -
könnyen belátható - ok miatt is, hogy a szervezet tekintet-
tel a későbbi versenykarrierre, a fejlődésre és alkalmazko-
dásra olyan időpontban kap lehetőséget, amikor a fejlődésre
és alkalmazkodásra leginkább képes.

11
 36

Ez meggyőző. Tény az, hogy a fiatal ló ~sontjai, - ~zalagjai,

--
- inai -; tehát mechanikai rendszere az edzésingerek_re, _am~knek
természetesen meg kell fejlettségi fokának felelniük, - a z
alkalmazkodás jóval magasabb fokával reagál, mint a kifej-
lett lóé. Utóbbiban ezek a szerkezetek már véglegesen megha-
tározottak és a szervezet szerkezeti megváltozások számára
• 1
már túl öreg. Az ilyen statisztákkal szembeni minden fenntar-
tás mellet meg kell említeni; hogy amerikai vizsgálatok sze-
rint azok a lovak, melyek két- és háromévesen nem voltak tré-
ningben, négyéves és idősebb korban kevesebbszer futottak,
• 1
mint azok, amelyeket már kétévesen trenfroztak. Megállapí-
tották azt is, hogy azoknak a lovaknak, amelyek már éretten
kerültek tréningbe, alig volt esélyük eredményes szereplés-
re.

A fiatal lov'k eredményes edzésének nyitját alábbi biológiai

tények adják:

a ló "chassis" - ánal\ fejlődése, kb. ötször annyi időt i-

gényel, mint motorjáé.
a növekvő csontok fejlődésének és átalakulásának 90 %- a
a születés és a második születésnap között történik.

Ebből következik, hogy:

a fiatal lovakat ne trenírozzák egy merev séma szerint,

hanem egyedileg, azon képességüknek megfelelően, ahogy a
tréningstresszt biológiai alkalmazkodással feltudják dol-
gozni

nincs lehetőség arra, hogy edzésperiódus kezdetén előre 1

!
lehessen jelezni a fiatal ló alkalmazkodóképességét . Fon-
tos ezért, hogy az edzésprogramot naponta a ló képessége- 1
; 1
inek és igényeinek megfelelően alakítsák 1,.
'! !
i i
1
!
: 1' !_
!' .

'lil
1
.

i
i_ .!
1

. í„
l „„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„„11111
 - 37

a-leg~osszabb, ami a fiatal lnvat érheti, a túlkövete- - .1

lés . Testi és mentális ~árosodások a lehet~éges kö~et­
kezményei. Jobb, ha a ló első edzésidényét frissen feje-
zi be, -mint fáradtan és stresszelten.
,~i
ilr
'1
A fiatal ló csontjai nagyobb edzésterhelések után rendszerint
7-14 napot igényelnek a biológiai alkalmazkodásra. A gyakor-
lati tréning számára ez azt jelenti, hogy terhelésfokozások,
pl. nagyobb ingerterjedelem, .magasabb intenzitás csak 14 na-
pos ritmusban történjék. Ha nem tartják be ezt a szabályt,
adott esetben átfedés keletkezhet a még nem teljesült alkal-
mazkodás és az újabb terhelésfokozódás között. A csontfejlő­
dés stimulálására . egyes amerikai trénerek yearlingjeiket he-
tenként egyszer kemény talajon (ügetésben egy vagy rövid can-
terben) dolgozzák hasonlóan, mint nálunk az ínkárosodás után
lábadozókat. Legkorábban kilenc hónapi sportélettani edzés-
program után indul versenyben a fiatal ló.

'i
,1

•íl

1
!
'1

• J

i'
 38

V.

Az első 90 nap alapozó állóképességi edzésére felépítve,

amit kizá-
rólag nyugodt cantermunka jellemzett fokozódó hosszúságú tá-
. l
vokon, következik ~ pace-work edzésszakasz, aminek számára az
elmélet ismét legai'abtl '3 hónapot ír elő. A pace-work végre-
hajtására kínálkozik mind a hagyományos tréningmódszer, mind
• 1
a szakaszos edzés. A hagyományos módszert - trénerenként vál-
tozóan hangsúlyozva - itthon a mindennapi gyakorlatból kellő­
'1

képpen ismerik, úgy, hogy nem kell ismertetnUnk. A szakaszos

• 1
edzésnek azonba~, amit az ~ edzéstudomány a teljesítményfokozás
egyik ~ lehetséges fdrmájának tart, elméletét és gyakorl~tát va-
lamivel közelebbről kívánjuk tárgyalni.
'1
1
A szakaszos edzés általában egy tudományos alapon nyugvó és 11

• 1
olimpiai-atléták számára kidolgozott edzésprogram utolsó stá- :/
i

diumának egy része. Speciálisan alkalmas közép- és hosszútávfu-

tóknak és a teljesítménysportban csak hosszas előkészítés és
megfelelő "background - training"-et követően alkalmazzák. A

szakaszos módszer elvei alapjában véve átvihetők a ló tréning-

jébe. Az erre vonatkozó alapismeretek megvannak ugyan már, a
gyakorlat azonban különböző okok miatt inkább tartózkodóan vi-
selkedik (az USA - ban is). Erről majd később.

Szak a s zo s edzésen egy szakaszokban ( i nter v a llumokb an) végzett

edzést értünk, tehát váltakozást terhelés és pihenés között,
amikor két terhelésintervallum közé egy pihenési fázist iktat-
nak . A terhelést úgy választják meg, hogy közelébe ér jen. a
szervezet teljesítőképessége határának. A mindenkori treníro-
zottsági állapot és a követelmények figyelembevételével a ter-
helést esetenként többször időben pontosan ~eghatározott pi -
henésszakaszok után megismétlik.

k_____________________________.....
 - 39
li
1,
A pihenési- szünetek elsősorban az anyagcseretermékek _ r_észle...; - 1 '

ges lebontásár~ és elszállítására és dj energiák reodelke-_ -

zésre bocsátására szolgálnak. A szakaszos edzés elgondolása, 1'
' 1
hogy az összterhelés extenzív és intenzív részterhelésekre
t6rténő felbontása által egyáltalán több edzésmunkát végez~= ­

zen és ezáltal több edzéseredményt ér jen el,- mint amilyen

1
egyetlen tartós terhelés útján lehetséges. Így pl. alig le-
ij~ 1
hetséges egy versenylovat két vagy három mérföldön állandó
75-85 % -as intenzitással dolgozni. Ha azonban az összterhe- 1 1

11
11
:i''
lést három részre osztjuk fel, kb. 3 munkára egy mérföldön a 1

hozzájuk tartozó szünetekkel, ~~kor egyrészt elértük a ne- i_

l,,
'_
._I'
l
~I :'. '.
11 1
vezett intenzitást, másrészt több munka végződött. Egy, eset-
leg teljes kimerülést okozó tartós terhelésből részterhelések 1
lesznek, amik a jól előkészített lovon a kifáradás ''megkívánt 1111:

~Ili
fokát" okozzák, ami a túlkompenzációs mechanizmust indítja be.

A szakaszos edzésben pontosan meghatározzák a terhelési és

pihenési szakaszokat. .1
11 :11

Meghatározzák: 1
11;11_,
1''1:

a terhelés intenzitását (gyorsaság)

a pihenési szakasz időtartamát l' J
111
a lenyugvási értékéket (szívfrekvencia pulzus)
1
az ismétlések számát 11
'1
il
az edzésgyakoriságot (hetenként hányszor).

11}
Elmélet és gyakorlat megegy~znek abban, hogy a szakaszos ed-
zés nagyon megeröltető. Túlkövetelés és a belőle eredő sérü- ji :
1

lések megelőzésére ezért gondos és alapos előkészítés szüksé- I,

ges. Optimálisnak természetesen a slow-work következetes vég-
1

rehajtását tartják. Megkülönbözt~tnek szakaszos edzést a pa- 11 :

ce-work stádiumban és - erre felépítve - szakaszos munkát a
,,_J
speed-work stádiumban. lI" :1

Il i
1

llJ.

'j
~-··
 40 é'

Az első a ló át lóképességL-tel jesítményét trenírozza bizonyos tá~

volságra, utóbbi _a ló alapgyorsaságát fejleszti ki. A pace-

work intenzitás, amit ebben az edzésszakaszban folyamatosan
fokoznak, az aerob-anaerob küszöb tartományában van vagy ke-
véssel afelett, akkor azonban úgy, hogy ne keletkezzenek túl
magas laktátértékek. A pace-work az aerob energiarendsze~ to-
vábbfejlesztését szolgálja. Az edzés célja tehát a szervezet
maximális oxigénfelvevő képességének a növelése is és a jobb
oxigénkihasználás, ami azt is jelenti, hogy a maximális oxi-
génfelvétel lehetőleg magas százalékarányát meghatározott i -
deig fenntudja tartani. Ezidó szerint lovakon a maximális oxi-
génfelvétel mérése csak laboratóriumi körülmények között le-
hetséges. Így a gyakorlat számára csak feltételesen értéke-
síthető ajánlás adható.

Valószínű azonban, hogy ez a célzatosan trsnirozott verseny-

ló esetében ugyanúgy viselkedik, mint az emberi atlétában,
ahol vizsgálatok kimutatták, hogy pl. a mai 10 000 m-es fu-
tók nem rendelkeznek u~yan nagyobb maximális oxigén-felvé -
• 1

telekkel, mint a 20 év előttiek a javult edzésmódok következ-

tében maximális oxigénfelvételük nagyobb százalékarányát é-
rik el és tartják fenn.

A célzott állóképességi edzés - mint már sokszor gnJ ítettük - a

szervezet nagyobb oxigénfelvevő képessége és a jobb oxigén-
kihasználás következtében az izomzat tartós teljesítőképes­
ségét fokozza, ami jelentős hatású a versenyteljesítményre.
Következménye még a magasabb laktat-steady-state, ami azt
eredményezi, hogy az anaerob energiatartalékok túlnyomó be~
vetése és ezzel az izmot elfárasztó laktát felhalmozódás ki-
tolódik. Az általános aerob-anaerob küszöbértéket - ló ese-
tében is - 4 mmol/l vérlaktát-koncentrációban határozzák meg.
Pontosabban megkülönböztetnek aerob küszöböt, anaerob köszö-
böt és a két küszöb közötti tartományt. Az aerob küszöbig
(2 mmol/1-ben határozták meg) kizárólag aerob energianyerés
történik .
 41

Az aerob-_anaerob - átmeneti tartományban - (2 és 4. 1rimol/l

között) a_ laktát~~pz6dés a t~rhelés fokózódá~ával emelkedik~
í:
de. a lakt~t~épz6dés éi laktát-kiküszöbölés egyensúlyban vén
(laktat steady state). Azonos mértékű terheléskor a laktát
szint a vérben is azonos marad (mint a steady-state-ban)~
Az anaerob küszöbön (4 mmol/l) túl azután a laktátértékek
tovább növelt terheléskor meredeken emelkednek. Amerikai ku-
tatók szerint a jól trenírozott telivér kb. 2:30 perc/mérföld
gyorsasága felel meg az anaerob küszöbnek. Egy NDK-tanulmány az aerob
anyagcsere határát 400 m - 450 m/perc-ben adja meg.

