ARANY JÁNOS

1817−1882
 ◦ Válassz egy szempontot, amit
megfigyelsz a videóban!
◦ Magánélete
◦ Tanulmányai/tanultsága
Élete és ◦ Karrierje
pályája ◦ Elismerései
◦ Főbb művei
◦ https://www.youtube.com/watch?v=O
L06hpfwqnk&ab_channel=Id%C5%9
1utaz%C3%B3
 Magánélete

◦ Nagyszalontán született
◦ 8 testvére meghalt  mindentől féltették
◦ Színészkedik  Anyja haláláról álmodik  haza tér Máramarosszigetről
gyalog
◦ Anyja meghalt, apja egy időre megvakult
◦ Lelkifurdalás a színészkedés miatt  örökké szégyellte
Magánélete
◦ Nagyszalontán marad dolgozni 
család
◦ Ercsey Julianna felesége, gyermekei:
Juliska, László
◦ Megfogadta, hogy családjának fog élni,
felhagy a művészettel
◦ Petőfi barátsága
◦ Szabadságharc leverése 
bujdosás, anyagi összeomlás
◦ Nagykőrös, Pest  talpraállás 
lánya halála
◦ Margitsziget  Őszikék 
betegeskedés  halála
Tanulmányai

◦ 3-4 éves korában tanult meg olvasni

◦ Nagyszalontán majd Debrecenben tanult, rengeteget olvasott
◦ Nem érettségizett  elment színésznek  megbánta
◦ Sok nyelvet beszélt
◦ Zenei tehetség
 Karrierje
◦ Színésznek áll, majd bekövetkezik a családi tragédia
◦ Nagyszalontán korrektor (tanít)
◦ Ezután írnokság  másodjegyző  családi anyagi alap
◦ Kisfaludy Társaság pályázatainak megnyerése  siker
◦ Szabadságharc után elveszti állását  anyagi csőd
◦ Nagykőrösi évek  tanár  kimerítő volta  elkomorult
◦ Megváltás: Pestre költözött  Kisfaludy Társaság igazgatója, Koszorú, Akadémia főtitkára,
tagja
◦ Újabb családi tragédiák: lemond a főtitkárságról  tiszteletbeli
◦ Margitsziget  sokat ír – Kapcsos könyv (Őszikék)
◦ Betegeskedés  halála
ELISMERÉSEI

◦ Kisfaludy Társaság pályázata

2x  Elveszett alkotmány,
Toldi
◦ Érdemkereszt
◦ Szent István-rend kiskeresztje
◦ MTA rendes tagja
Főbb művei

◦ Elveszett alkotmány (1849)  „Magán időtöltésül”

