Erdélyi-Sipos Alíz - Tűű László - Inzulinrezisztencia

Erdélyi-Sipos Alíz MSc – Dr.
Tűű László
Inzulin-
rezisztencia
Diéta és kezelés
SPRING MED D IVissza

É aTTartalomjegyzékre
Á S K Ö N Y V E K
Erdélyi-Sipos Alíz MSc –
Dr. Tűű László
Inzulinrezisztencia
Diéta és kezelés
Erdélyi-Sipos Alíz MSc –
Dr. Tűű László
Inzulinrezisztencia
Diéta és kezelés
SPRIN G MED DIÉTÁSKÖNYVEK®

© Erdélyi-Sipos Alíz, MSc; Dr. Tűű László, 2021
© SpringMed Kiadó, 2021
SpringMed Diétás Könyvek® sorozat

Erdélyi-Sipos Alíz, MSc – Dr. Tűű László
Inzulinrezisztencia – Diéta és kezelés
ISBN 978-615-5166-91-4
ISSN 2060-3495
A SpringMed Kiadó a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja.
Szakmai lektor: Kubányi Jolán, MSc,

a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének
tiszteletbeli elnöke
A könyvsorozat szakmai együttműködő partnere:
SpringMed Kiadó Kft.
Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Böszörményi Nagy Klára

Borítógrafika: Németh János
Tördelés és tipográfia: Németh János
Terjesztés: Végh Rita
Nyomdai kivitelezés: Belvárosi Nyomda Zrt.
II. rész
AZ INZULINREZISZTENCIA ORVOSI VONATKOZÁSAI
Írta: Dr. Tűű László, belgyógyász, endokrinológus orvos . . . . . . .85
1. Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .87
2. Mi is az az inzulinrezisztencia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .89
3. A magas inzulinszint kialakulásának mechanizmusai . . . . . .91
A klasszikus inzulinrezisztencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .91
Az inzulinszekréció elsődleges zavara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92
Paradoxon: kóros soványsághoz társuló inzulinrezisztencia . . . .93
Természetes módon előforduló, ún . fiziológiás
inzulinrezisztens állapotok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .94
4. A kialakult magas inzulinszint biológiai következményei . . .96
Az anyagcserére gyakorolt hatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .96
A hormonális rendszert érintő következmények . . . . . . . . . . . . .102
Egyéb szerveket, szervrendszereket érintő következmények . . .106
5. Az inzulinrezisztencia, a magas inzulinszint klinikai tünetei
és kivizsgálásuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .110
Az inzulinrezisztencia klinikai tünetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .110
A laboratóriumi diagnosztika elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .111
6. Terápiás lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .118
A diéta és az életmód szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .118
Gyógyszeres beavatkozási pontok, a gyógyszeres kezelés
személyre szabásának jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .122
III. rész
HASZNOS INFORMÁCIÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .125
Orvosi szakkifejezések értelmező szótára . . . . . . . . . . . . . . . . . . .127
A SpringMed Kiadó könyvajánlója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .130
IV. rész
SZÍNES MELLÉKLET A RECEPTEKBEN SZEREPLŐ
ÉTELFOTÓKKAL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .133
5
Tartalom
A szerzők előszava . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7
I. rész
AZ INZULINREZISZTENS BETEG DIETOTERÁPIÁJA
Írta: Erdélyi-Sipos Alíz, MSc, dietetikus,
táplálkozástudományi szakember . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9
1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11
2. Együnk, de hányszor? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13
Reggeli . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14
Ebéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15
Vacsora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16
Kisétkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16
3. Tükörben a testünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17
Miért fontos a normál testsúly elérése, megtartása? . . . . . . . . . . .17
A testösszetétel mérése, jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18
Energiaigény és tápanyagszükséglet különböző testösszetétel
esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20
4. Tápanyagokról az inzulinrezisztencia tükrében . . . . . . . . . . . .23
Fehérjék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23
Zsiradékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25
Szénhidrátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28
Pro- és prebiotikumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29
5. Fókuszban a szénhidrátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32
Lassan felszívódó szénhidrátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32
Gyorsan felszívódó szénhidrátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38
6. Egy életre szóló egészséges és finom étrend . . . . . . . . . . . . . . . .47
7. Receptek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50
Receptek jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50
Útmutató a receptek elkészítséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51
Receptek elkészítése kalóriaszámokkal és tippekkel . . . . . . . . . . .52
6
A SZERZŐK ELŐSZAVA
Kell egy jó csapat!
Ma már sokan és sokat hallottak az inzulinrezisztenciáról, és sokan úgy

gondolják, hogy az üdvözítő megoldás a 160 grammos diéta . Ahogy az
életben sincs egyetlen üdvözítő út, így az inzulinrezisztencia kezelésé-
ben sincs egyetlen, mindenkinek jó diéta . Különféle utak vannak, és a
csapat (orvos, dietetikus) segít kiválasztani, melyiken érdemes menni .
Ez egy hosszú utazás, ahol többször is szükség van az orvosi, dietetikai
kontrollra .
A kezelés, gondozás szerves része a táplálkozás . Mivel nem egysze-
rűen az egészséges táplálkozásról beszélünk – bár sokban hasonlít rá –
mindenképp szükséges az új étrend beállításhoz a dietetikai konzultáció .
A páciens tapasztalatai alapján a dietetikus segít teljesen egyénre
szabni, közérthetővé, betarthatóvá tenni az étrendet . Ehhez nyújt tá-
mogatást a diétáról szóló fejezet, természetesen sok finom recepttel
kiegészítve .
Orvosi szempontból a kivizsgálás a labordiagnosztikából és a klinikai
tünetegyüttes értékeléséből áll . Rendkívül fontos, hiszen az inzulinre-
zisztencia nem csupán anyagcserezavar, hanem szinte az egész szerveze-
tet érintő és befolyásoló zavar .
És a csapat szerves része és aktív tagja természetesen a páciens . Érte
dolgozunk, de nélküle nem megy . Ismerkedjenek meg a könyvben a
négylábú szék hasonlattal és ha elolvasták, reméljük, hogy az inzulinre-
zisztencia-diéta (IRD) nem lemondásokkal fog járni, hanem lehetőséget
ad az egészségesebb életmód kialakításához, mellyel sikerül úgy tökéle-
tesíteni az életmódot, hogy ne hiányozzanak ételek, élelmiszerek, és ne
kelljen „bűnöző napokat” tartani, mert nem lesz rá szükség .
Jó olvasást és tanulást kívánnak:
A Szerzők
7
Vissza a Tartalomjegyzékre
I. rész
AZ INZULINREZISZTENS
BETEG DIETOTERÁPIÁJA
Erdélyi-Sipos Alíz, MSc

dietetikus, táplálkozástudományi
szakember
1. Bevezetés
S
zénhidrátanyagcsere-zavar, prediabétesz, cukorbetegség, diéta.
Ezeket a szavakat hallva a páciensek szeme előtt egy lemondások-
kal, tiltásokkal, korlátozásokkal teli, méréssel, számolással járó, a
szabad választásukat, „mozgásukat” szűkítő étrend képe jelenik meg.
Hosszú évek tapasztalata alapján mondhatom, hogy ez nem így van.
A kezdeti megtorpanás, nehézség után egy új világ tárul fel, az egész

étrend sokkal változatosabb, színesebb, gazdagabb, ízletesebb és az
egészséges táplálkozáshoz nagyon közel álló lesz . Ebben segít ez a
könyv .
Az első lépés az orvosi diagnózis, vagyis nem öndiagnózis és nem a

laborértékek saját kiértékelése!
A szénhidrátanyagcsere-zavar kezelésének négy pillére van: az orvo-

si, a táplálkozási (dietetikus által vezetett), a mozgási és a lelki .
Ezt tekinthetjük akár egy négylábú széknek . Mindenki tapasztalta,

ha mind a négy láb megvan, nagyon stabilan ülünk, még egy három-
lábú is megbízható, de egy kétlábú szék már nem tölti be funkcióját .
Ebből következik, hogy a legideálisabb és legbiztonságosabb, ha a
kezelés mind a négy pillérével tudunk foglalkozni, szakemberek se-
gítségét igénybe venni, de háromra feltétlenül szükség van a sikeres
terápiához, a megfelelő célértékek eléréséhez, a jobb közérzethez, a
teljesebb élethez .
11
Ebben a részben egy pillérrel, a táplálkozással foglalkozunk, és ter-
mészetesen lesznek receptek is, amelyek ötletet adnak, hogy utána
mindenki szabadon, már egy kis tapasztalat birtokában tudjon átala-
kítani hagyományos recepteket a diétába beilleszthető módon .
A cél az, hogy mindenki eljusson a tudatosság olyan szintjére, hogy

az inzulinrezisztencia-diéta (IRD) nem elsősorban lemondásokkal jár,
hanem lehetőséget ad az egészségesebb életmód kialakításához, és si-
kerüljön úgy tökéletesíteni az életmódot, hogy ne hiányozzanak ételek,
élelmiszerek, és ne kelljen „bűnöző napokat” tartani, mert nem lesz rá
szükség .
A legtöbbeknek az IRD (inzulinrezisztencia diétája) a 160 grammos
étrendet jelenti, pedig ez csak egy elnevezés, egy „szabásminta”, amin
a dietetikus vezetésével a páciens megtanulja az étrendet, és a tapasz-
talatok alapján és természetesen a diagnózis, testtömeg, testösszeté-
tel, valamint az életvitel alapján egyénre szabják . Így ez az érték 120 és
180–200 gramm között is változhat, nem beszélve az étrend energia-
tartalmáról .
Az IRD-étrend beállítása a normál testtömeg eléréséhez vagy

megtartásához szükséges energia- és tápanyagbevitelre, továbbá
a fent említett módon meghatározott mennyiségű és módosított
összetételű szénhidrátbevitelre épül . Ehhez társul még az étkezések
gyakorisága és időpontja is .
A páciens állapotától, az anyagcsere sérülésétől függően szükséges

a számolás, mérés, de az előírt értékek betartásához hiteles forrásból
származó információra van szükség .
12
2. Együnk, de hányszor?
A
jó hír, hogy az IRD nagymértékben hasonlít az egészséges táp-
lálkozáshoz. Magyarországon 2016 óta van új hazai táplálkozási
ajánlás, amit a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
(MDOSZ) alkotott, és az OKOSTÁNYÉR® elnevezést kapta, amely a Ma-
gyar Tudományos Akadémia Élelmiszer-tudományi Tudományos Bizott-
sága ajánlásával is rendelkezik. Mindent megtudhatnak róla, és praktikus
tanácsokat kaphatnak ezzel kapcsolatban a www.okostanyer.hu oldalon.
A kevésbé jó hír, hogy Magyarországon az emberek több mint fele nem
táplálkozik egészségesen. Az egyik fő probléma az étkezések számának
betartása. Ki időhiány, ki rosszul gondolt testtömegcsökkentés okán
nem reggelizik, így az első étkezés sokszor az ebéd, majd ezt az otthoni,
késői vacsora követi, és közben számtalanszor előfordul az estére elfe-
lejtett nassolás, ki tudja hányszor. Ennek egyenes következménye a fá-
radtság, édesség utáni fokozott vágy és a „kétszeri étkezés” ellenére a
súlygyarapodás.
Az inzulinrezisztencia diétájában az egyik fontos kritéri-
um a napi étkezési ritmus kialakítása . Legtöbb esetben ötször,
de adott esetben hatszor is érdemes étkezni . Egy-egy étkezés
vércukoremelő hatása körülbelül 2-3 óra hosszáig tart ki, valamint
ha azonos energiamennyiséget több étkezésre elosztva fogyasztunk
el, biztosíthatjuk az optimális anyagcsere megtartását . A napi
szénhidrátmennyiség több adagra osztásával a nem kívánatos étkezés
utáni nagyobb mértékű vércukorszint-emelkedést is elkerülhetjük,
illetve kisebb inzulinválaszt is indukálunk . Ez a testtömegcsökkentő
programban betöltött pozitív hatása mellett az inzulinrezisztencia dié-
tájában különösen fontos .
13
A szénhidrátok napi mennyiségének nincs egységes, mindenkire al-
kalmazható sémája, de ha a 160 grammot vesszük alapul, akkor ötszöri
étkezésnél az egyik elosztási lehetőség: reggeli: 30 g szénhidrát (CH),
tízórai: 20 g CH, ebéd: 50 g CH, uzsonna: 20 g CH, vacsora: 40 g CH .
Bármilyen napi mennyiség lesz az előírás, lényeges, hogy minden étke-
zésnek tartalmaznia kell szénhidrátot! Nézzük ezt tovább részletezve!
Reggeli
Szervezetünk inzulin iránti érzékenysége napszakonként változik, reg-
gel a legalacsonyabb, ezért ennek az étkezésnek a mennyiségi és minő-
ségi követelményeit még inkább fontos betartani . Az ideális időpont
reggel 6 .00 és 8 .00 óra között van . Az időponti korlátok nem a pácien-
sek életvitelének ellehetetlenítését szolgálják! Ugyanaz az étel máshogy
szívódik fel 10 órakor és máshogy reggel hétkor . Ez különösen az úgy-
nevezett gyorsan felszívódó szénhidrátokra igaz (erről részletesebben
az 5 . fejezetben olvashatnak) . Ezért ebben az időszakban nem javasolt
a gyorsan felszívódó szénhidrátok beiktatása . Ez az egyik pont, ahol az
IRD jelentősen eltér az egészséges táplálkozástól . Azok számára, akik
korábban nem reggeliztek, a fokozatosság elvét érdemes alkalmazni,
pár falattal, 10-15 gramm szénhidráttal kezdeni, és a szükséges értékig
lépésenként növelni a mennyiséget . Jól átgondolt napi rutinnal ez csak
plusz 15 percet fog igénybe venni . Néhány egyszerű reggeli, amelyek
30 g szénhidrátot tartalmaznak:
• 5 dkg zabpehelyből vízzel vagy növényi itallal készült zabkása édesí-
tőszerrel, natúr kakaóval;
• szendvics kb . 6 dkg teljes kiőrlésű kenyérből, mozzarella sajt, rukko-
lával, paradicsommal, megöntözve olívaolajjal .
14
Ebéd
Az ebéd az egyik legfontosabb étkezésünk, melynek helyes megvalósí-
tása sokszor akadályokba ütközik . Nincs időm, csak bekapok egy-két
péksüteményt, vagy vigyázok az alakomra, és csak salátát és húst eszem,
vagy szükségem van az energiára, mert nem reggeliztem, és csak későn
ebédelek egy finom rántott húst, nagy adag burgonyával, egy kis üdítő…
és még folytathatnánk az ismerős sorokat . Akár egy bőséges ebéd, de
csak egy salátás ebéd után is kialakul a fáradtságérzés, „kajakóma”, édes-
ség utáni vágy . Mindegyik oka a rosszul megválasztott ebéd!
Az IRD-ben egyik sem jó . A napi elosztott szénhidrátmennyiséget
tekintve ez a legtöbbet tartalmazó étkezés .
Összetételét tekintve javasolt nagyobb részét (2/3) lassú, kisebb

részét gyorsan felszívódó (1/3) szénhidrátokból összeállítani .
Az arányok éhségérzetünkre vagy akár a kánikulára való tekintettel

módosíthatók, de fontos, hogy nagyobb részének lassú felszívódásúnak
kell lenni .
Az 50 gramm szénhidrátba sok minden belefér: egy finom leves, egy
feltét (húsból, tojásból, túróból), lassan felszívódó zöldségkörettel , ga-
bonával kiegészítve és utána még egy kis idénygyümölcs is . Nemcsak
finom, hanem hosszabb időre teltségérzetet biztosít, ugyanakkor nem
lesz fáradtságérzetünk egy fél óra múlva, sőt energikusabbak leszünk .
Kihagyni semmiképp nem szabad, még a munka hevében sem! Inkább
állítsuk be az órát, ha feledékenyek vagyunk . Néhány példa:
• rakott kelkáposzta és utána 1db közepes alma – 30 g lassú és 10 g
gyors szénhidrát;
• párolt sertéscomb zöldborsófőzelékkel – 40 g lassú szénhidrát;
• zöldséges csirkeraguval tálalt durumtészta (7 dkg tésztából) – 50 g
lassú szénhidrát .
15
Vacsora
IRD-ben a három főétkezést figyelembe véve ez a második legtöbb
szénhidrátot tartalmazó étkezés . Összetételét tekintve, ha a 40 gram-
mot vesszük alapul, akkor hasonlóan az ebédhez 2/3 része lassú, 1/3
része lehet gyorsan felszívódó szénhidrát . Ha az össz-szénhidrát keve-
sebb, mint 40 gramm, akkor csak lassú lehet . Az időpont tekintetében
nem az „este 6 óra után nem eszem” elvhez kell igazodni, hanem az elő-
ző étkezés időpontjához, illetve a lefekvésünk órájához . Néhány példa:
• 1 pár virsli, 7 dkg teljes kiőrlésű kenyér, vegyes zöldsaláta fokhagymás
joghurtos öntettel (35 g lassú és 5 g gyors szénhidrát);
• sült csirkével, vegyes salátával töltött teljes kiőrlésű Wrapp (30 g lassú
szénhidrát) .
Kisétkezések
Az ötszöri étkezés, amelyben a tízórai és az uzsonna, szükség esetén
a pótvacsora képviseli a kisétkezést, biztosítja azt, hogy nincs közben
nassolás . Sem egy capuccino, sem egy alma vagy egy kis keksz . Nincs
erre szükség, hiszen ötször eszünk! Ezeknek az IR-barát verziói ter-
mészetesen beépíthetők az étkezésekbe . A tízórai és uzsonna hoz-
zásegít ahhoz, hogy kevésbé éhesen üljünk asztalhoz a főétkezéseknél,
elkerülve a "bármit megeszek, csak gyorsan!" gyakorlatot . Soha ne fe-
ledjük, az ötszöri-hatszori alkalom egyszerre nem jelent óriási adagot!
Mennyiségüket tekintve, a legkevesebb szénhidrátot tartalmazzák .
Összetételük azonban eltérő . Tízóraira javasolt a fele gyorsan, fele las-
san felszívódó szénhidrátarányt tartani . Uzsonnára lehet csak gyorsan
felszívódó szénhidrátot enni . Néhány példa 10 g lassú és 10 g gyors
szénhidrát bevitelére:
• 8 dkg körte és 3 dkg kesudió;
• 3 db korpovit és tejeskávé 2 dl tejből .
16
3. Tükörben a testünk
Miért nincs mindenkire egységesen érvényes IRD? Mert mások vagyunk,

más az életmódunk, testösszetételünk, mások a laborparamétereink .
Az inzulinrezisztencia nemcsak túlsúlyosokat vagy elhízottakat

érint, hanem vannak normál testtömeggel rendelkezők, sőt sová-
nyak is, továbbá nőknél és férfiaknál is előfordulhat .
Az ideális testtömeg elérése, fenntartása fontos az egészség szempont-

jából, mivel mind a soványság, mind az elhízás számos egészségi kocká-
zattal jár . Amennyiben testtömegünk ideális, akkor az azt jelenti, hogy az
étellel és itallal felvett energia a mindennapjaink során nagyjából azonos a
felhasznált energiával . A túlsúly és az elhízás számos krónikus, nem fertő-
ző betegség, állapot kialakulását elősegítő rizikótényező, mely az inzulin-
rezisztencia, prediabétesz és diabétesz kialakulását idézheti elő .
Milyen értékek alapján lehet reálisan megítélni, hogy ki melyik kate-
góriába tartozik? A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem mindig bíz-
hatunk a saját ítélőképességünkben, a tükörben látott önképünkben .
Miért fontos a normál testsúly elérése,

megtartása?
Az egyénre szabott étrend beállításához szükséges a páciens testtö-
megének kategorizálása, testösszetételének mérése .
A tápláltsági állapotra, a testösszetétel megítélésére számos lehe-
tőség kínálkozik . A mindennapi gyakorlatban legelterjedtebb a testtö-
17
megindex (TTI, angol rövidítéssel BMI), melyhez a testtömeg kg-ban
mért értékét kell osztani a testmagasság méterben mért négyzetével .
A WHO javaslata szerint a normál testtömeg tartománya 18,5–24,9

BMI között van . A legkisebb egészségügyi kockázatot a 22–23 közötti
zóna jelenti, tekinthetjük ezt az ideális testtömegtartománynak . 25–
29,9 kg/m2 között túlsúlyról beszélünk, 30–39,9 kg/m2 közötti BMI
esetén a beteget elhízott, míg 40 kg/m2 felett a kórosan elhízott cso-
portba soroljuk .
Konkrét testtömeget tekintve a normál tartományba tartozik egy 164

cm-es hölgy esetében, ha 52 kg-os, de a 66 kg is belefér . A BMI csak
egy besorolást ad, de a testösszetételhez nem nyújt támpontot . Ezért
mindenképp érdemes kiegészíteni a haskörfogatméréssel, amely elsősor-
ban a zsigeri zsírlerakódásra utal . A WHO férfiaknál 94 cm-t, nőknél 80
cm-t javasol a normál felső határnak . A mérsékelt kockázati tartomány
férfiaknál 94–102 cm között, nőknél 80–88 cm között található .
Kifejezetten magas a megbetegedési kockázat férfiaknál 102 cm, il-

letve nőknél 88 cm felett . Összességében a BMI előnye, hogy világszerte
alkalmazott, validált index, könnyen kivitelezhető, jó iránymutatást ad .
Hátránya, hogy nem tesz különbséget a test izomtömege és zsírtömege
között, túl alacsony, túl magas emberekben, sportolókban, illetve egyes
betegeknél, pl . ödémával járó állapotokban is téves eredményt ad .
A testösszetétel mérése, jelentősége

Vannak olyan BMI szerint „elhízott vagy túlsúlyos” egyének, akiknek
a nagy izomtömegük okozza a nagyobb BMI-t, miközben normál a
testzsírtartalmuk, így nem emelkedett a szív-ér rendszeri betegség,
cukorbetegség vagy az azt megelőző állapot rizikója, vagyis semmi ba-
18
juk a súlyukkal! Fordított eset is van, amikor a BMI 19–25 kg/m2, de a
páciensnek kevesebb az izomtömege és több a zsírszövete . Kinézetre,
illetve BMI szempontjából „normál” testtömeggel rendelkezik, de ez
már kockázatot jelent, vagyis nevezhetjük normál súlyú túlsúlyosnak .
Paradox a megfogalmazás, de rávilágít, hogy egyszerű testsúly- és test-
magasságmérés nem elég .
Normál testtömegnél vagy vékony testalkatnál is érdemes a testösz-

szetétel meghatározását elvégezni, túlsúly, illetve elhízás esetén pe-
dig nélkülözhetetlen a személyre szabott dietoterápiához .
Testösszetétel meghatározására alkalmazzák a bioelektromos ellen-

állás elvén alapuló mérőeszközöket (bioelektromos impedancia analí-
zis: BIA), melyek közt megtalálhatók a tájékozódást segítő, kevesebb
ponton mérő kézi készülékek, a testzsírszázalék meghatározására is
alkalmas mérlegek és a több ponton mérő, drágább kivitelű eszközök
egyaránt .
Az elemzésnél korra, nemre lebontva kapja meg a páciensnek többek
között a testzsír és az izomzat mennyiségét vagy százalékos arányát
és a mért alapanyagcserét . Ezek függvényében tudja a dietetikus még
pontosabban meghatározni a diétát . Túlsúlynál, illetve elhízásnál a
testtömegcsökkentés elkezdésekor és leadott 4-5 kilogrammonként
érdemes megismételni a testösszetétel-mérést, mert ez megmutatja,
hogy valódi fogyásról van-e szó, azaz a zsírból történt a tömegvesztés
vagy vízből, illetve izomból . A rossz hír, hogy ez nem fogyás, még akkor
sem, ha a mérleg kevesebbet mutat . Ez esetben az étrend és életmód új-
ragondolása szükséges . Egy testösszetétel-mérés pontosságát számos
tényező befolyásolja, úgymint a szervezet hidratáltsági állapota, az elő-
zőleg fogyasztott ételek, italok, a kifejtett fizikai aktivitás, a menstruá-
ciós ciklus, sőt vannak olyan állapotok, amikor tilos elvégezni a mérést .
Ezért mindenképp egyeztessünk, hogyan kell megjelenni egy ilyen mé-
résen, és a kapott adatokat szakemberrel értékeljük ki .
19
Összegezve: a megfelelő körülmények között elvégzett testösszeté-
tel-mérés sokat segít az egyénre szabott IRD kialakításában, a páciens
valódi tápláltsági állapotának meghatározásában, a túlsúly, elhízás meg-
állapításában és az eredményes testtömegcsökkentés megítélésében .
Energiaigény és tápanyagszükséglet
különböző testösszetétel esetén
Az inzulinrezisztencia diétájának fókuszában a szénhidrátok állnak,
de a napi energiaszükséglet és a megfelelő mennyiségű és minőségű
tápanyagok biztosítása ugyanolyan fontos . A napi energiaszükséglet
alapvetően két tényezőből, az alapanyagcseréből és a fizikai aktivitás-
ból áll össze .
Az alapanyagcsere az az energiamennyiség, amely az alap-életfolya-

matok fenntartásához szükséges . Sok minden befolyásolja: többek
között az életkor, a nem, az izomszövet mennyisége stb . Ez a teljes
energiaszükséglet kb . 60-70%-a . A többi 30-40% a fizikai aktivitás
mértékétől függ .
Átlagosan a napi energiaszükséglet 1800–2500 kcal (ami 25-30 kcal/kg

energiabevitelt jelent) .
Az egészséges felnőtt embereknél alkalmazhatjuk az alábbi, kicsit
személyre szabottabb, egyszerűsített képletet a napi energiaigényünk
kiszámítására:
• nőknél 700 kcal + (7 x testsúlykg),

