FASIZMUS

OLASZORSZÁGBAN
1922 – 1945
https://www.youtube.com/watch?v=VXQv-6CXf1g
AZ „ELLOPOTT GYŐZELEM”
• Nagy vérá ldozatok, nagyratö rő tervek, szerény terü letgyarapodá s
• Gazdasá gi vá lsá g, hiperinflá ció
• Szélső séges mozgalmak – gyá rfoglalá sok, fö ldfoglalá sok – Fiume elfoglalá sa
• Olasz Harci Szö vetség – 1919 – feketeingesek – egykori katoná k

• 1921 – NEMZETI FASISZTA PÁ RT – Benito Mussilini

• ( fascio – római birodalom hatalmi jelképe)

A FASISZTA PÁRT HATALOMRA JUTÁSA
• 1921-22 – harcok a kommunistá kkal – szá mos vá ros elfoglalá sa

• 1922 „ Marcia su Roma” – menetelés Ró má ba – erő demonstrá ció

• Mussolini miniszterelnö k lesz – a kirá ly fél a polgá rhá ború tó l
FASISZTA KORMÁNYZÁS
• 1922-25 – koalíció s kormá nyzá s –
• 1925-tő l – Fasiszta Pá rt – tö megpá rt, á llampá rt lett
• - megszű nik a kormá ny felelő sége a Parlamentnek
• - feloszlanak a pá rtok
• - Fasiszta Nagytaná cs veszi á t az ellenő rző szerepet
• - min.eln. Helyett – duce - (vezér) – személyi kultusz
 A FASIZMUS A RADIKÁLIS, TEKINTÉLYURALMI NACIONALIZMUS
• - az adott nemzet totalitá rius á llammá tö rténő egységesítésére tö rekedtek a nemzeti
kö zö sség tö megeinek mozgó sítá sa révén, az élcsapat szerepét betö ltő pá rtra
tá maszkodva.
• az á llam fontossá gá nak messzemenő hangsú lyozá sa, az erő s vezető irá nti rajongá s,
• - a sajá t etnikum felső bbrendű ségébe
• - katonai szellem eluralkodá sa a tá rsadalomban
• - á llami tulajdon és á llami beavatkozá s mellett nagy teret kapott a nemzeti tő ke,
beleértve a nagytő két is
• - ö nellá tá sra fü ggetlenségre tö rekvés - protekcionizmus
• - nemzeti ú jjá szü letés mítosza
• - inká bb érzelmileg, mint elméletileg fejezi ki magá t, ú j politikai stílust hoz létre
mítoszokkal, rítusokkal, jelképekkel, mintegy vilá gi vallá s formá já ban, amelynek
célja a tö megek akkulturá ció ja, szocializá ció ja, hitének integrá lá sa egy „ú j
embertípus” létrehozá sa érdekében.
• - a gyű lések, jelképek, politikai liturgia kü lső képének erő teljes hangsú lyozá sa
• - a forradalmisá g és a tradicionalizmus sajá tos keveréke
A KORPORÁCIÓS RENDSZER
• 1929-tő l felszá moltá k a szakszervezeteket
• Á llami kereteken belü l – felü lrő l irá nyított – munkaadó i és szakmai szervezeteket
hoztak létre – ezeket nevezték korporá ció knak
• Csak ezeket ismerték el a munká sok és alkalmazottak képviselő inek
• Korporá ció k Minisztériuma – 22 korporá ció mű kö dö tt – szakmacsoportonként
• Munkaü gyi bíró sá gok – munkaü gyi charta
• Cél az osztá lyellentétek felszá molá sa
MUSSOLINI DIKTATÚRÁJA
• 1923 – Fiume , 1932 Albá nia, 1935 – Abesszínia elfoglalá sa - mare nostrum
• 1929 laterá ni egyezmény – Vatiká n létrejö tte
• „szü letési csata” – lélekszá m nö velése, mint cél
• „gabonacsata” – ö nellá tó mező gazdasá g kiépítése
• É pítkezések, infrastruktú ra – laká sok, autó pá lyá k, kö zépü letek, vasú tvonalak, ipari
létesítmények - csö kken a munkanélkü liség, fejlő dik a gazdasá g
• 1939-ig mindenki elismeri Mussolini á llamá nak eredményességét