Az EDZETTSÉG a különböző terhelésekhez való alkalmazkodás jele, mely a rendszeres

sporttevékenység hatására alakul ki. Olyan állapotot jelent, melynek vannak motorikus (motoros
képességek, készségek), fiziológiai (működésbeli) és pszichés összetevői. Ennek megfelelően az
edzettségi állapot mérése is több szinten történik:
     - sportorvosi vizsgálatok
     - pszichológiai tesztek
     - motorikus próbák
A rendszeres felmérések célja nemcsak az aktuális fittségi állapot meghatározása, hanem az is, hogy
ráirányítsa a figyelmet a testedzés fontosságára!
Az iskolákban alkalmazott NETFIT motorikus próbáról már korábban volt szó, milyen négy fittségi
profillal is dolgozik. Emellett alkalmazzuk még a COOPER-tesztet is, ami az aerob állóképesség
mérésére szolgál. 
A teljesítmény kiegészítő módszere a pulzusmérés.
PULZUS alatt a verőerek lüktetését értjük. A pulzus mérhető tapintással a nyaki verőéren, vagy a
csukló belső felszínén, illetve egyéb pulzusmérő eszközökkel .
NYUGALMI PULZUS: a nyugalomban levő test szívösszehúzódásainak a száma egy perc alatt. Ennek
átlagos értéke egy felnőtt ember esetében 72/perc.
A TERHELÉSES PULZUS: mértéke a tevékenység intenzitásától függ.
MAXIMÁLIS PULZUSON: a maximális terhelés hatására kialakuló összehúzódások számát értjük.
Átlagos értékeit az életkorra vonatkoztatva kapjuk meg, ami:
     - nők esetében: 220 -ból az életkor
     - férfiak estében: 205 -ből az életkor fele
CÉLPULZUS vagy MUNKAPULZUS: azt a szívfrekvenciát jelenti, amellyel az adott feladatot végezni
szeretnénk. Állóképesség fejlesztésekor célszerű a maximális pulzus 70-80%- án tartani a
szívfrekvenciát.
A pulzus szaporaságát befolyásolja: a fizikai aktivitás, az életkor, a nem, az edzettség, de akár a
hőmérséklet, az idegállapot vagy az élénkítő szerek hatása is.
A nyugalmi pulzus és a terhelés után mért megnyugvási idő informál bennünket a szív és a keringési
rendszer kondicionális állapotáról, az EDZETTSÉG mértékéről. Az edzett emberek jellemzője, hogy a
nyugalmi pulzusuk alacsonyabb az átlagosnál, az akár 50-60/perc is lehet, valamint terhelés után
hamarabb visszaáll az eredeti értékre. 
A pulzusmérés segítségével tájékozódhatunk a terhelés szervezetre kifejtett hatásáról. Általában
optimális a terhelés, ha utána az ötödik percben 120 alá, a tizedik percben 100 alá csökken a
pulzusszám.