• férfiaknál 900 kcal + (10 x testsúlykg) .
20
Ülő munka esetén 1,2, alacsony fizikai aktivitás esetén 1,37, közepes
fizikai aktivitásnál 1,55, nagy fizikai aktivitás során 1,7 a szorzó .
Ha nincs szükség testtömegcsökkentésre, akkor az életvitelnek
megfelelő energiabevitellel kell számolni . Az energiát adó tápanyagok
közül a szénhidrát mennyisége meghatározott . Az európai ajánlás 25–
35%-nyi teret enged a zsíroknak a napi energiabevitelen belül, szén-
hidrát-korlátozás esetén előfordulhat, hogy ez egy kicsit magasabb is
lehet, főleg fokozott fizikai aktivitásnál . Figyelni kell azonban a minő-
ségre és az egészséges táplálkozásra, vagyis belefér a rántott hús vagy
akár a zsírosabb sajtok, de nem minden étkezésre; kenőzsiradéknak a
növényi olajokat részesítsük előnyben .
A test építőköveinek nevezett fehérjék túlzott mértékű megemelése

nem ajánlott, hiszen a vércukorszint emelkedése nélkül növeli az in-
zulinszekréciót .
Túlsúly, illetve elhízás esetén az étrendi összetevők arányának és az

egészséges táplálkozás szempontjainak biztosítása mellett szükséges
az energiabevitel korlátozása . A folyamatos, nem erőltetett mértékű
súlycsökkenés a szénhidrát-anyagcsere javulása mellett hozzájárulhat
a vérnyomás- és a vérzsírértékek rendeződéséhez is .
Az energiaszükséglet napi 500–750 kcal-val történő csökkentése ré-

vén (átlagban férfiak esetében napi 1500–1800, nők esetében napi
1200–1500 kcal előirányzása) és a rendszeres fizikai aktivitás beikta-
tásával heti 0,5–1 kg testtömegcsökkenés érhető el .
Mivel hosszú távú életmódváltásról, fokozatos testtömegcsökken-

tésről van szó, fontos az egyén alapanyagcseréjének (Basal Metabolic
Rate) kiszámolása vagy megmérése, és az étrendjének energiatartalma
nem lehet kevesebb a BMR-nél . Amennyiben tartósan az alatt eszik a
21
páciens, akkor hosszú távon nem fogyni, hanem „hízni” fog . Ennek hát-
terében az áll, hogyha a napi bevitt energia a szervezet alapanyagcseré-
jének szintje alá megy, akkor a szervezet védekezni kezd és lecsökkenti
az alapanyagcserét, amely a 7–10 . nap között biztosan bekövetkezik .
Vagyis, ha kevesebb is a bevitt mennyiség, több hasznosul, így jobb
esetben a fogyás lelassul, rosszabb esetben visszahízás következhet be .
Ennek figyelembevételével általában egy zsírszegényebb és kicsit

magasabb fehérjebevitellel kell tervezni egy normál testtömeggel ren-
delkező inzulinrezisztenshez képest . Így elviekben ugyanaz a diéta, de
mégis más alapanyagokkal dolgozunk .
22
4. Tápanyagokról az
inzulinrezisztencia tükrében
Fehérjék
A fehérjék az emberi szervezet nélkülözhetetlen alkotórészei, melyek
az anyagcsere folyamatában beépülnek az izomzatba és egyéb testszö-
vetekbe, fontos alkotórészei a különböző enzimeknek, hormonoknak,
valamint a szervezet védekezését biztosító immunanyagoknak, sőt a
gének szerkezete is fehérjéből áll, de szükség esetén energiaforrásként
is használhatók (bár nem ez az alapfunkciójuk) .
Testünk fehérjéi állandóan lebomlanak és újjáépülnek . A fehérjék
aminosavakból épülnek fel, amelyekből kilencet az emberi szervezet
nem képes előállítani, ezért esszenciális vagy nélkülözhetetlen ami-
nosavaknak nevezzük . Ezeket táplálkozással tudjuk csak biztosítani,
amelynek forrásai az állati eredetű fehérjék: tej, tejtermékek, húsok,
húskészítmények, halak, tojás . A növényi fehérjeforrások (pl . gabonafé-
lék, hüvelyesek burgonya, babfélék) egyes esszenciális aminosavakban
hiányosak, ezért önmagukban nem képesek a szervezet fehérjeigényé-
nek kielégítésére . Azonban komplett fehérjékkel, illetve más esszenci-
ális aminosavakban hiányos fehérjékkel teljes értékűvé tehetők .
Arányait tekintve a fehérjefogyasztásunk fele növényi, fele állati ere-

detű legyen . Vagyis sem a húst hússal, sajtot sajttal, sem az állati ere-
detű fehérjék kiiktatása nem helyes .
Az állati eredetű fehérjék bomlástermékeinek kiválasztása megter-

heli a vesét (veseszövődmények), másrészt az állati eredetű fehérjék
megnövelt aránya különböző mennyiségű energia- és zsírtöbbletet
is jelent, ami kedvezőtlenül alakítja az étrend tápanyag-összetételét .
23
Másrészt a fehérjék fogyasztása növeli alapanyagcserénk szintjét és az
étkezéssel elfogyasztott fehérjék telítő értéke segít a jóllakottság kiala-
kításában . Ugyanakkor ne felejtsük el a túlzott mértékű fehérjemennyi-
ségnek a vércukorszintre gyakorolt hatását .
Annak ellenére, hogy többségük nem tartalmaz szénhidrátot (ki-
véve a tej, joghurt, kefir, túró), fogyasztásuk nem lehet mértéktelen .
A teljes értékű fehérjeforrásokból a testtömegünk figyelembevételével
kell válogatni, ugyanis különböző mennyiségű rejtett zsiradékot tartal-
maznak, ami jelentősen megnöveli energiatartalmukat . Túlsúly, elhízás
esetén ezért húsokból és felvágottakból, sajtokból a soványabb termé-
keket vásároljuk .
10 dkg szalámiban, kolbászfélében kb . 46 g zsiradék van, 10 dkg csir-

kemellsonkában pedig 1,5 g, a kettő között 44,5 g zsír, azaz 400 kcal
különbség van .
Normál súly esetén a fizikai aktivitás figyelembevételével lehet be-

iktatni a magasabb zsírtartalmú felvágottakat, sajtokat is . Inzulinre-
zisztencia szempontjából a tejben, natúr kefirben és joghurtban ter-
mészetes formában van cukor, ezért az ezekben található szénhidrátot
a gyorsan felszívódó, de fogyasztható élelmiszerek csoportjába sorol-
juk . A tojás, hús, húskészítmény, hal nem tartalmaz szénhidrátot, így
a fentiek figyelembe vételével illeszthető be bármelyik étkezésbe . Az
IRD-ben nemcsak a szénhidrátbevitelre, hanem a megfelelő mennyi-
ségű és minőségű fehérjefogyasztásra is figyelni kell, hiszen sem a túl
sok, sem a túl kevés nem jó . A nagy fokú fehérjehiány miatt a szervezet
saját fehérjéit, izomfehérjét bont le, amire egyáltalán nincs szüksége a
páciensnek . Ez az állapot bizonyos divatdiéták vagy rosszul értelmezett
étrendi irányzatoknál fordulhat elő, illetve öndiagnózison alapuló min-
denmentes diéta esetén .
24
Zsiradékok
A zsiradékok elsősorban energiaszolgáltató tápanyagok, de egyéb élet-
tani hatásaik is fontosak:
• esszenciális zsírsavakat is tartalmaznak,
• elengedhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vita-
min) felszívódása szempontjából,
• az ételek ízét és színét adó anyagok zsírban oldódnak .
A tápanyagok közül a zsíroknak van a legnagyobb energiaértéke .
1 gramm zsír több mint kétszer annyi energiát rejt magában, mint
1 gramm szénhidrát (1 g zsír 9,3 kcal, 1 g szénhidrát 4,1 kcal) .
Bizonyos mennyiségű zsiradékra szükség van az étrendünkben .

Egészséges táplálkozás esetén általában 1 g/ttkg-ban határozzuk meg .
Megváltozott étrendnél fontos figyelembe venni a fizikai aktivitást,
életmódot, egyéb betegségeket, rizikófaktorokat, és annak függvényé-
ben korrigálni . A mennyiség mellett azonban legalább olyan fontos a
minőség kérdése, a zsiradék forrása, leegyszerűsítve: növényi és/vagy
állati eredetű .
Energiatartalom tekintetében a zsír és az olaj nem különbözik egy-
mástól, azaz azonos energiatartalommal bírnak . Az állati eredetűek
nagyobb arányban tartalmaznak telített és kisebb mennyiségben telí-
tetlen zsírsavakat, míg a növényi eredetű olajoknál fordított ez az arány .
Persze a kivételek mindig erősítik a szabályokat . Jelen esetben például
növényi eredetű a kókuszzsír és a pálmaolaj, ezek azonban főleg telített
zsiradékokat tartalmaznak! A tengeri halak zsírjában pedig értékes,
esszenciális (nélkülözhetetlen) telítetlen zsírsavak vannak .
S hogy miért ez az aprólékosság?
Mert egészségünk megőrzése szempontjából nemcsak az számít,
hogy mennyi zsiradékot fogyasztunk, hanem az is, hogy milyen azok
25
zsírsavösszetétele, hiszen egészségi állapotunkat a zsírsavak aránya is
befolyásolja . Különösen fontos ez IR, prediabétesz és diabétesz esetén,
hiszen ezeket az állapotokat gyakrabban kíséri magasabb vérzsírérték,
nagyobb lehet a kockázata a koszorúér-megbetegedéseknek .
Az Egészségügyi Világszervezet és a hazai ajánlások szerint a telí-

tettzsírsav-bevitel ne haladja a napi energiabevitel 7–10%-át, és még
azt is hozzáteszi, hogy ahol lehet, helyettesítsük többszörösen telí-
tetlen zsírsavakkal . (Egy átlagos 2000 kalóriás étrendhez viszonyítva
a 10% 21,5 gramm telített zsírt jelent .)
A hazai ajánlás is a teljes napi energiabevitel legfeljebb 7%-ában

maximalizálja a telítettzsírsav-bevitelt .
• A telített zsírok fő forrásai elsősorban a zsíros húsrészek, a szárnyasok
bőre, kolbászfélék, pástétomok, sajtok, tejszín, vajak, de idetartozik
a tejföl is, valamint a disznózsír, kókuszpálma és olajpálma olaja,
sütemények, kekszek, leveles tészták, édességek . Mivel élelmiszerekkel
biztosan viszünk be telített zsírokat, ezért a főzéshez a növényi olajokat
(napraforgó-, repce-, olívaolaj stb .) részesítsük előnyben .
• A növényi zsiradékokat tartalmazó magvak közül különösen
előnyös az ómega-3 zsírsavakhoz tartozó alfa-linolénsav, ami di-
óban, lenmagban, repcében is megtalálható . Ezért a testtömeg
függvényében IR-ben jó az olajos magvak beiktatása az étrendbe .
• Az állati eredetű zsiradékoknál kivételt képező tengeri ha-
lak (makréla, hering, szardínia, lazac), a hazai halfajták közül
a busa, illetve a kecsege, pisztráng a hosszú láncú eikozapen-
taénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) az ómega-3 for-
rása . Az ómega-3 zsírsav rendszeres bevitele fokozza a sejtek
inzulinérzékenységét is .
• Zsiradékot nemcsak „rejtett” formában az élelmiszerekkel viszünk
be, hanem látható formában az ételkészítés során . Különösen a bő
zsiradékban sült húsok (rántott hús, fasírt), rántott zöldségek, bő-
26
séges olajjal készült pörköltek, majonézes saláták járulnak hozzá
a túlzott bevitelhez . Normál testtömegnél az egészséges táplálko-
zásnak megfelelően beépíthetők, súlytöbbletnél a megváltozott
konyhatechnológiát hívjuk segítségül (sütőben sült rántott hús,
fasírt, teáskanállal kimért olaj, "hamis" majonéz) .
• Az olajos magvak fogyasztását kedvező tápanyagtartalmuk miatt
érdemes beépíteni a BMI (testtömegindex) függvényében .
Az IRD diétájában a zsiradékok összetétele, minősége az egészség

megőrzése, a szövődmények megelőzése szempontjából lényeges .
Az, hogy kinek szükséges a kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerek
rendszeres fogyasztása, a bő zsiradékban sült ételek átalakítása, azt a
testtömege határozza meg .
Ezért lehet két azonos 160 grammos szénhidráttartalmú diéta, de az

egyikbe belefér a kolbász, a zsírosabb sajt, akár a rósejbni (nem naponta
vagy kétnaponta), de a másikba nem . Az 1. táblázatban a zsírtartalom
szerinti ételek helyettesíthetőségét láthatjuk .
Hagyományos Zsírtartalom Kicsit másképp Zsírtartalom
Pogácsa (47 g) 10,5 g Zsemle (54 g) 0,4 g
Diós búrkifli (6 g) 15 g Kifli (44 g) 1g
Vaj 80 g Vajkrém 40 g
Margarin 80 g Delma light 25 g
Sertéslapocka 24 g Sertéscomb 8,1
Kolbász 45 g Párizsi 18–20 g
Kenőmájas 28 g Sonka, szalámi 8g
1. táblázat. Élelmiszerek zsírtartalma
27
Szénhidrátok
Az inzulinrezisztencia étrendjében felhasználható nyersanyagokat
szénhidráttartalmuk, vércukoremelő képességük, zsír- és fehérjetartal-
muk alapján ítéljük meg . Mindezek közül a fókusz a szénhidrátokra
irányul, így a legkörültekintőbben kell választanunk a szénhidrátok kö-
zül, amelyek a legfőbb energiát szolgáltató tápanyagok, szervezetünk
számára a legkönnyebben mozgósítható energiaforrások .
Szerkezetük alapján egyszerű és összetett szénhidrátokról beszélhe-
tünk . Élelmiszerekre lefordítva idetartoznak a különböző cukroktól
(répacukor, barna cukor, kókuszvirágcukor, méz stb .) kezdve a gyümöl-
csökön, zöldségeken, egyes tejtermékeken keresztül egészen a kenye-
rekig, tésztáig, rizsig, gabonákig és alternatív gabonákig sok minden .
Mindezekből kitűnik, hogy nem egyszerűen energiaforrásról beszé-
lünk, hiszen ezek az élelmiszercsoportok (gabonák, zöldségek, gyümöl-
csök) számtalan értékes, nélkülözhetetlen tápanyagot, pl . vitaminokat,
ásványi anyagokat, antioxidánsokat, rostokat is tartalmaznak . Sokan
annyira félnek a szénhidrátoktól, hogy amikor végigelemezzük a táplál-
kozási naplót, kiderül, hogy a minimális 100–120 grammot sem eszik
meg, ugyanakkor arról panaszkodnak, hogy éhségrohamaik, édesség
utáni oldhatatlan vágyuk, falásrohamaik vannak, és rendkívül fáradé-
konyak . Mindez arra utal, hogy rosszul ítélték meg ezt a tápanyagot,
és a túlzott mértékű megszorítással nemhogy nem javították egészségi
állapotukat, hanem inkább rontottak rajta .
AZ IRD-ben arra törekszünk, hogy azokat a szénhidrátokat, ame-

lyek hirtelen nagyon megemelik a vércukorszintet, kiküszöböljük,
illetve néhány formáját egyszerre csak kisebb mennyiségben és csak
meghatározott étkezésnél szabad fogyasztani . Vagyis a korábban
felsoroltak közül alapvetően a hozzáadott cukrokat kell elhagyni az
étrendből .
28
Legtöbbször nem az jelenti a problémát, hogy a teába, kávéba, limo-
nádéba nem lehet cukrot tenni, hanem helyette valamilyen, a diétában
használható édesítőt . Inkább az szokott nehézséget okozni, hogy a men-
zán vagy étteremben nem lehet megenni egy töltött paprikát vagy egy
csirkepörköltet hagyományos galuskával vagy egy finom süteményt .
Vásárlásnál nem vehetjük le automatikusan a gyümölcsjoghurtot, a
rostdús kekszet, a müzlikeveréket, mert többségükben hozzáadott cu-
kor van . Mivel egy életre szóló életmódváltásról és étrendről van szó,
ezért a dietetikus igyekszik az étrend összeállításánál arra, hogy a til-
tás minél kevesebb legyen . Meg kell keresni azokat az élelmiszereket,
termékeket, amelyekkel helyettesíthető például az édes íz, elkészíthető
egy palacsinta vagy galuska . Kenyerek, pékáruk, köretek tekintetében a
rostdús változatok fogyaszthatók, hiszen ezáltal lassabb lesz a felszívó-
dás, s ez kevésbé emeli meg a vércukorszintet .
Összefoglalóan, a szénhidrátok közül a gyorsan felszívódó cukrot és
azokat tartalmazó készítményeket nem ajánlott fogyasztani . A gyor-
san felszívódó szénhidrátokat természetes formában tartalmazó tejet,
joghurtot, kefirt és gyümölcsöket korlátozott mennyiségben szabad
fogyasztani, kivéve a reggelinél és a pótvacsoránál . A gabonák közül
elsősorban a rostdús változatokat részesítsük előnyben . Mindezekről
részletesebben az 5 . fejezetben olvashatnak .
Pro- és prebiotikumok
A tápcsatornában élő mikroorganizmusok száma 1014, össztömegük
több mint másfél kilogrammnyi . A mikrobiom a bélben található
baktériumok összességét jelenti . A bélmikrobióta számos, az egész-
séget fenntartó, erősítő funkciót lát el, pl . közreműködik a kórokozó
baktériumok megtelepedésének kivédésében, fokozza a bélrendszer
immunrendszerének hatékonyságát, védi a bélnyálkahártya épségét,
29
kulcsszerepet tölt be a hatékony emésztésben, egyes vitaminok irán-
ti szükséglet kielégítésében . Lehetséges hatásmechanizmusai közé
tartozik többek között az endokrinológiai hatás is . Az egészséges
bélflóra és az emberi szervezet immunrendszere között nagyon finom
egyensúly van, aminek felborulása, megingása szisztémás gyulladáshoz
vezet, és az inzulinrezisztencia állapotának sem tesz jót . Már csak
ezért is érdemes megismerkedni vele, hiszen az inzulinrezisztenciában
érintettek részére is fontos a tápcsatorna megfelelő bélflórája .
A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok (főként tejsavbakté-
riumok – általában a Lactobacillus-, a Streptococcus- és a Bifidobacte-
rium-csoportok tagjai), amelyek nagy arányban képesek túlélni a táp-
csatorna hatásait, így szabad utat kapnak a kibontakozásra, megfelelő
mennyiségben juttatva a szervezetbe, jótékony hatást gyakorolnak .
A probiotikumokat legegyszerűbben a tejtermékekből fogyaszthat-

juk el . Megtalálható a fermentáció révén a kovászos uborkában, sa-
vanyú káposztában is .
A probiotikumok szaporodását, a káros baktériumokkal szembeni

túlsúlyba kerülését segítik a prebiotikumok, melyek ez előbbiek kizá-
rólagos tápanyagai .
A prebiotikumok olyan, emészthetetlen élelmiszer-alkotók, melyek
előmozdítják főként a vastagbélben élő, a szervezetre kedvező hatást
kifejtő baktériumok, a probiotikumok növekedését és hatékonyságát .
Jelenlétükben javul a béltartalomban a hasznos baktériumok aránya .
Elősegítik egyes ásványi anyagok és nyomelemek felszívódását, mo-
dulálják az immunrendszer működését, és gyulladáscsökkentő hatá-
súak . Az emberi szervezet számára emészthetetlen élelmiszer-össze-
tevők (vízben jól oldódó, 2–9 tagú oligoszacharidok) . Ilyen tulajdon-
ságú anyagok az inulin, pektin, béta-glükán, a frukto-oligoszacharidok
(FOS) .
30
A prebiotikumok gazdag forrásai a csicsóka- és a cikóriagyökér, a
vörös-, póré- és fokhagyma, articsóka, hüvelyesek, zabpehely, búza,
a nyers gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonák .
A táplálkozás képes módosítani a mikrobióta összetételét és így

működését . A bélmikrobiom bármilyen sérülése, akár antibiotikum
szedése, akár kiegyensúlyozatlan étrend miatt, megzavarhatja a gazda-
szervezet lokális védekező rendszerét . Minden indokolatlan, nem di-
agnózison alapuló „betegség” miatt egyes élelmiszerek, nyersanyagok
hosszú távú kivétele hozzájárulhat a kényes egyensúly felbomlásához .
A kiegyensúlyozott, nagyon változatos vegyes táplálkozás magas diver-
zitást biztosít: megfelelő mennyiségű rostforrások beiktatása, fermen-
tált tejtermékek rendszeres fogyasztása . Ezért rendkívül lényeges az in-
zulinrezisztencia-diéta irányelveinek megtartása mellett az egészséges
táplálkozás megvalósítása .
Összességében elmondható, hogy az IRD-re jellemző magas
rosttartalom mellett a megfelelő mennyiségű zöldségek beiktatásával
– amelynek semmi akadálya a diétában – és a fermentált tejtermékek
meghatározott időben és mennyiségben történő fogyasztásával sokat
tehetünk az egészséges bélflóra megtartásáért . A joghurtok, kefirek
dobozán nem találkozhatunk probiotikus felirattal, mert az Európai
Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) az élelmiszereken nem enge-
délyezte a probiotikumokra vonatkozó állítások megfogalmazását . Az
élőflórás felirattal azonban találkozhatnak .
31
5. Fókuszban a szénhidrátok
A szénhidrátokat az inzulinrezisztencia diétájában az alábbi csopor-

tokba soroljuk:
• lassan felszívódó szénhidrátok,
• gyorsan felszívódó, de fogyasztható szénhidrátok,
• gyorsan felszívódó és kerülendő szénhidrátok .
Lassan felszívódó szénhidrátok

Ez az a csoport, amely a páciensek szénhidrátfogyasztásának nagyobb
részét teszi ki . A mennyiség az előírt napi szénhidrát függvényében ter-
vezhető az étrendbe . Sem a túl sok, sem a túl kevés nem segíti a páciens
állapotát .
Lassan felszívódó szénhidrátok a teljes kiőrlésű lisztek és minden

olyan kenyér, kifli, zsemle, hozzáadott cukor nélküli pékáru, amelyek
nagyobb részt teljes kiőrlésű liszt felhasználásával készültek; a teljes
gabonaszemek és álgabonák; bulgur, kuszkusz, köles, hajdina, gersli
(árpa), tönkölybúza, kamut, quinoa, amarant .
Mitől teljes kiőrlésű a liszt?
A Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint a teljes kiőrlésű liszt és a

Graham-liszt is tartalmazza a gabonaszem összes alkotóelemét, be-
leértve a csírát és a korpát is . A teljes kiőrlésű liszt és a Graham-liszt
között mindössze annyi a különbség, hogy a Graham-liszt szemcse-
32
mérete nagyobb . Korábban a pácienseknek a barna kenyeret ajánlot-
tuk, azonban sok termék nem a rost miatt lett sötétebb színű, hanem a
felhasznált maláta miatt . Ma már azonban biztonsággal választhatunk
a kenyerek közül, mert 2016 decemberében jelent meg az a rendelet,
amely szabályozza a teljes kiőrlésű kenyér megnevezésének használa-
tát, ezáltal biztosítva, hogy a fogyasztó valóban egy rostdús terméket
vásároljon .
Ennek értelmében a gyártó, akkor írhatja rá a termékére, hogy teljes
kiőrlésű kenyér, ha legalább 60% teljes kiőrlésű liszt (búza, rozs vagy
tönköly) és legfeljebb 40% egyéb búza-, rozs- vagy tönkölyőrlemény
(jellemzően liszt) felhasználásával, kovászos technológiával vagy ko-
vászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel,
alakítással, kelesztéssel, sütéssel állítja elő .
• Ez azt is jelenti, hogy a diétában nem tilos a fehér liszt, csak ki-
sebb arányban szerepeljen, mint a teljes kiőrlésű .
• Egy inzulinrezisztens páciensnek sem kell lemondani a palacsin-
táról, galuskáról, pogácsáról, süteményekről, ha otthon készíti,
csak a liszt 60-70%-a teljes kiőrlésű legyen (teljes kiőrlésű búza-
liszt, zabliszt, Graham-liszt) .
• Rizsből a barna rizs, vadrizs, fekete rizs, basmati rizs illeszthető be .
• Száraztésztákból a teljes kiőrlésű vagy a durumtészta fogyasztható .
• A lassan felszívódó szénhidrátokhoz tartoznak még a zöldségek
és az olajos magvak is . A zöldségek nagyon jól beilleszthetők az
étrendbe változatos felhasználásuk, kedvező élettani hatásuk,
változatos ízük miatt . A zöldségek többségének mérsékelt ener-
gia-, zsír- és szénhidráttartalma segíti a megfelelő napi energia-
beviteli érték, az ideális testsúly elérését és fenntartását . Bőséges
vitamin- (pl . C, B1, B2, K, folsav), ásványianyag- (pl . kálium, mag-
nézium) és antioxidáns- (pl . C-, E-vitamin, karotinoidok, flavo-
noidok), valamint alacsony nátriumtartalmukkal hozzájárulnak
szervezetünk optimális működéséhez .
33
• Az antioxidáns olyan molekula, amely az oxidálandó anyaghoz
képest kis koncentrációban van jelen a rendszerben, és szig-
nifikánsan lassítja vagy teljesen meggátolja annak oxidációját .
Az A-, C-, E-vitamin, béta-karotin, polifenolok, ezen belül a
flavonoidok, szelén, réz, cink, magnézium, mint külső antioxi-
dáns-rendszer segíti a szervezetet az egészség megőrzésében, a
túlzott szabadgyök-képződés eliminációjában . Számos megfi-
gyeléses vizsgálat alátámasztja, hogy az antioxidánsokban bő-
velkedő, zöldségekben gazdag étrend kisebb kockázatot jelent
az olyan betegségekkel szemben, mint a rák, a szívbetegségek,
a stroke . A C-vitamin önmagában is antioxidáns tulajdonságú;
forrásai zöldségek közül: káposztafélék, brokkoli, paradicsom,
paprika, karalábé, petrezselyem . Nagy élelmirost-tartalmuk se-
gíti emésztőrendszerünk megfelelő működését, hozzájárul egyes
daganatos betegségek, illetve a zsírok, a koleszterin felszívódásá-
nak gátlásán keresztül a szív- és érrendszeri betegségek megelő-
zéséhez . Jelentős víztartalmuk segíti a szervezet folyadékháztar-
tásának egyensúlyát . Reggelire, vacsorára salátának, szendvicsek
mellé, de főzelék, rakott étel, párolt köret önállóan vagy a gabo-
naköretek részeként, csőben sültnek is remekül használhatók .
• A zöldségek közül vannak olyanok, amelyek viszonylag kevés
szénhidrátot tartalmaznak, ezért 20 dkg-ig nem számoljuk be a
szénhidráttartalmukat . Fő szabály: az úgynevezett "nem számo-
lós" zöldségekhez tartoznak 200 grammig azok a nyersanyagok,
amelyeknek 100 grammjában kevesebb mint 5 gramm szénhidrát
található . Ilyen például: a zöldpaprika, paradicsom, retek, ubor-
ka, paraj, tök, sóska, spenót, spárga stb . Ezek részletes felsorolása
a 2. táblázatban található .
34
Szénhidrát Szénhidrát
Zöldség Zöldség
g/100 g g/100 g
Brokkoli 2 Paraj 2
Cukkini 5 Rebarbara 3
Csiperkegomba 3 Retek (piros) 2
Fejes saláta 2 Retek (fekete) 1
Karfiol 4 Uborka 2
Kelkáposzta 4 Sóska 2
Kínai kel 2 Spárga 2
Mángold 3 Zeller 5
Padlizsán 5 Zöldpaprika 3
Paradicsom 4
2. táblázat. Zöldségek, amelyek szénhidráttartalmát 200 grammig nem

számoljuk
A zöldségfélék közül a leggyorsabban a burgonya emeli meg a vér-

cukorértéket . Ennek megfelelően a burgonyát inkább főtt krumpliként
vagy petrezselymes burgonyaként szolgáljuk fel − lehetőség szerint
heti egy alkalommal −, és mindig együnk hozzá valamilyen rostdús sa-
látát . A száraz hüvelyeseknek pl . sárgaborsó, szárazbab, lencse – igen
magas a szénhidráttartalma, igaz ezek rosttartalma is magas, így az egy
alkalomra fogyasztható szénhidrátmennyiség figyelembevételével be-
tervezhetők az étrendbe .
A magas rosttartalmú zöldségek fogyasztása igen kedvezően hat a

vércukorszintre, teltségérzetünkre, ezért célszerű a legtöbb étkezés-
be beiktatni .
35
A rostok
A teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek rendszeres fogyasztá-

sa, a rostdús táplálkozás bizonyítottan csökkenti az elhízás kockázatát,
valamint védőhatása van olyan betegségek kialakulásánál, mint a szív-
koszorúér-megbetegedés, bélrendszeri rosszindulatú daganatos meg-
betegedések és a 2-es típusú cukorbetegség . Ennek hátterében a rostok
jótékony hatása szerepel . Az IR-diéta is egy rostdús étrend, ezért néz-
zük meg részletesen ezt a csoportot .
A rostok olyan növényi eredetű szénhidrátok, amelyeket a szerve-
zetünk nem, vagy csak részlegesen tud megemészteni, ezért eljutnak a
vastagbélbe . Vízoldékonyságuk alapján két csoportba soroljuk: azok,
amelyek vízben oldódnak (pektin, hemicellulóz egy része, béta-glükán,
inulin) és azok, amelyek vízben oldhatatlanok (például cellulóz, hemi-
cellulóz nagy része, lignin) . Mindkét rost fogyasztása fontos .
Az élelmi rostok számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, az

egyik legfontosabb az inzulinrezisztencia szempontjából, hogy las-
sítják az élelmiszerekben jelen lévő cukrok, szénhidrátok felszívódá-
sát, így segítenek az optimális vércukorgörbe elérésében, a normál
vércukorszint kialakításában .
• Vizet kötnek meg, így telítettségérzetet okozva segítenek a jóllakott-

ság kialakításában, anélkül, hogy jóval nagyobb mennyiség és ener-
gia kerülne be a szervezetbe . Vagyis az élelmi rostban gazdagabb
ételek kevesebb energiát tartalmaznak, laktatóbbak .
• A szájüregben a rágás több időt vesz igénybe, ami már elindítja
a testtömegcsökkentés folyamatát, hiszen több időt biztosít a
jóllakottsághormonok termelődéséhez .
• A pektin lassítja a táplálék gyomorból történő kiürülését, ami hosz-
szan tartó teltségérzetet okoz, és kevesebb étel is elég . Ezért a test-
tömeg csökkentésében érdemes jótékony hatását kihasználni . Szá-
36
mos páciensnél már nemcsak a vércukorértékek és a túlsúly vagy az
elhízás okoz problémát, hanem a magasabb koleszterinszint is .
• A rostoknak a zsíranyagcsere betegségeiben is javasolt a mindenna-
pi fogyasztásuk, mivel a vér koleszterin- és trigliceridszintjének opti-
malizálásához járulnak hozzá .
• A vízben nem oldódó rostok az emésztőrendszer optimális állapo-
tának fenntartásáért felelősek .
Egészséges emberek számára 25–35 gramm élelmi rost ajánlott

