Guillaume Apollinaire

Csordás Dóri, 4.A

Élete
Született: Róma, 1880. augusztus 26.
Apja: arisztokrata katonatiszt, anyja: emigráns lengyel
nemes
Hivatalos neve: Wilhelm Apollinaris de Kostrowitzky
Tanulmányai: monacói Szent Károly Intézet, Cannes
és Nizza, érettségit nem szerzett
Párizsban hivatalnokoskodott, majd nevelői-
házitanítói állást vállalt (Köln)
Marie Laurencinnel (festőnő) 1908-ban ismerkedett
meg, szerelmük 5 évig tartott
Élete
1914 – katonának állt, 1916-ban egy gránát
robbant lövészárkában -> megsérült a
koponyája (sose gyógyult meg teljesen)
1916 május: feleségül vette Jacqueline
Koblot „a szép vörösszőkét”
Meghalt: 1918. november 9-én, Párizsban,
spanyolnáthában

Jacqueline Kobl
Költészete
Avantgárd
◦ jelentése: előőrs,
◦ a 20.század stílusirányzatainak összefoglaló elnevezése,
◦ célja: a művészet és a társadalom megújítása,
◦ nem látta értelmét a hagyományos művészetnek és kultúrának
◦ Jellemzői: megváltozik a művész és tárgya viszonya, szét akarja rombolni
a művészetek hierarchiáját
◦ világmegváltó törekvések
Valóság szubjektív átalakítása (modernség)
Hagyományok őrzése
Kubizmus
Kalligrammák
Költészete
Központozás hiánya
Írásjelekelhagyása
Újfajta hangulati – érzelmi összefüggések
Művek többféle értelmezése
Szimultanizmus: térben és időben egymástól távol eső
élmények, motívumok összekapcsolása
Világ különböző elemei az emberi tudatban is egyszerre és
együtt vannak jelen
Egymást kizáró elemek, hangulatok, érzelmek (jelen-múlt,
pillanatnyi látvány-látomás, közeli-távoli helyszínek)
Kikericsek
1902-ben írta
3 versszak (7,5,3 sorosak), páros rímű dal
Bonyolult érzelmi-hangulati-lelki tartalmakat sugároz:
◦ Az élet, a szerelem szépségét, örömét és ezek fájó elmúlását
Cím: lilás virágú mérgező növény (halálos szépség)
Melankolikus, elégikus, bágyadt hangulatú
Hasonlat: „álmos szemed olyan mint itt ez a virág” -> a
viszonzatlan szerelem úgyanúgy mérgező a lírai énnek, mint a
tehénnek a virág (=kikerics)
Viszonzatlan szerelem – „S szemedtől életem lassan
megmérgeződik”
Kikericsek
Átmeneti frissesség, jókedvűség: „Egy falka kisdiák a rétre fut s
rivall”
Visszatérés a melankolikus hangulathoz: „Letépik a virágot mely
anya s leány is”
Utolsó versszak: 3 sor -> szimbolikus jelentés: szerelem halála
„Míg bőg a sok tehén s elhagyja gőzölögve e halnikészülő nagy
rétet mindörökre” -> nagy rét = az élet, melytől egyszer
mindenkinek mindörökre el kell búcsúznia
Búcsú
1903-ban írta
1 versszak (5 sor), dal
Témája: mulandóság és az elválás
Fájdalmas búcsú az élettől -> de fájdalmasabb búcsú attól, akivel a
lírai én beszélget „E földön többé sose látlak”
„Letéptem ezt a hangaszálat már tudhatod az ősz halott” ->
metafora
Misztikus utolsó sor: „És várlak téged tudhatod” -> másik tér és
idő, ahol sose kell már egymástól többé elbúcsúzni -> örök
szerelem
A megsebzett galamb és szökőkút
Műfaja: elégia
Hangulata: melankolikus, sirató
A kép nem öncélú játék, hisz a
tipográfiai rajzolat nélkül nem érthető a
vers: a költői látomás megsemmisülne
Témája: háborúban eltűnt barátok,
ismerősök keresése és emlékük
felidézése
A háború mindent szétszakít:
barátságot, szerelmet
A megsebzett galamb és a szökőkút
1. szakasz -> a galamb-kép
◦ A név szerint említett leányok (régi szerelmei a költőnek) épp oly
elhagyottak, sebzettek a háborús világban, mint a párját vesztett, magányos
galamb -> Nők, akik elvesztették a párjukat a háborúban
2. szakasz -> a szökőkút vízsugarai
◦ Fájó emlékek feltörése = vízsugarak
◦ A lírai én háborúba ment, majd felsorolja az ott elveszetett barátainak nevét
3. szakasz -> a szökőkút medencéje
◦ A vízsugarak tehetetlenül visszahullanak -> a lírai én barátai is ilyen
tehetetlenül hullottak a halálba
◦ „s most fönn csatáznak északon” -> fent vannak a mennyben