◦ Toldi (1846)  nagy siker (később Toldi estéje, Toldi szerelme)
◦ A walesi bárdok
◦ Balladák, líra, epikus költészet
◦ Őszikék
BALLADAKÖLTÉSZET –
NAGYKŐRÖS
 ◦ Három műnem ötvöződése: „Tragédia dalban
elbeszélve.” (Greguss Ágost)
◦ Ősi népköltészeti műfaj
◦ Általában tragikus történetet mesél el, amelyet a
A ballada drámai párbeszédekből és a lírai monológokból
műfaja ismerünk meg. Hangsúlyos a lélektaniság.
◦ Balladai homály: időbeli kihagyások, térbeli
váltások, elhallgatás
◦ Népballada és műballada
◦ Tragikus és víg; déli és északi típusú
Ágnes asszony
◦ Miben különbözik az 1., 20., és 26.
versszak?
◦ Mutassatok rá az őrület
kibontakozásának fokozataira!
◦ Milyen hatással van Ágnes bíráira?
◦ Milyen eszközök ábrázolják az idő
múlását?
◦ Kinek milyen indulatait, érzelmeit
közvetíti a refrén?
Ágnes asszony
◦ Bűn és bűnhődés kérdésköre
◦ Három pillérversszak: 1., 20., és 26.
◦ 1.: bűn sejtetése (homály), mossa a bizonyítékot, leplezi bűnét
◦ 20.: cselekvés megismétlése, értelmetlenség („tiszta”), kóros
folyamat végső állomása  bűntudata nem múlik
◦ 26.: kényszeres cselekvés rögzülése  bűnhődés; külső és belső idő
Ágnes asszony
◦ Őrület fokozatai:
◦ Eleinte még józanul leplezi a bűnt, fél a környezet megítélésétől
◦ Börtön: sötétben, csendben kénytelen szembe nézni magával („Rémek
tánca”, „kis fény”)
◦ Öltözet rendbehozása, tárgyalás  szembesítik a váddal  hallja, de nem
érti  megtébolyodás
◦ Tudata beszűkül, bűntudata tárgyiasul, bírák részvéttel fordulnak hozzá,
haza engedik  sorsszerű büntetés miatt
◦ Teljes további életét mosással tölti  belső idő (rögzült állapot), külső idő
◦ Megtisztulási vágy
◦ Elbeszélő is részvéttel fordul szereplőjéhez
Szondi két apródja
◦ Hány helyszín van? Hány szereplő?
◦ Karikázd be színekkel, hogy ki mikor
beszél/dalol!
◦ Tk. 114. oldal ábra  Számozd be a
versszakokat és írd a számokat az
ábrába!
◦ Milyen lehetőségei vannak az
apródoknak? Hogyan döntenek?
◦ A meggyőzés milyen eszközeivel él a
török szolga?
Szondi két apródja
◦ Szereplők: apródok, Ali és szolgája
◦ Helyszínek: Szondi György sírja, rommá lőtt vár, „a völgyben alant” (Ali)
◦ 5. vsz.-tól: drámai párbeszéd: apródok megidézik Szondi tetteit (régies szavak,
felkiáltások, ismétlések)
◦ 5. vsz.: három pont kezdi  már régóta siratják, olvasó a siratásba kerül bele
◦ Innentől csak a török megszólalásai idézőjelben  azonosulás az apródokkal
◦ Török küldött próbálja őket meggyőzni, hogy menjenek Alihoz
◦ Nem igazi párbeszéd  párhuzamos monológok
◦ Apródok döntéshelyzete: szembe mennek azzal, amit Szondi szánt nekik a hűség
miatt
Szondi két apródja
◦ 1-2.: narrátor vázol
◦ 3-4.: Ali és a szolga párbeszéde
◦ 5-18.: A szolga és az apródok szólamai váltják egymást
◦ 19.: átkozás
◦ Apródok döntéshelyzete: szembe mennek azzal, amit Szondi szánt
nekik a hűség miatt
AZ ŐSZIKÉK BALLADÁI
TENGERI-
HÁNTÁS
Tengeri-hántás
◦ Jelentése: kukoricafosztás
◦ Dalos Eszti és Tuba Ferkó szerelme, mely tragédiába fullad  ezt meséli
az elbeszélő (1. és utolsó vsz.) a tűz körül ülő lányoknak és fiúknak
◦ Ötödik sorok: megszakítják az elbeszélést, metaforikusak  olvasó
jobban fel tudja tárni a homályt
◦ Egy hagyomány elbeszélése
◦ Közösségi szabályoknak való ellentmondás
◦ Népi hiedelmek: pl. hold többféle jelentése
TETEMRE HÍVÁS
 Tetemre hívás
◦ Bűn, bűnhődés, büntetés újabb kérdésköre
◦ Középkori szokás/babona: tetemre hívás  gyilkosság esetén felvonultatni a lehetséges elkövetőket
 a halálos seb újra vérezni kezd a gyilkos jelenlétében
◦ Bárczi Benőt halva találják  az apja keresi a gyilkost, már-már megszállottan vágyik az igazságra
◦ Feszültség fokozása: egyre inkább közelálló embereket hívnak tetemre
◦ Kund Abigél megjelenése
◦ Közvetlenül nem ő ölte meg, a tőrt adta a kezébe  rá akarta venni, hogy igent mondjon, mert ha
nem, megöli magát
◦ Szembesítik  elhatalmasodik rajta az őrület, a bűntudat  kitépi a kést, és elrohan, dalol az utcán
 bűnhődés
NAGYKŐRÖSI LÍRA
Letészem a lantot
◦ Fejezd be a mondatot: „Tőlem ne
várjon senki…”
◦ Milyen motívumok találhatóak a
versben? Milyen jelentés kapcsolódik
hozzájuk?
◦ Hogyan értékeli a beszélő a múltat és
a jelent?
◦ Milyen ódai és elégikus jellemzők
vannak?
◦ Hogyan módosítja a jelentést a záró
versszak refrénje az eddigihez képest?
Letészem a lantot
◦ Elégikus létszemlélet
◦ Műfaja: elégiko-óda  ódai és elégikus jellemzők együtthatása
◦ Elégikus: idő- és értékszembesítés, eszményi és valóság szembe állítása, rezignáltság
◦ Ódai: megszólított  „lelkem ifjusága”, kérdésfeltevések költészetének
◦ Eszményi és valóság  múlt és jelen
◦ Múlt: 2-5. versszak: értéktelítettség, harmónia, természeti képek, nagyszerű célok költőtárssal
◦ Jelen: keretversszakok + 6.  jelenbeli költészetét minősíti, irónia, a múlthoz képest értéktelen
művek
◦ Motívumok: lant, ág, ég-föld, láng, fa, törzs
◦ Refrén módosulása: remény szertefoszlása, elégikus lélekállapot állandósága
◦ Ars poetica
Ősszel

