A  

hidegháború csúcstalálkozoi
(1985-1990)
• Genfi Mihail Gorbacsovnak és Ronald Reagannek öt

csúcstalálkozó: hi vatalos találkozója volt egymással. Egyetl en más

ameri kai elnök sem találkozott ennyi t személyesen a
1985 november Szovjetunió egyetlen első emberével sem. Közvetlen

19-21. Reagan - eredményét teki ntve biztosan nem az első, a genfi

volt a legjelentősebb Gorbacsov és Reagan közötti
Gorbacsov kétoldalú megbeszélés, mégis az első ér zékelhető
mér földköve lett annak a fol yamatnak, amely
elvezetett a hidegháború végéhez.
„Bár a Reagan–Gorbacsov-találkozó csupán a kezdet kezdete, az
elkövetkezendő világpolitikai fejlődés körvonalai meglepő élességgel
kirajzolódnak. Ez a folyamat más lesz, mint a ’70-es évek elejének
enyhülése volt” – írta jövőbelátónak bizonyuló elemzésében Kis János
filozófus.
• Reykjaviki
csúcstalálkozó:
1986 október
11-12. Reagan -
Gorbacsov
Harminc éve, 1986. október 11-12-
én zajlott le az izlandi fővárosban,
Re y k j a v í k b a n M i h a i l G o r b a c s ov
s z o v j e t p á r t f ő t i t k á r é s Ro n a l d
Re a g a n a m e r i k a i e l n ö k m á s o d i k
csúcstalálkozója. A megbeszéléseken
nem született megállapodás a
nukleáris fegyverek korlátozásáról,
de alig egy évvel később aláírták a
k ö z e p e s h a t ó t á v o l s á g ú ra k é t á k
felszámolásáról szóló INF-
szerződést.
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió a második világháború alatt szövetségesként harcolt Németország ellen, de a háború után a
két szuperhatalom szembekerült egymással. Kiépültek szövetségi rendszereik, a hidegháború éveinek kétpólusú világában az egyik
fél nyeresége egyben a másik fél veszteségét is jelentette. A felhalmozott atomfegyvereken alapult a kölcsönös elrettentés
doktrínája, azaz hogy egy esetleges fegyveres konfliktus mindkét fél totális megsemmisülésével járna. A két szuperhatalom
közvetett módon – harmadik fél bevonásával – harcolt egymás ellen a koreai, a vietnami háborúban, a Közel-Keleten.
A Sztálin halála után, 1953-ban hatalomra került szovjet vezető, Nyikita Hruscsov békülékenyebb politikát folytatott. 1959-ben sor
került az első szovjet-amerikai csúcstalálkozóra Hruscsov és Dwight Eisenhower amerikai elnök között, de ennek jobbára csak
szimbolikus jelentősége volt. A klasszikus hidegháború a világot a nukleáris háború szélére sodró 1962-es kubai rakétaválsággal
lezárult, az 1960-as évek végén megkezdődött az enyhülés folyamata.
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1972-ben aláírta a fegyverkezési versenyt megtörő SALT-1 megállapodást, 1975-ben
megrendezték a helsinki csúcstalálkozót, amelynek záróokmánya többek között kimondta az emberi jogok tiszteletben tartását.
1979-ben még megszületett a SALT-II megállapodás, de az év végén az afganisztáni szovjet beavatkozás után a viszony mélypontra
süllyedt, megkezdődött a „kis hidegháború”. Az Egyesült Államok rakétákat telepített Nyugat-Európába, bojkottálta az 1980-as
moszkvai olimpiát, majd a Szovjetuniót „a gonosz birodalmának” nevező Ronald Reagan amerikai elnök 1983-ban meghirdette a
csillagháborús tervnek is nevezett űrfegyverkezési programot (SDI).
A két szuperhatalom viszonya csak 1985-től javult, miután a szovjet viszonylatban fiatalnak számító, energikus Mihail Gorbacsov
került a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkári tisztségébe. A szovjet rendszert megreformálni akaró Gorbacsov a Nyugattal
való kapcsolatok normalizálására törekedett: a korábban megrekedt START-tárgyalások újraindítását javasolta a hadászati
fegyverzetcsökkentésről, és újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozót kezdeményezett.
A „kis hidegháborút” lezáró, 1985 novemberében megrendezett genfi csúcstalálkozón a személyesen első ízben tárgyaló Gorbacsov
és Reagan nézetei a legfontosabb vitás kérdésekben nem közeledtek egymáshoz, de abban egyetértettek, hogy az atomháborút el
kell kerülni, és elvként leszögezték, hogy egyik fél sem törekszik katonai fölényre.
• Első washingtoni
csúcstalálkozó:
1987 december
7-10. Reagan -
Gorbacsov