naponta . A rostdús étrendnél ez az érték 40–50 gramm . Rendszeres
fogyasztásával párhuzamosan gondoskodjunk a bőséges folyadékbevi-
telről, hiszen a rostok vizet kötnek meg, s csak megduzzadva tudják
kifejteni „laktató” hatásukat . Igyunk napi minimum 2–2,5 l folyadékot .
Ennek hiányában székrekedés alakulhat ki .
Rostban gazdag élelmiszerek, alapanyagok: teljes kiőrlésű kenyér és

pékáruk, teljes értékű gabonák, gyümölcsök, zöldségek, gombák,
száraz hüvelyesek, magvak .
Az inzulinrezisztencia diétájában a fenti rostforrások közül vannak,

amelyek nagyobb korlátozás nélkül, vannak, amelyek megszorítással,
vannak, melyek egyszerre jóval kevesebb mennyiségben fogyaszthatók
az egészséges táplálkozáshoz képest, de egyik sem tilos, sőt!
A rostban gazdag étrend kialakítása és a napi rutinba illesztése azon-
ban nem olyan egyszerű . A változatosság mellett fontos a fokozatosság,
hogy a szervezet alkalmazkodni tudjon a megváltozott étrendhez .
A túlzott rostbeviteltől azonban nem lesznek jobbak az értékeink,
sőt a napi 50 grammnál több rost fogyasztása már negatív hatású, mert
puffadást okoz, fokozza a hasznos anyagok megkötését és kiürülését,
valamint emésztési problémákat von maga után .
37
Gyorsan felszívódó szénhidrátok
Minden, az étrendünkben megtalálható szénhidrát cukrokból épül fel .
A cukrokat csoportosíthatjuk a szerkezetük kialakításában szereplő
egységek (az ún . szacharidok) száma alapján . Egy egységből épül fel
például a glükóz (szőlőcukor), a fruktóz (gyümölcscukor) és a galaktóz .
Két cukormolekula egységéből áll többek között a szacharóz, vagyis
a répa- vagy nád- (kristály-) cukor, valamint a laktóz, vagyis tejcukor .
Közös jellemzőjük még az édes íz és az összetett szénhidrátoknál gyor-
sabb vércukoremelő hatás .
Gyorsan felszívódó szénhidrátok, amit lehet

fogyasztani
A cukor megnevezés magában foglalja a természetes és a hozzáadott

cukrokat is . A természetes formában előforduló cukrok forrásaival
(gyümölcsök, tej és tejtermékek) rostokat, vitaminokat, ásványi anya-
gokat és vizet is viszünk be szervezetünkbe, így ebben a formában
hasznosak számunkra .
A tejben, natúr tejtermékekben (joghurt, kefir, aludttej), a gyümöl-

csökben és gyümölcskészítményekben (100%-os gyümölcslé) előfor-
duló cukrokat meghatározott mennyiségben és napszakban, szabad
fogyasztani .
Fontos szem előtt tartani, hogy az élelmiszerek esetében a hozzá-

adott cukrot az összetevők között keressük, ugyanis a tápértéktáblázat-
ban feltüntetett „szénhidrát – amelyből cukrok” sornál a természetes
cukortartalmát is feltüntetik az élelmiszernek .
38
Gyorsan felszívódó szénhidrátok, amit nem lehet
fogyasztani
A répacukor, nádcukor, biocukor, barna cukor, méz, kókuszvirágcu-

kor nem építhető be a diétába .
A vércukrot gyorsan megemelik, és nem tartalmaznak az előbbi

csoportra jellemző hasznos tápanyagokat . Itt külön meg kell említeni
a fruktózt vagy gyümölcscukrot, amelyet korábban diétás cukornak is
neveztek, mert a többi cukorhoz képest kevésbé emeli meg a vércuk-
rot . Azonban ma már vannak előnyösebb cukorhelyettesítő anyagok,
és egyéb hatásai miatt önállóan nem, csak a gyümölcsben előforduló
mennyiségben ajánlott fogyasztani .
A legegyszerűbb, hogy a teába, kávéba nem teszünk cukrot, de mi
van a süteményekkel, müzlikkel, kekszekkel, sóskamártással vagy ép-
pen a töltött paprikával? Aki rávágja, nem baj, majd nem eszem, at-
tól érdemes megkérdezi: egész életére kihagyná? Ideig-óráig biztosan
megy a szigorítás, de egy idő után bejönnek a „bűnöző napok”, vagy
várandósság alatt a kívánósság, ami általában édesség formájában nyil-
vánul meg . Természetesen, aki eddig sem fogyasztotta, annak ezután
sem kell . Akinek azonban szerepelt az étrendjében, az az egészséges
táplálkozásnak megfelelő gyakorisággal és az IR szempontjait figye-
lembe véve beépítheti, mert van alternatíva .
Az édes íz élvezete édesítőszerekkel
Ma már számos, az édes íz pótlására alkalmas édesítőszer áll a diétázók

rendelkezésére . Mindenki kiválaszthatja magának azt, amely a legkeve-
sebb problémát, mellékízt okozza számára, és költségvetésébe is bele-
fér . Ha rendszerezni szeretnénk, alapvetően két csoportba sorolhatjuk
őket . Az egyik az úgynevezett intenzív édesítőszereké (3. táblázat), a
másik a cukoralkoholoké (4. táblázat).
39
Az édesítőszerek élelmiszer-adalékanyagok, melyek kódszámai az
E-számok kódrendszerében az E 900-as csoportba sorolva találhatók .
Egy adalékanyag engedélyezése hosszú folyamat, hiszen rendkívül sok
vizsgálatnak kell alávetni, mielőtt a fogyasztó asztalára kerül, és továb-
bi folyamatos ellenőrzés alatt áll .
Lehetnek mesterséges (aszpartám, aceszulfám-K, ciklamát, szacha-

rin, szukralóz stb .) vagy természetes eredetűek (sztevia) .
Az intenzív édesítőszerek közös jellemzője, hogy energiát nem tar-

talmaznak (az aszpartam energiatartalma elhanyagolható), a cukorhoz
viszonyítva édesítőerejük sokkal nagyobb, tabletták, folyadékok és po-
rok formájában kaphatók, és egy-két kivételtől eltekintve viszonylag
alacsony árfekvésűek .
A boltokban kapható édesítők általában a táblázatban szereplők kü-
lönböző kombinációi . A márkanévtől függően eltérő arányban találha-
tók bennük a fenti intenzív édesítők . Ilyenek például a Polisett, Polis-
weet, Sussina, Huxol, aszpartamot tartalmaz a Canderel, Nutrasweet,
és még sorolhatnánk, hiszen kis túlzással, de havonta bővül a kínálat .
Pár szót érdemes a steviáról, más néven jázminpakócáról szólni (Stevia rebaudiana Ber-
toni) . Közép- és Dél-Amerikában őshonos növény, melynek a leveleiből vonják ki az
édesítőszerként használt szteviol-glikozidokat (E 960) . Kizárólag növényi eredetű, termé-
szetes édesítőszer, amely 300-szor édesebb a cukornál . Magas hő mellett is (198 fokig)
megtartja az ízét, viszont ha egy kicsivel többet használunk belőle a kelleténél, az étel kese-
rűvé válhat . Az élelmiszerboltokban ezen kívül megtalálható még a csökkentett energiatar-
talmú, hozzáadott cukrot nem tartalmazó élelmiszerekben, extra dzsemekben, kakaó- és
csokoládétermékekben .
Az intenzív édesítőszerekhez tartozik, de általában inkább termékek-

ben találhatók az alábbiak: neoheszperidin DC (E 959), Taumatin (E
957), Neotám (E 961), Advantám (E 969) . A neoheszperidin egy olyan
40
Édesítő erő
Édesítőszer a cukorhoz Tulajdonságok Jó tudni
képest
Hőstabil. Nagy
Aceszulfám-K koncentrációban
200-szoros
(E 950) keserű érzetet
kelt.
Főzés végén Hő- és
javasolt fényérzékeny.
Aszpartám
180–200-szoros használni. Fenilketonúriás
(E 951)
Nem hőstabil. betegek nem
Mellékízmentes. fogyaszthatják.
Szacharinnal
Hőstabil,
Ciklamát kombinálva
30-szoros mellékízmentes,
(E 952) édesítő
vízben jól oldódik.
ereje fokozható.
Kisebb
Magasabb hő
Szacharin hőhatásnak
300–550-szoros hatására fémes
(E 954) ellenáll, fémes
mellékízt okoz.
utóíze van.
Vízben jól
Szteviol-
oldódik.
glikozid 200–300-szoros
Enyhén keserű
(E 960)
utóíze van.
Savas
Hőstabil.
közegben
Vízben
(pl.egyes
Szukralóz jól oldódik.
600-szoros üdítőkben)
(E 955) Cukorhoz
hosszabb állás
hasonló
után
ízprofil.
bomlik.
3. táblázat. Intenzív édesítőszerek (Forrás: Táplálkozási Akadémia 10. év-

folyam, 11. szám, 2017. november)
41
energiamentes édesítőszer, amelyet a narancshéj keserű anyagából ál-
lítanak elő . Hőhatásnak ellenáll, nagy koncentrációban mentolszerű
utóíze van . Általában más édesítőkkel kombinálják . A következő élelmi-
szerek tartalmazhatják: csökkentett energiatartalmú, illetve cukormen-
tes alkoholos italok, dobozos vagy üveges gyümölcskonzervek, rágógu-
mik, desszertek, édességek stb . A taumatin alacsony energiatartalmú
természetes édesítőszer, amelyet a Nyugat-Afrikában honos katemfe nö-
vény gyümölcséből vonnak ki . A taumatin a kellemetlen ízeket elnyomja,
ízmódosító hatása van . Asztali édesítőkben, továbbá hozzáadott cukor
nélkül előállított cukorkákban, fagylaltokban, rágógumikban, szirup-
vagy rágótabletta-szerű étrend-kiegészítőkben találkozhatunk vele .
Az intenzív édesítőszerek önmagukban nem alkalmasak olyan fel-

használásra, ahol a cukor volumene, tömegnövelő hatása is fontos,
hiszen ezek több tízszer-százszor édesebbek, mint a cukor .
Ilyenkor jól használhatók az úgynevezett cukoralkoholok (poliokok),

amelyek a másik csoportját képezik a cukor helyett alkalmazható édesí-
tőszereknek (4. táblázat) . Vízben jól oldódó, többnyire édes ízű vegyüle-
tek . Nevükkel ellentétben nincs hétköznapi értelemben vett alkoholtar-
talmuk . Az intenzív édesítőszerekhez hasonlóan a cukoralkoholok is al-
kalmasak az édes íz kiváltására, azonban az édesítő erejük elmarad tőlük .
A cukoralkoholok közül néhánynak bizonyos mennyiség felett kelle-

metlen mellékhatása lehet, ezért fogyasztását illetően érdemes bizo-
nyos határérték alatt tartani a bevitelét .
Az érzékenyebbeknél, már napi 10 grammos mennyiség is panaszt

okozhat, ami hasi puffadás, gázképződés vagy hasmenés formájában
jelentkezhet . Ennek elkerüléséhez pl . xilitből 40 grammnál nem taná-
csos többet fogyasztani egy nap, míg szorbitból 30–50 grammnál ne
együnk többet naponta .
42
Édesítő erő Hasznosuló
Cukoralkohol
a cukorhoz képest energia kcal/g
Xilit (E 967) = nyírfacukor 1,0 2,0–2,6

Szorbit (E 420 0,5–1,0 2,0–2,6
Eritrit (E 968) 0,6–0,8 0–0,2
Mannit (E 421) 0,7 1,5–1,9
Maltit (E 965) 1,0 2,8–3,2
Laktit (E966) 0,5 2,8–3,2
4. táblázat. Cukoralkoholok (Forrás: Táplálkozási Akadémia 10. évfolyam,

11. szám, 2017. november)
A fentiekből megvásárolható édesítőszerként kapható a xilit vagy

nyírfacukor, a szorbit, eritrit és az eritrit-stevia keveréke . A mannit,
maltit, laktit elsősorban a boltban vásárolt termékekben fordul elő .
• A xilit vagy nyírfacukor rendelkezik energia- és szénhidráttartalom-
mal is . A feltüntetett érték 60%-át be kell számolni . Kedvelt édesítő,
mert nincs mellékíze, hőstabil, azonban sokaknak gázképződést és
haspuffadást, hasmenést okoz . Az már csak érdekesség, hogy semmi
köze a nyírfához .
• Az eritrit használatánál energia- és szénhidráttartalommal nem
kell számolni, mert az elhanyagolható mértékű . Nincs kellemetlen
mellékhatása, azonban tudni kell, hogy sütés hatására veszít édesí-
tőerejéből, ezért érdemes más édesítővel együtt használni . Vannak
fogyasztók, akik számára hűsítő érzése zavaró .
• Két édesítő előnyös tulajdonságait egyesíti az eritrit-stevia keveréke . Ez
a kombináció olyan jól sikerült, hogy ugyanaz a mennyiség négyszer
olyan erős, mint a cukor, és nem okoz hasmenést, haspuffadást, nincs
mellékíze, és nincs energia- és szénhidráttartalma . Ezt is már többen
forgalmazzák különböző márkaneveken, negyedelő, negyedannyi stb .
43
A cukor helyettesítésére rengeteg lehetőség van . Érdemes kipróbál-
ni, hogy mindenki megtalálja a számára legkedvezőbbet . Azonban itt
is fontos a mértékletesség, az egészséges táplálkozásban ajánlott meny-
nyiség az irányadó .
A szénhidrátok felszívódását befolyásoló tényezők
Az inzulinrezisztencia diétájában nemcsak a szénhidrát mennyiségét,

minőségét kell figyelembe venni, hanem mindazokat a tényezőket,
amelyek befolyásolják a szénhidrátok felszívódását: lassítják vagy ép-
pen gyorsítják .
Természetesen az IRD-ben azokat részesítjük előnyben, amelyek las-

sítják a felszívódást .
Amire figyelni kell: fehérje- és zsírtartalom, rosttartalom, kony-

hatechnológia .
• Rosttartalom
Erről már korábban szó volt, de nem lehet elégszer hangsúlyozni:
a rostok lassítják a szénhidrátok felszívódását . Ezért részesítjük
előnyben a teljes kiőrlésű termékeket, és javasoljuk, hogy lehetőleg
minden étkezésnél szerepeljenek zöldségek .
• Fehérje- és zsírtartalom
Amennyiben a fogyasztható szénhidrátot fehérjékkel és zsírokkal
esszük, csökken a vércukoremelő hatás .
Példák:
• Egy 10 dkg eper felhasználásával készült túrókrémet és 10 dkg
epret összehasonlítva a túró fehérjetartalmának köszönhetően
lassabb lesz a felszívódása az epres túrókrémnek .
44
• Egy rizsköret mellé kínált tejszínes csirkemellnél a hús fehérje-
és a tejszín zsiradéktartalma szintén kicsit lassítja a felszívódást .
• Egy majonézes krumplisalátánál a majonézben lévő zsiradék az,
ami az említett hatást kiváltja .
Igaz, hogy a zsírok és fehérjék lassítják a felszívódást, de nem szabad el-

felejteni, hogy ezeket a tápanyagokat nagyobb arányban tartalmazó nyers-
anyagok, élelmiszerek (pl .: sajtok, olajos magvak) viszonylag magas ener-
giatartalommal rendelkeznek, így testtömeg függvényében kell válogatni .
• Konyhatechnológia, feldolgozás
Minél inkább feldolgozunk, aprítunk, darabolunk, turmixolunk, azaz
a sejtfalakat roncsoljuk, annál könnyebben emészthetővé tesszük, ez-
által gyorsabb lesz a felszívódás . Valamint minél jobban szétfőzzük,
annál gyorsabban emeli a vércukorértékeket, éppen ezért tészták-
nál az al’dente (foggal szétrágható, kicsit keményebb állagot jelenti,
olaszul) a javasolt elkészítési mód . Egy hagyományos száraztésztából
készült, jól megfőzött túrós tészta és egy durumtésztából al’dente tálalt
túrós tésztát összehasonlítva az utóbbi jóval kisebb arányban emeli
meg a vércukrot, pedig elviekben „ugyanarról” az ételről beszélünk .
A pirítás, illetve az extrudálás (boltban kapható extrudált, puffasztott
snackek, „kenyerek”) szintén könnyebben hozzáférhetővé teszi az
enzimeknek a szénhidrátot, így gyorsabb lesz a felszívódás .
A szénhidráttartalom kiszámolása
Abban az esetben, ha számolni kell az elfogyasztott élelmiszerek, ételek

szénhidráttartalmát, sokan megijednek . Ez azonban csak az elején bonyo-
lult, de biztosan kell hozzá: türelem, kitartás, tápanyagtáblázat, számoló-
gép, mérleg . Az élelmiszercímkéken, a tápanyagtáblázatban 100 grammra
vonatkoztatva adják meg a szénhidráttartalmat, valamint az értékek tisz-
tított és nyers állapotra vonatkoznak . Haladjunk lépésről lépésre . Először
45
gondoljuk végig, mi az a 10-20 leggyakrabban fogyasztott élelmiszer, illetve
3-4 kedvenc étel . Először ezeknek az egy adagra vonatkoztatott szénhidrá-
tértékét érdemes kiszámolni, felírni . Célszerű először az élelmiszerekkel
kezdeni, mert az ételeket kicsit bonyolultabb számolni .
Nézzünk néhány lehetőséget . Vegyük például a kenyeret, amit na-

ponta, rendszeresen fogyasztunk . Méréssel kezdünk, mert az, hogy
„ettem két szelet kenyeret” nem igazán pontos információ, ebből nem
lehet megtudni a szénhidráttartalmat .
Mérje le a szokásosan fogyasztott kenyérmennyiséget, és számolja
ki a szénhidráttartalmát!
Azaz, hogy annak az elfogyasztandó kenyérnek mennyi a szénhid-
ráttartalma . A nehézség az, hogy a táblázatokban minden 100 gramm-
ra, azaz 10 dkg-ra vonatkozik . Ebben segít az alábbi képlet .
1 . Megnézem a vásárolt kenyér 100 grammra vonatkoztatott szén-
hidráttartalmát . Ez jelen esetben 40 gramm .
2 . Lemérem a két szelet kenyeret, ez 60 gramm .
3 . (60 gramm kenyér/100) x 40 grammal (ez a 100 grammban lévő
szénhidrátmennyiség) . Vagyis a 2 szelet kenyér 0,6 x 40 = 24
gramm . 24 gramm szénhidrátot fogyasztottam el .
Hasonlóan érdemes eljárni a köreteknél: rizs, száraztészta stb . Itt azonban

figyelni kell, hogy a száraz állapotban mért mennyiség nem azonos a megfőt-
tel . Hogy ne kelljen mindig számolgatni, első alkalommal kimérünk 1 adag-
nyi pl . száraztésztát, kiszámoljuk, majd megfőzzük . Ismét megmérjük, kész
állapotában vagy evőkanállal, szedőkanállal kikanalazzuk és felírjuk, hogy egy
adag főtt tésztában, és 1 kanál főtt tésztában mennyi szénhidrát van .
100 gramm száraz durumtésztában van 73 gramm szénhidrát . Szá-
razon kimértem 70 grammot . Ennek a szénhidráttartalma: 70/100 x
73 = 51 gramm CH . Főzés után szedőkanállal tálalom . A példánkban
szereplő kanállal 4-szer szedtem, tehát 1 szedőkanál főtt tészta 51/4,
azaz 12,75 gramm szénhidrátot tartalmaz .
46
6. Egy életre szóló
egészséges és finom étrend
Inzulinrezisztenciában a négy pillér megvalósításával jelentős és po-
zitív változások érhetőek el a páciens életében . Az eddigi életvitelhez
képest azonban sok mindenben kellett változtatni .
A táplálkozás, a megváltozott étrend személyre szabásában min-
denképp érdemes dietetikus közreműködését kérni . Egy jól összeállí-
tott diétát megfelelő tudás- és készségszinten elsajátított ismeret birto-
kában szinte mindig be lehet tartani .
Természetesen minden élethelyzetben, életkorban vannak, lesznek kihí-
vások . A személyre szabott napi szénhidrátbevitelnél az étkezésekhez ren-
delt mennyiségeknél tartsuk be, hogy mikor milyen típusú szénhidrátot ér-
demes fogyasztani . Ennek rövid összefoglalója olvasható az 5. táblázatban .
A napi szénhidrát mennyisége grammban és étkezésenkénti

Étkezések elosztásuk felszívódásuk feltüntetésével
140 gramm 160 gramm 180 gramm
Reggeli 30 g lassú 30 g lassú 30 g lassú
20 g (10 g gyors 20 g (10 g gyors 25 g (10 g gyors
Tízórai
+ 10 g lassú) + 10 g lassú) + 15 g lassú)
40 g (a.: 40 g lassú 50 g (a.: 50 g lassú 50 g (a.: 50 g lassú
Ebéd vagy b.: 30 g lassú vagy b.:40 g lassú vagy b.: 40 g lassú
+ 10 g gyors) + 10 g gyors) + 10 g gyors)
Uzsonna 20 g gyors 20 g gyors 25 g gyors
40 g (a.: 40 g lassú 40 g (a.: 40 g lassú
Vacsora 30 g lassú vagy b.: 30 g lassú vagy b.: 30 g lassú
+ 10 g gyors) + 10 g gyors)
Pótvacsora 10 g lassú
5. táblázat. A napi szénhidrátmennyiség grammban és étkezésenkénti
elosztásuk felszívódásuk feltüntetésével
47
Legyen a mérleg a barátunk! Ez vonatkozik a konyhaira és a für-
dőszobaira egyaránt . Ha valóban tudni szeretnénk, mennyit eszünk,
szükséges az élelmiszerek mérése . Természetesen egy idő után már
érzékeljük, mennyi az általunk azonos vastagságúra szeletelt kenyér,
már kimértük és felírtuk, mennyi egy szedőkanál tészta vagy rizs,
bulgur, egy közepes alma stb . Így elhagyható a mérés . A megmért
élelmiszerek szemmérték utáni saccolása azonban 3-4 hónap eltelté-
vel már pontatlan, ezért érdemes néhány dolgot újra mérlegre tenni
(6. táblázat).
Tömeg Szénhidrát-
Élelmiszer, nyersanyag
(1 dkg =10 g) tartalom
Alma 15 dkg 10 g
Narancs – 1 db közepes 15 dkg 13 g
Szilva – 1 db közepes 4 dkg 6g
Sárgarépa – 1 db nagy 10 dkg 8g
Zöldborsó – 1 evőkanál 2 dkg 3g
1 vékony szelet tk. kenyér 2 dkg 10 g
1 evőkanál liszt 1,5 dkg 10,5 g
1 evőkanál rizs (nyers) 2 dkg 16 g
1 evőkanál rizs (főtt) 1 dkg 8g
Zabpehely (nyers) –
1,5 dkg 10 g
1 evőkanál
Korpovit – 1db 4,8 g 3,3 g
Köles (nyers) – 1 evőkanál 1,5 dkg 9g
Puffasztott rizs Ham-let,
1 dkg 8g
1 db
6. táblázat. Egyes élelmiszerek szénhidráttartalma
48
Természetesen vannak olyan állapotok, élethelyzetek, amikor rend-
szeresen mérünk . A testtömeg valós kontrollja szintén szükséges, hogy
tudjuk, mennyire tartjuk jól a diétát . Ha nem állunk mérlegre, attól
még a súlygyarapodás vagy épp -csökkenés megtörténik .
A kezelőorvos, dietetikus, páciens hármasa és együttműködése kö-

vetkeztében jelentős javulások érhetők el az egészségi állapotban .
Az időszakos kontroll minden esetben szükséges . Finom ételek,

egészséges életvitel, javuló életminőség . Ezért megéri belevágni .
49
7. Receptek
RECEPTEK JEGYZÉKE
Reggeli
1. Kakaós zabkása
2. Gombás zabkása
3. Mediterrán palacsinta hétvégi reggelihez
4. Túrós köles
Ebéd és vacsora
1. Mediterrán rakott cukkini kölessel
2. Zöldséges csirkeragu durumtésztával
3. Csirkepörkölt teljes kiőrlésű galuskával, uborkasalátával
4. Töltött paprika
5. Zöldbabfőzelék rántott csirkével
6. Tonhalas-spenótos tészta
7. Hal sült zöldségekkel
8. Töltött káposzta másképpen
9. Sonkás kölespite
10. Hamburger
11. Franciasaláta virslivel
12. Gombás melegszendvics
Édes ízek
1. Kakaós csiga
2. Ribizlis muffin
3. Csokitorta
4. Sárgabarackos gombóc
50
Útmutató a receptek
elkészítéséhez
A receptek összeállításánál a főbb szempont, hogy alapvetően a ha-
gyományos, hazai alapanyagokból hogyan lehet a diétába beilleszthe-
tő ételeket készíteni . Természetesen majdnem mindegyikbe egy kis
egészséges finomság is bekerült . Ezek a példák segítenek abban, hogy
bátrabban nyúljunk a hagyományos receptek átalakításához .
• A reggelik általában egy személyre szólnak, az ebédnél a kiszabás
négy főre készült . A süteményekből több adag tálalható .
• A tápanyagtartalom mindenütt egy adagra, egy darabra van megad-
va . Fontos megjegyezni, hogy a kiszabásban a mennyiségek tisztított
és nyers állapotot jelentenek .
• A fűszerezésnél figyeljünk arra, hogy kevesebb sót használjunk, és
ízesítésre bátrabban alkalmazzuk a zöld- és szárított fűszereket .
• Az étolaj a recepteknél napraforgóolaj .
• Édesítésre általában a négyszeres erősségű eritrit és stevia keverékét
használjuk, vagyis egy hagyományos receptnél, ha 8 dkg cukor van
feltüntetve, ebből a keverékből csak 2 dkg kell .
• Az olaj mennyiségével és a tejföl különböző zsírtartalmával módo-
síthatjuk az étel energiatartalmát attól függően, hogy testtömeg-
csökkentésről vagy súlymegtartásról van szó .
• A receptben szereplő lisztek aránya nyugodtan módosítható 60:40
vagy 70:30 százalékra, természetesen a teljes kiőrlésű liszt javára .
• A receptekbe zabpehelyliszt került, de bármilyen teljes kiőrlésű bú-
zaliszt, tönkölybúzaliszt, Graham-liszt használható . Kinek mi válik
be jobban . Fontos tudni, hogy rosttartalmuk eltérő, míg 10 dkg zab-
lisztnek 7 gramm, a Graham-lisztnek 12,7 gramm, a teljes kiőrlésű
búzalisztnek 12,8–17,3 gramm között mozog .
51
Receptek elkészítése
tápanyagtartalommal
és tippekkel
Reggelik
1. Kakaós zabkása
Hozzávalók (1 adaghoz)
5 dkg zabkása
víz: a zabkása 2–2,5-szerese
1 ek . natúr kakaópor
1 ek . eritrit (kb . 1,5 dkg)
Elkészítése
Egy csészébe kimérjük a zabkását, majd egy kisebb edénybe öntjük .
Kétszeres mennyiségű vízzel puhára főzzük . A vége felé folyamatosan
kevergessük, hogy nehogy leégjen, illetve az apró bugyogással nehogy
leforrázzuk a kezünket . A kakaóport elkeverjük az édesítővel, és a me-
legen kitálalt zabkására szórjuk . Aki még egy kis plusz energiát sze-
retne hozzáadni, pirított mandulával is megszórhatja . Aki idegenkedik
az eritrit ízétől, édesítheti bármilyen más, energiát, szénhidrátot nem
tartalmazó édesítővel .
1 adag alap kakaós zabkása tápanyagtartalma mandula nélkül:

Energia Fehérje Zsír Szénhidrát Rost
220 kcal 9,0 g 5,5 g 33,0 g 10,6 g
52
Tippek
• Ezt az alapot tovább lehet variálni, ha nem reggelire fogyasztjuk,
a folyadék fele lehet tej is, illetve áfonyát is tehetünk bele .
• Fél adaggal, üvegpohárba téve, kihűtve uzsonnára desszert is lehet .
• Normál vagy alacsonyabb testtömeg esetén a tetejét cukrozatlan
tejszínhabbal is díszíthetjük .
• A zabkását azért érdemes csészébe tenni, mert
a 2-, illetve a 2,5-szeres folyadékot könnyebb kimérni .
2. Gombás zabkása
5 dkg zabkása 1 szál újhagyma
víz: 2-2,5-szeres mennyiség 2 dkg füstölt sajt
8 dkg gomba só, fehérbors, majoránna
1 tk . olaj
Elkészítése
A gombát megtisztítjuk, vékony szeletekre, a megmosott újhagymát
karikára vágjuk . Kevés olajon átfuttatjuk az újhagymát, beletesszük
a gombát, fűszerezzük, és nagyon kevés vizet aláöntve megpároljuk .
Egy csészébe kimérjük a zabkását, majd egy kisebb edénybe öntjük .
Kétszeres mennyiségű vízzel felöntjük, és beletesszük a hagymás gom-
bát . Folyamatosan keverjük, hogy ne égjen le, szükség esetén tovább
ízesítjük . Amikor puhára főtt, még forrón belekeverjük a reszelt sajtot,
és így tálaljuk . Nagy adag lesz belőle .
1 adag tápanyagtartalma:
380 kcal 17,0 g 19,0 g 32,0 g 8,4 g
53
Tippek
• Aki idegenkedik a hagymától, el is hagyhatja belőle .
• Hétvégén egy finom, pirított baconszalonnával is megszórhatja .
• A folyadék, jelen esetben a víz mennyisége függ a zabpehely
nagyságától, törtségétől is, így általában 2-szeres mennyiség elég,
de ha sűrű, lehet két és félszeres is .
3. Mediterrán palacsinta hétvégi reggelihez

Hozzávalók (8 darabhoz)
9 dkg zabliszt 4 dl víz, ebből 2 dl szódavíz
6 dkg búzaliszt vagy buborékos ásványvíz, a tészta
2 db tojás állagától függően növelhető,
só olaj a sütéshez
Elkészítése
A kétféle lisztet összekeverjük, majd a tojásokkal és a folyadékkal cso-
mómentesre keverjük, pici sóval fűszerezzük . Körülbelül 20 percig
hagyjuk állni, és sűrűségét ellenőrizve szükség esetén pótoljuk a vizet .
Akinek vízzel nem elég ízletes, a folyadékból 1–1,5 decilitert kiválthat
mandulaitallal . A palacsintasütőt megkenjük olajjal, és egy merőkanál-
lal beletéve, közepes lángon mindkét oldalán megsütjük a palacsintát .
A palacsinta nagysága és a beletett massza mennyisége a sütőforma
méretétől függ . Körülbelül 8 db jön ki belőle .
Az egész tészta tápanyagtartalma:
847 kcal 31,6 g 33,0 g 105,4 g 9,0 g
1 db natúr palacsinta tápanyagtartalma:

106 kcal 4,0 g 4,0 g 13,0 g 1,1 g
54
Töltelékhez
10 dkg félzsírós túró 2 ek . tejföl
10 dkg ricotta mediterrán fűszerkeverék
2–3 db aszaltparadicsom-szelet só
Elkészítése
A töltelékhez a túrót, ricottát villával összetörjük . Beletesszük a kis da-
rabokra vágott aszalt paradicsomot, a frissen összevágott mediterrán
fűszereket (készen fagyasztott formában is kapható), sót, majd a tejföl-
lel összekeverjük .
A palacsintákat megkenjük a krémmel, feltekerjük, vagy háromszög
alakúra hajtogatjuk . Tökmagolajos paradicsomsalátát is tálalhatunk
hozzá .
Az egész töltelék tápanyagtartalma:

415 kcal 33,6 g 22,0 g 20,0 g 2,4 g
Tippek
• Ez a palacsintaalap tej felhasználása nélkül készült, ezért ha
vacsorára kínáljuk, használhatunk normál tejet, illetve a tejföl
kiváltható görög joghurtra, ha lehet gyorsan felszívódó
szénhidrátot is enni .
• A növényi italoknál, így a mandulaitalnál is körültekintően kell
vásárolni, mert vannak olyan termékek, amelyek hozzáadott
cukrot is tartalmaznak .
• A ricotta egy alapvetően tejízű, semleges, finom szemcsés, inkább
krémes állagú alapanyag, míg a túró rögösebb, darabosabb állagú,
savanykás, karakteresebb ízű tejtermék . A kettő keverékéből egy
finomabb, lágyabb, krémesebb töltelék lesz .
55
4. Túrós köles
4,3 dkg köles 1 dkg dió
1 dl mandulaital 1 ek . eritrit
0,5 dl víz kezeletlen citrom héja
8 dkg túró
Elkészítése
Háromszoros mennyiségű folyadékban kell megfőzni . Ahhoz, hogy a
köles kesernyés mellékízét elvegyük, főzés előtt forró vízzel többször
alaposan érdemes átmosni . A fent leírtak szerint előkészítjük a kölest,
háromszoros mennyiségű folyadékban, jelen esetben 1 dl cukrozatlan
mandulaitallal és vízzel főzzük . Főzés elején forraljuk fel, utána mérsé-
kelt lángon körülbelül 15–20 perc alatt készre főzzük . Az édesítőszer
felét beletesszük a kölesbe, a többit a túróhoz tartalékoljuk . Ha elég
puha, húzzuk félre a tűzhelyről, és lefedve hagyjuk a felhasználásig
vagy a kihűlésig, mivel még jelentősen dagad tovább, minden nedves-
séget felszív . A túrót összekeverjük a maradék édesítővel, reszelt cit-
romhéjjal, és rátesszük a kitálalt kölesre . Pirított dióval dúsítjuk .
1 adag tápanyagtartalma:
367 kcal 20,2 g 15,6 g 30,0 g 2,58 g
Tippek
• A köles értékes alapanyag . Zsírtartalma magasabb a búzaliszténél,
ezért fontos a megfelelő tárolás (hűvös, száraz hely), hogy ne
avasodjon meg, illetve vásárlásnál figyeljünk a minőségmegőrzési
idejére!
56
FŐÉTKEZÉSEK: EBÉD ÉS VACSORA
1. Mediterrán rakott cukkini kölessel

A gabona és a nem számolós zöldségek kombinációja minden formá-
ban nagyon előnyös azoknak, akik meghatározott, viszonylag nem túl
magas szénhidrátmennyiséget fogyaszthatnak egyszerre . Az étel maga
és fűszerezése a nyárra emlékeztet, a köleshez használt cukkini és a
mártás még laktatóbbá teszi az ebédet, és eltávolodik a hagyományos
gabona- + pároltzöldség-körettől .
40 dkg darált sertéshús 4 dkg zabpehelyliszt
60 dkg cukkini 6 dl tej
20 dkg köles 8 dkg sajt
1 fej vöröshagyma fűszerek: fokhagyma, paradicsom,
4 ek . olaj kakukkfű, borsikafű, majoránna, só,
4 dkg vaj fehérbors, szerecsendió
Elkészítése
A kölest átmossuk és puhára főzzük . Csipet sóval ízesítjük . Közben a 3
evőkanál olajat teflonedényben felmelegítjük, megdinszteljük a hagy-
mát, zsírjára pirítjuk, és beletesszük a darált húst . Átkeverjük, miután
kifehéredett kevés vizet öntünk alá . Fűszerezzük sóval, vékony karikára
vágott paradicsommal, kakukkfűvel, borsikafűvel, majoránnával, kevés
fokhagymával, fehérborssal, és fedő alatt készre pároljuk .
A maradék olajjal kikenünk egy hosszúkás peremes, hőálló üveg-
tálat . Idetesszük a megfőzött kölest, kanállal egyenletesen elsimítjuk .
Ráhalmozzuk az elkészült hagymás, fűszeres húst . Befedjük az ujjnyi
vastagságúra felkarikázott cukkinival . Mivel a cukkini semleges ízű,
57
érdemes kenőtollal a lerakott zöldséget egy fokhagymás, sós olajjal át-
kenni vagy meglocsolni, csak ahhoz már több olaj kell, ami megnöveli
az energiatartalmat .
Elkészítjük a mártást: a vajat felolvasztjuk, hozzáadjuk a lisztet, és
habzásig hevítjük, figyelem, nem szabad, hogy megbarnuljon! A tűz-
ről levéve hideg tejjel fölengedjük, és folyamatosan keverjük, hogy ne
csomósodjon meg . A tűzre visszatéve folyamatos kevergetés mellett
mártássűrűségűre főzzük . Ízesítjük csipetnyi sóval, fehérborssal, őrölt
szerecsendióval . Ha elkészült, beleszórjuk a reszelt sajtot, és ráöntjük
a cukkinis, húsos kölesre . Előmelegített sütőben körülbelül 30 percig
sütjük .
Egy adag tápanyagtartalma:

869 kcal 37,0 g 54,0 g 50,0 g 4,2 g
Tippek
• Az étel energiatartalmát jelentősen csökkenthetjük, ha a
sertéshúsnál combot választunk, és a húst kevesebb olajban
pároljuk . Ebben az esetben az ebéd energiatartalma 169 kcal-val
kevesebb lesz, azaz 700 kcal, zsírtartalma pedig 34 gramm .
• A köles elkészítése nem bonyolult, de néhány „trükköt” érdemes
alkalmazni . Először is főzés előtt forró vízzel, többször alaposan át
kell mosni . Általában háromszoros mennyiségű vízben kell
megfőzni . Amikor felforrt, majd kisebbre vesszük a lángot, és
addig főzzük, amíg beszívja az összes vizet . Ezt követően elzárjuk
alatta a tüzet, és lefedve 15 percig állni hagyjuk, hogy tovább
dagadjon .
58
2. Zöldséges csirkeragu durumtésztával
Szintén könnyen és gyorsan elkészíthető étel, jól variálható, és a tészta
mennyiségétől függően ebédre vagy vacsorára is beilleszthető .
40 dkg filézett csirkemell 4 ek . olaj
40 dkg padlizsán 2 dkg zabliszt
30 dkg gomba 1,5 dl főzőtejszín
40 dkg brokkoli fűszerek: só, őrölt fehérbors, fokhagyma,
4 dkg vöröshagyma kakukkfű
28 dkg durumtészta
Elkészítése
A csirkemellet vágjuk kisebb kockákra, sózzuk, borsozzuk, keverjük
alaposan össze, majd hagyjuk kicsit állni, hogy az ízek átjárják . A fok-
hagymát vágjuk fel apróra vagy fokhagymanyomóval préseljük össze .
A vöröshagymát is vágjuk apróra, de aki szereti, vékony karikákra is
szeletelheti . A zöldségeket mossuk meg . A gombát vékony szeletekre,
a padlizsánt kockára daraboljuk, a brokkolit rózsákra szedjük .
Egy teflonserpenyőben melegítsük fel az olaj háromnegyedét, adjuk
hozzá a vöröshagymát, majd ha a hagyma már puha, akkor a csirkemel-
let is . Kevergetve pirítsuk 5-6 percig, majd egy szűrőkanállal szedjük ki
a húst . A maradék olajat is öntsük hozzá, adjuk hozzá a gombát, és
pirítsuk pár percig, hozzátesszük a padlizsánt és a brokkolit, a zúzott
fokhagymát, és pirítsuk pár percig . Közben ízlés szerint fűszerezzük .
Amikor a zöldségek már félpuhára párolódtak, szórjuk meg a liszttel,
keverjük össze, adjuk hozzá az elősütött csirkemellet, majd öntsük fel
a tejszínnel . Pár percig még hagyjuk a tűzön, hogy a zöldségek még
roppanósak maradjanak, és a szaft kissé besűrűsödjön . Közben meg-
főzzük a durumtésztát . Tálaláskor a megfőtt tésztát szedjük tányérra,
kanalazzuk rá az elkészült zöldséges-tejszínes csirkemellet .
59
611 kcal 44,0 g 19,0 g 55,0 g 8,8 g
Tippek
• Csökkenthetjük az ebéd energiatartalmát, ha személyenként csak
1 teáskanál olajat használunk, illetve főzőtejszínből a 10%-os
zsírtartalmút választjuk .
• A ragu természetesen más zöldségekből is készíthető, például
sárgarépa, zöldbab, kukorica, csak akkor kevesebb tésztát lehet
hozzá főzni, ha tartani szeretnénk a fenti szénhidráttartalmat,
hiszen ezek már számolós zöldségek .
• A tésztát al dentére főzzük, hogy lassítsuk a felszívódását .
3. Pörkölt teljes kiőrlésű galuskával, uborkasalátával

Sokan azt gondolják, hogy egy finom pörköltet már nem is lehet in-
zulinrezisztencia esetén enni, hiszen a jellegzetesen „magyaros” ételt
sokan zsírosnak tartják . Ez egy olyan variáció, ami a fogyni vágyók szá-
mára is fogyasztható . Ebből a menüből csak a köret szénhidráttartalma
az, amivel számolunk .
3.1. Csirkepörkölt
40 dkg csirkehús (csont nélkül) 5 dkg lecsó, de helyette érdemes
4 teáskanál étolaj friss paradicsomot és paprikát
10 dkg vöröshagyma használni
fűszerek: só, fűszerpaprika
60
Elkészítése
A fölmelegített olajban átfuttatjuk az apróra vágott vöröshagymát . Ez az
olaj arra kevés lesz, hogy megfonnyasszuk rajta a hagymát, ezért kevés
vizet aláöntve érjük el a megfelelő állagát . A tűzről lehúzva megszórjuk
a fűszerpaprikával, beletesszük a lecsót vagy szezonban az apróra vágott
paradicsomot és paprikát . A hagyományos pörköltalaphoz képest itt
többet használunk belőle, majd kevés vízzel felöntve zsírjára pirítjuk .
Így érjük el, hogy egy hagyományos, ám energiaszegényebb alapot kap-
junk . Beletesszük a megmosott, jól lecsurgatott, feldarabolt csirkehúst .
Fűszerezzük sóval, és többször megkeverve addig pirítjuk, amíg a hús
által engedett levet elfőtte . Kevés vizet öntünk rá, és fedő alatt, időn-
ként megkeverve, mérsékelt tűzön pároljuk .

160 kcal 25,2 g 5,0 g 2g 1,0 g
Tippek
• A sót csak akkor szabad beletenni, miután a húst már
megpirítottuk, és kevés pörzsanyag képződött rajta, mert a só
hatására a hús levet ereszt, és nem lesz olyan szaftos .
• Aki esetleg pritaminpaprikás ételízesítőt is használ, figyeljen oda,
hogy az nagyon sós, így a konyhasóból jóval kevesebb kell .
3.2. Galuska
16 dkg teljes kiőrlésű liszt 1 ek . étolaj
8 dkg fehér búzaliszt só
2 db tojás
61
Elkészítése
A teljes kiőrlésű lisztet és a búzalisztet összekeverjük, beletesszük a kü-
lön-külön felütött tojásokat, kevés sóval ízesítjük, és vízzel közepes ke-
ménységű tésztává dolgozzuk . Galuskaszaggatóval vagy kézzel lobogó,
forró, sós, bő vízbe szaggatjuk, és kifőzzük . Tésztaszűrővel leszűrjük,
lecsepegtetjük, és a kevés olajjal átkeverjük .

283 kcal 11,0 g 7,7 g 41,7 g 3,6 g
Tippek
• Amikor a galuskatészta elkészült, javasolt állni hagyni egy
15 percet, mert a rostok vizet kötnek meg . Ennyi idő elteltével
változik a tészta állaga, és még szükséges egy kis vízpótlás, újra
átkeverjük, és ezt követően szaggatjuk .
• Ha a család is ezt a köretet eszi, érdemes a tálalásnál a
pörköltszafttal meglocsolni, így kevésbé tűnik fel a kicsit sötétebb
színe .
• Ha a rosttartalmat növelni szeretnénk, más típusú teljes kiőrlésű
lisztet is lehet használni . Graham-liszt esetén a galuska egy
adagjának a rosttartalma 6 gramm .
• Az uborkasalátát hagyományos módon készítjük, csak a páclébe
nem cukrot, hanem édesítőszert teszünk .
4. Töltött paprika
Egy egyszerű és nagyszerű étel . Sokaknak problémát okoz, hogy nem
tudnak állandóan külön főzni a családnak és saját maguknak az inzu-
linrezisztencia esetén alkalmazott diétához . A jó hír, hogy ez az étrend
nagymértékben hasonít az egészséges táplálkozáshoz, így nem baj, ha a
62
családtagok is belekóstolnak . Azonban természetesen számukra példá-
ul nem tilos a cukor . Nézzük meg a töltött paprikán keresztül, hogyan
lehet időt spórolva kétfélét tálalni .
30 dkg sertéscomb 2 dkg zellergumó
40 dkg paprika (személyenként 2 db) 2 dkg vöröshagyma
8 dkg barna rizs 2 ek . olaj
1 db tojás 5 dkg zabliszt
20 dkg sűrített paradicsom só, őrölt bors, édesítőszer
Elkészítése
A zöldpaprikát megmossuk, és kicsumázzuk . A darált húshoz hozzáadjuk az
előzőleg megfőzött rizst, a megmosott, felütött tojást, majd apróra vágott pi-
rított vöröshagymával, sóval, kevés borssal ízesítve az egészet jól összedolgoz-
zuk . A húsmasszával megtöltött paprikákat beletesszük az edénybe, felönt-
jük vízzel, ízesítjük zellergumóval, vöröshagymával, sóval, és elkezdjük főzni .
Amikor a víz már forró, beletesszük a paradicsompürét is, és készre főzzük .
Ezt követően a töltött paprikákat a főzőléből kivéve félretesszük, és elkészítjük
a paradicsommártást . Mivel már az ízesített paradicsomlében főztük a pap-
rikákat, ezért teflonedényben az olajon a lisztet átpirítjuk, a színe fehér ma-
radjon, nem kell zsemleszínű rántást készíteni . Tűzről lehúzva kevés főzőlével
csomómentesen elkeverjük, majd beleöntjük a paradicsomos lébe és folya-
matos kevergetés mellett a rántást . Folyamatos kevergetés mellett besűrítjük .
Ezután a mártásból kivesszük a saját adagunkat, és azt édesítőszerrel édesítjük .
A maradékba pedig cukrot teszünk a család többi tagjának, és ezután tesszük
vissza a paprikákat . A töltött paprikákat forró paradicsommártással leöntve
tálaljuk . Adhatunk mellé főttburgonya-köretet is .

363 kcal 23,0 g 13,5 g 34,0 g 5,6 g
63
Amennyiben főtt burgonyát (8 dkg) is tálalunk hozzá, egy adag
tápanyagtartalma:
439 kcal 25,0 g 13,5 g 50,0 g 7,6 g
Tippek
• A töltött ételek kifejezetten alkalmasak arra, hogy más gabonákat,
álgabonákat is becsempésszünk az ételbe . A bátrabbak
nyugodtan kicserélhetik a barna rizst hajdinára, kölesre, gerslire
vagy éppen zabpehelyre .
• A burgonya nem tilos az étrendben, de nem túl gyakran ajánlott .
Akinek szigorúan tartani kell a diétát, és nemcsak számolni,
hanem vércukrát is mérni kell, annak érdemes tudni, hogy a
burgonya jobban megemeli, ezért ki lehet váltani
kb . 4 dkg teljes kiörlésű kenyérrel .
5. Zöldbabfőzelék rántott csirkével

A diétában sokan teljesen elfeledkeznek a főzelékekről, és csak a ga-
bonaköretekben vagy a párolt zöldségekben gondolkodnak . Holott a
főzelékek is hozzájárulnak a napi megfelelő zöldségbevitelhez, növelik
a változatosságot, az egészséges táplálkozás részei, csak figyelni kell rá,
hogy ne főzzük túl . Annak ellenére, hogy nem fehér liszttel készül, az
egész család fogyaszthatja, mártásoknál, főzelékeknél kevésbé tűnik fel
a „barnább” színű liszt használata .
És a klasszikus rántott hús . Sokan megkérdezik, akkor nem ehetek
rántott húst? Miért ne lehetne! Csak a panírt kicsit átalakítjuk, talán
így még finomabb is . Akinek súlyfeleslege van, az a hagyományosan
készített formában nem eheti, de van rá megoldás, ami az elkészítés
leírásából kiderül .
64
5.1. Zöldbabfőzelék
80 dkg zöldbab 2 dkg vöröshagyma
32 ml étolaj fűszerek: fűszerpaprika, fokhagyma,
6 dkg zabliszt petrezselyemzöld, ecet, só
1,2 dl tejföl, 12%-os
Elkészítése
A megtisztított, 2-3 cm-esre darabolt zöldbabra annyi vizet öntünk,
hogy ellepje, sózzuk, és fedő alatt puhára főzzük . Amikor megpuhult,
fokhagymával ízesített magyaros rántással sűrítjük: az olajat felmelegít-
jük, majd hozzáadjuk a megtisztított, apróra vágott vöröshagymát, és
a fél adag finomra vágott petrezselyemzöldet . Megszórjuk a liszttel, és
zsemleszínűre megpirítjuk . Tűzről levéve hozzárakjuk a fűszerpaprikát
és a péppé zúzott fokhagymát, majd gyorsan elkeverjük . Felengedjük
hideg vízzel, és csomómentesre keverjük, és a zöldbabhoz adva készre
főzzük . Hozzámelegítjük a tejfölt, és szükség szerint utóízesítjük sóval,
ecettel . Tálalás előtt friss petrezselyemmel szórjuk .

276 kcal 8,5 g 15,0 g 26,0 g 5,7 g
Tippek
• Aki nem szeretne időt vesztegetni a rántásnál a hagymával és fok-
hagymával, az nyugodtan beleteheti az egész hagymát és a fokhagy-
manyomóval pépesített fokhagymát a főzés elején a zöldbabhoz .
Nyáron érdemes a főzővízbe egy fél db paprikát és paradicsomot be-
letenni, sokkal ízletesebb lesz . Természetesen a sűrítés előtt ki kell
venni .
• A petrezselyemzöld felét azért csak a tálaláskor szórjuk rá, mert
így a benne lévő C-vitamin nem károsodik .
65
• Amennyiben tovább szeretnénk csökkenteni az energiatartalmat,
használjunk görög joghurtot vagy natúr krémes joghurtot . Ha a jog-
hurt mellett döntünk, akkor figyeljünk rá, hogy kevesebb ecetet kell
használni . Normál testtömeg esetén használható a 20%-os tejföl .
5.2. Rántott csirke

50 dkg csirkemell 4 dkg Graham-liszt
8 dkg teljes kiőrlésű zsemlemorzsa olaj a sütéshez
1 db tojás
Elkészítése
A csirkemellfilét megtisztítjuk, vékony szeletekre vágjuk, kicsit besóz-
zuk . Megforgatjuk lisztben, a felvert egész tojásban és a teljes kiőrlésű
zsemlemorzsában . Bő forró olajban kisütjük .

375 kcal 35,0 g 16,0 g 22,0 g 3,5 g
Tippek
• Ha a megmaradó teljes kiőrlésű kenyérszeleteket félretesszük,
megszárítjuk, és késes aprítóban aprítjuk vagy lereszeljük, vagy egy-
szerűen összetörjük, máris kész a házi teljes kiőrlésű zsemlemorzsa .
• Morzsa helyett nyugodtan panírozhatunk zabpehelybe, ropogósra
fog sülni .
• Ha nem főzelékhez kínáljuk a rántott húst, mandulát is használha-
tunk panírozáshoz, ami ráadásul nem számolós alapanyag . A sütés-
kor vigyázni kell, hogy a mandula ne égjen meg .
66
• Amikor több adagra készítünk, nem biztos, hogy annyi lisztet,
zsemlemorzsát vesz fel a hús, amennyi a receptben van . Akkor hon-
nan lehet tudni, hogy mennyi lesz a panír szénhidráttartalma? Mér-
jük le a tálakat, amiben panírozunk (felírjuk), lemérjük a kiöntött
lisztet és morzsafélét, majd a panírozás végeztével ismét mérünk . A
különbség lesz a felhasznált mennyiség, amit elosztunk az elkészült
rántott szeletek mennyiségével . A számolás nem 100%-ig pontos, de
ha közel egyforma szeleteink vannak, akkor elég jó közelítéssel fo-
gunk számolni .
• Tárázás: az anyag nettó súlyának mérése egyszerűbb, mint a tálak
méregetése . Az üres edény ráhelyezése után a mérleget lenullázzuk .
Ekkor tesszük bele a tányérba a mérendő anyagot .
• A bő olajban sütés miatt nagyon megnő a hús energiatartalma,
ezért túlsúly, elhízás esetén egy másik sütési módot választhatunk: a
bepanírozott húst sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük . A sütőpapírt
előzőleg kenőtollal vékonyan kikenjük olajjal, és a húsok tetejét egy
picit olajspray-vel megspricceljük . 180–200 fokon aranybarnára süt-
jük . Érdemes egyszer megforgatni .
Egy adag rántott hús tápanyagtartalma:

286 kcal 35,0 g 6,0 g 22,0 g 3,5 g
6. Tonhalas spenótos tészta

A legtöbb páciens az ételkészítés időigényességét tartja a legnagyobb
korlátnak . Az élelmiszerek vásárlása, az élelmiszercímkék olvasása
a keresgélés miatt több időt vesz igénybe, a heti háromszor egy órás
mozgásról nem is beszélve . Ezért minden recept, ami pillanatok alatt
kész van, átsegít azon a kritikus időszakon, míg nem alakítják ki az új
időmenedzsmentet . Ez egy jolly joker recept, mert pillanatok alatt kész .
67
28 dkg nyers durumtészta 1,6 dl főzőtejszín
vagy teljes kiőrlésű tészta 2 ek . olaj
24 dkg tonhal (konzerv) fűszerek: só, fokhagyma
24 dkg spenót (fagyasztott vagy friss)
Elkészítése
Vizet forralunk, a tésztát lobogó sós vízben kifőzzük . Két evőkanál ola-
jon a fokhagymanyomóval összepréselt fokhagymát átfuttatjuk, majd
hozzáadjuk a spenótot . Ha friss spenótról van szó, megpároljuk, majd
beletesszük a lecsepegtetett tonhalat . Sózzuk, beleöntjük a főzőtej-
színt, összekeverjük, és már kész is . Ha túl híg lett, fedő nélkül addig
pároljuk, amíg megfelelő állagú lesz, vagy szükség esetén besűrítjük, de
akkor a felhasznált lisztet bele kell számolni . A kifőtt tésztát összeke-
verjük a spenótos tejszínes tonhallal, és már tálaljuk is .