◦ https://www.youtube.com/watch?v=xIGT
_ovLGEk&ab_channel=Kal%C3%A1ka-
Topic

◦ Osszián, kelta bárd (James Macpherson)

◦ Dalai: Caledóniáról énekel, eltűnt
országról, visszasírva a régi időket
◦ Összehasonlítja a homéroszi világgal 
idill
◦ Ossziánhoz fordul  elégikus
létszemlélet
KERTBEN
 Kertben
◦ Milyen jelentései vannak a kert ◦ Édenkert, szerelemkert, mulatókert, sztoikus
motívumnak? nyugalom kertje
◦ Mennyire szól a címről a vers? ◦ A kertről elterelődik a figyelem („gyepűin túl”)

◦ Jellemezzétek a beszédhelyzetet és a ◦ Beszédhelyzet: reflexiók környezetére, mélabú,

vershelyzetet! elégikus hangulat
◦ Vershelyzet: beszélő a központban, az ő
◦ Mi a lírai én szemlélődésének tárgya?
elmélkedései, megfigyelései
◦ Milyen szerkezeti egységekre tagolható a
◦ Szemléli: gerlét, darut, szomszédot
vers? Húzz vonalat!
◦ Elsősor megismétlése  új egység
◦ Milyen váltás érzékelhető a
◦ Első szakasz megfigyelés, második elmélkedés
gondolatmenetben?
◦ Kerítésen túl tekint, nem zárja ki a külvilágot 
◦ A kert motívum mely jelentéseit tartalmazza
„Közönyös a világ”
a vers?
Kertben – elmélkedés

◦ Kerítésen túlra tekint  nem ignorálja a külvilágot, pedig szeretné

◦ Szomszédban haláleset
◦ Közömbös magatartás más szenvedése iránt  „A fák sebeit kötözöm”
◦ Közönyös magatartás, nem akar vele foglalkozni, mégis erről elmélkedik
◦ Világ keserű ítélete  szintén a közömbösség
◦ Utolsó versszak: irónia, megvetés  világ kertje
AZ ÖRÖK ZSIDÓ
Az örök zsidó
◦ Tk. 99. o.  A bolygó zsidó és Tantalosz története: Milyen
lélekállapot kifejezésére lehetnek alkalmasak ezek a történetek?
◦ Elemzés padsoronként:
◦ 1-3. vsz.: Milyen a térbeli és időbeli helyzete a beszélőnek?
◦ 4-5. vsz.: Milyenek a beszélő létszükségletei, és ezekhez való viszonya?
◦ 6-7. vsz.: Milyen a beszélő és az emberi közösség viszonya?
◦ 8-10. vsz.: Milyen problémával szembesül a vers beszélője?
 Az örök zsidó
◦ 1-3. vsz.: idő és tér
◦ Idő: kevés erre utaló szó van, végtelenített, állapotszerű helyzet, kényszer a továbbhaladásra
◦ Tér: úton levés helyzete, bizonytalanság  mintha bármikor beszakadna alatta, ha megáll 
újabb kényszer a továbbhaladásra
◦ fenyegetettség
◦ 4-5. vsz.: létszükségletek és ezekhez való viszony
◦ Éhség, szomjúság, pihenés  ellentmondások (mégsem tud inni, enni, pihenni)
◦ Tantalosz története
◦ Undor, égetés, rémálom  nem elégítődnek ki az igények adott körülmények között  nem
érhet célt  vágy miatt folytatja a keresést
◦ Vágy és valóság ellentéte
Az örök zsidó
◦ 6-7. vsz.: A többi emberhez való viszony
◦ Kívül marad a közösségen
◦ Homályosan látja az embereket, néha átmegy városaikon
◦ Magány
◦ 8-10. vsz.: A probléma
◦ Mindennek van célja, csak neki nincs
◦ Irigyel mindent, aminek az útja egyszer véget ér, betöltik rendeltetésüket
◦ Bolyongás, nem keresés  Kartaphilos
◦ 11. vsz.: Halálvágy
◦ Átok  külső körülmény kényszeríti vándorlásra, vagy belső?