Ebben az összefüggésben ismét meg kell említeni, hogy minden

szervezetnek megvan a maga "egyedi" küszöbértéke. A pontos
terhelésadagolás, ill. teljesítményanalízis érdekében helyes
volna legalább az aerob és anaerob "egye.d i küszöbértékét
11

vérvizsgálatokkal, ill. laktátérték meghatározással megtalál-

ni. Ezt az értéket lehetne a IV. fejezetben ismertetett okok
figyelembevételével a szívfrekvenciával összefüggésbe hozni.
Konkrétan a tudomány mai állása szerint nem látszik helyesnek 1111

terhelésindikátorként kizárólag a szívfrekvenciával dolgozni.

Az itt elkövethető hibák a ló számár~ v~gzetesek lehetnek.
Ahhoz, hogy a tréningben a ló terhelésének adagolása optimá~
lisan történjék, a szívfrekvenciával összefüggésben elenged- W
hetetlen a vérlaktátkoncentráció viselkedésének ismerete.
Az aerob-anaerob küszöbtartományban van az optimális edzés-
intenzitás az aerob kapacitás javítására. Intenzív állóképességi
edzések az anaerob küszöb határtartományban vannak, extenzív
vagy regeneratív tréningek, részben az aerob küszöb alatt. l'i'

1·
Grafikusan a jó állóképesség edzettségűek anaerob küszöbe 1

jobbra tolódott. Szemléltetésül: Grafika a humán sportélet -

tanból (lásd: 48. oldal!).

IJ

' 1

1 I
 ·i
·.·. 1· ·1
,;
42 -

Az ~naerob kUszHb fokozódó terheléskor a kerékpár-ergo~

méteren: egy _hivatásos kerépkpárversenyző, amatőr verseny-
ző és edzetlen ker~kpáros.

A szakaszos terhelés rendszerint a vérlaktát koncentráció

viselkedésében emelkedési effektust vált ki, ehhez egy pél-
di: az NDK-ban 10 versenylovon végzett tanulmány szerint:
.. 1
Program Terhelés LA-átlagérték
.'1 (mmol/l)

1. előtt 0,74
:1 1000 m vágta (350-400 m/perc) 1,23
1000 m vágta (350-400 m/perc) 1,23
1000 m vágta (350-400 m/perc) 1,18
'1
.j 2. előtt 0,69
500 m vágta (550 m/perc) 2,26
500 m vágta (550/perc) 3,31
.-, 500 m vágta (550 m/perc) 3,91

'1 3. előtt 1,13

500 m vágta (750/perc) 10,24

l 500 m vágta (750 m/perc)

500 m vágta (750 m/perc)
14,18
18,20
ií'.:
it.1
e
:u l .
;i·· ' ;
',I
,!,;.
!!il
\ f 4. előtt 0,66 :):.[
ll· l

500 m vágta (350 m/perc) 1,88 i! I

'1
'
' 1
500 m vágta (550 m/perc) 3,27
500 m vágta (750 m/perc) 8,04

. J
Verseny 1350 m és 1550 m (880 m/perc) 19,64
1800 m és 2000 m (878 m/perc) 15,42
' f

'1
.1

'· J
~
 - 43

Röviden összefoglalva, a fenti összeállításból láthat6, hogy

meghatározott terhelések a gyorsaságtó~ és·távtól fUggően a
vérben a tejsav-koncentráció ~övekedését okozzák. 400 m/perc-
ig terjedő sebességek még hosszabb útszakaszon sem mozgósítják az
energia rendelkezésre bocsátásának mechanizmusát. Félsebes
munkák (750 m/perc) a laktátértékek egyértelmű növekedését
idézik elő. Az anaerob energiarendszer szolgál az energiaszál-
lításra. Ismétlések emelkedési effektusra vezetnek, ahol a
harmadik ismétlés után a verseny utánihoz hasonlóak az érté-
kek. A szakaszos terhelés fokozatos emelése (4 program) az u-
tolsó terhelés után csekélyebb laktátemelkedést okoz, mint
az azonnali intenzív terhelés (3. program). 1800 és 2000 m-
•
es verseny után - bár a sebesség azonos - csekélyebb a laktát
emelkedés, mint 1350 és 1550 m után, ami a fokozódó ökonomi-
zálásra vezethető vissza.

Alábbiakban egy pace-work és a rá épU16 speed-work edzéster-

vet mutat be. Mindkettő a szakaszos elven alapul és Tom
Ivers dolgozta ki. Tom Ivers ez idő szerint Amc:rikában legismer- lijl
!i 1
'
tebb szószólója a szakaszos edzésnek. A társszerz6n6 amerikai
utazása során meglátogatta őt 1988 év elején Kaliforniában
Santa Barbara közelében. A 90 napig vagy , 12 hétig tartó pace-
work szakasz során hetenként kétszer dolgoznak a szakaszos
elv szerint. Ez összesen 24 szakaszos munka.
Ezen munkák mindegyike három, egyenként egy mérföldes galopp-
b61 áll, 10 perces közbeiktatott szUnetekkel. A munkát egy
"warm up" (lépés és Ugetés )-nek legalább 1 1/2 mérföldön kell
megelőznie. A szakaszoktól mentea napokon négy mérföldig ter-

jedően nyugodt iramban (kb. 3:30 perc) dolgoznak. A lovak

gyakran kelt~k azt a benyomást, mintha nagyobb intenzitást is

elviselnének; ennek gyakran engednek is és ez a legnagyobb hi-
ba, túl korán és túl gy 0 rsan dolgoznak. A folyamatos edzés
felépítésének kell feltétlenUl előtérben állnia. Ha pl. a ló
nem teljesít egy edzésegységet, azt meg kell ismételni, vagy i ;,
l !l
akár egy fokozattal vissza kell menni. .1 ' ;
'
!,,
 1

- 44
'l
A következő edzéstervnek, melyben a pace- és speedwork -egy-
másba átmennek, az a célja, hogy a Jov~t ~gy 1600-2000 m-es
versenyre előkészítse. Leggyorsabb idő mérföldön . kezdetben
3:00 perc, leggyorsabb idő a pace-work szakasz végén 2:10 -
r '
2 : 12 perc.

1. 3:30 3:15 3:00

2. 3:30 3:15 2:55
3. 3:25 3:10 2:55
4. 3:20 3:10 2:50
5. 3:20 3:20 2:45
.-1
6. 3:15 3:05 2:45
7. 3:15 3:05 2:40
8. 3:10 3:00 2:40
9. 3:10 3:00 2:35
2:55 2:35
.' 10.
11.
3:05
3:00 2:45 2:35
12. 3:00 2:45 2:30
• 1
13. 2:55 2:40 2:30
14. 2:55 2:40 2:25
15. 2:50 2:35 2:25
16 . 2 : 50 2:35 2:22 ·
17. 2:50 2:35 2:20

• 1
A 17. intervallum-munkától kezdve következik egy ún. "warm
down legalább egy mérföldön. Ezalatt mozgás által valóak-
11 ,

tív pihenés értendő (lépés, ügetés, nyugodt canter). A mozgás

hatását a laktátlebontásra amerikai kísérletben tanulmányoz-
ták. Az eredmények alapján bizonyosnak tGnik, hogy nagy terhe-
lés után a mozgás által lerövidül a lenyugvási idő. Ügetés ál-
tal gyorsabban, mint lépésben.
 1
45
11
1
!

18. 2·: 45 2:30 2:20 11 l

19 .. 2;45 2: 30 2:17
20. 2:40 2:27 2:17
21. 2:40 2:27 2:14 1

22. 2:35 2:25 2:14

11 1.
23. 2:35 2:25 2:11
24. 2:33 2:22 2:11

Itt most következik az átmenet a speed-work stádiumba. A kö-

vetkező 90 nap folyamán (24 intervallum-munka) kell a gyor-
saságedzés útján a testi fitness csúcsát elérni. A munkák az
az intervallumtól mentes időkben az eddigiekkel azonosak. A
35. intervallum-munka után a tréning 3-4 ismétlésből áll e-
gyenként 1 200 m-en 7 perces pihenőidőkkel. Maga Ivers is be-
vallja, hogy 4 ismétlés néha túl sok a jóból. Ilyen esetben
3 heatet javasol, ahol az akkor második ideje a 2 és 3 heat
középértékéből adódik. A munka iránt mutatott intolerancia
esetében a feladatot mindenesetre csökkenteni kell. Az hogy
hogyan történjék, a tréner érzékétól függ, esetleg csak két
heat mérföldön vagy 1 200 m kisebb iramban. A speed-workot
8 intervallum-munkával építik ki a közvetlen versenyelókészi-
tésre: 1 OOO m táv, versenyiramban . . Ebben a stádiumban külö-
nösen fontos az energiabevitel megfelelő takarmány útján .

25. 2:33 2.22 2:08

26. 2:30 2:19 2:08
27. 2:30 2:19 2:05
28. 2:27 2:16 2:05 1

29. 2:27 2:16 2:02

30. 2:24 2:13 1:59
31. 2:21 2:10 1:59
32. 2:21 2:10 1:56
33. 2:18 2:07 1:56
34. 2:18 2:07 1: 53
1 1

11
i
i
 1111
i1I
1,:
i'
46 '~ .
'I
!

' l
Ettől kezdve 3-4 ismétl~s, 7 perc szünei;te:l.

'' 1:37 1:34 1:30

35. - 1:40 1'! 1
r·l r

36. 1:40 1:37 1:34 1:28

37. 1: 39 1:36 1: 33 1:27
!d
38 . 1: 37 1:35 1: 32 1:26
39. 1:37 1:35 1:32 1:24 11
1.
1
40. 1:36 1:34 1:31 1:23 - 1

41. 1:35 1: 32 1:29 1:23

,ft 42. 1:34 1:31 1:28 1:21
43. 1:33 1:30 1: 27 1:20
44 . 1: 32 1:29 1:26 1:19
45. 1:31 1:28 1:25 1:18
1
46. 1:30 1:27 1:24 1:18
j 1:23 1:16
47. 1:29 1:26
48. 1:28 1:26 1:23 1: 15
f l
Közvetlen verseny előkészítés:

1 !
49. 3 x 1000 m, 7 perc szünet pihenésre
'1
1:10 1:07 1:04
• 1
50. 1:10 1:07 1:03
51. 1:10 1:07 1:02
l 1 52. 1:10 1:06 1:01

53. 2 x 1000 m, 7 perc szünet pihenésre

1:08 1:00
54. 1:08 0:59
1 1

55. 1:08 0:58

56. 1:08 0:57

A három utolsó munka mindenkori második heatje a versenypályán

történjék kísérólóval és ha lehetséges, startgéppel.
 47

Ivers hangsúlyozza, hogy az edzésterv csak egész_e-n általános

irányvonal a tréning gyakorlati végreh~jtásához. Utal itt a
lovak eltérő adottságára, konstitúciójára és egészségi álla-
potára, stb. Már csak emiatt sem lehet minden lovat
ezen program szerint trenírozni. Az egyedi adottságok figye-
lembe vétele legyen a legfőb~ szabály. Mindenekelőtt tekintet- ' 1

tel kell lenni a ló pihenésigényére.Elég idő kel 1 ahhoz, hogy

a lónak további pihenést biztosítsanak, de az aktív pi-
henés jobb, mint a passzív. Rendszeres vérvizsgálatok alapján
jó kiindulási pontokkal rendel~ezünk fitness, biológiai alkal~
mazkodás és tréning előrehaladás vonatkozásában. Ivers ezzel
az egészen egyedi eljárás mellett emel szót a gyakorlati tré- il ij
ning minden egyes esetében. Az, hogy a tréner mennyiben módo- 'l/..' !f