December 7.  – Washingtonba
érkezik Mihail Gorbacsov:
útközben Londonban Margaret
Thatcher brit kormányfővel
tárgyal.
• Moszkvai
csúcstalálkozó:
1988 május
29-június 2.
Reagan -
Gorbacsov
Május 29.  – Moszkvába érkezik
Ronald Reagan amerikai elnök és
tárgyalásokat kezd Mihail
Gorbacsov pár tfőtitkárral. – A
szovjet külügyminisztérium
kilátásba helyezi: lelassítja
csapatainak kivonását
Af ganisztánból, ha folytatódik a
pakisztáni beavatkozás az afgán
belügyekbe.
Május 30. – Országos pártértekezlet Jugoszláviában: a résztvevők egybehangzó véleménye szerint a
tartós válság megingatta a közvélemény bizalmát a pártban. – Pokolgépes merénylet
Bejrút keresztények lakta városrészében: 20 halálos áldozat.​

Május 31. – Megállapodások a szovjet-amerikai csúcstalálkozó keretében: fegyverzet-ellenőrzési

egyezmény, megállapodás a közös nukleáris robbantásokról, egymás tájékoztatásáról
az interkontinentális és a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták fellövése esetén.​

Június 1. – Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan sikeresnek tartja a befejeződött csúcstalálkozót, bár a
szovjet vezető szerint az amerikai fél magatartása miatt egy sor lehetőséget elszalasztottak. – Borisz
Jelcin leváltott moszkvai első titkár a BBC tévétársaságnak adott nyilatkozatában élesen
bírálja Jegor Ligacsovot, a párt második számú vezetőjét.​

Június 2. – Erich Honecker NDK államfő először fogadja a zsidó lakosság képviselőit: nemzetközi
alapítvány létrehozását javasolja a berlini zsinagóga felépítésére, majd néhány nappal
később kártérítést ígér a fasizmus áldozatai hozzátartozóinak.​
​
• Máltai
csúcstalálkozó:
1989 december
2-3. Bush -
Gorbacsov
H ú s z é ve , 1 9 8 9 . d e c e m b e r 2- 3 -
á n Má l t a p a r t j a i n á l t a l á l ko z o t t
M i h a i l G o r b a c s ov sz ovj e t
á l l a m f ő - p á r t f ő t i t ká r é s G e o r g e
B u s h, a z Eg ye s ü l t Á l l a m o k
e l n ö ke . Me g b e s z é l é s ü kö n
e l s ő s o r b a n Eu r ó p a ke l e t i fe l é n e k
d e m o k ra t i k u s á t a l a k u l á s a , a
n é m e t e g ys é g l e h e tő sé g é n e k
v i l á g p o l i t i k a i ö s sz e f ü g g é s e i
vo l t a k te r í t é ke n, a v i l á g s a j t ó -
méltán - a hidegháború
l e z á r á s a ké n t é r t é ke l te
t á r g ya l á su ka t .
A Gorbacsov által 1985-ben elindított szovjetunióbeli változások nyomán "megmozdultak" a közép- és kelet-európai
országok: 1989 júliusában Lengyelországban, szeptemberben Magyarországon, novemberben az NDK-ban,
decemberben Csehszlovákiában, Romániában és Bulgáriában következett be radikális fordulat, s ezáltal lezárult a
régióban a szocialista társadalomépítési kísérlet.