494 kcal 25,0 g 20,0 g 52,0 g 4,0 g
Tippek
• Ha a család minden tagja ezt eszi, érdemes durumtésztát
használni . Természetesen lehet próbálkozni a teljes kiőrlésűvel is,
de azt sokszor a családtagok elutasítják .
• A vásárlásnál figyeljünk oda, mert vannak olyan szénhidrát-
csökkentett teljes kiőrlésű tészták, amelyek nagyon sok rostot
tartalmaznak, és megterhelhetik az emésztőrendszert .
68
7. Hal sültzöldség-ágyon
60 dkg tőkehalfilé 4 gerezd fokhagyma
40 dkg édesburgonya 40 ml (kb . 4 ek .) olaj a zöldségekhez
60 dkg sárgarépa 30 ml (kb . 3 ek .) olaj a hal sütéséhez
60 dkg cékla fűszerek: só, bors, kakukkfű, rozmaring
20 dkg vöröshagyma
Elkészítése
A sütőt melegítsük elő 180 fokra . A megmosott, meghámozott zöldsé-
geket a hagymával együtt vágjuk egyenlő nagyságú kockákra vagy ujj-
nyi vastagságú karikákra . Sütési idő szempontjából fontos, hogy nagy-
jából egyforma méretűek legyenek . Tegyük egy mély tálba . Az olajba
keverjük bele a fűszereket: só, bors, kakukkfű, rozmaring, fokhagyma-
nyomóval összenyomott fokhagyma . Ezzel a fűszeres olajjal öntsük le a
zöldségeket, és jól keverjük át . Egy nagy tepsit béleljünk ki sütőpapír-
ral, halmozzuk rá a fűszeres zöldségkeveréket . Öntsünk rá egy kevés
vizet (kb . 50-70 ml), ez segíti a zöldségek puhulását a sülés során . Az
előmelegített sütőben először fólia alatt, majd a vége felé a fóliát levé-
ve készre sütjük . Ez kb . 35-40 perc, amíg a zöldségek megpuhulnak és
enyhén megbarnulnak . A sütési idő felénél, keverjük át a zöldségeket,
hogy minden oldalukon jól megpiruljanak . Közben elkészítjük a halat .
Egy teflonserpenyőben az olajat felhevítjük, belehelyezzük a befűszere-
zett halszeleteket, és mindkét oldalukat készre sütjük (kb . 3-5 perc ol-
dalanként) . Óvatosan fordítsuk meg, nehogy a halszeletek szétessenek .
Az elkészült sült zöldséget a hallal együtt tálaljuk .
1 adag köret tápanyagtartalma:

285 kcal 5,3 g 10,4 g 41,5 g 12,0 g
69
Hal sültzöldség-ágyon,1 adag tápanyagtartalma:
456 kcal 32,0 g 17,0 g 41,5 g 12,0 g
Tippek
• A céklát kicsit kisebb kockákra vagy vékonyabb karikákra vágjuk,
mert a többi zöldséghez képest keményebb . Ha esztétikai
szempont szerint szeretnénk, hogy azonos nagyságúak legyenek,
akkor a céklát hamarabb tegyük be a sütőbe, és egy 10–15 perc
múlva keverjük össze a többi alapanyaggal .
• Más zöldségekből is elkészíthető a köret, csak figyeljünk a szénhid-
ráttartalomra . Télen az édesburgonya például kiváltható sütőtökkel .
• Azért tüntettem fel külön a köret tápanyagtartalmát, mert hal
nélkül feta sajttal megszórva vagy sült csirkével szintén kiváló
vacsora vagy ebéd lehet .
8. Töltött káposzta másképpen

80 dkg savanyított káposzta 8 dkg barna rizs
8 db savanyított káposztalevél 1 db tojás
15 dkg vöröshagyma 1 csipet őrölt köménymag
1 gerezd fokhagyma 1 mokkáskanál szárított majoránna
40 dkg darált sertéscomb 2 evőkanál olaj
2 kávéskanál édes-nemes pirospaprika 2 evőkanál teljes kiőrlésű liszt
2 dl natúr joghurt só, bors
Elkészítése
A savanyú káposztát hideg vízben átmossuk . A káposztalevelekről levágjuk
a vastagabb ereket . A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, apróra vág-
juk . Az olajban megpirítjuk a vöröshagymát . A felét a darált húshoz adjuk .
70
A maradékot lehúzzuk a tűzről, meghintjük 1 kávéskanál pirospaprikával,
ráöntünk 1 dl vizet, és összekeverjük a savanyú káposzta felével . A darált
húshoz adjuk a fokhagymát, az előfőzött barna rizst, a tojást, 1 kávéskanál
pirospaprikát, a köménymagot, a majoránnát, és ízlés szerint sóval, bors-
sal fűszerezzük . A masszát arányosan elosztva kis gombócokká kerekítjük,
a káposztalevelekre rakjuk . A hosszanti széleket a húsra hajtjuk, majd alulról
feltekerjük a leveleket . A lábosba tesszük a káposztára . Rászórjuk a maradék
savanyú káposztát, és fedő alatt, lassú tűzön, puhára főzzük (kb . 1 óra) . Köz-
ben többször megrázogatjuk a lábost, keverni nem szabad! A töltelékeket
óvatosan kiszedjük, és berántjuk a káposztát . Ehhez az olajat felforrósítjuk,
megpirítjuk benne a lisztet . Felöntjük 2 dl hideg vízzel, csomómentesre elke-
verjük, a káposztához adjuk, és 10 percig forraljuk . A töltelékeket a tetejére
tesszük, és tejföllel vagy natúr joghurttal kínáljuk .

370 kcal 24,0 g 15,0 g 28,0 g 8,7 g
Tippek
• Mitől lett karcsúbb ez az étel a hagyományoshoz képest? Amivel
sok energiát spóroltunk, hogy a közepesen zsíros vagy zsíros
sertéshús helyett (lapocka, dagadó) a soványabb combot válasz-
tottuk . A tejfölt joghurtra cseréltük; aki idegenkedik a joghurttól,
köztes megoldásként válassza a 12%-os tejfölt .
• A töltött káposztának ez a variációja különösen jó a karácsonyi
ünnepek alatt, mikor a főétkezések után, közben, számtalan édesség,
sós sütemény áll rendelkezésünkre, így ez az energiaszegényebb
változat segíthet mérsékelni a bevitt energia mennyiségét .
• Ne felejtsük el, hogy a barna rizsnek jóval hosszabb a főzési ideje!
• A rizs kiváltható gerslire, kölesre is .
71
9. Sonkás kölespite
25 dkg sonka 4 tojás
20 dkg köles 30 dkg brokkoli
4 dkg vöröshagyma 2,5 dl tejföl, 12%-os
4 tk . olaj fűszerek: só, fehérbors, fokhagyma, szerecsendió
12 dkg sajt
Elkészítése
Az apróra vágott hagymát a felmelegített olajon átfuttatjuk, hozzáad-
juk a kinyomott fokhagymát, majd a megmosott kölest . Felöntjük két-
szeres mennyiségű sós vízzel, és puhára főzzük . Amíg készül a köles,
gőzben megfőzzük a rózsáira szedett, megmosott brokkolit . Ízesítjük
sóval, fehérborssal, zúzott fokhagymával . Ha kész a köles, áttesszük egy
tálba, belereszeljük a sajtot, és a három felütött tojással összekeverjük .
A masszát egy hőálló tálba áttesszük . Amennyiben a recept nevével
megegyező vacsorát szeretnénk készíteni, akkor egy piteformát kibé-
lelünk sütőpapírral, és belelapogatjuk a masszát, az oldalát kicsit fel-
húzzuk a formának megfelelően . Erre tesszük a vékony csíkokra vágott
sonkát, majd ráhalmozzuk a brokkolit . A tejfölt elkeverjük a megma-
radt egy darab felütött tojással, ízesítjük fehérborssal, reszelt szere-
csendióval, előmelegített sütőben készre sütjük .

579 kcal 36,4 g 30,0 g 40,0 g 4,6 g
72
Tippek
• A főzés speciális változata a gőzben főzés, amikor az előkészített
alapanyag (leginkább zöldség) nem vízben, hanem vízgőzben
puhul meg . Előnye, hogy a gőz tápanyag- és vízkioldó hatása
kisebb, mint a folyadéké . Ilyenkor egy nagyobb, jól záródó edénybe
kevés vizet öntünk, szűrőbetétet állítunk bele, s arra kerül a
zöldség úgy, hogy ne érintkezzen a főzővízzel . Természetesen
párolhatjuk is a brokkolit .
• A kölesmasszából készült „pitealapra” bármi tehető . Akinek nincs
súlyproblémája, vékony kolbászkarikákat is használhat . A brokkoli
kiváltható padlizsánra, cukkinire . Egyik sem számolós zöldség,
csak figyeljünk, hogy ilyenkor más a fűszerezés .
10. Hamburger
10.1. Zsemle
Hozzávalók a zsemléhez (4 darab)
20 dkg zabpehelyliszt 1,5 dkg élesztő
10 dkg búzaliszt (fehér) 3 ek . (30 g) olaj
80 g joghurt 1/2 lapos ek . édesítő
2 db tojás só
0,5 dl tej
Elkészítése
A kétfajta lisztet és a sót összekeverjük, beletesszük a két tojásból az
egyiket, az olajat, a joghurtot, tejet, édesítőt, és belemorzsoljuk az
élesztőt . Összedolgozzuk, közben fokozatosan adunk hozzá annyi lan-
gyos vizet, hogy egy rugalmas, fényes felületű tésztát kapjunk . Körül-
belül 1,5-2 dl vizet vesz fel . Az elkészült tésztát egy tiszta konyharu-
hával letakarjuk, és kb . 45 perc alatt duplájára kelesztjük . Figyeljünk
rá, hogy a kelt tészta nem szereti a hűvös helyet . A megkelt tésztát egy
73
lisztezett deszkára öntjük, és négy egyforma részre vágjuk, majd kézzel
zsemléket gömbölyítünk belőle . Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük,
letakarjuk a konyharuhával, és még 15-20 percet kelesztjük, majd meg-
kenjük a tetejüket a másik tojással . Ha szeretnénk, megszórhatjuk a
tetejüket szezámmaggal . 180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 15
perc alatt megsül .
Az egész tészta tápanyagtartalma (4 adag):

1616 kcal 60,0 g 56,6 g 215,0 g 18,4 g
1 zsemle tápanyagtartalma:
404 kcal 15,0 g 14,0 g 53,0 g 4,6 g
10.2. Húspogácsa
A húspogácsa hozzávalói:
50 dkg sertéscomb 2 gerezd fokhagyma, bors, só
15 dkg cékla 2 ek . olaj
Elkészítése
A darált húst összedolgozzuk a tisztított, reszelt céklával, zúzott fok-
hagymával, sóval, borssal . Lapos pogácsákat formázunk belőle, majd
kevés olajon forró serpenyőben mindkét oldalát megpirítjuk, hogy
pörzsanyag képződjön rajta, végül kenőtollal megolajozott sütőpapírral
kibélelt tepsibe tesszük, és 180 fokon készre sütjük .
Tálaláshoz: feta sajt, salátalevél, lila hagyma, hozzáadott cukormentes
ketchup illik hozzá .
74
Az egész húspogácsa tápanyagtartalma (4 adag):
1006 kcal 107,0 g 58,6 g 11,0 g 3,8 g
1 db húspogácsa tápanyagtartalma:
251 kcal 26,7 g 14,6 g 2,7 g 0,95 g
1 db hamburger tápanyagtartalma:
655 kcal 41,0 g 28,6 g 55,7 g 5,6 g
Tippek
• A húspogácsába cékla helyett tehetünk cukkinit vagy akár sült
padlizsánt is .
• A feta sajt természetesen kiváltható más sajtra, akár kecskesajtra,
akár füstölt sajtra is .
• Friss szeletelt káposztával még telítőbb lesz .
• Aki szereti, mustárral, light majonézzel is fogyaszthatja .
• Kelt tésztáknál ne kísérletezzünk a különböző cukor-
helyettesítő anyagokkal felfuttatni az élesztőt, ugyanis az
édesítőszerek nem segítik az élesztőgombák szaporodását .
A friss élesztőt egyszerűen belemorzsoljuk a lisztbe . Aztán minden
a hőmérsékleten és a dagasztáson, kelesztésen múlik .
• Sokan a zabpehelyliszt helyett zsemléknél, kelt tésztáknál jobban
szeretik a teljes kiőrlésű búzalisztet . Bármelyik jó, ki mivel tud
jobban dolgozni, szabadon választható .
75
11. Franciasaláta karcsú változata virslivel
Minden étkezésnél növeli a teltségérzetet és a rosttartalmat a zöldsé-
gek beépítése . Ennek ízletes és változatos formája a saláta . A majonéz-,
illetve tartáralapú salátákat köretként vagy fő fogásként kevesebben
engedhetik meg maguknak inzulinrezisztenciában, mert az öntet miatt
igen sok energiát tartalmaz, bár a szénhidrát mennyiségét tekintve na-
gyon jó lenne . Ezért most egy olyan „majonézes” saláta következik, ami
vacsorára nyugodtan beépíthető a súlyfelesleggel küzdők számára is .
20 dkg burgonya 1 db tojássárgája
20 dkg zöldborsó 1,5 dl krémes natúr joghurt
32 dkg sárgarépa ízesítésre: mustár, folyékony édesítőszer,
20 dkg alma fehérbors, só, citromlé
10 dkg ecetes uborka 4 pár virsli
Elkészítése
Az egyenletes apró kockákra vágott sárgarépát, a zsenge zöldborsót
gőzben vagy meleg vízben kezdve puhára főzzük, majd kihűtve és jól
lecsurgatva egy ép zománcú tálba öntjük . A héjában főtt, meghámozott
burgonyát, a tisztított almát és az ecetes uborkát a vegyes zöldséghez
hasonló méretűre daraboljuk . Megsózzuk, egy kevés citromlével meg-
locsoljuk, és az egészet lazán összekeverve állni hagyjuk . Közben elké-
szítjük a tartármártást, s a zöldségkeverékhez vegyítjük, majd 1-2 órára
hűtőszekrénybe tesszük, hogy az ízek kellemesen összeérjenek .
Tartármártás: a főtt tojás sárgáját villával összetörjük, kevés mustár-
ral kikeverjük, beletesszük a krémes joghurtot, ízesítjük fehérborssal,
sóval, folyékony édesítővel, ha szükséges, még utóízesítjük mustárral .
Citromlé nem biztos, hogy kell, mert a joghurt kicsit savanykásabb,
mint a hagyományos tejföl, és már használtunk belőle a zöldségekhez .
Személyenként 1 pár virslivel tálaljuk .
76
Egy adag saláta tápanyagtartalma:
30,0 g
189 kcal 8,2 g 3,6 g (ebből 5,3 g 7,3 g
gyors CH)
1 adag franciasaláta virslivel tápanyagtartalma:

421 kcal 20,7 g 23,7 g 30,0 g 7,3 g

40 gramm szénhidrát esetén belefér 2 dkg teljes kiőrlésű kenyér vagy
több saláta .
12. Gombás melegszendvics

30 dkg csiperkegomba 4 dkg sajt
4 dkg vöröshagyma fűszerek: só, fehérbors,
2,8 dkg margarin petrezselyemzöld, majoránna
40 ml tejföl személyenként 6 dkg
2 dkg zabpehelyliszt Bakonyi barna kenyér
Elkészítése
A gombát megtisztítjuk, majd lereszeljük . A vöröshagymát apróra
vágjuk, vagy szintén lereszelhetjük, és a margarinon üvegesre pirítjuk .
Hozzáadjuk a gombát, fűszerezzük sóval, fehérborssal, majoránnával
és az apróra vágott petrezselyemzöld felével, és pároljuk . Meghintjük
a liszttel, elkeverjük, besűrítjük . A tűzről levéve belekeverjük a lere-
szelt sajtot és a tejfölt, összekeverjük és meghintjük a maradék petre-
zselyemzölddel .
77
Egy adag krém tápanyagtartalma:
145 kcal 8,0 g 9,0 g 7,5 g 2,0 g
Kenyérrel együtt, vagyis a gombás melegszendvics egy adag

tápanyagtartalma:
292 kcal 13,0 g 9,8 g 37,5 g 6,5 g
Tippek
• A fehér csiperke helyett bátran használjunk barna csiperkét, mert
íze zamatosabb, így finomabb lesz a gombakrém .
78
ÉDESSÉGEK
Az édességek, édes tészták gyakran kakaóval készülnek . Sokszor elő-

fordul, hogy amikor beszélek egy pácienssel és alternatív édességeket,
süteményeket javaslok, a válasz a következő: „jó, jó, de én valami cso-
kisat szeretnék, mert hiányzik a kakaós íz, és nekem csak az a desszert” .
Ezért most főleg kakaós édességeket mutatok be .
1. Kakaós csiga (17 darab)

Hozzávalók a tésztához: A töltelékhez:
25 dkg túró 3 evőkanál olvasztott vaj vagy olaj
15 dkg tk . liszt (zabliszt) 3 evőkanál cukrozatlan kakaópor
10 dkg fehér liszt 1 evőkanál négyszeres erősségű édesítő
5 evőkanál olaj
50 ml tej
2,5 dkg négyszeres erősségű
édesítő
½ csomag sütőpor
Elkészítése
A túrót és az édesítőt botmixerrel összeelegyítjük . Hozzáadjuk a tejet, ola-
jat, majd beledolgozzuk a sütőporral és csipet sóval elkevert teljes kiőrlésű
és fehér liszt keverékét . Enyhén lisztezett felületen a tésztát téglalap alakúra
nyújtjuk . Az olvasztott vaj vagy olaj kétharmadával egyenletesen megken-
jük . A kakaós, édesítőszeres keveréket a tésztára szórjuk, óvatosan felteker-
jük, és kb . 2 cm-es szeletekre vágjuk . Előmelegített sütőben, sütőpapírral
kibélelt tepsire téve, 180 fokon légkeveréses sütőben 10-15 percig sütjük . Ha
nem használjuk a légkeveréses funkciót, a sütési idő tovább tart, de figyel-
jünk oda, hogy a csigák ne süljenek túl . Körülbelül 3-4 perccel a sütési idő
vége előtt kivesszük, megkenjük a megmaradt olajjal vagy olvasztott vajjal,
és visszatoljuk a sütőbe . Ebből az adagból kb . 17 db kisebb kakaós csiga lesz .
79
1 kakaós csiga tápanyagtartalma:
135 kcal 5,3 g 7,4 g 11,0 g 2,5 g
2. Ribizlis muffin
Hozzávalók (12 darab)
10 dkg zabliszt 4 dkg négyszeres
5 dkg búzaliszt (fehér) édesítőerejű édesítő vagy
3/4 csomag sütőpor 15 dkg cukornak megfelelő
3 ek . (púpozott) natúr kakaópor egyéb édesítőszer
2 db tojás 10 dkg ribizli
15 dkg margarin 1 dl tej
145 ml krémes natúr joghurt
Elkészítése
A fehér és a teljes kiőrlésű lisztet és a sütőport összekeverjük, majd
hozzáadjuk a kakaóport is . A felütött tojásokat habosra keverjük az
édesítőszerrel, a margarint felolvasztjuk, és mindegyiket a lisztes ke-
verékhez adjuk . Beletesszük a tejet és a joghurtot, és csomómentesre
keverjük . A masszából a 12 darabos muffinformákat (amelyeket elő-
zőleg kibéleltünk a muffinpapírokkal) félig megtöltjük, mindegyikbe
egyenletesen elosztva tesszük a megmosott, leszemezett ribizlit, majd
a maradék kakaós tésztát kanállal ráhalmozzuk . Előmelegített sütőben
készre sütjük .
Az egész sütemény (12 darab) tápanyagtartalma:

1993 kcal 49,5 g 140,4 g 129,0 g 30,0 g
80
1 darab tápanyagtartalma:
166 kcal 4,0 g 11,6 g 10,7 g 2,5 g
Tippek
• A teljes kiőrlésű liszt miatt egy tömörebb süteményünk lesz .
Úgy lazíthatunk rajta egy kicsit, ha a tojások habját külön felverjük,
így kicsit lazább lesz a szerkezete .
• Ha egy előző receptnél, ahol csak a tojásnak a sárgáját használtuk
fel, most a süteménybe beletehetünk még tojásfehérjét, amivel
felvert formában lazítunk .
• A teljes kiőrlésű liszt és a kakaó miatt szükséges a folyadék (tej,
joghurt) . Először csak kevesebbet tegyünk bele, és a tészta állagától
függően pótoljuk . Előfordulhat, hogy a leírtnál is egy kicsivel több
kell bele .
• A tej kiváltható vízre is .
• Ha növelni szeretnénk a sütemény rosttartalmát, akkor a
zablisztet lecserélhetjük például Graham-lisztre, ebben az esetben
az egész tészta rostmennyisége 35,5 gramm lesz .
• A ribizli bármilyen savanykás gyümölcsre, például meggyre,
áfonyára kicserélhető .
3. Csokoládétorta
Ez nem egy hagyományos csokitorta, de nemcsak azért, mert nem cu-
korral készült, hanem azért is, mert egy kis zöldséget is csempészünk
bele . Nem kell megijedni tőle, hiszen a répatorta már egy közkedvelt
zöldséges édesség . Remélem, ez lesz a következő .
81
Hozzávalók (16–18 cm átmérőjű tortához)
25 dkg cékla 1 teáskanál sütőpor
20 dkg margarin 5 db tojás
1,2 dl krémes natúr joghurt 4–5 dkg négyszeres erősségű édesítő
8 dkg zabliszt 3 púpozott evőkanál cukrozatlan,
6 dkg fehér liszt magas kakaótartalmú natúr kakaópor
Elkészítése
A céklát meghámozzuk, felkockázzuk, és puhára főzzük, kihűtjük és
botmixerrel pépesítjük . A tojásokat szétválasztjuk, és a fehérjéket ke-
mény habbá verjük . A tojások sárgáját habosra keverjük az édesítővel .
A kétfajta lisztet, sütőport, kakaóport összekeverjük . Ebbe tesszük a
céklapürét, a folyékonyra olvasztott margarint, cukros tojássárgákat,
joghurtot . A masszát összekeverjük, majd óvatosan összeelegyítjük a
felvert tojáshabbal . Amennyiben túl tömör a massza, egy kevés folya-
dékot (vizet vagy tejet) még tehetünk bele . A tortaformát sütőpapírral
kibéleljük, kivajazzuk, és beleöntjük a masszát . Előmelegített sütőben
kb . 45 percig sütjük .
Az egész torta tápanyagtartalma (16 szelet):

2430 kcal 62,3 g 185 g 125,4 g 31,2 g
Egy szelet tápanyagtartalma:

152 kcal 4,0 g 11,5 g 7,8 g 2,0 g
82
4. Sárgabarackos gombóc
Az egyik kedvencem, mert könnyű elkészíteni, biztos nem lesz kemény
a gombóc, és nem krumpliból készül, de nem is a klasszikus túrógom-
bóc . Szinte bármilyen idénygyümölccsel elkészíthető . Málnával, szil-
vával is nagyon finom . A tápanyagtartalmat különböző bontásokban
adom meg, hogy mindenki ízlésének, szénhidrátértékének, és a gyom-
ra befogadóképességének megfelelően tudja variálni .
Hozzávalók
25 dkg tehéntúró só, fahéj, eritrit vagy
10 dkg margarin négyszeres erősségű édesítő
2 db tojás gombóconként fél vagy
12 dkg zabliszt negyed db sárgabarack
6 dkg rétesliszt (a gyümölcs nagyságától függően)
½ db kezeletlen citrom adagonként 2 dkg zabpehely
és 5 gramm margarin
Elkészítése
A túrót áttörjük, a puha margarinnal habosra keverjük . Hozzáadjuk
a tojásokat, belereszeljük a kezeletlen citrom héját, pici sót, összeele-
gyítjük, majd beleszórjuk az összekevert lisztet és összegyúrjuk . Lágy
tésztát kapunk . Letakarva 30 percig pihentetjük . A lisztezett deszkán
kisujjnyi vastagságúra nyújtott tésztából 12 db négyzetet vágunk, köze-
pére helyezzük, a kimagozott, fahéjas édesítővel megtöltött barackot . A
tésztát a négyzetek sarkainál összefogva a barackra borítjuk, majd szé-
leit finoman összenyomkodva a tenyerünkben gömbölyűre formázzuk .
(Ha ragad a tészta, szórjunk a kezünkbe egy kevés lisztet formázáskor .)
A gombócokat bő, mérsékelten forrásban lévő sós vízbe tesszük, és ha
a víz felszínére feljött, akkor megfőtt . Szűrőkanállal óvatosan kivéve és
jól lecsöpögtetve, vajas pirított darált zabpehelymorzsába megforgat-
va, édesítőszerrel meghintve tálaljuk .
83
Az összes gombóc (12 darab) tápanyagtartalma morzsa nélkül:
1889 kcal 79,0 g 106,5 g 149,6 g 14,6 g
1 db tápanyagtartalma:
157 kcal 6,5 g 8,8 g 12,0 g 1,2 g
1 adag (2 db) „zsemlemorzsába” forgatott sárgabarackos gombóc

tápanyagtartalma:
430 kcal 15,8 g 23,4 g 36,8 g 5,1 g
Tippek
• A zabpelyhet kézi darálóval a durvább fokozaton érdemes
ledarálni .
• Aki nem szeretne ezzel bajlódni, nyugodtan használhat teljes
kiőrlésű zsemlemorzsát .
• A tálaláskor a tetejére tehetünk 2 evőkanál tejfölt is .
• Egy raguleves mellé kiváló második fogás .
84
II. rész
AZ INZULINREZISZTENCIA
ORVOSI
VONATKOZÁSAI
Írta:
Dr. Tűű László
belgyógyász,
endokrinológus
85
86
1. Bevezetés
A
z inzulinrezisztencia fogalma az utóbbi években a széles nyilvá-
nosság előtt is ismertté vált. Számtalan, szakembereknek szóló
tudományos publikáció és a laikus közönséget célzó ismeretter-
jesztő írás született a témában. Weboldalak, fórumok sokasága érhető
el, hatalmas mennyiségű információt kínálva. Igen nehéz fába vágja a
fejszéjét, aki ma az inzulinrezisztenciáról ír, hiszen jó esély van rá, hogy
csak a már unalomig ismert információkat fogja ismételni.
Jelen írásomban ezért megpróbálom egy kicsit más szemlélettel
megközelíteni a témát, a terjedelem korlátozottsága miatt a teljesség
igénye nélkül . Szeretném kihangsúlyozni a vércukor-szabályozás rend-
szerének összetettségét, előtérbe helyezni a hormonális rendszerek in-
terakcióit, egymásra kifejtett hatásait . Remélem, hogy ez a szokatlan
megközelítés segít rendszerbe foglalni a kórképet kísérő szerteágazó
tüneteket, eligazodni a diagnosztika útvesztőjében, és a szükséges te-
rápiás lépések elindításában is támpontot tud adni .
Szeretném már elöljáróban hangsúlyozni, hogy jelen írás nem lehet
az öndiagnosztika eszköze, nem kínál rejtjelkulcsot a laborok megfejté-
séhez, így nem helyettesíti a hozzáértő szakemberek segítségét .
Dr. Tűű László
87
2. Mi is az az
inzulinrezisztencia?
A
z inzulinrezisztencia fogalma a kétezres évek elejétől tevődött
át fokozatosan a köztudatba. Az inzulinrezisztencia szerepe a
2-es típusú (időskori vagy nem inzulinfüggő) cukorbetegség
kialakulásában már korábban ismert volt. Az utóbbi évtizedekben az in-
zulin cukoranyagcserén kívüli hatásai is ismertté váltak, különösen a női
hormonrendszer ciklusszabályozással, termékenységgel való kapcsolata
állította a közérdeklődés homlokterébe. Ismert, hogy az emberi szerve-
zetben a petefészek szövetében található a legtöbb inzulinreceptor, így
a petefészek-funkció minden magas inzulinszinttel járó állapotban mó-
dosul, így PCO-szindrómában is (policisztás ovárium szindróma – lásd
Szójegyzék (a könyv végén).
Ma már tudjuk, hogy a magas inzulinszinttel összefüggő petefészek-

funkció-eltérések a női meddőség leggyakoribb okai .
Időközben a diabetológiában is szemléletváltás következett be: is-

mertté vált az inzulinrezisztencia/magas inzulinszint szerepe a cukor-
betegség szövődményeinek a kialakulásában, mely magyarázattal szol-
gált arra a tényre is, hogy már a 2-es típusú cukorbetegség felfedezése-
kor is jelentős arányban (akár 50%-ban) jelen vannak szövődmények .
A szemléletváltás következménye, hogy a szénhidrát-anyagcsere za-
varainak korai formái már önálló kórképként is megjelentek a diabeto-
lógiában (prediabétesz), sőt a hosszú távú vizsgálatok adatainak elem-
zése alapján a prediabétesz korai gyógyszeres kezelése is bevezetésre
került .
89
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kialakult magas inzulinszint és a követ-
kezményes hormonális zavarok rendezésére nincs egységesen alkal-
mazható módszer, így az egységes gyógyszeres és életmódi kezelés
elve is felülvizsgálatra szorul .
Jelen írásomban ezzel az új szemlélettel szeretném megvilágítani a

különböző terápiás megközelítések szükségességét .
• Valóban csak inzulinrezisztenciáról van szó?
• Miért fontos a kórkép kialakulásának mechanizmusát pontosan tisz-
tázni?
A magas inzulinszint kialakulásának különböző módozataira utal a

