HENRIK IBSEN

Ibsen (1828-1906)
◦ Volt gyógyszersegéd, majd festő szeretett volna
lenni, végül az irodalommal kezdett foglalkozni
◦ 1851-1857 az első norvég nemzeti színház
szervezője, rendezője
◦ Oslóban a Norvég Színházat igazgatta
◦ Drámáival saját hazájában nem aratott sikert
◦ 1864-1891 ösztöndíjból európai tanulmányút
(Róma, Drezda, München) – híres lesz
◦ Drámai műveiben hétköznapi, realista
környezetben mutat be egyéni és társadalmi
problémákat (Peer Gynt, A vadkacsa, Solness
építőmester).
Analitikus dráma
◦ - dráma: dialógusokban kibontakozó, jelen idejű, személyek közötti történés
◦ - analitikus dráma: elemző dráma, a múlt feltárulásának folyamata
◦ - itt a jelen helyett a múlt, a párbeszédek helyett az egymás mellett
monologizáló szereplők, személyközi történés helyett az elszigetelt
magánvilágok, valamint a cselekménytelenség jellemző
◦ - a drámák epikussá válnak: regényszerű életanyag bontakozik ki a
színpadon
◦ -> a régen történt életesemények tárulnak fel a néző előtt a színpadon,
de csak a szereplők párbeszédei nyomán
◦ - elsőként Henrik Ibsen norvég drámaíró műveit nevezték analitikus
drámáknak
◦ - az analitikus dráma hagyománya (konvenciója) Ibsen nyomán élt
tovább a világirodalomban
◦ - “ősmintája” Szophoklész Oidipusz királya
◦ - az analitikus drámákban tehát a jelenbeli eseményekkel azonos
súlyt kap a múltbeli események elbeszélése - a múlt feltárása
azonban nem egy narrátorhoz köthető (mint az epikus művekben)
◦ - központi kérdés: szembe tud-e nézni az ember önmagával,
illúzióival, élethazugságaival
◦ - a cselekmény nem két szereplő konfliktusa köré rendeződik
◦ -> egyetlen szereplő áll a középpontban
◦ -> egy vezérmotívum is kiemelt szerepet kap (pl. a babaszoba)
◦ - kettős időbeli mozgás jellemző: a cselekmény előrehaladása
közben egyre mélyebbre jutunk visszafelé, a múltba
◦ - a múlt feltárása nyomozásként is értelmezhető: a drámai
eseménysor végére áll össze a kirakósjáték
◦ - Ibsen műveinek szereplői polgárok, a szereplők problémái is
polgári létükből fakadnak
◦ - gyakran felvetődő probléma a család válsága
◦ -> a hagyományos férfi-nő viszony újraértelmezése
◦ -> a férfi-tekintély megingásának tapasztalata
◦ -> a női egyenjogúság (emancipáció)
Nóra (Babaszoba)
1879
◦ egy látszólag boldog család
gyors széthullását írja le
◦ a karácsonyi készülődés
idilli képeivel kezdődik a
történet, majd a pár napon
belül kiderülő hazugságok
miatt Nóra végül elhagyja a
férjét és gyermekeit
◦ - három nap cselekménye áll a Nóra című dráma
középpontjában
◦ -> december 24-26. között játszódik
◦ -> kitüntetett időszak: szeretet + családi béke (itt:
mindezek törékenysége!)
◦ - állandó helyszín: egy polgári család nappalija (Helmerék
lakása)
◦ - a Helmer családban mindenki szerepet játszik, és a
drámai cselekmény közben hullanak majd le az álarcok
◦ Torvald:
◦ -> felelősségteljes ügyvéd
◦ -> a társadalom megbecsült tagja
◦ -> feladatának tekinti a pénzszerzést
◦ -> szerető férjnek és jó családapának tartja magát
◦ -> feleségét is szeretettel neveli, játékosan dorgálja
(gyermeknek tekinti)
◦ - Nóra
◦ -> felelőtlen kislányként lép a színre
◦ -> bájos, csinos nő
◦ -> rajong a férjéért
◦ -> feladata az otthonteremtés és a gyermeknevelés
◦ -> engedelmes feleség és jó anya
◦ - a Helmer családban senki nem léphet ki a szerepéből
◦ -> mert ez a harmonikus rend megszűnésével járna
◦ - Nóra Lindénének bizonyítani akarja, hogy nőként erőfeszítésekre
is képes volt a családi harmónia megőrzése érdekében
◦ -> áldozatot hozott Torvaldért
◦ -> takarékoskodásuk oka valójában a kölcsön visszafizetése,
amelyet Nóra a férje betegsége idején vett fel (Torvald erről nem
tud)
◦ - Krogstad fellépésével válik nyilvánvalóvá, hogy az asszony
törvénysértést követett el
◦ -> súlyos bűn, a polgári világban megengedhetetlen
Kérdésfeltevések:
• Erkölcs és bűn fogalma (Nóra szerint az embernek a törvények
ellenében is jogában áll, hogy megmentse valaki életét).
• A főhős nem csak férjét hagyja el, hanem gyermekeit is: mivel
kötelességeit önmagával szemben ugyanolyan szentnek tekinti.
• Nem csupán a kor, hanem napjaink társadalmi problémája is: lehet-
e tovább élni egy sérült kapcsolatban úgy, hogy a külső
körülmények ideálisak, nyílt agresszió nem tapasztalható?
Feladatok:
◦ A, Készítsetek jellemtérképet a főbb szereplőkről! Nóra, Torvald,
Lindéné, Korgstad
◦ B, Tegyétek mérlegre Nóra döntését, családja elhagyásának tényét!
Mennyiben támadható vagy védhető az elhatározása? Állításaitokat
érvekkel támasszátok alá!
◦ C, Vizsgáld meg a Torvald–Nóra házaspár, illetve Krogstad és Krisztina
párosának párbeszédes megnyilatkozásait! Milyen stilisztikai
különbségeket veszel észre? Mire utalnak ezek az eltérések?
◦ D, Gyűjtsd össze azokat a drámai jeleneteket, amelyekben Torvald
bizonyíthatóan bábuként kezeli feleségét!
◦ E, Állapítsd meg, milyen jelképisége lehet Torvald Nóra becézésére
használt állatneveinek, a mókusnak és a pacsirtának!