Világpolitikai viszonylatban mindez alapvetően új helyzetet teremtett, amellyel az Egyesült Államoknak is komolyan
számolnia kellett, mivel a változások az addigi európai egyensúly megbomlását jelentették. A kelet-európai rendszerek
összeomlása, saját súlyos belső konfliktusai miatt a szovjet peresztrojka is kritikus szakaszba érkezett, a folytatáshoz
elengedhetetlen volt a Kreml számára is a közvetlen vagy közvetett nyugati támogatás.

A szovjet-amerikai kötetlen államfői találkozó gondolata az amerikai elnök 1989. júliusi budapesti és varsói látogatása
során fogalmazódott meg, a helyszínt a két hatalom képviselő egyeztették a máltai kormánnyal. A kelet és nyugat,
észak és dél között félúton fekvő Málta kiválasztása szimbolikusnak számított, ideálisnak tűnt abból a szempontból is,
hogy a korábban NATO-támaszpontnak helyet adó szigetország 1979-ben deklarálta semlegességét. Az eredeti tervek
szerint a két delegáció felváltva tanácskozott volna a kis halászfalu, Marsaxlokk közelében a tengeren állomásozó
hadihajókon, az amerikai Belknap és a szovjet Szlava cirkálókon.

"A hidegháború december 3-án délután 12 óra 45 perckor véget ért", "Bush és Gorbacsov fogadalmat tesz a világnak:
partnerek a békében" - így ünnepelte a világsajtó a máltai tanácskozást. Jelentőségét a lapok az 1945-ben megtartott
jaltai találkozóhoz hasonlították, jelezve ezzel azt is, hogy lezárult az európai politikai berendezkedést négy évtizedre
meghatározó "jaltai világrend". Málta után sokak számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Gorbacsov vezette Szovjetunió -
magát is mentve - elengedi az addig ezernyi szállal magához kötött kelet-európai "csatlós" államokat.
Második washingtoni
csúcstalálkozó:
1990 május 31-
júni.3 Bush -
Gorbacsov
Május 31. – Washingtonban a jún. 3-ig tartó szovjet–amerikai csúcstalálkozón haladás történik a hadászati
fegyverrendszerek leszerelésének kérdéseiben, de Gorbacsov továbbra sem fogadja el, hogy az egységes
Németország a NATO tagja legyen. Bush felveti a litván problémát is, de ettől függetlenül aláírja a két ország
kereskedelmi szerződését és a Szovjetuniónak szánt amerikai gabonaexportról szóló megállapodást. – Az észak-
koreai parlament jóváhagyja a Dél-Koreával kötendő megnemtámadási szerződés tervezetét, és emellett kölcsönös,
szakaszos leszerelést javasol Szöulnak.
Június 1. – Moszkvában találkozik a litván és az orosz parlament elnöke. Jelcin megerősíti Landsbergis előtt, hogy az
Orosz Föderáció a jövőben közvetlen kapcsolatokat akar fenntartani Litvániával. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsában
az Egyesült Államok megvétózza azt az indítványt, hogy különbizottságot küldjenek az Izrael által megszállt
területekre. – A Vatikánban találkozik a pápa és a dalai láma.
Június 2. – Bomba robban a prágai óvárosban, Husz János emlékművénél. Az ismeretlen indíttatású merénylet
következtében több ember megsebesül.
Június 3. – Kolozsvárott az egykori magyar főkonzulátus épületébe költöztetik a megyei útlevélosztályt, így tovább
húzódik a magyar képviselet újranyitása. – A bukaresti kormány megkapja azokat az íveket, amelyeken 135 ezer
aláíró követeli a kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítását. – Soros György a csehszlovák fővárosban aláírja a prágai
és pozsonyi székhellyel működő Közép-európai Egyetem alapítóokmányát. – A szigorú rendőri intézkedések ellenére
néhány száz pekingi egyetemista nyilvánosan megemlékezik az egy évvel korábbi, vérbe fojtott diáktüntetésről.
                          VÉGE
Készítette:Simon Norbert-Attila