,;
.i

sítja az itt bemutatott szakaszos edzéstervet, az terrrészetesen

1111
saját "feeling"-jétől függ.
/i
A lenyugvási pulzust lehet fitness indikátorként tekinteni. A 11 i
szívfrekvencia ill. érverés mérése a pihenő szakaszokb.a_n a leg- 1

egyszerűbb és legkevésbé bonyolult eljárás ahhoz, hogy a ló

lenyugvási értékéről tájékozódjunk, figyelemmel kell azonban

lenni arra, hogy a mérés pontosságát.esetleges sérülések, a
ló természete és idegrendszere, de környezethatáSJk is fiefolyá-
solhatják. Az értékek értelmezése tehát egyedi adottságoktól .
függ. Ehhez tartozik a ló nyugalmi szívritmusának az ismerete
is. E telivérek esetében 30-40. De lecsökkenhet 20-ra is.
!
Megfelelően fog a lenyugvási pulzus is viselkedni. Tudni kell

továbbá, hogy a szívfrekvencia függ egyes tényezőktől, mint

pl. kor, légnyomás, test- és környezet - hőmérséklettől. Az
alább megnevezett számok ezért kiindulási pontokként tekinten-
dők. Pontosan egy perccel azután, hogy a ló a mindenkori mun-

kát befejezte, végzik a mérést. Ha a szívfrekvencia 135 felet-

ti, a tréninget le kell állítani. A lónak esetleg túl sok a
követelmény. Néha sérülések is szerepelnek. Ha 125 és 135 kö-
zött van a szívfrekvencia, a munkát lehet folytatni, de óva-
tosan.
.
'! t
íl

. 'i
!l
1
• 1
 48

Ha a ló a munka további folyamán fáradtsági tüneteket mutat

a 1avas belátásától függ esetleg, hogy a második vagy har-
- - - .

madik heatet útköi:ben félbe kell-e szakítani. 105- és 125- közötti le-
nyugvási frekvenciák a tökéletesek. 105 alatti frekvencia
arra utal, hogy a ló a végzett munkához viszonyítva "fittebb';
vagyis a munka túl lassú volt. (Különösen azoktól a munkák-
túl kezdődően, amelyek 2:0 perc/mérföld~hél gyorsabbak. To-
vábbá meghatározható a lenyugvási idő. Ez az az idő, ami a-
latt a szívfrekvencia a maximumról 125 alá esik. Gyakorlati
'l szabály - mint már említettük, egészen a kezdetben, hogy a
180-240 frekvencia kb. 40 másodperctől - 4 percig terjedő i-
dő alatt süllyedjen 125 alá. Minél kedvezőbb értékeket mér-

1 nek, annál jobb a fitness. Másik lehetőség a fitness fokának

meghatározására a ló sebességét mérni konstans szívfrekvenci-
án; pl. egyszer 140 vagy 150 és később 180 vagy 200-on. A
tréning előrehaladtával itt megfelelő javulások mutatkoznak.

Laktat ( 1D1110l/l J

8 Amatőr
I
7 I
Edzetlen
I
6 I
/-
Profi
.\ 5 /
A b k '" ··b I
4
---------- --~~~--~~---~~----------
/
1 3 I
I
I
2 I
/
./
1
------- ...
./

( 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
3 7 11 15 19 23 27 31 35 39 fmkg/s)

Egy kerékpár erganéteren rrért Anaerob küszöb egy profi ke-

rékpáros, egy anatőr kerékpáros és egy edzetlen kerékpáros
esetében.

.ri
"
 - 49

VI.

Az V. fejezetben a szakaszos edzósmód szerint végzett pace-

work-kal összefüggésben írtunk a ráépülő speed-work-ról is,
anélkül, hogy részletesebben tárgyaltuk volna. Ezér-t ehhez
a tárgykörhöz engedtessék meg még néhány alapvető közlés.
Eh h e z i s mé te 1 n i k e 11 a p a c e - w.o r k - n á 1 ír o t t a k a t , ne v e z e te s e n , . 1
hogy abban a szakaszban azt az állóképességet trenírozzák, ami egy
bizonyos távra szükséges. A bemutatott edzésterv példaként
24 intervallum-munkát mutatott be egy 1 600 - 2 000 m-es ver-
11·

seny előkészítéséhez, amikor az edzésintenzitás kezdetben az !~

aerob-anaerob küszöbtartományban és utána szorosan afölött

I''
/1
helyeződik (1. még: anaerob küszöb kb. 2:30 perc/ mérföld - il';
1 . •

!( i
2:45 perc/mérföld. A speed-wo~k kezdetével, a~i a ló (egy bi-
lil! 1
zonyos távra) alapgyorsaságára irányul, változik ez az in- :1··.
tenzitás. A munka az anaerob küszöb felett történik, aminek r ;i

következtében a·ló anaerob energiarendszere erősen megter- 1

helődik. Minthogy abból indulhatunk ki, hogy versenyben is :!/

az energia rendelkezésre bocsátásának nagy része anaerob ú-
ton történik, indokoltnak látszik, hogy a versenyló számára r1
az anaerob energiarendszert tekintsük a fontosabbnak.
1
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a jól működő anaerob
~nergia rendelkezésre bocsátás alapjait csak következetes
állóképességi edzéssé lehet r;negterernteni. A gyakorlat vonatkozásá-
ban azt jelenti ez, hogy az edzés "minőségén" keresztül a slow-work
és pace-work között megfelelő kölcsönhatás van.

A szervezetnek az állóképességi edzés á 1ta1 1T12gjavul t anyagcsere-

állapota, különösen a kapillarizáció és a nagyobb myoglobin-
tartalom és a mi tochondriumoknak az sT és FTH izanrostokban való
szaporodása által fokozódott aerob (oxidatív) kapacitása o-
kozza végeredményben az anaerob küszöb említett "grafikai
jobbratolódását". Ez jelenti az első edzéscél az aerob álló-
képesség fokozásának elérését.
 - 50

A következő cé1 az anaerob állóképesség fokozása, ami rövid,

ill: középtávokon és természetese~ a végspeedben jelentős
meghatározója a teljesítménynek. Amit ehhez az edzéstudomány
mond, az alábbiakban közöljUk. A tudomány mai állása szerint
nem tisztázott még, ~agy az anaerob energia adó mechanizmu-
sok ugyariúgy trenírozhatók-e, mint az aerobok. Először az ana-
• 1 erob állóképesség fogalmának meghatározása. Ezen azt a telje-
sítőképességet értjUk, ahol az energiatermelés az energiatar-
•1
talékok lebontása útján oxigén nélkUl történik, ami jelentős
oxigénhiányra · vezet. Az oxigénhiány a foszfátraktározó ATP
és KP egyidejű laktátképződés nélkUli és mindenekelőtt a gli-
• 1

gokén egyidejű laktátképződéssel történő lebontásából adódik.

(Lásd! II. Fejezet). Ha oxigén ismét rendelkezésre áll, ak-
kor az energiaraktáraknak ismét fel kell épUlniUk és a kelet-
kezett laktátnak az igénybevett izomzatból el kell távolítód-
.' nia. Ez történhet már a terhelés folyamán. Az anaerob telje-
sítőképességszánára többek között meghatározó az izanzat erején, koor-
dinációján és összehúzódási gyorsaságán kívül, kUlönösen tel-
jesítményt meghatározó, ill. korlátozó az a képesség, hogy
időegységenként nagy mennyiségű energiát tudjon felszabadíta-

ni és jelentős oxigénhiány ellenére a teljesítőképességet

fenn tudja tartani. Azt, hogy ez a képesség milyen döntő le-
het, jelzik pl. a verseny vagy erős munka után mért laktát-
szintek. Egy japán tanulmányban, ami az 1 600 m-es tesztek
számára adja meg a legnagyobb mért laktátértékeket, átlagként
24,5 mmol/l vérkoncentrációt adnak meg, amit amerikai vizs-
gál~tok is támogatnak:

1 700 m-es verseny után (1:475 perc vagy 954 m/perc átlagér-
tékek) után átlag 26,5 mmol/l plasmakoncentrációt értek el.
A középső farizomból (gluteus medius) vett biopsziák az i-
zomlaktát értékek jóval maga~abb voltát igazolták. Angol tu-
dósok laboratóriumi viszonyok közt telivérekben átlag 113,1
mmol/kg-ot találtak. A magas tejsavkoncentráció nemcsak fáj-
dal1nat okoz, hanem károsítja az izomösszehúzódást is, végül
a helyi és a központi idegrendszerből kiinduló fáradtság az
izomtevékenység beszüntetésére kényszerít.
 - 51

11 r
Ez ok miatt nem - kompenzálhatja -a hiányos aerob kapacitást
az arraerob energiq~yerés~ amit laktátképződés jellemez. In-
kább következetes állóképességi-edzés útjánel kell érni, hogy a H i• 1

versenyló nagy terhelések esetében csak lehetőleg későn kény-

szerüljön anaerob ener~iájához nyúlni. Csak a megfelelően ed- :- 1
,•i
zett szervezet képes ilyenkor a !aktát okozta kísérő tüneteket
messzemenően tolerálni. Trenírozatlan lovak terhelés hatására

hasonlóan magas laktátértékeket érnek el, mint jól trenírozot-

tak (azzal a különbséggel azonban, hogy az előbbiek anaerob
küszöbe jelentősen balra tolódott). Ez nem jelenti, hogy a
nagy laktáttermelésre való képesség a jelentős kritérium, ha~
nem inkább a sav-tolerancia. Csak így magyarázhatók kitrení-
rozott versenylovak részben igen magas laktátértékei, mert
mind a mai napig tudományósan·- még a humán sportorvostanban
1
sem egyértelműen tisztázott, hogy az anaerob állóképesség fokozó- 1
•
dása hasonlóan az aerob ál lóképességhez biokémiai alkalmazkodási 1
1 1
1nechanizmusokra vezethető-e vissza. Úgy látszik, hogy még az i i,
anaerob tartományban végzett intenzív tréning sem képes vagy !1 _, 1
csak nagyon kevéssé javítaná az izomsejtek anaerob energia- 1- ~

szállításra való képességét. Egy azonban bizonyítottnak te-

kinthető: minél nagyobb az aerob kapacitás, annál hosszabb
1
1
~ i
1

ideig viselhetó el az ánaerob terhelés. l 1

Ezt t~r. mészetesen nem szabad úgy értelmezni, hogy csak a jó a-

erob állóképesség elegendő lenne anaerob kifrülmények között jó
teljesítmények elérésére. Ellenkez~leg ehhez speciális tré-
ning szükséges. Speciális ebben az esetben a "gyorserő-izmkifej­
tés11. Erre -van ugyanis a speed-work-ban és később a ve_rseny-
ben is szükség. A szakaszos edzésre bemutatott példánkban er-
re irányulnak az 1 600 m -es munkák 2:30 perc/mérföld-tál és
az 1 200 m, ill. 1 OOO m-es munkák. Gyakorlati vonatkozásban
á 1 t a 1 á b a h i det art o z na k a z ú n . "spd tzer" -ek , v a g y i s mi n de n
sprint maximális vagy szubmaximális intenzitással (200 m -
800 m).