PCO-szindróma klinikai képének jelentős változása az utóbbi évtize-
dekben . A kórkép leírásakor elsősorban túlsúlyhoz köthetően észlelték
a magas inzulinszint jelenlétét, a petefészek-funkció zavarát, a férfihor-
monok túlzott termelődését, ezek bőrtüneteit (zsírosodás, pattanások
kialakulása, fokozott szőrnövekedés, hajhullás) . Az utóbbi évtizedek-
ben a PCO-szindrómával érintett páciensek döntő többsége azonban
már a normál vagy alacsonyabb súlyú csoportból kerül ki, így nyilván-
valóan más mechanizmus állhat a magas inzulinszint kialakulásának
hátterében .
90
3. A magas inzulinszint
kialakulásának
mechanizmusai
Klasszikus inzulinrezisztencia
A klasszikus inzulinrezisztens állapotot az inzulin szénhidrátanyagcse-
re-hatásainak csökkenése, valamint a kompenzáló magas inzulinszint
megjelenése jellemzi . A kórkép kialakulásában a hajlamosító genetikai
tényezők (ismert a családi halmozódás) mellett kiemelt szerepe van az
ún . epigenetikai faktoroknak . Ezek elsősorban a magzati életben törté-
nő környezeti hatások (az édesanya anyagcseréjének a változása, meg-
hízása, a terhességgel szövődött cukorbetegség kialakulása), illetve en-
nek részeként a túl kicsi és túl nagy születései súly − mely egy életen át
kedvezőtlenül befolyásolja az utód anyagcseréjét, növeli a szénhidrá-
tanyagcsere-zavar és az elhízás kockázatát .
A külső környezeti hatások tovább erősítik a genetikailag determi-
nált változásokat, ilyenek a stressz, a mozgásszegény életmód, a rend-
szertelen táplálkozás, a finomított szénhidrátokban gazdag étrend .
A magas inzulinszint állandóan jelen van a szervezetben, ezt legjob-

ban a HOMA-index (részletesebben lásd később) magasabb értéke
jelzi .
A kórkép általában túlsúlyhoz társul, és fokozott hízékonysággal, a

fogyás nehezítettségével párosul . A tartósan fennálló fokozott inzulin-
igény az inzulintermelő apparátus (béta-sejtek) fokozatos kimerülésé-
hez vezet, mely hosszabb távon az inzulintermelés fokozatos csökke-
nését, az inzulinválasz dinamikájának elvesztését, az inzulintermelő
91
kapacitás csökkenését, a vércukorszint emelkedését, így cukorbetegség
kialakulását eredményezi .
Napjainkban a klasszikus inzulinrezisztencia anyagcsere-követ-
kezményeinek korábbra helyeződése látható . Míg nagyszüleinknél
60-70 éves kor körül jelent meg a cukorbetegség, ez a következő ge-
nerációkban korábbra helyeződött, manapság már 40-50 éves kor kö-
rül jelentkezhet a magasabb vércukorszint, sőt az utóbbi évtizedben
már gyermekkorban is egyre gyakrabban figyelhető meg a 2-es típusú
(nem inzulinfüggő) cukorbetegség kialakulása . A kórkép kialakulása
folyamán egyszerre jelennek meg az anyagcsere- és hormonális hatá-
sok, a keringési, alvadási és immunrendszert érintő változások .
Érdemes megjegyezni, hogy a testsúly bármilyen módszerrel történő

csökkentése jelentősen mérsékli a magas inzulinszintet, így a
tüneteket is .
Az inzulinszekréció elsődleges zavara

A magas inzulinszint kialakulásának másik módja az inzulinszekréció
elsődleges zavara, mely a klasszikus inzulinrezisztenciához hasonlóan
genetikailag determinált és szintén epigenetikai faktorok által befolyá-
solt . Itt is azonosíthatók a kórkép megjelenésében szerepet játszó kör-
nyezeti, életmódi hatások, úgymint a stressz, a táplálkozás rendszerte-
lensége, mennyisége és minősége .
Nagyon jellegzetes a vércukor-ingadozásra utaló tünetek jelenléte .
Ilyen az édesség utáni heves vágy, a rohamokban jelentkező idegesség,
szívdobogásérzés, izzadás, dekoncentráltság, fáradtság, álmosság, és
itt kell megemlíteni a gyermek esetében tapasztalható romló iskolai
teljesítményt . Nagyon gyakran pszichés betegségnek (pánikbetegség)
minősítik a megjelent panaszokat .
92
Kezdetben túlsúly nincs jelen, de ennek kialakulására hajlamosít az
alacsony vércukorszinttel járó epizódok halmozódása .
Jellemző a hajnali vércukorszint-csökkenés, mely jelentkezhet al-
vászavar (hajnali felébredés, típusosan 2–4 óra között), éjszakai leiz-
zadás, éjszakai éhség képében . A hajnali vércukorszint-csökkenésnek
kulcsszerepe van a mellékvesekéreg-működés napi ritmusának felbo-
rulásában, a kompenzáló mechanizmusok kimerülésében .
Az anyagcsere-változásokat évekkel megelőzik a hormonrendszert,

elsősorban a reproduktív rendszert érintő változások, nőknél ame-
norrhoea (vérzéskimaradás), cikluszavarok, termékenység elvesztése .
Jellemzőek a bőrtünetek, hajhullás, szőrnövekedés, a faggyúmi-

rigyek túlműködése, aknék (pattanásos bőr) . A panaszok megszünteté-
sének kulcsa a klasszikus inzulinrezisztenciával ellentétben nem a test-
súly csökkentése, hanem a vércukorszint-ingadozások megszüntetése .
Paradoxon: kóros soványsághoz társuló

inzulinrezisztencia
Külön kell tárgyalnunk ezt a speciális képet, mely nagyon gyakran kísér
pszichés étkezései zavarokat, anorexiát, emésztési, felszívódási zava-
rokat . Ez esetben ritkábban együttesen az éhgyomorra és az étkezés
után, gyakrabban csak az étkezést követően, inadekvát (túlzott), ma-
gas inzulinszint észlelhető . Az inzulinválasz elhúzódó, a vércukorszint
ingadozik, az alacsony vércukorértékek az alapanyagcsere lassulását
eredményezik, így a csökkentett kalóriabevitel mellett az energiafel-
használás csökken, a szervezet a túlélésre rendezkedik be . Ez esetben a
női cikluszavarok oka nem elsősorban a magas inzulinszint által oko-
zott petefészek-funkció sérülés, hanem az agyalapi (hipotalamikus)
93
központok csökkent leptin-hormon- (a zsírszövet hormonja) stimulá-
ciója következtében kialakult amenorrhoea, azaz a menstruáció elma-
radása .
A tünetek megszüntetésének egyedüli lehetséges módja az anyagcse-
re rendezése, a kalória- és szénhidrátbevitel emelése a megfelelő napi
elosztás betartásával, a testzsír alacsony mértékű növelése, a hízás meg-
akadályozása . Az étkezések rendszeressége itt is kiemelt fontosságú .
Természetes módon előforduló,

ún. fiziológiás inzulinrezisztens állapotok
Az emberi életút során számos esetben találkozunk élettani inzulin-
rezisztenciával . Ekkor a vércukor csökkentésében egyedüli szerepet
játszó inzulinnal szemben ható úgynevezett kontrainzuláris hormonok
túlsúlya figyelhető meg .
Ilyen fiziológiás (normális) inzulinrezisztens állapottal találkozunk

gyermekkorban a gyors növekedés időszakában (a növekedési hor-
mon túlsúlya), serdülőkorban (a mellékvesekéreg-funkció növeke-
dése, a nemi hormonok megjelenése), illetve terhességben (a terhes-
ségi hormonok növekedése) következtében .
Az élettani inzulinrezisztencia a kiváltó ok eltűntével megszű-

nik, az egyénre jellemző fiziológiás inzulinérzékenység/inzulinválasz
helyreáll . Beavatkozásra csak a szénhidrát-anyagcsere zavara esetén
van szükség, melynek legjobb példája a terhességgel szövődött cukor-
betegség . Ekkor nagyon pontos diétára, esetleg átmenetileg inzulinke-
zelésre lehet szükség a magas vércukorszint kedvezőtlen hatásainak
kivédésére .
94
A terhesség alatt jelentkező cukorbetegség jelentősen növeli a ké-
sőbbi életszakaszban az anyai cukorbetegség kialakulásának koc-
kázatát, míg az újabb irodalmi adatok szerint a szoptatás protektív
(védő) hatású .
A terhesség alatt tökéletesen vezetett szénhidrát-anyagcsere kulcs-

fontosságú a magzat megfelelő fejlődése szempontjából, az anyai kör-
nyezetből ugyanis a cukor akadálytalanul jut át a méhlepényen, míg
az inzulin nem jut át . Ennek következtében a magasabb anyai vércu-
korszint magasabb magzati vércukorszintet okoz, mely a magzatot fo-
kozott inzulintermelésre kényszeríti, ennek következménye a magzat
testsúlyának nagyobb növekedése . A kedvezőtlen anyagcsere-környe-
zet jelentős epigenetikai változásokat hoz létre, mely az újabb generá-
ciók rosszabb szénhidrát-anyagcseréjét eredményezik .
95
4. A kialakult magas
inzulinszint biológiai
következményei
A kórosan magas és tartós inzulinszint mind az anyagcserét, mind a
hormonális rendszert, sőt még egyéb szervek működését is kórosan
befolyásolja . Nézzük át ezeket a változásokat .
Az anyagcserére gyakorolt hatások

Az alapanyagcsere változásai, a testsúlynövekedés
kialakulásának mechanizmusa
Az inzulinrendszer működésének ismerete számos meglepő eltérésre

válasszal szolgál . A testsúly növekedésének magyarázata is a rendszer
működésének ismeretében rejlik . Sajnos nem minden esetben igaz,
hogy a hízáshoz többletkalória-bevitelre van szükség . Hogyan lehet-
séges az, hogy a kalória és szénhidrát megszorítása nem okoz fogyást,
vagy az elindult fogyás megáll, és a diéta minimális bővítése is a test-
súly azonnali növekedését eredményezi?
A kérdésekre a válasz az inzulinrendszerben rejlik . Az emberi szer-
vezet táplálékbevitele szakaszos ugyan, de a szervezet működése fo-
lyamatos üzemanyag-ellátást igényel . Ennek eszköze a raktározás és
az elraktározott üzemanyag fokozatos visszajuttatása a rendszerbe . A
raktározás feladatát az inzulin végzi . A cukrok alapüzemanyagok . Az
emberi szervezetben bizonyos szövetek csak cukormolekulák elégeté-
sével tudnak energiát előállítani (ilyen a központi idegrendszer, tehát
az agy, valamint a szívizom), így a szervezet számára létfontosságú az
optimális vércukorszint fenntartása . Éhgyomri helyzetben a májban
96
raktározott cukor (mely hosszabb láncokká összekapcsolva, glikogén-
ként tárolódik) fokozatosan pótolja a szövetek által felhasznált cukor-
molekulákat . A vércukorszint tehát a máj cukorraktárainak kimerülé-
séig állandó marad . Amennyiben a cukor nem pótlódik, tehát éhezünk,
a máj a cukrot helyettesíteni képes ketontestek termelését kezdi meg,
melyet a kizárólag cukrot felhasználó szövetek (agy és szív) alternatív
üzemanyagként hasznosítanak . Normál esetben a következő étkezés
helyreállítja a máj cukorraktárait, így a ketontestek előállítására nincs
szükség .
Vegyük végig az étkezéskor normális módon lezajló folyamatokat!

Az étkezéssel tápanyagokat juttatunk a szervezetbe, ezek a szövetek
építőelemeit (fehérjéket/aminosavakat), energiát (cukor és zsír formá-
jában), vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak . A bevitt szén-
hidrátok lehetnek egyszerű szénhidrátok (cukrok), melyek mono- vagy
diszacharid formájában gyors bontással, illetve részben változatlan
formában gyorsan felszívódnak, valamint lehetnek összetett szénhid-
rátok, melyek a cukormolekulákat hosszú láncokká összekapcsolva
tartalmazzák, így a szervezetnek először le kell ezeket bontania alko-
tóelemeire, és csak az így előállított oligoszacharidok kerülnek felszí-
vásra . A keményítő lebontását emésztőenzim (amiláz) végzi a bélben,
mely kis mennyiségben a nyálban, nagyobb mennyiségben a hasnyál-
mirigy külső elválasztású mirigyeiben kerül előállításra .
Nem meglepő, hogy a bontást nem igénylő cukrok igen gyorsan fel-
szívódnak, és a vércukorszint gyors emelkedését okozzák . A keményí-
tő először enzimatikus bontáson megy át, így az étkezést követően a
vércukorszint-emelkedés lényegesen lassabb .
Étkezéskor a szervezetben számos jelátviteli rendszer működésbe
lép, melynek eredménye az étkezés megkezdését követően, − még a
cukrok felszívódását megelőzően − az inzulinrendszer korai aktiváló-
dása . Ezt hívjuk az inzulinválasz első (vagy korai, gyors) fázisának .
97
35
30
25
20
15
10
mmol/l +mIU/l
0
0 0,5 1 1,5 2 2,5
óra
inzulin vércukor
1. ábra. Az élettani inzulinválasz görbéje (Forrás: a Szerző saját anyagából)
• A korai inzulinhullám feladata a máj cukorleadásának felfüggesztése

a külső tápanyagok felszívódásának idejére, ez biztosítja, hogy a vér-
cukorszint nagy emelkedése ne következzen be (hiszen a cukor nagy
mennyiségben mérgező a szervezet számára) .
• Ezt követően az inzulinválasz második hulláma (késői, lassú) biztosítja
a tulajdonképpeni raktározást (1. ábra). A felszívott cukrok egy részét
az inzulin hatására a máj veszi fel és tárolja (glikogén formájában), egy
része felhasználásra kerül, és egy részét a zsírszövet veszi fel, ahol zsírrá
alakítása megtörténik . A zsírszövet cukorfelvétele (és a zsírsavak felvé-
tele is) az inzulin irányítása alatt áll . Fontos kiemelni, hogy a zsírszövet-
ben zsírrá alakított cukor többé nem alakítható vissza cukorrá .
És most nézzük meg, hogy miért alakul ki a testsúly növekedése!

Az inzulinválasz mind inzulinrezisztencia, mind az inzulinszekréció el-
sődleges zavara esetén megváltozik .
98
• Klasszikus inzulinrezisztencia esetén az éhgyomri (bazális) inzulinszint
nő, a megnövekedett inzulinigény miatt a szekréció dinamikája csök-
ken, a korai inzulinválasz amplitúdója csökken, a második inzulinhul-
lám emelkedése lassúbb, emiatt a görbe csúcsa lényegesen későbbre he-
lyeződik (2. ábra). Ennek eredménye a korai szakban a csökkent gyors
inzulinemelkedés miatt a vércukorszint nagyobb arányú emelkedése,
melyet lényegesen magasabb, későbbi csúccsal járó második inzulin-
hullám követ . A vércukorszint később ér vissza az éhgyomri értékre, és
az elhúzódó inzulinhullám miatt a vércukor az éhgyomri szint elérése
után is tovább csökken (hipoglikémiát okozva) . Általában az étkezést
követő 3 . órában túl alacsony vércukorszint alakul ki, mely az ellenre-
gulációs (vércukor emelésében szerepet játszó) hormonok aktivációjá-
val jár . Ez a vércukorszint emelkedését eredményezi, melynek követ-
kezménye újabb inzulinhullám lesz . Ez vezet el a vércukor-ingadozás
periodikus vissza-visszatéréséhez . Az alacsony vércukorszint tulajdon-
képpen az éhezésnek megfelelő állapotot hoz létre, melyre a szervezet
80
70
70
60
60
50
40
30
30
mmol/l +mIU/l
25
20
15 11
10 6
5 10 2
0
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5
óra
inzulin vércukor
2. ábra. Klasszikus inzulinrezisztenciában látható típusos vércukorter-

helés-görbe (Forrás: a szerző és munkatársai tudományos mérései alapján)
99
25
20
20
15
15
11
12 10
10
8 7
mmol/l +mIU/l,
5
5
5 3,5 4
2
0
0 1 2 3
óra
inzulin vércukor
3. ábra. Az inzulinszekréció elsődleges zavarában látható típusos vér-

cukorterhelés-görbe (Forrás: a szerző és munkatársai saját anyagából)
az alapanyagcsere csökkentésével reagál . A napi energiafelhasználás

kétharmadáért az alapanyagcsere felelős, így ennek csökkenése a bevitt
kalóriák fokozott raktározását, így hízást eredményez .
• A helyzet némiképp más az inzulinszekréció elsődleges zavara ese-
tén . Ez esetben a bazális (alap) inzulin termelése nem emelkedett, de
a korai inzulincsúcs csökkenése jóval kifejezettebb (3. ábra). A vér-
cukorszint gyorsan emelkedik, majd a második inzulinhullám emel-
kedésekor csökkenni kezd . A második inzulinhullám, a korai gyors
inzulinfázis sérülése és a következményesen emelkedő vércukorszint
miatt hosszabb és magasabb lesz . Ennek következménye ugyanúgy
a vércukorszint túlkompenzációja, alacsony vércukorszint (hipogliké-
mia) kialakulása, de ez korábban következik be, mint klasszikus in-
zulinrezisztenciában, inkább a 2 . óra végén látható . Az eredmény ez
esetben is ugyanaz: az ellenregulációs mechanizmusok aktiválódása,
az alapanyagcsere redukciója, és a következményes hízás .
100
A hízás anyagcsere-következményei
A testsúly növekedésével az inzulinérzékenység csökken, inzulinre-

zisztencia jelenik meg, mely ugyanúgy viselkedik, mint a klasszikus in-
zulinrezisztencia, tehát magasabb éhgyomri inzulinszint jellemzi (ma-
gasabb a HOMA-index), és az inzulinszekréció második hullámának
jelentős megnyúlása látható . Ez a vércukor-szabályozás labilitását to-
vább fokozza .
Amennyiben a rendszer egyensúlya teljesen felborul, tehát a szerve-
zet már nem tud több inzulint előállítani a csökkent inzulinérzékeny-
ség (inzulinrezisztencia) ellensúlyozására, a vércukorháztartás sérülé-
se, a vércukorszint emelkedése jelenik meg . Ez cukorbetegség kialaku-
lását eredményezi .
Ez egy paradox állapot, hiszen inzulin hiányában a cukor a vérből
nem képes belépni a sejtekbe, tehát a magas vércukorszint ellenére bio-
lógiailag éhezésnek megfelelő állapot alakul ki .
A máj ketontestek termelésére áll át, ez a zsírszövetből trigliceridek
mobilizálását eredményezi a májban a zsírok felhalmozódásával . Ki-
alakul a zsírmáj, mely mai ismereteink szerint hosszabb távon a máj
károsodásához, gyulladáshoz, fibrózis kialakulásához vezet (nem alko-
holos steatohepatitis) .
A trigliceridszint emelkedése már igen korán kíséri az inzulinérzé-
kenység csökkenését, így érzékeny markernek (mutatónak) tekinthető .
101
A hormonális rendszert érintő
következmények
A reproduktív (szaporodási) rendszert érintő
következmények
A női reproduktív rendszert érintő következmények

A petefészek tartalmazza az emberi szövetek közül a legtöbb inzulinre-
ceptort, így a leginzulinérzékenyebb szövetnek tekinthető . Az inzulin
itt nemcsak anyagcserehatásokkal rendelkezik, hanem részt vesz a hor-
montermelés szabályozásában is .
A koleszterinből induló ösztrogén-bioszintézis több lépésre osztott . A

petefészek thecasejtjei felelősek az „ösztrogén-alapanyagok" előállításáért . Az
alapanyagok férfihormonok, melyek termelése az agyalapi mirigy LH hormonjá-
nak, illetve az inzulinnak irányítása alatt áll . Az inzulin a hormonszintetizáló rend-
szer több enzimét is közvetlenül képes aktiválni, így a magas átlagos inzulinszint
a férfihormonok (döntően tesztoszteron, kisebb mértékben androsztendion és de-
hidro-epiandroszteron) szintjének megemelkedését is eredményezi . Az előállított
férfihormonok a petefészek granulosasejtjeiben alakulnak tovább ösztradiollá,
mely lépést az agyalapi mirigy FSH hormonja szabályozza . Tartósan magas inzu-
linértékek fennállása esetén a petefészek thecasejtjeiben előállított tesztoszteron
szintje megnő . A tesztoszteron egy része a zsírszövetben ösztradiollá alakul . Rész-
ben ennek a magas keringő szexuálszteroid-szintnek (az ösztradiol és a tesztosz-
teron összessége) köszönhető a centrális feedback-mechanizmus gátlásán keresz-
tül a ciklus indítására alkalmas FSH-emelkedés elmaradása .
Az FSH-emelkedés hiányában a tüszőérés folyamata leáll, peteérés

nélküli ún . anovulációs ciklusok jelentkeznek . Ezek a vérzés tartós
kimaradásában, de rendszertelen pecsételő vérzés vagy elhúzódó
vérzés képében is jelentkezhetnek .
102
A peteérés kimaradása értelemszerűen a termékenység időleges
elvesztését is eredményezi . A magas inzulinszint kedvezőtlen hatása
megtartott peteérés mellett is csökkenti a termékenységet, mert az in-
zulin a méhnyálkahártyában csökkenti a progeszteronreceptorok mű-
ködéséhez szükséges kofaktorok előállítását, így a progeszteron hatása
csökken a nyálkahártyán, a korai vetélés rizikója nő .
A tartós tesztoszteron és az ösztradiol állandó hatása több, ösztro-
génre érzékeny megbetegedés kockázatát emeli, ilyen például az endo-
metriózis, az emlő vagy a méhnyálkahártya rosszindulatú daganata is .
Hasonló, közvetlen inzulinhatás igazolható a mellékvese
hormontermelő apparátusán, mely a mellékvesekéreg eredetű andro-
gén (férfi típusú) hormonok fokozott elválasztását eredményezi . Ennek
köszönhetők a férfihormon-túlhatáshoz köthető bőrtünetek: az aknék,
a bőr fokozott zsírosodása, a hajhullás, a fokozott szőrnövekedés .
A férfi reproduktív rendszert érintő következmények

A magas inzulinszint férfitermékenységet érintő hatásairól egyre
több információval rendelkezünk . A férfi reproduktív rendszer nem
ciklikus működésű, a spermiumok érése folyamatosan zajlik, de az
érés folyamata hosszú (több mint 90 nap), és nagyon szigorú feltéte-
lekhez kötött .
A csökkenő FSH a termelt spermiumok számának csökkenését, a

csökkenő LH a tesztoszteron lokális (herében jelen lévő) szintjének
csökkentésével az érési folyamatot, az előállított spermiumok minő-
ségének romlását eredményezi .
Az ösztradiol magasabb, a tesztoszteron alacsonyabb vérszintje az

alapanyagcsere változását, az izomtömeg csökkenését, a testzsír nö-
vekedését eredményezi, mely által tovább rontja a termékenységet . A
szervezet tesztoszteronszintjének csökkenése a libidó romlását, mere-
vedési zavar kialakulását eredményezheti .
103
A mellékvesekéreg működését érintő következmények
Az inzulinválasz primer (az inzulinszekréció genetikus zavara) vagy

a később kialakult (szekunder) inzulinrezisztenciát követő változásai
a vércukor-háztartás labilitását, periodikus vércukorcsökkenések (hi-
poglikémiák) kialakulását eredményezik . Az alacsony vércukorszint
gyors elhárításában a mellékvesekéreg anyagcserehormonjának, a kor-
tizolnak kitüntetett szerepe van .
Termelését az agyalapi mirigy ACTH (adrenokortikotróp) hormonja szabá-
lyozza . Elválasztása élettani állapotban napi ritmust mutat, reggeli csúcsértékkel
(08:00 körül), éjszakai alacsony értékkel (éjfél körüli minimum) . A kortizol napi
ritmusa az anyagcsere szabályozásában, így az inzulinérzékenység fiziológiás napi
változásában jelentős szerepet tölt be . A vércukor ingadozása, a vércukoremelés
szükségessége miatti fokozott kortizoligény a mellékvesekéreg kortizolelválasztá-
sának csökkenését, a kortizol napi ritmusának elvesztését okozhatja .
A csökkent kortizoltermelés, a napi ritmus elvesztése a vércukor-sza-

bályozás zavarát tovább fokozza, hiszen a vércukoremelő hatások
mennyisége csökken a szervezetben, így a hipoglikémiák gyakorisá-
ga és súlyossága is fokozódik .
A növekvő zsírszövet a kortizol metabolizmusát is módosítja . A kor-

tizol lebontása során keletkező biológiailag inaktív kortizont ugyanis
a zsírszövet enzimrendszere újra kortizollá tudja alakítani . Ez lokális
hatásként a bőr kortizol-túltermelésre jellemző eltéréseit vörös csíkok
(striák) kialakulását eredményezi a törzs vagy a végtagok bőrén . Az in-
zulin, − mint korábban említésre került − közvetlen hatással emeli a
mellékvesekéreg androgén hormonjának előállítását is .
104
A stresszhormonrendszert érintő következmények
A mellékvesekéreg kortizolhormonja mellett a másik legpotensebb vér-

cukoremelő hatású hormon is a mellékveséből származik . A noradre-
nalin a fő stresszhormon, a mellékvesevelő terméke . Az inzulinválasz
változása, a vércukorszint labilissá válása a mellékvesevelő fokozott
noradrenalin-elválasztását eredményezi . A noradrenalinszint emelke-
dése a stresszre jellemző tüneteket: a keringés gyorsulását, a pulzusszám
és a vérnyomás emelkedését, nyugtalanságot, feszültséget eredmé-
nyezhet . Éjszakai vércukorcsökkentést követő noradrenalin-kiáramlás
az éberséget szabályozó agytörzsi központ fokozott aktivitását eredmé-
nyezi, mely felébredéshez, rémálmokhoz, nyugtalan alváshoz vezethet .
A pajzsmirigy működését érintő következmények
A testsúly növekedésével a pajzsmirigyhormonok iránti szükséglet

növekszik, mivel a pajzsmirigyhormonok a szervezet összes sejtjében
szükségesek a normális működéshez . A nagyobb testtömeg növeli a
pajzsmirigyhormon-szükségletet, így a túlsúly növekedésével a pajzs-
mirigyhormonok termelését irányító agyalapimirigy-hormon, a TSH
értéke emelkedik . A TSH emelkedése a pajzsmirigy hormontermelésé-
nek fokozódását eredményezi .
Inzulinrezisztenciában, inzulinszekréciós zavarban a vércukorszint
labilitása a mellékvesekéregben a kortizol fokozott termelődését váltja
ki . A magas kortizolszint hatására a keringő tiroxinmolekulák nagyobb
része inaktiválódik, így a pajzsmirigyhormonok biológiai aktivitása
csökken, az alapanyagcsere lassul .
Itt fontos még azt is megjegyezni, hogy a 2-es típusú (pajzsmirigy-
hormon-aktiváló) dejodináz enzim működéséhez szelénatomra van
szükség, így aktivitása szelénhiányos területeken csökken (ilyen ha-
zánk is), illetve aktivitása szelénpótlással fokozható .
105
Egyéb szerveket, szervrendszereket érintő
következmények
A máj anyagcsere-változása: zsírmáj kialakulása
Az inzulinérzékenység romlásával, az adekvát inzulinválasz sérülésé-

vel, a vércukorszint ingadozásával a máj anyagcseréje jelentős változá-
sokat szenved . Klasszikus inzulinrezisztenciában a magas inzulinszint-
tel járó csökkent hatékonyság miatt a máj nem tudja felvenni a vérből
az étkezés során felszívott glükózt (ehhez ugyanis megfelelő inzulin-
hatás szükséges), így a máj a vércukorszintet helytelenül alacsonynak
érzékeli, melyet a tárolt glikogénraktárak lebontása során képződő glü-
kózzal pótol . A raktárak csökkenése miatt a máj a cukor (a központi
idegrendszer és a szívizom számára ez a kizárólagos üzemanyag) he-
lyettesítésére alkalmas ketontestek képzését indítja el .
Ezek alapanyagai a zsírok, melyek a zsírszövetből mobilizált tri-
gliceridek formájában szállítódnak a májba, majd a májsejtekben zsír-
cseppek formájában raktározódnak . A felhalmozott zsír a máj szerke-
zetének megváltozását eredményezi, megjelenik a zsírmáj jellegzetes
ultrahangképe .
A keringési rendszert érintő változások
A vércukorszint-szabályozás egyensúlyának megbomlása a szimpatikus

idegrendszer tartós aktivációját eredményezi . A keringés a stresszhor-
monok hatására gyorsul, a szívverések száma növekszik, nő a perctérfo-
gat, mely a stresszhormonoknak az érfalra kifejtett hatásával együtt (az
erek összehúzódása) vérnyomás-emelkedéshez vezet .
106
A központi idegrendszert érintő változások
Élettani körülmények között az inzulin a központi idegrendszerben, az

agyalapi mirigy (hypothalamus) területén kifejtett hatásával szabályoz-
za az étvágyat, az inzulin és a zsírszövetből származó leptin jelzi az
energiaforgalomért felelős központok felé a raktárak feltöltését, mely
az étvágy csökkenését, a jóllakottságérzés kialakulását eredményezi .
Az inzulin hatásának csökkenésével inzulinrezisztens állapotban az

