20.

tétel

Határon túli irodalom

Bodor Ádám: A krétaszag eredete

Bodor Ádám (Kolozsvár, 1936. február 22. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas
magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Életpályája

Apja Bodor Bertalan közgazdász és bankvezér, az Országos Pénzintézeti Központ elnöke volt, akit
1950-ben a Márton Áron katolikus püspök elleni koncepciós perben öt év börtönre ítélték. Bodor
Ádámot 16 éves korában szintén elítélték, mivel kommunistaellenes röplapokat terjesztett. 1952–
1954 között a szamosújvári börtönben ült.

Szabadulása után egy évig gyári munkásként dolgozott, majd 1955–1960 között a Kolozsvári
Protestáns Teológiai Intézetben tanult. 1960-tól az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában,
majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. Egy évvel később, 1965-ben publikálta első
novelláját a kolozsvári Utunk hetilapban, négy évvel később első novelláskötete is megjelent, A tanú
címmel.

1968 óta szabadfoglalkozású író. 1970–1975 között a Román Írószövetség tagja. 1982-ben
Magyarországra települt. 1984-től 1988-ig lektor a Magvető Könyvkiadóban, majd ugyanitt
szerkesztő. 1998–1999 között ösztöndíjas a berlini DAAD Művészi Program keretében. Tagja volt a
Holmi folyóirat szerkesztőbizottságának.

Magyarországon publikálta az Eufrátesz Babilonnál című novelláskötetet, az itteni elismertségre

azonban 1991-ig várnia kellett. Ebben az évben nyerte meg később megjelent Sinistra körzet című
kötetének egyik történetével a Holmi novellapályázatát. A regényszerű novellaciklus külföldön is
sikert aratott.

Művei megjelentek spanyol, román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, lengyel, bolgár, szerb,
horvát, szlovák, szlovén, orosz, észt, macedón, baszk, arab nyelven is.

A krétaszag eredete

Vajon ki írta fel a zsalura krétával a leskelődőt leleplező, a leleplezést tudtára adó üzenetet?

Milyen szándékkal tette?

Cím kérdése:

A címmel összevetve: A krétaszag eredete: (1) eredendő helye az iskola → gyermek, tanulás,
tudás, gyermeki őszinteség, bátorság, leleményesség stb. (2) Bundás Rekk házában a kémlelő

nyílás alá írt üzenetről Bundás Rekk orrára kerül a kréta és a szag; (3) a krétához eredendően

a fehér szín (tisztaság) és tiszta, semleges szag tartozik, ironikus, hogy itt a bűzt zavarja meg;

(4) a krétaszag tényleges eredetéről, vagyis arról, hogy ki és miért írta oda, nem tudunk meg

semmit, a „leleplezéstörténetnek” épp a leglényegesebb elemét hallgatja el a szöveg, így

maga a leleplezés és hatása, vagyis a parabolaszerűség kerül fókuszba.

Nyelvi sajátosság:

Az egyébként klasszikusan szerkesztett, csattanóra kihegyezett, ám nyitott zárlatú elbeszélés

legjellegzetesebb nyelvi sajátossága az elhallgatásokból fakadó hiány. Az elbeszélő fontos

információkra utal, de nem mondja el ezeket az olvasónak. Ezzel nyitottá teszi a szöveget,

beleviszi az olvasót a játékba.

„[M]intha lenne valahol egy első kötet, amelyben elmondja, hogy miért él Bundás Rekk, a

leskelődő egy maga csinálta sivatagban. De ilyen kötet nincs, ezeket az írásokat nekem kell

tovább írnom, csakhogy úgy kellene tovább írni, mint ahogy Bodor tette. Ezt pedig csak ő

tudja megtenni.” (Szabó Árpád Töhötöm: Miért él Bundás Rekk sivatagban?/Egy olvasó naplójából/)

Bundás Rekk jellemzése, környezete:

A bűz, a piszok hagyományosan az erkölcsi romlottság metaforája az irodalomban (lásd pl.

Hamlet), itt Bundás Rekk attribútuma: „szutykos szatyorral”, „szennyvizes vedrével”, „A lyuk

körül a deszka az orra érintésétől már megzsírosodott, leheletétől szivacsossá korhadozott, s

ha nem éppen tulajdon szagáról lenne szó, maga Bundás Rekk is érezhetné, hogy közelségétől
mennyire büdös.”

Értelmezés:

– az ember magánszférájába behatoló, azt megfigyelő diktatúrák, társadalmi rendszerek XX.

századi tapasztalata, meghatározóan a közép-kelet-európai társadalmi rendszereké, a kiterjedt

besúgóhálózatoké, ahol a figyelőt is figyelik (lásd pl. Mészöly Saulus)

– az emberi kiszolgáltatottság, a biztonságérzet hiányának tapasztalata

– az üzenetírás, a leleplezés (üzenetíró) mint egyfajta belső emelkedettséget, erkölcsi tartást

képviselő magatartásforma példázata