11
 52

A gyorsan összehúzódó izomrostokra való "hatás" tekinteté-

ben azonban különbséget jelent, hogy a speed~work-ban mér-
földön vagy rövid távon dolgoznak-e. A sprintek a foszfát-
raktározókon kívGl különös mértékben aktivizálják a gliko-
gént áraló képességet is és a megfelelő enzimállományt az FT-
rostokban, vagyis minél teljesebb a glikogéntartalékok lebon-
tása, annál nagyobb a késztetés az energiaraktárak újból va-
ló feltöltésére. Másrészt előnyös lesz a hatás a központi i-
degrendszer és a vázizomzat együttműködésére, ami különösen
az idegvezetés gyorsaságának mechanizmusai vagyis a nagyagy
utasítása és az izomösszehúzódás közötti idő számára előnyös.
A sprint-terhelés azonban, ami közelebb áll az erő-, mint az
állóképességi igénybevételhez, túl rövidnek tGnik, ahhoz, hogy tar-
tósan javítani tudja az izomsejtek oxidatív kapacitását, úgy
látszik, hogy ez az 1 600 m-es munkák esetében másként van.
Ezek a. munkák egyfelől elég gyorsak ahhoz, hogy a gyorsan
összehúzódó izomrostokat fenti értelemben aktivizálják, más-
felől elég hosszúak ahhoz, hogy ezen izomsejtek oxidatív ka-

pacitását stimulálják. Sőt, valóban egyes Ft-rostok saját

mitochondriumokat képeznek és ezzel átveszik az FTH-sejtek
funkcióját. Ezt az ún. "migráció"-t angol kutatók írták le
izombiopsziák alapján. Azt találták, hogy galopplovak inten-
zív tréningjében (beleértve az előkész .ítő tréninget) részben
több mint 7 % Ft-rost az FTH-rostok funkcióját is ~tveszi.
Hasonlót állapítottak meg a Queenslandi egyetan tudósai is, verseny-
u~

ben már futott te 1 i vérek nyolchetes intenzív szakaszos ed-

zés után ( 5-ször hetenként 600 m, 1-4 heat, 820-860 m/perc,
2 pihenőnap), ami arra enged következtetni, hogy kifeje~ett
sprint-tréning egy szakaszos edzésterv keretében ugyancsak
a fokozott oxidatív kapacit~st eredményezi. A gyakorlati tré-
ning számára elmondható, hogy a speed-work-ban is eleinte
az a fontos, hogy egy meghatározott távra való ''állóképes-
ségre" trenfrozzanak. (Lásd! Szakaszos edzésterv 25-34 munka),
hogy azután a súlypontot többé vagy kevésbé az alapgyorsaság
kifejlesztésére helyezzék.
 53 1
!'

A Speed elsősorban biokémiai folyamatok- eredménye, míg az

oxidatív kapacitás hagysága az izomszövetben végbemenő vál-
tozásokon (~itochondrium szaporodás, kapillarizáció) alapul.
Ezek a változások az előfeltételei annak, hogy pl. a bioké-
miai folyamatokban keletkező "bomlástermékek" különösen a
glikolízis kor termelt tejsav az i génybevett i zom~ó_l _gyorsan
eltávolodjanak. A gyakorlati edzésben ezért nem szabad egyi-
ket a másik előtt.fejleszteni, előbb az állóképességet, azután a
spped-et.
ii
Az oxidatív kapacitás paramétere a citrátszintézis (CS). A '
tréning előrehaladtával fokozódik az enzimaktivitás. Így an-
gol vizsgálatok 4 telivér és 2 hunter izombiopsziái alapján
egy 15 hetes tréningprogramban (aerob és anaerob terheléskor)
a CS-értékek folyamatos emelkedését állapították meg, valami-
vel több, mint kétszeresükre. Svéd kutatók verseny után vett
biopsziákban ügetőkön közepes 77 mmol/kg CS aktivitást talál- :i"

tak. Az anaerob anyagcserefolyamatok fokmérője a laktátérté- j '1

: 1
keken kívGl a vérben az ammonia koncentráció is. Az ammónia- f !
1,
értékek itt szorosan összefüggenek a laktátértékekkel, vagyis TI
terheléskor az emelkedés messzemenően arányosan történik. Eb- !
!:
ben az összefüggésben megemlítendő a vér - egyedileg eltérő - !

pufferkapacitása is. Az izomsejtekből kilépő tejsavat - 1 l

a puf ferrendszer teljesítőképességétől függően - főként a bi-
karbonat , melynek serumértékét 24-27 mmol/1-ben adják meg - ;l
' J
közömbösíti. Beszámolnak arról, hogy bicatbon-at adagolásával
a vér pufferkapacitása növelhető. Állítólag jó tapasztalato-
kat szereztek a gyakorlatban, különösen "tying up"-ra hajlamos
.1
lovak esetében.

Térjünk át most a fent említett gyorserőh6z . (Schnellkraft).

Ez a maximális erőn és az á 1 1 óképessé~i erők6n kívül a rmtorikus
er6 három megjelenési formájához tartozik. Ezen általában azt
az alapvető tulajdonságot értik, aminek segítségével lehetsé-
ges a saját test előrevitele. Gyorserő: erő és gyorsaság,

a lehető legrövidebb időben ható erő. Ló esetében célja a sa-

ját testsúly gyorsítása.

'··
 54
1
1

~
Jelentősen részt vesznek benne -a maximális erő, az izomzat
összehúzódási gyorsa~ága ~s az ún~ intramusculáris koordiná-
ció. (Izmon belüli összerencezettségl Utóbbin az izomsejtek
összjátékát értik az izomban. A maximális erőt úgy definiál-
ják, mint"azt a legnagyobb erőt, amit-az ideg-izomrendszer
maximális akaratlagos összehúzódáskor ki tud fejteni''. Ez az
~,
izomrostátmérőből s az intramusculáris koordinációból tevő­
dik össze. Utóbbi mint "összesúrüsödött töltés" hat, ami ál-
tal a gyorsítás lehetővé válik. A teljesség kedvéért Említjük az
erő állóképességet is. Ezen az izomzat ellenállóképességét értik
kifáradás ellen tartós vagy ismétlődő erőkifeitéskor. Függ a
maximális erőtől és az aerob ill. anaerob ál lóképességtől.

A gyorserő -teljesítmény függ az izommúködtetés hatékonysá-

gától, az izomzat túlsavasodása elkerülhetetlenül a tel-
jesítményt csökkenti. Szerepük van továbbá magának az izom e-
rejének és a terhelés alatt az elérhető maximális erő nagysá-
gának. Utóbbira ismét döntő hatású a jól kifejlődött és műkö­
dő energiarendszer, kapcsolódva ahhoz a képességhez, hogy a

keletkező tejsavat az igénybevett izomzatból lebontsa. A lak-

tátképzésre való képesség nem döntő, tehát - laktát képződhet

!
1;
;
!
mindaddig, amíg a glikogéntartalékok tartanak, - hanem a dön-
tő a laktát eliminálásra való képesség. A ''született atlétá-

nak'' talán genetikailag meghatározott ilyen képessége van,

míg az "átlag-atlétának" csak az edzés által felfokozott ae-
rob kapacitása javítja az eliminációs l&~etőségeit.

Megismételve, a versenyló a megfelelő tréning által kerüljön

abba a helyzetbe, hogy az aerob energiaMyerés gazdaságosabb
útját lehetőleg sokáig használhassa. Az itt a maximális erő­
kifejtéstől függő nagy teljesítőképesség megfelelő izomfelé-

pítést is igényel, aminek előterében kezdetben az izomrost-

keresztmetszet megnagyobbodása áll. A keresztmetszet növeke-
dése (hipertrofia, vastagságnövekedés) minden egyes izomrost
megvastagodása, ill. a myofibrillumok (az izomszövet kontrak-
tilis szerkezeti elemei) megszaporodása által jön létre.
 1 '
55
'. 1
Ennei< előfeltétele a csekélytól közepesig (40-70 %) terjedő 1
tartb~ányban végzett tréning. Vagyis gyakoratilag ~z az ih-

tenzi tás, amellyel a slow és a _kezdeti pace-work-ban dolgoz- 1

nak. A különböző izomrostok ugyanis különbözőképpen reagál-
nak: lassú, hosszantartó terheléskor rendszerint az ST ros-
tok hipertrofizálnak, a magas vagy legmagasabb gyorsasággal
t
végzett mozgás inkább -a gyorsan összehúzódni tudó rostokat
stimulálja mindenekelőtt egy intramusculáris koordináció ja-
vítás formájában. Az izomfelépítés - Úgy rmndják, annyira kel 1
fel fokozza az izom erej~t, hogy a versenyl6 k~pes legyen
nagy teljes ítrrenyre, de csak egy részével annak a maximális e-
rőnek, ami az aerob energianyerésnek a slow- és pace-work-ban

elérhető keretét teljesen kimeríti. Ez a keret annál tágabb,

minél nagyobb súlyt helyeztek a már bevezetőben említett ed- J, 'I

~
zés-minőségre az előkészítő fázisban. Később a hiányos aerob

kapacit~s nem kompenzálható már anaerob irányú edzéssel. Fő­

1
ként anaerob körülményekben végzett edzés megfelelő, az ae-
rob kitartásra vonatkozó jó alapozottság nélkül rövid ideig
okozhat ugyan teljesítményi növekedést a "motor" teljesítő 1'
1
képességének növelése által, hosszabb időre azonban az izom
megfelelő alkalmazkodása hiányában még a továbbfejlődés is

elmarad. Ezt a jelenséget észlelhetjük az ún. korai kétévese-

ken, melyeket forszíroznak is. Ahhoz, hogy ezek "időben" és
"fit és well" starthoz állhassanak, főként anaerob irányú tré-
'
(
n i n g e t k e 11 ab s z o v á 1 n i u k . Ez z e 1 e 1 mu 1 a's z t j á k a z a 1 a p kép z é -
sét, úgy, hogy már beprogramozott a ~ersenykarrier korai be-
fejezése. Ez legtöbbször akkor történik, amikor azon hibás
elgondolásból, hogy az erő és kitartás fejlődése befejeződött, (
döntő teljesítményjavulást várnak. Minthogy az anaerob kö-

rülmények között végzett edzésnek a hiányos alkalmazkodás kö- f

vetkeztében mér rég nem volt teljesítményt fokozó hatása, a
megfigyelt telje~ítményjavulás messzemenően a kétéves testi
fejlődésére vezethető vissza. Legkésőbb 3 éves kora közepén,

akkor, amikor ezen fejlődés első nagyobb p~riódusa befejező­

dött, bevégződik a ló további teljesítményfejlődése.