étvágy gátlása elmarad, a jóllakottság érzése nem jelenik meg, így az
energiafelvétel folytatódik .
Az inzulin központi idegrendszeri hatásainak csökkenése a maga-

sabb szintű központi idegrendszeri funkciókat is károsítja, romlik a
memória, a gondolkodás, sőt az inzulin-jelátvitel sérülésének az Alzhei-
mer-kór kialakulásában is szerepet tulajdonítunk .
A hosszú távú központi idegrendszeri hatások mellett hangsúlyosan
ki kell emelni a vércukor ingadozásához köthető központi idegrendszeri
hatásokat, a fáradékonyságot, a koncentráció és a memória csökkené-
sét, a magas stresszhormonszint következményeként megjelenő nyug-
talanságot, ingerlékenységet, alvászavart .
Az alvadási rendszert és az immunrendszert érintő

változások
Az alvadási rendszer működése szigorúan szabályozott . Az alva-

dást serkentő és az alvadást gátló faktorok egyensúlyának függvénye
a kialakult helyes működés . Inzulinrezisztens állapotban változások
következnek be az alvadási rendszer működésében:
– Az alvadási rendszer a fokozott alvadékonyság irányába tolódik el .
– Az alvadási rendszer változásai szoros összefüggésben állnak az im-
munrendszer változásaival, a zsírszövet ugyanis gyulladásos hírvivő
107
anyagokat termel (interleukin-6, tumornekrózisfaktor-alfa), melyek
az immunrendszer működését is változtatják, megbontják a gyulla-
dást serkentő és gátló faktorok egyensúlyát .
– Az immunfolyamatok a gyulladás fokozódása irányába tolódnak,
az anyagcserezavar progressziójával folyamatosan fennálló alacsony
intenzitású gyulladás jelenik meg .
– A gyulladási rendszer aktiválódásával, az érfalellazító hatások csök-
kenésével, az alvadási rendszer alvadásfokozódás irányába történő
eltolódásával, az érrendszer károsodása már az inzulinrezisztencia
fennállásakor megkezdődik .
– A gyulladásos faktorok túlsúlyának, a mikrocirkuláció fentiekből
következő változásának pedig szerepe van a méhnyálkahártya mi-
nőségének romlásában, a receptivitás (a megtermékenyített petesejt
beágyazódásának lehetősége) romlásában .
A bőr és függelékeinek (szőrtüszők, faggyú-

és verejtékmirigyek) eltérései
Az inzulinrezisztenciát kísérő magas inzulinszint következtében vál-

tozik a hormonrendszer, a nemi hormonok termelése, a zsírszövet a
nemi hormonok átalakításával (a női hormont férfihormonná, a férfi-
hormont női hormonná) nőkben a férfihormonok (mind a petefészek
által, mind a mellékvesekéreg által termelt), férfiakban a női hormonok
szintjét emeli .
Nőkben az emelkedő férfihormonszint a szőrtüszők fokozott aktivi-
tását eredményezi, a szőrszálak megerősödnek, növekedésük gyorsul,
a hormonérzékeny területeken (arc, mellkas, has, combok) fokozott
szőrnövekedés jelenik meg . A férfihormonok túlsúlya okozza a fagy-
gyúmirigyek fokozott működését, a bőr zsírosodását, aknék megjelené-
sét . A férfihormon túlsúlya a haj szerkezetének romlását, hajhullást is
elindít . A magas inzulinszint által kialakult férfihormontúlsúly hatásait
fokozza a nemi hormonok szállításáért felelős fehérjék csökkent
108
termelése (SHBG), mely a máj anyagcsere-változásait kíséri . Az ala-
csony kötőfehérjeszint miatt nő a szabadon hozzáférhető, biológiai-
lag hatékony férfihormonszint, így akár már élettani férfihormonszint
mellett is jelentkezhetnek tünetek .
Szorosan az inzulinrezisztenciához köthetően mindkét nemben
megjelenhetnek a bőr fibrómái, illetve a hajlatokban, nyakon, a végta-
gok feszítő oldalán kiterjedt, szürkésen elszíneződött, fokozottan el-
szarusodó bőrelváltozások (acanthosis nigricans) .
109
5. Az inzulinrezisztencia,
a magas inzulinszint klinikai
tünetei és kivizsgálásuk
Az inzulinrezisztencia klinikai tünetei
Szubjektív tünetek
Az előző fejezetekben számos, inzulinrezisztenciához, inzulinszekréci-

ós zavarhoz köthető tünet említésre került . Ebben a szakaszban ezeket
foglalom össze röviden . Talán a legjellegzetesebb, legtöbbször előfor-
duló tünet a hízékonyság . Ezt követi gyakoriságban a vércukor-inga-
dozásra utaló klinikum: a hirtelen jelentkező heves éhség, az édesség
utáni vágy, a rohamokban jelentkező idegesség, ingerlékenység, szív-
dobogás, leizzadás, periodikus dekoncentráltság, fáradtság, álmosság .
Iskolásoknál is előfordulhatnak ezek a tünetek, melyek a teljesítmény
jelentős romlását okozhatják . Ezekre oda kell figyelni . Idesorolható
még az alvászavar, az éjszakai felébredés, éjszakai leizzadás, izzadé-
konyság . Fentiek mellett a fáradékonyság, a romló memória, a hangu-
lat zavarai, szorongás, pániktünetek is jellemzőek . Fontos tünet a cik-
lus zavarai (cikluskimaradás, vérzészavar) .
Objektív paraméterek
A mérhető paraméterek közül a testsúly, a testmagasság, a belőlük képzett

BMI-index volt sokáig használatos a testösszetétel, a testzsír megbecslé-
sére . Ma már tudjuk, hogy a testtömegindex csak nagyon korlátozottan
alkalmas az anyagcsere, a metabolikus rizikó jellemzésére . Tudományos
vizsgálatok a testtömegindexszel szemben a derékkörfogat-mérést talál-
ták a legszorosabban összefüggőnek a metabolikus kockázattal .
110
Ma már rendelkezésünkre áll a testösszetétel pontos mérésére, a
testzsír objektív meghatározásra alkalmas mérőeszköz (pl . az InBody
készülék), mely Magyarországon több intézményben elérhető . A készü-
lék a testösszetétel, a testzsír mennyiségének, arányának, az izomtö-
megnek meghatározása mellett az alapanyagcsere becslésére is alkal-
mas, így komoly segítséget nyújt az egyénre szabott diéta meghatáro-
zásában .
A vérnyomás, a pulzusszám meghatározása a szimpatikus idegrend-
szer fokozott aktivitására hívhatja fel a figyelmet .
Az objektív tünetek közé sorolhatók a hormonális rendszer zava-
rait tükröző bőrtünetek: nőknél a fokozott férfihormonhatás tünetei, a
hajhullás, bőrzsírosodás, fokozott szőrnövekedés és aknék kialakulása .
Mindkét nemben gyakoribbak a bőr fibrómái, a hajlatokban, a nyakon,
a végtagok feszítő oldalán (térd, könyök) megjelenő fokozott elszaru-
sodással, valamint a megvastagodott, szürkésen elszínezett bőrelválto-
zás, az acanthosis nigricans .
A laboratóriumi diagnosztika elemei

Vércukorterhelés
Az inzulinérzékenység, az inzulintermelés dinamikájának legponto-

sabb jellemzésére az inzulinméréssel kiegészített vércukor-terheléses
vizsgálat a legalkalmasabb . A vizsgálat tájékoztatást ad az inzulinérzé-
kenység mellett az inzulintermelés dinamikájáról, a szénhidrát-anyag-
csere épségéről/hibájáról . Ahhoz, hogy a vizsgálat eredménye valóban
az egyénre karakterisztikus eltéréseket mutassa, a vércukorterhelés el-
végzésének körülményeit nagyon pontosan kell szabályozni .
Mivel a vércukorháztartás szabályozása nagyon összetett hormoná-
lis egyensúly eredménye, a vércukorterhelés eredményét számos külső
és belső tényező befolyásolhatja .
111
– Ilyen a vizsgálatot megelőző napok táplálkozása: nem helyes az ét-
renden változtatni a vizsgálat előtti napokban, ekkor ne kezdjünk
szigorú diétát, a korábban folytatott étkezési szokások megtartása
mellett kerüljön sor a vizsgálatra .
– Fontos, hogy a testmozgás mennyisége is az egyén mindennapi élet-
módját tükrözze (hiszen az izomzat nagy mennyiségben képes el-
égetni a cukrot, illetve az izomraktárak mozgást követő feltöltése
órákra csökkenti a vércukorszintet), a vizsgálat előtti napokban ne
legyen nagyobb vagy extrém edzés .
– A vizsgálatra nyugalomban kerüljön sor, nagyobb stressz is módo-
sítja a vércukor-szabályozást .
– Az emberi szervezet hormonális bioritmusa miatt az inzulinérzé-
kenység a reggeli órákban a legrosszabb, ezért a vizsgálatot a reggeli
órákban (általában 7:00 órai kezdettel, de mindenképpen 8:00 óra
előtt) kell megkezdeni .
– Hölgyek esetében fontos, hogy a női ciklus is módosítja a vér-
cukor-érzékenységet, a ciklus második felében (a tüszőrepedés
utáni időszakban) az inzulinérzékenység rosszabb, ugyanígy a
nemi hormonok vércukoremelő hatásának következménye az
inzulinérzékenység romlása a terhesség alatt .
Végül meg kell említeni a társbetegségek hatásait, így például csak a

pajzsmirigybetegség eltéréseinek korrekciója után kerülhet sor értékel-
hető vércukorterhelésre .
Hazánkban a WHO által kidolgozott standard 75 grammos vércu-

korterhelést alkalmazzuk . A vizsgálat során mozogni nem szabad, a
vizsgálat teljes időtartamát nyugalomban kell eltölteni .
112
Az inzulin laboratóriumi mérése
Az inzulin laboratóriumi meghatározása egyre megbízhatóbb, de saj-

nos még közel sem tökéletes . A rutin laborvizsgálatok során inzulin
mérésére szolgáló technika (ELISA) bizonyos százalékban az inzulin
termelése során termelődő előmolekulákat (prohormon) is méri, így a
mért értékek a valóságosnál magasabbak lehetnek . A technika fejlődé-
sével a mérési eltérések csökkennek, de az inzulinmérési módszereket
máig nem sikerült standardizálni .
A mért inzulinérték természetesen önmagában nem minden eset-

ben alkalmas az inzulinérzékenység jellemzésére .
Napjainkban a legtöbb helyen az éhgyomri vércukor és az inzulin

hányadosából képzett értéket (HOMA-index) használják az inzulinér-
zékenység jellemzésére . A HOMA-index alkalmazhatóságának leg-
nagyobb korlátja, hogy csak az éhgyomri vércukor és inzulin értékét
használja, így az inzulintermelés zavaráról (szekréciós zavar) nem nyújt
információt (ezért fordulhat elő, hogy normál HOMA-érték mellett is
fennállhat a szénhidrát-anyagcsere zavara) .
A laboratóriumi éhgyomri inzulinérték felső határa 23 mIU/l . Az inzu-
linérzékenység és -szekréció együttes jellemzésére sokféle számítási mód-
szert próbáltak bevezetni . Nyilvánvalóan szükséges lenne olyan mindenna-
pi, könnyen alkalmazható, egyszerű módszer a vércukorterhelés során nyert
adatok értékelésére, mely lehetővé teszi a terápiás döntések meghozatalát .
Az inzulinérzékenységet befolyásoló betegségek,

állapotok
Mint korábban már szóba került, az emberi élet során több alkalommal
találkozunk az inzulinérzékenység átmeneti és többnyire reverzibilis
csökkenésével . Gyermekkorban, a növekedés időszakában a növeke-
113
dési hormon, később, serdülőkorban a nemi hormonok megjelenése,
a mellékvese-működés változása okoz fiziológiás inzulinrezisztenciát .
Terhesség alatt a terhességi hormonok magas szintje vércukoremelő
hatású, így az inzulin szintjét a szervezet emeli ennek ellensúlyozására .
A fiziológiás inzulinrezisztens állapotok mellett számos állapot és
megbetegedés is változtatja a vércukor- és inzulingörbe lefutását .
• Elsőként essen szó a pajzsmirigybetegségek vércukor-inzulin
háztartást érintő hatásairól: a pajzsmirigyhormonok befolyásolják a
gyomorürülés tempóját, a felszívódás sebességét, de hatással vannak
az inzulintermelő béta-sejtek inzulinszekréciójára . Pajzsmirigy-alul-
működésben ezért a vércukorgörbe laposabb, a csúcsinzulinérték
alacsonyabb, a lassúbb szekréció miatt az inzulinválasz elhúzódóbb
lehet, és gyakori a vércukorszint csökkenése . Ugyanekkor csökken
az alapanyagcsere, a cukrok felhasználása . Pajzsmirigy-túlműködés-
ben ellenkező irányú változásokat látunk . Nem kérdéses tehát, hogy
egyidejűleg fennálló pajzsmirigybetegség esetén a vércukorterhelést a
pajzsmirigyfunkció rendezése után tanácsos elvégezni .
• Óvatossággal kell a női ciklus zavarai során látott vércukorterhelések
eredményét értékelni, hiszen a ciklus kimaradásával a vércukoremelő
hatású ösztradiol szintje csökken, a vércukor- és inzulinértékek csa-
lókán jobbnak tűnnek .
– A szedett gyógyszerek anyagcserehatásait is figyelembe kell venni:
így a pajzsmirigyhormonok növelhetik a vércukor emelkedésé-
nek tempóját, a metforminszármazékok bizonyos esetekben tor-
zíthatják a vércukor- és inzulingörbét, paradox módon jelentős
vércukor-emelkedést okozhatnak, így ezeket a vizsgálat előtt ta-
nácsos kihagyni .
– Természetesen a gyomor-bél rendszer kóros állapotai, az emész-
tési-felszívódási zavarok, táplálékallergiák a felszívódás befolyá-
solásával változtathatnak a mért vércukor- és inzulinértékeken .
114
Általánosságban a helyes eljárás az, hogy az ismert betegségek
korrekt beállításáig a vércukorterhelést elhalasztják .
Az inzulinmérés eredményeinek értékelési

szempontjai
Az előzőekben felvázoltak alapján a vércukor- és inzulinmérések ered-

ményeit önállóan, a páciens ismerete nélkül értékelni nem javasolt .
Minden esetben a klinikai kép, a panaszok, a testsúly, a testösszetétel,
a fennálló állapotok/társbetegségek teljes figyelembevételével történ-
het csak reális értékelés . Az éhgyomri értékek kivételével elfogadható
inzulinnormálérték-tartományok hiánya miatt döntően a vércukor- és
inzulingörbe mozgása, egymáshoz és a kiinduló értékekhez való viszo-
nya alapján tudunk megfelelő értékelési szempontokat meghatározni .
Alapvető annak ismerete, hogy a rendszer működésének célja a
felszívott cukor hatékony, gyors elraktározása úgy, hogy a vércukor
az igen szűk élettani vércukorszint-tartományban maradjon . A felszí-
vódás glükóz esetében igen gyors, az elfogyasztott cukor 1 óra alatt
csaknem teljes egészében felszívódik, így a vércukorszint a kezdeti mi-
nimális emelkedés után a 2 . óra végére a kiinduló értékre tér vissza . A
korai inzulincsúcs a máj cukorleadásának gátlásával megakadályozza
a cukor felszívódása során a vércukor jelentős emelkedését . Az inzu-
linválasz második hulláma végzi a raktározás folyamatát . Ennek a 2 .
óra végére le kell csengenie, az inzulinértéknek a kiinduló érték köré
vissza kell térnie . A fenti alapszabályok figyelembevételével a vércu-
korterhelés során 3 mérés elvégzésével is értékelhető képet kaphatunk
a szénhidrát-anyagcsere állapotáról, tehát általában nincs szükség a
görbe ennél több pontjának felvételére (gyakran látunk 5-6 pontos vér-
cukorterheléseket) .
115
Kórjelző lehet a vércukor nagy emelkedése 60 percnél vagy nagy
csökkenése 120 percnél, a magas vércukorszint folyamatos jelenléte,
a szénhidrátanyagcsere-zavar megjelenése . Ugyanígy gyanút keltő
a magas éhgyomri, és/vagy magas terhelt inzulinértékek jelenléte, a
magasan maradó 120 perces inzulinérték .
Egyéb jellemző laboratóriumi eltérések
• Közép- és hosszú távú szénhidrátanyagcsere-markerek

A vércukorterhelés mellett rendelkezésünkre áll néhány laboratóri-
umi marker, mely segítheti a szénhidrát-anyagcsere helyes megíté-
lését . Ne feledjük, a vércukorterhelés során egy adott időpillanatot
látunk, melyet nem minden esetben lehet a mindennapokra ext-
rapolálni . Ekkor komoly segítséget nyújthat néhány olyan marker,
mely nagyobb időszak vércukormozgásairól tájékoztat .
• Elsőként a HbA1c-meghatározást kell megemlíteni . Ez a vérfesték a
hemoglobin fehérjéjének speciális lánca (A1 lánc) mely a vércukor-
szint függvényében irreverzibilisen képes cukormolekulákat kötni,
melyek a molekula életének végéig kötésben maradnak .
Figyelembe véve a vörösvértestek élettartamát, a folyamatos vörös-

vértestképzést, a HbA1c értéke kb . 3 hónap szénhidrát-anyagcseréjé-
ről, vércukorértékeiről tájékoztat .
• A fruktózamin értéke ennél jóval rövidebb, néhány hetes időszakot

jelez . Mindkét marker alkalmas a magasabb vércukrok (ekkor értékük
magasabb), mind a rendszeres vércukoresések-hipoglikémiák (ekkor
értékük alacsony) kimutatásában .
116
• Zsíranyagcsere-paraméterek
Korábban szó esett inzulinrezisztens állapotban, illetve inzulinszek-
réciós zavar kialakulása során a zsíranyagcsere megváltozásáról . A fo-
kozott zsírmobilizáció jellegzetes laboratóriumi jelei megtalálhatók
ezen páciensek vérében . A vérzsírok megemelkedhetnek, melyek
közül a trigliceridek emelkedése a számottevőbb, a koleszteriné
jóval kevésbé . A koleszterin kedvezőtlenebb élettani hatású LDL-
frakciója emelkedik, a HDL-frakció csökken .
• Hormonális eltérések
A jellemző hormonális eltérésekről már korábban esett szó, ezeket
összefoglalva az alábbi fő változások emelhetők ki .
Nőknél az egyik legjellegzetesebb eltérés a tesztoszteronszint

emelkedése, ez az inzulinhatás fokozódásának egyik legszembetű-
nőbb jele .
• A mellékvese androgéntermelésének növekedése az inzulinzavarral

párhuzamosan tovább romlik, melynek a következménye a peteérés
kimaradása, a ciklus eleji hormonális konstelláció megváltozása .
117
6. Terápiás lehetőségek
A diéta és az életmód szerepe
A diéta szerepe, a diéta személyre szabásának
jelentősége
Az inzulinrezisztencia kialakulásában kulcsszerepet tulajdonítunk a

nem megfelelő táplálkozásnak, így nem meglepő, hogy az első és leg-
fontosabb lépés a helyes diéta beállítása a kezelés során . Ennek minden
esetben meg kell előznie a gyógyszeres kezelés beállítását, mert így a
gyógyszeres kezelés (pl . a metforminszármazékok) vércukor-labilizáló
hatása kivédhető .
Mivel – mint láttuk – a kompenzáló magas inzulinszint különböző
módokon alakul ki, így nem meglepő, hogy a kezelés sem lehet unifor-
mizált .
A korábban egységesnek hitt 160 grammos diéta valójában nem

minden esetben sikeres . Tapasztalataink alapján nem nélkülözhető
szakképzett dietetikus segítsége ezen páciensek kezelése során .
Ne feledjük, hogy a testsúly, pontosabban a testösszetétel optimali-

zálása a kezelés egyik kulcsa . A diéta a testösszetétel, a fizikai aktivitás,
az életmód alapján személyre szabható, és az optimális eredményt csak
a személyre szabottság képes garantálni . A testösszetétel mérése, az
alapanyagcsere becslésével segít meghatározni a szükséges napi kaló-
ria, és szénhidrát mennyiségét . A pontos diagnosztika, a helyesen el-
végzett vércukorterhelés segít a diéta preferenciáinak kialakításában .
Fontos, hogy túlsúly esetén a testsúlycsökkentés lassú és tartós le-
gyen, itt a kalória- és szénhidrát-megszorítás eredményes, de a vércu-
kor jelentős csökkenését el kell kerülni, tehát nem nélkülözhető a diéta
118
pontos időzítése . Az éjszakai vércukorcsökkenésre utaló tünetek ese-
tén a napi 5 étkezést ki kell egészíteni pótvacsorával, mert az éjszakai
vércukorcsökkenés a napközbeni szénhidrát-anyagcserét is labilizálja .
A diétát igazítani kell a rendszeresen végzett mozgás időpontjához, in-
tenzitásához, időtartamához .
Optimálisnál alacsonyabb testsúly, alacsony testzsír esetén a test-
súly emelése a legfontosabb lépés . A diétát tehát bővíteni kell . Az
étkezések számát meghatározza az elfogyasztandó kalória/szénhidrát
mennyisége, mely gyakran napi 200 gramm feletti mennyiségű . A
nagy vércukor-emelkedések elkerülése érdekében az egyszeri bevihető
szénhidrátmennyiség gyakran korlátozott . Itt is célravezető a napi 6
étkezés bevezetése, pontos időzítéssel, és talán ekkor a legfontosabb a
testmozgás által felhasznált kalóriák teljes pótlása .
Természetesen a diéta beállítása során figyelembe kell venni a táp-
lálékintoleranciákat, allergiákat, a társuló betegségeket . Például autoim-
mun pajzsmirigybetegségek mellett a jódbevitel korlátozását is a dié-
tába kell illeszteni . Hasonlóképp nehéz feladat inzulinrezisztenciával
társuló gluténérzékenység helyes diétájának beállítása . Ne habozzunk
tehát dietetikus szakember segítségét kérni, mert az elsajátított isme-
retek egész életünk során segítséget nyújtanak majd .
A testmozgás szerepe, javasolt mozgásformák

a testösszetétel függvényében
A nyugati társadalmakat jellemző mozgásszegény életmód szerepét

az anyagcsere-betegségek kialakulásában nehéz vitatni . A testmozgás
hiánya a napi energiafelhasználás csökkenését, a testsúly növekedését
eredményezi . A hízással a testösszetétel is változik, a mozgás hiánya
miatt az izomtömeg csökken, a zsírszövet mennyisége nő . A testösz-
szetétel ilyen megváltozása az alapanyagcsere változásával (csökkené-
sével) jár .
119
Az utóbbi években ugyan a sportlehetőségek száma gyorsan nő, de
itt sem nélkülözhető a rendszeresen végzett mozgásformák személyre
szabása . A nem megfelelő edzettséggel megkezdett, nagy megterhelés-
sel járó (pl . edzőtermi) edzések a sérülések veszélyének fokozódásával
járnak . Fontos ezért a fokozatosság hangsúlyozása, illetve a mozgásfor-
mák megfelelő egyénre szabása .
A rendszeresen végzett mozgás meghatározásakor a testösszetételt,
az elérendő testsúlycélt, az aktuális testsúlyt is figyelembe kell venni .
Fontos a célok meghatározása: fogyás szükségessége esetén elsősorban
kardio-mozgásformák lehetnek eredményesek, míg alacsony testsúly
esetén az izomtömeg növelése segítheti az anyagcsere stabilizálását . A
növekvő izomtömeg – mivel az izomzat inzulinhatás nélkül is képes
cukorfelvételre – az inzulinérzékenység jelentős javulásával jár .
Nyilvánvalóan jelentős túlsúllyal a futás kezdetben nem javasolt,
mert az alsó végtagok ízületeinek fokozott terhelésével, sérülésveszély-
lyel jár, ekkor az alsó végtag terhelését csökkentő mozgás pl . kerékpár,
szobakerékpár javasolt .
Itt is célravezető szakember tanácsát kérni, és fontos a táplálkozá-
si szakember bevonása is, aki a diéta sporthoz igazításában segíthet,
hiszen a sport során a vércukorszint csökkenhet, ami az anyagcsere
labilizálódásához vezethet .
Az étrend-kiegészítők, vitaminok szerepe
Számos elemről, molekuláról, vitaminról bizonyították az anyagcseré-

re kifejtett kedvező hatásokat . A teljesség igénye nélkül álljon itt né-
hány: az elemek közül a króm, a magnézium, a vitaminok közül a biotin,
a D-vitamin és a K-vitamin rendelkezik bizonyíthatóan inzulinérzé-
kenység-javító hatással . Összetett kémiai vegyületek, mint például a
resveratrol, az alfa-liponsav is kedvező szénhidrátanyagcsere-hatások-
kal rendelkeznek . Részletesebben most csak a mioinozitol szerepével
foglalkozom .
120
A mioinozitol 6 szénatomos cukoralkohol-molekula, mely a termé-
szetben széles körben fordul elő, döntően növényi fitátok formájában .
A fitátok az emberi emésztőrendszer számára nem emészthetők, így
növényi táplálkozással a megfelelő bevitel nem biztosítható . A mioino-
zitol központi szerepet játszik az emberi szervezet sejten belüli jelátvi-
teli folyamataiban, kitüntetett szerepe van az inzulinreceptorok anyag-
cserehatásainak közvetítésében . Inzulinrezisztens állapotban az inzu-
linreceptorok anyagcsere-jelátvitele sérül, de a sejtosztódást stimuláló
úgynevezett mitogén hatás megmarad . Ennek tulajdonítható magas
inzulinszinttel járó állapotokban a daganatos betegségek gyakoriságá-
nak növekedése . A mioinozitol az inzulin-jelátvitelben betöltött szere-
pe mellett az inzulinszekréció szabályozásában is részt vesz . Csökkent
mioinozitolszint esetén az inzulinválasz csúcsértéke csökken, az inzu-
linválasz elhúzódóbb lesz, a vércukorháztartás labilizálódik .
Mioinozitol előállítására szervezetünk (döntően a vesékben) is ké-
pes, de a napi előállított mennyiség csak 1-2 gramm körüli . Bizonyos
kórállapotokban, így inzulinrezisztenciával/inzulinszekréciós zavarral
társult PCO-szindrómában a mioinozitol vizelettel történő kiürítése
fokozódik, így a mioinozitol sejten belüli szintje csökkenhet .
Különös jelentőséget ad a mioinozitolnak a fertilitásban betöltött
szerepe . Mindkét nemben a mioinozitol kulcsszerepet játszik az ivar-
sejtek érési folyamataiban . A petesejt érésekor, a petefészekben kiala-
kult tüsző nagy mennyiségben tartalmaz mioinozitolt, és a mioino-
zitol tüszőfolyadékban mérhető szintje és a petesejt minősége között
pozitív korreláció mutatható ki . Mioinozitol jelenlétében a petefészek
FSH-érzékenysége fokozódik, a peteérés intenzívebb, a ciklus stabilabb
lesz . Férfiakban a mioinozitol a spermium érési folyamatán kívül a kész
spermiumok mozgékonyságára is kedvező hatással van .
121
Gyógyszeres beavatkozási pontok,
a gyógyszeres kezelés személyre szabásának
jelentősége
A gyógyszeres kezelési módok az utóbbi időben előtérbe kerültek,
ebben nyilvánvalóan az emberek azon vágya játszik szerepet, hogy a
lehető legkevesebb erőfeszítéssel szeretnének gyors eredményt elérni
az anyagcsere javításában . Sajnos le kell szögezni, hogy tapasztalata-
ink szerint önmagában gyógyszeres kezeléssel a probléma nem oldható
meg . A nem helyes indikációval, az étrend megváltoztatása, és a test-
mozgás bevezetése nélkül indított gyógyszeres kezelések rövid távon
lehetnek ugyan sikeresek, de a kezdeti javulás után a tünetek biztosan
visszatérnek, így hosszú távú kedvező változás nem tartható fenn .
Inzulinrezisztencia esetén a cél az életmód olyan tartós megváltoz-

tatása, mellyel a kezdeti, esetlegesen gyógyszeres kezelést igénylő
eltérések rendezhetők, és a gyógyszeres kezelés elhagyhatóvá válik!
A rendelkezésre álló gyógyszerek közül legismertebbek a met-

forminszármazékok . A metformin több mint 70 éve alkalmazott
készítmény, így a hosszú évek tapasztalata alapján biztonságosnak
mondható . A metformin az inzulinérzékenység javítására szolgáló
molekula, mely a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére szolgál, hatá-
sára fokozódik a cukrok elégetése, csökken a máj cukor-előállítása, így
javul az inzulin hatása, és ez az inzulintermelés csökkenését eredmé-
nyezi .
Az utóbbi években a metformin alkalmazási köre kibővült, a cu-

korbetegséget megelőző, úgynevezett prediabéteszes állapotban és
PCO-szindrómában is alkalmazhatóvá vált .
122
Sajnos univerzális alkalmazhatóságának határt szab a hatásmecha-
nizmus, ez alapján a metformint elsősorban a klasszikus inzulinrezisz-
tencia gyógyszerének tekinthetjük . Mivel a klasszikus inzulinrezisz-
tencia többnyire túlsúllyal társul, a metformin étvágyat rontó hatása,
a testsúlycsökkentés ütemét kedvezően befolyásolhatja, így a kedvező
anyagcserehatások a gyógyszerhatás mellett a testsúly gyorsabb csök-
kenésének is köszönhetők .
Sajnos normál testsúly, illetve sovány testalkat esetén a metformin-
kezelés kedvező hatásai lényegesen korlátozottabbak . Rosszul meg-
választott adag és gyógyszerforma alacsony testsúly esetén további
fogyást okozhat, ez esetben a gyógyszer kedvező hatása az alacsony
testsúly mellett romló inzulinválasz miatt nem mutatkozik . A rendel-
kezésre álló retard készítmények mellékhatásprofilja kedvezőbb, de en-
nél is fontosabb, hogy hatásmechanizmusa részben eltérő .
A retard készítmények felszívódása ugyanis a gyors hatásúakkal
ellentétben nemcsak a vékonybél kezdeti szakaszán történik, hanem
az alsóbb bélszakaszokban, így a vastagbélben is . Ez a vastagbél
baktériumflórájának (úgynevezett mikrobiom) működésében változást
idéz elő, mely a helyileg termelt GLP-1-hormon biológiai aktivitását
növelheti . Az emelkedő GLP-1-szint az inzulinválasz javulását ered-
ményezi, így kis dózisú retard metformin az inzulinszekréció zavarai-
ban is eredményes lehet .
Természetesen minden esetben szem előtt kell tartani, hogy az inzu-
linérzékenység/-szekréció gyógyszeres befolyásolása a vércukor csök-
kenését eredményezi, így a helyes diéta bevezetésének minden esetben
meg kell előznie a gyógyszeres kezelés elindítását .
Összességében elmondható, hogy az inzulinrezisztencia kivizsgálása