'~1 1
·„ .:··

1
 - 56

Továbbfej leszteit "tel jesftm~ny ana~rob k~rUlm~nyek -

k&zatf ' - na~yobb maximális ~rőbevetést igényel~ Ha a

fenti keret ki van merítve, az anaerob kUszöb feletti telje-
sítőképességre irányuló tréning célkitűzésének kell lennie,

hogy elsősorban az intramusculáris koordinációt javítsa. Az

ilyen javítás ugyancsak jelentős erőnyeréssel kapcsolatos,
de anélkUl, hogy az izomrost átmérő jelentős növekedésével
járna egyUtt. ~ppen erre igyekeznek, mert - mint később tár-
gyaljuk - a további erőnövekedés a hipertrof izáló Ft és/vagy
FTH-rostok miatt egy nem mindig kívánatos effektusu lenne. A
speed -work (2. fele) nagyfokú intenzitása lehetővé teszi a
gyorsan kontraktilis izomrostokra való hatást, ahol most már
az erőnövekedés az izomrostok legmagasabb száma szinkron be-
vetésének javítása következtében áll elő. Ez ismét a neuro-
musculáris és biokémiai faktorok javulásán alapul. Jelentős
izomnövekedés és vele a maga megfelelő átmérőnövekedés el1na-
rad, mert maximális, ill. szubmaximális intenzitás csak cse-
kély ingerterjedelmet, ill. rövid ingeridőtartamot jelent
(Lásd! IV. fejezet). Ha ezzel szemben az intramusculáris ko-
ordináció-javulás helyett izommnövekedés következne be, (bo-
dí-building-hatás), a következő új edzésinger nagyobb sejt-
tömegre oszlana el. Ez azonban azt is jelentené, hogy a ke-
resztmetszet növekedés következtében az oxigén számára a dif-
fúzió útja a hajszálerekből a mithochondriumokig meghosszab-
bodna . Egy ilyen módon befolyásolt 6xigénbevitelnek megfe-
lelően kedvezőtlen hatása lenne az aerob kapacitásra, ezzel

például elveszne egy része a gyors laktáteltávolításra a

slow- és pace-work során kidolgozott lehetőségeknek is.

1
1
!

~--------------------------------·ij
 57

VII.

Másfelől a pace- -és speed-work eddig leírt edzésprogramu

eljárásról azt mondják, hogy nem felelnek meg a kifejezett
sprinter-potenciállal rendelkező lónak. Ezek alapelve, mint
ismeretes, _ hogy először az általános és speciális aerob és
anaerob állóképesség-teljesítőképességet és azután az alapgyor-
saságot fejlesztik ki. Az alkalmazkodási jelenségek vonatko-
zásában ezzel az aktivizált szív- vérkeringési funkciókkal
az aerob kapacitás fokozódása társul - mindenekelőtt a gyor-
san kontraktilis izomrostokban, ahol ismét az FT-tól FTH -
rostokba való "migrati0 11 ...:nak van nem csekély jelentősége. Ahogy
a szakirodalomban többek között olvasható, valószínG, hogy
az Ft-rostok fokozódó oxidációs kapacitásával egyidejGleg
azok nagysága és ezzel kereszmetszete ökonomizálási okokból
(az oxigén diffúziós útjának megröviditése) csökken. Ez ter-
mészetesen az izomátmérőtől lényegesen függő maximális erő
terhére történik. Ez a rugalmasság számára rendkívül fontos
teljesítményösszetevő előszőr is függ az összehúzódó izom-

tömeg összességének nagyságától. Minél nagyobb az izomtömeg,

annál több a potenciális erő. Kevesebb izomtömeg tehát csök-
kenti az erőpotenciált és a vele kapcsolatos gyorsulásra va-
ló képességet. Az izomtömeg jelentősége azonnal világossá vá-
lik, ha megfigyeljük a sprinter és steher külsejének eltéré-
sét. A jó sprinter adottságokkal rendelkező lónak rendszerint
erősen fejlett a hátulja, különösen a farizmok tájéka erősen

kifejezett, vagyis ez kereknek tGnik. Ezzel szemben a steher

fara laposabb. Itt bizonyára örökletes hatások a legjelentő­
sebbek, pl. a quarter-horse-nál. Jellemző a könnyG atléták
szállóigéje is: "sprinternek születünk, hosszútávú s por to 1ó-
vá válunk." Emberen és állaton végzett tanulmányok kimutat-
ták, hogy nem lehetséges egyidejűleg erőt és kitartást tre-
nírozni.
 58

-Az erőtréning hatása a fokozott fehérjebeépítés következté-

_ b~n _,a ~U1Hnböző izomrostok kerBsztmetszet növeked~séből áll,-
az- ál lóképességi-edzésé az oxidatív kapacitás növekedéséből, mert
itt a fokozott mértékben képzett fehérje- a mi_tochondriumállo-
mányra és az enzimszintézisre fordítódik. A két alkalmaz-
kodási jelenség egymással ellentétes. A sprinter számára szük-
séges gyorsaságtréning az említett alkalmazkodási jelenségek
vonatkozásában összekötő pozícióba kerül, de jóval közelebb
á 11 az er őtr én inghez. Azt, hogy a tréning gya kor 1 a t ában. h,o-
gya n hangsúl yozha tók jobban az erőkomponensek, mint az á 11 ó-
képesség i ek, Úgy lehet megválaszolni, hogy rövid távokon olyan inten-
- l
zitással kell dolgozni, ami a gyorsan összehúzódó izomros-
tokat az aerob kapacitás tekintetében csak kis mértékben é-
rinti. Ezenkívül legyen cél az intramusculáris koordináció
javítása, ami elsősorban a gyorsulóképesség javításának né-
zőpontjából jelentős.

Négy "sprinter-tulajdonságot" különböztetnek meg. Tőlük függ

az előrehaladás gyorsasága
1. Reakcióidő a startnál.
2. Sprint-erő, vagyis magasfokd és

sokáig tartó gyorsulásra való képesség.

3. Sprint~gyorsaság, vagyis lehetőleg ma-

gasfokd maximális gyorsaság eléréséte

való kép.e.s.s.ég
4. Sprint-állóképesség, vagyis a gyorsaság lehető­
leg hosszú ideig vató fenntartásának képessége.

A 2. pontban említett sprint-erő kap itt legnagyobb jelentő­

séget, mert a rövid távú versenyeken, ahol rendszerint azonnal
"mennek", főként a gyorsulóképesség a fontos. A sprint-erő
mintegy 90 %-ban befolyásolja a sprint-gyorsaságot; nyilvánva-
ló, h~gy aki hosszan és nagyon tud gyorsítani nagyobb maximá-
lis gyorsaságot is ér el. ~
 59

A sprint-állóképesség ezzel szmben - csak valamivel hoss.zább tá-

von kap sze&epet. -·
I'
A gyakorlatban kezdeiben szubma~imál is, később maximál is
gyorsasággal végzett sprintek eredményesek a megfelelő edzés~
távon (200-800 m). Két alapelv érvényes:. az izmot elő kell
készíteni, vagyis bemelegíteni és az izomnak nem szabad fá-
radtnak lennie. Ha itt a szakaszos edzés ismétlési elvét kö-
vetjük, úgy a szüneteknek tökéletes kipihenést kell elérniük.
Ez azt jelenti, hogy a szívfrekvencia kb. percenként 70-re
súllyedjen. Továbbá: csak annyi ismétlés legyen, amennyi se-
bességcs5kken~s nélkUI elvégezhető. A sebesség cs.Bkkenése-

kor a·tr.éninget le kel 1 ál 1 ítani.

Az a 1 ább i akban bemutatunk egy edzésrródot, ami az ismét 1 és e s e 1 já-

rás számára is alkalmas. A fent mondottaknak rregfelelően azonban a
pihenési fázisokat meg kell nyújtani.
Megjegyzendő: az ismétléses eljáráskor teljes szUnetekkel

dolgoznak, vagyis a pihenési szakaszokban olyan pulzusfrekvenciát kell

elérni, mint a munka előtt (versenylovaknál kb. 70 percen-
ként). A szakaszos edzéskor nem teljes szUnetekkel dolgoznak,
a kifáradás halmozódik.

Az amerikai w.m. Bayly ad egy példát a szakaszos módszer sze-

rinti edzéstervre.
A cél: eredményes versenyzés 1 OOO - 1 400 m távokon.
Alap: legalább 400 km slow-work legkevesebb 70 nap időtartam­ i l

mal.
Tréningfrekvencia: minden negyedik napon, pihenési pulzus
110 vagy kevesebb, 5 perccel minden heat után.

• 1

.j
 - 66 r1 1

;,ij

I,,,'

Tréning Táv heat-ek száma - Idó

rJ;
- leve! m másodperc

.'
„ 1. 600 2 45 i

2. _600 3 45
3. 600 2 43
''
;

1 4. 600 3 43
• 1
5. 800 2 58
1 6. 800 3 58
• 1
7. 600 4 43
8. 600 2 41
l 9. 600 3 41
10. 800 2 56
J 11.
12.
800
600
3
4
56
41

1 13.
14.
600
600
2
3
39
39

J 15.
16.
800
800
2
3
54
54

' 1
17. 600 4 39
._l 18. 800 3 52
19. 800 3 52
'l
._l
20. 800 2 50
21. 800 3 50
22. 800 4 52
J
23. 600 3 38
• 1
24. 800 2 50
~J
25. 600 2 37
26. 800 1 49
._, 27. 600 1 36
28. 400 2 24

·-·

r1
- -----------------·
~J
 - 61 1'
:~
Az intenzív szakaszos edzésnek po~~tív hatása van az aerob
kapacitásra (Lásd! VI. _Fejezet). Ha tréner elhatározza, hogy ·~
sprintereket a szakaszos módszerrel, tehát nem teljes szii-
netekkel dolgozza, a tréninget könnyű és nan az állóképességet hang-
súlyozó napokkal kell változtatni, vagyis a szakaszoktól men- 1
'l
tes napokon nyugodt canter kb. 1 800 - 2 OOO m-en kezdeti 1

slow-work intenzitással.
1- 1
. '

; 'J

Az "er8tréning"egyik, Newmarketben gyakran megfigyelhető

1,1
:~
i,l.'
1' 0 .
l! 1

.rni1·: ' ~
változata a hegyre fel-canter vagy galopp a "Warren Hill"-
en. Különösen sok fiatal lovat lehet itt látni. Sok fizioló- ·l!'i .
!; .

•: 11
gus azt mondja, hogy a tréning ezen módja az erőfokozásra vo- j·' ii

natkozóan olyasféle hatású, mint az atléták súlyemelése. 11 .,-

E~ - azon alapul, hogy a ló hegyre vágtázva folyamatosan a !
i.' · J1.· 1
r
!I
1
hegy folyamatos emelkedésének megfelelően gyorsítani kényte-
t
!; ~
len. Ennek során elejének és hátuljának bizonyos és a gyor-
1:
i)
~ 1
saság ki fejtésére igen fontos izomerőcsoportjai jól ki fejlőd­ 'I '

nek . Előnye a "hegyre fel" munkának még az is, hogy az erőfo­ ':· 1
1
i11
kozás effektus - nem úgy, mint a síkon végzett speed tréning
esetében - már csekély intenzitás mellett lehetséges, ami
/:! l
·.11
'!' l
l·i
l•.

kisebb terhelést jelent s csontok és izületek számára és !:;

másrészt az inakat jobban erősíti . ~vek, vagy talán évtize-
dek óta is megf igyelhet6 az Angliában trenírozott sprinte-
1' 1
I! 1
rek és hazai kétévesek fölényére irányuló tendencia. Ennek
"titka" talán a genetikai potenciálon kívűl az említett spe-
ciális tréning. '1
1
Az úszásról elmondható, ho,gy rendkívűl hasznos az olyan lo- 1

vak részére, amelyeknek inaikkal, csontjaikkal és izülete- 11

1 1
ikkel bajuk van, mert a hordozórendszert nem terheli a te-
her és a lovas súlya. A hát vagy térdizület károsodású lo-
vakat azonban nem kell úsztatni,mert esetenként súlyosabbá
válhatnak a/tünetek.

h
 62

Bevált az úszás fitness-stabilizátorként _ túl ideges lovak-

nál, továbbá jótékony vál to_zato~sságot jelent a slow- és pa-
-ce-work napjai egyhangúságában. A normális edzésmódok azon-
ban nem helyettesíthetők az úszással, bár hatása az izomzat
fejlődésére és a szív-tUdő-mGködésre (140-170 közötti szív-

frekvenciák) igen kedvező. Bár, kb. a ló elejének és hátul-

jának ugyanazon izomcsoportjait veszi igénybe mint a vágta,
de a s~ed kifejtéséért felelős FT-izomrostokra kifejtett
hatás nem elégséges. A versenylovak tréningjében azonban a
~I
legfőbb szabály a specifikus munka. Ehhez tartozik mindenek-
• 1
előt.t a gyorsaság kifejlesztése. Másképp ez csak akkor lenne,

~ ha, mint egy angol szerző tréfásan megjegyezte - létezné-

nek "swimming-race"-k lovak részére .