és kezelése komplex feladat . Szükséges lehet nőgyógyászati és
diabetológiai kontroll, valamint dietetkusok bevonása is a siker
érdekében .
123
III. rész
HASZNOS
INFORMÁCIÓK
125
126
Szójegyzék –
orvosi kifejezések szótára
Acanthosis nigricans (ejtsd: akantózis nigrikansz): a végtagok feszítő
oldalán kiterjedt, szürkésen elszíneződött, fokozottan elszarusodó
bőrelváltozások .
Akne: pattanásos bőr .
Amenorrhoea (ejtsd: amenorrea): a mentsruáció megszűnése .
Amiláz: a keményítő lebontását végző enzim .
Androgén hormonok: a mellékvesék, a petefészek vagy herék által
termelt férfi típusú hormonok .
Anovulációs ciklusok: petesejtérés nélküli ciklusok .
Aromatáz: zsírszövetben található enzim, mely a vérben keringő tesz-
toszteront ösztradiollá (női hormon) képes alakítani .
Bioszintézis: szerves vegyületek, elsősorban a makromolekulák (fe-
hérjék, szénhidrátok, lipidek) biológiai úton történő szintézise az élő
szervezetben
Béta-sejtek: a hasnyálmirigyben található sejtek, melyek az inzulin
nevű hormont termelik, és így elsősorban a vércukorszint-szabályo-
zásban vesznek részt .
Béta-sejt-diszfunkció: a béta-sejt-termelés zavara a hasnyálmirigy
valamilyen megbetegedése következtében .
BMI-index (angol kifejezés, body mass index): testtömegindex .
Diabetológia: a cukorbetegséggel foglalkozó orvostudományi terület,
mellyel a diabetológusok foglalkoznak .
Diabetes mellitus (ejtsd: diabétesz mellitusz): a cukorbetegség latin
elnevezése .
Diszacharidok: kettős szénhidrátok (pl .: laktóz/tejcukor; szacharóz/
répacukor) .
Endometriózis: a méhnyálkahártya (endometrium) kóros elhelyezke-
dése a méh üregén kívül .
Epigenetikai faktorok: az öröklött génkészlet életünk során működő
(aktív) területeit meghatározó faktorok .
Fibróma: a bőr jóindulatú daganata, kötőszövetes elváltozása.
127
Fiziológiás: élettani, természetes módon előforduló .
FSH hormon: (folliculus stimuláló hormon): az agyalapi mirigyben
termelődő hormon, mely a petefészekben a peteérést segíti .
HbA1c (hemoglobin A1C): a vérfesték (hemoglobin) fehérjéjének
speciális lánca (A1 lánc), amely a vércukorszint függvényében irre-
verzibilisen képes cukormolekulákat kötni . Értéke körülbelül 3 hó-
nap szénhidrát-anyagcseréjéről, vércukorértékeiről ad tájékoztatást .
Kofaktorok: az enzim működéséhez szükséges nem fehérje típusú
molekula .
Kortizol: a mellékvesekéreg anyagcserét befolyásoló hormonja, fontos
szerepe van az alacsony vércukorszint gyors elhárításában .
Leptinhormon: a zsírszövet hormonja .
LH hormon (luteinizáló hormon): az agyalapi mirigyben termelődő
hormon, mely a férfihormon, a tesztoszteron előállítását szabályozza .
Hypothalamus (ejtsd: hipotalamusz): az agyalapi mirigy latin elnevezé-
se .
Hypoglykaemia (ejtsd: hipoglikémia): alacsony vércukorszint .
Hyperinsulinaemia (ejtsd: hiperinzulinémia): emelkedett inzulinszint .
HOMA-index: az index az éhomi glükózszint és az éhomi inzulinszint
szorzatából számolt paraméter, amely a hasnyálmirigy Langer-
hans-béta-sejtek működését jellemzi. Számítása: éhgyomri glükóz x
éhgyomri inzulin / 22,5 . Normál értéke: amennyiben ez az érték 4
feletti, a HOMA-indexet kórosnak tekintjük .
Inzulin: a hasnyálmirigy ún . Langerhans-sziget béta-sejtei által ter-
melt hormon, mely a vércukorszint-szabályozásban vesz részt, és sok
más, hormonális hatásokon alapuló élettani folyamatot szabályoz .
Inzulinszekréciós zavar: az inzulinkiválasztás zavara .
Inzulinrezisztencia: az inzulin egy vagy több élettani hatásának csök-
kenése, mely tartós fennállás esetén a vércukorszint emelkedéséhez
vezet . A klasszikus inzulinrezisztens állapotot az inzulin szénhidrá-
tanyagcsere-hatásainak csökkenése, valamint a kompenzáló magas
inzulinszint megjelenése jellemzi .
Leptin: a zsírszövet anyagcsere-szabályozásban részt vevő hormonja .
Metabolikus rizikó: az anyagcserezavar következtében létrejövő koc-
kázat .
Metformin: 2-es típusú diabéteszben alkalmazható, vércukorcsökken-
tő tablettás készítmény .
128
Mioinozitol (ejtsd: mioinozitol): kitüntetett szerepe van az inzulin-
receptorok anyagcserehatásainak közvetítésében, valamint hatással
van a nemi hormonok stimulálása révén a termékenység fokozására .
Monoszacharid: egyszerű szénhidrát .
Nem alkoholos steatohepatitis: nem alkohol okozta májkárosodás,
zsírmáj .
Noradrenalin: a fő stresszhormon, a mellékvesevelő terméke, a korti-
zolhormon mellett a másik legpotensebb vércukoremelő hatású hor-
mon .
Ovuláció: petesejtérés .
Ösztrogén: női nemi hormon, melyet a petefészek termel .
Placenta: méhlepény .
Placentáris laktogén: a méhlepény által termelt hormon .
PCO-szindróma: policisztás ovárium szindróma, a petefészkek cisz-
tás elváltozása .
Prediabétesz: a cukorbetegséget megelőző állapot, melyet ma már be-
tegségnek tartanak és ezért gyógyszeresen kezelnek .
Prohormon: az inzulin termelése során termelődő előmolekula .
Progeszteron: női nemi hormon, melyet a petefészek termel .
Prolaktin hormon: az agyalapi mirigy által termelt hormon, mely a
tejelválasztásért felelős .
Protektív: védő hatású .
Reproduktív rendszer: a szervezet szaporodásért felelős rendszere .
Retard készítmény: elhúzódó hatással bíró gyógyszer, ezért nem szük-
séges napi kétszer szedni, hanem általában egyszer kell .
Steatohepatitis (szteatohepatitisz): nem alkoholos eredetű májgyulla-
dás és zsírmáj .
Szekréció: kiválasztás .
Tesztoszteron: a férfi nemi jellegért felelős nemi hormon .
TSH-hormon (tireoidea stimuláló hormon): a pajzsmirigyhormo-
nok termelését irányító agyalapimirigy-hormon .
129
A SpringMed Kiadó könyvajánlója
SpringMed Betegtájékoztató Könyvek – DIABETOLÓGIA®

1 . Cukorbetegek kézikönyve, Dr . Winkler–Dr . Baranyi, 2006, 3 . kiad . 2009, 2480 Ft
2 . Metabolikus szindróma – Az összetett anyagcserezavar megelőzése
és kezelése, Dr . Halmos, 2008, 2480 Ft
3 . A nő és a cukorbetegség, Dr . Baranyi–Dr . Winkler, 2009, 2800 Ft
4 . Inzulinnal kezeltek kézikönyve, Dr . Fövényi–Dr . Soltész, 2009, 3200 Ft
5 . Gyermekkori diabétesz – Tanácsok diabétesz szakápolóknak, szülőknek
és gyermekeiknek, Dr . Békefi Dezső, 2017, 3200 Ft
SpringMed EGÉSZSÉGTÁR®
1 . Tudatos fogyás – Testsúlycsökkentés az orvos tanácsaival, Dr . Pados–
Dr . Audikovszky, 2008, 2009, 2011, 3480 Ft
2 . Az egészség testi és lelki forrásai, Dr . Weninger, 2011, 2500 Ft
SpringMed DIÉTÁS KÖNYVEK®
1 . Húgysavcsökkentés diétával, Gyurcsáné, 2011, 850 Ft
2 . Tejcukorérzékenyek nagy diétáskönyve – Laktózmentes receptekkel és tanácsokkal
fruktózérzékenyeknek, Gyurcsáné Kondrát Ilona – Dr . Hidvégi Edit – Borbás Judit, 2012,
3200 Ft
3 . Süteményreceptek – nem csak cukorbetegeknek, Gézsi Andrásné Márta – Máger József,
2012, 980 Ft
4 . Cukorbetegek diétája – tanácsok és receptek, Gyurcsáné Kondrát Ilona –
Dr . Fövényi József, 980 Ft,
5 . Gasztronómiai világkalauz – egészségeseknek, cukorbetegeknek, lisztérzékenyeknek és
fogyni vágyóknak, Dr . Winkler Gábor –
Gézsi Andrásné Márta – Dr . Baranyi Éva, 2013, 4900 Ft
6 . Koleszterindiéta – Zsírsavcsökkentő receptek és orvosi tanácsok, Palik – Antal – Karádi,
2013, 2600 Ft,
7 . Gluténmentes finomságok – recepteskönyv, Sókiné Hajdara Ágota, 2013, 2600 Ft
8 . GI-diéta – Optimális fogyás cukorbetegeknek és fogyni vágyóknak,
Dr . Fövényi – Gyurcsáné, 2014, 2016, 3480 Ft
9 . Tej-, cukor- és lisztmentes ételek recepteskönyve – Gyakorlati tanácsok kezdő
paleósoknak, G . Szabó Klára, 2015, 2016, 2200 Ft
10 . Epebetegségek és diéta, Dr . Döbrönte Zoltán-Takátsné Kádár Sarolta, 2016, 2200 Ft
11 . Táplálkozási Akadémia – Tallózó a táplálkozástudomány világában a Magyar Dietetikusok
Országos Szövetségének összegyűjtött írásaiból, Kubányi Jolán MSc (szerk .), 2018, 2200 Ft
12 . Cukorbetegek nagy diétáskönyve – 7 . kiadás Dr . Fövényi József – Gyurcsáné Kondrát
Ilona, 2021, 3980 Ft, .
13 . Táplálkozási tanácsok 50 év felettieknek kipróbált receptekkel és hasznos tudnivalókkal,
Veresné Dr . Bálint Márta – Horváth Judit – Dr . Lichthammer Adrienn, 2019, 3980 Ft,
130
SpringMed ÉLETMÓD KÖNYVEK®
1 . Az idő partján – Jóga és személyiség, Dr .Weninger Antal, 2013, 2800 Ft
2 . Segítség! Cukorbeteg lettem!, Dr . Vándorfi Győző – Dr . Havasi Anett – Dr . Földesi Irén,
2014, 2200 Ft
3 . Életmódváltók kézikönyve – Útmutató a tartós testsúlycsökkentéshez, Gézsi András –
Gézsi Andrásné Márta, 2015, 2980 Ft
4 . Életmódváltás a gyakorlatban – 180 napos testsúlycsökkentő program
a cukorbetegség megelőzésére + CD, Gézsi Andrásné, 2016, 3480 Ft
5 . Életmódkönyv – Egészséges szeretnék lenni! Kuklis Eszter 2018, 3200 Ft, 2018 .12 .10
6 . Életmódváltó ABC, Gézsi Andrásné, 2020, 3480 Ft
ORVOSI SZAKKÖNYVEK
1 . Inzulinterápia felnőttkori diabetes mellitusban, Dr .Winkler Gábor –Dr . Hosszúfalusi Nóra
– Dr .Baranyi Éva, 2015, 4800 Ft
2 . Pajzsmirigybetegségek az orvosi gyakorlatban, Dr .Lakatos Péter – Dr . Takács István, 2017,
5200 Ft
3 . Az inzulinrezisztencia és klinikai vonatkozásai, Dr .Winkler Gábor – Dr . Wittmann István
(szerk .), 2017, 9600 Ft
4 . Inzulinnal kezeltek kézikönyve – Inzulinnal kezelt diabéteszeseknek és diabétesz
edukátoroknak, Dr . Fövényi József – Dr . Soltész Gyula – Dr . Kocsis Győző, 2018, 4800 Ft
5 . A diabetesgondozás kézikönyve, Dr . Winkler Gábor – Dr . Hidvégi Tibor (szer), 2018 . 8600 Ft,
SpringMed Háziorvos Könyvtár®
1 . Diabetológia a háziorvosi gyakorlatban, Prof . Dr . Winkler Gábor (szerk .) 2012, 6800 Ft
2 . Dietetika a háziorvosi gyakorlatban, Prof . dr . Figler Mária – Kubányi jolán, MSc (szerk .),
2015, 4800 Ft
SpringMed Szakdolgozói Könyvtár®
1 . A cukorbetegség egészségkárosító hatása - A megelőzés és a kezelés lehetőségei, Prof . dr .
Winkler Gábor – Dr . Baranyi Éva, 2014, 2800 Ft
2 . Civilizációs betegségek – A leggyakoribb népbetegségek megelőzése, Dr . Hidvégi Tibor
(szerk .), 2017, 3800 Ft
3 . Kardiovaszkuláris prevenció – A szív és érbetegségek megelőzése, Dr . Barna István, 2017,
3400 Ft
4 . Gyógynövények és alternatív terápiák a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és
kezelésében, Dr . Boros Szilvia – Dr . Babulka Péter, 2018, 3200 Ft
SpringMed AZ ORVOS VÁLASZOL®

1 . Amit a pajzsmirigybetegségről tudni illik, Dr . Lakatos Péter, 2020, 2800Ft
SpringMed BETEGTÖRTÉNETEK®
1 . Egy colitises naplója, Tóth Anikó Ida, 2021, 2800 Ft
SpringMed ORVOSI KISKÖNYVTÁR®

1 . Inzulinrezisztencia az orvosi gyakorlatban, Dr . Tűű L .– Erdélyi-Sipos A ., 2020, 2021, 2480 Ft
131
Keresse a SpringMed kiadó orvosi
és betegtájékoztató könyveit!
• Könyvesboltokban (Libri, Líra, Pult)
• Internetes webáruházakban (www.libri.hu, www.lira.hu)
• A SpringMed Kiadó saját webáruházában mindenkori
kedvezményekkel
SpringMed webáruház: www.springmed.hu
Iratkozzon fel hírlevelünkre! Miért?
 Hírlevélben és a közösségi médián keresztül értesülhet

az új kiadványokról.
 A rendkívüli akciókról azonnal értesülhet (20–70%) és
online rendelhet.
 Egyéb kiadók kiadványaiból és antikvár könyvek
széles választékából válogathat (magyar és idegen
nyelven).
 Ingyenesen letölthető e-könyveket is találhat!
 Az új kiadványainkat mind nyomtatott, mind e-book
formájában, kedvezménnyel megvásárolhatja.
Könyvrendelés telefonon: (+36 20) 511-6269

SPRING MED KIADÓ E-mail: info@springmed.hu
Webáruház: www.springmed.hu
132
SZÍNES
MELLÉKLET
133
vércukormérő
EP
SZÍNES LED VISSZAJELZÉS

KÖNNYŰ KEZELHETŐSÉG
EGYÉNRE ALAKÍTHATÓ
BEÁLLÍTÁSOK
GENERÁCIÓKON ÁT
KAPHATÓ A
GYÓGYSZERTÁRAKBAN
ÉS A GYÓGYÁSZATI
SEGÉDESZKÖZ
ÜZLETEKBEN
77 ELEKTRONIKA KFT.
A Dcont ® vércukormérők gyártója
/ H-1116 Budapest, Fehérvári út 98.
/ ZÖLDSZÁM: 06 80 27 77 77 / TEL.: 06 1 206 1480
/ EMAIL: ugyfelszolgalat@e77.hu
/ www.dcont.hu / www.e77.hu
ezárás dátuma: 2020.11.10.
C202011102 A Dcont ® ETALON vércukormérő gyógyászati segédeszköz.
134
A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT,
VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!
Ételfotók
Az étefotókat Végh Rita készítette
Reggelik
1. Kakaós zabkása 2. Gombás zabkása
3. Mediterrán palacsinta 4. Túrós köles

hétvégi reggelihez
135
Ebéd és vacsora
1. Mediterrán rakott cukkini 2. Zöldséges csirkeragu

kölessel durumtésztával
3. Csirkepörkölt teljes kiőrlésű 4. Töltött paprika

galuskával, uborkasalátával
136
5. Zöldbabfőzelék rántott 6. Tonhalas-spenótos tészta
csirkével
7. Hal sült zöldségekkel 10. Hamburger
137
Édes ízek
1. Kakaós csiga 2. Ribizlis muffin
3. Csokitorta 4. Sárgabarackos gombóc
138
SpringMed könyvajánló
A könyveket megrendelheti kedvezménnyel

a www.springmed.hu honlapon!

SPRING MED KIADÓ E-mail: info@springmed.hu
139
SpringMed könyvajánló
A könyveket megrendelheti
kedvezménnyel a www.springmed.hu honlapon!

SPRING
140 MED KIADÓ E-mail: info@springmed.hu
Erdélyi-Sipos Alíz MSc
dietetikus, okleveles táplálkozástudományi
szakember, egészségügyi szóvivő és
kommunikációs tanácsadó
A Semmelweis Egyetem mesteroktatója. Az Endoca-
re Intézet dietetikusa, a Magyar Dietetikusok Országos
Szövetségének (MDOSZ) főtitkára. 2004 és 2008 kö-
zött a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
(MESZK) Dietetikai Tagozatának tagozatvezetője, majd a MESZK kommu-
nikációs titkára volt. Korábban az MDOSZ hivatalos, lektorált folyóiratának
főszerkesztője. A dietetikusi diploma után 2013-ban Táplálkozástudo-
mányi mesterképzési (MSc) diplomát szerzett. Húsz év média területén
végzett tevékenység, tíz év főiskolai katedrán eltöltött oktatási tapasztalat
mellett mindvégig a páciensek közelében maradt. Dolgozott kórházban,
több évig egy – a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését szolgáló
– prevenciós modellprogramban, egészségfejlesztési irodában (EFI), és
közreműködött dietetikusként az alapellátásban. 2015 óta intenzíven fog-
lalkozik szénhidrátanyagcsere-zavarral, kifejezetten inzulinrezisztenciával,
túlsúlyos és elhízott páciensekkel, valamint várandósokkal.
Dr. Tűű László

belgyógyász-endokrinológus
1993-ban szereztem diplomámat a Semmelweis Or-
vostudományi Egyetem Általános Orvostudományi
Karán Budapesten. 1999-ben belgyógyászati, majd
2002-ben endokrinológiai szakvizsgát szereztem.
2009-ig a Szent Imre Kórház Endokrinológia-Diabe-
tológiai Osztályán dolgoztam. Alapító tagja voltam a
Mens Mentis Egészségcentrumnak, ahol szakmai vezetőként dolgoztam
2017 áprilisáig. Ezt követően alapítottuk meg elszánt kollégáimmal az
EndoCare Reproduktív Endokrinológiai Centrumot, ahol a női és férfi
reproduktív rendszer zavarainak okait, lehetséges kezelési módozatait
kutatjuk. 1998 óta foglalkozom endokrinológiával, 2000 óta kiemelten
az endokrinológia-diabetológia határterületeivel. Fő kutatási területem a
női és férfi reproduktív rendszer endokrinológiája, a meddőség endokrin
okainak vizsgálata, a szénhidrát-anyagcsere korai zavarainak diagnosz-
tikája és terápiája. 2019 óta a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati En-
dokrinológiai Társaság elnökségi tagja vagyok. 141
Az inzulinrezisztencia fogalma az utóbbi években a széles nyil-
vánosság előtt is ismertté vált. A könyv első részében a dieteti-
kus szerző foglalja össze az étrendváltoztatás lényegi pontjait,
melyek az inzulinrezisztenciában követendők.
Idézet a dietetikus bevezetőjéből: „Szénhidrátanyagcse-
re-zavar, prediabétesz, cukorbetegség, diéta. Ezeket a szava-
kat hallva a páciensek szeme előtt egy lemondásokkal, tiltások-
kal, korlátozásokkal teli, méréssel, számolással járó, a szabad
választásukat, „mozgásukat” szűkítő étrend képe jelenik meg.
Hosszú évek tapasztalata alapján mondhatom, hogy ez nem
így van. A kezdeti megtorpanás, nehézség után egy új világ tá-
rul fel, az egész étrend sokkal változatosabb, színesebb, gaz-
dagabb, ízletesebb és az egészséges táplálkozáshoz nagyon
közel álló lesz. Ebben segít ez a könyv.”
A könyv második részében az orvos szerző bemutatja a vér-
cukor-szabályozás rendszerének összetettségét, a hormonális
rendszerek egymásra kifejtett hatásait. Segít megérteni az in-
zulinrezisztenciát kísérő szerteágazó tüneteket és eligazodni a
szükséges terápiás lépések elindításában.
A könyv végén az orvosi kifejezések magyarázó szótára és
a könyvben szereplő receptekhez készült színes ételfotók ta-
lálhatók.
142
SPRING MED D I É T Vissza
Á S aKTartalomjegyzékre
ÖNYVEK

Erdélyi-Sipos Alíz - Tűű László - Inzulinrezisztencia

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Erdélyi-Sipos Alíz - Tűű László - Inzulinrezisztencia

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Erdélyi-Sipos Alíz MSc – Dr.

SPRING MED D IVissza

SPRIN G MED DIÉTÁSKÖNYVEK®

SpringMed Diétás Könyvek® sorozat

A SpringMed Kiadó a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja.

Szakmai lektor: Kubányi Jolán, MSc,

A könyvsorozat szakmai együttműködő partnere:

SpringMed Kiadó Kft.

Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Böszörményi Nagy Klára

Ma már sokan és sokat hallottak az inzulinrezisztenciáról, és sokan úgy

Erdélyi-Sipos Alíz, MSc

A kezdeti megtorpanás, nehézség után egy új világ tárul fel, az egész

Az első lépés az orvosi diagnózis, vagyis nem öndiagnózis és nem a

A szénhidrátanyagcsere-zavar kezelésének négy pillére van: az orvo-

Ezt tekinthetjük akár egy négylábú széknek . Mindenki tapasztalta,

A cél az, hogy mindenki eljusson a tudatosság olyan szintjére, hogy

Az IRD-étrend beállítása a normál testtömeg eléréséhez vagy

A páciens állapotától, az anyagcsere sérülésétől függően szükséges

Összetételét tekintve javasolt nagyobb részét (2/3) lassú, kisebb

Az arányok éhségérzetünkre vagy akár a kánikulára való tekintettel

Miért nincs mindenkire egységesen érvényes IRD? Mert mások vagyunk,

Az inzulinrezisztencia nemcsak túlsúlyosokat vagy elhízottakat

Az ideális testtömeg elérése, fenntartása fontos az egészség szempont-

Miért fontos a normál testsúly elérése,

A WHO javaslata szerint a normál testtömeg tartománya 18,5–24,9

Konkrét testtömeget tekintve a normál tartományba tartozik egy 164

Kifejezetten magas a megbetegedési kockázat férfiaknál 102 cm, il-

A testösszetétel mérése, jelentősége

Normál testtömegnél vagy vékony testalkatnál is érdemes a testösz-

Testösszetétel meghatározására alkalmazzák a bioelektromos ellen-

Az alapanyagcsere az az energiamennyiség, amely az alap-életfolya-

Átlagosan a napi energiaszükséglet 1800–2500 kcal (ami 25-30 kcal/kg

• nőknél 700 kcal + (7 x testsúlykg),

A test építőköveinek nevezett fehérjék túlzott mértékű megemelése

Túlsúly, illetve elhízás esetén az étrendi összetevők arányának és az

Az energiaszükséglet napi 500–750 kcal-val történő csökkentése ré-

Mivel hosszú távú életmódváltásról, fokozatos testtömegcsökken-

Ennek figyelembevételével általában egy zsírszegényebb és kicsit

Arányait tekintve a fehérjefogyasztásunk fele növényi, fele állati ere-

Az állati eredetű fehérjék bomlástermékeinek kiválasztása megter-

10 dkg szalámiban, kolbászfélében kb . 46 g zsiradék van, 10 dkg csir-

Normál súly esetén a fizikai aktivitás figyelembevételével lehet be-

A tápanyagok közül a zsíroknak van a legnagyobb energiaértéke .

Bizonyos mennyiségű zsiradékra szükség van az étrendünkben .

Az Egészségügyi Világszervezet és a hazai ajánlások szerint a telí-

A hazai ajánlás is a teljes napi energiabevitel legfeljebb 7%-ában

Az IRD diétájában a zsiradékok összetétele, minősége az egészség

Ezért lehet két azonos 160 grammos szénhidráttartalmú diéta, de az

Hagyományos Zsírtartalom Kicsit másképp Zsírtartalom

Pogácsa (47 g) 10,5 g Zsemle (54 g) 0,4 g

Diós búrkifli (6 g) 15 g Kifli (44 g) 1g

Margarin 80 g Delma light 25 g

Sertéslapocka 24 g Sertéscomb 8,1

Kolbász 45 g Párizsi 18–20 g

Kenőmájas 28 g Sonka, szalámi 8g

1. táblázat. Élelmiszerek zsírtartalma

AZ IRD-ben arra törekszünk, hogy azokat a szénhidrátokat, ame-

A probiotikumokat legegyszerűbben a tejtermékekből fogyaszthat-

A probiotikumok szaporodását, a káros baktériumokkal szembeni

A táplálkozás képes módosítani a mikrobióta összetételét és így

A szénhidrátokat az inzulinrezisztencia diétájában az alábbi csopor-

Lassan felszívódó szénhidrátok

Lassan felszívódó szénhidrátok a teljes kiőrlésű lisztek és minden