. • 1

-1

. ·'

• 1

• 1

.'

~- 1

.,___________________________
 63

1
! 1
Cél El járás Terhelés Alkalmazkodási jelenség ,1
"chassis" tartós e 1járás 1-6 mérföld + csontok, ízületek, inak és
szalagok erósítése + izanfel-
ép í tés
1
kitartás tartós e 1járás . 6 mérföldig +oxidatív
aerob slow-work a vége felé kapacitás

kitartás szakaszos-extenzív 30-50 %, nagy terjedelem "regeneratív tréning"

aerob- és -intenzív 75-90 %, csekély terjedelem + energiatároló kéQesség
+oxidatív kapacitás
anaerob (pace- és speed- + intrarusculáris koordináció
work)
- ismét 1éses 75-90%, intenzitás, + energiatároló képesség
csekély terjedelem
teljes szünetek + intra-nJsculáris koordináció

erő eljárás izanfelépítésre 40-70 %, esetenként + átmérönövekedés

el járás az intrarusculáris
koordinációra
ismétléses eljárás vagy
hegyre fel vágta
sprintek (2C0-8C0m) + intrarusculáris
max . vagy hegyre fel koordináció
vágta (speed-work)

ismétléses eljárás sprintek (max-subrax) + energiatároló képesség

(speed-work) + intrarusculáris koordináció
gyorsaság

intenzív szakaszos sprintek, subrax) + energiatároló képesség

e 1járás (speed-work) +oxidatív kapacitás
+ intrarusculáris koordináció

l 11'
! ·~

1
11
 64 i.i

,.
'l Marad még az a ké~dés, hogyan alakul a t~éning _ amikor a :i
1
versenyló s porté 1ettan i edzésprogram után testi fi tnessé- . .,·.l ,i
hek csúcsára érkezett. Mindenekelőtt mennyi intenzív tréning
,1
szükséges ahhoz, hogy a versenyidénvben megtartsa fitness. d
;I ,

-, level-ét. Elmélet és gyakorlat megyegyeznek abban, hogy a tré- :i

;j
ningter jedelem tekintetében elegendő a félig csökkentett : 1
j
1
tréningfeladat. A szakaszosan edzett lovak számára azt jelen-
d :~ ·
ti az, hogy programjuk 3-4 helyett 2 heat-ból áll. Eseten-
1
ként csökkenthetők a távok vagy a frekvencia 5 naponkénti-
l re vagy heti egyszerire. A részleteket természetesen mindig
•1
egyedileg kell meghatározni, amikor is az idő és munkabeosz-
tás természetesen a tervezett vagy végzett versenyfeladatok-
hoz igazodik. Ivers az edzésprogramban leállítja a ló pihe-
nési idejét verseny vagy kanény rrunka után. Szószerint azt
mondja, hogy "sohasem találkozott még egészséges lóval, ame-
lyiknek öt napnál hosszabb (aktív) pihenésre lett volna szük-
sége''. A hangsúly - megjegyzendő - az egészségesen van. Ezt
a véleményt vagy elfogadjuk vagy nem. Tény, hogy sportélet -
tani ismeretek szerint a túlkompenzációs fázis 3-5 nap után
lezárul, ami megfelel öreg tapasztalt lovasemberek megfigye -
lésének. 3-4 nap után a pihenési folyamat annyira előreha­
ladott, hogy pl. a glikogéntátolók a kiindulási szint fölé
ismét feltöltődtek, az izomszövet kisebb sérülései helyre-
jöttek, az idegi elemek reaktiválódtak és az aerob és anae-
rob anyagcseréhez szükséges enzimállomány ismét helyreállí-
tódott. Végül öt nap után helyrejöttek a szervek, máj, vese
és lép is. Legkésőbb akkor ismét fel kell venni a tréninget,
az elért fitness csúcsot követően azonban messzemenően a
fent említett formában.

Kiegészítésül el kell még mondani, hogy a ló hosszabb távokra

(2 400 m) történő előkészítéséhez a tréning megfelelően mó-
dosított formája jöhet szóba, amikor pl. a "mérsékelt" sza-
kaszos stádiumban 1 200 m helyett többet dolgoznak 1 600 m-
en. A legrövidebb távolság mindenképpen 1 200 m legyen.

1-1._ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __
 65
1
1~1.
. !i

'
1 1

v 111.

A VI 11. fejezet a 3 hónapig tartó slow-work vagy előtréninggel törté-

nő tréning gyakorlatát tárgyalja. Továbbiakban egy, az elrrélettel
szerrben rresszarenően rn5dosított edzésrrunka következik.
Ezt vázoljuk alábbiakban, röviden.

Az előtréninget követő pace-work - aninek célja az aerob kitartás foko-

zása, il 1. a szív-vérkeringési rendszer kifejlesztése - kb. 2-3 hóna-
pig tart. Hetenként kétszer folyanatosan arelve a szakaszos edzésrn5d
szerint dolgoznak. Itt két, néha háran isrrétlés jelenti a szokásos rrér-
téket. 1 20J és 1 60J m közötti távokon dolgoznak, ahol a második in-
tenzitása az lvers által leírt tréning-progran ideinek felel meg. A
szünetek 7. 10 oercig tartanak. Itt ellenőrizzük a szívfrekvenciát és a
lenyugvási pulzus - hasonlóan az V. fejezetben leírtakhoz - az alapja
az edzás további kialakításának. Az interval lumtól mentes napokon a lo-
vakat 2-4 rrérföldön dolgozzák nyugodt irarban. Az ún. warm up, i 11.
warm down minfig hozzátartozik. Heti egy pihenőnap (rendszerint vasár-
nap) a szokásos.

Az utolsó szakasz 2-3 hónapig tartó gyorsaság-edzés . 80J-1 OOJ m-es tá-
vokon dolgoznak, kezdetben félsebesen és végül a speed-work vége felé
versenyiran::it megközelítően. A lovas kettesével vágtáznak. Konkrét pé l-
daként kétéves jellegzetes rn.Jnkanapja kb. 1 hónapi speed-work után: mi-
után a lovak elhagyták az istállót, először k.b 10 percet mennek lépést.
Következik a barelegítő rn.Jnka, a warm up, ani egy rrérföld ügetésből és
1 20J m nyugodt canterből ál 1. Ezután kb. 10 perc lépés. Ezután követ-
kezik egy sprint 80J m-en 56 rrp-es időben. Utána 7 perc lépés, aninek
során ellenőrzik a lenyugvási pulzust. Ezután következik egy sprint
1 OOJ m-en 1:10 perc alatt. Utána 10 perc lépés. Végül a warm down r
80J m nyugodt canterrel és egy rrérföld ügetéssel. Befejezésül a lovak 1
rrég 1/2 órát járnak lépésben; gyakran vezetve is. J
 66

Azt, hogy az edzésterv és végrehajtását mindén ló -sz.ámára

egyedileg alkalmazzák, . itt nem kelJ különösen hangsú 1 yozn i.
Az egészség és fitness ellenőrzése ugyancsak a sportélet-
tan szerint történik. Havonként - egyes esetben gyakrabban
- vesznek vérmintát7 Ezeket analizálják és a kapott ismere-
teket igyekeznek a gyakorlatba átvinni. Röntgennel és ter-
mográfiával dolgoznak. A lovakat rendszeresen mérlegelik.
Különösen verseny vagy erős munka után. Ezt azért végzik,
•. 1

hogy pontosabb képet kapjanak az esetleges anyagveszteség-

ről. Szivfrekvenciamérők különösen a gyors munka napjain

használatosak. A szívfrekvencia mérések megkívánt értékelé-

...-, sét computer végzi. Röviden, a modern technika lehetőségeit
használják fel, a társszerzőnő által meglátogatott tréning-
központban még egy "treadmill" is volt használatban.

A takarmányozás terén nagy terheléskor különösen energiában

gazdag takarmányféleségek bevitelére helyeznek súlyt. A sze-
mestakarmányadag ilyenkor egészen egyharmadáig kukoricából
áll (zúzva). Kiegészítőként ásványi-vitaminkeverékek és az
itt is forgalomban lévő pelletek (granulátumok) jönnek szó-
ba. Nagymértékű terhelés és izzadás után elketroliteket is
adnak hozzá. Komócsin és lucerna a túlnyomórészt etetett
szénák. A takarmányozást általában nem tárgyaljuk, mert ~ né­
met nyelvterületen elegendő szakirodalom áll rendelkezésre.
Csak egy érdekes takarmányozási eljárásról számolunk be, a-
mit glykogén-loading-nak neveznek. Itt a verseny előtti ta-
karmányozási programról van szó. Az eljárás az izomglikogén
15-20 %-os növekedést eredményezi.

1. Hét nappal a verseny előtt, egy erős munka után a

szemestakarmány adagját 1/3-al csökkentik.
 67

- 2. Ezt megtartják a következő jobb munkáig 3-4 nappal a

verseny előtt; a közti időben csak nyugodt~n dolgoznak.

2. A "zárómunka" után, 3-4 nappal a verseny előtt a sze-

mestakarmány adagot a rendes adag 1 -1/3-ra emelik; a
versenyig csak könnyG munkára korlátozódik a tréning.

A három leírt edzésszakasz, a pre-training, pace-work és

gyorsaság-tréning összesen kb. 8-9 hónapig tartanak. A társ-
szerzőnő által meglátogatott egyik tréner esetében a
lovak (rendszerint kétévesek) ezután más trénerekhez mennek
kaliforniai és new-york-i tréningközpontokba. EZáltal a lo-
vaknak a versenyidényben nem kell messzebbre utazniuk. Mint
már említettük, az idomárok a keleti és nyugati partokon az
edzést sportélettani ellátás értelmében folytatj~k, ahol a-
zonban a munkák inkább hagyományos jelleget kapnak. Ez nem
utolsósorban azzal fUgg össze, hogy azon lovak számára, -
mint a VIII. fejezet említi - amelyek fi tness-csúcsukat el-
1
érték, redukált edzés elegendő. Mint a továbbiakban közölt-
tUk, az így előkészített lovak eredményesen futnak. 1984-ben 1

pl . Image of Greatness" az egy millió dollárral díjazott

Hollywood Futurity élemzőnyében végzett. Háromévesen a mén )
többek között megnyerte a San Felipe Handicap-ot.

.1
A szakaszos edzéssel kapcsolatban megjegyeztük, hogy haszná-
latával szemben a gyakorlat inkább tartózkodóan viselkedik. ' 1
Az USA-ban is a kivételek közé tartozik a galopplovaknál al-
• 1

kalmazott szakaszos edzés. Ennek okai egyrészt a viszonylag

hosszú előkészítési idő, a nagy munka, - idő - és munkaerő­ .1
igény, ami természetesen a költségekben mutatkozik. Másrészt
szerepelhet a versenysportnak az USA-ban való teljes kommer- .j
ci álódása is. A fiatal lovakkal gyorsan kell mindennek tör-
ténnie, a vételárnak korán kell amortizálódni. A fiatal lovak .j
felépítésére sok időt fordítani "nem éri meg'', mert az évnek
hamar vége van.
J

,,
~ ..

~
 68

1
Kétévesek nagy díjazású versenyeit _már k~rán fütják; aki
b-írja, bírja, aki nem, az- nem. Ló-anyag van elég, évente kb.
50 OOO csikó születik. Az olvasó azt gondolhatná~ hogy ez
nagyon felületes szemlélet, de valóban gyakran hallunk ilyen
és hasonló érvelést. Ebből következik, hogy ilyen rendszer-
ben egyes jó képességű lovak egyszerűen idő hiányában kevés j
!
esélyt kapnak, hogy képességüket bebizonyítsák. Annak viszont,
hogy az USA-ban tenyésztett lovak Európában hosszú ideig o-
1 yan jól beválnak, az az oka, hogy rendszerint csak a legjobb
'1
vér jön át és a lovak az óvilágban az alapos tréningfelépítés
~,
- -h~ nem is a szakaszos edzés - előnyeit élvezhetik. Másrész-
ről azonban meg kell mondani azt is, hogy távolról sem alkal-

mas eleve minden ló arra, hogy a szakaszos edzés nyilvánvaló

igénybevételét idegileg és fizikailag el tudja viselni. Min-
denekelőtt pszichikai ö~szetevők szerepe lehet itt döntő,
• J

melyektől a teljesítőképesség nagymértékben függ, a ló meg-

ért5 képességének hiányossága miatt. Végülis a versenyló-

az emberi atlétával ellentétben - nem azért fut gyorsan, hogy
• _I
rekordot érjen el.

Ami a versenyzésre való alkalmasságot ill~ti, nem érdektelen

a korábban vezető francia idomár Francois Mathet véleménye,
aki a versenyzésre szóbajövő lovak arányát egy évjárat mén-
~-' jeinek 50 % és kancáinak 30 %-ában adta meg. A speciálisan
szakaszos edzés számára alkalmas lovak aránya meglehetős
biztonsággal jóval ezalatt van. A világszerte csekély gyakor-
lati tapasztalat miatt számokat megnevezni értelmetlen vol-
na. Kínálkozik ugyan az összehasonlítás az embersport tíz-
próbájával, de ez "sántít", mert a ló - ellentétben az em-
berrel - teljesen "futásra" született. Meg kell azt is mon-
dani, hogy a fiatal korban megkezdett, megfelelően hosszú
és alapos tréning az előkészítő szakaszokban - a szervezet-
nek ebben a korban meglévő optimális alkalmazkodóképessége
következtében - a későbbi edzésszakaszokban a terhelhetőség
határait jelentősen fölfelé tolhatja el.
 - 69

- ~ szokásos amerikai tréningben - túlnyomórészt Angliában,

Franciaországban, Japánban és Ausztráliában is -- nagymérték-
ben élnek 2zpkkal az itt is leírt lehetőségekkel, amelye-
k e t a s p o r t éren an i ad . En ny ib e n be sz é 1 h e t ün k i s a z edzés mó-
d ok javulásáról és finomodásáról is. Előny előszöris, hogy
sokkal többet tudnak a rájuk bízott lovakról. Ez nagyon fon-
tos szempont, jelentőségét mindenekelőtt az adja, hogy lénye-
gesen csökkenti azon hibák arányát, amelyek a teljesítőké­
pesség adott pillanatban való megítélésében és felbecsülésé-
ben adódhatnak. A tréner számára s sport~lettani teljesít-
ményfokozó, ellenőrző eljárásokból eredően az a adöntő előny,
hogy a több ismeret alapján jobb döntési lehetőségei adód-
nak, hogy a gyakorlati tréningben mit tegyen vagy mellőzzön.

Mióta versenysport van, minden időben igyekeztek az idomárok

az állatorvosokkal és fiziológusokkal kapcsolatban az ún. ál-
lapotellenőrzés útján pontosabb képet kapni a ló teljesít-

ményállapotáról. Anélkül, hogy sejtelme lett voln~ a mai

sport~lettan hatalmas lehetőségeiről, Freidt már 1939-ben
írta: "A versenylovak tréningjének kérdéséhez": "A fi-
ziológiai állapotellenőrzés keringési és légzési vizsgálatot
végez. Megállapítja ezek nyugalmi értékeit, megállapítja egy
meghatározott, állandó munkaterhelés esetén a pulzus és légzés-
gyakoriság normáit · és ezzel elbírálási lehetőséget ad az e-
gyes állat megítéléséhez. Az érverés és légzés ezen már is-
mert terhelésre adott reakciójából értékesebb és biztosabb
módon lehet következtetni a test erőállapotára, mint az az ,,,
eddig gyakorolt rátekintésből sikerülhet, még több éves ta-
pasztalat után is. Ezek a megállapítások így irányvonalat
adnak a tréning felépítésére és végrehajtására vonatkozóan
a ló egyedi adottságainak megfelelően. Változatlanul megma-
1 1
,,

rad emellett alá nem becsülendő értékes tényező az idomár 'i~

tapasztalata a legnagyobb teljesítményre való felkészítés-
ben.
·~
!

'i~
l

:~
~
.l l
70

1
.1. -Már a huszas években voltak ·javaslatok a "modern" amerikai
jellegű tréning Németországban történő b~vezeté~ére.

l .· · van Oettingen így ír "Das Vollbutpferd" című könyvében:

"A napi munka délelőtt 1 1/2 - 2 1/2 óra lépésből, ke-

vés vagy semennyi ügetésből és két canterből vagy galoppból ál 1.

1 Délután kb. 3/4 - 1 óra lépés lovas alatt vagy vezetve, A
napi két canterből, ill. galoppból az amerikai elgondolás
1 szerint kezdetben a másodiknál, később mind a kettőnél az u-
tolsó 500-800 m-t (300-600 m) félsebesen és a kondíció elő­
rehaladásával versenyirarTban kel 1 rregtegyék. A galopp lassú ré-
sze 2 OOO - 3 OOO m lehet. Hetenként egyszer-kétszer a kon-
díció előrehaladtával a második galopp gyors része 1 200 -
1 600 m, később legfeljebb 2 OOO m-re nyújtható, míg a las-
sú rész jelentősen rövidebbé válik vagy el is marad. A ver-
J seny előtt a kondíció tökéletesítésére a legtöbb esetben
több galopp kell teljes versenyiramban 2 OOO m-t meg nem ha-
J ladó távon . Az utolsó gyors galoppot a verseny előtt 2 vagy
3 nappal kell végezni. Magán a verseny napján korán reggel

J egy -másfél órás lépés, kis canter 800 m-en és ugyanilyen

h o s s z ú s p r i t z e r s z ük s ég e s . A c a n te r t és a s p r i t z e r t , mi n t az
amerikaiak szívesen teszik, lehet egyesíteni közbeiktatott
J szünet nélkül."
!
11

·1

J A régi hoppegarteni iskola lovasemberei tökéletesen igazol- 1

ták ennek az egyenesen klasszikusnak nevezhető versenyel~é­
] szí tésnek gyakorlati véghezvitelét. Ha összehasonlítjuk Oet- 1

tingen adatait, amelyen a munka terjedelmére és intenzitásá- ·1

1
ra vonatkoznak, az általunk említett példákéval, felismer-
hető a közös alap. A "sportélettan" fogalma akkoriban még 1

alig volt ismert. Különösképpen semmit sem tudtak még azok-

ról a többé kevésbé kifinomított teljesítménytfokozó és el-
lenőrző módszerekről, ami ilyeneket ma a sporttudomány és
j sport-E§lettan kínál. "Insider"-ek elmondták nekünk azt is,
hogy - bár a tréning nagyon kemény volt - sokkal kevesebb
J ló ment tönkre, mint azt ma még gondolják.

u
.J
t----------------------------„:(
 71

A sportorvostani edzés hívei is azt mondják, hogy a módsze-

rük sze_r Int következetesen és jó 1 e 1ők ész í tett 1ovak e te -
k i~tetben jóval kevésb~ érzékenyek~ Vonatkozik ez különösen
a fáradságból adódó sérülésekre. Az, hogy az akkori lovak
kevésbé könnyen kezelhetők lettek volna, bizonyára nem a túl
sok tréningre, hanem az akkor szokásos túlzott ápolásra ve-
zethető vissza. A versenylovakat naponta kétszer 1/2 órán át
intenzíven ápolták .

Adjuk át a szót ismét Ottengennek, ezúttal, mint történész-

nek. "A délelőtti munkában a kétévesek lépésben és valameny-
nyi ügetésen kívül két nyugodt cantert csinálnak kb. 2000 m-
es és egy valamivel gyorsabb cantert kb. 1200 m-en utóbbit
hetenként 1-2-szer, mint teljes vagy félsebes galoppot. Az
idősebb lovak ugyanolyan gyakran cantereznek vagy galopponak,
de valamivel hosszabb távon. A távot fokozatosan a verseny
t á v j ár a , t eh át 4 mér f ö 1d i g ny új t j á k k i . Az év esek ős s z e 1 na -
ponta két-háromszor cantereznek 600-800 m-en és késő össze!
kb. 800 m-en idősebb vezetőié segítségével trialoznak. A dé-
l u t á n i mu n k a c s a k 1ép é s b ő 1 1 s n ém i ü g e t é s bő 1 á 1 1 . Kb . a 19 .
sz. második felében mind az évesek, mind a két - és hároméve-
sek munkáját napi két canterre korlátozták, melyek közül a
második valam1vel hosszabb és gyorsabb. Hetenként egyszer -
kétszer a második cantert a fejlődő kondíciónak megfelelően

közel versenyiramban futják. A hároméves és idősebb lovak

általában egy angol mérföldön cantereznek és ritkán 2000 m
felett. A derby-lovak pl. legalább két-háromszor a verseny
előtt teljes versenyiramú galoppot kapnak 1 1/2 mérföldön -
2414 m."

Georg Lambton, lord Derby híres trénere emlékirataiban Így

ír, nem kevésbé ismert kollégája, Dawson módszeréről:

"A ménben benn volt a Dawsonról híressé vált derby-előkészí­

tés ( 1896); gyakran három canter és utána egy galopp ugyana-

zon a reggelen és minden reggel 3 óra a szabadban".
 72

Nyilatkozott a tréningről A~a Muhammad Sh.ah Szultán, a mai

l Aga Khan nagyapja is. így ír:_ "Cs_ak _nagyon kevesen tudják,
~i az alapja a versenyl6 trenítozása művészetének. A cél u-
gyanaz, mint a boxoló edzéséé. A boxoló, bírkózó vagy súly-
emelő esetében az egész test napi, átgondolt és tervszerű

izomgyakorlatai és mozgásai által az idegeket, az adni- és

kapni képességet a lehető legmagasabb fejlettségi fokra hoz-
~
zák - a döntő napra. A ló esetében természetesen nem jöhet
1
szóba, hogy hátára fektessék és alávessék mindazoknak a tu-
do1nányosan kidolgozott gyakorlatoknak, aminek az emberi at-
J létát. lehet alávetni. Csak egy útja van annak, hogy a ló iz-
mait - és az idegi energiát, melynek ezeket az izmokat moz-
1 gésba kell hoznia - kiképezzük, nevezetesen lépésben, ver-
senyben és szükség esetén bizonyos számú ugráson. Kiváló az
] a tréner, aki úgy tudja elrendezni ezeket a gyakorlatokat,
hagy a ló testi teljesítőképessége és idegenergiája csúcs-
] pontját pontosan a versenykarrierje legfontosabb napján ér-
je el ''. Meggyőződésem, hogy gyors sikereimet annak köszön-
hetem, hogy európai versenyzésemet minden idők két legna-
J gyobb trénerével kezdtem: William Ouke és Richard Dawsan-nak~
Kétségtelenül vannak ma ugyanalya~ tehetséges idomárok, mint
J Richard Dawsan, de nem hiszem, hogy egyetlen is akadna, aki
az ő hallatlan bátorságával rendelkezne - legyen akár Tesia
~l

~I
Olaszországban. Oawsan legnagyobb erőssége volt, hagy min-
dent meg mert tenni, hogy lova élete legfontosabb eseményé-
r 1
re a legjobb formában legyen. Ahogy hallom, ma Angliában és
a francia trénerek többségénél is jóval enyhébbek a haszná-
latos eljárások. Általában a mai idomárok sokkal többtől kí-
mélik meg lova'ikat, mint Dul e és Dawson-hoz hasonló emberek.
Jelenleg túl sok a kényeztetés, a vattába csomagolás. Mint- .!
~·
hogy, csaknem minden tréner a ma szokásos módszer szerint
dolgozik, ez nem sokat mond, de azt hiszem, ha valamelyikük
a múlt kemény, embereinek egyike, vagy Tesia ellen lépne
~·
sorompóba, rosszúl járnának .

1·------------------
 73 i' .(.~•

KétségteienUl az a magyarázat~k, hogy korábban sok ló le-

tHrt az ilyen tréni~gben. Mesélték nekem, hogy Gilpin, min-
denidők egyik legnagyobb trénere a fiatal kancát, amivel

nyerni remélt, olyan kegyetlenUl trenírozta néhány nappal a

Derby előtt, hogy az letHrt. Gilpint ez a legkevésbé sem iz- ~I
gatta. A tulajdonostól sem kért elnézést. Egész helyesen azt
mondta, hogy nyilvánvaló, hogy a versenyt úgysem nyerte vol-
na meg, végülis neki az a feladata, ~ győzelemért inkább min-
den kockázatot vállalni, mint elégtelen előkészítéssel biztos
vereséget szenvedni''. Ennyit a régi idők hangjáról. Ez önma-
gáért beszél és csak összehasonlításul említettUk.
- 11
;""-

' l

A nagyszerű "Stanerra" napjai .óta az európai versenysportban nem

né-nul el a párbeszéd a sportélettani nézőpont szerinti tréningről. -
"The Iron Mare" megnyerte a Japán Kupát és ami talán még töb-
bet jelent az 1983-as Royal Ascot során négy napon belUl a
Prince of Wales - és Hardwi~ke-Stakes-t. A munka terjedelmét
illetően az Ivers által leírt módszerhez hasonlóan treníroz-

ták. A "nyugodt" napokon pl. összesen 15 mérfHld távig (Uge-

tés, canter, galopp). Hasonló pace-work szakaszos - (inter-
vall) - programot is végzett. A speed-work-ban azonban csak
egyes sprintek volltak ismétlések nélkül. Az idomár és tulaj-
donos Frank Dunne-t megkérdeztük a szakaszos edzésről való
mostani felfogásáról. Anélkül, hogy belement ~ volna a részle-
tekbe, röviden összefoglalva szt mondta, hogy szerinte nem
alkalmas minden ló számára és ha igen, úgy minden ló számá-
ra egyedileg kell alakítani. Emiatt "Stanerra" programja sem
vehető át minden további nélkül más lovak számára. Ez ponto-

san megfelel az "individualitás elv"-ének, ahogy ezt a szaka-

szos edzés hívei vallják.

Végül, idézünk egy 1941. évi hasonló tárgyú disszertáció zá-

rószavából: "Ha áttekintjük a német tréningtelepek viszonya-
it, feltűnik előszHr, hogy az utóbbi évtizedekben a tréning
minden területén jelentősen változtak a módszerek és az a
benyomásunk, hogy ez a fejlődés még nem zárult le.
1
·1
 - 74

kívánatossá teszi,
1 Az álla~orvostudomány meglepő fejlődése

hogy a tudomá~yos ismereteket a versenysport viszonylatáb~n

-1
-1

is átvigyük a gyakorlatba" .
• 1

Ahhoz, hogy a ma itt trenírozott galopp-lovak gyakran pana-

'l
1 1
szolt teljesítménystagnálását egy jobb edzésmóddal leküzd-
jük, elsődlegesnek tGnik, hogy megtaláljuk és alkalmazzuk a
sportélettani szempontok szerinti tréningnek az itteni vi-
szonyokhoz módosított formáját. Ez természetesen nem törté-

n nik ráfordítás nélkül, megfelelően képzett és tapasztalt i-

domárok, a módszert megértő tulajdonosok és mindenekelőtt a
megfelelő lovak nélkül. A német versenysport itt saját törté-
nelméből tanulhat. A hatalmas áttörések idején, - kb. a szá-

zadforduló körül, amikor a lovaglási stílus és edzésmódok

J terén egyenesen forradalmi változások történtek - a döntő in-
dítás a javulásra és fejlődésre mindig kívülről jött. A gon-

~ dolat, hogy versenylovakat sportélettani nézőpontok szerint

trenírozzanak, ugyancsak onnan jön. Élenjáró ügetőistálló~,
- főként Skandináviában - a haladás eljárásait már használ-
J ják. Meggyőződésünk, hogy egy napon a galopplovak is elin-
dulnak "új partok felé".
J
Egyre szélesebb körü a teljesítménystagnálás áttörésére irá-
J nyuló igény. Az alkalmazott edzésmódok terén több mint 200
éves ta~asztalatok vannak. Sőt még az ókorból is maradtak

J tréning.előírások, mint a hetita Kikkuli-é Kr.e. 1 400-ból.

Ennek ellenére sok szakember szerint nincs igazi fejlődés.

De honnan jöhetnének az újabb impulzusok, - ha nem a tapasz-
talat-potenciálból? Ezek még csak - ha egyáltalán - a tudo-
mányból és kutatásokból jöhetnek. A sport- és állatorvosok,
.J fiziológusok és biokémikusok kutatási igyekezete egyet-mást
' 1
a lóverseny sportban is mozgásba hozott. A német nyelvterü-
leten rendelkezésre álló erre vonatkozó információ szűkös
volta miatt igyekeztünk a versenylovak tudományosan megala-
pozott edzése néhány faktumát és aspektusát összehozni és az
érdeklődő olvasónak átadni .

.J

J
, _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _llllllllim_ _ __
 - 75

Örvendetes lenne, ha ezen fejtegeté~ egyes részei alkalmat

adnának a haladó edzéSmódokról szóló konstruktív kritikai
vitára.
 .. l
TEL 1 V~REK V~RV 1 ZSGALATA

1
-T Paraméter · No rmá 1sz i n t Definíció Interpretáció

l Erilrociták 8-10 mi 1 l!rrm 3 oxigénszál 1 ítás '11 alkalmazkodás terheléshez

t vérszegénység

-J Leukoc i lák 7000-10000/rrm 3 védekező funkció 1' baktériumos fertőzés

~vírusos fertőzés

Hamatokrit 35-45 % eritrociták 1 alkalmazkodás terheléshez

HK, PCV össz. vérrrennyiség ~vérszegénység

Hemoglobin 12-15 g/dl az eritrociták fő része 1' alkalmazkodás terheléshez

(H:;) része, oxigénszál 1 ítás
~ vérszegénység

Atlagos sejtvolumen 34-47 mikro m3 HK: Ery. f lehetséges aluledzettség

(m:v) i k imerü 1és

Neulrof i lok 35-70 % 1 gennyes folyamatok

Eosinofitok 0-4 % a 1 eukoc i lák t paraziták okozta
'] Bazofitok 0-2 %
alfajai
l
allergiák
fertőzések
Limfociták 25-50 % J vírusos fertőzések
Monoc i t:ák 0-10 % f idült vírusos fertőzés

Összfehérje 6-8 g/dl ozmózis-szabályozás

t fehérjét (albunint és
globulin! adagolni
] szál 1 ító, védekező-és
védőfunkció i elégtelen takarmányozás

J Bilirubin (2 ,„g/d 1 HG 1ebonláskor keletkezik májelégtelenség

Karbamid <"() mq/dl A fehérjeanyagcsere veseelégtelenség

íl Krealínu'm < 2 mg/dl végtermékei fehérjetúletetés

Ká 1c ium 9-12 mg/dl lzorrmúködéshez, csont- elégtelen

j épíléshez szükséges takarmányozás

Szervetlen foszfát 3-6 mg/dl csontanyagcsere

!
Klór 100 mEq/ 1 Cl-tartalom túleröltetés

1
Nátrium
Kálium
125-150 mEq/ 1
3-4 mEq/I
Na+-ion tartalom
K+-ion tartalom
! kiegészítés szükséges

.J
"t---·~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Magnézium 1,6-3. 3 rrg/dl Mg-tartalom tetániás tünetek

LJ

1 1

\
 -· - --·-··· --··-·----- ·- - -- - - --- -- -- -- -- -- -

Paraméter Notmál szint Definíció Interpretáció

AP < 250 VI csontanyagcsere, rráj t csontanyagcsere zavar

májgyulladás, gyo-
mor-, bé 1problérrák

GOT 50-200 VI izom- és májenzim izom, i 11.

t károsodása

~--------------------------------------------------------------~
GPT ~ L 25 VI_ spee, a májsejtek
májenzimek f károsodása

Gamma-GT < 35 VI spec. májenzimek májelégtelenség,

f májgyu 11 adás

CPK 80 VI enzimek, izomsejtek izcmsejtek károsodása

számára specifikusak túleröltetés következ
tében

LDH 250-350 VI izomban és májban túleröltetés

.akt ív enzimek enzimnintában)

Koleszterin 70-150 mg/dl e~e~avak,

zesehez
Dvitamin kép-
i máj, pajzsmirigy
vese-károsodás
vérszegénység,
dültéhezé.s -

Ph-6rték 7,4 artériés a hidrogénionok kon-

7,5 vénás centráci6ja a vérben

---------------------- -